Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-01 / 257. szám
Ünnepélyes álsséás tsz új szakasznál Hatvanig elkészült az M3-as PEST 3MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Már közlekednek az autók — a felvétel a bagi kereszteződésnél készült. Két esztendő telt el azóta, hogy megindult a forgalom az M3-as autópálya első, Budapest—Gödöllő közötti szakaszán. A 23,5 kilométeres új, négysávos út lényegesen enyhítette a zsúfoltságot és az addiginál korszerűbb, biztonságosabb körülményeket teremtett az utazáshoz, szállításhoz Budapest és Gödöllő között. Érthető tehát, hogy az autósok, gépjárművezetők és utasaik nagyon várták már az Kritika és borúlátás T?égi mondás, hogy Ma- gyarországon legkevesebb két dologhoz mindenki ért: a közlekedéshez és a futballhoz. Ezt a kettőt mindenki bírálja, tanácsokat ad, hogyan lehetne jobban csinálni. Az érem másik oldala, hogy ezeket a tanácsokat általában senki sem veszi komolyan, s a dolgok többnyire úgy mennek tovább, ahogyan a bírálat előtt. És nemcsak a közlekedésben meg a futballban. Hiszen bírálni — állítólag — könnyű. Minden szakterületen elmondták, megírták már ezerszer, hogy a kritikák elfogadásának töméntelen sok akadálya van, amelyeket a kívülálló nem láthat. A tanulságot pedig sokan úgy vonják le: mindenki söpörjön a maga háza előtt, ne kritizáljuk egymás munkáját. Ha van is ebben némi igazság, teljesnek semmi, képpen sem lehet elfogadni. Mint ahogyan az sem, ha okkal, ok nélkül védik a különböző szakterületeken a „mundér becsületét”. El kell jutnunk oda, hogy igazán becsülete ne a szan- zsargonszövegekkel ködösített semmittevésnek legyen, hanem a köz ellenőrzés alatt folytatott eredményeiben látható munkának. Ifiindulópont mindig az: hogyan lehetne jobban? Nem elég általában megállapítani, hogy életünk egyflc-másik területén sok a nehézség, a bürokrácia. Tanácsüléseken, lakó- és falugyűléseken, termelési értekezleteken, taggyűléseken szóvá lehet és kell tenni ezt — de nevén nevezve a hibát és az érte felelősöket is. Ezzel megnyílik az út a hibakijavításához — noha nem ritka nálunk az, amiről Lázár György miniszter- elnök az országgyűlés legutóbbi ülésszakán beszélt: „állami és gazdasági életünknek még vannak olyan egységei, amelyeknek vezetői nem igénylik munkatársaik véleményét”. Pedig abból kell kiindulnunk, hogy aki bírál, javítani akar. Természetesen csak akkor, ha szemtől szembe mondja meg azt, amit hibának, visszahúzónak tart. Sokkal nagyobb baj, ha valaki látja a hibát, de hallgat róla, mondván: úgysem tudunk változtatni. Ez a pesz- szimizmus éppúgy visszahúz, mint a bürokrácia, a maradiság, a „jó volt eddig, jó lesz ezután is” szemlélet. Kritikára van ok — borúlátásra nincs. Sok helyen nehezen változtatnak a be- idegzett gyakorlaton — de például mind több üzem kezdi el az olykor megrázkódtatásokkal járó termékváltást. Számos városban, községben hagytak fel a céltalan panaszkodással, s megpróbáltak — többnyire eredménnyel — önerőből hozzáfogni a sürgetően szükséges szociális, oktatási, kulturális létesítmények megvalósításához. Nincs abban semmi szégyellnivaló, ha az ilyen kezdeményezések úgy indulnak el, hogy az érintettek bírálják, sürgetik a hivatalokat. A „ne szólj szám, nem fáj fejem” gondolkodás azonban némi kívülállást tételez föl. Aki csak magában, lakása falai között morgolódik, emlegeti a hibákat — nem érzi magát igazán a közösség tagjának. Akkor pedig nem is biztos, hogy valóban ott a hiba, ahol 5 látja —, talán inkább önmagában. f\ | ások viszont — csak hogy ne - mondhassák róluk: elfojtják a bírálatot — válogatás nélkül elfogadnak mindenféle kritikát, s aztán minden marad a régiben. Az ilyen vezetői magatartás végső soron ugyanoda vezet, ahová a kritika elfojtása: rossz kedvhez, olyan vélemény alakul ki nyomában, hogy úgyis hiába minden, nincs remény a változtatásra. Szabályt ugyan nem lehet felállítani arra, hogy ki és mit bíráljon, mégis íratlan törvény: annak van joga bírálni, aki a maga munkaterületén minden tőle telhetőt megtesz, hogy jobban menjenek a dolgok. A munkásnak, aki az alcadozó anyag- ellátásról vagy az időnként fellépő alkatrészhiányról panaszkodik, nem magyarázat kell arról, hogy mit miért és hogyan nem lehet, melyek az objektív és szubjektív akadályok — hanem anyag és alkatrész kell. A vásárlót sem érdekli, hogy a kereskedelem milyen tárolási gondokkal küzd —, hanem az, hogy legyen áru, ha már a gyárak megtermelték. S aki megdolgozik azért, hogy jól, jobban menjenek a dolgok, megkövetelheti, hogy mások is megtegyék a magukét. , Most akkora feladatok állnak az egész ország előtt, hogy javaslatból, előre vivő, építő észrevételből szinte semmi sem lehet sok. Nagy munka közben óhatatlanul fordulnak elő hibák, s ezek „menetközben!” kijavítása közérdek. A nnál többet azzal, ha ** a jogos és ésszerű bírálatot oda címezzük, ahol szükség van rá. S nem kevésbé azzal, ha a jószándékú, segíteni akaró bírálatot megszívlelik és elgondolkoznak rajta. Várkonyi Endre újabb, Gödöllő—Hatvan közötti szakasz forgalomba helyezését. Az ünnepélyes átadásra tegnap délelőtt, az autópálya 34. kilométerszelvényénél került sor, melyen részt vett Borbán- di János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Pullai Árpád közlekedési- és postaügyi miniszter. Az avató ünnepségen ott volt Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke. A Himnusz hangjai után Cseri István KPM miniszterhelyettes ünnepi beszédében többek között elmondotta, hogy az új autópályát az építők jó minőségben, határidőre, a beruházási keretet nem túllépve készítették el. Ezt követően Pullai Árpád közlekedési- és postaügyi miniszter kitüntetéseket adott át az autópályát tervező, beruházó és kivitelező vállalatoknál kiemelkedő munkát végzett dolgozóknak. A Munkaérdem- rend bronz fokozatát hárman, a Kiváló Munkáért kitüntetést nyolcán vehették át, miniszteri dicséretben kilencen részesültek. Végezetül Borbándi János ünnepélyesen átvágta a piros-fehér-zöld szalagot, s ezzel megindult a forgalom az új útszakaszon. Az M3-as második szakasza 21,4 kilométer hosszú. Ideiglenes végcsomópontja Hatvan külterületében, a 21-es számú főút és a Bér patak fölött átívelő hídnál épült meg. Az autópálya mentén az egyszerű pihenőhelyeken kívül, a 12. kilométernél Shell töltőállomás, bisztró, étterem és motel épül. Étterem lesz a 36-os kilométernél is és ÁFOR üzemanyagtöltő állomáson tankolhatnak a gépkocsivezetők az 51. kilométerkőnél. A második szakasz üzemeltetési és fenntartási munkáit a gödöllői autópálya-mérnökség végzi. Itt helyezték el az autópálya-rendőrség (útvonalellenőrző szolgálat) készenléti állomását is. A gépkocsivezetők figyelmébe ajánljuk: a gödöllői csomópontból — mely a Vácot és Gödöllőt összekötő út kereszteződésében épült — lehet letérni Gödöllő felé, a Vácot Isaszeggel összekötő útra, illetve a régi 3-as számú útra, amely az autópálya forgalomba helyezése után 30-as elnevezést kapott. Forgalmi szempontból fontos csomópont lesz a 39-es kilométernél épült ba- gi kereszteződés. Erről északi irányban Aszód, délre a Gal- ga-völgyi községek közelíthetők meg. L. Zs. AZ MSZtóP REST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM Ara 1.2« forint 1980. NOVEMBER 1., SZOMBAT Ülést tartott m EEnoki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losoncéi Pál tájékoztatta az Elnöki Tanácsot a Szocialista Etiópiában, a Tanzániai Egyesült Köztársaságban, a Mozambiki Népi Köztársaságban és a Zambiai Köztársaságban ez év szeptemberében tett hivatalos látogatásáról és ezen államok vezetőivel folytatott tárgyalásairól. Az Elnöki Tanács a tájékoztató jelentést jóváhagyólag tudomásul vette és megállapította, hogy a látogatások és tárgyalások eredményesek voltak: jelentősen hozzájárultak a Magyar Népköztársaság és a meglátogatott államok politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak továbbfejlődéséhez. Törvényerejű rendeletet fogadott el az Elnöki Tanács a földértékelésről. A rendelet értelmében a jelenleginél korszerűbb, a hatékony jövedelemszabályozást jobban szolgáló, a termelést leginkább befolyásoló természeti tényezőkön alapuló földértékelés kerül bevezetésre. Az új föld- értékelést — amely a mező- és erdőgazdasági művelést szolgáló külterületi és zártkerti, továbbá a nagyüzemi műveléssel hasznosított , belterületi földekre vonatkozik — 1981-től folyamatosan hajtják végre. A polgári törvénykönyv egyes rendelkezéseinek végrehajtásaként az Elnöki Tanács módosította a bányászatról, valamint a villamos energiáról szóló törvényt. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel továbbá egyéb folyamatban levő ügyeket tárgyalt. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken a KB székházában fogadta Pjotr Gyemicsevet, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagját, a Szovjetunió kulturális miniszterét, aki a szovjet kultúra* napjai magyarországi rendezvényein vesz részt. ★ Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára és Aczél György miniszterelnök-helyettes, a Politikai Bizottság tagjai ugyancsak pénteken fogadták Pjotr Gyemicsevet és Va- szilij Saurot, az SZKP KB kulturális osztályának vezetőjét. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott megbeszéléseken véleménycserére került sor a magyar—szovjet barátság, a tudományos és kulturális együttműködés fejlődésének tapasztalatairól, és időszerű feladatairól. Megállapodtak a kulturális kapcsolatok elmélyítésében és sokoldalú továbbfejlesztésében. y Kevesebb zatfal, rezgéssel Rekonstrukció Gödöllőn Befejezéséhez közeledik Gödöllőn, a Ganz Műszer Művek Árammérőgyárában a sajtolóüzem rekonstrukciója. A mintegy 7 millió forint értékű munka — melyet tavaly kezdtek el — nem technológiai rekonstrukció, hanem alapvetően a munkakörülmények javítását szolgáló átalakítás. A sajtolóüzem az Árammérőgyár legfontosabb termelésindító egysége, mivel a késztermékek összeszereléséhez szükséges valamennyi sajtolt és húzott alkatrész itt készül. Szabó István igazgató tájékoztatójából azt is megtudtuk, hogy az üzemrész nemcsak a gödöllői gyár részére dolgozik, hanem ők látják el a nagyvállalat másik fontos egységét, a budaÉpstéanytsg-Spari termékek Jél alakult az ellátás- Az'építőanyag-ipari vállalatok az év első kilenc hónapjában általában sikerrel teljesítették időarányos tervüket. Ennek köszönhetően szinte teljesen megszűnt az — elmúlt évekre jellemző — épitü- anyag-hiány, így az építőipar zavartalanul végezhette munkáját. A téglaipar 126 millió téglával tÖDbet állított elő, mint az a tervek szerint várnató lett volna. Ez a többlet lehetővé tette az árvíz okozta épületkárok helyreállításához' szükséges anyagok zavartalan biztosítását. Az időközben üzembe helyezett új téglagyárak tovább növelték a korszerű technológia és ezzel a jobb A nemzetiszínű szalag átvágása előtt (a képen balról jobbra): Pullai Árpád, Cservenka Ferencné, Borbándi János és dr. Mondok Pál Barcza Zsolt felvételei minőségű termékek arányát. A cserépgyárak is túlteljesítették tervüket, ám a tavalyinál mintegy kétmillióval több cserép sem elégítette ki teljes egészében az igényeket. A cseréphiány enyhítésére — belső átalakításokkal — 8 millió négyzetméterrel növelték az éves palatermelést. A cementtermelés hasonlóan alakult, mint az elmúlt évben. Az összesen három és fél millió tonna cement összhangban volt a kereslettel. Az első háromnegyed évben a vártnál lényegesen erőteljesebb volt az építési vegyi anyagok és segédanyagok (bitumenes építési keverékanyagok, szigetelő- anyagok, ragasztók) iránti érdeklődés. Elsősorban alapanyaggondok miatt azonban átmeneti zavarok voltak az ellátásban. pesti Közlekedési Műszergyárat is műszerházakkal, rugókkal. A rekonstrukció keretében áttelepítették a gépeket, felújítják az elektromos és a fűtési hálózatot, kicserélik a műhelycsarnok padozatát. Valamennyi intézkedés elsődleges célja — a rekonstrukció rendeltetésének megfelelően — az eddig meglehetősen nehéz munkakörülmények javítása. A gépek áttelepítésével csökken a zsúfoltság,megfelelőek lesznek a csarnokon belüli közlekedési utak, kisebb lesz az épület rezgése és a zaj. E kát utóbbi tényező közül a zajcsökkenést azzal tudják biztosítani, hogy a gyors- sajtolókra zajelhárító berendezést szerelnek fel. Egy darab még az idén elkészül, s ha ez beválik, további két gyorssajtolót is ellátnak ilyen védőeszközzel. A rezgések visszafogása érdekében a nagy súlyú gépeket külön alapra helyezték, így az épület már nem razonál be a hatalmas erejű prések munkája közben. KGST Építésügyi tanácskozás Az NDK-beli Magdeburgban október 27—30. között megtartotta 50. ülésszakát a KGST építésügyi állandó bizottsága. Az ülésszak munkájában a tagországok — köztük Magyarország —, valamint Jugoszlávia küldöttsége vett részt. Az ülésszakon elemezték a KGST XXXIV. tanácsülésének és a végrehajtó bizottság 96. ülésszakának az építő-, építőanyag-, üveg- és kerámia- iparra vonatkozó határozatait. Jóváhagyták a tagországok építőanyagtermelésének fejlesztésére vonatkozó fő irányvonalakat 1985-ig. KÖZELET Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke országa nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Bendzsedid Sadlit, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökét. Lázár György, a Minisztertanács elnöke Mohamed Benahmed Abdelghani miniszterelnöknek Púja Frigyes külügyminiszter Mohamed Seddik Benjahia külügyminiszternek küldött üdvözlő táviratot. Simon Pál nehézipari rpi- niszter vezetésével pénteken hazaérkezett a magyar küldöttség Plovdivból, ahol részt vett a KGST vegyipari állandó bizottságának 57. ülésszakán. Badamtarin Baldó, a Mongol Népköztársaság ■ rendkívüli és meghatalmazott nagykövete október 31-én fogadást adott a magyar—mongol barátsági és együttműködési szerződés aláírásának 15. évfordulója alkalmából. A fogadáson részt vett: Gye- nes András, az MSZMP KB titkára, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Péter János, az országgyűlés alelnöke. ■v Kádár János fogadta Pjotr Gyemicsevet