Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-08 / 236. szám
1380. OKTOBER 8., SZERDA Alvázak futószalagon Tizenkétezer-hatszázharminc alvázat szerelnek össze idén a Csepel Autógyárban az NDK-szalagon. A képen futóművet kap az alváz. Bozsán Péter (elvétele A következő lépés Az ügyvitel gépesítése Tizenöt magyar komputer vár üzemeltetésre a szovjet- unióbeli Káma Autógyárban, ahol a gyáróriás felépítése után a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézetének kisszámí- tógépei irányítják majd a készülő motorok automatikus ellenőrzését, bevizsgálását. A KFKI ugyan kutatóintézet, de a számítógépek gyártásában már valóságos ipari gyakorlatra tett szert. Az úgynevezett TPA-típusú kis számítógépcsaládot még a hatvanas években munkálták ki az intézet szakemberei, de a számítógépmodell megalkotásával nem fejeződött be tevékenységük. A hetvenes évek elején ugyanis ugrásszerűen megnőtt az igény arra, hogy a számítógépet ne csak önmagukban használják fel a vállalatok, hanem összekapcsolják különféle mérési és ipari folyamatokkal. Megkezdődött a számítógépek adatgyűjtésre, ellenőrzésre, szabályozásra, s automatikus irányításra való alkalmazása. KFKI számítógép-berendezés működik többek között Százhalombattán az erőműben, a piszkéstetői obszervatóriumban. A szomszédok lebeszélték Furcsa építmény—engedély nélkül Szabad szombat van, ráadásul jó napos idő, nagy kincs ez így, október elején. Megélénkülnek a kiskertek, sokan tesznek-vesznek a ház körül, mások építkeznek. Alkalmi brigádok keverik a maltert, a betont, adogatják a mester keze alá a téglát. Az új parcellákon gomba módra nőnek ki a földből az olykor palotának is beillő családi házak. Akad közöttük hagyományos formájú, de már gyakoribb a többszintes épület. Csak az a kérdés, van-e rá engedély, vagy nincs? Ezt kifürkészendő indul útjára a gépkocsi kora reggel a járási hivatal elől. Az építésrendészeti vizsgálat résztvevői, Lázár Éva, a gyömrői, Biess Zoltán, a sülysápi és Horváth Sándor, a monori tanács műszaki előadója, s ezúttal az újságíró is velük tart. © Monoron a Kistói úti parcellánál fékez először a szürke Volga. Kétszintes ház emelkedik a magasba, elöl az utcai fronton négy görög ihletésű oszlop. A tetőn ácsok dolgozna«, őket szólítja meg a csoport vezetője, Lázár Éva: — Jó napot kívánok. Ellenőrzést tartunk, szeretnénk látni az építési engedélyt és a rajzot. — Hát az nem fog menni — feleli egyikük —, a tulaj nincs itthon. Nemsokára visszajön. — Akkor mi is visszajövünk, kérem, addig készítsék elő az iratokat. Addig a szomszédban folytatódik a szemle, a Kistói út 8. Új ügyeleti szolgálatok A gyógyítás nagyobb lehetőségei Az 1848-as szabadságharc idején Cegléd környékén több neves ütközet zajlott le. Különösen 1849 januárjában a Bedében lefolyt, Pál napi csata néven emlegetett küzdelemnek volt sok sebesültje. A' város vendégfogadóiból kialakított ideiglenes ispotályokban látták el őket. Közülük később a Vörös Ökör fogadó épületét állandó betegellátásra tették alkalmassá. Itt kezdte meg működését 1873-ban 24 ággyal Vzegléd Városi Apolda néven a település első közkórháza. Központtá fejlődött A Törteli úton, a mai intézmény telephelyén 1930-ban létesítettek először kórházat. Egy katonai üdülőépületből alakították ki. A hatvanöt kórházi ágy felállítása 340 ezer pengőt igényelt. A költségek több mint felét állami támogatásként kapta a város. A II. világháború ideje alatt hadikórházak működtek az akkori iskolaépületekben és a gimnáziumban. A felszabadító harcok során a mai járási hivatal épületében is ápolták a sérülteket, betegeket. A kórház felszerelésének, berendezésének jelentős része elpusztult a háború alatt. Már az újjáépítés során felvetődött egy 500 ágyas kórház létesítésének gondolata. Megvalósítására azonban csak két évtized múlva teremtődtek meg a feltételek Az építkezés 1966-ban indult meg, és 1969-ben elkezdődhetett a négyezer négyzetméter alapterületű űj épület berendezése. A város és környéke egészségügyi ellátottsága azóta dinamikusan fejlődött. Az eltelt évtized alatt Cegléd Dél-Pest megye egészségügyi központjává vált. Cegléd egészségügyét nemrég még a szétíorgácsoltság jellemezte. Az elkülönült egységekben, zajló betegellátás sok gondot okozott a betegeknek és a gyógyítóknak egyaránt. AZ akkori szervezeti keretek és működési módszerek nem tették lehetővé a gyógyító szolgálat teljes és gazdaságos kihasználását. Az igények egyre inkább sürgették az intézmények egységesítését. Ma már az integrált intézet megfelelő szervezeti és szakmai tagozódás szerint végzi működési területén a lakosság gyógyító-megelőző és a dolgozók üzemegészségügyi ellátását. Ebben a munkában szervezetten együttműködik a nagykőrösi városi kórházzal és rendelőintézettel, a nagykátai és a monori járási rendelő- intézettel. Szemészeti pavilon Kilencszáz kórházi ágyat tartanak fenn. Legnépesebb a két bel- és a pszichiátriai osztály, továbbá a szülészetnőgyógyászat. A sebészeten szükség esetén összesen több mint száz beteget tudnak ápolni. A gyermekosztályon 14 éves korig gyógyítják a betegeket. Az osztály koraszülött részleggel is rendelkezik. A traumatológiai osztályon a fekvőbeteg, műtő és szakrendelési részlegen kívül fizikoterápiás, gyógytornás rehabilitációs részleg működik. Az intenzív terápiás, a fül-orr- gégészeti és az ideggyógyászati osztály is a nagy épületben van. Az V. ötéves terv során készült el a kórház telephelyén az új szemészeti pavilon, melyet tavaly tavasszal adtak át. Ugyancsak a múlt nyáron fejeződtek be a Rákóczi úti rendelőintézet felújítási munkái. A kibővített és rekonstruált épületben kapott helyet a különböző járóbeteg szakrendelések mellett az alkalmassági és a sportorvosi rendelés. A változások sora Március óta — az addigi általános körzeti orvosi ügyelet mellett — új ügyeleti szolgálatok kezdték meg működésüket. A hétvégeken és ünnepnapokon a gyermek- és fogászati ügyeletén is fogadják aZ orvosi segítségre szorulókat. Az Egészségügyi Minisztérium integrációs utasításának szellemében a lehetőségeket mind jobban kihasználják Cegléden is. Üj korszakot nyitott a változások sora Dél-Pest megye beteg- ellátásában és egészségvédelmében. D. B. J. szám alatt. Ez az épület már jóval kisebb, de még így is takaros házikó. A kutya mérgesen vicsorog, talán rosszat sejt. A ház gazdája, Békési Ferenc széttárja a kezét, úgy mondja: — Az engedély bizony nincs nálam, Pilisen lakom, ott van. Az akció vezetője nem esik zavarba: Hétfőn tessék behozni a tanács műszaki osztályára — mondja. De nem azért áll szakértőkből a csoport, hogy rajz nélkül, csak úgy ránézésre ne fedezzék föl a szabálytalanságokat. A garázs formájából megállapítják, hogy arra biztosan nincs engedély, csakúgy, mint a kerítésre. Békés Ferenc csak bólogat. A fennmaradási engedélyt megkapja rá, de a bírságot nem ússza meg. Néhány házzal odébb, Rendek János portáján is serényen halad a munka. Rögtön hozom a papírokat, addig nézzenek körül — mondja nyugodtan. Néhány perc múlva ismét előkerül, looogtatja a rajzot. Gyors egyeztetés, minden stimmel. Még a félig kész tetőtérre is fölcsaija az ellenőröket, akik igencsak imbolyog- nak az odatámasztott ingatag létrán. Rendek János kedvtelve néz feléjük, legalább megdolgoztatom a tanácsiakat — gondolhatja magában. © © Gyomron — immár nem a zártkertekben, hanem a lakott településen — még számos furcsa építményre bukkanunk Mindegyiken túltesz a Bimbó utca 7. szám alatti ház. Az eredeti alaprajztól alaposan eltérő, foltozott toldaléképületekkel bővített, megdöbbentő formájú tákolmány. A falak hullámosak, tele mindenféle kiszögellésekkel, a tető íve megtörik, a hézagok jól láthatók. Az biztos, hogy nem szakavatott kőműves munkája. Kirí az utcaképből, statikailag labilis. Csoda, hogy áll egyáltalán. A szakemberek szerint valószínűleg le kell majd bontani. o Az építésrendészeti szemle szomorú eredménnyel zárul. A délutánig megvizsgált 29 épületből tizennégyet engedély nélkül bővítettek, illetve építettek. Nagyon rossz arány, s az Üllő és Vecsés felé indult másik csoport tapasztalatait még nem ismerjük, és a büntetések kiszabásának, végrehajtásának módját sem, hiszen a tíz százalék bírság — mint sokszor látható —, nem elég visszarettentő. K. L. Háztáji kistraktor Robi—50 Robi 50 néven rövidesen új típusú háztáji kistraktorok kerülnek forgalomba. A Mezőgép Tröszt licencet vett és kooperációs szerződést kötött a francia Briban Polimecha- nik céggel. Eszerint a magyar mezőgépipar a kistraktorok- hoz szükséges hajtóműveket és a különböző munkaeszközöket készíti majd, a francia vállalat pedig a motorokat szállítja. A Mezőgép Tröszt régi« hiányt pótol a háztáji kistraktorok sorozatgyártásának megszervezésével. Az utóbbi években különösen megnőtt az igény az ilyen, körülbelül két kilowatt (2,8 lóerő) teljesítményű traktorok iránt, s ezért külkereskedelmünk, igaz, csak kisebb mennyiségben, tőkés importból szerezte be azokat. Ezzel azonban nem elégítették ki az igényeket. A nemrég aláírt megállapodás alapján a francia cég még ebben az évben 3000 komplett kistraktort is szállít Magyar- országra. Ezeket a Mezőgép Tröszt az Agrotröszt közreműködésével értékesíti. Az irányára 13 600 forint. Az itthon gyártott, illetve összeszerelt háztáji kistraktorok — többezres tételben —, jövőre kerülnek forgalomba. A francia céggel kötött megállapodás lehetővé teszi, hogy 1981-től a magyar fél a részegység-szállításokkal teljes egészében ellentételezze a francia motorokat. Több ház sorra kerül még Monoron. — a tapasztalatok már nem ilyen kedvezőek —, majd Gyömrő következik. A zártkertekben folytatódik a vizsgálódás. Gyümölcsösök, szőloskertek szegélyezik az utat. Időközben, társaim fölvilágosítanak, hogy ilyen helyen nyaralót építeni nem szabad, s a gazdasági vagy lakóépület sem lehet nagyobb 12 négyzetméternél'. A rózsahegyi dűlőn sok apró ház húzódik meg a szőlőben. de föltűnik egy kevésbé apró is. Az udvaron Csordás Éva éppen a paradicsom befőzésével foglalatoskodik, ilyenkor senki sem lát szívesen vendéget, pláne hivatalos embert. Építési engedély nincsen — vallja be a tulajdonos, de hát nem is olyan nagy ez a ház. Előkerül a mérőszalag, s rögtön kiderül, hogy az alapterület kétszerese a megengedettnek. Ha a kényszerbontást nem is rendelik el, a bírság nem marad el. Az sem kevés, hiszen az épület értékének á tíz százalékáé kell majd befizetni. — Mások is építettek itt engedély nélkül — legyint bosz- szúsan az asszony. — Ez nem lehet mentség — feleli Lázár Éva búcsúzóul. S valóban, több hasonló házra is ráakadunk a környéken. Mindenki talál valamilyen mentséget, de a legérdekesebbet és egyben a legtanulságosabbat Barna Péterné adja elő: — Nem akartunk mi engedély nélkül építkezni, megvan a rajz is, be is akartunk menni a tanácshoz. Mégsem jutottunk el odáig, mert a szomszédok lebeszéltek. Azt mondták, itt senkinek sincs engedélye, ne uszítsuk rájuk a tanácsot. Az ember jóba akar lenni a szomszédaival. Kár volt rájuk hallgatni, most aztán megfizetjük az árát. Noteszlapok hét közben HANGOSKODUNK. Ülök a gyorsvonat fülkéjében, olvasok. Helyesebben: olvasnék. De nem hagynak. Férfiak. No, nem heves udvarlással zavarnak, hanem hangoskodásukkal. Ordibálnak, jópofáskodnak a kocsi folyosóján, illetve más fülkében. Jön a kalauznő. Fekete haján kackiásan , félrebillentett sapka, mosolygós arca kellemes látvány: Csak akkor hervad le, amikor megkérdezem: Mondja, ezek az urak a végállomásig üvöltöznek? Válasz: Megnézem, asszonyom, de itt nem is utazik más, csak ön. Hallucinálok? Nem. A lármát mindazok hallani kénytelenek, akik a Nyugatiban erre a kocsira — a szemünk előtt — felszálltak. A kalauznőt is halljuk mindannyian: Fiúk, maradjatok csöndben, valakit nagyon zavartok! Mire ők: Ne mondd! ÍVlájd mindjárt arra sétálunk, s jobb belátásra bírjuk. Már-már félhetnék, hiszen utastársaim nevében meg mertem szólalni. De nem félek. Arra gondolok, hogy a MÁV bevezette a vonatokon: hangosan rádiózni, magnózni tilos, az utazó- közönség kényelmének védelmében. De mit csináljon a MÁV az utazóközönséggel, ha annak némely tagja több rádiót megszégyenítő hangerőt produkál? Bizonyára megfékezi. Mármint azokat, akiket nem ismer személyesen a kalauz. CSIZMÁK, TÉLRE. Nézem a kirakatokat. Szebbnél csinosabb női csizmák sorakoznak egymás mellett. Tűsarok, tűorr, finom bőr — vagy szattyán képét idéző műbőr —, o legdivatosabb színekben. Ez már valami! Nem maradunk el az európai móditól, a francia vagy olasz dámák se járnak különb téli tipegőkben! És itt a bökkenő. Ezek csak tipegők. Az ember lánya a hétköznapi rohangáláshoz — hóban, fagyban, ónos esőben —, valami olyan lábbelit képzelne magára, amiben lehet talajt fogni, szatyrot, gyereket cipelni az élet — ilyen évszakban különösen —, egyenetlen útjain. Nem mondom én, hogy egyáltalán nincs terepjáró csizma. Van. De milyen ormótlan! És beázós. Nekem van. Ha egy nő csinos akar lenni, de járni is kénytelen a téli hónapokban munkába, piacra, ne adj isten még kirándulni is, akkor bőrcsizmát szeretne venni, lapos sarkút, kecses — de nem tű — fejűt, vízhatlant, meg csupa ilyet. Hát lehet? Aki látott ilyet, értesítsen! Aki gyártani akar ilyet, az is... SZOLGÁLTATÁS. Barátom meséld: most befejezett társasházuk építése idején ideiglenes árammérőt üzemeltettek, amit a végleges órák felszerelését köve-, tőén vissza akar adni az Elektromos Műveknek. El is ment annak rendje-módja szerint bejelenteni (kérni), hogy szedjék le, mert arra tovább nincs szükség. A hivatalban ki is töltettek vele egy űrlapot, minden elin- tézettnek látszott. Ám ő egy óvatlan pillanatban megkérdezte: mikor jönnek leszerelni? Felelet: a jövő héten. Melyik napon? Azt nem lehet tudni. A barátom nem egy izgága teremtés. De most fölment a fejében a pumpa. Mit mondjon a társasház lakóinak, akiknek nevében eljárt az ELMÜ-nél? Ki maradjon otthon a munkából, mikor és meddig, hogy legyen, aki beengedi a kapun a 1 «szerelőket? Erre a kérdésére nem kapott választ. Mellesleg az ideiglenes árammérő használatáért havonta 150 forintot fizet az ELMÜ-nek az építőközösség. De már nem használja ... Bálint Ibolya Október O-tói 25-ig öitöngesere-akcié: a régiért újat Ne dobja el régi, megunt öltönyét! ázz*. Minden új öltöny vásárlásakor a régi öltönyéért, nadrág-zakó együtteséért 300 forintot visszatérítünk a %DíV^X ÉRDI, SZIGETHALMI, RÁCKEVEI KISÁRUHAZABAN, SZENTENDREI, MONORI, CEGLÉDI, NAGYKŐRÖSI KONFEKCIÓBOLTJÁBAN, VÁCI DUNA KANYAR ÁRUHÁZÁBAN.
