Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-07 / 235. szám

<ytirfap A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM 1980. OKTOBER 1., KEDD Jó szerencsét szobiak! Idén termelnek a legtöbbet Az Északká nem a kőze­tek egyik fajtája. Ez 'a Tar- calon működő országos vál­lalat fantázianeve. Egyik igaz­gatóságuk Nógrádkövesden működik, s ennek önálló üze­me a szobi kőbánya is. A közelmúltban egy értekezleten dilemmát okozott, hogy építő- anyag-termelők-e vagy bá­nyászok a szobiak? Mint vál­lalat ugyanis az építésügyi tárcához tartozik, az itt dol­gozók szakszervezeti tagdíju­kat az Építő-, Fa- és Építő­anyagipari Dolgozók Szak- szervezetéhez fizetik, s ott láthatjuk őket az építők ju- ndálisain is. Ám a bányairo­da bejárata előtt így vála­szolnak a köszönésre: — Jó szerencsét! Andezit és dácit Molnár János üzemvezető, akivel talán már több mint két évtizede, hogy az. Építők Szakszervezete anyagipari szakmai bizottságán megis­merkedtem, akkor vezető munkatársnak került oda a bányából. Most, hogy az iro­dájában ülünk, az is kiderül, hogy a beszélgetésben részt vevő párttitkár is régi isme­rős. Tóth Ferenc az üzem kulturális felelőseként kezdte el valaha a politikai munkát. Az persze akadémikusnak tűnik, hogy bányászok-e vagy sem — mondják mosolyogva. — Mert akinek bizonyosság kell, menjen ki a Csákhegy- re, meg a Malomvölgybe, is­merje meg a körülményeket, s mindjárt megtudhatja, mi fán terem a szobi kőbányász. Az, aki azt is rögtön észre­veszi; ki ért ehhez a szakmá­hoz, ki nem. Ezért döntött alig két éve Molnár János mellett az üzemi pártbizottság is. Hiszen ő itt meg az ipar­ágban töltötte élete java ré­szét, gyakorlatias vezető. 1978-ban még 10 milliós veszteséggel zárták le itt az évet, de már 1979-ben az elő­írt 536 ezer tonna kő helyett 545 ezret termeltek, s köz­pontilag előírt 4 millió forint úgynevezett eredményesség helyett félmillióval többet értek el. Az idén meg épp a bányásznap alkalmával tün­tették ki ókét a Kiváló üzem címmel, az üzemvezető pedig Kiváló munkáért kitüntetés­ben részesült Azt mondják: az országnak ebben az ipar­ágában a szobiak a harmadik legnagyobb termelőnek szá­mítanak. A kékesszürke an­dezitet, a világosszürke dáci- tot már 1887-ben is fejtették ezen a területen, csak persze más technológiával. Minden változik A hatvanas évek vége felé egyszer a robbantást előké­szítő alagútfúráshoz hívott magával a szakszervezet me­gyei titkára. Torokkaparó csípős por szállt a folyosószerű vágatban. Az emberek zsebkendőt tet­tek a szájuk elé, a fejtőkala­pácsot nekinyomva a szikla­falnak. Vállalták ezt is, pe­dig tudták, hogy akár pár év alatt tönkre mehet az egész­ségük. — Ez már a múlté — érte­sülök örömmel a változások­ról, mint ahogy némi legen­dát is sziétfoszlatnak vendég­látóim. Többek között arról, hogy bár igaz, kemény mun­ka volt a ritzereké, a szegély­követ formásra faraaó meste­reké, de az nem felel meg a valóságnak, hogy demizsortt tartottak maguk mellett, s csak bort ittak, méghozzá so­kat munka közben. Az persze nem vitás, hogy szerették a hegy levét, mint ahogy a mai kőbányász is szereti. Azzal a néhány nyugdíj előtt álló rit- zerrel együtt, akiket ha el­mennek, nem követ, nem is kell, hogy kövessen, a helyü­kön senki. Ma sem könnyű — Hogy bányásszák ma a követ? — Gépkezelők készítik elő a robbantást. A felszínen mély lyukat fúrnak a kőzet­be. Azokat robbanóanyaggal töltik. Robbantás után a kot­rógépek asztalnyi köveket tol­nak az előtörőbe, s ezek ki­sebbre darabolva kerülnek egy másik törőgépre, ahol a vibrátor választja ki a med­dőt, majd szállítószalagon a kisvasúira kerül az anyag, így érkezik az osztályozóra, míg több berendezésen átjut­va végül 0—55 milliméter nagyságú darabok képződnek. Innen kerül a depóba, vagy már egyenesen a vagonokba, teherkocsikra. A gépesítés eredménye, hogy mindössze 168 dolgozó­val folyó termeléshez majd­nem elég a munkaerő. Hu­szonegy fizikai dolgozó kelle­ne még, de nincs, s ez a pá­lya ma már a környéken sem tartozik a keresettek közé. Pedig az üzemnek van jövője, fejleszteni fogják, s 80 évig biztos lesz mit bányászni. Nem rossz a fizetés sem, ha más üzemekhez viszonyítjuk. Az átlagkereset 3 ezer 500 körül alakul, egyes szakmák­ban pedig a 4 ezer 500-at is elérik. De ezt máshol, ennél kedvezőbb munkakörülmé­nyek között is sokan megke­resik. Amennyire hasznos a szabad levegő nyáron, úgy idézi elő a téli időjárás az ízületi bántalmakat. Még min­dig gyakori a légzészavarokat okozó porártalom, bár a tö­rőkre locsolóberendezéseket szereltek fel. A fúrósok be­tegségei a vibrációs ártalmak. A munkakörülményeken te­hát van még mit javítani. Exportra is A budai vár kapuoszlopait szobi szegélykövek díszítik. Alkalmazzák Pécsett, Egerben. Évente 2—3 ezer tonnát szál­lítanak Svájcba és az NSZK- ba. Többet is vennének, de nincs ember, aki a megren­delés szerint elkészítse. Ä je­lentősebb külföldi partner Jugoszlávia. Az idén nagy té­telben szállítottak, s még ma is küldenek építőanyagot a Békés megyei árvíz helyreál­lítási munkálataihoz. — Az idei tervünk szerint 560 ezer tonna követ kell ki­termelnünk, s 8 millió 200 ezer forint eredményességet elérnünk — mondja Molnár János. Augusztusban minden idők legnagyobb eredménye volt a 68,5 ezer tonna és 3 millió 600 ezer nyereség. Mennyiségi tervünket a ta­valyi duplájára teljesíthetjük, ám az export bizonytalansá­ga, az átmenetileg szünetelő jugoszláv szállítások miatt a forintterv irreálissá válhat. — Van-e valamilyen sajá­tos jegye az Ipoly menti bá­nyásztársadalomnak ? — Olyanok mint mindenki — mondja az üzemvezető. Legfeljebb izmosabbak, válla­sabbak, amilyenné a munka teszi őket. Amit itt elértünk, az ő szívósságuknak, munka­szeretetüknek köszönhetjük. x Kovács T. István Műszaki vizsga az AFIT-nál Kétnapos előjegyzést vállalnak Az AFIT váci üzemének portása egykedvűen nézi a kis sajtcédulát, amelyre a rendszá­mot és a kilométeróra állását írtuk fel. — Nem ez a lényeg! Megbe­szélte valakivel, hogy most hozza a kocsiját? Bólintok. — No, mert akkor itt kell lennie a listámon felírva. Meg is van. Tizenöt órára ígérték, most éppen annyi az idő j- néz az órájára. — Mehet! — teszi még hozzá, miközben fel­nyitja az elektromos sorompót. Bent, az udvaron már lát­szik: tényleg telt ház van. Ko­csi kocsi hátán, a parkolók sem éppen üresek. — Mint látják, van mun­kánk bőven — mondja Margó György, az üzem vezetője. — Ilyenkor délután sokan hozzák diagnosztikára a kocsijukat, mert hiszen köztudott: itt két műszakban dolgozunk, tehát gyakorlatilag este hétig, nyol­cig fogadunk autókat Vácott is Az AFIT sokoldalú szolgál­tatásai között talán a legke­vésbé ismert a műszaki vizs- gáztatás. Erre 1978. május 6- 1 tói van lehetősége a vállalat- ' nak, s bizonyára kevesen tud- J ják, hogy a Közlekedési és j Postaügyi Minisztérium az or- j szóéban elsőként a váci üze- ] met jelölte ki a zárt technoló­giás műszaki vizsgáztatásra. — Valóban, kevéssé ismert ez a szolgáltatásunk, de azért Emelőszerkezeten a Lada: így könnyebb hozzáférni a kor­mányműhöz. Üzemi híradó Olcsóbb és főbb termékek Az 1973-as világpiaci árrob­banás után a verseny a nem­zetközi piacokon még jobban kiélesedett, és alapvetően meg­változtak a világpiaci árará­nyok. Ugrásszerűen megnöve­kedett az importban jelentős arányt képviselő nyersanyagok és energiahordozók ára, és jó­val kevésbé emelkedett azok­nak a termékeknek az ára, amelyek az exportban jelentős súlyt képviselnek. Kovács Ferencné, a Híradás- technikai Anyagok Gyára ár- és kalkulációs osztályának a vezetője arról nyilatkozott, hogy az élesedő versenyhez ko­rábban nem tudtak kellően alkalmazkodni. Az árrend­szerben végrehajtott ár­változások — noha irá­nyukat tekintve helyesek voltak — nem bizonyultak elégségesnek: az energia- és anyagárváltozá­sokat többnyire későn és nem is a közgazdaságilag indokolt mértékben valósították meg. A felemelt energia- és anyag­áraknak a felhasználókra tör­ténő, szinte automatikus át­háríthatósága miatt az egyes ágazatok takarékosságban való érdekeltsége nem, vagy alig nőtt. Mindez nem, vagy nem eléggé ösztönzött a gazdasági munka hatásfokának javításá­ra, valamint a termelés és a külkereskedelem szerkezetének a korszerűsítésére. A párt és a kormányzat az árrendszer fejlesztésének ‘fő irányait abban, jelölte meg, hogy a belföldi árak az eddigi­nél hívebben tükrözzék a tar­tós világpiaci árarányokat; a fogyasztói ártámogatások kö­rét és mértékét szűkíteni kell; a pénzügyi támogatásokat a Vác a hazai lapokban A Hétfői Hírek ismertette, hogyan fejlődik tovább a vas­út az 1981—1985. közötti évek­ben, s megemlítette, hogy sor kerül az Aszód—Vác közötti vonal villamosítására is. A Hajdú-Bihari Napló be­számolt az egészségügyi dol­gozók debreceni XI. tudomá­nyos értekezletéről, ahol átad­ták a váci Uhrin Pálnénak, a Szőnyi Tibor Kórház vezető asszisztensének, aki egy pályá­zat kapcsán nyert III. díjat. A Daily News című, Buda­pesten megjelenő angol nyel­vű napilap hosszú cikkben méltatta a francia Franck Roussel nagy sikerű váci, Falak a városban című tár­latát. A Népművelés legutóbbi számának nyelvőrrovata bírál­ta a helyesírási hibáktól hem­zsegő hazai műsorfüzeteket és három suta előadáscímet idé­zett a Váci Műsor áprilisi szá­mából. A Szövetkezet foglalkozott a váci Naszály Áruház és a szlo­vák Divin község áruházának kapcsolatával. A lap értesülé­se szerint a váciak rövidesen Divinben rendeznek magyar nemzeti hetet. A Magyar Hírlap hírül ad­ta, hogy Hódmezővásárhelyen, a Tornyai János Múzeumban megnyitották Orvos András, Vácott élő és ott alkotó festő­művész 48 munkáját bemuta­tó kiállítását. szelektív gazdaságfejlesztés kö­vetelményeinek alárendelten célszerű fenntartani, és végül: javuljon az árrendszer terme­lésre és fogyasztásra ésszerűen ható rugalmassága, teret adva a világpiaci árhatások érvé­nyesülésének. A HAGY-ban másfél éves munkaszakasz előzte meg az idén január elsején életbe lé­pett árrendezést. Kovács Fe- rencné tájékoztatása szerint a Zrínyi utcai üzem ter­mékeire új termelői árakat alakítottak ki. A számítás alapját a ténylegesen fel­merülő gyártási költségek képezték. Az előállítás költségeinek meg­állapításakor sok gondot oko­zott az alapanyagok árváltozá­sa. Nőtt a vasanyagok, az eb­ből gyártott vaskohászati ter­mékek, a vegyi és a műanya­gok ára. A vállalat termékeinél összességében 3.6 százalé­kos volt az árváltozás, de ezen belül a termékfélesé- genkénti eltérések jelentő­sek. A január elsejei árrendezés csak az első lépést jelentette az új árrendszer bevezetésé­ben. Mindez nagy feladatot ró az árképzéssel foglalkozókon kívül a termelési és a kereske­delmi osztály dolgozóira is, hi­szen ők állnak kapcsolatban a vevőkkel. Az új árrendszer­ben különösen nagy szerepet kapott az exporttevékenység, mindenekelőtt az, amelyik a tőkés piacra irányul. Az eltelt kilenc hónap leg­főbb tanulságai: A nehezen beszerezhető és drága import anyagokkal a Híradástechnikában is takaré­koskodni kell. Ez valamennyi dolgozó érdeke, hiszen a gaz­daságos termelés a vállalat lét­fenntartását jelenti. Másod­szor: olcsóbb és jobb termé­kekkel kell a világpiacon je­lentkezniük, ez pedig hosszú távú és tervszerű fejlesztést igényel. Mindez megköveteli tőlük a munka átgondoltabb szervezését, az emberi és a gé­pi munkaerő hatékonyabb ki­használását. P. R. Bölcsőde, néni óvoda Október 5-i, vasárnapi szá­munk Hasznosan teltek el a hetek 'című írásában az Eöt­vös utcai bölcsődében töltött gyakorlat helyett tévesen az Eötvös utcai óvodát jelöltük meg. Korszerű diagnosztikai műsze­rek segítik a műszaki vizsgáz­tatást. Képünkön egy fékha- tásmérő berendezés. Barsza Zsolt felvételei akad tennivalónk így is bőven — mondja Fekete István mű­szakvezető, miközben a mű­helyben a szerelők munkáját nézegetjük. — Általában egy­két napra tudjuk előjegyezni a vizsgára várókat. Ez a ha­táridő, úgy érzem, elfogadha­tó. Az AFIT-nál a vizsga előtt hibamegállapítást végeznek. A diagnosztikai műhely emelő- szerkezetén éppen egy Lada kormányművét nézik át. A tu­lajdonos, Kiss Gyula türelme­sen várakozik kocsija mellett. — Most először hozom ide az autómat. Váci vagyok, így a legkényelmesebb. De nem­csak a vizsgára jöttem ide, úgy is mondhatnám, az ügyfelek törzsgárdájához tartozom, hi­szen a kisebb-nagyobb javítási munkákat is a szervizben vé­geztetem el. Elhanyagolt autók A hibafelvételezés eredmé­nye: csupán az egyik első ke­rék felső trapéztengelyét kell javítani, mert elkorrodált, egyébként minden rendben van. — No, azért nem minden autó van ilyen jó állapotban — folytatja a műszakvezető. I — Hoztak ide már olyan Skp- dát, aminek a küszöbe, amikor fel akartuk emelni a kocsit, beszakadt. Sajnos, az a tapasz­talatunk, hogy nem mindenki törődik megfelelően a jármű­vével, s ez olykor nemcsak esztétikai hibákat, hanem ko­moly műszaki problémákat is okorzhat. Ezért vezettük be azt a szolgáltatásunkat, amely a fékhatás méréséből, a fényszó­ró beállításából és a futómű átvizsgálásából áll, s amelynek célja a kocsik forgalombizton­sági ellenőrzése. Emellett bár­kinek nyolcvan forintért hiba- felmérést végzünk, s ez első­sorban azt szolgálja, hogy a tulajdonos tisztában legyen személyautója állapotával. A nagy műhelycsarnok egyik sarkában egy középkorú ' férfi ácsorog és cigarettázik. Udva­riasan megkérik, hogy a váró­helyiségben foglaljon helyet, mert a műhelyben tartózkodni balesetveszélyes, s egyébként is tilos a dohányzás. Garanciát vállalnak Az AFIT-ban egy-egy mű­szakban négy munkacsoport dolgozik egyszerre. Lehet tehát választani, kire bízza az ember a kocsiját. — Mi annak örülünk, ha mindig ugyanahhoz a csoport­hoz kerül a jármű — mondja Seress László munkafelvevő. — Így egy-egy javításnál már van némi ismeretünk az autó műszaki állapotáról, tudjuk, milyen hibák fordulhatnak elő. Mi azt szeretnénk, hogy min­denki elégedetten távozzon. Margó György irodájában folytatjuk a beszélgetést. — Azt is kevesen tudják, hogy a műszaki vizsgáért nem­csak felelősséget vállalunk, de a javítási költségekiól függően jótállást is adunk — mondja az üzemvezető. — ötszáz fo­rint alatt háromhónapos, öt­száz és ötezer forint között hathónapos, ötezer forint felett pedig hat hónap vagy tízezer kilométer a garancia. A váci üzemben» havonta át­lagosan 200—250 autó műszaki vizsgáztatását végzik. Csak a profiljukba tartozó típusokat vállalják: Skodát, Ladát, Pols­ki Fiatot, Trabantot és Wart­burgot. A vizsgáztatás Vácott is zárt technológiás, csakúgy, mint a KPM által végzett vizs­gáztatás. Furucz Zoltán A hét műsorából Október 8. (szerda): délután 14 órakor Hortobágyi Gáza , műszaki tanácsadó beszél a szellőzőberendezésekről a Le­nin úti művelődési központ­ban. A Váci Bélésszövőgyár­ban Tőkés Frigyes főosztály- vezető A selyemipar termékei­nek értékesítési lehetőségeiről tart előadást. 18 órakor a pe­dagógusklubban Kordás Zol­tán tanár beszél a Föld bioló­giai egyensúlyáról. Október 9. (csütörtök): szlo­vák vendéglátó napok kezdőd­nek Verőcemaroson, a Vén Diófa étteremben. 19 órakor a Lenin úti művelődési központ­ban a Korái együttes ad hang­versenyt a Gigantik együttes közreműködésével. Október 19. (péntek): 18 óra­kor Prókai Gábor, a Pest me­gyei Tanács főelőadója meg­nyitja a Madách Galéria tár­latot, Bakos Idikó, Cs. Nagy András, Markó Erzsébet, Sáros András Miklós és Szűts Miklós közös kiállítását a mű­velődési központ 40-es termé­ben. Október 11. (szombat): a Vak Bottyán Múzeum sok ér­dekességgel várja az érdeklő­dőket a Múzeum utca 4. szám alatti épülettömbben. 18 óra­kor a Madách Imre Művelődé­si Központban, a jazz-szom- bat-ok kapcsán a Pege együt­tes játszik a 37-as teremben. Október 12. (vasárnap): dél­után 3 órakor kezdődik a Vá­ci Múzeum Egyesület alakuló közgyűlése a művelődési köz­pontban. Ugyanott dr. Asztalos István, az aszódi Petőfi Mű zeum igazgatója előadást tai a Váci Múzeumegyesület (189 —1948) történetéről. 18 órakc ugyanott, a' büfé előterébe Super disco, filmvetítéssé Lemezlovas: Éliás Gyula. Október 9-től 16-ig szlovák vendéglátó napok a verccemarosi Vén Duna étteremben Kóstolja meg a szlovák mesterszakácsok ételkülönlegességeit. Minden kedves vendégünket szeretettel várjuk. SZOBI ÁFÉSZ ISSN 0133-2759 (Váci Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents