Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-05 / 234. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁC! JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM 1980. OKTÓBER 5., VASÁRNAP Járási feladatok a félévben Községfejlesztés - gondokkal Költségvetés, közművesítés, csatorna Fontos kérdések kerültek napirendre azon az értekezleten, amelyre a héten a járási hivatalban került sor, s ahol a váci járás községeinek tanácselnökei és vb-titkárai tanácskoztak. Az első napirendi pontban az idei első félév költségvetési tervének teljesítése. értékelése kapott helyet, majd a közművesítés, a vízellátás és csatornázás helyzete szerepelt a megvitatott témák között. A járás költségvetési helyzetéről Polák Viktor, a járási hivatal pénzügyi,- és tervosztályának vezetője számolt be- Egyebek mellett elmondta, hogy a tanácsok gazdálkodását az idei esztendő első hat hónapjában pénzhiány nem akadályozta. A költségvetés, járási szinten 178 millió 647 ezer forint, amely az első félévben még 14 millió forinttal emelkedett is. Ebből több mint 9 millió forint az elmúlt évből maradt meg, a többit a megyei tanács adta pótlólag. Gondot jelent, hogy a lakossági adóbevételek nem a számításoknak megfelelően alakultak az első félévben. Több helyen a felújítások sem érték el a korábbi .esztendő szintjét. Így például késik a gödi tanácsháza felújítása is, amelyet a Váci Magasépítő Közös Vállalat csak novemberben fog megkezdeni- Ácsán, a művelődési ház megkezdett felújítását kivitelezői problémák nehezítik. Hasonló a helyzet a vácdukai művelődési ház felújításánál is. Kisebb hiányosságok másutt is adódtak, így ösz- szességében csak Zebegény és Vámosmikola községek teljesítették maradéktalanul vállalt felújítási kötelezettségeiket. A belvízgondok megoldása terén is adódtak nehézségek. Gödön, júliusban elkészült a dunai támfal építése, s a tanács az Ilka-patak rendezésére is szerződést kötött- A börzsönyi úttörővasút építése miatt Verőcemaros patakmeder-szabályozásra, partvédelmi munkákra 3 millió 100 ezer forint támogatást kapott a megyei tanácstól. Ebből a pénzből az első félévben mindössze 115 ezer forintot használtak fel, bár a tanács tájékoztatása szerint a munka még ebben az évben teljes egészében elkészül. A kereskedelem terén az üzlethálózat fejlesztése volt a cél. Ácsán az első félévben elkészült az új ABC árúház, Sződ- ligeten a tanács megvásárolta az építkezéshez szükséges telket, Márianosztrán pedig társadalmi munkában megkezdték egy zöldségbolt építését. A továbbiakban a járás iskoláinak, óvodáinak helyzetéről volt szó. A beszámolóból kitűnt, hogy ezen a területen, bár változó a helyzet, kedvező eredmények születtek- így például elkészült Foton az új 100 személyes FORFA-óvoda. Gödön az iskolabővítés csak a harmadik negyedévben valósult meg. Verőcemaroson pedig tervbe vették az óvoda konyhájának bővítését, s két új foglalkoztató terem is készül. A beszámoló feletti vitában többen kértek szót. Tóth Sándor, Főt tanácselnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy a község üdülőtelkeinek telek- könyvezése hosszú időt vesz igénybe, s így tulajdonképpen nem is tudják megállapítani, hogy egyik-másik telek kinek a tulajdonában van- Ez az oka annak, hogy a lakossági adóbevételi terv nem a kívánalmaknak megfelelően teljesült az első félévben. Spilenberg László, Nagymaros tanácselnöke is hasonló gondokról beszélt. Egyebek mellett elmondta, hogy a kivitelezők és a tervezők nem mindenkor dolgoznak szoros összhangban, s ez nehezíti, hogy a különféle építkezések nem a terveknek megfelelően fejeződjenek be, illetve kezdődjenek el. A felszólalások után, amelyre Krima János, a járási hivatal elnöke adott választ, a tanácskozás a második napirendi pont Ismertetésével folytatódott. A közművesítés, csatornázás helyzetéről Mosonyi Ferenc, a járási hivatal műszaki osztályvezetője számolt be- Mint mondotta a járás legtöbb községében már megoldott a vezetékes ivóvízrendszer kiépítése, s így az összlakosság 68 százaléka fogyaszt _ egészséges ivóvizet. Jelenleg épül Sződ, Sződliget, Szokolya, Kemence, Bernece- baráti, Tésa és Perőcsény községek vezetékes vízhálózata. A jövőben tovább fog bővülni a szokolyai terület vízellátása is, megoldva Királyrét, Kóspallag és Börzsönyliget gondjait. A későbbiekben arról beszélt, hogy az ötödik ötéves tervidőszakban megkezdődik Fót csatornázása, s még idén megalakul Szobon is a csatornatársulat. A későbbiekben tervezik Göd és Nagymaros szennyvízhálózatának a kiépítését is. A beszámolót követő vitában Flimmer Lőrinc, Szob tanácselnöke arról beszélt, hogy a község vízellátása igen komoly gondokat jelent, mivel a fogyasztói igények jóval nagyobbak, mint a hálózat kapacitása- Ugyanakkor a társközségek, Márianosztra és Ipoly- damázsd még nincs ellátva vezetékes vízzel, a jövőben ezt is meg kell oldani. Folynak vízkutatások jelenleg az Inoly és a Duna torkolatánál, remélhetőleg ez a munka eredményes lesz. Csakhogy volna más megölPesici szüret ’80 Színes, érdekes programot ígér a Penci szüret ’80 címmel hirdetett október ötödiki, egész napos rendezvény. Délelőtt 9 órakor mese- és rajzfilmeket vetítenek a gyermekeknek a művelődési otthonban. 10.30-kor népművé- tzeti kiállítás és kirakodóvásár kezdődik az ifjúsági parkban. 11 órakor a falumúzeumban megnyílik a Vác és vili 'yke szőlőművelésének múltja című tárlat. 11 órakor Csiri-biri címmel bábszínházi előadás kezdődik az ifjúsági parkban. Délután 13.30-kor indul a színes szüreti felvonulás. 15 órakor az ifjúsági parkban Érik a szőlő címmel népdalműsor kezdődik. 17 órakor ugyanott bemutatkozik a fóti citerazenekar és a fóti menyecskekórus. Végül 18 órától nagyszabású szüreti bállal zárul a vasárnapi, penci program. dás is. Zebegény és Szob között mindössze két kilométernyi vezetéket kellene építeni, amely megoldaná a szobi gondokat. A szomszédos településnek ugyanis elegendő víz- mennyisége van, nem okozna gondot a közös vízhálózat létrehozása az ellátás érdekében j Földi Lajosné, Göd tanácselnöke a község csatornázási terveiről beszélt. Mint mondotta, a korábbi elképzelések azok voltak, hogy a megépülő szennyvízhálózatot Dunakeszivel kötik össze. A város vezetői azonban elzárkóztak ettől a javaslattól, arra hivatkozva, hogy a hálózatuk kapacitása nem teszi lehetővé a közösködést. Jelenleg másfajta megoldást keresnek, amely megoldhatóvá teszi ezt. A tanács egyébként 700 ezer forintot tervezett a csatorna- hálózat építésének megkezdésére. ' • Cs. J. Nyári gyakorlat után Hasznosan teltek el a hetek Tapaszfalatok a munkáról A legtöbb, ma még középiskolába járó diák elevenen őrzi emlékezetében a nyári szakmai gyakorlatok emlékét. Vácott nemcsak az üzemekben, de az egészségügyi intézetekben is találkozhattunk nyáron fiatalokkal. Számukra ez az időszak — két, esetleg három hét — igen értékes ' segítséget nyújtott ahhoz, hogy a gyakorlatban is láthassák, milyen szakmát, munkaterületet választottak élethivatásul. Bizonyára voltak kedvező és kedvezőtlen tapasztalatok is. Ezekre a váci Egészségügyi Szakközépiskolában kerestünk választ. Évfolyamonként Fézler Sándorné, az iskola gyakorlatvezetője: — Nálunk több éves gyakorlat már, hogy az összefüggő nyári szakmai gyakorlatra júniusban, közvetlenül a tanév befejezése után kerül sor. Nem teljesen új dolog a diákok számára az, amit a kórházban, a rendelőintézetben, a körzeti orvosi rendelőben, az< óvodákban látnak és tapasztalnak. Elsősorban azért, mert itt az iskolában is kapnak gyakorlati feladatokat, amelyek hasonlóak az egészség- ügyi intézményekben folyó munkához. Ugyanakkor az első és másodévesek rendszeresen ellátogatnak a kórházba és más intézményekbe is, tanév közben. A nyári gyakorlat alatt, az első évfolyamot végzettek két hétre bölcsődékbe, óvodákba kerülnek, a másodikat végzettek már három Október 6. és Vác Emlékmű a hősöknek Ezen a napon — mint lapunk más helyén is megemlékezünk róla — mindig tisztelettel idézzük a szabadság- harc hőseinek, vértanúinak emlékét. Azt már valamivel kevesebben tudják, hogy Vác Világosa már az 1849. júliusi csata után elkezdődött. A cári csapatok fővezére fölégetni és földig lerombolni ítélte a várost, mert annak lakossága a szabadharcosok mellett állt ki, és lőtte az ellenséges katonákat. Végül hosszas könyörgésre „csak” szabadrablást engedélyezett. Szeptember 10-ig közös cári és császári csapatok vigyázták a rendet, melybe beleremegett a város lakossága, majd szeptember 10-én megérkezett az osztrák 14. gyalogezred, melynek katonái ellepték a városit Kaszárnya lett a püspöki, a nagypréposti palota, a gimnázium, a ferencrendi kolostor és rebellis polgárok házaiba tiszteket szállásoltak el. így érkezett meg október 6 híre, amikor Aradon két olyan tábornokot is kivégeztek, akik nagyon közel álltak városunkhoz. Egyik Damjanich János, az 1849. április 10-i váci csata irányítója, a másik Leiningen Westerburg Károly, az 1849. július 17-i csata hőse, aki a ma is álló Báthori utcai Al- másy-féle házban szállt meg. A várfogságban sínylődő rabok nagy részének büntetésük végrehajtása után kötelező lakóhelyül Vácott jelölték ki. Így került városunkba Zam- belly Lajos honvédezredes, Kovách Ernő honvédőrnagy, akiket korábban halálra ítéltek, s velük együtt Länderer Lajos, a volt nyomdatulajdonos, Kuun Kocsárd főispán, kormánybiztos, Erdősy Imre, a branyiszkói hős, Degré Alajos, a 48-as ifjúság egyik vezéralakja, honvéd tis zt. Itt minden elnyomás ellenére Magyarország függetlenségének megszerzéséért összeesküvést szerveztek. Ezt a történelem Almásy-féle összeesküvésként tartja számon, s bá- katonai vezetőnek Be- ninczky Lajost jelöli, a megtalált okmányok szerint 1863. március 16-án a házkutatás során a fegyvereket Zam- belly ezredes váci lakásán találták meg. Az összeesküvés szálai a váci Báthory utcában levő házba vezettek, ahol Leiningen lakott, ahová Almási Pál az 1849-es képviselőház elnöke visszajárt, ahol a Akácra- ''ínfehálf” szabadsághősök találkoztak. Az összeesküvőket 14—20 évi várfogságra ítélték, de a kiegyezés után amnesztiában részesültek. Ezután visszatértek Vác- ra, ahol megalakították az ország első honvédegyesületét és a lakosság adományaiból Krenedits Ferenc siketnéma intézeti rajztanár tervei alapján elkészítették az ország első honvédemlékművét, melyet 1868. július 19-én avattak föl. Ezt másolták le és állították fel Aradon a ma is meglevő 13 aradi vértanú emlékműveként. Ezt 1881-ben avatták fel, s minden évben megkoszorúzzák. Mészáros Gyula hetet töltenek el — hetente váltják egymást — a kórházban, szakrendelőben. A következő évfolyam diákjai már összetettebb feladatot kapnak, négy hetet töltenek el a kórház belgyógyászatán, sebészeti, nőgyógyászati és gyermekosztályán. Önállóan Laczkó Rozália Kókáról került Vácra. jelenleg az iskola negyedik évfolyamát végzi. Kollégista. Hogy miért éppen Vácra, s ebbe az iskolába jelentkezett? Gondolataiban talán a gyermekkor emlékei villantak fel, hisz , mindig ebbe a városba szeretett volna élni, tanulni. A lokálpatriótáknak is becsületére válna az a szeretet, ahogyan Vácról beszél. — A szüleim fizikai munkások. Nem állítom, hogy örültek annak, hogy ilyen messze kerültem tőlük, de nem is beszéltek le a szándékomról. Védőnő szeretnék lenni. Ha elvégzem a középiskolát, az Egészségügyi Főiskolát is szeretném megpályázni. A nyári gyakorlatok igen hasznosak a szakmai fejlődésünk szempontjából. Sok mindent látunk és tapasztalunk az életben, ami innen az iskolából nézve, szinte elképzelhetetlen. Én az 'egyes sebészeten, majd a Földváry téri rendelőben voltam. A benyomásaim kedvezőek, bizonyára szerencsés vagyok, hiszen az orvosok, nővérek egyenlő partnerként fogadtak, s számtalan önálló feladatot kaptam. Fekete Ibolya most harmadéves. Ő js a Komócsin Kollégium lakója, Ócsárol került a városba. — Én a hármas belgyógyászaton voltam. Ez az egyik legnehezebb terület: magatehetetlen, súlyos beteg emberek... Itt értettem meg, mennyire szükségük1 van a betegeknek a jó szóra, a segítségre, egy- egy mosolyra, amely megkönnyíti elviselni a fájdalmukat. Mások talán megrémülnének ettől a munkától, bennem azonban itt erősödött meg: jól választottam pályát. A gyerekeket szeretem a legjobban, éppen ezért az a célom, hogy az iskola elvégzése után Nagykőrösre az óvónőképzőbe jelentkezem... Mint Bánhidi László igazgatóhelyettes elmondta, az iskola elvégzése után 22 féle pályára szakosodhatnak a diákok. Így aztán nem megleoő, hogy az utóbbi években nemcsak a nők. de a fiúk körében is egyre népszerűbbé válik az iskola. Toldi Péter ugyancsak harmadéves. Ö itt született, többféle lehetősége lett volna a tanulásra, végül ,ezt az iskolát választotta. A két-három évvel ezelőtti feszültség, hogy olyan osztályba, iskolába jár, ahol a lányok vannak többségben, már régen elmúlt. — Mindig szerettem a biológiát. s tulajdonképpen ezért is választottam ezt az iskolát. Ma még nem túl gyakoriak a férfi ápolók, asszisztensek, de ez a gyakorlat során nem okozott nehézséget. A traumatológián, sebészeten voltam. Olyan területen, ahol bizony szükség volt a férfi munkára, s amit egy nő csak nehezen tudott volna elvégezni. Törések, balesetek, elsősegély- nyújtás ... Szokások Csapó Zsuzsanna Vácrátót- ról ingázik naponta. Másodéves. A nyári gyakorlat ideje alatt az Eötvös utcai óvodában volt, s elég vegyesek a tapasztalatai. — Az első napokban kaptam segítséget, akkor sokat magyaráztak a gondozónők. Később már kevésbé ügyeltek a .tanulókra. A jellemzésünket például még a mai napig sem küldte el az iskolának az óvoda. Nem szeretek senkit sem megbántani, de, ha én elvégzem ezt az iskolát, másként, jobban szeretném elvégezni a munkámat, nem úgy, ahogy tapasztaltam... Vélemények, ellenvélemények. Jó, vagy rossz-e egy ilyen gyakorlat? Tény, hogy hasznos lenne, ha minden területen komolyan vennék a fiatalokat. Már csak azért is, mert néhány év múlva már ők töltik be a megye különböző helyein az állásokat, s nem mindegy, hógy a rossz, vagy jó szokásokat, hagyományokat sajátítjákre el.,. „ i Csitári János Orvosi ügyelet Október 6-tól, hétfőtől az alábbi orvosok tartanak éjszakai ügyeletet a városban: hétfőn: dr. Kreiner Lenke, kedden: dr. Gulyás Zoltán, szerdán: dr. Kiss Péter, csütörtökön: dr. Kovács Pál, pénteken: dr. Csömör Pál, szombaton és vasárnap: dr. Kiss Péter. Az ügyeletet a régi kórház épületében (Vác, Március 15. tér 9.), a 11—525-ös telefonon lehet hívni. A beosztás hétközben megváltozhat. Zavar a nézőtéren Paródiára várva és tűnődve A vastag bajszú, dús szemöldökű fiatalember világos nadrágot, széles övét, csíkos inget viselt, és nagyon határozott volt. — Mikor kezdődik a műsor? — kérdezte a rendezőktől. — Fél hétkor — válaszolták neki készségesen, a művészpapa után a hivatás huszonéves folytatójának is kijáró tisztelettel. — És mikor jövök én? — A második részben — közölte a műsorvezető. — Előbb ugyanis egy nyitó szám, aztán egy interjú, majd egy bemutatkozás következik. Ezután kerül sor egy rendhagyó látogatásra a művelődési központban, diaflex segítségével. — Az lehetetlen — jegyezte meg a művész türelmetlenül. — Nekem még ma este visz- sza kell érnem a stúdióba, ahol szerkesztek, rendezek. Úgyhogy, ha lehetne, először az én számomat. — Nem lehet — mondta kurtán a műsorvezető, magában azt sejtve, hogy a nagymenők egyik típusával áll szemben, akik lekezelik a vidéki rendezőket, ledarálják a számukat, és aztán gyorsan odébb állnak. — Fiát ez itt nem megy — gondolta. — Nem haknizó vagyok — sietett megjegyezni a művész is. A műsor rendjét szigorú szabályok határozzák meg. Ha ezt felrúgjuk, hatástalan lesz. Ezt magának is tudnia kell. — Fogjuk az elejét rövi- debbre — ajánlották kompromisszumként a helybeliek. — Hát fogjuk — egyezett bele végül a műsorvezető is, mert belátta, hogy ha a vitában felmérgeli magát, görcsösen kell a közönség elé állnia. A műsor fele így száraz lett, s 15 perc alatt le is pergelt. Ezután következett a fiatal pa- rodista, aki nem engedte, hogy rendesen bemutassák, csupán a nevét mondták be. Aztán ő beszélt magáról, a pályakezdő évekről. A nyomaték kedvéért megmutatta a tenyerét is, hogy lássák: valaha zsákolt is, munkás is volt. Majd arról beszélt, mit tart ő jó és rossz humornak. Mindezt komolyan, komolykodva. — Hogy lesz ebből derű. nevetés? — esett kétségbe erre a műsorvezető, ekkor már a nézőtéren ülve, a kísérletet és a nézők arcizmait figyelve. — Tanulságos — állapította meg magában, azt hallva a pódium irányából, hogy embertelen a humorban arra alapozni, hogy valaki például a szép fehér ruhájában elcsúszik, és beleesik a pocsolyába. A parodis- ta elítélte, hogy egyesek a testi hibákat, mondjuk, a pösze- séget figurázzák ki, amiről az emberek nem tehetnek, vagyis, úgymond, „lecikizik” őket. Aztán maga is „cikizni” kezdett. Bemutatta egykori tanárait. A lófogút, a hadarva beszélőt. Ahogy ez a komolykodó ismeretterjesztés, kezdett paródiává változni, úgy került sor egykét nagyon régi alapszituáció felhasználására is, konvencionális csattanókkal. Zavarba ejtő magatartás, nehezen oldódó hangulat, még nehezebb műfaji átváltás. A Rajkin-paródia viszont olyan szellemesre sikerült, hogy egy csapásra megváltozott tőle a Ságvári klub levegője. Robbant a kacagás, csattantak a tapsra verődő tenyerek, s e csupa ellentmondástól teli beszélgetés és humorizálás után a gondterhelt műsorvezető ellenszenve is feloldódott. Sok sikert kívánt a fiatal művésznek, aki bőven adott okot neki is. meg a közönségnek is a tűnődésre. Kovács T. István ISSN 0133-2759 (Váci Hírlap)
