Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-05 / 234. szám

6 1980. OKTÓBER 5., VASÄRNAP matu­zsálemek „Az írógép és elődei” címmel ki­állítás nyílt a Csehszlovák Kul­turális és Tájé­koztató Központ budapesti, Nép- köztársaság úti bemutató termé­ben. A gépírás történetének több mint két évszáza­dát mutatja be a kiállítás. Képünkön: a mi­ni írógép a szá­zad elejéről. Ufalványok fiktív feladókkal Karmazin postás bűnbeesése Milliós manipuláció községi hivatalokból Sikerre vitt ügyek A fülemüle dala is fontos... — És tudod, szegény Bő­seink már szinte minden pén­zét a pörre költötte,' de még mindig nincs vége — hajol közelebb szomszédjához a fej­kendős asszony. — Nem sok­ra megy az igazával. Nyúlik az ügye, mint a rétes. — Az én nénémnek a gyár­ban segítenek — kapja el a szót alkalmi útitársam a vo­naton. — Még csak pénzébe sem került. Ingyen kapott fel­világosítást és segítséget a gyárban egy jogásztól. A Híradástechnikai Anya­gok Gyárában, mint az or­szágban sok helyütt, 1978 nyarán alakult meg a jogse­gélyszolgálat. Dr. XJpor Gyula, nyugdíjas bíró, vezeti meg­alakulása óta ezt a szolgála­tot. Összedőlt a kamra — Van, aki úgy mondja, hogy fülemüleperekkel fog­lalkozunk. Csakhogy minden­kinek a saját ügyes-bajos dol­ga a legfontosabb. Annak az idős asszonynak, aki a közel­múltban felkeresett, a legfon­tosabb, hogy összedőlt kam­rájáért kártérítést kapjon a vétkes szomszédtól. Ebben se­gítem jómagam. Pest megyében jelenleg kö­zel 100 vállalatnál működik jogsegélyszolgálat: Évente kö­zel 12 ezer dolgozó veszi igény­be segítségüket. Legtöbb hé- Jyen szakképzett, jogot vég­zett emberek foglalkoznak a dolgozók problémáival. Taná­csaikkal lerövidítik az ügyek menetét, s ha kell, biztosít­ják a jogi képviseletet is. — Szerencsénk van dr. Upor Gyulával — mondja Kó­péi Gyula, a vállalat szak- szervezeti titkára. — Tárgy- ismeret, a jogi jártasság leg­többször sikerre viszi az apró ügyeket is. Mindig pontosan tudja, kihez kell fordulnia. S ami a legfőbb, szinte azonnal intézkedik is. Mi pedig min­dent megadunk munkájá­hoz. Amikor csak kéri, a vál­lalati kocsi is a rendelkezésére áll, ha vidékre kell mennie. És ma már mindenki azt is tudja nálunk, hogy mi fán te­rem ez a szolgáltatás. — Eleinte nem volt annyi­ra egyértelmű, hogy mit is kell csinálnom — meséli az idős jogász —, az első látoga­tásom alkalmával, amikor a romhányi gyárban jártam, a hangosbemondóban csak any- nyit mondtak, hogy dr. X. Y. várja a dolgozókat. Első pá­ciensem egy idős asszony volt. Azzal kezdte: „Doktor úr, itt fáj, meg ott fáj’’. Elmagya­ráztam neki, hogy nem orvos vagyok, hanem jogász. Mindez ma már a múlté. Az emberek többsége jól is­meri a jogsegélyszolgálat fel­adatát. Nap mint nap igény­be veszik a szolgálatot pana­szos ügyeikkel. — Az első időszak bizony­talanságai után szinte meg­rohamoztak. Mindennap ta­nácsot adtam, beadványokat fogalmaztam, s eljártam ügyeikben. Azóta úgy vettem észre, hogy kiegyensúlyozot­tabb a forgalom. Évente meg­közelítőleg 200 üggyel fog­lalkozom. Igaz, nem mind­egyikben kellett írásos fel­jegyzést készíteni, sokszor szó­ban is elég az eligazítás. De akadt olyan ügy is, ami hó­napokig elhúzódott a bírósá­gon. Öt-hat évvel ezelőtt még úgy ismerték a vállalatot a bíróságon, hogy tőlük fordul a legtöbb dolgozó munka­jogi ügyben az igazságszolgál­tatáshoz. Ma már éppen ne­kik van legkevesebb vitás ügyük. Ezzel szemben egyre több a családjogi, a polgárjo­gi panasz. A jogsegélyszolgá­lat aktái között is egyre in­kább ezek az ügyek lapulnak. Segítséget pedig ilyen esetek­ben is ad a jogsegély. Mindennap fogad • — Gyakori a gyermektartás iránti kereslet Gyakran in­téztem el a gyárban dolgozó, gyermekét egyedül nevelő édesanyának a gyermektartá­si díját. Vagy úgy, hogy meg­kerestettük az apát, vagy pe­dig az államtól kértük a meg­előlegezést. _ Nemcsak, a tartási ügyekben járt el az idős jogász. Elin­tézte például Sz. I.-nak az ügyét is, akinek kislányát sú­lyos baleset érte. Segítsége után valószínűleg anyagilag is kárpótolják majd a csalá­dot a balesetért. Neki kö­szönhető az is, hogy az Álla­mi Biztosító asztalára sza­bályos papírok érkeznek a kárigényről. Jó tanács Jó tanácsával támogatta a szakszervezet jogsegélyszolgá­latának vezetője azt a mun­kásnőt is, akiit részeges férje szolgálati lakásából a válás után majdhogynem utcára he­lyeztek.. Még ugyan nincs’vé­ge az ügynek, de ideiglenes megoldást már találtak. Dr. Bodor János, a szak­szervezetek Pest megyei Ta­nácsának munkatársa a jog­segélyszolgálatok jó ismerője. Mint mondotta, legtöbb he­lyen lelkiiamerettel foglalkoz­nak a szakszervezetekben a dolgozók ügyeivel. Mégis leg­inkább azt emeli ki. hogy ahol idős, nyugdíjas jogászok lát­ják el ezt a feladatot, ott ke­vés panasz hallatszik. Szaiai Mária Repüléstörténeti múzeum Louis Blériot emléke Louis Blériot-nak, a francia aviatika „atyjának” egyik el­ső repülésére 1907. szeptem­ber 17-én került sor. A ma már repüléstörténeti ereklyé­nek számító Blériot 6. típusú géppel e napon 184 métert re­pült 15 méter maximális ma­gasságot elérve. A gépet 50 lóerős Antoinette motor haj­totta meg. Repülőgépének makettje a francia „Musée de l’Air” csar­nokában van kiállítva. Az el­ső világháború után alapítot­ták a repüléstörténeti múzeu­mot, amely a Párizs melletti meudoni erdőben kapott he­lyet. A múzeum első anyaga 22 repülőgéptípusból állt: 1906 —1920 között angol, német, francia és amerikai típusok­ból. A harmincas években a cha- lais-meudoni gyűjteményt Pá­rizs egyik múzeumába telepí­tették át, de a második világ­háború után ismét a meudoni erdő csarnokába vitték át a repülés emlékeit. Erre az idő­re az első világháborús gyűj­teményt tovább bővítették a második világháború harci gépeivel. Napjainkban már a sugárhajtás korszaka és az űr­kutatás emlékei is egymás mel­lett sorakoznak a Musée de PAir patinás falai között. Minden együtt volt, ami egy nagy perhez kell, A vádlottat szürke rabkocsi szállította a Nagy Ignác utcai fogdából a Thököly úti bírósági üvegpa­lotához. A tárgyalást a me­gyei törv'ényház reprezenta­tív helyiségébe, a negyed ge­rezd amfiteátrumra emlékez­tető tárgyalóterembe tűzték ki. Lent az „arénában” ott volt az ügyész és vele szem­ben az ügyvéd, fent a közön­ség számára épített — egyéb­ként csaknem üres — 70 sze­mélyes „nézőtéren” megje­lent a sértett képviseletében két fiatal jogász, később pedig megérkezett egy igazságügyi szakértő is. Ebbe a különleges, csonka kúp alakú bírósági tár­gyalóba lépett be reggel 9 óra­kor a büntetőtanács három tagja — mindahányan érett korú férfiak — és elhelyez­kedtek a magas pulpituson. Intellektuális bűntett A főszereplőt ebben a pil­lanatban még csali a tanács elnöke előtt nyugvó dosszié idézte. Vaskos akta volt, borí­tólapján ez állt: Karmazin Zoltán, különösen nagy érték­re elkövetett csalás. Az irat- köteg egy falusi postásmani­puláció anyagát tartalmazta, de ez az. eset nem egy közön­séges kézbesítő-visszaélés volt, amikoris pár e?ar forintot a címzett helyett magának nyújt át egy-egy megtévedt kék egyenruhás. Ilyen történet, akár csak Pest megyében, szinte minden esztendőben előfordul, olykor több is, elég talán a legutóbbi albertirsai, illetve visegrádi sikkasztásokra utal­ni. A Karmazin-ügy azonban más volt, bonyolultabb, mond­hatni szellemesebb ezeknél, nem véletlenül adta hírül már a leleplezés első napjaiban egyik országos lapunk. Kar­mazin manőverei ugyanis azon deliktumokhoz tartoz­tak, amelyeket intellektuális bűncselekmények néven em­leget a kriminológia, elsősor­ban valamiféle elegánsabb manipulációt, szellemesebb trükköt értve ezen. Nem fel­tétlenül igaz, de többnyire az is megfigyelhető, hogy ezek a bűntettek a hétköznapi csalá­sok bevételeiből nagyságren­dekkel különböznek, s gyak­ran hat-hét számjegyű össze­get jövedelmeznek. A Karma- zin-eset ez utóbbiak közé tar­tozott. Letartóztatás, államvizsgák előtt Maga a bűnügy bármennyi­re is jelentős kárt okozott, vi­szonylag röviden összefoglal­ható. Karmazin Zoltán, ami­kor már hatodik éve a Ma­gyar Posta alkalmazásában ál­lott, egyszercsak több ezer fo­rintos „pénzküldeményeket” kezdett hamisítani saját címé­re — anélkül, hogy a pénzt valóban befizette volna. A 30 éves férfi, aki esti tagozaton már négy évfolyamot elvégzett a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán, s a diplomától le­tartóztatásakor már csak az államvizsgák választották el. fregoliként tavaly pár napot a tápiószentmártoni, majd az úri postán dolgozott. Innen kelteződtek az első hamis utalványok, amelyeket helyet­tes hivatalvezetőként fedezet nélkül kitöltött és minden szükséges pecséttel ellátott, majd postán maradó utasí­tással elküldte lakóhelyére, Szolnokra. A feladók rubriká­jába minden alkalommal fik­tív neveket írt. Később visz- szakerült a farmosi postára, ahol apja hivatalvezetőként, anyja beosztottként már hosz- szú évek óta dolgozott A csa­ládias ügykezelés folytán a kü­lönböző pecsétekhez itt is hoz­zájutott. . Múlt év júliusától idén áprilisig az ünnepnapo­kat leszámítva jóformán minden másnap — 103 alka­lommal — küldött magának 7 —10 ezer forintokat, s a pénzt állandóan az alföldi város nagy postáján vette fel. Akár összesen 1 millió 23 ezer forint volt. Sztentori hang szólítja a milliós csalót. Borús, magába tekintő arccal lép a terembe. Fekete bajszú, magas őrmes­ter csatolja le a bilincsét. A vádlott tétován megközelíti a korlátot, amit a mozikban oly szenvedélyesen szokott meg­ragadni egy-egy bíróság elé került gyanúsított, de ő a fatá­maszt némhopy megfogná, ha­nem szinte mögé bújik. Egy­általán mintha ez a szőke, dróthajú férfi igyekezne a le­hető legjobban összezsugo­rodni, hogy minél kisebb ter­jedelemben legyen jelen itt a tárgyalóteremben. Megrogy- gyantott térddel áll. Halkan beszél. És keveset. Csak volt valami célja? — Hétszázötvenezer forint­ja volt takarékbetétkönyvek­ben. Csak volt valami célja a pénzzel ? — Nem, nem volt, kérem. — Anyósáéknél laktak Szol­nokon. Heten egy lakásban. Nem akart például lakást venni ? — Nem. — Maga matematikát is ta­nult. Magas szinten. Nem gon­dolt arra, hogy a postán a szá­mítógépek leleplezik a vissza­éléseket? — Nem. így folyt le jóformán az egész tárgyalás. Karmazin rá­bólintott a tényállás legapróbb elemeire, igen, így volt ké­rem ... valóban ... emlékszem ... de magyarázatát, indokát nem adta semminek. Perceken belül látni lehe­tett, a nagy per, az intellek­tuális bűncselekményeknél nem ritka szópárbajok ezúttal elmaradnak. Csöndes, ese­ménytelen tárgyalás volt, az ülnököknek, ügyésznek, vé­dőnek nem igen kellett szól­nia, s néhány rövid mondat után eltávozhatott az egyetlen tanú is. Az utolsó kérés... Nyilván az ügy furcsa ti­tokzatossága miatt, a bíróság utolsóként egy igazságügyi pszichológus szakértőt is meg­hallgatott. Az eset lélektani mélyrétegei az ezt követő per­cekben sejleni kezdtek, de az anamnézisben túl sok volt a feltételezés ahhoz, hogy a szakvélemény önmagában té­nyeket igazoljon. A pszichológus Karmazin gátlásosságáról beszélt. Tapin­tatosan törékeny testalkatú­ként jellemezte, amit a vádlott — véleménye szerint — hatá­rozott fellépéssel, magabiztos­nak tűnő döntésekkel próbált ellensúlyozni, kompenzálni... Példaként a pesti főiskola „láthatatlan kihívására”, az évfolyamtársak egy részének vagyont érő híradástechnikai eszközeire utalt. Karmazin itt . is kompenzálni akart... S va­lóban, a lefoglalt tárgyak között kitűnő műszaki cikkek, Akai és Hitachi magnók, To­shiba garnitúra, Elmo mon- tage-asztal és Chinon filmfel­vevő található. Karmazin az illegálisan szerzett pénzből negyedmilliót erre a hátéi stú­dióra költött, a többi pénzt betétkönyvekben szinte fillér­re megőrizte. így, amikor le­bukott, a kár csaknem teljesen megtérült, ma már mindössze nyolc-tízezer forint hiányzik a milliós összegből. A megyei bíróság ezt a körülményt is fi­gyelembe vette, amikor a fér­fit — nem jogerősen — 2 évi és 8 hónapi börtönre ítélte. A vádlottnak a tárgyalás utolsó szakaszában, a „csatla­kozom védőmhöz” szokásos fordulata mellett — először és utoljára — volt egy külön ké­rése is: a büntetőtanács ne kobozza el lefoglalt filmjeit. A nyolc részből álló Gusztáv - sorozatot. Babus Endre A rendőrmesterség iskolája Hogyan lesz valakiből, rend­őr? A legsimább eset, amikor a pályázó bekopogtat a rend­őrkapitányság ajtaján: sze­retné magára ölteni a kék­szürke egyenruhát! A szán­dékból akkor lehet valóság, ha az illető megfelel a követel­ményeknek: büntetlen elő­életű és általában feddhetet­len, politikailag megbízható, a hazához hű, jó erkölcsű em­ber; és ezen felül még makk- egészséges is — az sem árt, ha termetes, erős alkat —, mert ugye a közrend, a közbizton­ság őreiről van szó. Mindez mérlegre kerül a kötelező há­romhónapos próbaidő alatt. Csak ez után következhet a 10 hónapos tisztheiyettesképzö iskola, ahol a szabályzaton túl alapfokú jártasságot keli sze­rezni valamennyi rendőri szakmában. Kriminalisztika, büntetőjog, közbiztonsági is­meretek szerepelnek egyebek közt a tananyagban. És az Csak természetes, hogy a rend­őrtől megkövetelik a motorke- I rékpár és a gépkocsi vezetésé­hez szükséges jogosítványt. — De aki többre akarja vin­ni, és alkalmas is rá, az a Belügyminisztérium Vörös Csillag Érdemrendjével kitün­tetett Kun Béla Zászlósképző Iskoláján folytathatja. Itt, évente több százan szereznek magasabb képesítést az ország minden szegletéből jött rend­őrök a nappali és a levelező tagozaton. Körzeti megbízottak Nézzük meg közelebbről, kik is tanulnak itt? Például a körzeti megbízottak! Akik va­lójában mindenesek, bármeny­nyire is szdkosodjék a rendőr mestersége. Mert ők vannak a „végeken”, többnyire egyma- gukban felelősek a közrendért és a biztonságért a hálózat legkisebb sejtjében, a körzet­ben. Ez a terület a laksűrű­ségtől függően különböző nagyságú lehet, van úgy, hogy több kis falu is egy rendőr gondjaira van utalva. S bár a körzetmegbízott mindenkor támaszkodhat az önkéntes se­gítőkre, a tömegszervezeti ak­tivistákra — ha a helyzet úgy kívánja, járőr közreműködését is kérheti —, a portáján neki kell intézkednie, ha közlekedé­si baleset történik, ha betörés, rablás, netán sikkasztás, vagy súlyos testi sértés ügyében kell nyomozni, tanúkat meghall­gatná. Kevésbé ellátott vidéke­ken, a tanyavilágban előfor­dul, hogy a rendőr közvetíté­sével értesíthetők a mentők, mert neki van telefonja. Szakavatott keresők Az útlevélkezelőknek — mert ilyen képzés is van az iskolán — egyebek közt ismer­niük kell a külföldön és itthon használatos útlevéltipusokat és más, a határátlépésnél el­lenőrzendő okmányokat. A kü­lönféle okmányoknak még az előállítási módját is oktatják a hallgatóknak, hogy megkül.ön- böztethéssék a hamisítványt az eredetitől, hogy rajtakap­hassák a határsértőket, a csempészeket. Minden rendőrnek valame­lyest jártasnak kell lennie a nyomozási munkában, ám a baleseti helyszínelők m.ár szalcavatott nyomkeresők, az eset színhelyén talált anyag­maradványok, törmelékek, ru­haszövet szálak, üvegszilánkok és többi közt vémyomok „val­latásával”, orvos, vegyész és egyéb szakértőkkel együtt­működve kiderítik a baleset, előzményeit, okát és főként okozóját. Olykor az is bizony­talan, hogy egyáltalán ki ve­zette a gépkocsit, s hogy a vo­lánnál ülő mennyiben hibáz­tatható a bajért. Meglehet, hogy műszaki hiba, mondjuk, a fékolaj elfolyása a „felelős”. A kérdőjeleket száz százaléko­san tisztázni kell, mert nem alapulhat ingatag bizonyíté­kokon az ügyészségnek álkül­dött irat. Széles körű tudást, nagy felelősséget követel ez a szakma — nem is szólva ar­ról, hogy a súlyos balesetek színhelye nem éppen szívderí­tő látvány. Sokan mégis hiva­tásnak választják a helyszíne­lő és vizsgáló hálátlan szere­pét. Profi autósok Mint például Dömötör Tibor őrmester, aki statisztikusból lett rendőr. Hogy miért? Eb­ben — mint mondja — alig­hanem a gépkocsi és a közle­kedés vonzása döntött. — Itt „profi” autósokra van szükség — folytatja az őrmes­ter —, akiknek gyakran szél­vészgyorsán kell száguldaniuk a bajba jutottak megsegítésé­re, a körülmények tisztázásá­ra, és nem utolsósorban azért, hogy a baleset színhelyén mi­előbb megindulhasson a for­galom. Ehhez sok egyéb tudnivaló mellett hozzáértően keil bán­ni a nyomozati anyagokkal. Még inkább dolguk ez persze a bűnügyi nyomozóknak. Aki itt, a Böszörményi ütőn mindvégig jól vizsgázik, az akár megpályázhatja a rend­őrtiszti főiskolát is. Palkó Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents