Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-29 / 254. szám

VÁCI K^tírla A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 254. SZÁM 1980. OKTÓBER 29., SZERDA Napra készen Információk lief- és külföldről Látszólag az egyik legnehezebb feladat a gyorsan változó öltözködési igényeket kielégíteni. Látszólag, mi­vel a szakemberek szemszögéből nézve a kérdést, ez hozzátartozik a napi feladatukhoz. Nem kulloghatnak a divat után, s azt sem engedhetik meg maguknak, hogy közepes minőségű termékekkel jelentkezzenek a piacon. Naprakész információk, kiváló minőség, bőséges vá­laszték, no és ami nem utolsó szempont, elfogadható árak nélkül bizonyára nem volna a város egyik legered­ményesebb ipari üzeme manapság a Váci Kötöttáru­gyár. — Mi jellemzi a gyár piackutató tevékenységét? — kérdeztük Tóth Gy. Zoltánt, a Kötöttárugyár igazgatóját. — Mi nemcsak a termelést, de a vásárlói igények mara­déktalan kielégítését tartjuk az egyik legfontosabb íelada- tunknak — mondotta. — Piac­kutató munkánkat többféle do­log is jellemzi. Elsősorban az, hogy gyáron belül sikerült olyan szakembergárdát kiala­kítanunk — sok közülük a sa­ját nevelésű dolgozónk —, amely magas szinten képes eleget tenni a rábízott felada­toknak. — Milyen a kapcsolatuk a vásárlókkal? — A Széchenyi utcai minta­bolt az egyik legfontosabb bá­zisunk. Az üzletben nemcsak árut kínálnak, hanem az igé­nyeket is felmérik. Vagyis nemcsak mi alakítjuk a „diva­tot”, de a vásárlók is jelzik, hogy mikor, mire van szüksé­gük, mit gyártsunk. Mintabol­tunk ugyanakkor a fogyasztó­kat ellátó kereskedelemnek is segítséget nyújt abban, hogy mit rendeljenek, mi az, ami kelendő. Nemegyszer előfor­dult már, hogy az itt szerzett tapasztalataink alapján módo­sítottunk egyik-másik termé­künkön. Ebben a boltban egyébként külföldi partne­reink. üzletkötők és más szak­emberek is megfordulnak, s nemegyszer az ott látható vá­lasztékok alapján teszik meg a rendeléseiket. Ugyanakkor a külkereskedelmi vállalatok ügynökségei, a szaklapok, sa­ját szakembereink is állan­dóan adnak friss információ­kat a vásárlói igényekről. — Mi történik akkor, ha egy termék nem éri el a várt keresletet? — Mást készítünk helyet­te. Gyártmányfejlesztésünknek legalább két évvel előrébb kell járnia a valóságos igényeknél. Állandóan készenlétben va­gyunk, hogy bármikor váltani tudjunk a keresletnek megfe­, lelően. Ez érvényes a hazai és a külföldi piac igényeire is egy­aránt. Jelenleg töbo mint iOO féle terméket állítunk elő, ami egyben azt is jelzi, hogy nincs olyan kapacitás unit, amely ki ne lenne használva. A tavalyi évet több mint 90 millió forintos nyereséggel zártuk, s idén az új szabályo­zók figyelembevételével is 50 milliós nyereségre számítunk. — Mi jellemzi az export­tevékenységüket? — Vállalatunk termelésének mintegy negyedrészét értéke­sítjük Külföldi piacon. Ez tu­lajdonképpen meg is határoz­za a jövő egyik fontos felada­tát. Szeretnénk az ország ha­tárain túl felélénkült piaci ér­deklődést növelni. — Ez hogyan érhető el? — Csak úgy, ha lépést tar­tunk az igenyekkel. Ami vi­szont akkor oldható meg, ha a gyárban a legkorszerűbb technológiát és szervezést va­lósítjuk meg. Éppen ezért ne­ves külföldi vállalatokkal lép­tünk és lépünk kapcsolatba, alkalmazzuk a náluk eredmé­nyes műszaki eljárásokat a még jobb minőség érdekében. — És a hazai piac igényei? — Ha a vásárló szempontjá­ból nézzük, kissé bosszantó, ha a gyár szempontjából, bizo­nyos mértékig kedvező, hogy itthon a termékeink iránti ke­reslet mindig nagyobb, mint a kínálat. Ez jelzi ugyanis, hogy keresik az emberek a mi áruinkat. Mindenesetre tény, hogy az utóbbi években a bel­föld igényeit nem tudtuk min­denkor kielégíteni, bár folya­matosan javult a helyzet. A jövőben arra törekszünk, hogy minél bőségesebb legyen a ha­zai vásárlók számára is a vá­laszték, s mindenből, amire kereslet van, elegendő kerül­Kommunista műszakon A múlt hét utolsó munka­napján sokan siettek a Pest megyei Nyomda Vállalat Dó­zisa György úti üzeme felé. A városi pártbizottság kezdemé­nyezésére, csakúgy, mint má­sutt — itt is tartottak kom­munista műszakot. Megelő­zően Nagy Sándor igazgató felolvasta Weisz Györgynek, a városi tanács elnökének le­velét, amelyben a tavaszi, ha­sonló önzetlen munkáért, az óvodák és bölcsődék támoga­tásáért mondott köszönetét. A ceglédi telephelyen is csatlakoztak a váciakhoz s így munkakezdéskor a dolgozók 80 százaléka volt jelen. Ki­selejtezett gépet szállítottak el, daru segítségével, szigetelték a munkatermek ablakait, ud­vart rendeztek. Telek István műszaki vezető gondos előre­látással, mindenkinek adott megfelelő munkát. A gépte­remben készült a Szentendrei műsorfüzet, a Pest megyei Ta­nács Közlönye, s más, fontos nyomtatványok. A kommunista műszak ered­ményeként újabb összeget utal át a nyomda a városi tanács számlájára, a legkisebbek gon­dozásának, ellátásának segíté­sére. jön az üzletekbe. S ami ugyan­csak lényeges: az olcsóbb, egy­szerűbb termékek kifejleszté­sére is gondot fordítunk, ha erre van vásárlói igény. — Az eredményességnek nemcsak a korszerű mun­kaszervezés, a piackutatás a feltétele, hanem a fej­lesztés is. Milyen terveik vannak ezen a téren? — Tény, hogy a jobb minő­ség korszerűbb gépeket is kö­vetel. 'Nálunk a fejlesztés a gépek rekonstrukciójára ter­jed ki elsősorban. Vannak per­sze más feladataink is. Ilyen az elavult épületeknek a fel­újítása, a szociális létesítmé­nyek fejlesztése a következő tervidőszakban — mondotta befejezésül Tóth Gy. Zoltán. Csitári János Kovácsmuhely left a présház Művészi rácsok, tükrök, fűzskufyák A nagymarosi Dézsma utca pincesorán az egyik présház­ból kalapácskopogás hallatszik. Talán egy boroshordó rakon- cátlankodó abroncsát inti rendre a gazda? Szó sincs ró­la, másképpen szól, üllőn csi­lingel a kalapács, s ugyancsak értheti a dolgát, aki forgatja, mert ütemesen kiveri a tak­tust, ahogy a kovácsok szok­ták. A cégért fürkésző tekin­tet végül a vénséges vén fa­ajtón felfedezi a bikafejes ko­pogtatót, a mesterség címerét. Lassan már esztendeje, hogy a Dézsma utca kopogtatós áj- tajú pincéjét Seregi György birtokolja. Másféle formavilág Amikor a középtermetű, szemüveges fiatalember meg­telepedett, kétkedve mustrál­ták a szomszédok: aligha,kép­zelték rá a bőrkötényt, kezé­be a súlyos pörölyt. Inkább látszott afféle irodistának, mint a kemény kétkezi mes­terség művelőjének. Aztán a kíváncsiságot az ismeretség váltotta fel: a kőfaragók a vésőiket vitték hozzá megéle­síteni, a nénikék a rozzant ka­pákat. Megcsinálta barátságból, de sohasem fogadott el érte pénzt. — Ej, hát miféle em­ber lehet az új szomszéd — morfondíroztak —, hogy nem néz a haszon után? Ráfot húz­ni, szekeret javítani, lovat pat­kóim sohasem látjuk, mégis Szegélykő és csatorna .. ói.. ■ <" '' till- 1 * • * \ ^<2 IHBHI A gázvezetékek lefektetése után Vácott a Városi Tanács Kom­munális Üzemének dolgozói megkezdték a Csikós József utcai új útburkolat betonozását. November elejére elérik a KAEV Gyártelep után kezdődő felbontatlan szakaszt, s a munkálato­kat azután útkarbantartással folytatják. Barcza Zsolt felvétele Kiállítás nyílt az NDK-rél Az NDK Utazási Iroda kiál­lítását nyitották meg tegnap Vácott, a Géza király téren levő levéltárban. A megjelen­teket Helmut Krause, az NDK Utazási Iroda magyarországi képviseletének igazgatója kö­szöntötte. A rendezésben hazai partner volt az IBUSZ, amely­nek hagyományosan jó kap­csolatai vannak a Reisebüro- val, valamint a többi szocia­lista országbeli utazási irodá­val. A kölcsönös szerződések alapján évente rendszeres ki­állításokon mutatják be — amolyan kedvcsinálóként — a baráti országokat. Eddig job­bára Budapesten került sor ezekre az eseményekre, ám a jövőben több vidéki városba is elviszik a vándorkiállítások anyagát. Vácra azért esett a szervezők választása, mert vá­rosunkból igen sokan választ­ják űticélként az NDK-t: az idén eddig öt csoportban mint­egy 120-an keresték fel ezt a szocialista országot, az IBUSZ szervezésében pedig az eszten­dő végéig várhatóan 14 500-an kelnek útra a Német Demok­ratikus Köztársaságba. Emel­lett rendszeresek a kapcsola­tok megyénk testvérmegyéjé­vel, Suhllal is. Az utóbbi időben egyre nép­szerűbbekké válnak, a rövid, de tartalmas utazások, s a ta­pasztalatok azt mutatják, hogy sok turista évente többször is külföldre látogat. Az NDK- ban mindenki találhat igényé­nek megfelelő programot: a szép tájakra vágyók Szász- Svájcot. a műkincsek után ér­deklődők Drezdát. Berlint, a szakemberek pedig a híres lipcsei vásárt keresik fel a leggyakrabban. Az útitervek összeállításához és a szerve­zéshez nagy segítséget nyújt a 22 éves tapasztalatokkal ren­delkező NDK Utazási’ Iroda, amely nemcsak teljes progra­mokat, hanem megbízás alap­ján szállást és étkezést is biz­tosít. A kiállítás — amelynek megnyitóján részt vett dr. Monori Balázs, a városi tanács vb-titkára, Visnyi István, a városi pártbi­zottság osztályvezetője, István Kálmán, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára és Iványi Károly, a KISZ városi bizottságának titkára — no­vember 11-ig tekinthető meg a levéltárban, naponta 10-től 18 óráig. .S> ,/ . ✓. . *\* ív'S.' "v. yMK&icKBf Kovácsoltvas rács Seregi György iparművész műheiyeoől. napszálltáig veri a vasat? Aligha gondolták, hogy neki másképpen engedelmeskedik a vörösen izzó anyag, másféle formát ölt a kalapács alatt, mint mesterségbeli társainál. Nem meter, hanem művész a kalapácstáncoltató. Kovácsmű­vész. Bár másféle vágyak ve­zérelik, mint a híres elődöt, Fazola Henrik uramat, akit máig dicsér az egri megyehá­zához készített rokokó stílusú vasrácsa, a vasművesság vi­lághírű remeke. Kinyílna ugyan a vasvirág az ő keze alatt is, ám másféle formavi­lágot teremt, egyszerűbbet, kevésbé cirkalmasat, olyat, amilyet a ma embere jobban a sajátjának érez, kapcsolód­jon akár az építészethez, inti- mebb belső térhez vagy akár a lakásdíszítéshez. Boltokban árulják A fújtató, a kohó. a fogó, az öreg verő világához nem vezetett egyenes út. Így beszél erről Seregi György: — Eredetileg acélszerkezeti technikumban érettségiztem Pesterzsébeten. Ott kaptam íze­lítőt a kovácsolásból. Szent­endrén álltam munkába az Építéstudományi Intézetben. Hamar ráébredtem, hogy nem ez az én hivatásom. Megkér­tem a híres szentendrei ko­vácsművészt, Lehoczky Jánost, fogadjon fel tanítványnak, összesen öt évet töltöttem mellette. Tőle tanultam a szakmát, s ezzel egyidejűleg elvégeztem esti tagozaton az iparművészeti középiskolát. A Lehoczky-műhely alkalmas környezet volt a tanulásra. Részt vettem a Hiltonnak vég­zett munkában, akkor készült a Ferenczy Múzeum vaskapu­ja, cégéreket csináltunk, a töb­bi között Sopronba a Gara­bonciásnak. A szakmai fogá­sok egy részét a tanítómeste­rem mellett dolgozó két öreg kovácstól lestem el. — Mesterem megengedte, hogy munka után ottmaradjak, és használhattam a műhelyt, a szerszámokat. Első, zsűrizett darabjaim mintapéldányait ott készítettem. A budai Vámegyed elegáns boltjának kirakatában kínálja magát Seregi György ipar­művész kovácsoltvas tükre. Talpa kengyel motívumot for­máz, mert neki is ihlető for­rása a népművészet. Kaphatók gyertyatartói is. Ezek már a Nagymaroson vásárolt prés­házból kialakított műhelyben készültek. — Legendái vannak ennek a műhelyalapításnak — folytat­ja történetét a fiatalember. — A kohóhoz a téglát a nagyma­rosi szeméttelepen guberáltuk. A fogókat a híres Révai mes­tertől vettem, örbottyánban egy padláson találtam alkal­mas eszközöket. A fúj tatóm nem a hagyományos lóbőrből készült harmonika, hanem vil­lanymotor. A gépeket a bizo­mányiban válogattam össze, s a legtöbb minősítő céduláján ez állt: Megbízhatatlan álla­potban. Megrendelés a Gellértbe — Január óta a sajátomban működöm. Egy szövetkezet be­dolgozójaként nagy munkába fogtam: a Gellért-fürdő tera­szára, a büféhez készítek hu­szonöt négyzetméteres, nyitha­tó elemekből összeállított ko­vácsoltvas rácgot. Saját terve­zésem, s kivitelezésén is ma­gam dolgozom. Számításom szerint két év alatt elkészül. Az iparművészeti zsűri rend­szeresen újabb tükröket és gyertyatartókat rendel tőlem. Idővel előrukkolok majd más darabjaimmal is. Tűzikutyát, lábosalátétet, nyársforgatót, kapupántot, pa­pírvágót, csillárt és rácsokat mutat. Lehet, hogy majd idő­vel ezekkel is találkozhatunk az iparművészeti boltokban. Az első sikeres fegyvertény színhelye a nyár végén Nagy• maros volt. A járási képző- művészeti tárlaton szerepeltek és osztatlan elismerést arattak munkái. Tamasi Tamás Élménybeszámoló Az idei 65. eszperantó vi­lágkongresszus színhelyéről Berényi Miklós tart vetítettké­pes élménybeszámolót október 30-án, csütörtökön 17 óra 30 perckor a Madách Művelődési Központ eszperantó csoportjá­ban. Moziműsor Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.) október 30-án és 31-én: A versenyló elrablása (szovjet kalandfilm) —, november 1-én és 2-án: A katona és az ele­fánt (szinkronizált szovjet filmvígjáték). Madách Filmszínház (Lenin út 53.) október 31-én délután 5 órakor: Csúfak és gonoszak (olasz társadalmi dráma, csak 18 éven felülieknek!) —, este 7 órakor a filmklub I/2-es elő­adása : Hidegvérrel (amerikai filmdráma, rendezte: Richard Brooks) —, november 1-én: A bajkeverő (színes francia film). ISSN 0133-2759 (Váci Hírlap) Bőrcndvásár ífM A PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT VÁCI OLCSÓ ÁRUK BOLTJÁBAN: Március 15. tér 23. ÜTÉSÁLLÓ, KEREKES BŐRÖNDÖK, KIS SZÉPSÉGHIBÁVAL, 50%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL KAPHATÓK. Például: a 65 cm-es 1120 Ft helyett 560 Ft-ért, a 70 cm-es 1450 Ft helyett 725 Ft-ért.

Next

/
Thumbnails
Contents