Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-29 / 254. szám

I-LÓI uid A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 254. SZÁM 1980. OKTÓBER 29., SZERDA A tangazdaság példája A gépjavítók ideje következik Jószerével mögöttünk van a múló gazdasági év, ami nem jelenti azt, hogy ne volna ten­nivaló a mezőgazdasági nagy­üzemekben: ahol kukoricát, s más, későn érő növényeket termesztenek, ott még a szdn- tóföldön is sok az elvégzen­dő. De az őszi mélyszántás ja­va is hátra van. Fiatal szakemberek A szakemberek azonban előrelátóak; elgondolják, meg­tervezik, s ha kell, papírra ve­tik az elkövetkező feladato­kat. A gazdaságok növényter­mesztő, növényvédő szakembe­rei számára most már egy ki­csit könnyebb napok követ­kezhetnek, a gépészeknek azon­ban nem ígér könnyű futamo­kat a tél sem, hiszen soron következő gondjuk: miképpen lehet jól, szakszerűen, gyor­san, emellett gazdaságosan ki­javítani a gépeket. E tennivalókhoz közelálló­nak mondhatjuk az anyaggaz­dálkodók feladatát is, hiszen a gépjavításokhoz majd sok anyag, alkatrész kell, s csep­pet sem mindegy, hogyan szer­zik be aziokat, miként hasz­nosítják a már raktáron levő alkatrészeket, részegységeket, fődarabokat. Az effajta gondok megol­dásával foglalkozó megbeszé­lésen vehettek részt a minap a Gödöllői Tangazdaságban. Ezt az értekezletet, amelyre a gépüzemeltetésben, főképpen pedig a gépjavításban érde­kelt szakembereiket, a mű­helyek vezetőit hívták össze, minden évben megtartják. A mostaninak különös aktualitást adott az, hogy a tangazdaság műhelyvezetőinek nagy ré­sze fiatal, alig egy-két éve gyakorló gépészmérnök. Túl azon, hogy tetszett: nemcsak bátorítást, kinevezé­sükkel bizalmat adnak a fia- italoknak, imponált az is, ahogy segíti őket a gazdaság vezetősége. A szakmai támo­gatásra gondolok elsősorban. A megbeszélésen részt vett Szabó György igazgatóhelyet­tes is, aki éppenséggel maga is végigjárta a mezőgépészet valamennyi gyakorlati lép­csőjét, szinte tanári módon, ám a fiatalabbakat komoly partnerként fogadva biztatta az előttük álló nehéz felada­tok szervezésére. Gazdaságos felújítás Jó az ilyesmit látni, halla­ni, hiszen az egyetem — éppen a gödöllői gépészmérnöki kar is — alaposan felkészíti a fia­talokat az üzemi gépjavítás irányítására, szervezésére, a gyakorlati munka a legtöbb esetben a helyi specialitások, lehetőségek miatt mégis gaz­daságonként más. Ez utób­biakhoz alkalmazkodni sok­szor nem könnyű. Ezért, amit a tangazdasági példa is mutat, az első évek­ben föltétien szükség van a fiatalok istápolására. Ismétel­hetem : nem a tehetségükkel, rátermettségükkel van gond itt sem, hiszen az ezekhez párosuló fiatalos lendület, a tenniakarás sok mindenen át­segíti őket. Ám, ha ehhez még a bizalmat, a szakma bizonyos mélységéig nyúló atyai-vezetői biztatást is megkapják, az sokszorosan kamatozik. De hát hogyan is készülnek a tangazdaságban a téli gépja­vításra? Erről beszélt egye­bek közt Horváth Ferenc gé­pesítési osztályvezető és Ko­vács György főmérnök, aki a kerületi gépjavítóműhelyekben folyó munkák központi irá­nyítója. A javítási tervek ke­rületenként már elkészültek. A munkát november 17-től jö­vő év március 14-ig akarják befejezni. Nyolcvankét mun­kanap áll rendelkezésükre. Egy lényeges körülményre már most felhívták a figyel­met: minden traktort és mun­kagépet, amely arra érdemes, meg kell menteni, hiszen je­lentősebb gépvásárlásra jö­vőre sem lesz lehetőség. Gép­parkjuk lényegében csak a négy új E—516-os arató-csép­lőgéppel, öt pótkocsis IFA-te- hergépkocsival, két szovjet gyártmányú T—25-ös kistrak- torral bővül. • Alkatrészgondok De akár helyben javítanak, akár külső cégnél, jól kell a pénzzel gazdálkodni. Kiss András, az anyaggazdálkodási előadó éppen erről szólt. Ö nemrégiben került erre a posztra, s felmérést végzett a központi és a kerületi anyag­alkatrész raktárakban. Azt mindenesetre megállapíthat­ta, hogy rá, nem különben a műhelyvezetőkre, s a más területen dolgozó, anyagfel­használó szakemberekre is sok munka vár. Ésszerű be­szerzéssel a szükségletekhez jobban igazodó készleteket kell tartani a jövőben. Ehhez kérte a résztvevők segítségét, bár ő is tudja, hogy az átme­neti vagy tartós alkatrészgon­dok miatt kényszerülnek oly­kor egyes anyagokból töb­bet tartani, mint amennyi pil­lanatnyilag kellene. Mérnöki feladat „Mindenesetre — mondta Szabó György igazgatóhelyet­tes — az anyag-, alkatrészbe- sz'erzést is lehet jobban csi­nálni. Ha valami, akkor ez iga­zi mérnöki feladat.” Helyben­hagyhatjuk megállapítását, hi­szen sokan azt gondolják ma­napság, hogy mérnöki feladat csak az lehet, ha valamit meg kell tervezni. A gépészmérnök végzettségű műhelyvezetőktől azonban joggal elvárható, hogy ne csak a javítási munka irá­nyításában legyenek precízek, következetesek, hanem a gaz­daságok pénzét kímélő anyág- és alkatrészmennyiség fölmé­résében, tervezésében is. A leírtaknál is több tanul­sággal szolgált a tangazdaság gépészeinek munkaértekezlete. Úgy tűnhet, hogy saját, bel­ső dolgaikról volt szó, de az elhangzottak máshol is megér­demlik a figyelmet, hogy ide­jében, jól felkészülhessenek a téli javításokra. F. 1 Galgavidéke Afész Palackcsere a kapu elüt Új szolgáltatás Bagón, Túrán Háromszor hallatszik a te­herautó kürtjének hosszú jel­zése, majd kis szünet után is­mét: tu-tu-tu, s hamarosan asszonyok, férfiaa gázpalac­kokkal sietnek a hangoskodó autóhoz. A gépkocsivezető te­lire cseréli az üres tartályo­kat. Nagy Pál, Kovács Istvánná dicsérik a sofőrt, s kérdezik, mikor jön legközelebb. Pető Ferenc gépkocsivezető meg­nyugtatja a kíváncsiskodókat és a többi érdeklődőt is, hogy hetenként kétszer cseréli, ki- nek-kineic a háza előtt a ki­ürült gázpalackokat. Magánvállalkozás? — kér­dezem. — Nem. A Galgavidé- ke Afész új szolgáltatása — hangzik a válasz. — Bagón minden kedden és pénteken délelőtt, Túrán ugyanezeken a napokon délután járom a fa­lut, és hangos, háromszoros kürtszóval jelzem: megérke­zett a gázos - autó, akinek cse­rére van szüksége, az éljen az alkalommal. Az első túrana­pokon kevesen, most már egy­re többen kérik tőlem a cse­rét. Balázs Istvánná elégedett a szövetkezettel: — A lakásunktól messze van a telep, s ha esik az eső, vagy télen csúszós az út, ne­héz a csere. Most meg, pár forintért a helyünkbe jönnek. j Pető Ferenc is szereti a munkáját. — Túrán is, Bagón is arány­lag rövid idő alatt megszeret­ték a szövetkezet új szolgál­tatását, amely valóban nem annyira üzleti vállalkozás, mint inkább az idős, egye­dül élő emberek életét köny- nyítő, segítő szolgáltatás. Ezért várnak örömmel mindkét fa­luban, és így lett rövid idő • alatt sok-sok kedves ismerő­söm. Beszélgető csoportunktól alig 50 méterre négyen álldogál­nak. Az üres palackokat ki­rakták az árakpartra. Várják a cserét. Pető Ferenc beül a volán mellé. Nem indít. Fi­gyel. Szószegést hall az autó platójára felrakott palackok felől. Ugrik a platóra. Elzárja a rendetlenkedő palackot. — Többször is előfordul, hogy a nem teljesen üres pa­lackot is kicserélik, de nem zárják el -rendesen a csapját, ezért szivárog a gáz. Veszé­lyes dolog ez, és könnyen rob­banást okozhat. Jó lenne, ha gondosabbak lennének a cse­rélők! Valóban nagyobb óvatosság szükséges, ismerik el szavai­nak igazát a kocsi mellett ál­lók. Nem nagy dolog, pusztán figyelmesség és egy könnyed mozdulat szükséges hozzá. Igazán megéri az óvatosság. F. M. A járművek biztonságáért A KPM váci üzemmérnökségének veresegyházi dolgozói padkarendezési munkát végeznek Gödöllőn, a nemrégiben el­terelt 30-as számú főútvonal mentén. Ezen a szakaszon a meg­növekedett forgalom miatt gyorsabban rakódik le az út pad­kájára a sár, a por. Ezért a forgalombiztonság érdekében Mercedes Unimóg segítségével szedik fel a fölösleges földet. Barcza Zsolt felvétele Hogyan közlekedjünk? Jsbbkézszabáiy és egyebek Bonyolódott, vagy inkább: kissé körülményeseim lett a közlekedés városunkban. Igaz, néhány hónap múlva, amikor a Szabadság téri gyalogos alul­járó elkészül, s a régi har­mincas főúton közlekedhetünk ismét, kevesebb lesz a ve­szélyhelyzet, mert a gyalogo­sok biztonságosabban járhat- nak-kelhetnek. Amint e sorok­ból látszik: hol gépkocsizó, hol gyalogos szemszögből gon­dolkozom. Tulajdonképpen ma már nem is tehetünk különb­séget a két közlekedési forma között, hiszen nem árt, ha a gyalogosok egy kicsit a gép­járművezetők, emezek viszont a gyalogosok fejével gondol­kodnak időnként, főképpen pe­dig amikor erre óhatatlanul szükség van. Annál inkább szükséges ez, mivel a tapasztalatok azt mu­tatják: a járművezetők közül néhányan akkor is elfelejtik a rendszabályokat, amikor gya­log vagy éppen kerékpáron közlekednek. Legyen közös figyelmeztetőnk annak az idősebb hölgynek az előrelá­tása, akinek a viselkedését a minap figyeltem meg. Jócs­kán elérkezett az esti szürkü­let, amikor a Szabadság té­ren várakoztam, s láttam, hogy húszas Közért előtti zebrán kis lámpáját felkattintva jött át az OTP felőli oldalra. Majd sarkon fordulva, a kas­tély irányába vette az útját, amikor áttért a túloldalra, kikapcsolta a hasznos kis jó­szágot... Apróság? Az. De milyen fontos apróság! ★ Miben hibázunk még gyak­ran Gödöllőn — közlekedés­kor? Jól emlékszem még, hogy amikor néhány éve Gödöllő­ről, Veresegyházról Vácra jártunk át gépkocsioktatóm­mal a vezetés gyakorlati kö­reit róni, ő milyen mérges, ha­ragos volt, ha ott az egyirá­nyú utcákban kerékpáros vagy motoros hajtott velünk szem­ben. Vácott pedig — legalább­Védioszlepok az 13-ascn A Budavidéki Erdő- és Vadgazdaság valkói kerületének dol­gozói rövidesen befejezik az M3-as autópálya bagi szakaszá­nál a védőoszlopok felállítását. Ezekre az oszlopokra feszítik ki majd azt a védőhálót, amely elfogja az autópálya mellett lévő futballpályáról esetlegesen kirepülő labdákat. A védőhá­ló a gyorsan haladó gépkocsik biztonságos közlekedését szol­gálja. Barcza Zsolt felvétele is úgy gondolom —, inkább a vérükben van a KRESZ az embereknek, mint nálunk, hi­szen az! egész város szinte egyetlen tanpálya, annyi ta­nuló vezetővel találkozhat ma­napság is az ember. No, de Gödöllőről akartam szólni, s arról, hogy itt igazán kevés tisztelete van a kevés egyirá­nyú utcának is. Pillanatnyilag annyi százforintossal megelé­gednék naponta, ahányan bi­ciklivel, motorral, s olykor még gépkocsival is ellenkező­leg hajtanak ezeken az utcáin­kon. ★ De térjünk le egy kicsit a portalanított mellékutcákra, a földutakra. Megdöbbentő, hogy olyan érzés támad az em­berben, mintha ezeken közle­kedve többen elfelejtenék a KRESZ-t. Például a jobbkéz szlabályt. A minap csak an­nak köszönhettem épségben- maradásomat, hogy szabály ide, szabály oda, fokozottan figyeltem, nem jön-e bal kéz felől valaki. Mert jött! S úgy suhant át előttem, mint­ha a földutas kereszteződés­ben nem a jobbkézszabály volna érvényes. Pedig az er­re vonatkozó szabály ott is hatályos! F. I. Verseg Előkészület a falugyűlésre A Hazafias Népfront vérségi szervezetének bizottsága a leg­utóbbi ülésén értékelte az el­múlt időszak szervezeti tevé­kenységét, majd megtette az előkészületeket a november 19-én este hat órakor sorra kerülő falugyűlés megszervezé­sére. Ezen a falugyűlésen fog­ják újjáválasztani a helyi népfrontbizottság tagjait. Ez­zel a kérdéssel, s a hozzá kap­csolódó feladatokkal foglalko­zott már a községi pártszerve­zet is. Kétsoros kamiííaszedők Jól megfeleltek a követel­ményeknek azok a CP—2-es jelű kamillaszedő gépek, ame­lyeket a kerepestarcsai Szilas- menti Termelőszövetkezet gép­műhelyeiben saját használat­ra készítettek a szakemberek. Az idei szezonra hármat állí­tottak üzembe e kétsoros ma­sinából, a télen két újabbat szerelnek össze. V . Műszaki Intézet Nívódíjas szerző A Járművek és Mezőgazda- sági Gépek című szakmai fo­lyóirat szerkesztőségében ér­tékelték a nemrég megjelent tanulmányokat. írásáért Bakos István, a MÉM Műszaki In­tézet tudományos főosztályve­zetője nívódíjat kapott. Saját készítésű ételek előnyben A Pécel—Isaszegi Áfész ti­zennégy vendéglátó üzlete évenkét mintegy negyvenmil­lió forintos forgalmat bonyo­lított le az ötödik ötéves terv­ben. Figyelemre méltó, hogy vendéglátóhelyeiken elsősor­ban a saját készítésű ételek forgalma növekedett. A két nagyközségben együttvéve évente mintegy kétszázezer adag ételt, szolgáltak ki az előfizetéses rendszerben. — Elfekvő készletek börzé­jét tartottak az Agrártudomá­nyi Egyetemen. A hagyomá­nyos rendezvény az idén is ar­ra volt hivatott, hogy a tan­székek és más szervezeti egy­ségek kicserélhessék egymás között fölöslegessé vált esz­közeiket. A GSC-lányok MKK-bravúr ja Eddig nem sok hírt adtunk a GSC női kézilabdacsapatá­ról, amely a járási bajnokság­ban sem kápráztatta el a sport­ágat szerető szurkolókat és a szakembereket. Amiért most említjük őket, az elsősorban az MNK-ban elért eredményük miatt van. A megyei I. osz­tályban jól helytállt Dány el­len izgalmas mérkőzésen dia­dalmaskodtak, továbbjutva a következő fordulóba. Azért is érdekes ez a teljesítmény, mert az eddigi barátságos ta­lálkozókon mindig a dányiak győzedelmeskedtek. A lendület a bajnokság kö­vetkező fordulójában is tar­tott, itt is majdnem sikerült a bravúr. A már bajnok Veres­egyházat változatos küzdelem­ben, helyenként ügyes megol­dásokkal megszorították, s minimális, egygólos vereséget szenvedtek. GSC—-Veresegyház 13-14 (7-7). Sokáig az igen lelkesen ját­szó hazai csapat vezetett, de a félidő derekán pontos át- lövésekkel a veresegyháziak háromgólos előnyre tettek szert. Lányaink ekkor ismét nekidurálták magukat és gyors indításokból, formás támadás­befejezésekkel még a félidő lefújása előtt egyenlítettek. A második játékrészben a nagyobb lövőerejű, rutinos ven­dégek végig 2—3 góllal vezet­tek, az utolsó 5 perc azonban ismét a GSC-é volt, a hármas sípszó előtt 20 másodperccel, egygólos hátránynál, büntető­höz jutottak. A nagy lehetősé­get nem tudták kihasználni. A GSC női csapata a járáá bajnokság utolsó fordulója előtt a középmezőnyben talál­ható. A szebb napokat meg­ért, de teljesen Kicserélődött, megfiatalított - gárda hagyj á- ból a várakozásnak megfele­lően szerepelt ebben az évben. Táncházhemutató Előadást és népitáncház-be- mutatót tartanak' a gödöllői/ krónikaírók összejövetelén hol/ nap, csütörtökön délután fél hat órakor az Agrártudomá­nyi Egyetem Gorka-termében. (A kollégiumi főbejáraton át érhető el.) Jánosi Sándor, a táncházmozgalom egyik kez­deményezője, akinek erről szóló tanulmányát, más szer­zőkével együtt, az idén adta ki a Népművelési Intézet, is­merteti a mozgalom múltját és lényegét a vele érkező ze­nekar segítségével. Qyertyafényes hangverseny Gyertyafényes hangverseny! tart ma a városi-egyetemi ve­gyes kórus az Agrártudomá­nyi Egyetem színházterme ■előtti kerengőben. Az Űjváry Géza karnagy által vezényelt énekkar másfél órás műsorá­ban madrigálokat ad elő. Városi moziműsor Élve vagy halva. Színes ma­gyar kalandfilm. Kísérőműsor: Divertimento. Csak 4 órakor. Naplemente (léiben. Színes magyar filmdráma. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Elő­adáskezdés 6 és 8 órakor. ISSN 0133-1357 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents