Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-29 / 254. szám

I 1980. OKTÓBER 29., SZERDA 'xyúliav 11 Heti jogi tanácsok nriiwi i miM~iainMBa«B——bmí—übu^ iiar wammmmmmmmmm Ki és hol hibázott? © Forduljon az ügyészséghez Elsődleges: a gyermekek érdeke • A munkaügyi döntőbizott­sághoz beérkezett panaszbead- ványt akkor sem lehet mégsem, misiteni, ha a uoigozo azt visz- szavonta. Egy ápolónő keresett fel bennünket. Munkahelyén szi­gorú megrovás fegyelmi bün­tetést kapott. Az egyik kórte­remből egy másik kórterembe áthelyezett beteg átköltözése­kor elhagyta kabátövjét. Ezt az övét találta meg másnap a nővér, de nem adta le azon nyomban, nem juttatta el a beteghez sem, hanem csak 3 nap múlva, amikor közben egy másik ápolt már valami­lyen karkötőt keresett. A fegyelmi határozatban nem állapították meg, hogy akár az öv, akár a karkötő el­tűnésében olvasónknak része lett volna. Terhére csak azt rótták, hogy nem adta le az övét időben, azt 3 napig ma­gánál tartotta Ez utóbbi in­dakát panaszos azzal magya­rázta, hogy miután megtalál­ta, nem tudta nyomban eljut­tatni gazdájához, mert aznap késő volt, másnap napközben nem volt ideje, délután pedig randevúja volt, azt követően szabadnapos volt, és csak ez­után adta át a tulajdonosnak. A fegyelmi büntetés után nem sokkal, hivatta az igazga­tó főorvos. Ma már kideríthe­tetlen, hogy milyen beszélge­tés folyt közöttük, mindeneset­re ezt követően a főápoló nő­vér kitette a nővérszállásról panaszosunk holmiját, emiatt tettlegességre is sor került kö­zöttük. Annyi azonban kide­ríthető. hogy főnöke azt aján­lotta, hagyja el munkahelyét és békésen váljanak meg egy­mástól. Olvasónk panaszt nyújtott be az illetékes munkaügyi döntőbizottsághoz, a munkavi­szony egyoldalú megszünteté­se miatt. Az ő munkaviszonya ugyanis csak ez év december 31-ével' járt volna le, mivel szerződése év végéig szólt. Ol­vasónk sérelmezte a munka­ügyi döntőbizottságnál a munkaviszony egyoldalú meg- i szüntetését, és kérte annak helyreállítását. A döntőbi­zottságtól semmiféle értesítés nem jött és az ápolónő egy másik megyében helyezkedett el. Sürgetésére egy szép napon megjött a válasz: mivel pana­szát visszavonta, beadványát megsemmisítették. Olvasónk nagyon meglepő­dött ezen, hiszen ő nem vont vissza semmit, ezért újabb le­velet írt, de most már az igaz­gató főorvosnak. Amikor in­nen is megérkezett a válasz, még jobban meglepődött. A levélben ugyanis az állt; mi­vel közös megegyezéssel szün­tették meg a munkaviszonyt, a döntőbizottság nyilván ezért nem tűzte ki a tárgyalást. Olvasónknak olyan levél is van a birtokában, amiben azt írja ismételt sürgetéseire, hogy olvasónk felmondta munkavi­szonyát, ezért adta át az igazgató a munkakönyvét a „munkaviszony megszűnt” be­jegyzéssel. Olvasónk kérdezi, mit lehet ügyében tenni, hol kereshet orvoslást, ki és hol követett el hibát. Azzal, hogy az egyik beteg megtalált holmiját csak na­pokkal később adta vissza, valóban hibát követett el, de azért megkapta büntetését. Ugyanemiatt még egy jog­hátránnyal sújtani, már nem lett volna szabad. Természete­sen, ha saját elhatározásából kéri a kialakult helyzetben munkaviszonyának megszün­tetését és ehhez a munkálta­tó hozzájárul, akkor a munka- viszony közös megegyezéssel megszüntethető, és a munka­könyvben a „munkaviszony megszűnt” bejegyzés helyes. Abban az esetben is ugyanez a bejegyzés .kerül a munka­MOZIMŰSOR OKTÓBER 30-TÓL NOVEMBER 5-IG ABONY 30— 2: Mondd, hogy mindent megteszel értem» 3— 4: Negyedik fázis» BUDAOffc 30—31: Autóbusz akció* 1— 2: Előttem az élet* 3— 4: Ház a sziklák alatt CEGLÉD, Szabadság 30— 2: Mégis meglátod az eget (du.) Luxusbordély Párizsban** (este) 3— 5: Picasso kalandjai* CEGLÉD, Mese 30— 5: A farkas és a nyuszi CEGLÉD, Művész 30— 5: Sakknovella* DABAS 30—31: Csendestárs** 1— 2: Államérdek* 3— 4: A sah táncosnője DUNAHARASZTI 30— 2: Luxusbordély Párizsban** 2: Ludas Matyi (du.) 3— 4: A sáska napja I—II.** DUNAKESZI, Vörös Csillag 30—31: A katona és az elefánt 1— 2: A kék madár (du.) A versenyló elrablása (este) 3— 4: Keresztül a nagy vízválasztón DUNAKESZI, József Attila 30: Suttogások és sikolyok»»» 2: Bombasiker 3: Keresztül a nagy vízválasztón S: Visszajelzés ÉRD 30— 2: A sáska napja I—II.** 3— 4: Circus maximus FÓT 30: Harcmodor I—II.* 31: Fuss utánam, hogy elkapjalak 1— 2: Hintó géppuskával 3— 4: A versenyló elrablása GÖDÖLLŐ, Agrártudományi Egyetem 30: Kabaré*» 2: Mi van doki? 3: Halló, kecskeszakáll GÖDÖLLŐ 30— 2: Tűzharc»* 3— 5: A Nagy Médve fiai (du.) Csontváry» (este) GYAL 30— 31: Ménesgazda* 1— 2: A maláji tigris 3— 4: Joseph Andrews** MONOR 31— 2: Negyedik fázis» (este) 1— 2: Karate (du.) 3— 4: Péter cár és a szereesen (du.) 3— 5: Mondd, hogy mindent megteszel értem» NAGYKATA 30— 2: Egy másik férfi és egy másik nő I—II. 2— 4: A legszebb ló (du.) NAGYKŐRÖS, Arany János 30— 2: Picasso kalandjai* 3— 5: Luxusbordély Párizsban** NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 30— 5: Marci az Antarktiszon (4 órakor) 30— 2: Hazai pálya (6 órakor) A szüzek elrablása (8 órakor) 3— 5: Alfa Rómeó és Júlia (6 órakor) Fény az akasztófán (8 órakor) NAGYKŐRÖS, Toldi 1: Picasso kalandjai» 5: Evasn doktor titka PILISVÖROSVÁR 30—31: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?» 1: Harcmodor I—II.» 2: Egy pikoló világos 3— 4: Csillagok háborúja I—II. POMAZ 30—31: Folytassa, cowboy! 1— 2: Circus maximus 3— 4: Luxusbordély Párizsban** RÁCKEVE 30—31: A biztosan ölő sárkány Lady** 1— 2: Norma Rae 3— 4: Előttem az élet* SZIGETSZENTMIKLÓS 30—31: Norma Rae 1— 2: A biztosan ölő sárkány Lady** 3— 4: Folytassa, cowboy! SZENTENDRE 30— 2: A Nagy Medve fiai (du.) Csontvárj'» (este) 3— 5: Tűzharc*» TAPIÓSZELE 30—31: Szindbád 1— 2: A kétdimenziós gyilkos 3— 4: Egy másik férfi és egy másik nő I—II. VÁC, Kultúr 30— 31: A versenyló elrablása 1— 2: A katona és az elefánt 3— 5: Élve vagy Halva (du.) Hair» (este) VÁC, Madách Imre Művelődési Központ 31: Csúfak és gonoszak*»» 1: A bajkeverő VECSÉS 31— 2: Naplemente délben». 1— 2: Keresztül a nagy vízválasztón (du.) 3— 4: Hószakadás (du.) 3— 5: Kalózok Jamaicában • Csak 14 éven felülieknek. •• Csak IS éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek. könyvbe, ha a munkálta tó mondja tel a dolgozo munka- viszonyát, de jeien esetoen, mintnogy meghatározott tíjlore szóló munkaviszonyról van szó, azt íetmonoani csak ak­kor lenet, na az illető munka­körét nem látja el megfele­lően, vagy alkalmatlan az adott munkára. Ezt azon oan írásban kellett volna lefektetni, ügy sejtjük, hogy a körnáz az általa elkö­vetett munkajogi hioat most úgy akarja korrigálni, misze­rint a üoigozó kérte munkavi­szonyának megszünteteset szobán, es erre ők tanúkat is tudnának állítani. Erre utal ugyanis a kórházból érkezett egyik levél. Olvasónknak tehát nagyon nehéz a helyzete. Még ha to­vább szorgalmazza is a mun­kaügyi vitát, nem sok sikert remethet, hacsak nem lesz be­bizonyítható a joggal való visszaélés a munkáltató részé­ről. Azt tanácsoljuk olvasónk­nak, adjon be panaszt a mun­kaügyi eljárásban elkövetett hibák miatt az illetékes ügyészséghez, várja meg an­nak válaszát, és esetleg ezt követően ügyvédi segédlettel vagy jelenlegi munkahelyén a jogsegélyszolgálat igénybevé­telével indítsa el újból a mun­kaügyi vitát. A A kiskorú gyermek elhe­lyezhető a nagyszülőknél is. Mint már többször megír­tuk, a gyermek elhelyezése vagy az elhelyezés megváltoz­tatása iránt indult perben, a bíróságok kellő gondot fordí­tanak az állandóság biztosítá­sának szempontjával kapcsola­tos körülmények tisztázására. Ha mindkét szülő csak a nagy­szülő segítségével tudná a gyermek megfelelő nevelését, gondozását biztosítani és mindketten egyformán alkal­masak a gyermeknevelésre, az elhelyezésnél jelentősége van annak a körülménynek, hogy a két nagyszülőpár közül, me­lyik tud hatékonyabb segítsé­get nyújtani a gyermek neve­léséhez. Olvasónk esetében, aki most az anyánál elhelyezett iker­gyermekeket a kát nagyszülő­nél akarja elhelyezni, van le­hetőség erre. Figyelembe kell azonban Venni, hogy az eddigi elhelyezés megváltoztatását csak különösen fontos és in­dokolt esetben, de mindenkép­pen a gyerekek érdekében le­het elrendelni. Ahhoz, hogy konkrét taná­csot tudjunk adni, ismernünk kellene a pontos tényállást. Dr. M. J. A törvényhozás egyéni jogosítványa Titkot is tudhat a képviselő? Az onszággyölési képviselők tevékenysége a parlament plenáris ülései idején kerül a közfigyelem fókuszába. A tör­vényhozók közszolgálati mun­kája azonban nem korlátozó­dik a parlamenti ülésekre, s ez a tevékenység, amelyet vá­lasztókerületükben és az or­szággyűlés bizottságaiban vé­geznek, folyamatos tájékozó­dást, naprakész tájékozottsá­got igényel. Olyan követel­mény ez, amelynek teljesíté­séhez jogszabályi garanciák­kal is hozzásegítik a honatyá­kat. A honatyák kódexe Akik már az előző cik­lustokiban is élvezték a vá­lasztópolgárok megtisztelő bi­zalmát, azok a gyakorlatból jól ismerik a mindig minden­ről tudni fontosságát és lehe­tőségeit, az új képviselők meg most, az új országgyűlés első munkaülése előtti időben ta­nulják a törvényhozói tevé­kenység egyéni jogosítványait. Kezükben vari már a képvi­selői kódex, amely az ország- gyűlés ügyrendje mellett mi­nisztertanácsi határozat alap­ján rögzíti: hol és hogyan kérhet és kaphat a parlament tagja felvilágosítást és segít­séget közérdekű munkájához. Általában és elsőrendűen az államigazgatási szervek a tör­vényhozás segítőd, mindennapi támogatói. Így a Központi Statisztikai Hivatal elnökének kötelessége, hogy — az or­szággyűlés elnöke által meg­határozottan — rendszeres statisztikai tájékoztatókat szolgáltasson az' Országgyűlés Irodája részére. A képviselői csoportoknak a területi sta­tisztikákat, az országgyűlési bizottságoknak pedig a meg­felelő ágazatok részletesebb statisztikai adatait is rendel­kezésre. kall bocsátani. Az il­letékes minisztereknek gon- doskoáníúík kell arról, hogy a jogszabálygyűjtemények az egyes minisztériumokban vagy az Országgyűlési Könyvtár­ban a káoviselők rendelkezé­sére álljanak. Központilag biztosítják, hogy a képviselők a Magyar Közlönyt, valamint a Tanácsok Közlönyét rend­szeresen megkapják, az or­szággyűlési bizottságok pedig hozzáférhessenek a Határoza­tok Tárához, valamint a mi­nisztériumok és az országos hatáskörű szervek hivatalos lapjaihoz. A képviselő kéréséi­re az illetékes miniszter (or­szágos hatáskörű szerv veze­tője) vagy a Központi Sta­tisztikai Hivatal elnöke ren­delkezésére bocsátja azokat az adatokat, amelyek a kép­viselő tevékenységének ellátá­sához szükségesek. A miniszterek (helyette­seik), az országos hatáskörű szervek vezetői, a tanácselnö­kök, a tanácsok végrehajtó bizottságának titkára, továbbá intézmények vezetői és vezető beosztású dolgozói kötelesek a hozzájuk forduló képviselő számára a törvényhozói mun­kához szükséges minden tájé­koztatást megadni. Érdemi intézkedés Különösen a képviselő mű­ködési területének társadalmi, gazdasági, szociális, egészség- ügyi, kulturális helyzetére vo­natkozó adatok, az ilyen tervek ismertetése jelent segítséget, nemkülönben az arra vonat­kozó felvilágosítások, hogy a képviselő javaslatának meg­valósítása mely szervtől mi­lyen intézkedést igényel, ille­tőleg a képviselő melyik szervhez fordulhat az érdemi intézkedés elősegítése érdeké­ben. Országgyűlési képviselő ál­lamtitoknak minősülő adat közlését, illetve az ezt tartal­mazó iratba való betekintést is kérheti. A szerv vezetője e kérelmet nem köteles teljesí­teni; ez esetben azonban a felügyeletet gyakorló szerv vezetőjétől halad éktalanul utasítást kell kérnie, és an­nak megfelelően kell eljárnia. A titkos adat közlése a kép­viselő személyes tájékoztatá­sára szolgál; erre, valamint az adat titkos jellegére a képviselő figyelmét felhívják. Harminc napon be!ül A képviselők által az or­szággyűlésben előadott javas­latokat — ha azokra az ille­tékes miniszter, illetőleg ál­lamtitkár az ülésszak folya­mán a választ nem adta meg _ — a Minisztertanács Titkár- j ságának vezetője jegyzékbe ' foglalva a Minisztertanács elé terjeszti. Az erre vonatkozó minisztertanácsi határozat alapján a minisziterek (orszá­gos hatáskörű szervek veze­tőd) megvizsgálják a javasla­tok megvalósításának lehető­ségét. A vizsgálat eredményé­ről 30 napon belül tájékoz­tatniuk kell az érdekelt kép­viselőt és az országgyűlés el­nökét. Ha a válasz jövőbeni intézkedést helyez kilátásba, vagy arról ad tájékoztatást, hogy az intézkedés folyamat­ban van, az illetékes minisz­ter (országos hatáskörű szerv vezetője) az intézkedés meg­történtéről is tájékoztatást ad. Az országgyűlési bizottsá­gok ülésein tett javaslatokkal kapcsolatban az ülésre meg­hívott miniszterek és orszá­gos hatáskörű szervek vezetői kötelesek állást foglalni. Ha erre az ülésre nincs lehető­ség. az állásfoglalást 30 napon belül kell a képviselővel kö­zölni, és a válaszról egyide­jűleg az illetékes országgyűlé­si bizottság elnökét tájékoz­tatni. Dr. Tóth Ferenc Tíz nap rendelteiből A pénzügyi bűncselekmé­nyek nyomozásáról-, szoló. 32/. 1973. (X. 22.) PM számú mó­dosításáról és kiegészítéséről a 20/1980. (X. 16.) PM rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 76. sz.) Egyes építkezések átmeneti korlátozásáról a 2/1980. (X. 21.) OT—PM—ÉVM rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny 77. sz.) A Pénzügyminisztérium To­vábbképző Intézete tájékozta­tóját az érdekeltek a Pénz­ügyi Közlöny 18. számában találják meg. Ugyanezen hi­vatalos lap tartalmazza az ál­lami költségvetési szervek gazdálkodásáról szóló jogsza­bályok összeállítását és a pénzügyminiszter 109/1930. PM számú utasítását, a költ­ségvetési. , szervek 1981. . évi költségvetésének elkészítésé­ről. Az építőanyagok értékesíté­si körülményeinek vizsgálatá­ról a Kereskedelmi Értesítő 27. számában jelent meg köz­lemény. Az árkockázati alapról szóló rendelet egyes előírásainak értelmezéséről kiadott közle­ményt szintén a Kereskedel­mi Értesítő 27. számában ta­lálják meg az érdekeltek. A mezőgazdasági nagyüze­mek termelési adójának érvé­nyesítéséről a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 19. számában jelent meg fontos .közlemény. Dacoló decibelek Hangos környezetszennyezés „Hadüzenet a zajnak”, „Lár­más világ” — egyre sűrűsöd­nek az efféle címek a lapok­ban, jelezve, hogy a hetvenes években erőre kapott környe­zetvédelmi mozgalom meg­állj-t kíván parancsolni a so­kasodó decibeleknek. Méré­sek igazolják, hogy a zaj he­lyenként már a nehezen elvi- selhetőségig fokozódott, s nemegyszer halláskárosodást, sőt olykor idegrendszeri meg­betegedést is okoz. Több kül­földi országban súlyos millió­kat költenek ez idő tájt kár­talanításra, hangszigetelő be­rendezésekre, végső esetben pedig az érintett polgárok új lakásha költöztetésére. Egy nemrég közzétett jelentés sze­rint az emberi szervezet tűré­si küszöbe 75 decibel, ehhez képest Budapest legforgalma­sabb pontjain, a Nagykörúton és az óbudai lakótelep tenge­lyében naponta többször is 95 —100 decibelt mértek. Falrepesztő detonáció A jog a maga szerény esz­közeivel: szabványokkal és szankciókkal kísérel meg oly­kor-olykor egy kis csendet te­remteni, de a zajviták nem mindig tartoznak a polgári bíróságok egyszerűbb esetei közé. Egyes vélemények sze­rint a csendvédelem a kör­nyezetvédelem mostoha gyer­meke, s előfordul, hogy ezt a perek sem cáfolják. Időnként fél évtizedig is eltartó ügyek­ről hallani... Budapest egyik szállodája ellen például az évtized közepén nyújtottak be keresetet a szomszédos ház lakói, de a hotel zúgó-zakatoló műszaki berendezésének ügyét csak idén sikerül — most már talán végérvényesen — lezár­ni. Akárcsak a zajtermelés, a nehezen kibogozható ügyek sem korlátozódnak persze csak a fővárosra. Pest megye egyik járásszékheljjén egy család 1976 óta kérelmezi a közeli tsz melléküzem jellegé­nek megváltoztatását, mert az 50—100—200 tonnás gépek keltette rezgés megrepesztet- te a falakat, s a zaj lehetet­lenné tetté az éjszakai pihe­nést és egyáltalán a nyugodt életet. E per azonban — rész­ben a széles körű bizonyítási eljárás miatt — évek óta tart, s a jelek szerint megéri az 1981-es esztendőt is. A helyzet nem mindig eny- nyire reménytelen, egy ha­sonló Pest megyei ügyben már jogerős döntés született. Az esst voltaképpen egy há­zon belüli vita volt, amit bir­tokháborítás címén az emele­ten lakók kezdeményeztek, a földszinten termelő pékséggel szemben. Mindez a Sütőipari Vállalat helyi kirendeltségé­nek rekonstrukciója után kez­dődött, amikoris az újonnan lerakott keramitkockák és a megváltoztatott technológia ossz játékaként a gépek min­denféle hazai zajnormát túl­teljesítettek. Különösen kelle­metlen körülmény volt, hogy a hangzavar éjszaka tetőzött, nemhiába egy péküzemben ez a főműszak. A pénz nem akadály Az emeleti család indítvá­nyát magáévá téve, a járásbí­róság a zajártalom elhárítá­sáig a lakbért 20 százalékkal csökkentette és a pékséget a zaj jogszabályban meghatáro­zott csökkentésére kötelezte. A Sütőipari Vállalat fellebbe­zett azzal, hogy az előírt munkák túlságosan költség- igényesek. A megyei bíróság jogerős döntése azonban ki­mondja, a lakók jogos igénye teljesítésének a pékség pénz­ügyi helyzete nem képezheti akadályát. A monori járás egyik köz­ségében azért robbant ki vita, mert egy hivatásos gépkocsi- vezető rendszeresen az utcán túráztatta, javította billenős teherautóját. A bírák az eset hátterét kutatva megállapítot­ták, hogy egyes munkáltatók valóban előírják sofőrjeiknek, hogy a kisebb javításokat .ók maguk végezzék el. Ezért a polgári tanács kompromisszu­mos döntést hozott: a bepe­relt sofőr reggel 8-tól délután 2-ig szerelhet, azt követően viszont garantálnia kell a csendet. Lovak a szomszédban A zajszint növekedése több­nyire a motorizáció terjedésé- 'vet van összefüggésben, a környezetszennyezésnek e sa­játos módja azonban olykor régivágású okokra vezethető vissza... Néhány éve egy ócsai tanyán a gazda addig raktárnak használt helyiségé­ből 8 bokszos istállót épített. Az istállónak közös fala volt az évekkel korábban oda köl­tözött bérlők lakásával, így a lovak dobogása (és a réseken átszivárgó bűz) kikezdte a la­kók nyugalmát. A bíróság szakértő meghallgatása után akusztikai beavatkozásra . kö­telezte a gazdát; azaz a közös fal mellett 10 centiméterre egy legalább 40 centiméter vastag új falat kellett emel­nie. A két fal között keletke­zett arasznyi teret, az ítélet szerint hangszigetelő anyag­gal kellett kitölteni. B. E. T

Next

/
Thumbnails
Contents