Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-25 / 251. szám

TRI-TON-játékok exportra Az év végéig 36 ezer játékot készítenek a péceli TRI­TON Háziipari Szövetkezet részlegében. Az idén már kiszál­lították a tőkés exportra rendelt teljes mennyiséget. így 33 ezer játék került Hollandiába, Svédországba, Dániába és az NSZK-ba. A szocialista exportjukat is teljesítették. Több mint 60 ezer társasjátékot adtak el az NDK-nak. A karácsonyi já­tékvásárra csaknem 60 ezer, 16-féle társasjátékot adtak át ér­tékesítésre a TRIAL és a Skála üzleteinek. A képen: Berkes Mihályné Maxima vágógépen képes Lottó társasjátékot vág méretre. Barcza Zsolt felvétele A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM 1980. OKTÓBER 25., SZOMBAT Évente 200—250 javaslat fut be az ikladi Ipari Műszergyár újítói gárdájától szakvélemé­nyezésre, elbírálásra. Sok? Ke­vés? Nehéz megítélni. Viszo­nyíthatjuk a gyár teljes lét­számához, amely megközelíti a háromezret, vagy a megelőző esztendőben beadott javasla­tokhoz. Az utóbbi esetben azt állapíthatjuk meg, hogy nagy­jából annyi az ötlet az idén is, mint tavaly. Karikás Frigyes iskola Sokoldalú tanulókat képeznek Nem tudom, ki hogy van vele, engem elbűvölnek a nagy, tágas tornatermek, sportcsar­nokok, s nemcsak mert lenyű­göző a méretük, mert szépek, s játékra invitálnak, . hanem mert a béke sajátos követei. Bennük, akárcsak a pályákon, az ember küzd ugyan, verse­nyez, de mindenkire egyfor­mán érvényes szabályok sze­rint. Nem gladiátor módra, nem vérre, hanem erősödésé­re, gyarapodására, szórako­zására. A legjobbak között Csoda hát, hogy szinte meg­babonázva álltam fent a kar­zaton Ádám Pál igazgatóhe­lyettes társaságában, a Kari­kás Frigyes Általános Iskola szeptemberben elkészült gyö­nyörű csarnokában ? Csupa hívogató szín, hatalmas ab­lakok, beáradó fény s újdo­natúj felszerelések. Az igazgatóhelyettes, aki egyébként testnevelő tanár, s az iskola megalapítása óta egyedüli gazdája volt itt a gyerekek mozgásának, spor­tolásának, érthetően boldog. Ezzel a tornateremmel tel­jes lett az épület, s már-már ideálisnak mondhatók a fel­tételek a testneveléshez, s még azon túl is. Éppen ez a többlet az oka, hogy kérdé­seimmel felkerestem, hiszen mint arról már lapunkban beszámoltunk, a Damjanich általános iskola mellett a Karikás Frigyesben is sport­tagozat alakult. Okáról már korábbi cikkünkben is volt szó: hogy a lányok is lehe­tőséget kapjanak. A Damia- nich sporttagozata ugyanis a , fiúké. — Korábban is többet nyúj­tottunk a szokásosnál. A GEAC, az egyetemi klub sportiskolájának egyik atlé­tikai csoportja működött az iskolában. S hogy milyen ered­ménnyel? — Ádám Pál büsz­kén sorolta: — Tanulóink szá­mos jó helyezést szereztek az úttörő-olimpiákon. Tavaly Kovács György súlylökésben első lett, 1978-ban két ezüst­érmesünk volt, távolugrásban Gippert Beáta, magasugrás­ban Nagy Gabriella. A vá­ros történetében először lab­dajátékokban is sikerült a leg­jobbak közé kerülni, leány kosárlabdacsapatunk a 4. he­lyen végzett tavalyelőtt. Megalapozni a tudást Pedig akkor még nem is volt tornatermük. S miből lett? — a város támogatásából, sok-sok társadalmi munká­ból. A teljes költség mint­egy tizennégymillió forint, s ebből a segítők, a vállalatok, üzemek brigádjai 'majdnem négymilliót megtakamoitak. Decemberben egy sportna­pon nekik szeretnénk látvá­nyos bemutatóval Kedvesked­ni. A megnövekedett lehetőség a sporttagozatnak is kedve­zett, ami régi vágya volt az iskola vezetésének és a GEAC- nak is, amellyel együttmű­ködési szerződést kötöttek. Ennek alapján elsősorban az atlétika és a labdajátékok, a kézi- és a kosárlabda maga­sabb szinten való oktatását, a tehetségek felfedezését, tu­dásuk megalapozását vállalta a Karikás Frigyes iskola. — A nyáron felmértük az óvodásokat és az első és má­sodik általános iskolás lá­nyokat. Az első és harma­dik osztályba 29—29, a má­sodikba 24 tehetségesnek, szor­galmasnak látszó kislány ke­rült. De továbbra is szemmel tartjuk az idősebb korosztá­lyokat, s ha kiugró tehetség­re bukkanunk, szeretnénk ide­hozni. — Milyen a megterhelésük a sporttagozatosoknak? — Az elsősök és a máso­dikosok iskolai tanórái meg­egyeznek az általános tago­zatéval, csak éppen évente 45 órát úszástanulással, -gyakor­lással töltenek, az agráregye­tem medencéjében. Ez a sportág a legalkalmasabb ar­ra, hogy alapokat adjon, hogy harmonikus fejlődést indít­son el. Délutánonként egy hé­ten háromszor van különórá­juk, de a harmadikosok már minden tekintetben nagyobb megterhelést kapnak, ami ter­mészetesen igazodik életko­ri sajátosságaikhoz. Nincs engedmény Egyébként sem kívánnak esetleg torz specialistákat ne­velni. Ádám Pál éppen azt bizonygatta, hogy sokoldalú, a sportot létszükségnek tekin­tő, egészséges gyereket akar­nak nevelni. Valamennyi sport­ágból adnak ízelítőt tehát, ilyen például a torna is, amely nemcsak a jó alaknak használ, hanem a ritmusér­zéknek, a mozgáskészségnek is. Télep mindenki használhat­ja a korcsolyapályát, amelyet az iskolával szemben, a kis sporttelepen alakítanak ki. Itt nemcsak a két kispályán nyí­lik mód a mozgásra, van súly­lökő-, távol- és magasugró hely, 110 méteres, négysávos futópálya, s ami szem-száj­nak ingere. Lehet, hogy téli­re már világítás is lesz, hi­szen a tanács azt ígérte, hogy a Szabadság téren kiszedett villanyoszlopokat az iskolá­nak adja. Azt már felesleges hang­súlyozni, hogy a tanárok vi­gyáznak, nehogy az egyolda­lúság csapdájába essenek kis növendékeik: a tanulásban, a többi tantárgyban sem lesz engedmény. S ha céljaikat el­érik, talán már egy-két év múlva még több városi si­kerről számolhatunk be. A sportbarátok nevében mond­hatjuk: ránk is fér. G. Z. Petcfi-mepség Aszódon Befejezéséhez közeledik já­rásunkban is a múzeumi és műemléki hónap. Aszódon ma, szombaton zárul, amikor a múzeum és a helybeli műve­lődési ház közös rendezésében megtartják a fiatalok Petőfi- ünnepségét. délelőtt 9 órai kezdettel, utána, 10 órakor a járávi versmondóverseny kez­dődik az ifjúsági házban. Isaszegen ugyanezen a na­pon este hat órakor a falumú­zeumban tagsági értekezletet tart a helyi múzeumbarátok köre. Állatorvosi ügyelet Csömörön, Gödöllőn, Erdő­kertesen, Isaszegen, Kerepes- tárcsán, Mogyoródon, Nagytar. csán, Pécelen, Szadán, Veres­egyházon október 26-án, va­sárnap: dr. Mohai Imre, Ve­resegyház, Kinizsi u. 58. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Val- kón, Vácegresen, Váckisújfalu- ban, Vácszentlászlón, Versegen, Zsámbokon: dr. Varró Imre, Túra, Dózsa György u. 2. / Vasárnap Játéknap Játéknap lesz vasárnap á gödöllői Petőfi Művelődési Házban. Délelőtt fél tíz órá­tól Nagy Mária csuhébábké- szítésre, Hintalan László né­pi sportjátékokra tanítja a gyerekeket. Ipari Műszergyár Az egyén és a gyár közös ügye Városi moziműsor Mégis meglátod az eget. Színes szovjet film. Kísérő- műsor: A reménység ünne­pe. Csak 4 órakor. Picasso kalandjai. Színes, svéd filmszatíra. 14 éven alu­liaknak nem ajánlott! Kísé­rőműsor: Magyar Híradó. Eiő- adáskezdés: 6 és 8 órakor. A múlt esztendőben azonban kevesebb újítást adtak be és fogadtak el, kisebb volt a kifi­zetett díjak összege, a díjazott személyek száma is, mint az azt megelőző évben. Így van ez országosan is, ami összefügg a nehezebb gazdasági helyzet­tel, s nem kevésbé, hogy az újításokért járó pénzt a része­sedési alapból fizetik. T ájékoztató Nem feladatunk ezeknek az összetevoKnek az elemzése, ha­tásuk értékelése, annyit azon­ban megkockáztathatunk, egyetlen pozitív következmé­nyük biztosan van, mégpedig az, hogy minden javaslatot, öt­letet nagyon gondosan mérle­gelnek a műszergyárban, g az igazán értékeseknek zöld utat adnak. Mint általában, ebben a gyárban is kialakult az újítók köre, amely csak kismértékben tágul vagy bővül időközönként, jóllehet, az erre ‘hivatottak igyekeznek minél több embert bevonni a mozgalomba. Ren­dezvényeket tartanak, ilyen volt például a műszaki tanács­adó előadása, a fejlesztési fő­mérnök tájékoztatója az ipar- jogvédelem és az újítási jog­szabályokról ; a KISZ- és a szakszervezeti bizottság által kezdeményezett ifjúsági újítá­si hónap. A többszörös újítókat elvitték a BNV-re. Szerepel az újítás a szocia­lista brigádok felajánlásai kö- zptt, az év végi összesítésnél az érte járó pontok is jól jönnek. Ebben az esztendőben ugyan­csak sikeresek voltak a brigá­dok: huszonhét közösség fél­száz javaslatot adott be, ennek a felét elfogadták. Hatékonyabban Az eddigiekben inkább az újítók oldaláról néztük a moz­galom helyzetét a műszergyár­ban. Hogyan fest mindez a vál­lalat oldaláról, elsősorban az eredményesség szempontjából, hiszen élesen nem lehet elvá­lasztani a mozgalmat. Az an­két, az előadás, a tájékoztató, a brigádfelajánlás is a gyár és alkalmazottja közös ügye. Ha újító, ha nem az, holnap ko­pogtathat az újítási előadó aj­taján ötletével. Nos. az előzetes számítások szerint, amelyek az eddigi té­nyeken alapulnak, az esztendő végére csaknem négymillió fo­rintos megtakarítás várható a műszergyárban az .újítások nyomán. Különösen értékes volt egy új konstrukciójú szi­vattyú, egy szerkezeti változ­tatásból eredő anyag- és ener­giamegtakarítás. Jelentős költ­ségcsökkentést eredményezett még a lemezhulladék felhasz­nálására tett javaslat, illetve a galvánüzemben egy kézi mű­veletnek a gépesítése. Nemrég újítási ankétot ren­deztek a gyárban, amelyen megbeszélték a mozgalom idő­szerű kérdéseit, s a műszaki igazgató ismertette a jövő évi célokat. Kérte a megjelenteket, még tevékenyebben törekedje­nek arra, hogy az újítások szá­ma és színvonala emelkedjék, hiszen az előttük álló felada­tokat ennek révén is hatéko­nyabban oldhatják meg. Arra buzdította az újítókat, hogy to­vábbra is az anyag-, energia- és költségmegtakarító javasla­tokon törjék a fejüket. Összehangolják Az üzemi újságban Braun János többszörös újító jó han­gulatúnak minősítette az esz­mecserét. Meg is indokolta, hogy miért: sikerült feltárni á hiányosságokat, ugyanakkor összegezték az eredményeket, amelyek újabbak elérésére ösz­tönözhetik a használni kívánó­kat. De nem csupán a követke­ző esztendő foglalkoztatja az újítókat. Gondolnak már az előttünk álló új ötéves terv idejére is. Lóczy Istvánná újí­tási előadó dolga előkészíteni az országos irányelvek alap­ján a következő öt évre szóló szabályzatot, amely nyilván még jobban összehangolja a gyár, a közösség és az alkal­mazottak, az egyén érdekeit a hasznos javaslatok megtételé­ben. K. P. Labdarúgás F®!ytatja-e a Zsámbok? A járási labdarúgó bajnok­ság holnapi fordulójának két legérdekesebb kérdése, vajon az élen álló Domony növeli-e előnyét az ötödik helyen levő Kerepestarcsával vívott küzde­lem után, illetve folytatja-e pontszerzését a legutóbbi for­dulóban elért első győzelme után a 15. helyezett Zsámbok, a sereghajtó Erdőkertes ellen. A párosítás: Kerepestarcsa —Domony (Surman, Varga, Széki), Mogyoród—Galgahévíz (Vándor, Bodor, Keglovits), Zsámbok—Erdőkertes (Köti, Unger), Pécel—Aszód (Urbán, Czene, Maszlag), Túra—Hévíz- györk (Hegedűs, Szabó, B. Tóth), HMSE—Veresegyház (Hépási, Máté, Födi), Isaszeg— Valkó (Németh, Perge). A felnőttek mérkőzései 13.30. kor kezdődnek, az ifjúságiak 12 órakor, a serdülők 10 órakor lépnek pályára. A legutóbbi fordulóban a következők kaptak sárga lapot: Geizer György, Czmorek Ist­ván, Barna László (Aszód), Be- reczky Antal, Kékesi István (Bag), Bagó László (Galgahé­víz), Katalin Péter (GEAC). Surman József, Szabó József (Isaszeg), Tanács Ferenc (Ke­repestarcsa), Karácsony József, Suhajda József (Mogyoród), Pálinkás Károly (Pécel). Sára József, Csányi István, Pásztor Péter (Túra), Hibó Imre (Ve­resegyház). Calgamácsa Vége a bajnokságnak Befejeződött a Galgamácsai Tsz SE tomegsport-bizottsága által szervezett idei kispályás labdarú­gó-bajnokság. A végeredmény: 1. Váckisújlalu község 14 10 — 4 45-24 20 2. Galgamácsai Kiskút SC I. 14 8 1 5 49-32 17 3. Galgamácsai Tsz MEDOSZ 14 8 1 5 50-44 17 4. Állami Gazdaság MEDOSZ 14 7 2 5 26-41 16 5. Galgagyörki KSK II. 8 7 __ 1 54-11 14 6. Vácegresi Tsz Lakatos üzem 14 6 2 6 42-33 14 7. Vácegresi KISZ 14 4 3 7 28-41 11 8. Galgagyörki KSK I. 8 2 1 5 24-24 5 D. Galgam. Kiskút SC KISZ 14 _ _ 14 6-84 Megjegyzés: A Galgagyörki KSK I—II- csapatai csak tavasszal ját­szottak. Szombati jegyzet Emlékek Idős emberekkel beszél­getünk. Hetven, sőt nyolc­van évnél is többet töltöttek ezen a földön. Társalgásunk célirányos, munkájukról, életpályájukról, annak is kiemelkedő állomásairól faggatjuk őket. Szellemileg friss emberek, vala meny­nyien ma is dolgoznak, az egyik másodállást vállalt, a másik társadalmi munká­ban tisztséget visel tanácsi bizottságban, a népfrontban, a lakóhelyén. Egyik közös jellemzőjük: a szüntelen tevékenység. Járnak-kelnek a városban, csak nagyon indokolt eset­ben késnek vagy maradnak távol a testületi ülésekről, mindig felkészültek, állan­dó kérdéseikkel olykor-oly­kor ingerültebb feleletre ta­lálnak, akkor, amikor az il­letékes többszöri sürgetésre sem tud megnyugtató vá­laszt adni. Van ebben az in­gerültségben valami olyas­mi, hogy könnyű nektek kérdezni, nem vagytok ben­ne a mindennapi birkózás­ban, folyton csak az ered­ményeket reklamáljátok. Múltidézésük mintha erő­sítené eme vélekedést. Idős társaink beszélgetésünkkor kis hősöknek tűnnek fel, mintha ők lettek volna a legjobbak, a csatározások­ból mindig győztesen kike­rülők. Csinos kis anekdotá­kat kerítenek jeles esetek­ről, amikor túljártak mások, főképpen feljebbvalóik eszén, ilyeténképpen hozzá­jutva az áhított dolgokhoz. Egyszer ez a dolog mind­össze egy iskolai tábla, máskor azonban jól felsze­relt iskola, harmadszor bolt, negyedszer kövezett út, jár­da. Itt már felfigyelhetünk egy nagyon lényeges vonás­ra. Fussunk csak végig: tábla, iskola, bolt, járda, út. Kinek kell ez, kinek jó ez? Annak, aki kijárta? Megle­het, annak is. De még hány másnak. Több tucat tanuló­nak, száz és száz járókelő­nek, járművezetőnek, bevá­sárlónak. Amiért lótottak- futottak, csak sokadízben szolgálja önös érdekeiket. S mit szóljunk ahhoz, hogy mindig a középpont­ban voltak, sikeresen kerül­tek ki az élet küzdelmeiből, bonyodalmaiból, a kudar­cokról keveset szólnak, pe­dig biztos, hogy ilyenek is akadtak szép számmal hosz- szú életükben. A hibát elő­ször magunkban kell keres­nünk. Mindahányszor úgy tesszük fel a kérdést, életük kiemelkedő eseményeiről szeretnénk hallani. Miért gondoljanak akkor a mellé­fogásokra, alulmar adások­ra. azok nevezhetők-e jeles dátumoknak? A válasz másik fele élet­korukban rejlik. Nem hagy­hatjuk figyelmen kívül, hajlott korú emberekről van szó, akik akármilyen fris­sek, bármennyire benne él­nek korunkban, tevékenyek, dolgosak még most is, még­is csak az életút vége felé járnak. Sokkal nagyobb a múltjuk, mint a jelenük. A nagy történések velük már megtörténtek. Mind az örö­mök, a nevetések, mind a kalandok. Megiárták a he­gyeket és a völgyeket. Vissza-visszatekintve mi­ért a völgyekben fürkéssze­nek, hiszen könnyebb a ma­gaslatokon jártatni a sze­met. Könnyebb és jobban esik a léleknek is. Nekünk pedig, akik a ta­nulságokért faggatjuk őket. így is megéri. Ismételten bizonyítják, harminc-negy­ven munkában eltöltött esz­tendő tele van eredmények­kel, még ha a maguk idejé­ben a nehézségeket, a hiá­bavalóságot érezzük is né­ha. Dolgozni keil, dolgozni érdemes, a végső betakarí­tásnál majd mi is büszkén összegezhetjük a sikereket, a nagy tetteket. Kör Pál ISSN 0133-1957 (Gödöllöl Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents