Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-22 / 248. szám

Pá cba a próbababán I Az Érdi Ruhaipari Szövet­kezetnél gyártott nyugatnémet női ruha szigorú minőségel­lenőrzése. T ömegsporthíradó Futás, lábtenisz Múlt heti számunkban ír­tunk a három plusz egyes érdi próbáról, akkor még úgy tud­tuk, hogy a próba harmadik versenyszáma az atlétika, 19-én, vasárnap lesz. Ez a ve­télkedő azonban elmaradt, s így most szombaton, 25-én rendezik meg a sporttelepen. Szombaton tehát versenyzők veszik birtokukba a pályát, s így lesz ez a következő napon, 26-án, vasárnap is. Ekkor tartják az érdi őszi spartakiá- dot. Az érdeklődők női és férfi kispályás labdarúgásra, férfi és női kézilabdára, valamint atlétikai számokra: 100 és 400 méteres futásra, távolugrásra és súlylökésre nevezhetnek be. Minden bizonnyal cseme­gének számít majd a mini maratoni futás is. E verseny­számban a vállalkozó kedvűek — kortól és nemtől függetle­nül — 8 kilométert futnak: az érdligeti strandtól a sportpá­lyáig. Az említett számok mellett az is eldől majd vasárnap, hogy lábteniszben és a fejelés­ben ki a legügyesebb. A verseny reggel 9 órakor kezdődik a sportpályán. Ne­vezni 8 órától 9 óráig lehet. A győztesek a verseny befejezté­vel érmeket kapnak. A szemétről KjtCírta A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 1. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM 1980. OKTÓBER 22., SZERDA Rendezési terv Ha lehet - nem szanálnak Elkészült a város általános rendezési terve. E tény több okból is óriási jelentőségű, s minden bizonnyal nagy ér­deklődésre tart számot. Je­lentősége legfőképpen abban rejlik, hogy hosszú távon meg­határozza a fejlődés irányát. Hogy az általános rendezési tervet elfogadják-e a város lakói, az a decemberi tanács­ülésen derül majd ki. Ez a döntés azonban akkora fele­lősséggel jár, hogy egyetlen ülésen nem is lehetne a ren­dezési terv sorsát meghatároz­ni. Ezért a tanács dolgozói már most azon tevékenyked­nek, hogy minél többen, s minél szélesebb körben meg­ismerjék az emberek e prog­ramot. Fórumok A szeptemberi tanácsülésen már elhangzott egy beszámoló, mely felvázolta a rendezési terv főbb vonásait. így a ta­nácstagok azóta felvilágosítást nyújthattak a hozzájuk for­dulókhoz. Az ismertetés azon­ban nem nevezhető elegendő­nek, hiszen hallatlanul fon­tos kérdésről van szó. Ezért a tanácstagi csoportok körze­tük tervezett sorsáról rövide­sen részletesebb beszámolót hallgathatnak meg, s ezután már bővebb felvilágosítással szolgálhatnak körzetük lakói­nak. Valószínű, hogy a lakosság ily módon való tájékoztatása sem lesz elegendő, ezért az il­letékesek, a város vezetői fó­rumokat tartanak majd, ahol ismertetik az általános ren­Öt nélkül nem lehet Megígértük, hogy bővebben foglalkozunk a város« egyik égető gondjával, a szeméttel. Amikor Vogronics Lászlót, a tanács elnökhelyettesét „sze­mét ügyben” fölkerestük, a következőket mondta: — Tudjuk, meglehetősen szemetes városunk. Nincs minden rendben a szemét- szállítással, nincsenek az utcá­kon szemétkosarak- Nem mentegetőzésképpen mondom, de nagyon fiatal város a miénk, így hát számtalan megoldandó problémánk akad. Nem lehet évtizedes elmaradá­sokat egy-két év alatt pótolni. — Érden néhány éve még teljesen ismeretlen volt a sze­métszállítás, s ahhoz képest már csak léptünk előre. Sze­rencsére, nagy segítségünkre van a Főváros Közterületfenn­tartó Vállalat. Egyetlen példát említenék: a közelmúltban 60 szemétgyűjtőt vásároltunk tő­lük, mindössze 30 forintba ke­rült darabjuk. Az új szemét­gyűjtők ezeknek sokszorosába kerülnének, de nekünk nagyon is megfelelnek ezek a régiek- Rövidesen rendbehozatjuk őket, s azután a buszmegállók­ban, s a fontosabb helyekre ki­tehetjük az első szemétgyűjtő­kosarakat. ★ Érd szemátszállításának gazdája a városi tanács Költ­ségvetési Üzemének köztiszta­sági részlege. Vaskuti Lőrinc, a részleg vezetője arra a kér­désre, tudja-e, hogy sokat szidják őket a következőket feleli: — Erről, mi nem tehetünk. Mi gyűjtjük Érden, Diósdon és Tárnokon a szemetet, s mondhatom a lehetőségeink­hez képest mindent megte­szünk. A szemétszállítás azon­ban a jó út függvénye. Az érdi utak 70 százaléka föld­út-.. — A szemétgyűjtést csak 1974-ben kezdtük el. Most ku­káskocsival és konténerszállító autóval hordjuk a szemetet. Hetven konténerünk van, egy­ben négy köbméter hulladék fér. A konténerek darabja pe­dig 24 ezer forintba került. Igaz, ennél jóval többre lenne szükségünk, bár sokat nem érünk vele, amíg nincsenek járható utak. Legjobban az I-, II. és a III. kerületben tudjuk megoldani a feladatunkat, legkevésbé pedig Parkváros­ban. — Hányán dolgoznak a köz- tisztasági részlegnél? — Tizennégyen. Van konté­nerautónk és két kukásko­csink- Ez utóbbiból az egyik tartalékautó, arra az esetre tartjuk fenn, ha a másik el­romlik. — Az nem fordulhat elő, hogy bár köteles lenne vala­melyik dolgozójuk elszállítani a már megtelt vasedényt, s mégsem teszi meg? — Ez szóba se jöhet, hiszen a legfontosabb módszerekkel, menetlevelekkel, tudjuk el­lenőrizni őket. Ezek az ellen­őrzések kijátszhatatlanok. Ha mégis előfordul — s tudom, ez gyakran megesik —, hogy teli a konténer, s mellette is gyű­lik a szemét, ennek egyrészt az az oka, hogy csak hetente egyszer, a központi helyeken pedig csak hetente kétszer tudjuk cserélni azokat. Egye­dül a közületeknél, mint pél­dául az ABC-nél, szállítjuk el mindennap. A földön halmo­zódó szemétnek nagyon sok­szor az emberek is okozói- Hi­szen már magam is tapasztal­tam, amikor még üres, és bő­ven férne szemét a gyűjtőbe, akkor is mellé öntik. Erről pe­dig mi igazán nem tehetünk — mondja Vaskuti Lőrinc. dezési tervet. Ezeken azon­ban nemcsak tudatják a részt­vevőkkel a rendezési terv lé­nyeges kérdéseit, hanem meg­hallgatják a hozzászólók vé­leményeit is. A jogos észre­vételeket, a jó ötleteket pe­dig az elkövetkezendőkben hasznosítják. Az Érdi Hírlapban figye­lemmel kísérjük a rendezési terv sorsát, közöljük a fóru­mok időpontját. Most pedig, előzetes tájékoztatásra Horto­bágyi Pétert, a tanács műsza­ki osztályának vezetőjét kér­jük meg: T állatokban — Az általános rendezési terv nemcsak Érdre, Diósára, és Tárnokra is vonatkozik, E három település területi elhe­lyezkedése tette szükségessé az egyidejű és egységes elképze­léseket. — A tervet a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat ké­szítette. Nagy távlatokban ha­tározva meg és jelölve ki a város fejlődését. Én most nem ismertetném részletesen a tervet, hiszen akármennyire próbálnám rövidre fogni mon­dandómat, nagyon sok min­denről kellene beszélnem. — Inkább arról szólnék, ami a leginkább s érthetően a legjobban érdekli az embere­ket. Ez pedig: lebontják, sza­nálják-e a házukat, vagy sem. Megnyugtatásképpen annyit mondhatok, hogy a tervezők nagyon ügyeltek arra, hogy le­hetőleg ne tervezzenek olyan intézményt, melynek létreho­zásához magánházak felszá­molására lenne szükség. Azok pedig, akiknek házát a lakó­telepi építkezés miatt bont­ják le, már úgyis tudnak róla. — Mit várnak a fórumoktól? — Az okos észrevételek sok­ban segíthetik munkánkat. A felszólalókat már most arra kérnénk, hogy leginkább azokhoz a kérdésekhez fűzze­nek megjegyzéseket, melyeket ismernek. Arra gondolok, na­gyon hasznos lenne például, ha olyan üres telkekre hívnák fel figyelmünket, ahol játszó­teret lehet kialakítani. Vagy mondjuk, ha valaki a keres­kedelemben dolgozik, és jól ismer egy-egy kerületet, öröm­mel vesszük bolt létesítésére vonatkozó javaslatát. — Amikor azonban az ál­talános rendezési tervről esik szó, senki ne kérjen tőlünk időpontot, mert nem tudunk kielégítő választ adni, hiszen minden az anyagi lehetőségek függvénye. A tévedések és eset­leges zavarok érdekében fon­tos az is, hogy senki se té­vessze össze az általános ren­dezési tervet a VI. ötéves tervvel, hiszen .az előbbi sok­kal hosszabb időre szól. Jóváhagyják ? — Amennyiben a decemberi tanácsülésen jóváhagyják a tervet, mi lesz a következő lépés? — Kijelöljük azokat a te­rületeket, ahová építési ti­lalmat rendelünk el. Ezekre a részekre azután megkezdődik a részletes rendezési elvek ki­dolgozása. Felhívnám arra is a figyelmet, hogy az építési ti­lalomtól sem kell megijedni, ez az üres telkekre vonatko­zik majd és három, illetve öt év múlva ezeknek a terüle­teknek is eldől a sorsa. Mesz- szemenően figyelembe vesz- szük azt is, hogy az új léte­sítmények lehetőleg üres tel­keken kapjanak helyet, hogy amennyiben mód van rá, ne kelljen szanálni — mondja be­fejezésül Hortobágyi Péter. Előzetesen tehát ennyit az általános rendezési tervről. Bő­vebbet a fórumokon, valamint az Érdi Hírlap következő szá­méiból tudhatnak meg az ér­deklődők. Jogszabály szerint Vándorúton az üveg Aki nem szokott üveget visszaváltani: szerencsés em­ber. Egyrészt azért szerencsés, mert nem tudja, mit jelent a minduntalan összekoccanó üres fiaskókkal megpakolt szatyrot cipelni. Másrészt pe­dig azért szerencsés, mert ki- sebb-nagyobb bosszúságokat nem él át. Ezek pedig csúfosan meg­keseríthetik az üveget vissza­váltani akarók kedvét. Mert annál, ha az üvegbetétért ke­vesebbet adnak, mint ameny- nyi járna, csak az a bosz- szantóbb, ha nem veszik visz- sza. S mit lehet ilyenkor csi­nálni? Hol lehet ez esetben panaszt tenni? Erről kérdez­tük dr. László Pált, a városi tanács ellátás-felügyeleti osz­tályának vezetőjét. — A jogszabály szerint minden üzletben kötelesek visszaváltani azokat az üve­geket, amelyeket forgalmaz­nak. Így nem köteles vissza­váltani, például, a Pepsi Co­lás üveget az a bolt, ahol csak Coca Colát vagy Tonikot árul­nak. Nem tagadható azonban meg azoknak az üres üvegek­nek a visszaváltása, amelyek csak címkéjükben különböz­nek az adott üzletben forga­lomba hozottétól. — Sajnos mindenütt gond a visszaváltás. Ennek oka a raktárak zsúfoltsága, illetve a hely hiánya, valamint a táro­lásra alkalmas rekeszek, tar­tók hiánya. Ennek ellenére — tehát ha van rekesz, ha nincs — az eladóknak kötelességük visszavenni azokat. — S ha mégsem tesznek így? — Reklamálni lehet az üz­let vezetőjénél, és ott a vá­sárlók könyve is. Az ide be­jegyzett jogos panaszok min­dig orvoslásra találnak. — A betétdíjak? — Az üzletek kötelesek az általuk visszaváltandó palac­kok betétdíját tartalmazó jegyzéket jól látható helyen kifüggeszteni. Sajnos, ennek Érden sok helyen nem tesz­nek eleget. Egyébként ez or­szágos jelenség. Természete­sen ez nem vigasztalhat min­ket, s próbálunk mindent megtenni, hogy a boltokban kifüggesszék a betétdíjak lis­táját. — Mikor lesz központi üve9- visszaváltó Érden? — Egyelőre nem valószínű, hogy létesül ilyen a város­ban. Bár van egy olyan el­képzelésünk, hogy amikor januárban átalakítás miatt be­zár a buszpályaudvaron levő nagy ABC, akkor a Pelikán Étterem alatt egy ilyen helyi­séget alakítanánk ki. Ez azon­ban még csak terv. Családi események Házasságot kötött: Bangó Sándor Antal Teréziával, Ko­vács József Jordáki Rozáliával, Molnár Mihály Scheiner Irén­nel. Elhunyt: Végeli Pálné Gel- lér Margit (Érd, Hunor u. 37.), Vadas Pál (Érd, Venyige u. 38.) Brigádvetélkedő A második forduló A brigádvetélke­dő első fordulójá­ban feltett kérdé­sek helyes vála­szai: 1. A szerző: Bródy Sándor. A négy mű címe: A tanítónő, A dada, Timár Liza és Lyon Le a. 2. A csendes-óceáni Mariana árok. Mélysége: 11 ezer 521 méter. (A könyvtárban az ér­tékelők más málységadatokat is elfogadtak, mivel a lexiko­nok sem egységesek e tekin­tetben, azaz különböző szá­mokat közölnek a Mariana árok mélységéről.) A második forduló kérdései: 1. „Cikcakkban bejárta az egyenlítőt, hajóstoppal az in­donéz szigetvilágot. Hátizsák-: kai barangolt Alaszkától Tűz- földig, s kölcsönautóval a Sza­harában- Könyvet írt a Galá- pagos-szigetekről és Pápua Űj-Guineáról. Legutóbb pedig Afrika déli országaiban szer­zett élményeiről írt könyvet, amely a Világjárók sorozatban jelent meg.” ­A megfejtésnek a földrajz­kutató nevét és új könyvének címét kell tartalmaznia. 2. Ki a századik magyar olimpiai aranyérem tulajdono­sa, és milyen sportágban nyert? ★ A válaszokat a könyvtárba kell eljuttatni. A helyes meg­fejtést ée a brigádvetélkedő következő kérdéseit két hét múlva közöljük. Hét vége a földeken Gyülekező pamacsfelhők kis Szombat. Reggel 8 óra. Dé- kány Istvánnal, a Benta-völ- gye Termelőszövetkezet elnö­kével ülünk irodájában, s ar­ról beszélgetünk, mi munka akad most kint a földeken. Dékány István sorolja a te­endőket. Mint mondja, a leg­fontosabbak az őszi vetések. A magnak mihamarabb a földbe kell kerülni. A szőlőszüretet sem lehet hanyagolni, sürgős az őszi mélyszántás is. Aztán a kukoricát, azt szintén be kell takarítani, s persze gon­dolni kell a gyümölcsös fáira is. ///////////////«//MM — A baj az, már megint jönnek ezek a pamacsfelhők — mutat ki az ablakon Dé­kány István. — Elbánt velünk az időjárás. A vetést például október 5-én kezdtük, s ha az idő engedte volna már mögöt­tünk lenne. Ám több mint egy hétig álltunk ... Szeretnénk 22-ére befejezni, de az csak akkor sikerül, ha nem esik. Amint földben a búza, azon­nal hozzálátunk a kukorica be­takarításához. Ezzel is három hetet csúsztunk. — És a szőlői — Ilyen rossz termésre nem is emlékszem — legyint az el­nök. — Az átlag cukortartal­ma 13—14 fok. A mennyiség­gel nincs semmi baj, de a mi­nőség ... Dékány István szavait for­gatom magamban, miközben Wéber Tiborral, a növényter­melési főágazat vezetőjével a határ felé tartunk. Nagyot zökken a kocsi, amikor a 6-os útról befordulunk az egyik dűlőbe. Rövidesen feltűnnek a szőlőtőkék és a fürtöket vö­dörbe szedő emberek. Ezen a szombat délelőttön Magyarország dicsőségét szü­retelik. Az időjárás csúfot űzött a fürtökből, s a szőlő szép ne­véből is. — Én tudom, szebb, jobb szokott lenni a termés — ma­gyarázza Veres Lajosné. — Nyugdíjas vagyok, de 'kell a pénz, hát mindig eljövök szü­retelni. Hetvenhét évem már sokkal szebb fürtöket is látott. — Ma csak négy óráig szü­retelnek, addig fogadják a sző­lőt Etyeken. Oda keiül ugya­nis a termésünk, pezsgő lesz belőle — tudatja velem Wéber Tibor. Aztán javasolja, keres­sük fel azt a táblát, ahol a búzát vetik. Ott nemcsak szombaton, vasárnap is folyik a munka. ?///////////////////«» Megérkezünk a Zanavéti dű­lőbe. A búzaföld szélén éppen állnak a traktorok. No nem azért, hogy megpihenjenek, hanem azért, hogy a vetőgépet feltöltsék maggal. Az egyik traktor vezetője Szilágyi Ist­ván és segítői. Fábián György. valamint Tóth István emelge­tik a maggal tömött zsákokat. Valamennyien százhalombat- taiak, de nemcsak ez közös bennük, hanem az is, régóta a tsz dolgozói. — Én már tíz éve, hogy itt vagyok — szól Szilágyi Ist­ván —, de annak már húsz éve, hogy először traktorra ül­tem. A kereset? Hát úgy szá­molom, olyan öt és fél ezer lesz. A másik traktort Schvarc László vezeti. — Én is úgy gondolom — magyarázza —, hogy a havi 5 és fél, 6 ezer forintom meglesz. Hát nem mondom, meg is dolgozunk érte. A trak­tor szépen rázza az embert, meg aztán a zsákok sem olyan pehelykönnyűek, 70—80 kiló búza van egyben. — Vasárnap is dolgoznak. Mit szól a család? — Megszokták — válaszol Schvarc László. S két kisegí­tője Plesz István és Miklós Ambrus is rábólint a kérdés­re: — Mi most hajtunk, aztán télen majd pihenünk egy ki­csit. , A Zanavéti dűlőből a tojó­házhoz visz utunk. Itt a talajt dolgozzák meg a kombináto- rok: puhítják, lazítják a föl­det, készítik a magágyat, hogy jó helye legyen a búzának. Közelít felénk a két traktor. Az egyikről Gajdó József, a másikról pedig Kéri Kálmán száll le. — Átkozott meleg van a fülkében — mondja Gajdó Jó­zsef, miközben az izzadság- cseppeket törli le arcáról. — Van ott vagy 30 fok isi — Talán jó lenne egy víz... — No, az aztán nem lenne jó. Óvakodnunk kell a víztől, minél többet iszunk, annál rosszabb. — szól vissza Gaj­dó József, s már kapaszkodik is föl a traktorra. Kezdődik az újabb forduló. — Hogy jó tegyen a termés, ahhoz alaposan ismerni kell a mezőgazdasági ABC-t — közli Wéber Tibor. — A kiváló mi­nőség egyik feltétele, a talaj előkészítése, a jó magágy. Persze a mélyszántás is fon­tos. Ezért az őszi mélyszántás most szinte éjjel-nappal folyik — mondja a főágazatvezető, miközben a Tanítók földje fe­lé tartunk. A lánctalpas traktor hatal­mas darabokat hasít ki a földből, mintásra cákkozza a sima talajt. A traktort Szántó Balázs vezeti, de vele nem tudunk szót váltani. Messzire van tőlünk, már a Benta-patak partját szegélyező fűzfák felé közelít. Ugyan megvárhatnánk, de nem tanácsos, a földeken nincs sok keresnivalója a téb- lábolónak. Az időjárás már itt is többször megakasztotta a munkát, elég ezt helyrehoz­ni. Mert a cél, ahogyan azt Dékány István mondta, a ké­sés dacára december 10-ig minden munkát bevégezni. Az oldalt-írta: Koffán Éva Fotó: Hancsovszky János ISSN 0203-5110 (Frdt Hírlapi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents