Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-21 / 247. szám

1980. OKTÓBER 21., KEDD Naponta hétezren ebédelnek Kiépült a széles közétkeztetési hálózat Delet harangoznak, Száz­halombatta lakosainak jelen­tős hányada felkerekedik, hogy ebédelni induljon. Va­sutas és építőmunkás, tűzol­tó és tisztviselő, szerelő és orvos, villamosmérnök, ke­reskedő, köztisztasági dolgo­zó, idős és fiatal, felnőtt és gyermek mind, mind a leg­közelebbi étkezdébe vagy ét­terembe igyekszik, s ez a ha­talmas vonulás a kora dél­utáni órákig tart Százhalombattán ma már a lakosság többsége — mintegy 7000 gyermek és felnőtt — veszi igénybe a közétkezte­tést. Magyarán: egyre keve­sebben főznek otthon ebédet, így az üzemi, illetve éttermi étkezés mindinkább tért hó­dít. Minőség, higiénia A Dunavidéki Vendéglátó Vállalat az ország számos megyéjében, csaknem 30 tele­pülésen több mint 80 ezer em­ber üzemi étkeztetését szol­gálja. Egyik legnagyobb meg­rendelőjük Százhalombatta városa, ahol négy konyhát üzemeltetnek, s ahol több mint 4300 dolgozó számára főzik meg nap nap után az ebédet. Ez a négy konyha a Dunai Kőolajipari Vállalat és a Dunamenti Hőerőmű Válla­lat területén található, s a két nagyüzem munkásai mel­lett a városban tevékenyke­dő többi vállalat dolgozóinak is étkezési lehetőséget nyújt. Az persze más kérdés, hogy ez a lehetőség milyen, illetve mennyire élnek vele az üze­mi munkások. A DKV iro­daházában levő 3000 adagos konyha például korszerű, hű­tőkapacitása megfelelő, a ki­szolgáló helyiségek ellen sincs kifogás. Ezzel szemben a má­sik — a DKV területén ta­lálható — 3000 adagos — üzemi konyhára már panasz­kodnak, s meglehetősen ke­vesen, csupán kilencszázan tartanak igényt a főztjére. Dicsérik és jónak tartják a DHV-nál üzemelő 1500 ada­gos konyhát. Korszerűek a berendezései, higiéniai szem­pontokból is kifogástalan, s az ide járó, vagy az ebédet innen elhordó dolgozók — a Gelka, a Ruhaipari Szövetke­zet és még számos kisebb cég alkalmazottjai — elégedettek a minőséggel is. Kihasználtsága talán éppen ezért szinte száz- százalékos. És ugyancsak jó­kat lehet mondani a DHV munkásszállóján berendezett negyedik konyháról, ahol mintegy ötszáz ember étkezik rendszeresen. Lassú javulás A négy nagykonyha mel­lett több úgynevezett kisebb tálaló konyha van a város­ban, így például a halszapo­rító gazdaságnál, a 26-os Épí­tőipari Vállalatnál, a szakor­vosi rendelőintézetben. Egyik­másik 150—200 adagos önálló konyhával is rendelkezik, van Városi kultúrkoktél Gyakran hallani: meglehe­tősen színtelen a város kul­turális élete, s nem igen bő­velkedik rendezvényekben, összejövetelekben, EAt cáfolan­dó, kérjük, böngésszék végig ezt az összeállítást, hátha némileg módosul a nem ép­pen kedvező ítélet. Klubrendezvények Október 21-én, ma este fél 8-kor tartja újabb összejöve­telét az információs központ­ban a Spektrum-klub. Az est vendége Alaksza Tamás, a Ma­gyarország című lap szerkesz­tője, előadásának címe: Mi újság a külpolitikában? Október 22-én, ugyancsak az információs központban kerül sor a TIT József Attila Sza­badegyetem előadására Szexua­litás és szerelem címmel. Az este 7 órakor kezdődő ren­dezvényre minden érdeklődő ellátogathat. Október 23-án: Hétköznapok a világűrben címmel folytató­dik a múlt héten elkezdődött tudományos ismeretierjesztő sorozat. Az előadás este 6 órakor kezdődik az informá­ciós központban. Ugyancsak 23-án, délután fél háromkor a DKV iroda­hazában egy másik sorozat újabb előadására kerül sor, a képzőművészeti világhét je­gyében. Ez alkalommal a kü­lönböző korok képzőművészeti műfajaival ismerteti meg hallgatóságát László Endre. Október 27-én pedagógusok­nak rendeznek előadást a 2. számú óvodában (Ságvári sé­tány 6.) délután 5 órai kez­dettel. A beszédfejlődésről általában címmel Arany Pi­roska logopédus tart előadást. Október 28-án újabb össze­jövetelt tart a Spektrum-klub este fél 8-as kezdéssel; ez alkalommal a színházbarátok vitatkozhatnak előadóművé­szetről, rendezőkről, színdara­bokról. Szakkörök, tanfolyamok Bizonyára vannak, akik nem tudtak erről, vagy egyszerűen elmulasztották az alkalmat a jelentkezésre. A Barátság művelődési ház által szerve­zett tanfolyamokra még most sem késő beiratkozni. A mak­ramékészítés titkait kétheten­ként, szombatonként délután 3- tól este 7 óráig sajátíthatják el az érdeklődők. A szabás­varrás tudományát szerdán és csütörtökön oktatják, dél­után 5-től este 7-ig, a szövő­tanfolyam foglalkozásaira pe­dig heti egy alkalommal , ke­rül sor a textilműhelyben. Mű­ködik ezenkívül egy hímzőkor is, mely összejöveteleit a szerdai napokon tartja este 7-től 9-ig, valamint most in­dult egy képzőművészeti szak­kör, mely gyerekeknek, fel­nőtteknek egyaránt érdekes programot ígér. A szakkör vezetője: Kovács Johanna grafikus. Mindezekről — tan­folyamokról, szakkörökről — részletes felvilágosítást a Ba­rátság művelődési házban — az 54 322-es telefon 2920-as melléken — bárki kaphat. Egyebek... A Dunamenti Hőerőmű Mű­velődési Háza filmtörténeti elő­adássorozatot indított film- kritikus közreműködésével. A műsoron világhírű rende­zők világhírű alkotásai sze­repelnek, többek között Lang: Metropolis, de Sica: Biciklitol­vajok, Richardson: Dühöngő ifjúság című filmjei. Bérletek még válthatók, a sorozat egyes filmjeire azonban alkalmi je­gyeket nem árusítanak. Végezetül: megalakult Száz­halombattán — alighanem az első — irodalmi önképzőkör. Tagjai: irodalmat kedvelő és művelő fiatalok; akad köztük matematikus, laboráns, vil­lanyszerelő, magyartanár és népművelő. Székhelyük az in­formációs központ, itt jönnek össze minden héten pénteken este 8 óra tájban. Lehet tehát jelentkezni, ugyancsak a Ba­rátság művelődési házban, Nánási Zsolt műhelytitkárnál. azonban olyan is, melynél csupán melegítik a hozott ételt. Részt vesz továbbá a város közétkeztetésében a Százhalom étterem is. Megle­hetősen szerényen, s nem ép­pen zökkenőmentesen. — Korábban az egyik leg­több problémát okozó egység volt — tájékoztat Kürti At­tila, a tanács termelés ellá­tás-felügyeleti osztályának vezetője. — Évente többször is szabálysértési eljárást kel­lett kezdeményeznünk az ét­terem vezetője ellen. Az idén már új vezető áll az üzlet élén, azóta lassú javulás ta­pasztalható. Sajnos, az étte­rem adottságai nem megfele­lőek: a főzőtérhez kapcsolódó helyiségeket nem a technoló­giai folyamatnak magfelelőeh képezték ki, ráadásul kicsi az alapterületük, s inkább csak a la carte rendszerű étkezte­tésre alkalmas. A Százhalom étterem épp ezért csupán négyszáz adag­gal járul hozzá a város köz- étkeztetéséhez. Ennél már jó­val nagyobb súlyú a gyer­mekélelmezés. Az iskolák, óvodák és bölcsődék küiön konyhákkal rendelkeznek — az általános iskolákban, a 3. számú óvodában, iLletve az 1. számú bölcsődében. Koráb­ban ezek a konyhák nem tudták teljesen kielégíteni az igényeket, így a több mint 2 és félezer gyermek étkezteté­séhez a DKV, illetve a DHV főzőhelyei is hozzájárultak. Ezt a nyilvánvaló kényszer- megoldást azonban az 1-es számú iskolában berendezett új konyha szükségtelenné tet­te. Rendszeres ellenőrzés Százhalombattán, miiként a számadatok is bizonyítják,, meglehetősen kiterjedt a köz- étkeztetési hálózat. S ha fi­gyelembe vesszük,, hogy van még úgymqnd kihasználatlan lehetőség (a DKV két kony­hája például félgőzzel üze­mel), akkor az üzemi kosz tot még sokan kérhetik, igényel­hetik. Persze ha érdemes. S itt nem is az ebédek árára célzunk, hiszen a város mun­kahelyei például mintegy 7 millió forinttal járulnak hoz­zá dolgozóik étkezési költsé­geihez, hanem az ebédek mi­nőségére, mennyiségére. Amit egyébként rendszeresen ellen­őriznek; az üzemi étkezdék­nél a munkásellátás illetéke­sei, az óvodai, iskolai kony­háknál pádig külön étkezési bizottságok ügyelnek a koszt mennyiségére, minőségére, a közegészségügyi követelmé­nyek betartására. ALJ0MBATTAI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A téglagyár múltja, jövője egépül az új üzem Agyag bőven van, munkás­kéz is akad a környéken, lét­re kell hát hozni egy tégla­égető gyárat. Körülbelül ez lehetett az előzménye a múlt század végén alapított tégla­gyárnak, mely annyi változás után még napjainkban is lé­tezik, s mely prosperitásának korszakában huszon-egynéhány millió forint termelési értéket produkált. A százhalombattai téglagyá­rat 1916-ban egy gázrobbanás romba döntötte, a húszas évek elején azonban felújították, sőt ki is bővítették, hiszen gazdaságosnak tűnt a terme­lés; a korlátlan mennyiségű alapanyag melleit a közeli Duna még olcsó szállítási iehetőseget is kínált. Később, az ötvenes évek ele­jén ugyancsak érdemes volt Költeni rá: a műszaki fejlesz­tési eredményeként már 1953- oan 10 millió forint értéket termeltek itt, 62-ben ez az össZeg elérte a 15 milliót, öt ev múlva a húszmilliót, 1970- ben pádig a 23 millió 200 ezer forintot. Ez volt egyébként a csúcs, s ekkor -dolgozott a tég­lagyárban a legtöbb munkás, számszerűit 170 ember. A csúcsidőszak után a stag­nálás esztendői következtek, majd a 70-es évek második felétől csökkenni kezdett a termelés és természetesen a létszám is. Az ötödik ötéves tervben cél volt ugyan, hogy az évi termelés elérje a 13 millió darab — kisméretű téglának megfelelő — termék­mennyiséget, ezt azonban csu­pán 1976-ban sikerült elérni. Ettől kezdve, ha nem is roha­mosan, de egyre csökkent a produktum. Jelenleg 46 dol­gozó mintegy 12 millió forint értékű téglái, válaszfalat, B/30- as blokkot és alagcsövet gyárt, s ha jól belegondolunk, ez csupán számszerűen, de még így is alig haladja meg az 1953-as termelési adatot Vajon mi okozta eZt a ha­nyatlást? Semmiképpen sem a kereslet hiánya, hiszen téglára, falazóanyagokra változatlanul szüksége van a lakosságnak, az építő­iparnak. A létszámcsökkenés már in­Óvodákat látogattak Szovjet vendégeink Szovjet oktatási delegáció látogatott Százhalombattára a hét végén. A küldöttséget — melynek vezetője F. V. Oper, az Észt SZSZK oktatási mi­niszterhelyettese volt, tagjai pedig T. P. Peterson főosz­tályvezető-helyettes és J. G. Makova veZető munkatárs — délelőtt, a városi tanácsházán Balázs Gézáné, a városi párt- bizottság első titkára és Fe- renczi Illés tanácselnök-he­lyettes fogadta. A küldöttség miután tájékoztatót hallgatott meg Százhalombatta gazdasági, társadalmi és kulturális életé­ről, ellátogatott a város óvo­dáiba. A vendégek elsősorban az óvodáskorú gyermekek ne­velésének, valamint a gyer­mekintézmények és a sziülók együttműködésének helyi gya­korlatát tanulmányozták. Ezután a szovjet delegáció tagjai felkeresték a Dunamen­ti Hőerőmű Vállalatot, ahol Tóth István vezérigazgató kí­séretében üzemlátogatáson vet­tek részt. Két új háztemb Félig vagy majd­nem kész lakások sorakoznak a déli lakótelepen. A 26- os Építőipari Vál­lalat munkásai a Tóth László utcá­ban és a Pataki sétányon most ké­szültek el két újabb 60 lakásos háztömbbel, mely­nek átadása az el­következendő he­tekben várható. kább indokolja a termelés­visszaesést, csakhogy ez sem ok. Ez következmény. A száz­halombattai téglagyár beren­dezései, maga a technológia ugyanis elavult, s ha ehhez hozzáadjuk még a munkakö­rülmények elégtelenségeit, szociális létesítmények hiá­nyát, nyomban megértjük vonzóbb munkalehetőségeket kínáltak a város modem ipa­ri üzemei a téglagyári mun­kásnak. Számolva a létszám továb­bi csökkenésével — állapítot­ták meg a Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat vezetői évenként legfeljebb 5—6 mil­lió darab kisméretű téglaegy­ségnek megfelelő termelési ér­ték várható az elkövetkezen­dő időkben. Mindaddig per­sze, míg a létszám a techno­lógia szerint szükséges mini­mális mérték alá nem csök­ken. És ha ez bekövetkezik: a téglagyárat be kell zárni. Nos. a Budai Tégla- és Cserépipa­ri Vállalat nem várja meg ezt a kritikus pillanatot. A VI. ötéves tervben ugyanis szerepel egy új és korszerű téglagyár megépítése Százhalombatta térségében. Ez a jövendő üzem jelentős állami támogatással épül meg, korszerű technológiával ren­delkezik majd, és szükségte­lenné teszi a nehéz fiZikai munkát Kapacitása pedig a kereslethez méltón — 40 millió kisméretű tégla lesz. Fórum 2 kérdés válasz 1. kérdés: A Benta-telepet csak földes úton lehet megkö­zelíteni és ez esős időben kü­lönösen nehéz. Ügy tudjuk, nem is terveznek járdaépítést a környéken. Bár többen kér­ték már, a tanács műszaki osz­tálya nem járult hozzá. Va­jon miért nem engedélyezik a járda építését? (Benía-telep lakói) 1. válasz: Az értesülés bi­zonyára téves, igenis, támo­gatjuk a Benta-telepiek jo­gos kérését. Intézkedtünk már a 6-os útról leágazó bekötő út javításáról, és keressük a le­hetőséget, hogyan építsünk a Vörös Csillag utcától a telep felé járdát. Szeretnénk mi­előbb megvalósítani. Anyagi eszközeink azonban korláto­zottak, ezért a járdaépítésnél szükség lenne az itt lakók társadalmi munkájára is. (Ma­gyar István, a tanács műszaki oszíáif/ának vezetője.) 2. kérdés: Sokféle ígéretet hallottunk számos határidővel arról, hogy megnyílik majd Százhalombattán is egy gaz­dabolt, ahol a kistermelők szerszámokat, növényvédő sze­reket, s egyéb, a gazdálkodás­hoz szükséges cikket vásárol­hatnak. Lesz-e ebből valami, s ha igen, mikor? (A város kerttulajdonosai) 2. válasz: Létrejött a meg­állapodás a városi tanács és a budai járási Áfész között, miszerint a közeljövőben meg­nyílik a gazdabolt. Az Áfész a rendelkezésére bocsátott óvárosi üzlethelyiséget felújít'- ja és november végére meg­nyitja. Kerti magvakat, nö­vényvédő szereket, kertészeti és borászati szerszámokat, esz­közöket árusítanak majd. A kisállattenyésztők számára pe­dig Űjtelepen, a Vörös Csillag utcában, egy magánháznál nyí­lik bolt, ahol mezőgazdasági terményeket, illetve tápot lehet majd beszerezni. (Ferenczi Il­lés, a városi tanács elnökhe­lyettese.) Tollhegyen üresjáratainkról alighanem sokat lehetne meditálni. Nevezetesein arról, hogy valamire éppen nincs szükség, de mégis szükség van, mert sosem tudni, mikor lesz rá szükség. Ez persze kissé bonyolult képlet, de megvilágí­tására jó példa az inspekció. Mindenfele ügyeleti szolgá­lat, legyen az postai, orvosi vagy rendőrségi. Létfontos­ságúkhoz akkor sem fér kétség, ha a szolgálatot csak nagy ritkán, hébe-hóba veszi igénybe a városlakó. És hasonló kategóriába tartozik még sok más lehetőség, aminek úgymond biztosítása akkor is illendő vagy köte­lező, ha különösebb hasznot nem hoz. Persze vannak, akik az efféle közérdekű lehetőségeket likvidálni szeret­nék, mondván: úgy is fölösleges, meg aztán költséges is, meg minek, meg üresjárat... Nos, lehet, hogy üresjárati Mint például a Pestről Százhalombattára közlekedő éjszakai busz. Vagy leg­alábbis csak féltucatnyi ember veszi igénybe. De ennek jogcímén megszüntetni? A Volán érdi kirendeltségének döntése (vagy szándéka?) statisztikai adatokra támasz­kodik. De vajon miféle adatokra? Az a bizonyos busz még egy fél éve sem közlekedik, a városlakók hozzá sem szoktak e lehetőséghez, s máris megvan a kellő tapasz­talat: fölösleges? A színházi évad jóformán meg sem kezdődött, de a színházi járatot máris megvonja a Volán? Önkéntelenül is a Madách-idézet jut az eszembe: Fukar kezekkel mérsz, de hisz nagy úr vagy. Oktatás, sport, védnökség hz ifjúsági mozgalom hírei Százhalombattára látogatott dr. Hentczi Lajos, a KISZ KB ifjúmunkás osztályának vezetője, helyettesének dr. Szűk Lásziónénak és a KISZ Pest megyei bizottsága titká­rának, Maczkó Józsefnek a kíséretében. A vendégek meg­tekintették a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat új egységeit, és meghallgatták Rátosi Ernő vezérigazgató tájékoztatását a hatodik ötéves terv beruházá­saként megvalósítandó kata­litikus krakkról. A látogatást megbeszélés követte, melyen a város ifjú kommunistáira váró feladatokról esett szó, ★ Hat sportágban 600 fiatal vett részt a Pest megyei if­júmunkás olimpia Százha­lombattán megtartott döntő­jén. A KISZ városi bizottsá­ga szervezésében rendezett nagyszabású sportesemény a DKSK és a DESE pályáin, a városi sportparkban, valamint a 2-es számú általános isko­la sportudvarán zajlott le. A több mint fél ezer versenyző foci-, asztalitenisz-, tollaslab­da-, és sakkbajnokságon va­lamint női kézilabda tornán, illetve lövészetben mérkőzött. ★ Sikeresen szerepeltek a vá­ros ifjúgárd'istái két rangos versenyen is. A megyei ifjú­gárda versenyen a harmadik helyezést érték el, október 4- én pedig Pest megyét képvi­selve Szekszárdon, a polgári védelmi alegységek harmadik országos versenyén a harma­dik díjat hozták el. Az oldalt írta: Tamási István Fotó: Bozsán Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents