Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-19 / 246. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP VAC! JÁRÁSI ES VAC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM 1980. OKTÓBER 19., VASÁRNAP Mit tartalmaz a köztisztasági rendelet? Ne károsodjék a környezetünk A bírságolástól sem riadnak vissza Általános vélemény: a város köztisztasága elég sok kívánni­valót hagy maga után. Akad bőven tennivaló: nemcsak a közterületek szemetesek oly­kor, hanem nagyobb ünnepe­ken a szállítás szünetelése miatt csordultig megtelnek a konténerek, s az emberek, jobb híján, a tartályok mellé öntik a háztartási hulladékot. Ez a helyzet azonban tartha­tatlan. Továbblépni — de ho­gyan? Ezt a kérdést tettük fel Kövics Csabánénak, a városi tanács műszáki osztályvezető­jének. Azért tőle, s nem a “kommunális üzemtől kértünk felvilágosítást, mert az osztály kötelessége figyelemmel kísér­ni az idén elfogadott köztisz­tasági rendelet végrehajtását. — Az eddigi tapasztalatunk: baj van nálunk az állampol­gári fegyelemmel! Rendeletidé, rendelet oda, az írott siónak még mindig kicsi a hatása. Tessék csak körülnézni: az ut­cákon gyakran találkozunk olyan járókelőkkel, akik — számukra természetes módon — a járdán dobják el a ciga­rettacsikket, a .papírzsebken­dőt, s még folytathatnánk to­vább a felsorolást. Szállítás — Miért kellett külön ren­deletet alkotnia a tanácsnak, hiszen már van átfogó minisz­tériumi intézkedés. — Valóban, az Egészségügyi, valamint az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium 1970-ben elfogadott és 1975- ben módosított rendelete még napjainkban is érvényben van. Ám maga a jogszabály ad le­hetőséget a helyi sajátosságo­kat is figyelembe vevő tanácsi rendeletek megalkotására. — Vácott, milyen feladato­kat tartalmaz a rendelkezés? — Abból indultunk ki, hogy az ingatlanok tisztántartásáról minden esetben a tulajdonos­nak, illetve ha másnak a hasz­nálatában, bérletében levő he­lyiségekről van szó, a bérlőnek kell gondoskodnia. A szállí­tást a kommunális üzem végzi, a szeméttelep kijelölése pedig a mi feladatunk. — Nemrég tartályok vásár­lásával egységesítették a hul­ladékgyűjtést, ám sokan ennek ellenére — főleg a külterülete­ken — nem a szabványos mé­retű edényeket használják. — S ez bizony eléggé meg­nehezíti a munkánkat. A ren­delkezés szerint ugyanis a por­mentes szemétszállítás útvona­lán a konténereket, a félpor­mentes helyeken pedig a fe­déllel ellátott, 25—50 literes kukákat kötelesek használni. Amennyiben az edény állapo­ta nem megfelelő vagy a fen­tiektől eltérő, a köztisztasági dolgozók jogosultak a szolgál­tatást megtagadni. — Drága nálunk a szemét- szállítás? Külön szerződés — A díj mértéke maximált, s a fizetendő összeget a helyi­ségek sZáma után határozzuk meg. A vállalatok, közületek, intézmények a kommunális üzemmel külön szerződést köt­hetnek a nem háztartási hul­ladék elszállítására. Az ilyen megrendelési díjak szabadára­sak. — A családokban év közben igen sok olyan szemét gyűlik össze, dobozok, ládák például, vagy sok, elhasználódott tár­gyat selejteznek ki, amelyek tárolása nagy gond. Hogyan se­gíthetnek ezen? — A városi tanács évente kétszer, októberben és ápri­lisban településtisztasági na­pokat rendez. Ilyen alkalmak­kor ingyen szállítanak el min­denféle limlomot — az építé­si törmelék kivételével —, amelyek egyébként valamilyen oknál fogva a szeméttárolók­ban nem helyezhetők el. — Közeledik a tél. A járdák takarításának elhanyagolása miatt tavaly is több baleset volt, s erről állandó vita fo­lyik az emberek között. — Ennek az az oka, hogy bár a rendelet kimondja: „Az ingatlanok előtti járdaszakasz tisztántartásáról, a hó eltaka­rításáról, a síkos járdaszakasz hintéséről, locsolással történő portalanításáról, gyomtalanítá­sáról a tulajdonos köteles gon­doskodni”, s ezeket a munká­kat reggel nyolcig el kell vé­gezni, még mindig nagyon so­kan nem tartják meg az elő­írást. Ez a kötelezettség egyéb­ként a vendéglátó és kereske­delmi egységek esetében is ér­vényes, függetlenül attól, hogy mitől keletkezett a szemét. Szigorú a KÉSZ — Ha valaki építkezik, min­dig nagy gondban van: hová helyezze el az építőanyagokat, a sittet? — A rendelkezés szerint ezen anyagok lerakásánál ügyelni kell arra, hogy a köz­területen levő berendezési tár­gyak, fák, egyéb növények, jelzőtáblák szabadon marad­janak és ne károsodjanak. Az! esetleges kárt, vagy a helyre- állítás költségeit megtéríttet­jük. S ha már itt tartunk, hadd említsek meg egy újabban el­harapózó, rossz szokást, a gépkocsik utcán való mosását. A rendelet kimondja, hogy a járművek tisztítása azokon a területeken, ahol a csapadék­víz-elvezetés nyílt-, vagy zárt- rendszerű hálózattal megol­dott. tilos! — Nemrég alakult meg a KÉSZ, a Közterület Ellenőrző Szervezet. Mi ennek a felada­ta? — Elsősorban a figyelmezte­tés, de természetesen a türe­lemnek is van határa. Tehát a bírságolástól sem riadunk vissza... F. Z. Orvosi ügyelet Október 20-tól, hétfőtől az alábbi orvosok tartanak éjsza­kai ügyeletet a városban. Hét­főn: dr. Áfra Tamás, kedden: dr. Hajmer Viktória, szerdán: dr. Kiss Péter; csütörtökön: dr. Kovács Pál; pénteken: dr. Bea Mátyás, szombaton és vasárnap: dr. Csömör Pál. Az ügyeletet a régi kórház épüle­tében* (Vác, Március 15. tér 9.), a 11-525-ös telefonon lehet hívni. A beosztás hét közben megváltozhat.. Türelmes munkával, meggyőzéssel Felnőttként az iskolapadban Megnő az emberek önbecsülése — Nem pénz kérdése, hogy gyárunk 272 dolgozója közül, akik még nem végezték el a nyolc általánost, évente csak hármat, négyet sikerül beis­koláznunk. Rábeszélés, kö­nyörgés, kedvezmények, mind­mind annyit ér, mint a falra hányt borsé. Véleményem sze­rint, az emberek szemléleté­vel vannak bajok — mondotta Ruzics Miklós, a Híradás- technikai Anyagok Gyárának személyzeti és oktatási elő­adója. Valóban szemléletbeli kér­dések nehezítik a felnőttokta­tást szervező, irányító szak­emberek munkáját? Bizonyá­ra azok is. A HAGY egyik női dolgozója, aki naponta ingáz­va jár be munkaihelyére, a családjára, gyerekeire hivat­kozva mondott nemet, amikor a tanulás került szóba. Egy másik csak tiltakozott, de el­lenszenvét semmivel sem in­dokolta. Egy harmadik az új­ságíró kérdésére kérdéssel fe­lelt: miért fontos magának, hogy én iskolába járjak? Többet tenni Nem nekem fontos, hanem mindazoknak, akik szegényeb­bek maradnak jónéhány isme­rettel, s ezért bizonyára nehe­zebben is értik meg szüntele­nül változó, fejlődő világun­kat. Szanyi József, Pest megye felnőttoktatási szakfelügyelője, közelmúltban egy Vácott rendezett ankéton a követke­zőket mondotta: — A tudás értéke elsősor­ban a munkahelyeken haszno­sítható. A vállalatok vezetői ezért a jövőben még inkább segítsék elő, hogy azok a dol­gozók, akik még nem végez­ték el az általános iskola nyolc osztályát, tanuljanak. Nos, nézzük hogyan is fest az alapszintű oktatás meg­szervezése a HAGY-ban. A gyár jellegéből adódik, hogy itt többségben nőket foglal­koztatnak. A férfiak zöme szakképzett, így közöttük ke­vesen vannak olyanok, akik nem rendelkeznek alapszintű képzettséggel. Sok a bejáró, szinte valamennyi környékbe­li és távolabbi település lakó­ja képviselteti itt magát. Az üzemek közül a ferritüzem az, ahol több férfit foglalkoztat­nak. Á nők többsége, szakkép­zettség nélkül a szereidében, a sajtoló- és nyomtatott áram­köri üzemben dolgozik. Hamis a statisztika A számok kissé félreveze­tők. A statisztika szerint 272- en nem végezték el a HAGY- ban az általános iskolát. Csak­hogy ezek között sok az olyan idős dolgozó, akik pár évtized­del ezelőtt a kötelező hat ál­talánost fejezték be, s azóta többen is szakmunkás-bizo­nyítvánnyal rendelkeznek kö­zülük. A baj csupán az, hogy nem ők, hanem a fiatalok van­nak többségben. — Két évvel ezelőtt gyá­runkban még volt a dolgozók általános iskolájának kihelye­zett tagozata. Az osztályt nem­csak a saját, hanem a kör­nyékbeli vállalatok dolgozói egészítették ki. Tavaly ez megszűnt, mert nem volt rá igény — magyarázta Ruzics Miklós. — Egyébként az el­múlt évben négyen fejezték be a tanulást, az idén pedig nyol­cán kezdték el. A napi munka, gondok mel­lett biztos, hogy kellemetlen érzéseket vált ki az emberek­ből, ha pár évvel vagy évti­zeddel ezelőtti — ki tudja mi okból? —, abbahagyott tanul­mányaikat firtatják. A me­gye szakfelügyelője úgy fogal­mazott, hogy sokakban szé­gyenérzet él, esetleg kisebbsé­gi érzés, amit csak nagy-nagy türelemmel, hosszas rábeszé­lés után lehet feledtetni. — Akik rászánják magukat a tanulásra, sokféle kedvez­ményt kapnak a gyártól — mondta az oktatási előadó. — Ha áz iskolakezdés úgy , kí­vánja, akkor jár a munkaidő­kedvezmény. A tanszereket, könyveket, füzeteket a gyár adja. Később, ha valaki vég­zett, tanulmányi eredménytől függetlenül pénzjutalmat is kap. A szervező munkát egyéb­ként úgy végezzük, hogy min­den alapműveltséggel nem rendelkező dolgozót külön-kü- lön igyekszünk meggyőzni a tanulás szükségességéről. Állí­tom, hogy ez az egyik legne­hezebb feladat. Márcsak azért is, mert még akkor sem lehe­tünk biztosak, hogy a beszél­getés eredményes volt, ha a dolgozó beleegyezik a tanu­lásba. Számtalanszor előfor­dult, hogy másnap, esetleg ké­sőbb meggondolta magát. Olyan is akad, aki elkezdi ugyan az iskolát, de nem fe­jezi be. Ezért is tartunk min­den kis eredményt igen érté­kesnek. Új célok felé No, és azok, akik belső kényszerből, vagy a rábeszé­lés. meggyőzés eredményeként mégis rászánják magukat a tanulásra, s el is végzik az is­kolát? Nehéz szavakkal meg­fogalmazni, hogy miféle ér­zést váltott ki egyik ismerő­sömből, amikor 40 éves fejjel kézhez kapta az általános is­kolai bizonyítványát. Egy ki­csit azóta más ember lett: új célokat tűzött maga elé. — Nálunk is az a jellemző, hogy az iskola befejezése után megnő az emberek önbe­csülése. Sokan nem mutatják ki ugyan, de nagyon büszkék arra, hogy sikerült elvégez­niük a munka mellett az isko­lát — mondta végezetül Ru­zics Miklós. — Nem rajtunk és a gyár vezetőin múlik, hogy ezt a büszkeséget csak keve­sen érezhetik. Mi többet nem tudunk tenni, mint amit te­szünk. A rábeszélésen, meg­győzésen kívül, semmiféle eszközünk sines', amivel a dol­gozókat az általános iskolai tanulásra ösztönözhetjük. Csltári János Gödi TK—Ceglédi VSE 1:3 (0:0). A gödiek a következő összeállításban szerepeltek: Gere, Vastagh, Horváth, Mu­rányi, Sziebig, Varnyáczky, Mudri, Puskás (Bucsányi), Mé­száros, Takács (Berkó), Bodai. A vendégek megérdemelten győztek a gyenge teljesítményt nyújtó gödiek ellen. Góllövő: Horváth (11-esből). Gödi TK—Ceglédi VSE 1:1 (1:0). A gödi ifjúsági csapat jó játékkal megérdemelten szer­zett egy pontot a listavezető ceglédiek ellen. Góllövő: Cser- venák J. Jók: Emmer, Cserve- nák P., Rák. Soroksári VOSE—Gödi TK 5:2 (3:0). A tartalék csapat ne­héz helyzetben van, hiszen minden mérkőzésre utazni kell és ez nagy terhet jelent. A gö­di védelem mindkét félidőben gyenge teljesítményt nyújtott. Góllövő: Tóbiás Gy., Mucs. Gödi TK—Dunakeszi Vasutas SE serdülő bajnoki mérkőzés elmaradt, mivel a bíró nem jelent meg. Gödi TK—Chinoin 1:1 (1:1), Az öregfiúk gyenge játékot mutattak be, s e teljesítmé­nyük csak döntetlenre volt elég. EZzel sorrendben a har­madik x-et játszották. Góllövő: dr. Siroki. A csapatból csak egyedül Gyenes játékát lehet dicsérni. Nyitrai József Moziműsor Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.): október 20-tól 22-ig délután 4 órakor: Evans dok­tor titka (izgalmas szovjet film.) — Este 6 és 8 órakor: A hét mesterlövész (színes ame­rikai film, Il-es helyáron). |l latságba. Pezsgőbb volt itt akkoriban az élet. Pintér Rezsőné valamikor tiszteletdíjas igazgatója volt a háznak. — Olyan rendezvények kel­lenének, mint ez a mostani kemencei — mondja. — Ami megmozgat fiatalt, öreget egy­aránt. Nemcsak diszkó, ha­nem lehetne például sramli­zene is. Állítom, hogy telt ház lenne. Jön a tél, az em­berek beszorulnak a lakások­ba, ki kellene valahogy moz­dítani őket... A művelődési háztól alig pár száz méterre található a mozi. A bejárati ajtó nyitva: nemrég ért véget az előadás. Meggyes Lajosné üzemvezető a bevételt számolja. — A „Négy bandita, tíz ál­dozat’’ című filmet vetítettük, a két előadáson 114-en vol­tak — tájékoztat készségesen. — Nálunk csak vasárnap és hétfőn van vetítés, régebben kedden is volt, de a kevés néző miatt megszüntették. A statisztikát lapozgatva ki­derül, nem mindig ilyen nagy az érdeklődök tábora. A ma­gyar filmek iránt a faluban is él az előítélet. Legutóbb az „Ajándék ez a nap”-ra alig húszán váltottak jegyet. Meg­lepő az a rendelkezés, hogy a vetítést mindenképpen el kell kezdeni, ■ akkor is, ha nincs néző, s ha már egy vállalkozó szellemű mozilátogató akad, végig is kell játszani. Így kész ráfizetés a mozi! Tavaly a mintegy kétezer lakosú nagyközségből össze­sen 11 ezer nézője volt az itt vetített filmeknek. — Jobbára a fiatalok meg a középkorosztálybeli'ek járnak moziba — szól közbe Csáká­nyi Kálmánná tekercselő, aki éppen befejezte munkáját. — Idősebbeket nálunk nem lát­ni. A tető beázik és sok gon­dot okoz a fűtés is. Megér­demelne már ez a ház egy kis tatarozást. ★ Útban hazafelé, Ipolytölgyes előtt még megállunk néhány percre a letkesi téesz major­jában. A meleg pihenőben a két szolgálatossal, Kolczer Márton tehenésszel és Vesetig József gabonaőrrel beszélge­tünk. — Huszonnégyórázok — mondja Kolczer Márton. — Majdnem négyszáz tehénre vi­gyázok. Most különösen sok a tennivaló, hiszen van itt né­hány alig ötnapos borjú is. Huszonegy éve dolgozik a téeszben. Panaszkodik, fogy az öregje, a fiatalok meg nem jönnek. — Legfeljebb a gépre ülnek rá — veszi át a szót a gabo­naőr. — Én is nyugdíjasként dolgozom most. Nagy a fele­lősség. Ott, a nyitott szín alatt — kezével kiint a párás ablakon —, ott tároljuk még a mustárt, meg a vetőmagot. Szerencsére, ’ nem igen akad dolgom a tolvajokkal. ★ Ipolytölgyesre este nyolc után ér autónk. Már csak a kocsma van nyitva, ott is zá­ráshoz készülnek. Tornán László üzletvezető fiatal em­ber, de arcán látom, fáradt. — Havi 80—90 ezer forint a forgalmunk — mondja. — Nézzen körül: jobbára fiata­lok járnak ide. Van ugyan művelődési ház, de az most nincs nyitva. Marad a kocs­ma. Mert hová menjenek? ★ Letkésen csak áthaladunk, Az autóból látszik, sötétek a művelődési ház ablakai. A kocsmában még zajlik az élet, Ipolydamásdon hasonló a hely­zet. Ott még közvilágítás sincs, az egyetlen tájékozódási pont az italbolt ablakain át- sZűrődő kékes fény. Este van, vasárnap az Ipoly mentén. Furucz Zoltán ISSN 0133—2759 ivécl Hírlap) Gödi labdarúgóhírek kulturális életében a fiatalo­kért, s ma léptek fel utoljá­ra. Sajnos, elköltöznek a falu­ból Budapestre, ahol egy éj­szakai mulatóban szerepelnek majd. Kezdődik a szüreti bál. A talpalávalót a Totál együttes szolgáltatja nagy-nagy buzga­lommal. Este kilenc órakor szépségkirálynőt választanak, tízkor pedig kihirdetik a bírói ítéletet a szőlőlopók ügyében. Egy óra múlva sorsolják ki a KtSZ-bizottság leánytagjai ál­tal a másvilágra küldött és megsütött kacsát... Kemencén tehát pezseg az élet. ★ Vámosmikola, este fél nyolc. A művelődési házban megle­hetősen nagy a csend. Az egyik teremben két asztal kö­rül kártyáznak, egy másik he­lyiségben négy-öt fiatal ping­pongozik. A kis büfében né­gyen beszélgetnek. S mert kérdezem, hogy telnek erre a vasárnap esték, rögtönzött közművelődési vita alakul ki. — Hát így — mondja Fe­nyővári Gézáné büfés. — Csen­desen kortyolgatják a vendé­gek a sört, pedig elkélne itt is valami nagyobb rendezvény. De hiába mondom én, nem hallgatnak rám. Valamikor Perőcsényben éltem, ott volt egy műkedvelő színicsopor­tunk, ilyet alakíthatnánk itt is. A vasárnapi újságot kere­sem. — Az nincs, a klubnak egyetlen lap sem jár. Régeb­ben volt előfizetésünk, de most nincs. A művelődési háznak alig fél éve új igazgatója van. Ma még nem látták. — Például szüreti bált le­hetne nálunk is rendezni — ez Szabó János véleménye. — Amikor még én is fiatalabb voltam, de sokat jártunk mu­„A földek a hátukon hord­ják- az embereket, azok meg rábámulnak mindenre. Oszt aki akar, meg is lát valamit, aki meg nem, az buta ma­rad” (Ellesett kocsmai be­szélgetés részlete Vámosmi- koláról.) ★ Kemence, este hét óra. A művelődési ház körül autók tucatjai parkolnak. A nagy­teremben hangos székzörgés jelzi: véget ért a műsor, kez­dődik a szüreti bál, előtte azonban át kell rendezni a termet. György Lászlónénak, a he­lyi KISZ-bizottság titkárának még nem volt ideje átöltözni: népi viseletben, hajában pánt­likával jár-kél, s akad dolga éppen elég, hiszen a nagyköz­ségi közös tanácson kívül az ifjúkommunisták vállalták a rendezést. — A program? — kérdez vissza. — Délután három óra­kor a társközségből, Bernece- barátiból, a Szokoly-kastély elől indult a szüreti felvonu­lás. Hagyomány — mondhat­nám, de az idősebbek szerint már tizenöt éve nem volt erre ilyen! Aztán, hogy színesebb, a korosabbak számára is von­zóbb legyen, meghívtuk Szlo­vákiából a szálkái népi együt­test, akik lakodalmasukkal igen nagy sikert arattak. A félez­res nézősereg többször ütemes tapssal kísérte a zenés-táncos jeleneteket. Szintén jól szere­pelt a még általános iskolás korú Molnár Tamás szóló­táncával, valamint a bernecei leány- és cigánycsoport. Közben valami tennivaló akad, a KlSZ-titkár elszalad, ám néhány perc múlva foly­tathatjuk a beszélgetést. — Majdnem elfelejtettem — mondja. — Még a műsor előtt oklevelet kapott Kozma Béla és felesége, akik az elmúlt években sokat tettek a falvak Ha a lámpák világítanának... Vasárnap este az Ipoly mentén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents