Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-16 / 243. szám

taírífl Időszerű feladatok A KISZ váci politikai kép­zési bizottsága az 1980/81-es politikai képzési évet nyitó propagandistakonterenciát ok­tóber 16-án 14 óra 30 perces kezdettel rendezi meg a Ma­dách Imre Művelődési Köz­pont 8-as termében. A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 243. SZÄM 1880. OKTOBER 16., CSÜTÖRTÖK Naponta három vagon áru Miért olcsóbb a pesti piac ? A Zöldség- és gyümölcsel­látás, az árak alakulása min­dig nagyban befolyásolta a városi ember hangulatát. A zöldség és gyümölcs, s külö­nösem a melegigényes paradi­csom, zöldpaprika, dinnye és uborka sokáig váratott magá­ra. Nemcsak későn értek be ezek a zöldségfélék, de keve­sebb is termett belőlük, így magasabb az áruk is. Az őszi időszerű kérdésekről kér­tünk újabb tájékoztatást Va­dász Györgytől, a Pest me­gyei Zöldért váci kirendeltsé­gének vezetőjétől. — Véleménye szerint mi­lyen a váci zöldség- és gyümölcsellátás? Folyama­tosan tudják-e biztosítani az árukészletet? — Mindennap 2—3 vagon áru érkezik. EZt még a reg­geli órákban, 14 gépkocsival szállítjuk Fóttól Bernecebará- tiig, az üzletekbe. Viszony lag nehéz körülmények között dolgozunk, hiszen a termékek többségét Nagykőrösről, Ceg­lédről, Monorról, Dabasról, Tá- piószeléről kapjuk. — A környékbeli termelő- szövetkezetek nem szállí­tanak? — Csak a szödi és a fóti partnereinkkel lehetünk elége­dettek. A többiektől szinte semmit sem kapunk. Pe­dig vannak kedvező adottságú termelőszövetkezetek a kör­nyéken. Ilyen például a püs­pökhatvani, vagy a gödi tsz. Arra, hogy miért nem ter­melnek zöldségféléket, saj­nos nem tudok választ ad­ni. — Ha nagy távolságokról szállítanak, és a termelő és fogyasztó között sok a közvetítő, akkor megdrá­gul az áru. Mi erről a vé­leménye? — Ez a ZÖLDÉRT-re nem jellemző. Pest megyében 7' kirendeltség van. Ebből egye­dül a váci rendelkezik érté­kesítési joggal. A többi fel­vásárol, mégpedig közvetlenül a termelőtől. Ennél egysze­rűbben már csak úgy lehetne megoldani, ha közvetlenül a termelő lenne az eladó. Ez pedig a jelenlegi viszonyok között nem lehetséges. Azért sem, mert széles választé­kot csak a nagykereskedelem tuu nyújtani. Az e.múli napokban ösz- szehasoniítási ie..úr,K a Lehel téri piac, valamint a váci zöldség es gy umoics árai között. Azt tapasztal­tuk, hogy a budapesti araK körűméiül 28 száza­lékkal olcsóbbak. — Ez elsősorban annak tud­ható be, hogy ott a piacon számos termelőszöveiKezeti bolt van, ahol a viszonylagos árubőség miatt alacsonyaouak az árak. Tenát'a termelő sa­ját maga adja el a termékét, nincs közbeiktatott állomás. Természetesen eZ Halassal van a többi eladóra is. Van-e adatuk arról, hogy milyen mértékben növeke­dett a fogyasztói árszínvo­nal a tavalyi évhez viszo­nyítva? — Pontos adatunk még nincs, de véleményem sze­rint körülbelül 1U—12 száza­lékkal! Ami elsősorban az időjárás, a kései érés és amiatt, hogy mindenből keve­sebb termett, mint vártuk. En­nek egyenes következménye a felvásárlási árak növekedése. Árak kialakításában ezenkívül a szállítási költségek emelke­dése is szerepet játszik. Ez­zel kapcsolatban egy konkrét példa: kirendeltségünk évi forgalma megközelíti az ezer vagont, amiből több mint hétszáz vagon árut az Alföld környékéről vagyunk kényte­lenek beszerezni. Hogyan készülnek a téli ellátásra? Lesz-e elegen­dő zöldség és gyümölcs ta­vaszig? — Optimista vagyok. Ezt egy-két adattal szeretném alá­támasztani. Már folynak a szerződéskötések. Kirendeltsé­günket 160 vagon áru téli tá­rolására kötelezték, amit ha nehezen is, de meg tudunk va­lósítani. Ezenkívül, ha nem is télre, de a jövő év májusára felépül egy 1000 négyzetméte­res raktár, hűtőkamrával, amelyben az áruk minőségét is tartósíthatjuk. És még va­lamit: a kirendeltség dolgozói, mint ahogy' eddig is, azon lesznek, hogy megfelelő mi­nőségű és mennyiségű áruval lássák el a vásárlóközönséget. Mindezekhez csak annyit teszünk hozzá: városunk zöld­ség- és gyümölcsellátásáért el­sősorban a ZÖLDÉRT felelős, de ehhez mindenekelőtt meg­felelő árualapra van szük­ség. Nagyon sokat segíthetné­nek a környező termelőszö­vetkezetek olyan áruféleségek termelésével, amelyek közvet­lenül az asztalunkra kerülhet­nek. Akkor még az sem for­dulhatna elő, hogy a kiske­reskedők, kihasználva az áruhiányt, túlságosan fel­csapják az árakat. Persze, az sem ártana, ha az illetékesek tanulnának a Lehel téri pél­dából. Bánkuti István Háztáji forgalom A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek is segítik, ösztönzik a háztáji gazdálkodást. A kis­termelőktől részben felvásárol­ják felesleges többlettermé­nyeiket, másrészt értékesítik a vásárló lakosság körében. A váci járásban felvásárolt ter­mékek értéke tavaly már 80 millió 460 ezer forint volt, s ezzel szemben 34 millió 832 ezer -forint értékű háztáji árut adtak el. A legnagyobb forgal­mat a fóti Béke és a gödi Du- n a menti mgtsz bonyolította le. Végső búcsú dr. Schcnfeld Rózsitól A tragikus körülmények kö­zött elhunyt dr. Schönfeld Ró­zsinak, Nagymaros Állami- díjas körzeti orvosának, az MSZMP nagyközségi bizottsá­ga tagjának hamvasztás utáni búcsúztatása pénteken, októ­ber 17-én délután kát órakor lesz a nagymarosi sírkertben. Ötletbörze az ÉKV-nál Bérlet nyugdíjasoknak Ha, jó film pereg a filmszín­házban: nincsen mozi válság. Ezt igazolja a váci közönség érdeklődése is. Azért az üzem- vezetőség — a művelődési központtal együttműködve —, időnként egy-egy újszerűség­gel igyekszik növelni a nézők számát, megnyerve újabb, rendszeres mozilátogatókat. A nyugdíjasbérlet nemcsak a fővárosban, nálunk is na­gyon népszerű. Ezzel párhu­zamosan szervezik most a bri­gádbérleteket. Huszonkilenc forintért a tulajdonosa öt elő­adást tekinthet meg, tetszés szerinti időben, ezért a ked­vezményes árért. Az üzemek segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a brigádtagok hozzájus­sanak az új típusú bérlethez. A Filmtudományi Intézet I ebben , az évadban is lehetővé tette, sikeres archívfilmek be­mutatását a filmklub rende­zésében. Hat híres rendező nagy alkotása kerül a Madách Imre Művelődési Központ nagytermének a vetítővászná­ra: Godard: Kifulladásig (fran­cia, 1960), — Truffaut: Lőj a zongoristára! (francia, 1960), — Kobayoshi: Harakiri (japán, 1963), — Lumet: A domb (an­gol, 1965), — Brooks: Hideg­vérrel (amerikai, 1967) és Mon- gozzi: Emberrablás (olasz, 1969). (Papp) A Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat idén is megrendezte a szokásos munkavédelmi és egészségvé­delmi vetélkedőt, mely ebben az évben először ötletbörzével is bővült. A döntőben tizenegy brigád mérte össze erejét, s dr. Áfra Tamás orvos egészségvédelmi előadást is tartott. A bolti szocialista brigádok közül a gödöllői 156. számú bolt brigád­ja, a központ szocialista brigádok közül a revizori csoport nyerte a versenyt. Gedővári Tibor felvétele Gödi labdarúgóhírek V ácszentlászló—Göd 2:2 (0:1). A csapat összeállí­tása: Gere — Vastagh, Hor­váth, Murányi, Sziebig, Var- nyáczky, Mudri, Puskás, Má­száros, Nyári (Takács), Bodai. A gödiek jó játékkal már 2:0- ra vezettek, de a hajrában a hazaiak egyenlítettek. Góllövő: Mászáros, Bodai. Jók: Gere. Vastagh, Murányi, Mudri, Bo­dai. Vácszentlászló—Göd 0:0. Az ifjúsági csapat a második fél­idő jó játéka alapján megér­demelte az egy pontot. Jók: Kun, Cservenák P. MEDICOR—Göd 3:2 (1:0). A tartalék csapat a mutatott teljesítménye alap­ján döntetlent érdemelt volna. Halupka az utolsó percben li­est hagyott ki. Góllövő: Bozo- ri (2). Jók: Bozori, Czer- mann, Halupka. Pilisvörösvár—Göd 0:0. A serdülőcsapat idegen­ben értékes pontot szerzett, s ezzel megszilárdította helyét az élcsoportban. Lelkes játékáért az egész csapat dicséretet ér­demel. Göd—Marcibányi SK 1:1 (0:1). A bajnokjelölt öre­gek jó hajrával mentették meg az egy pontot. Pontvesztésük ellenére is az élen állnak a gö­diek. Góllövő: Smitula. Jók: Váradi Z., Hima, Heldt, Kiss P. Nyltrai József Bő termés barackból A fóti Béke Termelőszö­vetkezetben az utóbbi évek­ben kiemelten foglalkoztak a gyömölcstelepítéssel. A mint­egy 500 hektárnyi csonthé­jas ültetvényekből 200 hektá­ron kajszibarackot termelnek. A befektetett költségek és a munka ebben az évben re­kordtermést eredményezett, az össztermés 1 ezer 255 tonna volt. Jegyzet Hasznos ötlet A szürke és szokványos, olykor hatásvadászó ven­déglői rutinműsorok után, melyeknek az üzletvezetők ki vannak szolgáltatva, kü­lönös színfoltot jelentettek az elmúlt hetek környék­beli programjai. A Fehér­galamb étteremben ínyenc­klubot rendeztek, valóban ínyenc falatokat kínálva a vendégeknek. Aztán bemu­tató és kiállítás követke­zett. Eredeti és nagyon hasznos kezdeményezés­ként a szobi Áfész és a szomszédos Csehszlovákia egyik szövetkezete együtt­működésének eredménye­ként egymás ételeit ízlelhe­tik meg a határon innen és túli vendéglőkben az em­berek. Ezek a vendéglői progra­mok azt bizonyítják, hogy igenis lehet érdekesen és vonzóan szórakoztatni. Csu­pán jó ötletek és akarat kell hozzá. Ez pedig nélkü­lözhetetlen kelléke ennek a mesterségnek. Az igényes, színvonalas szórakoztatás az emberek közérzetét befo­lyásolja, s közvetve hozzá­járul a, társadalom tudatá­nak formálásához, az em­berek magatartás kultúrá­jának alakításához. Csupán rossz beidegződés, hogy amikor ezeket a fogalma­kat kimondjuk, automati­kusan a népművelőkre, meg a művelődési házakra gon­dolunk. Noha, ez a feladat nem intézményi kategória. Megoldásához kinek-kinek a maga sajátosságai, lehe­tőségei szerint kell hozzá­járulnia. Igaz, az elmúlt évtizedek alatt megfordít­va, a művelődési házak vették át — talán épp a bevételi források, meg a látogatók megnyerése miatt —, bizonyos vendéglátói funkciókat. Nemcsak a szórakozta­tás, hanem a közművelődés teljes egésze is általános társadalmi ügy, s míg a munkamegosztásban a könyvtárakon, oktatási és kulturális intézményeken kívül jelentős, szinte dön­tő szerep hárul a munka­helyi közösségekre, a mun­kával kapcsolatos ismere­tek terjesztésében és az ál­talános kulturális agitáció- ban, addig a vendéglátás­nak is megvan a maga köz- művelődési szerepköre. En­nek első foka természete­sen az embert formáló kör­nyezet és kiszolgálás kultu­ráltsága. Az általa rende­zett műsorok, társas össze­jövetelek — ha szakszerűen összeállítottak és igénye­sek —, az első lépcsőt je­lentik a komolyabb műfa­jok irányában, az igények felébresztésére. Etellel, itallal barátságot is lehet szerezni, ápolni, mélyíteni, ha nem jut köz­ben szerephez a mértékte- lenség és elvtelenség. Kül­földi útjainkon mindig csodálkoznak az ismerő­seim, hogy itthon válogatós létemre, miért fogyasztok el válogatás nélkül min­dent a vendéglátók oly­kor szokatlan, s a mi ízlé­sünktől idegen ételeiből és italaiból. Azért, mert nem­csak tájaikat, kulturális ér­tékeiket akarom közelről megismerni, hanem szoká­saikat, ízlésüket is. Ez már ismeretszerzés, művelődés, a baráti, más népek meg­becsülését erősítő érzés táplálója is. El ne felejtsük a legfon­tosabbat. Ezeken a rendez­vényeken feltárult a köz- művelődés egyik fontos ágának, a népszerű isme­retterjesztésnek eddig ki­használatlan lehetősége is. Köztudott ugyanis, hogy sokat emlegetett napi ét­rendünk, szaknyelven az étkezési struktúránk újab­ban nem nagyon egyezik meg a változó, gyorsabb tempóval, kevesebb fizikai igénybevétellel járó élet­módunkkal. A legkézzelfog­hatóbb, mondhatni érzékle­tes ismereteket a vendéglő­ben szerezhetnénk meg ar­ról, mit főzzön, hogy ét­kezzen a mai ember, las­san szokva hozzá másfajta ízekhez is. Ezért jók ezek a kezdeményezések. Csak így tovább. Következetesen. Kovács T. István Tornacsarnok épül Szódon Átadás előtt az épület Aki mostanában Sződön jár, nem tud úgy végigmenni a község főutcáján, hogy fel ne fedezze az általános iskola szomszédságában épülő torna- csarnokot. Az épületet novem­ber hetedikén adják át, bár addig még bőven van tenni­való. Most készül a tetőszige­telés, az épület üvegezése, s belül a sportburkolat készíté­se. Sándor István, a községi ta­nács elnöke elmondta, hogy a csarnok 450 négyzetméter alapterületű, s ehhez tarto­zik még a mintegy 106 négy­zetméteres szociális létesít­mény. Itt az öltözők, a szer­tár és a kazánház kap helyet. Az épület egyébként a fűtés­szerelés nélkül 4,5 millió fo­rintba kerül. A csarnok építésének gon­dolata nem mostanában szü­letett. Először 1971-ben ké­szült terv, amelyet pénzszűke miatt nem lehetett megvaló­sítani. A jelenlegi csarnok terve két évvel ezelőtt ké­szült, s a beruházáshoz szük­séges pénzt a tanács telekér­tékesítésből, községfejlesztési hozzájárulásból teremtette elő — Az építkezést a lakosság támogatása is nagy mérték­ben gyorsította — mondotta az elnök. — Hiszen az alap ásásakor, a vasszerkezet fes­tésekor számíthattunk tár­sadalmi munkájukra. Ezen kí­vül a legértékesebb támogatást a termelőszövetkezet adta, ők végezték a víz- és villanysze­relési munkákat s a tervké­szítésnél is hatékonyan köz­reműködtek. Az épület átadása után az iskola tanulói megfelelő kö­rülmények között sportolhat­nak. Jelenleg ugyanis egy tan­teremben folynak a torna­órák. Nincs megfelelő öltöző és mosdó. A gyakorlatok is eléggé egysíkúnk, mivel itt nem lehet összetettebb felada­tokat gyakorolni. — Célunk az, hogy a csar­nokot sportolásra ne csak a diákok, de a falu lakossága is rendszeresen használja. Ugyan­akkor a kulturális rendezvé­nyekre is alkalmas. Mindezek mellett elsődleges célunk a tömegsport fellendítése a köz­ségben — mondotta az elnök. Csitári János ISSN 0133 — 2159 (Váci Hírlap) MOST VEGYEN, MOST ÉRDEMES! OKTÓBER 16-ÁM, A CSÜTÖRTÖKI BEVÁSÁRLÓNAPON A PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT VÁCI DlVATÁRUBOLTJÁBAN: a Március 15. tér 17. szám alatt a női hálóingek árából 30%-gs engedményt adunk.

Next

/
Thumbnails
Contents