Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-16 / 243. szám
1980. OKTÓBER 16., CSÜTÖRTÖK ”«rr V/^r -m x/ímav Algériai földrengés Magyar segítség A magyar egészségügyi szervek', a kormány szerdai ülésén kapott felhatalmazás alapján, soron kívüli segélyben részesítik Algéria földrengés sújtotta lakosságát. Mintegy tízezer sérült ellátásához szükséges kötszert, és más felszeretéseket, valamint két, egyenként négymunkahelyes komplett sebészeti műtőfelszerelést indítanak útnak. Három magyar műtéti csoport orvosai, szakkiszolgálói szintén Algériába utaznak. A Magyar Vöröskereszt ruhaneműkkel, élelmiszerekkel segít. A szállítmányokat ma reggel különrepülőgéppel viszik Algériába. •• Ünnepség a megyei tanácson Katolikus papok a békéért A magyar katolikus papi békemozgalom megalakulásának 30. évfordulója alkalmából a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága és a Katolikus Papok Pest megyei Békebizottsága tegnap, a megyei tanácson megemlékezést tartott. Az eseményen részt vett dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese. Szebényi Ferenc apát, a békebizottság elnöke megnyitója után, Kiss József kanonok, a Katolikus Papok Pest megyei Békebizottságának titkára emlékezett ünnepi beszédében az elmúlt három évtized munkájára. Méltatta az eseményt dr. Bánk József váci érsekpüspök, Keresztes Szilárd görög katolikus segédpüspök, Bíró Imre kanonok, az Országos Béketanács katolikus bizottságának főtitkára. Kiemelte a papi békemozgalom jelentőségét Kovács An- talné, a Hazafias, Népfront Pest megyei Bizottságának titkára. Az ünnepséget követően dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke fogadta a papi békemozgalom Pest megyei vezetőit. Az IMI úfi& cr gazdaságosság felé gyár nehéz esztendői Egy Valljuk be: kedveljük, a sommás ítéleteket. Emberről, városról, íróról vaigy népről egyaránt gyorsan kijelentjük, egy-egy szóra szorítkozván értékelésünkben: ő rendes, az szürke és füstös, az zseniális, ezek pedig precízek. A gazdasági élet összegző megállapításai természetesen sokkal valósabb alapokon nyugszanak, mint a soksok szubjektív elemet is tartalmazó fenti kijelentések, annyiban azonban hasonlítanak társaikhoz,- hogy gyorsan afféle állandó jelzővé válnak. Gondoljuk csak el. milyen sok vállalat visel neve előtt ilyesféle címkét: a dinamikus, a vállalkozó kedvű. vagy éppen nehezen mozduló. A régi és az új Az ikladi Ipari Műszergyár nevének ilyen állandó kísérője volt az elmúlt évek során a nem éppen hízelgő „nehézségekkel küzdő”, „alacsony hatékonyságú”. Az 1977 —78-ban elszaporodott rossz hírek után tavaly már biztató jelek is érkeztek, a mai napig elért eredményeik pedig már meghaladták az V. öttéves terv teljes időszakára előirányzottakat. A nehézségekről és a gondokról, a kibontakozás terveiről és ezek eredményéről, valamint a holnap feladatairól beszélgettünk dr. Sárosi József vezérigazgatóval. — Tulajdonképpen miért, s hogyan került nehéz helyzetbe az Ipari Műszergyár? — A válaszért jó néhány évvel vissza kell mennünk. Az 1951-ben alapított, s motorgyártással 1957 óta foglalkozó üzem a hetvenes évek elejére élavult. Kézi munkaerőre alapozva, manufakturális módszerekkel folyt a termelés. A sorozatnagyság viszont ekkorra — 1972-őt írtunk — elérte azt .a mértéket, mely lehetővé és egyben szükségessé tette a gépesítést. Egyetlen példa: a motorok tekercsének berakását több száz asszony végezte kézzel. Ezt már énjemes volt automatikus tekercsbehúzókkal helyettesíteni — de, ha nem tettük volna meg. ma már akkor, sem találnánk rá munkaerőt. Nshéz időszak Így aztán 1973-ban elindítottuk’azt a beruházási programot, melynek keretében 1978-ig összesen mintegy 450 millió forintért vásároltunk gépeket, berendezéseket, korszerűsítettük a gyárat. A pénzügyi terheivel együtt 600 miliós vállalkozás egyidejűleg tűzte céljául a technológia megújítását és a gyártmányok fejlesztését, átalakítását — s mindezt úgy, hogy közben folyamatosan termeltünk. A régi és az ú j együttes jelenléte során 1975—76-ban jutottunk oda, hogy a beruházás költségei már csaknem teljes egészében ránk nehezedtek, az eredmények pedig még nem jelentkeztek. így alakult ki az a bizonyos nehéz helyzet ... — Mennyire érte ez váratlanul a gyár vezetőit? — 1973-ban a kérdést így kellett feltenni: vagy teljesen megújítják a gyárat, vagy beletörődünk abba, hogy fokozatosan elhal, korszerűtlenné, termelésre alkalmatlanná válik. Mikor az előbbi mellett döntöttünk, tudtuk, hogy nehéz, küzdelmes időszak vár ránk, de tudatosan vállaltuk ezeket a gondokat. Az egyetlen tényező, amire nem számítottunk, az olajválság volt, hiszen ennek következtében 1975-ben mintegy 100 millió forintos ren- delóslemondást kelllett tudomásul vennünk. — Milyen volt a hangulat ezekben az években a kapun belül? — Természetesen volt ellenállás az újjal szemben. Sokan mondogatták: ha eddig is megéltünk, ezután is meg fogunk élni valahogy, minek ez a zűrzavar? Ez csak lassan, fokozatosan oldódott- oldódik. Végül is érthető: mindenki fél, hogy a munkahelyét „kiszervezik” alóla, a megszokott munka helyett mást kell tanulnia. Az új berendezésektől is sokan idegenkednek. Azt a hőkezelő kemencét például, mely ma félévenként keresi meg a saját árát. eleinte kenyérsütőnek csúfolták... Intézkedési terv Nos, bármennyire is számítottak a nehézségekre, a legkeményebb értékítélet közvetlenül a beruházás befejezése előtt érte önöket: 1977- es eredményei alapján „alacsony hatékonyságú” kategóriába került az IMI. Ekkor hogyan keresték a kibontakozást? — Az MSZMP Központi Bizottságának 1977. október 20-i határozata szellemében — mely a hosszú távú külgazdasági politika és a termelési szerkezet korszerűsítésének irányelveit rögzítette —, értékeltük a vállaltat jövedelmezőségét és hatékonyságát, s elvégeztük a termékszerkezet minősítését. Ezt követően — a társadalmi szervezetekkel együtt — intézkedési tervet dolgoztunk ki. mit, s hogyan kellene tennünk a hatékonyság javítása érdekében. Elhatároztuk a termékszerkezet összetételének javítását, a termelési szervezet fejlesztését, munkaszervezési, technológiai korszerűsítéseket tűztünk ki — és hajtottunk végre. Mindezek eredményeképpen tavaly már gyártmányaink közel 80 százaléka tartozott a legjobbnak számító „stratégiai" kategóriába, s mindösz- sze 1.8 százalék szerepelt a ..leállítandó’’ rubrikában. Mind belföldön, mind exportban javult termékeink jövedelmezősége. A tavaly megindult, kedvező tendencia idén az első félévben is folytatódott: kü lönöisen a tőkés piacokon sikerült gazdaságosságunkat fokozni. — Ezek szerint lassan mégis beérik a sok fáradság gyümölcse Nincs tehát más hátra, mint a meglévő eszközökkel, a kialakult technológiával gyártani á futó termékeket? Két változat — Ennél nagyobb hibát aligha követhetnénk el. Kétségtelen tény ugyan, hogy, ha, mondjuk, három évig egy fillért nem költenénk fejlesztésre, beruházásra, mutatóink évről évre javulnának: eszközeink értéke az amortizációnak megfelelően csökkenne, így eszközarányos nyereségünk egészen csodálatos lenne. Persze, hogy utána mi történne a vállalattal, az már más kérdés! Nyilvánvaló tehát, hogy már most foglalkoznunk kell a következő évek fejlesztési feladataival. Jelenleg két változat szerepel elképzeléseink között. A minimális program szerint a meglévő berendezéseinket kiegészítő gépekkel látnánk el, s így emelnénk magasabb szintre a technológiát. Ehhez mintegy évi 50 millió forint beruházásra lesz szükség, s ezt mindemképpen meg kell csinálnunk, ha nem akarunk lemaradni. A másik, a nagyobb szabású terv a termelés jelentősebb bővítését Irányozná elő. elsősorban a tőkés piacokon megszerezhető eladási lehetőségek kihasználása céljából. Szériamotorokkal nem tudunk továbbra sem áttörni, de speciális motorjainknak — a méiték utáni szabásban erősek vagyunk — jó piaca van most is, s ezt bővíteni lehetne. Természetesen ma még nem tudom megmondani, hogy végül is melyik variáció valósul meg a VI. ötéves terv során, a célja azonban mindkettőnek ugyanaz: továbbhaladni a még hatékonyabb gazdálkodás irányába. Weyer Béla Európa ifjúsága képes a döntések aktív formálója és részese lenni Maróthy László felszólalása a fiatalok tanácskozásán Az Európai Ifjúsági Együttműködés Szervezetének első konzultatív tanácskozásán — mint arról az 1. oldalon beszámoltunk — tegnap felszólalt Maróthy László, a KISZ KB első titkára. Az ifjúsági szövetség központi bizottsága neveben meleg szavakkal köszöntötte a kétnapos budapesti fórum résztvevőit. Örömmel nyugtázta, hogy e nagy jelentőségű konferenciának — amelynek felelősségteljes munkáját egész Európa demokratikus és békeszerető ifjúsága figyelemmel kíséri — házigazdái lehetünk, majd így folytatta: A megoldások a tárgyalásokban keresendők — A második világháború utáni évtizedek legreprezentatívabb európai ifjúsági tanácskozásától kontinensünk fiataljai joggal várják el, hogy olyan cselekvési programot dolgozzon ki, amely hozzájárul az európai ifjúságot foglalkoztató kérdések megoldásához. Amikor az enyhülés és a feszültség tényezői együttesen vannak jelen a nemzetközi helyzetben, számottevő az európai ifjúság szerepe, erőinek mozgósítása az enyhülésért, a békéért — hangsúlyozta a KISZ KB első titkára. — Kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverekről és az előretolt állomásoztatású amerikai hadviselési eszközökről kezdődő . tárgyalásokat. Hasonlóképpen fontos, hogy az előkészítés alatt álló madridi konferencián megállapodás szülessen az európai katonai enyhüléssel és a leszereléssel foglalkozó konferencia 1981-re történő összehívásáról. A szónok ezután hazánk és szövetségeseink külpolitikájáról beszélt. Kiemelte, hogy a különböző kérdések megoldásánál mi a tárgyalásokat részesítjük előnyben, nem pedig a fenyegetőzést, a kész tények politikáját. Ifjúsági szövetségünk — a magyar ifjúság alapvető érdekeiből kiindulva — a leghatározottabban sürgeti mindazon politikai és társadalmi erők összefogását, amelyeknek érdeke aZ enyhülési folyamat folytatása. — Mi a politikai, a gazdasági, a kulturális és a tudományos kapcsolatok gazdagítása mellett vagyunk, ennek érdekében dolgozunk. Határozottan támogatjuk azt is, hogy egymás jobb megismeréséért bővüljenek az európai népek, az európai emberek közötti közvetlen kapcsolatok. Szívesen látunk hazánkban minden vendéget, és megelégedéssel tapasztaljuk: a bur- Zsoá propaganda rólunk terjesztett rémképeit a magyar valóság semmivé teszi nyugati látogatóink szemében. Közös munkával[ azonos célokért Maróthy László a továbbiakban kitért arra, hogy kontinensünk történetében még soha olyan nagy mértékben nem kapcsolódtak be az enyhülésért és az együttműködésért folytatott közös munkába a különböző ideológiai és politikai orientációjú erők, mint az utóbbi évtizedekben. Ezek sorában az európai haladó ifjúság is számos alkalommal bizonyította: képes nagy horderejű döntések aktív formálója és cselekvő részese lenni. — A jelenlegi nemzetközi helyzetben nagy jelentősége van annak, hogy ez a képesség és elhatározás kifejezésre jusson tanácskozásunk sikerében. Ezt szolgáló közös munkánkhoz kedvező feltételeket, jó alapot teremt az európai ifjúsági együttműködés struktúrája az elfogadott dokumentumokkal együtt — hangsúlyozta befejezésül a KISZ KB első titkára. I Hozzászólás cikkünkhöz Zöldségtermesztés és vásárlás A Pest megyei Hírlap .október 1-i számában Valkó Béla tollából Csökken a terület? — zóidségtórmesztési gondokkal címmel cikk jelent meg, melynek néhány megállapítására kívánok reagálni. Vállalataink éppen a napokban keresik fel a termelő partnereket a jövő évi szerződések megkötése ügyében, mivel ez évben már október 31-re rendelkezniük kell az 1981-es, szerződésekkel. Központunk két cikk, a burgonya és a vöröshagyma kivételével _ ezekre még szerződési maximumokat írunk elő — teljes mértékben szabad kezet ad a vállalatoknak a szerződések megkötésében. Természetesen a Vállalatok az értékesítési lehetőségek (a várható lakossági szükségletek, társ-, megyei, export-, illetve konzervipari szerződéseik) isme- petében közös megegyezéssel alakítják ki~ a termelőkkéi a jövő évi szerződéseket. Sőt, ezt néhány százalékkal túl is biztosítják, a több éves tapasztalatok alapján. A Pest megyei termelőüzemek — első ízben — nein csupán a Pest megyei Zöídérttel; a Budapesti Zöldérttel, hanem más megyei Zöldértekkel is szerződhetnek, tehát a sokat vitatott megyei határokat feloldottuk. A garantált árakat illetően hiányos a cikkíró informáltsága. A Konzervipari Tröszt és a Hűtőipari Vállalat, továbbá a Hungarofruct a szerződésekre vonatkozó, új garantált árakat korábban kiadta. A Zöldért-vállalatok a központ által kiadott garantált árakat — melyeknek száma növekedett az elmúlt évhez képest — szintén érvényesíti a szerződéskötés során, illetőleg tájékoztatják ezekről a szerződő partnereiket. Ami az árakat illeti, a Zöl- dért-váilalatok számára megengedett a fogyasztói árból számított 46—48 százalékos árrés képzése a folyó év elejétől, ezt azonban éves szinten megközelítőleg sem tudI Bemutató Apaipusztán Állóvizeink tisztaságáért Egyre nagyobb veszélyt jelent állóvizeink számára a műtrágyázás következtében elszaporodó hínár és vízinö-,. vényzet. Ezt a túlburjánzó ve- j getációt kaszálja le a hazánkban még újdonságnak számító gép, amelyet tegnap mutattak be Apajpusztán. Több más hasznos masinával, berendezéssel és technológiával is megismerkedhetett az a több mint 400 szakember, aki részt vett az Országos Vízügyi Hivatal. a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont, a Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat közösen szervezett és gyakorlati bemutatóval kiegészített tanácskozásán. Pest megyéből 7 társulat képviselői voltak jelen. Az ár- és belvízkárok elhárítása, valamint a mezőgazdaság öntözővíz-szükségletének biztosítása a vízügyiág kezelésében levő csaknem 4200 kilométernyi árvízvédelmi töltés és 80 ezer kilométer hosz- szúságú öntöző-, valamint belvízelvezető és üzemi csatorna rendbentartása népgazdasági szempontból is igen jelentős. A tegnap bemutatott gépek, amelyek az 1980-ig elért eredményeket reprezentálták, egyben irányt is mutatnak az elkövetkezendő törekvéseiből gyártmányú évek fejlesztési is. A hazai berendezések mellett osztrák és nyugatnémet cégek is bemutatták legújabb gépeiket. A szakmai ötletbörzét követően gyakorlati bemutatóra került sor. L. J. A bemutatott gépek egy csoportja Bozsán Péter felvétele ják elérni. Minthogy önálló gazdálkodásra kötelezettek a vállalatok, egy-'két napon keresztül a cikkben említett 2 forintos- termelői, illetve a hétforintos fogyasztói dinnye- ár sem kizárt. A központnak azonban ilyenről nincs tudomása. A görögdinnyét huzamos időn át 3,50—4 forintos beszerzési ár mellett 5—5,60 forintos fogyasztói áron értékesítette a budapesti Zöldért Vállalat. Ugyanebben az időszíakban a termelői standokon mindig többet kértek a fogyasztóktól. Egyébként a vállalatok szerződésen kívüli, úgynevezett szabadárut is felvásárolnak a gazdaságoktól, ameny- nyiben az értékesítési lehetőségeik ezit megengedik. Általában ilyenkor a szerződéses ártól 15—20 százalékkal alacsonyabb árat alkalmaznak. A vállalataink érdekeltsége a Pest megyei, illetőleg az ország kertészeti termeléséből csupán 25 százalék körüli. Rajtunk kívül nagy a részesedése az élelmiszeriparnak és a exportnak is, továbbá erőteljes ebben a megyében a termelőüzemek önálló piacozása, izeknél a szerveknél egyáltalán nincs tudomásunk visszalépésről ez •évhez, vagy a közelmúlt évekhez képest. Számunkra ezért érthetetlen a termelőgazdaságok részéről a becslések szerinti, mintegy 20 százalékos területcsökkentés. Ennek ellenére lehetnek rövidebb időszakok ezután is, amikor az úgynevezett összeérések alkalmával néhány napon át nehezen értékesül az áru, ugyanis, a rendelkezésre álló technika nem teszi lehetővé a zökkenő nélküli áruátadásokat. Ennek ellensúlyozására szolgál, hogy a szerződésekben az áru iite- meexsét is kölcsönösen ki kell kötni, s az áru tömeges megjelenése után a kikötéseket kölcsönösen be kell tartani. Központunk több éve erre buzdítja, ösztönzi a vállalatokat. Sajnos, azonban különböző okok miatt ennek még nagyon kevés az eredménye. Pedig az ettől eltérő megoldások nagy veszteségeket okoznak mind a termelés, mind a kereskedelem oldalán. Panák László, a Zöldker vezérigazgatója
