Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-16 / 243. szám

1980. OKTÓBER 16., CSÜTÖRTÖK ”«rr V/^r -m x/ímav Algériai földrengés Magyar segítség A magyar egészségügyi szer­vek', a kormány szerdai ülé­sén kapott felhatalmazás alap­ján, soron kívüli segélyben részesítik Algéria földrengés sújtotta lakosságát. Mintegy tízezer sérült ellátásához szükséges kötszert, és más felszeretéseket, valamint két, egyenként négymunkahelyes komplett sebészeti műtőfel­szerelést indítanak útnak. Há­rom magyar műtéti csoport orvosai, szakkiszolgálói szin­tén Algériába utaznak. A Ma­gyar Vöröskereszt ruhane­műkkel, élelmiszerekkel se­gít. A szállítmányokat ma reg­gel különrepülőgéppel viszik Algériába. •• Ünnepség a megyei tanácson Katolikus papok a békéért A magyar katolikus papi bé­kemozgalom megalakulásának 30. évfordulója alkalmából a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága és a Katolikus Pa­pok Pest megyei Békebizottsá­ga tegnap, a megyei tanácson megemlékezést tartott. Az ese­ményen részt vett dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese. Szebényi Ferenc apát, a bé­kebizottság elnöke megnyitója után, Kiss József kanonok, a Katolikus Papok Pest megyei Békebizottságának titkára em­lékezett ünnepi beszédében az elmúlt három évtized mun­kájára. Méltatta az eseményt dr. Bánk József váci érsekpüs­pök, Keresztes Szilárd görög katolikus segédpüspök, Bíró Imre kanonok, az Országos Béketanács katolikus bizottsá­gának főtitkára. Kiemelte a papi békemoz­galom jelentőségét Kovács An- talné, a Hazafias, Népfront Pest megyei Bizottságának tit­kára. Az ünnepséget követően dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke fogadta a papi békemozgalom Pest megyei vezetőit. Az IMI úfi& cr gazdaságosság felé gyár nehéz esztendői Egy Valljuk be: kedveljük, a sommás ítéleteket. Emberről, városról, íróról vaigy népről egyaránt gyorsan kijelentjük, egy-egy szóra szorítkozván értékelésünkben: ő rendes, az szürke és füstös, az zseniá­lis, ezek pedig precízek. A gazdasági élet összegző megállapításai természete­sen sokkal valósabb alapo­kon nyugszanak, mint a sok­sok szubjektív elemet is tar­talmazó fenti kijelentések, annyiban azonban hasonlí­tanak társaikhoz,- hogy gyor­san afféle állandó jelzővé válnak. Gondoljuk csak el. milyen sok vállalat visel ne­ve előtt ilyesféle címkét: a dinamikus, a vállalkozó ked­vű. vagy éppen nehezen moz­duló. A régi és az új Az ikladi Ipari Műszergyár nevének ilyen állandó kísé­rője volt az elmúlt évek so­rán a nem éppen hízelgő „ne­hézségekkel küzdő”, „ala­csony hatékonyságú”. Az 1977 —78-ban elszaporodott rossz hírek után tavaly már bizta­tó jelek is érkeztek, a mai na­pig elért eredményeik pedig már meghaladták az V. ött­éves terv teljes időszakára előirányzottakat. A nehézsé­gekről és a gondokról, a ki­bontakozás terveiről és ezek eredményéről, valamint a hol­nap feladatairól beszélgettünk dr. Sárosi József vezérigaz­gatóval. — Tulajdonképpen miért, s hogyan került nehéz helyzet­be az Ipari Műszergyár? — A válaszért jó néhány évvel vissza kell mennünk. Az 1951-ben alapított, s mo­torgyártással 1957 óta fog­lalkozó üzem a hetvenes évek elejére élavult. Kézi munka­erőre alapozva, manufaktu­rális módszerekkel folyt a ter­melés. A sorozatnagyság vi­szont ekkorra — 1972-őt ír­tunk — elérte azt .a mérté­ket, mely lehetővé és egyben szükségessé tette a gépesítést. Egyetlen példa: a motorok tekercsének berakását több száz asszony végezte kézzel. Ezt már énjemes volt auto­matikus tekercsbehúzókkal helyettesíteni — de, ha nem tettük volna meg. ma már ak­kor, sem találnánk rá mun­kaerőt. Nshéz időszak Így aztán 1973-ban elindí­tottuk’azt a beruházási prog­ramot, melynek keretében 1978-ig összesen mintegy 450 millió forintért vásároltunk gépeket, berendezéseket, kor­szerűsítettük a gyárat. A pénzügyi terheivel együtt 600 miliós vállalkozás egyidejűleg tűzte céljául a technológia megújítását és a gyártmányok fejlesztését, átalakítását — s mindezt úgy, hogy közben fo­lyamatosan termeltünk. A régi és az ú j együttes jelenléte so­rán 1975—76-ban jutottunk oda, hogy a beruházás költ­ségei már csaknem teljes egészében ránk nehezedtek, az eredmények pedig még nem jelentkeztek. így alakult ki az a bizonyos nehéz hely­zet ... — Mennyire érte ez várat­lanul a gyár vezetőit? — 1973-ban a kérdést így kellett feltenni: vagy teljesen megújítják a gyárat, vagy beletörődünk abba, hogy fo­kozatosan elhal, korszerűtlen­né, termelésre alkalmatlan­ná válik. Mikor az előbbi mellett döntöttünk, tudtuk, hogy nehéz, küzdelmes idő­szak vár ránk, de tudatosan vállaltuk ezeket a gondo­kat. Az egyetlen tényező, ami­re nem számítottunk, az olaj­válság volt, hiszen ennek kö­vetkeztében 1975-ben mint­egy 100 millió forintos ren- delóslemondást kelllett tudo­másul vennünk. — Milyen volt a hangulat ezekben az években a kapun belül? — Természetesen volt el­lenállás az újjal szemben. So­kan mondogatták: ha eddig is megéltünk, ezután is meg fogunk élni valahogy, minek ez a zűrzavar? Ez csak las­san, fokozatosan oldódott- oldódik. Végül is érthető: min­denki fél, hogy a munkahe­lyét „kiszervezik” alóla, a megszokott munka helyett mást kell tanulnia. Az új be­rendezésektől is sokan ide­genkednek. Azt a hőkezelő kemencét például, mely ma félévenként keresi meg a sa­ját árát. eleinte kenyérsütő­nek csúfolták... Intézkedési terv Nos, bármennyire is számí­tottak a nehézségekre, a leg­keményebb értékítélet köz­vetlenül a beruházás befeje­zése előtt érte önöket: 1977- es eredményei alapján „ala­csony hatékonyságú” kategó­riába került az IMI. Ekkor hogyan keresték a kibonta­kozást? — Az MSZMP Központi Bi­zottságának 1977. október 20-i határozata szellemében — mely a hosszú távú külgazda­sági politika és a termelési szerkezet korszerűsítésének irányelveit rögzítette —, ér­tékeltük a vállaltat jövedel­mezőségét és hatékonyságát, s elvégeztük a termékszerke­zet minősítését. Ezt követően — a társadalmi szervezetek­kel együtt — intézkedési ter­vet dolgoztunk ki. mit, s ho­gyan kellene tennünk a haté­konyság javítása érdekében. Elhatároztuk a termékszerke­zet összetételének javítását, a termelési szervezet fejlesz­tését, munkaszervezési, tech­nológiai korszerűsítéseket tűz­tünk ki — és hajtottunk vég­re. Mindezek eredményekép­pen tavaly már gyártmányaink közel 80 százaléka tartozott a legjobbnak számító „straté­giai" kategóriába, s mindösz- sze 1.8 százalék szerepelt a ..leállítandó’’ rubrikában. Mind belföldön, mind exportban ja­vult termékeink jövedelmező­sége. A tavaly megindult, kedvező tendencia idén az első félévben is folytatódott: kü lönöisen a tőkés piacokon si­került gazdaságosságunkat fokozni. — Ezek szerint lassan még­is beérik a sok fáradság gyü­mölcse Nincs tehát más hát­ra, mint a meglévő eszkö­zökkel, a kialakult technoló­giával gyártani á futó ter­mékeket? Két változat — Ennél nagyobb hibát aligha követhetnénk el. Két­ségtelen tény ugyan, hogy, ha, mondjuk, három évig egy fillért nem költenénk fejlesztésre, beruházásra, mu­tatóink évről évre javulná­nak: eszközeink értéke az amortizációnak megfelelően csökkenne, így eszközará­nyos nyereségünk egészen csodálatos lenne. Persze, hogy utána mi történne a vállalat­tal, az már más kérdés! Nyil­vánvaló tehát, hogy már most foglalkoznunk kell a követ­kező évek fejlesztési felada­taival. Jelenleg két változat szerepel elképzeléseink kö­zött. A minimális program szerint a meglévő berende­zéseinket kiegészítő gépek­kel látnánk el, s így emel­nénk magasabb szintre a tech­nológiát. Ehhez mintegy évi 50 millió forint beruházásra lesz szükség, s ezt mindem­képpen meg kell csinálnunk, ha nem akarunk lemarad­ni. A másik, a nagyobb sza­bású terv a termelés jelentő­sebb bővítését Irányozná elő. elsősorban a tőkés piacokon megszerezhető eladási lehe­tőségek kihasználása céljá­ból. Szériamotorokkal nem tudunk továbbra sem áttörni, de speciális motorjainknak — a méiték utáni szabásban erő­sek vagyunk — jó piaca van most is, s ezt bővíteni lehet­ne. Természetesen ma még nem tudom megmondani, hogy végül is melyik variáció va­lósul meg a VI. ötéves terv során, a célja azonban mind­kettőnek ugyanaz: tovább­haladni a még hatékonyabb gazdálkodás irányába. Weyer Béla Európa ifjúsága képes a döntések aktív formálója és részese lenni Maróthy László felszólalása a fiatalok tanácskozásán Az Európai Ifjúsági Együtt­működés Szervezetének első konzultatív tanácskozásán — mint arról az 1. oldalon be­számoltunk — tegnap felszó­lalt Maróthy László, a KISZ KB első titkára. Az ifjúsági szövetség köz­ponti bizottsága neveben me­leg szavakkal köszöntötte a kétnapos budapesti fórum résztvevőit. Örömmel nyug­tázta, hogy e nagy jelentősé­gű konferenciának — amely­nek felelősségteljes munkáját egész Európa demokratikus és békeszerető ifjúsága fi­gyelemmel kíséri — házigaz­dái lehetünk, majd így foly­tatta: A megoldások a tárgyalásokban keresendők — A második világháború utáni évtizedek legreprezenta­tívabb európai ifjúsági ta­nácskozásától kontinensünk fiataljai joggal várják el, hogy olyan cselekvési programot dolgozzon ki, amely hozzájá­rul az európai ifjúságot fog­lalkoztató kérdések megoldá­sához. Amikor az enyhülés és a feszültség tényezői együtte­sen vannak jelen a nemzet­közi helyzetben, számottevő az európai ifjúság szerepe, erői­nek mozgósítása az enyhülé­sért, a békéért — hangsú­lyozta a KISZ KB első titká­ra. — Kiemelkedő jelentőségű­nek tartjuk a közép-hatótávol­ságú nukleáris fegyverekről és az előretolt állomásoztatású amerikai hadviselési eszkö­zökről kezdődő . tárgyalásokat. Hasonlóképpen fontos, hogy az előkészítés alatt álló mad­ridi konferencián megállapo­dás szülessen az európai ka­tonai enyhüléssel és a lesze­reléssel foglalkozó konferen­cia 1981-re történő összehívá­sáról. A szónok ezután hazánk és szövetségeseink külpolitikájá­ról beszélt. Kiemelte, hogy a különböző kérdések megoldá­sánál mi a tárgyalásokat ré­szesítjük előnyben, nem pe­dig a fenyegetőzést, a kész tények politikáját. Ifjúsági szövetségünk — a magyar ifjúság alapvető ér­dekeiből kiindulva — a leg­határozottabban sürgeti mind­azon politikai és társadalmi erők összefogását, amelyeknek érdeke aZ enyhülési folyamat folytatása. — Mi a politikai, a gazda­sági, a kulturális és a tudo­mányos kapcsolatok gazdagí­tása mellett vagyunk, ennek érdekében dolgozunk. Hatá­rozottan támogatjuk azt is, hogy egymás jobb megisme­réséért bővüljenek az európai népek, az európai emberek közötti közvetlen kapcsolatok. Szívesen látunk hazánkban minden vendéget, és megelé­gedéssel tapasztaljuk: a bur- Zsoá propaganda rólunk ter­jesztett rémképeit a magyar valóság semmivé teszi nyugati látogatóink szemében. Közös munkával[ azonos célokért Maróthy László a továb­biakban kitért arra, hogy kontinensünk történetében még soha olyan nagy mér­tékben nem kapcsolódtak be az enyhülésért és az együtt­működésért folytatott közös munkába a különböző ideo­lógiai és politikai orientáció­jú erők, mint az utóbbi év­tizedekben. Ezek sorában az európai haladó ifjúság is szá­mos alkalommal bizonyította: képes nagy horderejű dönté­sek aktív formálója és cse­lekvő részese lenni. — A jelenlegi nemzetközi helyzetben nagy jelentősége van annak, hogy ez a képes­ség és elhatározás kifejezésre jusson tanácskozásunk sike­rében. Ezt szolgáló közös munkánkhoz kedvező feltéte­leket, jó alapot teremt az eu­rópai ifjúsági együttműködés struktúrája az elfogadott do­kumentumokkal együtt — hangsúlyozta befejezésül a KISZ KB első titkára. I Hozzászólás cikkünkhöz Zöldségtermesztés és vásárlás A Pest megyei Hírlap .ok­tóber 1-i számában Valkó Bé­la tollából Csökken a terület? — zóidségtórmesztési gondok­kal címmel cikk jelent meg, melynek néhány megállapítá­sára kívánok reagálni. Vállalataink éppen a na­pokban keresik fel a termelő partnereket a jövő évi szer­ződések megkötése ügyé­ben, mivel ez évben már ok­tóber 31-re rendelkezniük kell az 1981-es, szerződések­kel. Központunk két cikk, a burgonya és a vöröshagyma kivételével _ ezekre még szerződési maximumokat írunk elő — teljes mérték­ben szabad kezet ad a vál­lalatoknak a szerződések megkötésében. Természetesen a Vállalatok az értékesítési lehetőségek (a várható la­kossági szükségletek, társ-, megyei, export-, illetve kon­zervipari szerződéseik) isme- petében közös megegyezéssel alakítják ki~ a termelőkkéi a jövő évi szerződéseket. Sőt, ezt néhány százalékkal túl is biztosítják, a több éves ta­pasztalatok alapján. A Pest megyei termelőüzemek — el­ső ízben — nein csupán a Pest megyei Zöídérttel; a Buda­pesti Zöldérttel, hanem más megyei Zöldértekkel is szer­ződhetnek, tehát a sokat vi­tatott megyei határokat fel­oldottuk. A garantált árakat illetően hiányos a cikkíró informált­sága. A Konzervipari Tröszt és a Hűtőipari Vállalat, to­vábbá a Hungarofruct a szer­ződésekre vonatkozó, új ga­rantált árakat korábban ki­adta. A Zöldért-vállalatok a központ által kiadott garan­tált árakat — melyeknek szá­ma növekedett az elmúlt év­hez képest — szintén érvé­nyesíti a szerződéskötés so­rán, illetőleg tájékoztatják ezekről a szerződő partne­reiket. Ami az árakat illeti, a Zöl- dért-váilalatok számára meg­engedett a fogyasztói árból számított 46—48 százalékos árrés képzése a folyó év ele­jétől, ezt azonban éves szin­ten megközelítőleg sem tud­I Bemutató Apaipusztán Állóvizeink tisztaságáért Egyre nagyobb veszélyt je­lent állóvizeink számára a műtrágyázás következtében el­szaporodó hínár és vízinö-,. vényzet. Ezt a túlburjánzó ve- j getációt kaszálja le a hazánk­ban még újdonságnak számító gép, amelyet tegnap mutattak be Apajpusztán. Több más hasznos masinával, berende­zéssel és technológiával is megismerkedhetett az a több mint 400 szakember, aki részt vett az Országos Vízügyi Hi­vatal. a Vízgazdálkodási Tu­dományos Kutatóközpont, a Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat közösen szervezett és gyakor­lati bemutatóval kiegészített tanácskozásán. Pest megyéből 7 társulat képviselői voltak jelen. Az ár- és belvízkárok elhá­rítása, valamint a mezőgaz­daság öntözővíz-szükségleté­nek biztosítása a vízügyiág kezelésében levő csaknem 4200 kilométernyi árvízvédelmi töl­tés és 80 ezer kilométer hosz- szúságú öntöző-, valamint bel­vízelvezető és üzemi csatorna rendbentartása népgazdasági szempontból is igen jelentős. A tegnap bemutatott gépek, amelyek az 1980-ig elért ered­ményeket reprezentálták, egy­ben irányt is mutatnak az el­következendő törekvéseiből gyártmányú évek fejlesztési is. A hazai berendezések mellett osztrák és nyugatné­met cégek is bemutatták leg­újabb gépeiket. A szakmai öt­letbörzét követően gyakorlati bemutatóra került sor. L. J. A bemutatott gépek egy csoportja Bozsán Péter felvétele ják elérni. Minthogy önálló gazdálkodásra kötelezettek a vállalatok, egy-'két napon keresztül a cikkben említett 2 forintos- termelői, illetve a hétforintos fogyasztói dinnye- ár sem kizárt. A központnak azonban ilyenről nincs tudo­mása. A görögdinnyét huza­mos időn át 3,50—4 forintos beszerzési ár mellett 5—5,60 forintos fogyasztói áron érté­kesítette a budapesti Zöl­dért Vállalat. Ugyanebben az időszíakban a termelői stan­dokon mindig többet kértek a fogyasztóktól. Egyébként a vállalatok szerződésen kívüli, úgyneve­zett szabadárut is felvásárol­nak a gazdaságoktól, ameny- nyiben az értékesítési lehető­ségeik ezit megengedik. Álta­lában ilyenkor a szerződéses ártól 15—20 százalékkal ala­csonyabb árat alkalmaznak. A vállalataink érdekelt­sége a Pest megyei, illetőleg az ország kertészeti termelé­séből csupán 25 százalék kö­rüli. Rajtunk kívül nagy a ré­szesedése az élelmiszeripar­nak és a exportnak is, to­vábbá erőteljes ebben a me­gyében a termelőüzemek ön­álló piacozása, izeknél a szer­veknél egyáltalán nincs tu­domásunk visszalépésről ez •évhez, vagy a közelmúlt évek­hez képest. Számunkra ezért érthetetlen a termelőgazda­ságok részéről a becslések szerinti, mintegy 20 százalé­kos területcsökkentés. Ennek ellenére lehetnek rövidebb időszakok ezután is, amikor az úgynevezett összeérések alkalmával né­hány napon át nehezen érté­kesül az áru, ugyanis, a ren­delkezésre álló technika nem teszi lehetővé a zökkenő nél­küli áruátadásokat. Ennek el­lensúlyozására szolgál, hogy a szerződésekben az áru iite- meexsét is kölcsönösen ki kell kötni, s az áru tömeges meg­jelenése után a kikötéseket kölcsönösen be kell tartani. Központunk több éve erre buzdítja, ösztönzi a vállalato­kat. Sajnos, azonban külön­böző okok miatt ennek még nagyon kevés az eredménye. Pedig az ettől eltérő megol­dások nagy veszteségeket okoznak mind a termelés, mind a kereskedelem olda­lán. Panák László, a Zöldker vezérigazgatója

Next

/
Thumbnails
Contents