Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-15 / 242. szám

Fiatal egyesület Minden érdeklődő tag lehet A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság a múlt hét végén ünnepelte megala­kulásának tízéves évforduló­ját. Nagyon ifjú hát ez az egyesület a jó néhány több mint százéves között, mégis kivívta már helyét a tudomá­nyos világban. Sőt, aktivitásá­val, sokoldalúságával egyi­kévé vált a legismertebb tu­dományos társaságoknak. Nagyobb érdeklődés Nincsen ebben semmi meg­lepő. hiszen tagjainak, úgy­mond, hivatalból kell érteni a szervezéshez. Ez a megál­lapítás persze nem egészen igaz, hiszen az SZVT azokat is várja tagjai sorába, akik még nem mesterei a szerve­zés és a vezetés tudományá­nak, viszont tanulni szeret­nének. Ezért lehet az SZVT tagja minden érdeklődő' mű­szaki és közgazdasági szak­ember, s bárki aki munkája során e tudományokkal ta­lálkozik. — Ennek megfelelően ala­kult ki az SZVT' nagykőrösi tagsága is — mondja dr. Var­ga András, a városi szervezet titkára. — Jelenleg 71-en va­gyunk az egyesületben. Jogi tagsága pedig a konzerv­gyárnak, valamint a Gépjaví­tó és Faipari Szövetkezetnek van. Minthogy városi szerve­zetünk csak 1977-ben alakult meg, lényegében elégedettek lehetünk a létszámmal, bár szerintünk néhány munka­helyen nem kielégítő az ér­deklődés. — Nyilván, itt is érvénye­sül a kereslet és a kínálat törvénye. Mit nyújt a tagok­nak az SZVT városi szerve­zete? — Megalakulásunk óta leg­fontosabb feladatunknak te­kintettük a legkülönbözőbb területeken dolgozók érdek­lődésére számot tartó előadá­sok szervezését. Foglalkoz­Egészségügyiek kirándulása Városunk egészségügyi dol­gozói jól sikerült szakszerve­zeti kiránduláson vettek részt a napokban. Mint Hadas Éva olvasónk írja levelében, ezút­tal Veszprémben jártak. No­ha az esős idő délutáni prog­ramjukat kissé elrontotta, mégis meg,tekinthették a veszprémi várat, a híres-ne­vezetes Gizella-kápolnát, a Ba­kony múzeumot és a Kitten- berger Kálmánról elnevezett állatkertet. Egyébként ez az egyetlen magyar állatikért, amelyben gorilla is látható. Olvasónk levelében elis­meréssel ír a kirándulás le­hetőségét megteremtő szak- szervezeti aktivistákról, s a lelkes idegenvezetőkről. Rugalmas termelés M ég napjainkban is — érték alapján számít­va —, tíz százalékkal részesednek a gép- és beren­dezésipar termeléséből azok az áruk, amelyek készítését első ízben 1959-ben vagy ko­rábban kezdték meg. S egé­szen másnak látszó, valójá­ban azonos értelmű eset: a vegyipar egy év alatt 228 új termékkel lépett piacra, ami önmagában örvende­tes, elismerésre érdemes. Ám ezzel együtt az új áru­cikkek aránya a teljes ter­melésből az egy százalékot sem tette ki. További pél­da arra, hogy nem elszórt, hanem sajnálatosan jellem­ző akadályon törik meg gyakran a lendület: a szö­vőgépek állásideje az üzemidő 14 százalékát érte el egy esztendő átlagában a textiliparban, ám azon belül a gyapjúiparban már 28 százalék volt, s ugyanitt az automata szövőberende­zések az üzemidő 41 száza­lékában álltak tétlenül. A rugalmas termelés sok­féle részteendő eredménye, de természetes, hogy a ru­galmasságnak is korlátái vannak. Többnyire nem le­het elvárni egy műszeripa­ri cégtől, hogy állítson elő fémtömegcikkeket, így bú­torvasalásokat, mert azok igencsak kelendőek lenné­nek. Az viszont jogos kívá­nalom, hogy a cég igyekez­zék technikai, technológiai eszköztárát rugalmassá for­málni. Rugalmassá, azaz képessé arra, hogy amikor a fölhasználók úgy igény­lik, akkor alkatrészek nagy tömegét termeljék meg, amikor pedig a legkereset­tebb műszercsaládra fut­nak be a rendelések, akkor rövid idő alatt az kerüljön le a gyártósorokról. Jogos kívánalomról ir­tunk az előbbi bekezdés­ben, s hogy tényleg jogos lehessen, hozzá kell ten­nünk a következőt: elen­gedhetetlen, hogy a rugal­masság kifizetődőnek bizo­nyuljon, a bevételek tük­rözzék tehát a teljesít­ményt, legyen az áru vagy szerviz, alkatrész vagy be­rendezés, csekély értékű, esetleg ellenkezőleg, nagy pénzbe kerülő holmi. Nem ez volt a helyzet, ilyesfajta előnyöket nem élveztek azok a cégek, amelyek a korábbi szabályozás körül­ményei közepette is meg­próbáltak rugalmasak len­ni. A szabályozás tökélet­lensége — az érdekeltség és az ösztönzés hiánya —, s a termelő ‘kényelmessége ösz- szetalálkozott, ráadásul to­vább fokozta ezt a hatást az objektív adottságok némely elemének gyengesége. Az elemzések azt mutat­ják, a gépgyártásban álta­lában nem gond a rugal­masan fölhasználható tech­nikai eszköztár, hanem — gyakran ^ az a baj, hogy a gyors váltásokat a terme­lési folyamat egy-egy pont­ja akadályozza meg; a fe­lületkezelés hiánya vagy szerény kapacitása, a festő­műhely korszerűtlensége, egyetlen nagy teljesítményű sajtoló nélkülözése stb. Amiből arra következtet­hetünk: jó néhány termelő­helyen figyelmes vizsgáló­dás eredményeként csekély — viszonylag szerény — rá­fordításokkal igenis kiala­kíthatók a rugalmas áruki­bocsátás feltételei. A ta­pasztalat viszont arra fi­gyelmeztet : a vállalatok vagy a meglevő technikai, technológiai alapokhoz szabják a gyártmányterve­zést — konzerválva ezzel a nehézkességet, s 'vele az el­maradást a nemzetközi pia­ci követelményektől —, vagy teljes körű fejlesztést óhajtanának megvalósíta­ni. Talán középút nincsen? Vitathatatlan: nem elég, ha úgy határoz a termelő, hogy megpróbál rugalmas lenni. Ehhez feltételek szükségesek; előgyártmá- nyok, könnyen — és a tö­megtermelés következtében —, olcsón beszerezhető ki­egészítő gépfelszerelések, szerszámok stb. kellené­nek. A fejlesztési irányok napjainkban azt mutatják, hogy elsősorban a szakosí­tott részegység- és alkat­részgyártás fejlesztésében rejlenek nagy lehetőségek a feldolgozó ágazatok _ ru­galmasságának fokozásához. N incs rugalmas termelés az igények ismerete nélkül. A lassúság a rugalmasságban: fából vas­karika. Olykor mégis sike­rült, sikerül elérnünk. A hazai textilipar például a vevő kérte kimintázást há­romszor annyi idő alatt va­lósítja meg, mint legerő­sebb külföldi versenytársai, s ezzel együtt még a rugal­mas — divatot követő — területek közé tartozik! Ami esetenként erőteljes figyel­meztetés arra, ott tartunk-e lehetőségeink kamatoztatá­sában, ahol lehetnénk? S ahol lehetnénk a termelés rugalmasságában, az még mindig eléggé elmarad at­tól, ahol kellene, hogy le­gyünk. L. G. tunk a vezetői munka elmé­leti és gyakorlati kérdései­vel, a munkahelyi szervező tevékenység szerepével és helyzetével, ismertettük a kor­szerű szervezési módszere­ket. Nagyon érdekes előadást h'/llgathattak meg a nagy­kőrösiek a munkaerő-gaz­dálkodás nehézségeiről és a vállalati belső tartalékok fel­tárásáról. Évenként vissza­térünk egy vagy több előadás­ban a közgazdasági szabá­lyozó rendszer változásainak elemzésére. Érdekességként előadást szerveztünk a jövő­kutatásról is. — Mit hoz a jövő az SZVT városi szervezetének életé­ben? — A múlt hónapban vet­tünk részt az SZVT vezetői­nek országos értekezletén, melyen nemcsak a múltról, hanem jövőbeli tennivalóink­ról is szó esett. Az ottani ha­tározatok szerint a központi szervek csökkentik az úgyne­vezett nagy rendezvények szá­mát, illetve, ha ilyen meg­tartását határozzák el, akkor erre a célra a szabad hétvé­geket használják fel. Rendezvények — E változtatástól azt vár­juk, hogy a korábbinál töb­ben utazhatunk országos ta­nácskozásokra. Arról is ha­tároztak az SZVT vezetői, hogy több egynapos regioná­lis rendezvényt szerveznek. Mi, nagykőrösiek is igyek­szünk ezeken részt venni. Egyébként az a tervünk, hogy több előadást tartunk a VÍ. ötéves terv gazdaságpolitiká­járól, a vállalati szervezési feladatok megoldásáról, s ál­talában a munkaszervezés helyzetéről. — Szó lesz előadásainkon a szellemi munka hatékonysá­gáról, az élelmiszer-gazdaság feladatairól, a jelenleg foly­tatott bér- és jövedelempoli­tikáról. Közben, közösen az Országos Ergonómiai Szak­osztállyal, készülünk a Nagy­kőrösön megtartandó III. Er­gonómiai Nyári Akadémia megrendezésére. — Legközelebb október 20- án várjuk az érdeklődőket, amikor a műszaki hét kere­tében hazánk külgazdasági kapcsolatairól tartanak szer­vezetünknél előadást. Bizo­nyára sokakat érint majd az a decemberi tanácskozásunk is, melyen a közgazdasági szabályozó rendszer várha­tó változásait vitatjuk meg. T apaszt alat csere — A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaságnak nin­csen Pest megyei szervezete. Okoz-e ez nehézségeket a vá­rosi egyesületi életben? A megyében három városi szervezet tevékenykedik, még­pedig Vácott, Nagykőrösön és Cegléden. E három városi szervezet között kezdettől fog­va szoros együttműködés ala­kult ki. Gyakran keressük fel egymást tapasztalataink ki­cserélése végett, s igyek­szünk egymás rendezvényeit is propagálni. — Közös tevékenységünk nagyon megkönnyíti mun­kánkat. Egyébként jó a kap­csolatunk városunk többi tudományos egyesületével is. s ennek tudható be, hogy e rövid idő alatt is viszonylag szép eredményeket értünk el. F. P NAGYKŐRÖSI vaíifa A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 242. SZÄM 1980. OKTOBER 15., SZERDA 7 a rial masabb műsorpo! etikával Változó művelődési igények Negyedszázad nem nagy idő, hiszen a mai átlagéletkor en­nek mintegy háromszorosa. Ám negyedszázadot egy mun­kahelyen eltölteni, méghozzá első számú vezetőként, ha szabad ezzel a kifejezéssel él­ni, bizony 'elismerésre méltó teljesítmény. A gyorsan vál­tozó világban szinte különös­nek tűnik ez az állandóság. Óhatatlanul felmerül az em­berben a kérdés, hogy nem sok-e ez a huszonöt év? Eny- nvi idő alatt beleiásuilhat az ember a munkába ;.. — Igein, ha a munka nem változik. Ámde, aki az idővel együtt él és gondolkodik, vagyis változik és változtat, annak mindig van lehetősége a megújulásra. Nekem sze­rencsém volt, mert már 25 éve igazgatom az Arany Já­nos Művelődési Központot, mai feladataink lényegesen különböznek a korábbiaktól. Tehát a munkám sókat vál­tozott. Egyébként ez a sok esztendő nagyon gyorsan telt el és főként sok munkával — emlékezik Kis István igazga­tó a kis házi ünnepség után. Arra vágynak — Ha szétnézünk a világ­ban, elégaé gyakran tapasz­talhatjuk, hogy baj van a mű­velődési központokkal. Nem szerencsés a programjuk, ke­vés a látogatójuk, nem talál­ják a helyüket a falu vagy a város életében. Mit mondhat erről negyedszázad tapasztala­tainak birtokában? — Kétségkívül sek helyen találkozhatunk kedvezőtlen jelenségeikkel, ámde általáno­sítani nem szabad csak ezek­ből. Szerintem — szögezi le határozottan a jubiláló igaz­gató — a művelődési házak­nak még fontosabb szerep jut a jövőben, miint a korábbi években. Gyakran szoktunk panaszkodni, hogy az embe­rek az utóbbi időben befelé- fordulók, otthonülők, televí­ziónézők lettek. — Sajnos ez igaz, ámde sok jel mutat arra, hogy ez a fo­lyamat, ha nem is ért véget, de gyengült. Mind többen vágynak arra, hogy a munka­helyi és a családi közösségen kívül valamiféle szabadidős kollektívához is tartozzanak. Nos, a művelődési házak kü­lönösen alkalmasak arra, hogy ezeket megszervezzék. Vagyis szerintem az utóbbi időben megnövekedtek az igények ezekkel az intézményekkel szemben. S ez igen örvende­tes, mert ha ezek kielégítésére törekszünk, akkor felszámol­hatjuk a mai gondokat. — Csakhogy ehhez, leg­alábbis itt Nagykörösön nin­csenek meg maradéktalanul a tárgyi feltételek. Ez a ház, mindenki tudja, nem műve­lődési központnak épült... — Való igaz, hogy nem a legszerencsésebb az elhelye­zésünk. Nehéz kialakítani az ilyen jellegű intézmények leg­fontosabb részét, az úgyneve­zett klubövezetet Ugyanak­kor észre kell venni azt is, hogy tevékenységünk feltéte­lei, hála a város vezetőinek, ma összehasonlíthatatlanul jobbak, mint 25 évvel ezelőtt. S a következő hónapokban még tovább' javulnak, hiszen most folyik az épület felújí­tása. Szóval a nehézségek el­lenére bátran nézhetünk az igények növekedése elé. Mindenki gyarapodjék — A művelődési központok tevékenységét rendeletak sza­bályozzák. No meg a társa­dalom igényei. Megfogalma­zódnak-e ezek határozott for­mában itt a városban? — Az esetek többségében igen, s nagy gondot fordítunk arra, hogy ezeket megismer­jük és hozzájuk igazodva dol­gozzunk. Csakhogy nem si­kerül mindig kielégíteni az igényeket. Például megrende­lünk egy előadást, mert sokan szeretnék látni. Aztán kide­rül,. hogy valamiért éppen itt nálunk a jó hírű műsor csap­nivalóra sikerült. A nézők joggal elégedetlenek. Máskor mag az a gondunk, hogy a jó program iránt csekély az ér­deklődés, hiátaa tesznek meg minden tőlük telhetőt a szer­vezők. — Ezen lehet kesereg­ni, de a tanulság mégiscsak az, hogy javítani kell propa­gandánkat. És a műsorpoliti­kánknak is nagyon rugalmas­nak kell lennie. Tekintetbe kell vegyük, hogy egyesek sznobizmusból, mások egysze­rűen időtöltésből, ismét má­sok ténylegesen művelődni járnak ide. Mindegyikük igé­nyeit ki kell elégíteni, de úgy, hogy végülis mindenki gya­rapodjék. Aikár volt ilyen szándéka, akár nem. Minket a mai kor műveltségeszménye kötelez a munkára, ezt kell szolgálnunk. Elegendő alkalom — Vessünk egy pillantást most már valóban a múltra. Hogyan kezdődött Kis István igazgatósága? — Egészen pontosan 1950. október 1-én kerültem ebbe a munkakörbe. Nagy Ferenc ak­kori vb-titkár keresett fel előtte, s ő beszélt rá, hogy vállaljam el ezt a tisztet, őszintén szólva nagyon ne­hezen adtam be a derekamat. Pedagógus voltam, s nagyon szerettem a munkámat. — Persze ennek az ódzko­dásnak nem sok értelme volt, hiszen az az igazság, hogy a művelődési központ igazgató­ja is nevelő. S az alkalmak hiányára sem panaszkodhat, hiszen például itt az Arany János Művelődési Központ­ban. évenként 120—130 ezren fordulnak meg. Farkas Péter SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Palotai sikeres dobása Korszerű technológia Megkezdték az iskola építését A Bács megyei Állami Épí­tőipari Vállalat dolgozói már sok szép épülettel járultak hozzá városunk jelenlegi ar­culatához. A napokban ellá­togattunk a vállalat nagykő­rösi Kossuth Lajos utcai iro­dájába, ahol Bállá Balázsépí- tésvezetővel újabb munkáik­ról beszélgettünk. — Legnagyobb feladatunk a Vági István lakótelepen a 16 tantermes iskola felépíté­se. Az épület úgynevezett Hajdúváz-elemekből készül. Már megkezdtük a felvonu­lást, s utat is építettünk, hegy a közlekedés könnyebb le­gyen. A befejezési határidőt illetően még nem született döntés. Másik nagy munkánk a Törteli úton egy 120/20 kilo­voltos trafóállomás építése. Ezt a DÉMÁSZ üzemigazga­tóság rendelte meg tőlünk. Az iskolaépítésnél Gyovai Mihály brigádvezetőt, Tarcsi Balázst, Mészáros Sándort, Papp Imrét, Sulák Istvánt és Kiss Ferencet nagy munká­ban találtuk. Az ácsból, kő­művesből, segédmunkásból, villanyszerelőből álló brigád 3 hete dolgozik a felvonulási épület és a bejárati út elké­szítésén. Mint mondották, a télen is folyamatosan szeret­nének dolgozni, mert tudják, hogy az új iskolára már igen nagy szükség van. K. K. A korán elhunyt kiváló, sokszoros válogatott és bajnok Kazi Aranka középtávfutó emlékére atlétikai versenyt rendeztek Budapesten. Az or­szágos viadalon felnőtt férfi diszkoszvetésben 16-an indul­tak. Palotai János (Nk. Peda­gógus SE) volt az egyedüli if­júsági, aki felnőttek között (2 kg-os diszkosszal) a döntőbe jutott, és 46,18 méteres, ifjúsá­gi aranyjelvényes és felnőtt II. osztályú szintű eredménnyel a nyolcadik helyen végzett. Rajt középiskolás kézilabdában Vecsési SE—Nk. Kinizsi 10-7 (5-1). Nk.: Pozsár — Ko­vács A. (l),,ViIcsák (1), Járdi (3), Györfi, Hatvani (1), Papp (1); csere: Tóth Gy.. Végig sza­kadó esőben játszották idegen­ben az összevont járási férfi bajnoki kézilabda-mérkőzést. Sérülés és betegség miatt tar­talékosak voltak a körösiek. Az alacsony színvonalú játék­ban a bírók megengedték az ottaniak túl kemény játékát. A vecsésiek dobtak több gólt, s ez döntött. A mérkőzést a kö­rösiek megóvták, mert az el­lenfélnél egy eltiltott játékos — ha csereként is — de sze­repelt. Egyébként a csoport bajnoka a megyei, a 2—3. he­lyezettje pedig a jövőre létre­hozandó területi bajnokságba jut. Tizenkét férfi- és nyolc női (közöttük 1—1 nagykőrösi) csapat indult az 1980/81 -es tanévi megyei középiskolás kupaviadalon. A nyitó játék­napon a toldis fiúk idegenben léptek pályára, a gimnázium! pályán pedig leánymérkőzést játszottak. Férfiak: Nk. Toldi—Váci 204-es Szakmunkásképző 21-13 (11-5). Ellenfelük otthonában is biztosan győztek a toldisok Legjobb dobó: Járdi (9). Nők.- Nk. Gimnázium—Ceg­lédi Egészségügyi DSK 11-7 (3-2). Idény eleji játék, sok hibával. Mindkét fél — de fő­leg a körösiek — több hetest és biztos helyzetet is kihagy­tak. Gólok: Faul (7), Nagy (2), Dohány és Sebestyén (1-1). Hét közi, 3X20 perces ba­rátságos mérkőzést játszott a Kinizsi-sporttelepen az Nk. Kinizsi és az Nk. Toldi DSK. Az eredmény 35-18 a Kinizsi javára. MAI SPORTMŰSOR Atlétika Kinizsi-sporttelep, 14.30: az úttörő-olimpia városi öttusa őszi fordulója. Kézilabda Idegenben: az Nk. Toldi középiskolás férfi kupamér­kőzése. Teke Temetőhegyi pálya, 16.30: yolánbusz (Nk.) A—Ceglédi Üttröszt KÖZGÉP ifi, megyei csapatbajnoki mérkőzés. S. Z. Moziműsor Csontváry. Színes magyar film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás kezdete: 6 és 8 óra. A STÚDIÓTEREMBEN Fiúk a térről. Magyar film, fél 4-kor. Utazás a koponyáin körül. Magyar film, fél 6-kor. Elszakadás. Amerikai film. (16 éven felülieknek), fél 8- kor. Színházi előadás A kecskeméti Katona József Színházban, este 7 órakor Bar- ta Lajos: Szerelem. Szakmun­kásbérlet. Köszönetünket fejezzük ki mind­azoknak, akik drága halottunk, Abrahám István temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. írásban együttérzésü­ket nyilvánították, és fájdalmun­kon enyhítem igyekeztek. A gyá­szoló család. ISSN 0133 — 2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents