Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-10 / 238. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 238. SZÄM 19S0. OKTOBER 10., PÉNTEK Javuló feltételek A testnevelés múltja és Jelene A magyarországi hivatalos iskolaügyben már a XVIII. században jelentkezett az egészséges életmódra nevelés kívánalma. Az 1777. évi Ratio Educationis állami szinten foglalkozott e kérdéssel, megszabta a tanulók engedélyezett játékait, s játékterek kialakítását javasolta. Az 1791. évi törvényeikkely azért tartotta fontosnak a testgyakorlást, hogy később a katonai fáradalmakat jól bírják. Ellenszenvet keltő rendelet Mindezek és a XIX. század első -felében született kezdeményezések, tervezetek semmiféle eredményt nem hoztak. A kérdésben végül is az 1868. évi népiskolai törvény döntött, amely a népiskola kötelező tárgyainak sorába felvette a testnevelést. A tárgyat ekkor testgyakorlásnak nevezték, ami testgyakorlatokat, sorfordulásokat, sorkanyarodásokat, s különféle játékjavaslatokat foglalt magába. Az elemi és polgári iskolában e célra heti két órát engedélyeztek, függetlenül attól, hogy egy-egy iskolában, osztályban hány tanulót zsúfoltak össze. A gimnáziumban 1883-ban vezették be kötelezően a testgyakorlást. A rendelet széles körű ellenszenvet keltett, s'a dühös kritikákba bizony sok esetben sértő rosszallások kerültek. A tárgyat oktatókat hozzá nem értő, avatatlan idomároknak bélyegezték, az órákat haszontalan masírozgatásoknak tartották, s az egészben pusztán katoiiai idomítást láttak. Alig néhány éve, hogy. a testnevelési órák számát évi hatvanhatról kilencvenhatra emelték. Valljuk meg őszintén, sokan mellékes, lényegtelen tárgynak tartották, afféle kötelező rossznak, ami többek között abban is meg- .mutatkozott, hogy az iskolák igazgatói e tárgy szakos ellátásával törődtek a legkevésbé. Ha éppen testnevelő hiányzott, azt képesítés nélküli bármikor megkaphatta. A feltételek megteremtése pedig még ma is hagy maga után kívánnivalót. Egészséges életmódra nevelnek Mivel az utóbbi években a korábbinál jóval nagyobb hangsúly helyeződött az ifjúság testi nevelésére, a helytelen szemlélet visszaszorult, mégpedig olyannyira, hogy járásunk, negyvenhét testnevelője közül csupán hat képesítés nélküli, de közülük négy jelenleg végzi a főiskolát. Ha ehhez hozzávesszük, hogy néhány kis iskolában minden tárgy szakosítása lehetetlen, a szakos ellátottsággal elégedettek lehetünk. Nem idomárok, hanem alaposan felkészített nevelők segítik elő a testi fejlődést. Miért tornáznak évi kilencvenhat órában a gyerekek? (Ezt az óraszámot csupán a matematika szárnyalja túl, az irodalomé, az ötödikes nyelvtané és az orosz nyelvé ugyanennyi, a többié . kevesebb.) Ez nem véletlen. A játékkal, a sporttal, a testedzés lehetőségeivel, eljárásaival úgy fejleszti a testnevelés a fiatalokat, hogy azok képesek legyenek az eredpiényes munkára. rendelkezzenek az -egészséges életmód kialakításához nélkülözhetetlen ismeretekkel, felkészültséggel, s készek és képesek legyenek a haza védelmére. Az általános pozitív emberi tulajdonságok kialakítása, erősítése mellett elsősorban a gyermekek edzettségét, teherbíró képességét kell fokoznia, mozgás- és játékkultúrájukat fejlesztenie. A századforduló vidéki iskolájában a testneveléshez legfeljebb az udvar volt meg, mint játéktér, de egyébre nem előbb vázolt célok eléréséhez tellett. Hogyan állunk ma az elengedhetetlenül szükséges feltételekkel? Nagyobb terek a játékhoz Járásunkban'és a városban is egyre több a tornaterem. I Nemrégiben adták át Gödöl- I lön a Karikás Frigyes, illet- i ve az Imre utcai iskola csarnokát, Pécsien és Aszódon is épül egy-egy. Ügyesnek, leleményesnek bizonyultak a do- monyiak, akik e célra 18 méter széles, 24 méter, hosszú raktárvázat vásároltak, amit társadalmi munkával átalakítottak tornateremmé. Jelentősen javult a helyzet a sportpályák tekintetében is. Mindössze öt iskolának nincs kézilabda-pályája. A rendszeres sportversenyek szükségessé teszik az eddiginél nagyobb méretű sportterek létrehozását. Ezek nélkül nehézkes és hosszadalmas a bajnokságok lebonyolítása. Sajnos, eddig csupán két iskola büszkélkedhet járásunkban ilyen játéktérrel, Gödöllőn a Damjanich János iskola, illetve a galgamácsai. A tantervben előírt követel mények teljesítéséhez szükséges alapvető szerekkel valamennyi iskola rendelkezik járásunkban. A szakos ellátottság, a testnevelők rendszeres .továbbképzése és tájékoztatása biztosítéka a testnevelés iránti fokozott igények mind teljesebb kielégítésének. Jé napot! Vagy tízen álltunk a tanácsháza bejáratánál, további társakat várva a beruházási szemléhez. Folyt a szó, amikor váratlanul hangos jó napot köszönés ütötte meg fülemet. Váratlan volt, hisz nem láttam közeledni senkit. A vissza- köszönéskor, akik ismerték a hang gazdáját, egy kicsit lefelé néztek. Követtem te kintetüket, s megoldódott a rejtély. Legnagyobb örömömre egy, a földből alig kinőtt férfijelölt tisztelte meg társaságunkat a jó napot kívánságával. Nem elmormolt csókolom, nem felkunkorítoti kezitcsóko- lom, hanem határozott és tiszta kiejtésű jó napot. Örömöm magyarázata: ez a legémylte holnapwtáni ka-: maszként sem gyötrődik majd egy-két évig, míg leszokik a korábban mindenkinek kijáró csókolomról, s nem okoz neki gondot, hogy kinek köszönjön még gyerekként, kinek már fel- nőttesen: jó napot, jó reggelt, jó estét. S ha már most megtanulja, tudatában így rögzül, a kamaszkori tegeződés, magázódás dilemmája is kevesebb kínnal jár. A jó napot ugyanis ilyen értelemben semleges. Mindenkinek köszönhetünk így. Akár tegezzük, akár magázzuk. k. p. ParadiesoÉfelc!ffilg®zás Bene Mihály Féimikro-lafaorasztalQk Naponta körülbelül száz félmikra-laborasztalt készítenek el az aszódi Ferromeclianika Ipari Szövetkezét elektronikai üzemegységében. A készterméket a Szovjetunióba exportálják. Képünkön: Dvorszki Lászlóné, a laborasztal áramköreit szereli. Bcne Mihály felvétele Ifjúsági brigádoknak Tájékoztató 7 és vitafórum / Az ifjúsági szocialista brigádok vezetőit hívta meg a ipSZ járási és városi bizottsága arra a tanácskozásra, melyet az ifjúmunkás- és szakmunkástanuló napok alkalmából tartanak szombaton, október 11-én, Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetem klubtermében. A tervek szerint a megnyitó után először gazdaságpolitikai tájékoztató hangzik el, majd Földi Sándor, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára tart előadást. A szocialista brigád- mozgalom, helye, szerepe a szocialista társadalomban címmel. Ezután vitafórum következik. A délutáni programon a népszerű rajzfilm, a Magyarázom a mechanizmust vetítése szerepel. Névcsere Múlt heti szerdai számunkban az anyakönyvi hírekben sajnálatos névcsere történt. A házasságot kötött című bekezdésben a helyes szöveg a következő: ...Magyar József és Szarvady Magdolna, Vári József és Gábrielli Márta. Olvasóink és az érdekeltek szíves elnézését kérjük. A hónap végéig tart a paradicsom feldolgozása a vác- szentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezet zsámboki léállo- másán. Eddig több mint 349 vagon paradicsomot szállítottak el a Hatvani Konzervgyárba továbbfeldolgOzásra. A 'Képen: a feldolgozó sor látható. Barcza Zsolt felvétele Hozzászólás I fotóarchívum elhelyezése A közelmúltban érdekes cikket olvastam a lap hasábjaim, 'árási fotóarchívumot létesítetek, amelynek célja a múlt és jelen emlékeinek, eseményeinek megörökítése, illetve megőrzése. Csak az a baj — olvashattuk —, hogy nincsen ktározási hely. Hol legyen? .járási könyvtárban? Esetleg & művelődési központban? Atnikor idáig jutottam az olvasásban, meglepődtem. Nem tudná a cikk írója, vagy adatközlője, hogy a közelmúltban, nem is olyan nagyon régen már egyszer megszervezték a járási iotóarenívumot, mégpedig Polónyi Péter akkori járási közművelődési felügyelő nagyszerű ötletére és javaslatára. Akkor azt mondták, hogy ennek méltóbb és megfelelőbb helye keresve sém lehet jobb, mint a járás tájmúzeuma, az aszódi Petőfi Múzeum. A javaslatot elhatározás és tett követte. A járási szervek és az aszódi tanács, valamint a múzeum nem kis pénze árán csaknem kétezer felvételt készítettek különböző témában, amely anyagot a^tán az előírásoknak megfelelően nyilvántartásba vettek. Most már csak azt nem értem, hogy miért kell egy újabb járási fotóarchívumot létrehozni?! Miért kell tömi a fejünket az elhelyezésén? Nincsen jó helyen Aszódon? Ezt eddig senki nem mondta. Nem lehet az anyaghoz hozzáférni? Aki eddig kérte az anyagot az megkapta. Vagy talán olyan sok . pénzünk van, hogy megmarad az aszódi archívum és létesítünk egy újabb járási archívumot Gödöllőn is? Azt hiszem, ezt senki nem gondolja komolyan az illetékes vezetők közül. Tudomásom szerint a magyar közművelődési intézményhálózathoz tartoznak a múzeumok is. Feladatuk elsősor- b&n, hogy különböző gyűjteményeket létesítsenek. Ai aszódi Petőfi Múzeumban már akkfor is volt fotógyűjtemény, amikor megbízást kapott a fotóarchívum elhelyezésére, nyilvántartására. Mihden bizonnyal olyan megfontolásból, hogy akik ott dolgoznak, ismerik a nyilvántartási előírásokat, módokat, ugyanakkor hely is volt és van a múzeum raktárában a fénykép- anyag elhelyezésére. Azt hiszem, sem a könyvtár, sem a művelődési központ jelenleg nincsen berendezkedve fotóanyag tárolására.. Tehát a járási fotóarchívum elhelye- - zéséről nem kell sokat tömi a fejünket, hisz ez már léteák Aszódon, a meglevő anyag mellett elfér akát ötvenezer újabb felvétel is. Hogy ez a gyűjtemény nem Gödöllőn van, azt hiszem, ez nem olyan nagy baj. Hisz .ez a fotóarchívum járási rendeltetésű, és Aszód, valapiin't a Petőfi Múzeum is a gödöllői járásban van. Dr. Asztalos István, az aszódi Petőfi Múzeum igazgatója Egy látogatás ürügyén ki őröli!, egyszerűség alkotója FARAGOTT OROMZATÁVAL, hófehér falával^ szőlővel befuttatott tornáeáva’l csalogatja a látogatót a galgamácsai falumúzeum. Három évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és azóta nemcsak a környező falvakból, hanem távolabbi tájakról, sőt külföldről is sokan felkeresték. E nagy érdeklődés, a hangulatosan berendezett, század- fordulón épített, szép parasztháznak, még inkább a szobákban kiállított festményeknek köszönhető. A sok-sok képnek és festett tányérnak alkotója Vankóné Dudás Juli, a Gal- gamácsán élő naiv festő. A régi paraszti élet mindennapjai, a népszokások elevenednek meg ezeken a képeken. Alkotójuk nem járt .festőiskolába, nem voltak rangos mesterei, akik mégtanították volna a képszerkesztés, a perspöktíva elemeire; nem tanulmányozhatta az emberi test formáit, felépítését. Erre sem módja, sem ideje nem volt, idős szülei erre pénzt nem fordíthattak. így aztán saját maga feje után készítette első képeit, és fest mind a mai napig. Lakásán kialakított kis műtermének a falait csak úgy szórakozásból festett színes csempék épei díszítik. Itt készülnek azok a festmények, amelyek sajátos látásmódjával és technikájával, szülőföldjének emlékeihez, a Galga-vi- dékhez kötődve csak reá jellemző .egyéni ízűek, amelyek megkülönböztetik minden más alkotótól. Kompfozíciói emberközpon- túak. Vankóné Dudás Juli képein láttunk ugyan ekét húzó barmot, szalma alatt perzselő- dő malacot, sárguló szántóföldeket, virágzó gyümölcsfákat, szőlőtől roskadozó tőkéket. Mindezek azonban csak mellékletei a mondanivalójának. Ö minden képén az emberekről, az embereknek mesél. Mesél a születésről, a lakodalomról, a halálról, az örömről, a bánatról, a hétköznapok munkájáról, a vasárnapok és ünnepek, jeles napok derűjéről, víssávairól. Alakjait a már kihaló, ám fiatal korában még általánosan használt paraszti viseletbe öltözteti. Néprajzi hitelességgel teszi ezt, szakképzett kutató sem tudja jobban, hogy ki, mikor, milyen ruhába öltözött régen Galga- mácsán. Mindezeket a képekről leolvashatjuk, mint ahogyan a már jórészt feledésbe menő szokásokat (szentiváni tűzug- rás, kiszézés, ma vagyonjárás, stb.), vagy a régi paraszti munka hétköznapjait, az ünnepekhez kötődő eseményeket. Az emberekről szólnak Vankóné Dudás Juli képei. A festményeken megelevenedő soksok ember arcáról naiv. egyszerűség és derű árad. AZ ÉLET ÖRÖME ez, amelyet a nehéz lét keserűsége, a háborúk borzalmai, az élet tragédiái sem törtek meg. Dudás Juli ezt a sugárzó, biztató optimizmust festi képeire természetes egyszerűséggel, amely lényéből fakad. Hisz ő is egyszerű parasztasszony, megfestett alakjainak testvére, egy azok közül a galgamácsaiak közül, akiknek ősei és leszármazottai már több mint ezer éve élnek a Galga mentén, dacolva tatárral, törökkel, némettel. Ezek a gondolatok abból az alkalomból jutottak eszembe, hogy a napokban Galgantácsán járt Pozsgai Imre művelődésügyi miniszter. Látogatásának egyetlen .célja .volt: személyesen megismerni Vankóné Dudás Julit és alkotásait. Előbb a falumúzeumot tekintette meg, ahol népviseletbe öltözött lányok énekszóval köszöntötték. A kedves vendég tapasztalhatta, hogy a gondosan berendezett épületben milyen sok festményt állítottak ki, amelyek u kiváló alkotó ^unkájáról teljes képet adtak. Elismeréssel nyilatkozott arról a törekvésről is, hogy a múzeum közművelődési hasznosítására is sok gondot fordítanak. Megtekintette Vankóné Dudás Juli műtermét is. Pozsgai Imre nagy elismeréssel szólt a látottakról. ÉLMÉNYEIRŐL, Galgamá- csán tett látogatásáról a falumúzeum vendégkönyvébe a következő sorokat írta:’ Nagyszerű élmény volt számomra személyesen megismerni egy csodálatos alkotót, akinek műveit egy egész ország, a világ tiszteli. Öröm látni a megbecsülés jeleit, a megye és község összefogásából teremteti szép múzeumot. A. I. Kispályások A Elfedik forduló A hatódik fordulóval folytatódott a galgamácsai kispályás labdarúgó-bajnokság. Eredmények: Kiskút SC I—Váckisújfalu község 3-2. Vezette: Kőháti L. A sötétedésbe nyúló mérkőzésen "fontos két ponthoz jutott a galgamácsai csapat. Mindkét együttes tartalékosán állt ki. Gm. itiskút SC—KISZ Vác- egresi Tsz lakatosüzem 0-3. (Já/ték nélkül.) Tsz Medosz—Áll. Gazd. Me- dosz 2-1. Vezette: Hasznos Gy. Mindkét együttes harcos felfogásban k;üzdött a villany- fényes mérkőzésen. A mácsai csapatnak a dobogóra kerüléshez nagyon fontps volt ennek a két pontnak a megszerzése A vácegresi KISZ szabadnapos. volt. Sakk Járási rangadó Járásunknak a megyei IL osztályban szereplő két sakkcsapata a legközelebbi fordulóban egymás ellen játszik. A galgamácsaiak délelőtt fél tízkor fogadják a helyi művelődési ház ifjúsági klubjában az aszódiakat. — Országos áHatvásár lesz vasárnap, október -12-én Gödöllőn. ISSN 0133—1957 (GMÖllfil Hírlap)