Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-10 / 238. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! föix . '■ \ ’*$ ■TTCAr.A rA MC XXIV. ÉVFOLYAM, 238. SZÁM Ara 1.20 («rillt 1980. OKTÓBER 10., PÉNTEK A WL ötéves § terv EFá&yeSveS Ä Minisztertanács és a S101 vezetőinek megbeszélése Á Minisztertanács és a SZOT vezetői csütörtökön Lá­zár Györgynek, a Miniszter­tanács elnökének és Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárá­nak vezetésével megbeszé­lést tartottak. Gáspár Sándor ismertette, hogy a SZOT elnöksége a Mi­nisztertanács elnökének fel­kérésére szeptember 29—i ülé­sén megvitatta a VI. ötéves népgazdasági terv irányelvei­nek tervezetét. Az elnökség állásfoglalását eljuttatta a kormányhoz. A Minisztertanács ’ és a SZOT vezetői megvitatták a SZOT elnökség állásfogla­lásában szereplő legfonto­sabb kérdéseket: megállapí­tották, hogy a legfontosabb feladat megoldásában, a nép­gazdaság egyensúlyi helyze­tének javításában aß elmúlt két év során számottevő elő­rehaladás történt. A népgaz­daság V. ötéves tervidőszak alatti fejlődésének eredmé­nyeit és tanulságait, valamint az 1981—1985. évek közötti időszak várható hazai és kül­gazdasági feltételeit számí­tásba véve, következetesen folytatni kell az 1979—80-as években alkalmazott gyakor­latot. Az életszínvonal megőrzése A szakszervezetek egyet­értenek a VI. ötéves terv irányelvtervezetében megfo­galmazott fő célokkal, fej­lesztési irányokkal, azokat reálisnak tartják. A társadal­mi szükségletek kielégítésé­nek rövid és hosszú távú fő céljaival összhangban, a kö­vetkező ’ ötéves tervidőszak­ban, a SZOT elnöksége Is alapvető feladatnak tartja az ország gazdasági erejének nö­velését, a népgazdaság egyen­súlyi helyzetének fokozatos javítását, a tartalékok feltá­rását, a gazdálkodás színvo­nalának javítását, aiz elért életszínvonal megőrzését, meg­szilárdítását és a társadalmi termelés hatékonyságának nö­velésével a további fejlődés alapjainak megteremtését. A gazdasági növekedést a jelen­leginél hatékonyabb terme­lési szerkezetben kell megva­lósítani. A szakszervezetek is fon­tosnak tekintik a gazdaság- irányítási rendszernek a terv­célokkal összehangolt mű­ködtetését, a tervezési, a sza­bályozási és az intézményi rendszer folyamatos korsze­rűsítését. A követelmények­hez igazodó, a változásokhoz rugalmasan és gyorsan alkal­mazkodó felelős, kezdemé­nyező vezetőket támogatni kelL A hatékonyság fokozása össztársadalmi érdek, az ága­zati és területi érdekek ezzel összhangban érvényesülhet­nek. A SZOT vezetői egyetérte­nek a VI. ötéves terv irány­elvtervezetében megfogalma­zott foglalkoztatáspolitikai és munkaerő-gazdálkodási fel­adatokkal, a teljes és haté­kony foglalkoztatás egyidejű megvalósításával. A szakszer­vezetek a jó társadalmi köz­érzet fontos feltételének tart­ják, hogy a reálbérek 1980. évi átlagos szintjét mind a munkás-alkalmazotti, mind a termelőszövetloe-Jzti kereső ré­tegeknél megőrizzük, a lakos­sági áruellátás és -szolgálta­tás jelenlegi szintjét fenn­tartsuk, illetve — ahol lehet — javítsuk. Azt igénylik, hogy a kormányzati szervek a jö­vőben is megkülönböztetett fi­gyelmet fordítsanak arra, hogy a munkásosztály, külö­nösen a nagyüzemi munkások életkörülményei a társadalmi termelésben elfoglalt helyük­nek, teljesítményüknek meg­felelően alakuljanak. A szak- szervezetek támogatják a bé­reknek és a kereseteknek tel­jesítmények szerinti — jobb munkára ösztönző — diffe­renciálását. Ugyanakkor nö­vekvő fontosságot tulajdoní­tanak annak, hogy a gazda­sági vezetők minden munka­helyen biztosítsák a folyama­tos munka feltételeit. vezetői egyetértettek abbán, hogy céljaink, elérése csak jól szervezett, felelősségtel­jes munkával lehetséges. Hangsúlyozták, hogy az irá­nyításban és a végrehajtás­ban mindenütt szükség van a jobb munkára. A vezetők jó szervezéssel, a munka fel­tételeinek megteremtésével, határozott követelménytá­masztással alapozzák meg és biztosítsák a tervszerű és ha­tékony gazdálkodást. A Minisztertanács és a szak- szervezetek meggyőződése, hogy ezek a célok megfelel­nek a dolgozók és a társa­dalom érdekeinek. Számíta­nak arra, hogy mindenki tisz­tességgel és becsülettel ele­get tesz kötelezettségeinek és elvégzi feladatát. Kádár János Győrben Győr-Sopron megye életé­vel ismerkedett, győri gyárak és üzemi kollektívák mun­kájáról szerzett személyes benyomásokat csütörtökön Ká­dár János, a> Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára. , A városba szerda este érkezett; útjára elkísérte Győri Imre, a Központi Bizottság osztály- vezetője. A vendéglátók 'gazdag, tar­talmas programmal várták a Központi ■ Bizottság első tit­kárát. Először a Győr-Sopron megyei pártbizottság székhá­zában a párt-végrehajtóbizott­ság tagjaival találkozott. Az épület bejáratánál virágcso­korral, hosszain tartó tapssal, nagy szeretettel köszöntötték Kádár Jánost. A megbeszélésen Háry Bé­la, a megyei pártbizottság el­ső titkára elmondta, hogy a pártszervezetek aktivistái je­lentős politikai munkát vé­geznek a megyében, >• szív­ügyüknek érzik az ország előtt álló feladatok sikeres megva­lósítását. A közvetlen hangulatú esz­mecserén Lakatos László, a győri városi pártbizottság el­ső titkára a város fejlődésé­ről, fejlesztéséről tájékoztat­ta a Központi Bizottság első titkárát. A Rúba-gyárhan Kádár János a megbeszélés után a megyei házigazdák tár­saságában a Rába Magyar Va­gon- és Gépgyárba látogatott. Itt Horváth Ede vezérigazgató és Bangha László, a pártbizott­ság titkára adott tájékoztatót a több mint 20 ezer dolgozót fog­lalkoztató, itthon és külföldön MGM dióssíi gyára Teljesítik a tervet Gezdélkedés a tartalékokkal A lakásellátást továbbra is lapvető társadalmi kérdés­ek kell tekinteni. Megkü- inböztetett figyelmet kell ordítani a családalapító fia- alok és a sokgyermekes csa- idok lakásgondjainak meg- Ldására. Ezt mind a fejlesz- és, mind a teherviselés ará- iyainál szem előtt kell tár­ám. Meg kell őrizni az át- ag alatti nyugdíjak, továbbá . három- és több gyermeke- ek családi pótlékának reál- rtékét. A szakszervezetek — azdasági lehetőségeinkkel isszhangban — javasolták a saládi pótlék, a gyermekgon- iozási segély, a szociális .ösz- öndíj emelését és a iegala- isonyabb nyugdíjak reálérté­kének növelését. A kormány vezetői hangsú- yozták, hogy a VI. ötéves érv és az éves népgazdasági ervek kidolgozása során a minisztertanács mérlegeli a za.ks ze<rv eze t ak által tett is zrev ételeket. A SZOT vezetői hangsúlyoz­óik, hogy a szakszervezetek — tagságuk érdekeinek kö­vetkezetes védelme mellett — segítséget nyújtanak az előttünk álló gazdasági fel­adatok sikeres megoldásá­hoz. Elősegítik, hogy már a válloXati ötéves tervek kidol­gozásának időszakában fel­színre kerüljenek az eredmé­nyesebb gazdálkodás tarta­lékai, elháruljanak a hatéko­nyabb munka útjában álló akadályok, s létrejöjjenek az életszínvonalpolitikai célok el­éréséhez szükséges anyagi fel­tételek. A SZOT elnöksége napirendre tűzi, hogy miként lehet e fontos célok elérését a munkaverseny-mozgalom fej­lesztésével, az üzemi de­mokrácia fórumainak tartal­masabb működtetésével, a dolgozók javaslatainak fel- használásával el őmo z dít a ni. A kormány és a SZOT képviselői nagy jelentőséget tulajdonítanak a VI. ötéves tervidőszakra szóló kollektív szerződések megkötésének. Fontosnak tartják, hogy a kollektív szerződésekben meg­felelően kifejezésre jussanak a dolgozók jogai és kötele­zettségei. A Minisztertanács és a SZOT Néhány napja megkezdődött az év s egyben az V. ötéves tervidőszak utolsó termelési ciklusa, a IV. negyedév. A Ma­gyar Gördülőcsapágy Művek- dióscü gyárában az iránt ér­deklődtünk, milyen eredmé­nyeket értek el az első három negyedév során, s milyen fel­adatok várnak rájuk az év utolsó három hónapjában? Mint Dózsa János termelési főosztályvezető-helyettes tájé­koztatójából megtudtuk, 1980 első kilenc hónapjában 2 mil­lió 914 ezer csapágy készült a diósdi gyárban, ami az időarányos terv csaknem maradéktalan tel­jesítését jelenti. A mintegy 1 százalékos elma­radást elsősorban a már szin­te állandósult létszámhiány okozta, melynek következté­ben az is előfordult, hogy munkáskéz híján egy-egy gép állásra kényszerült. Exportkötelezetteégeinek ele­get tett a diósdi kollektíva, ami különösen azért jelentős, mert a • közel hárommillió csapágy — ezek termelési ér­téke egyébként 356 millió fo­rint volt — több mint fele kül­piaci értékesítésre készült Az utolsó negyedévben még 1 millió 155 ezer darab csap­ágy legyártása vár a gyár dol­gozóira, 122 millió forint' ér­tékben. Mint Dózsa János el­mondta, a helyzet jelenlegi megíté­lése szerint ezt a feladatot teljesíteni is tudják, bár a létszámhiány, valamint egyes gépek szerszámellátási gondjai — melyek már az első háromnegyedévet is végigkí­sérték — várhatóan nehéz fel­adat elé állítják a csapágygyár dolgozóit és vezetőit Energiatakarékos fénycső Az Egyesült Izzóban a hagyományosnál vékonyabb fény­csövek gyártását kezdték meg. Az új világítótest azonos fény- kibocsátás mellett 10 százalékkal kevesebb villamos energiát fogyaszt mint elődje, a „régi” lámpatestekben is lehet hasz­nálni, és alkalmazásával jelentős villamosenergia-megtakarí- tás érhető el. Kádár János a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban egyaránt ismert, elismert gyár eredményeiről, fejlődéséről, a kommunisták helytállásáról, a pártalapszervezetek munkájá­ról. 1 Kádár János 1969 elején járt utoljára a gyárban. A, dízelmo­torgyárat akkor még szerelték, azóta pedig már csaknem 200 ezer nagyteljesítményű motort gyártottak falai között. A fo­lyamatos fejlesztések eredmé­nyeként az idén itt 32 ezer Rá­ba Dízel motor készül. A ve­zérigazgató nem kis büszke­séggel említette, hogy a mo­torgyárban egy dolgozó évente több mint 4 millió forint érté­kű terméket állít elő. Megismertették a fCözponti Bizottság első titkárát á követ­kező évek motorfej le&ztési el­képzeléseivel is. Üj nagytelje­sítményű motorcsaládot alakí­tanak ki, és 1982-ben már 300 lóerőn felüli motorokat is gyártanak. Kádár János a gyár ered­ményes munkájáról a gya­korlatban is meggyőződött: felkereste a legújabb üzeme­ket, ahol megtekintette a ter­melési folyamatokat és elbe­szélgetett a gépeknél dolgozó munkásokkal, mérnökökkel, technikusokkal. A központi szerszámüzemben Burkai End- réné műszaki ellenőr mellett állt meg, aki 26 éve dolgozik a gyárban, ugyanitt egy spe­ciális marógépen Balogh Ti­bor technikus mutatta be nagy teljesítményű gépét. A kovácsüzemben Kádár János nagy érdeklődéssel szemlélte az itt dolgozók munkáját segítő ipari robo­tokat; ezek az okos beren­dezések végzik el a munka nehezét. A vendégek útja in­nét a gyár legújabb létesít­ményébe, a csaknem'70 ezer négyzetméteres új csarnok­ba vezetett. A Graboplastban A vendégek a Rába gyár­ból a Graboplast Pamutszö­vő- és Műbőrgyárba mentek. A Központi Bizottság első tit­kárát Jankovich Nándor ve­zérigazgató és Szemenyei Já­nos. a pártbizottság titkára tájékoztatta hazánk egyet­len műbőrgyá.rának munká­járól. A ré-gi, idén 75 éves üzem az elmúlt években a magyar könnyűipar egyik legkorszerűbb gyárává lett. Az idén 43 millió négyzetmé­ter műbőrt gyártanak. Kádár János, a tájékozta­tók után gyárlátogatásra in­dult. Végignézte a műbőr­gyártás folyamatát, s szót váltott Kulcsár Lászlóné gép­kezelővel, aki éppen cipőipa­ri műbőrt készített. A Központi Bizottság első titkára megtekintette a gyár legújabb létesítményét is, a 90 millió forintos költséggel épült központi automata rak­tárát, ahol a munkát vezérlő teremből irányítják. Közvetlen eszmecsere Kádár János mindkét gyár­ban találkozott a munkás- kollektívák képviselőivel, szo­cialista brigádtagokkal, ter- melésirányltokkal, a munká­ban élen járó dolgozókkal. Olajos József Állami-díjas öntő, a Vörös Október szo­cialista brigád vezetője el­mondta, hogy munkájuk, a jó minőségű öntvények ké­szítése mellett segítik az ön- toszakmunkás-utánpótlás ki­nevelését is. Bencsik Imre gyáregységvezető a Rába kol­lektívájának nevében egy dízel-motor kicsiny modelljét adta át Kádár Jánosnak, ígér­ve, hogy a győri vagon- és gépgyáriak munkájára a gaz­dasági építőim unkában, az orsiüg előtt álló feladatok megoldásában bizton lehet szá­mítani. A Graboplast Pamutszövő- és Műbőrgyárban folytatott beszélgetésen ugyancsak a munkásokat foglalkoztató kér­désekről, közöttük a hatékony­ság fokozását célzó törekvé­sekről volt szó. A Graboplast­ban tett látogatás befejeztével tűzzománcképpel kedvesked­tek a fiatalok a Központi Bi­zottság első titkárának. Kádár János, a Rába Ma­gyar Vagon- és Gépgyárban és a Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyárban meleg sza­vakkal köszönte meg a szívé­lyes fogadtatást, s átadta az MSZMP Központi Bizottságá­nak üdvözletét. Elismeréssel szólt látogatásának tapaszta­latairól. örömmel nyugtázta, hogy a munkáskollektívák is­merik — értik a párt politiká­ját, becsületesen, tisztességgel végzik munkájukat. Üdvözöl­te azokat a törekvéseket, ame­lyek a termelés hatékonysá­gát, a munka minőségének ja­vítását szolgálják. A gazdasági építőmunkában mindinkább érvényesülnie kell annak a szemléletnek, hogy a gazdaságosan termelő gyárált, üzemek részesüljenek támo­gatásban — hangsúlyozta Ká­dár János —, de ugyanúgy érvényesülnie kell annak a követelménynek is, hogy azok a dolgozók kapjanak béreme­lést, akik munkájukkal ezt kiérdemlik. A fejlesztési célok megvaló­sításában elengedhetetlen a nyílt, őszinte párbeszéd a mun­káskollektívákkal, és a szocia- listabrigád-mozgalomban rejlő erők mozgósítása. A szigorúbb követelmények mindenkit min­denütt arra ösztönöznek, hogy ésszerűbben, hatékonyabban dolgozzanak: A látottak és az elhangzottak alapján Kádár János meggyőződését fejezte ki, hogy a feladatokait a kol­lektívák sikerrel megoldják, mert jó szellemben, céltuda­tosan dolgoznak. KÖZÉLET Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke csütörtökön.fogadta Vinay Jlu- mar Verma rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetet, az Indiai Köztársaság új magyar- országi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét.' A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke csütörtökön fogadta Badamtarin Baldo rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Mongol Nép- köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta meg­bízólevelét. .

Next

/
Thumbnails
Contents