Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-24 / 224. szám
1980. SZEPTEMBER 24., SZERDA Heti jogi tanácsok itSMesaoMiMtoaga Mikor öled fel az özve-* gyi nyugdíj? Kérheti, ha munkaképesség- csökkenése az illetékes munkaképesség-csökkenést véleményező orvosi bizottság megállapítása szerint eléri a 67 százalékot. Az 1975. évi II. törvény hatályba lépése (1975. júl.) után s megszüntetett özvegyi nyugdíj ugyanis — feltéve, hogy nem házasságkötés miatt szüntették meg —, újra jár (feléled), ha az özvegy a megszüntetéstől számított 15 éven belül az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkort betölti, vagy rokkanttá válik, vagy férje után két árvaellátásra jogosult gyermekről gondoskodik. Az 1963. április 20-a után kötött házasság miatt megszüntetett állandó özvegyi cv^líj — az újabb házasság megszűnése esetén — akkor jár ismét, ha az özvegy a házasságkötéskor végkielégítést nem vett fel. és újabb házassága nélkül az állandó özvegyi nyugdíj egyébként megilletné. (Az 1963. május 1-e előtti házasságkötés miatt megszüntetett özvegyi nyugdíj nem adható vissza.) A megszüntetett özvegyi nyugdíj újra való folyósítását attól a szervtől kell kérni, amelyik azt korábban folyósította, majd megszüntette. A megszüntetett özvegyi nyugdíj, ha az előbbiek szerint ismét jár, olyan összegben illeti meg az özvegyet, mintha azt meg sem szüntették volna. q Kaphat-e aj. idős ki3iparos adómentességet? Teljes adómentesség a 65. (nők esetében a 60.) életévét betöltött és — korára tekintet nélkül — a százszázalékos csökkent munkaképességű kisiparost illeti meg. ha tevékenységét főfoglalkozásként, a lakosság szükségleteinek kielégítése céljából, alkalmazott és társ nélkül folytatja, s adókivetés alá eső adóköteles jövedelmeinek együttes összege nem haladja meg az évi 36 ezer forintot. Megilleti az adó- mentesség az előzőekben felsorolt feltételek esetén a főfoglalkozású munkaviszonyban (szövetkezeti tagsági viszonyban) álló személyt is, ha tevékenységét iparjogosít- vány alapján gyakorolja. Az egyéb feltételek esetén egy alkalmazott foglalkoztatása mellett is kaphat adó- mentességet a százszázalékos csökkent munkaképességű sze. mély, továbbá a képesítéshez kötött ipart, özvegyi jogon folytató személy, ha az alkalmazottat a saját képesítésének hiánya miatt foglalkoztatja. Az adómentes életkor betöltését és a főfoglalkozást személyi igazolvánnyal, a munkaképesség csökkenését az egészségügyi miniszter által szervezett orvosi bizottság szakvéleményével, az alkalmazott és a társ hiányát pedig az érdekképviselet, illetőleg a telephely szerinti községi, nagyközségi szakigazgatási csoporttal, a városi — fővárosi, kerületi — tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási osztályával, megyei városban a kerületi hivatal útján kell igazolni. • Gyermekgondozási segély tanulmányok folytatása után. Gyermekgondozási segély annak a dolgozó nőnek jár, aki — a szülést közvetlenül megelőző másfél éven belül legalább egy évig (365 napig) munkaviszonyban állt — legalább napi 6 órás munkaidővel dolgozott —, és igénybe veszi a gyermek gondozása célját szolgáló fizetés nélküli szabadságot. Nem kell igazolnia az egyévi munkaviszonyt annak, aki bármely iskola (tanintézet) nappali tagozatán végzett tanulmányok befejezése után 90 napon belül munkaviszonyt (vagy ipari szövetkezeti tagsági viszonyt) létesít, és az előbb felsorolt feltételek közül az utolsó kettőt is bizonyítja. A 90 napos határidő időpontja az általános iskola 8. osztályának, illetve a nappali tagozatú középfokú iskola utolsó tanulmányi évének befejezése, érettségi vizsga esetén pedig az érettségi vizsga kelte, illetve szakmunkásvizsga esetén a szakmunkás-bizonyítvány kelte. Felsőfokú — főiskolai, egyetemi — tanulmányok esetén a 90 napos határidő az utolsó tanulmányi év befejezését követő utolsó vizsga (államvizsga) letételének napjától, illetve az erről szóló oklevél keltétől, vagy a hallgatói jogállás megszűnésének napjától kezdődik. A hallgatói jogállása annak szűnik meg — többek között —, aki abszolutóriumot (vég. bizonyítványt) szerzett, az abszolutórium kiállítása napján, ha a tanterv a képzési idő alatt államvizsgát is előír, akkor az abszolutórium megszerzését követő első államvizsga-időszak utolsó napján, az orvostudományi egyetemeken pedig az utolsó államvizsga befejezésének napján. % Megsérti-e a vállalat a dolgozó személyhez fűződő jogait, ha a valóságnak meg nem felelő kádervéleményt ad'.' Igen. Ezzel az egy szóval el is intézhetnénk annak a néhány olvasónak panaszát, akik nemrégen kerestek fel bennünket. Mégsem lehet azonban ilyen egyszerűen elmenni a panasz mellett. A bírósági gyakorlat szerint, ugyanis valakinek a munkájával kapcsolatos, képzettségére és képességeire, illetve emberi magatartására vonatkozó valótlan, vagy megtévesztő közlés — jellemzés, tájékoztatás, vélemény, a Polgári Törvénykönyvben meghatározott jó hírnév sérelmét jelenti, önmagában az értékelés, mérlegelés csak akkor tekinthető ilyennek, ha valótlan tényállításokon alapszik, nyíltan vagy burkoltan ilyesmit fejez ki, továbbá, ha megtévesztő jellegű s téves következtetésre ad lehetőséget. A fenti esetekben polgári per megindításának helye lehet, a kereseti kérelemben elő kell adni. hogy kötelezze a bíróság a munkaadót a vélemény visszavonására, és az ezzel okozott kár megtérítésére. Dr. M. J. Tíz nap rendeletéiből A téli munkaszünetről és annak díjazásáról szóló 15/1971. (V. 22.) ÉVM—Mü. M. számú együttes rendelet módosításáról a 20/1980. (IX. 6.) ÉVM— Mü. M. rendelet rendelkezik (Magyar Közlöny 65. szám). A mezőgazdasági termények, állatok és állati termékek termelői áráról szóló 18/1979. (IX. 29.) MÉM—ÁH. számú rendelet módosításáról a 20/1980. (IX. 6.) MÉM—AH. számú rendelet intézkedik ugyanitt. A szemes és ipari takarmányok áráról szóló korábbi rendelet módosításáról kiadott 21/1980. (IX. 6.) MÉM—ÁH. számú rendelkezést is a Magyar Közlöny, 65. számából ismerhetik meg az érdekeltek. A magántervezési tevékenységről a 21/1980. (IX. 13.) ÉVM. rendelet rendelkezik, (Magyar Közlöny 66. szám). A munkaviszonyban, vagy szövetkezeti tagsági viszonyban nem álló, időleges munkára kirendelt személyek számára fizetendő díjazás mértékéről a munkaügyi miniszter 16/1980. (IX. 13.) Mü. M. számú rendeletében rendelkezett, (Magyar Közlöny 66. sz.) A kohó- és gépipari ágazatba tartozó gazdálkodó szervezeteket érinti a magaoabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszeréről kiadott 6/1980. (IX. 13.) KGM. számú rendelet. (Magyar Közlöny 66. sz.) A Legfelsőbb Bíróság döntései Egy lakáscsere bonyodalmai Két házaspár lakást cserélt. Nem sokkal később az egyik a szerződés érvénytelenségének kimondásáért cseretársa ellen pert indított. Arra hivatkoztak, hogy beköltözésük után tudták meg, hogy a házat, amelyben új lakásuk van, rövidesen lebontják. Ezt a házaspár tudta, de eltitkolta előttük, ezárt cseremegállapodásuk érvénytelen és a korábbi állapotot kell visszaállítani. A beperelt házaspár azzal védekezett: nem tudott arról, hogy a házat, amelyben laktak, egy vállalat részére kisajátítják és lebontják. Az alsófokú bíróságok ellentétes ítéletei ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az ügyben új eljárást rendelt el. A határozat indokolása szerint a Polgári Törvénykönyv értelmében a feleknek a szerződéskötést megelőzően a megkötendő megállapodást érintő minden lényeges körülményről egymást tájékoztatniuk kell. Szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, aki megkötésekor valamilyen lényeges körülmény felől tévedésben volt, feltéve, hogy azt felismerhette, vagy a másik fél okozta. — A szóban forgó cserelakásnak esetleges későbbi szanálása olyan lényeges körülmény, amelynek a másik fél részéről való elhallgatása a szerződés érvényességének megtámadására alajDjjl szolgálhat — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. — Ez azonban az érvénytelenség megállapítását csak akkor eredményezheti, ha az igényt érvényesítő fél igazolja, hogy a megtévesztő helyzet már bekövetkezett, vagy azzal meghatározható időn belül feltétlen számolni lehet. — A peradatok alapján azonban nincs bizonyítva, hogy az az ok, amire a felperes házaspár igényét alapította, a jövőben feltétlenül bekövetkezik. Ebben a vonatkozásban a tényállást további bizonyítás lefolytatásával fel kell deríteni. Különösen nem hagyható figyelmen kívül, hogy a gazdasági szabályozók módosulása folytán és a népgazdaság jelenlegi beruházási helyzetében, a ház szanálásával a vállalati beruházás megvalósítása bizonytalanná válhatott. Amennyiben ennek elmaradása vagy távoli időben történő, teljesen bizonytalan bekövetkezése volna megállapítható, úgy a szerződés nem támadható meg. Amennyiben azonban az derülne ki, hogy a kisajátítás bekövetkezik, ebben az esetben vizsgálni kell, hogy az A törvényelőkészítés demokratizmusa A köz véleményére A törvényelökészítés demokratizmusának szellemében a közelmúltban indult országos útjára a módosításra kerülő államigazgatási eljárási törvény tervezete, hogy az elkövetkező hetekben alkotó társadalmi vitában fogalmazzák tovább a tanácsi, az államigazgatási ügyintézés korszerűsítésével kapcsolatos elképzeléseket. Mióta gyakorlat, s hogyan kamatozik a hazai törvényhozásban a demokratikus előkészítés? — erről nyilatkozott dr. Borics Gyula igazságügyi államtitkár. Érdemi javaslatok — E téren nincsenek évszázados hagyományaink, hiszen o jogalkotás nyilvánossága szinte kizárólag a szocialista társadalom sajátja, s az össznépi törvényalkotás első lépései nálunk mintegy két évtizedre vezethetők vissza — mondotta. A sort a polgári jog első, 1959-ben alkotott törvénykönyvének tervezetéről folytatott országos eszmecsere nyitotta meg. Legutóbb már magától értetődőnek tartotta a közvélemény, hogy cselekvő részesévé vált a PTK módosításáról beterjesztett törvényjavaslat megszületésének. Ami a számokat illeti: vannak tervezetek, amelyekhez több százan, s vannak, amelyekhez több ezren fűznek érdemi észrevételt. A vállalati törvény például ez utóbbi kategóriába sorolható. Amíg az országgyűlés asztalára került, iparági, ágazati szakszervezetek, mintegy harminc üzem, vállalat, tröszt kollektívája, végül a HaZafias Népfront területi jelleggel szervezett fórumai gyűjtötték csokorba a köz véleményét. A Hazafias Népfront — amely a társadalmi fórumok életrehívásában legfőbb partnerünk — országszerte mintegy 130 helyen mozgósította az érdeklődőket a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvényjavaslat országos vitájában. Akkoriban több mint 2500 érdemi javaslatot vehettünk fontolóra. A legutóbbi időszakban emlékezetes volt az új BTK tervezetének vitája. Olyan országos párbeszéd kerekedett a területi jelleggel szervezett kilenc fórumon, amely nemcsak a társadalmi morált és tudatot, a bűnös magatartásokról alkotott többségi értékítéletet vázolta elénk, hanem hozzásegített a bűnözés elleni küzdelem hatékonyabb és korszerűbb eszköztárának megteremtéséhez is. Észrevételek haszna — Célunk, hogy folyamatosan fejlesszük az előkészítő munka szakmai és társadalmi formáit, módszereit. Mindenekelőtt úgy, hogy a dolgozók legszélesebb köreinek véleményét kérjük a társadalom alapvető életviszonyait szabályozó törvények formálásakor. Törekszünk erre egyik-másik törvényerejű rendelet végleges formába öntése előtt is. Érdemes lenne jobban megfontolni: egy-egy készülő jogszabály kapcsán annak főbb elvi, társadalompolitikai kérdéseiről vagy a már írott szövegtervezet paragrafusairól folytatódjék-e a vita. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a társadalmi vitákban elhangzott egyetlen észrevétel se maradjon megválaszolatlanul. Előfordul, hogy az összejöveteleken elhangzanak a törvény kereteibe nem illő javaslatok is. Ilyenkor a jelenlevő szakemberek eligazítást adnak arról, hogy az adott kérdés milyen szintű szabályozásra tartozik. A hasznosítható észrevételek semmiképp sem vesznek kárba, beépülnek a törvények végrehajtását szolgáló minisztertanácsi vagy miniszteri rendeletekbe is. Az össznépi törvényalkotás gyakorlata az elfogadott normák végrehajtásában is bőven kamatozik. A dolgozók mindinkább magukénak érzik tár- sadálmi életünk alapvető szabályait, mivel azok formálásában maguk is részt vettek. Teívszerűen Különösen fontos ez napjainkban, amikor a fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodva tervszerűen folytatjuk jogrendszerünk megújítását. A jogalkotás demokratizmusának erősítése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a jog eszközeivel a jövőben még hatékonyabban szolgáljuk az előttünk álló országos feladatok sikeres teljesítését. A XII. kongresszus dokumentumainak ismeretében hamarosan meghatározzuk az elkövetkező időszak jogalkotási programját. Kiemelt feladatunk az államélet fejlesztése, az állami munka korszerűsítése és hatékonyságának növelése, valamint a gazdasági épitőmun- ka segítése a jog eszközeivel, a jelenleginél korszerűbb szabályozással. Ebben nem nélkülözhetjük a társadalom alkotó véleményét, a demokratikus fórumok munkáját — mondotta befejezésül dr. Borics Gyula. alperes házaspár mennyiben tett eleget tájékoztatási kötelezettségének, föltéve, ha a szanálási tervről tudott, s mennyiben okozta cseretársa megtévesztését. Tekintettel arra, hogy erre vonatkozóan ellentétes adatok merültek fel, ezeket az új eljárásban kell tisztázni. A szüiőtartásdijról Egy hetvenéves özvegyasz- szony fia ellen 300 forint havi tartásdíj fizetéséért pert indított. Előadta, hogy havi ezer forint nyugdíja van. Leánya magához vette, gondoskodik róla, de fia nem hajlandó hozzájárulni a megélhetéséhez. Az alsófokú bíróságok az asszony fiát havi 200 forint szülőtartásdíj fizetésiére kötelezték. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — A rendelkezésre álló adatok szerint az idős asszony megélhetéséhez kiegészítő tartásra szorul. Ennek mértéke megállapításánál az eljárt bíróságok az asszony egészségi állapotát, családi körülményeit nem tisztázták. Meg kellett volna állapítaniuk, hogy több különböző betegségénél és életkoránál fogva tud-e lényeges háztartási munkát végezni. A matróna Két gyermekének tartási kötelezettsége kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyai és teljesítőképességük arányában oszlik meg. Azt is meg kellett volna állapítani, hogy a gondozást és a természetbeni ellátást biztosító leánynak, valamint fiának milyen az anyagi helyzete. Csak ezek után lehet a megélhetést biztosító kiegészítő szülőtartás összege felől dönteni. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az alsófokú ítéleteket hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. Visszaperelték gyermeküket Amikor a kisfiú világra jött, a szülők lakása romos, egészségtelen volt, s ezért anyai nagyanyjánál helyzeték el a gyermeket. Időközben a lakást rendbehozták, a körzeti orvos, a védőnő és a gyámhatóság megfelelőnek tartotta, de a nagyanya a gyermeket nem volt hajlandó visszaadni. Ezért a megyei tanács vb járási hivatalának igazgatási osztálya a gyermek kiadása iránt pert indított ellene. Az alsófokú bíróságok ellentétes ítéletei ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság o nagyanyát kötelezte, hogy a kisfiút adja ki szüleinek. A határozat indokolása szerint a gyámhatóság arra az időre, ameddig a lakást felújították, a gyermek gondozását a szülőkkel egyetértésben, nagyanyjára bízta. Ez azonban nem tekinthető a gyermekelhelyezést rendező, s hatóság előtt kötött egyezségnek, mert csupán ideiglenes jelleggel történt. A felügyeletre jogosult szülők a gondozásra és a nevelésre határozatlan időre adott megbízásukat bármikor visszavonhatják és — mint ez esetben is — jogosan kérhetik gyermekük per útján történő kiadatását. A tanácsnak a szülőkkel egyetértésben előterjesztett keresete tehát megalapozott. MOZIMŰSOR Szeptember 23-től október 1-ig ABONY 25— 26: Az egyik énekel, a másik nem** 27—23: A kétdimenziós gyilkos 29—30: A férfi, aki szerette a nőket** BUDAÖRS 26— 23: Karate 29— l: Ki beszél itt szerelemről?* CEGLÉD, Szabadság 25—28: Árvácska (du.) Mondd, hogy mindent mcgteszel értem* (este) 29—30: Az aranyember (du.) 29— 1: Ragadozó Madarak CEGLÉD, Mese 29— 1: A találékony nyuszi CEGLÉD, Művész 25—28: Az ígéret földje 29— 1: Békeidő DABAS 25—26: Az autóstopos* 27— 28: A katona és az elefánt 29—30: Száguldás gyilkosságokkal* DUNAHARASZTI 25—26: Negyedik fázis* 27—28: A Jó, a Rossz és a Csúf I—II.** 28: Pár lépés (fél 4-kor) 29—30: Karate DUNAKESZI, Vörös Csillag 25—26: Péntektől hétfőig 27—2S: Mégis meglátod az eget (du.) Cserebere* (este) 29—30: Joseph Andrews** DUNAKESZI, József Attila 25: Robinson Crusoe 23: Cserebere* 29: Joseph Andrews** 1: Fekete gyémántok I—II. ÉRD 25—26 és 28: A Nagy Medve fiai 29—30: A Jó, a Rossz és a Csúf I—II.** FÓT 25—26: A sáska napja I—II.** 27—28: Gázolás 29—30: Ki öli met Fcrópa nagy konyhaíőnökcit?* GÖDÖLLŐ 25—28: János vitéz (du.) Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?* (este.) 29— 1: A biztosan ölő sárkány lady** GYAL 25— 26: A sah táncosnője 27—28: Kicsi a kocsi, de erős 29—30: A sáska napja I—II.** MONOR 26— 28: A férfi, aki szerette a nőket** 27— 28: A török és a tehenek (du.) 29—30: János vitéz (du.) 29— 1: A kétdimenziós gyilkos (este) NAGYKATA 25—28: Bosszúvágy** 28: Égigérő fű (du.) 29—30: Hintó géppuskával NAGYKÖRÖS, Arany János 25—26: A szentév 27—28: Ragadozó madarak 29— 1: Mondd, hogy mindent megteszel értem* NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 25— 1: A beszélő köntös (4 órakor) 25—26: Harcmodor* (6 órakor) 25—23: Olcsó regény (8 órakor) 27—28: Sikátor** (6 órakor) 29— 1: Tanulmány a nőkről (6 órakor) Ostromállapot* (8 órakor) PILISVÖRÖSVAR 25—26: Kígyótojás*** 28: Bátor pmberek (du.) 29—30: Apokalipszis, most I—II.** POMAZ 25—26: Előttem az élet* 27—28: Negyedik fázis* 29—30: Robinson Crusoe RÁCKEVE 25—26: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?* 27—28: Walt Disney állatbirodalma 29—30: Az ötödik évszak SZENTENDRE 25—28: A biztosan ölő sárkány lady** 29— 1: Negyedik fázis* SZIGETSZENTMIKLÓS 25—26: Az áldozat* 27—28: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?* 29—30: Előttem az élet* TAPIÓSZELE 25—2G: Hintó géppuskával 27—28: Dicsőségre ítélve 29—30: Bosszúvágy** VÁC, Kultúr 25— 28: A fekete rák ollójában (du.) Joseph Andrews** (este) 29— 1: Felmegyek a miniszterhez (du.) Meníólos ital (este) VÁC, Művelődési Központ 26: Békeidő 27: Madárkák VECSÉS 26— 28: Ki beszél itt szerelemről?* 27— 28: A rejtélyes bankbetét (du.) 29—30: ülzana (du.) 29— 1: Papucs 'és rózsa I—II. (este) • Csak 14 éven felülieknek ajánljuk. •• Csak 16 éven felülieknek ajánljuk Csak 18 éven felülieknek ajánljuk.
