Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-02 / 205. szám

GÖDÖLLŐI <jamao ft PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VÍI. ÉVFOLYAM, 205. SZÄM 1980. SZEPTEMBER 2., KEDD Parféiét a szövetkezetben Az összerázódás évei után Gödöllőtől Budapestig ter­jed a kerepestarcsai Szilas- menti Termelőszövetkezet ha. tára. s ugyanilyen széles te­vékenységi köre is, hiszen a hagyományos mezőgazdasági ágazatok mellett jelentős ipari részlegei vannak, s foglalkoz­nak különleges termelvények- kel. ételízesítők és különböző illóolajok párlatainak készíté­sével. Néhány éve három gaz­daság egyesülésével alakult ki a szövetkezet, ámde a volt hármak is egyesülés révén jöttek létre. Sokféle környezetben Ma országszerte, sőt hatá­rainkon túl is ismerik a gaz­daság nevét, kiváló és kedvelt termékeinek köszönhetően. A vevők, a partnerek a végter­mékkel találkoznak, abból ítélnek. De hogy az jó, sőt kitűnő legyen, ahhoz sok-sok ember mindennapi összehan­golt munkája kell. A szép, íz­léses tasak láttán, melyen a Szilas név olvasható, csak ke­veseknek jut eszébe az a nem könnyű néhány esztendő, amely az egyesülés óta eltelt. A sokféle környezetben élő és dolgozó szövetkezeti tag­ságot és az alkalmazottakat nem csak gazdaságilag, ha­nem politikailag is össze kel­lett rázni. Ennek első jelen­tős lépése a termelőszövetke­zeti pártbizottság megalakítá­sa volt, ami az egyesülést kö­vető esztendőben, 1978-ban történt. Addig három alap­szervezetben tevékenykedtek a gazdaság kommunistái, a pártbizottság kezdeményezésé­re hozták létre a negyediket, amely az ipari dolgozókat foglalja magába. Közbevetőleg: hogy meny­nyire összefonódik gazdasági és politikai munka, az is mu­tatja, hogy a pártszervezet életében ez volt az első eltérés a kerületi felállástól. Az ipari alapszervezetben, függetlenül a helytől, a műhelyek, üzemek párttagjai tömörülnek. S a jövő évtől kezdve teljesen megszűnik a kerületi irányí­tási rendszer, az egész gazda­ságban áttérnek az ágazatira. A pártbizottság megalakítá­sával nem oldódott meg egy csapásra minden, de meg­teremtődött az alap a haté­konyabb politikai munkára. A végrehajtó bizottság meg­választásával kialakult az az aktívahálózat, amely azóta is sikeresen tartja a kapcsolatot az alapszervezetekkel, azok vezetőségeivel. A kilenc vb-tag reszortfelelősi munkáján túl, kezdettől fogva patronálja az alapszervezeteket. Tervszerű tagfelvétel Rendszeresen részt vesznek a vezetőségi és a taggyűlése­ken és minden alapszervezeti rendezvényen. Megjelennek azok ünnepein tó. többnyire előadóként. Az aktívák sze­reznek minden történésről el­sőként tudomást, ismerik a határozatok végrehajtásának állását, a kollektíva hangula­tát, s mindenről beszámolnak a vezetőségnek, sürgős ese­tekben pedig azonnal tájékoz­tatják a pártbizottság titká­rát. Jól funkcionálnak a titká­ri értekezletek is, ezeket a nyári időszakot kivéve ha­vonta tartják. amelyeken rendszeresen megbeszélik az időszerű kérdéseket. Teríték­re kerülnek egy-egy kerület sajátos gondjai is, amilyen például a csömöri volt, ahol évekig akadozott a tagfelvé­tel, s egy ilyen alapos eszme­csere után kezdődött el és tart ma is a tervszerű, ütemes pártéoítési munka. Titkári értekezleteken a pártbizottság határozatainak ismertetésére és a végrehajtás számon kérésére is sort ke­rítenek. Felhívják a figyelmet a felsőbb testületek határoza­taira is, sőt, azt is közük, hol találhatók meg ezek. Az ilyes­mi egyáltalán nem szükségte­len, különösen ha figyelembe vesszük, hogy újabb és újabb emberek kerülnek a vezetősé­gekbe. Nagyon hasznosak az újon­nan megválasztott titkároknak a kötetlen beszélgetések, amelyeken mindenről sVó esik, ami a kérdéses munkaterüle­ten, akár a gazdasági, akár a politikai élettel kapcsola­tos. Bizalmiak képzése Sokszor elhangzó mondat: a határozatok végrehajtása az alapszervezeteken áll vagy bu­kik. Tudatában vannak ennek az alapigazságnak a termelő- szövetkezetben is. ezért kísé­rik megkülönböztetett figye­lemmel a pártcsoportok te­vékenységét. A pártcsoportok nem készítenek munkatervet, de nagyon fontos, hogy saját közvetlen feladataikon kívül mindig megbeszéljék azokat a kérdéseket, amelyek a leg­közelebbi taggyűlés napirend­jén szerepelnek. Ebben a pártszervezetben is előfordul persze, hogy ezekre az eszmecserékre mégsem ke­rül sor, amit mindig meg le­het állapítani a taggyűlésen, ilyenkor nem olyan aktív, s kevésbé tartalmas az értekez­let. Egy-egy fecske a pártélet­ben sem csinál nyarat, de lebecsülni sem szabad a sze­mélyek, például a csoportbi­zalmiak szerepét és jelentő­ségét. ök nemcsak aktivizál­hatják csoportjuk tagjait, ha­nem értékes információkkal szolgálhatnak a felsőbb ve­zetőségnek is. Ezért is foglal­kozik a pártbizottság tovább­képzésükkel, ami történhet konzultációs formában, de nem elképzelhetetlen a magasabb szintű pártiskola sem. Jónak értékelték Egyetértéssel fogadta ilyen irányú törekvéseiket a járá­si párt-végrehajtóbizottság is, amikor a kerepestarcsai SZi- lasmenti Termelőszövetkezet pártbizottságának irányító te­vékenységét vizsgálta, amit egyébként jónak értékelt. K. P. Nagyobb hozam Sávos számvetés géppé! logyan kell vetni a búzát? A kérdésre ma már a leg­többen azt felelik: géppel. Eb­ben természetesen egyezik a kevésbé avatottak, a szakem­berek és a kutatók vélemé­nye is. Csakhogy — amint azt a gödöllői Agrártudományi Egyetemen kipróbálták — a gépi búZavetésnek van egy olyan módszere, a sávos szór- vavetés, amellyel növelhető a terméseredmény. Ezt is gép­pel lehet végezni, de olyannal, amely a sávos vetésre alkal­mas.­Azt állapították meg az egyetem kutatói, hogy a TŰ­MÉ KL—250 jelű géppel, 2,5 cm-es sortávolságra és 7—8 cm-es sávszélességre vetett búza szárnyas csoroszlyával vetve több mint négy, tár­csás csorosZlyás géppel vetve csaknem 2 százalékkal na­gyobb hozamot ad. OMÉK Díjnyertes műszer Az országos mezőgazdasági alkotó ifjúsági pályázatra két­százhetven pályamunkát je­lentettek be a fiatalok, ebből •száznegyvenet be is mutatnak az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásáron. Ott lát­hatjuk egyebek között Ba­logh Barnabás és Samu Mi­hály alkotását is: a MÉM Mű­szaki Intézet munkatársai a pályázaton második díjat nyertek a gabonavetőgépek munkáját ellenőrző műszerük­kel. Heti filmhíradó Szereplő a szövőkor Ezen a héten már a városi mohiban is látható az a filmhíradó amely a gödöllői szövőkor kiállításáról ké­szült a helytörténeti gyűj­teményben az idén júniusban rendezett kiállításon. Az ösz- szeállításban nemcsak a Remsey Flóra vezette mai szö­vőkor munkái láthatók, meg­szólaltatják a hajdani kör talán utolsó élő tagját, Masz- lagi Gézánét, aki a péceli szo­ciális otthon lakója. Vácszentlászlóról Hatvanba Csaknem 20 hektárról szedik folyamatosan az uborkát a vác- szentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezetben. A leszedett zöldségfélét a Hatvani Konzervgyárba szállítják feldolgozásra. Barcza Zsolt felvétele Hatvanegy éve történt A szomorú ősz járási emlékei Hatvanegy évvel ezelőtt, 1919. augusztus elsején a Bu­dapesti Munkástanács utolsó ülésén Kun Béla és Fónai Zoltán bejelentette a Forradal­mi Kormányzótanács lemon­dását, továbbá azt. hogy az új kormány megalakításával Peidl Gyulát bízták meg. Egy hét elegendő volt ahhoz, hogy rendeleti úton gyakorlatilag visszaállítsák a burzsoá ter­melési' viszonyokat ítéletek futószalagon A hatalomra került ellen- forradalom megkezdte a kom­munisták és a kommunista­gyanús személyek üldözését. A fővárbsból külön bíróságot ren­deltek ki Aszódra, hogy szá­molja fel a munkásbázist. En­nek során több mint harmin­cán kaptak kisebb-nagyobb büntetést. A Friedrich-kormány még augusztus 19-én elrendelte a statáriáüs bírósági eljárást mindazok ellen, akik a Ta­nácsköztársaság' megalapítása, fenntartása és visszaállítá­sa érdekében tevékenykedtek, utasította az ügyészeket, vérbírákát, hogy a gyanúsí­tottakkal szemben alakszerű nyomozási eljárást ne folytas­sanak. A környező falvakban sorra tartóztatták le a volt tanácsi vezetőket, s a bírósá­gok futószalagon gyártották ítéleteiket. A kartaliak közül öt személyt helyeztek vád alá: Tóth Ilkó Józsefet, Varga Mártont, Szelei Jánost, Kovács Antalt és Szűcs Andrást. A gyorsított bűnvádi eljá­rás szabályai szerint működő Pestvidéki Törvényszék 1921 decemberében nyilvánosan tár­gyalta ügyüket, s hozta meg ítéletét. Szűcs, a volt direktó­riumi elnök egy évet kapott, társait felmentették. Bünteté­sét azzal indokolták, hogy dobszóval közhírré tette a fegyverek kötelező beszolgál­tatását, a község egyik lako­sát egy napig fogva tartotta, a jegyzői irodából kidobálta a cselédkönyveket és mezőrend­őri kihágásért pénzbüntetést szabott ki. Közérdekű volt Szűcs András a kihallgatás során nem ismerte el bűnössé­gét. Vallomásából többek kö­zött azt is megtudjuk, hogy a község szegényei között tizen­nyolc hold földet osztottak szét házhelynek, s mert ezek meg- műveletlenül maradtak, a já­rási termelési biztos utasításá­ra felhívta a gazdákat a fel­szántásukra, akik azért mun­kadíjat is kaptak. Előfordult azonban, hogy egy-egy sze­mélyt kényszeríteni kellett a Szadai asszonykórus Köszöntő, dalosünnep szántás elvégzésére. Ezt egyéb­ként a bíróság végül is a vád­irattal szem Den kénytelen volt pozitívan értékelni, mondván, uogy a házhelyek felszántása közérdekű volt A cselédkönyveket azért dobta ki, mert utasítást ka­pott a tíz évnél regeDbi ira­tok kiselejtezésére. A mező­rendőri kihágás büntetése ugyancsak jogos volt. Az egyik gazda ugyanis rendszeresen lopatott szénát a cselédjével, s kitudódván, az ügyet a For­radalmi Törvényszékhez kel­lett volna felterjeszteni, de megsajnálta a gazdát, „s 5000 korona kártérítéssel elintézte az ügyet, amit az szívesen ma­gára vállalt, mert félő volt, bogy bosszúból elűzi cseléd­jét.” Lehetne a vád többi pontját is elemezni, de eny- nyibol is kiviláglik a fehér­terror időszakában működő törvényszékek munkastílusa, ítéleteik erőszakolt indoklása. Angyal János bagi direktó­riumi elnököt egy évi és há­rom hónapi. Kelemen János galgahévízi direktóriumi ve­zetőt két és fél évi, a galga- mácsai Pesti Istvánt kétévi, a ásámboki Nagy Balázst tíz­hónapi, a valkoi Tusor And­rást hathónapi börtönbünte­tésre ítélték. Sok direktóriumi tagnak és vörösőrnek is ha­sonló sors jutott osztályrészük Kartalon az Aszód környé­ki munkás- és parasztmozgal­mat ismertető kiadvány sze­rint Tóth Ilkó József (és nem János!), valamint Kovács An­tal is a letartóztatottak közé került. Tóthot Gráf Tivadar főintéző vitette Aszódra, a ja­vítóintézet fogdájába, de mert lakatos volt, s az urada­lomnak szüksége volt rá, más­fél hónap múltán kiengedték. Kovács Antal kéthavi börtön- büntetést szenvedett el. Hatvanegy esztendővel ez­előtt szomorú ősz köszöntött az ország népére, így vidé­künk lakóira is. A Tanács- köztársaság összeomlásának következményei mindenkit súj­tottak, különösen azokat a családokat, akikhez csendőrök zörgettek be, s magukkal vit­ték a családfőt, hogy átadják a törvényszéknek, mert ön­maguk, az elnyomottak érde­keit merészelték szolgálni. Megújuló erővel A büntetések sokakat meg­törtek, s a későbbiekben el­zárkóztak a politizálástól, a mozgalomtól, egy részük azon­ban nem adta fel a reményt, s azon újakkal, ifjabbakkal kezdtek önmaguk érdekeiért szervezkedni, akik éppen a 19-es példa hatására jutottak el a munkásmozgalomig. Bene Mihály Városi moziműsor Folytassa, Cowboy. Színes. szinkronizált angol filmvígjá­ték felújítása. Előadáskez­dés: 4 6 és 8 órakor. ISSN aiu-DH (GMöiirti Hírlap) éneklik a vidám hangvételű népdalt. Aztán Vass Lajos javasolja a szadaiak Madár- ka, madárka című dalát meg­tanulása. A dalt Szabó Györgyné, Romacsek Ferenc- né. Szekeres Bertalanná, a szadai népdalkor három nagy öregje énekelte. Gyorsan megy a tanulás. Vass Lajos sze­mélyében hozzáértő karnagy­ra akadt a közönség. Lassan alkonyodik. Vass Lajos bú­csúzik. Madárka, madárka — Ismerősök között töltöt­tem egy délutánt, örültem a baráti légkörnek, a vidámság­nak, az emberi kapcsolatok féltékenység nélküli megnyi­latkozásának, amelyet nem .zavart meg a versenyek han­gulatát mindig megrontó és várható rangsorolás. Igazi dalosünnepet rendeztek a szadaiak, köszönet érte. És köszönet minden kórus­nak, amiért a dalokat ki-ki saját falujának hagyománya szerint énekli. Ha egy nép­dalt mindenki egyformán éne­kel, ha minden énekes ugyan­ott hajlít, nyújt, vagy éppen gyorsít, ez az azonosság azt jelenti, hogy a dal már nem él. Az asszonyok szegfűt kap­nak, a vendégek búzakoszo­rút, s el sem tudják hagyni a színpadot, mert kezdődik a tánc. Ünnep van Szadán, adja hírül a késő esti énekszó. Az ötéves asszonykórust köszön­tik dallal, tánccal, vidám mu­latsággal. Fercsik Mihály zelsége korán életmódváltoz­tatásra kényszerítette a sza- daiakat. Mégis sikerült elő­bányászni a gyertyás m#ny- asszonytánc motívumait ké­sőbb pedig néhány eredeti s za­dai népdalt is. Eleknek a kutatásoknak, a rendszeres fellépéseknek megszületett atz eredménye. Tavalyelőtt már megyei és országos minősítést szereztek, az idén tavasszal a IV. Galga menti népművésze­ti találkozó nivódíját kapták. Nem üres külsőség tehát az ünneplés, hanem tartalmas munkával eltöltött éveket kö­szöntének a vendégcsoportok. Vass Lajos karnagy lép a kó­rusok elé. A meghívottak kö­dösen éneklik egymás da­lait. A hévízgyörkiek katona- siratójába besegítenek a töb­biek, de közös az énekszó akkor is. amikor a galgahé- víziek, majd a zsámbokiak, kerepesiek, veresegyháziak da­la hangzik fel. Alig fejeződik be a cso­portok önálló bemutatója a közönség szavaz. Arról dönte­nek, az elhangzott dalok kö­zül melyiket tanulják meg. Megszületik az eredmény. Vass Lajos a hévízgyörki asszonykó­rus segítségével a hévíZgyör- kiek Sárga bélű görögdinnye repedj meg című dalát tanít­ja a közönségnek. öregek, fiatalok jókedvűen Meggyőződésem, nem mér­hető pénzzel a hagyomány- ápoló művészeti csoportok tagjainak tevékenysége, most mégis megpróbáltam számok­kal igazolni, hogy az éneke­sek, táncosok anyagi áldoza­tokat hoznak nemes szenve­délyükért. Ezeket az órákat a szadaiak is eltölthették vol­na a fóliasátrakban, eltölthet­ték volna a kertjeikben, vál­lalhattak volna bedolgozást, ám ők nem ezt tették. Ku­tatták, keresték településük hagyományait, s arra vállal­koztak, megőrzik a már-már elfelejtett dalokat és megis­mertetik azokat másokkal is. Most, öt év eltelte után családi ünneplést rendeztek a szadai assZonykórus számára, s tapssal, közös énekléssel kö­szönték meg eddigi munkáju­kat, biztatták őket újabb si­kerek elérésére. Nádaski László tanácselnök meleg szavakkal köszöntötte az asszonyokat. — Olyanok­kal ismertették meg közsé­günk nevét akik soha nem hallottak Szadáról. A munka nem volt könnyű. , Nehéz aratás És csakugyan igaza volt aZ üdvözlő szavaknak. Szadának valóban nincs gazdag hagyo­mányanyaga. A főváros kö­Ötéves a szadai Székely Bertalan művelődési ház asszonykórusa — adta hírül a meghívó, amelyet azért küldtek el sok-sok címzettnek, hogy meghívják a sZadai Szé­kely Bertalan emlékparkban rendezendő dalostalálkozóra. Kerepes, Zsámbok, Veresegy­ház, Galgahévíz, Hévízgyörk népdalkörei köszöntötték a szadai asszonykórust. Ott voltak a szabadtéri szín­pad nézőterén azok a szadaiak is akik büszkék a kórus ered­ményeire, s ott voltak a já­rásból azok, akiknek szív­ügye a gödöllői járás népdal­kultúrája, többek között Nó­rák Lászlóné, a járási műve­lődési osztály vezetője, va­lamint Polónyi Péter, Gödöllő város helytörténeti gyűjtemé­nyének vezetője. Pénzben mérhetetlen ötéves a sZadai asszonykó­rus. Tudom, hogy fél évtized nem nagy idő, de ha arra gon­dolok, hogy az elért eredmé­nyekhez minden héten leg­alább egy kétórás próbát kel­lett tartani, akkor ez az elmúlt öt esztendő alatt 250 közösen eltöltött órát jelent, s ha ezt szorzóm a kórus tagjainak számával, ez 7 ezer 280 óra lesz. Még tízforintos óradíjjal számolva sem kis összeg a 72 ezer 800 forint

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents