Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-06 / 209. szám
1980. SZEPTEMBER 6., SZOMBAT "xMdap 5 SZENTENDREI mrnaii A PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Egy tornaterem anatómiája Saját erőből építették X Gyors ügyintézés a tanácsnál Korszerűen a köz érdekében tézése. Tulajdonképpen az J egyszerűsítése maga után iroda hármas feladatot lát vonja az intézményi, gazdáir A Teátrum Étteremnél Vízisporfteíep Befejezés: 1982 végén Szentendre ugyan nem a vizek városa, ám mégis vízi város, hiszen a Duna partján fekszik, lakói közül sokan hódolnak vagy hódolnának a vízisportoknak, ha volna hol. A város párt- és állami vezetőinek ösztönzésére a Duna- menti Regionális Vízmű Vállalat pályázatot nyújtott be az Országos Idegenforgalmi Hivatalhoz, vízisporttelep létesítésére. Ez elsősorban idegen- forgalmi igényeket lenne hivatva kielégíteni, ám alapja lehetne a városi vízisporttelepnek is. A múlt hónapban a DMRV jó hirt kapott: megnyerte a pályázatot, s az azzal járó milliókat. Azóta már a helykijelölés is megtörtént, a Teátrum Étteremmel szemben fog megépülni az új létesítmény. Augusztus 26-án az ütemtervben is megállapodtak, amely szerint az építkezés 1981. március 1-én kezdődik, s befejezési határideje: 1982. december M. Az új vízisporttelepen 50 férőhelyes motel, 6 150 csónak számára szükséges tároló fog felépülni, öltözőkkel és a szükséges mellékhelyiségekkel együtt A városba vezető országút szélén, a Dumtsa Jenő utca sarkán néhány hete új bisztró nyílt, hangulatos és főleg gyors étkezést biztosító apró kerthelyiséggel. Az Óbuda Tsz alakíttatta át korábbi tejivóját bisztróvá. Joggal keresztelték Ínyenc falatozónak az üzletet, hiszen ritkán kapható meleg ételeket kínál az étlap és a Kis község is akarhat nagyot. Akkorát, amely úgy tűnik, meghaladja erejét. A népi bölcsesség azt tartja: addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér. Ki merne a mondás igazságában kételkedni ? Nos, talán furcsa, de vannak ilyenek. Például Szigetmonostoron. Van a községben iskola, üzlet- és úthálózat, villanyvilágítás, mozi, szépen megépített házak, virágos kertek. Mi kellhet még? Pontosan három évvel ezelőtt, 1977-ben a tanácsülésen kimondták: tornaterem. A tanácsülés nemcsak kimondta, hogy mi kell, hanem döntött is: építsünk tornatermet. Az el is készült, s mint arról lapunkban beszámoltunk, augusztus 20-án ünnepélyesen át is adták. De addig ... Akik döntöttek, tudták, központi támogatásra nemigen számíthatnak, csak saját erelegdrágább sem haladja meg a 28 forintot. — Kedvelt vendéglátó egységnek számítunk — mondta Gergely Erzsébet üzletvezető. — Havonta 200 ezer forint a forgalmunk, pedig egyszerre mindössze 60 vendéget tudunk leültetni. Kerthelyiségünk késő őszig nyitva lesz. jükre, vagyis a lakosság megértő segítségére. De vajon elég iesz ez? ...■*■ — A falu vezetése jól sáfárkodott a lehetőségekkel. Okos parcellázással, telkek áruba bocsátásával sikerült némi bevételre szert tenni. A szigetmonostoriak úgy érezték akkor, hogy eljött az idő a továbblépésre. Társadalmi munkában elkészítették a felépítendő tornaterem terveit. Igaz, hogy ezt a tervet menet közben párszor módosítani kellett, de mégis az volt az alap az induláshoz. És akkor újabb bökkenő: ki lesz a kivitelező? A Szentendrei Afésznak van ugyan egy 30 fős építőbrigádja, de annak számos saját munkát kell elvégezni. Ebben az időszakban épült a Konzerv bisztró, a pilisszentlászlói új üzletház. És ezeken felül, a brigádnak még eleget kellett tennie az Áfész intézkedési tervében rögzített karbantartó és felújító munkáknak is. Az Afész vezetői mégis úgy döntöttek: segítségére sietnek a szigetmonostoriaknak, ha megfelelő mennyiségű társadalmi munkával viszont a falu segít az építőbrigádnak. Nos a község lakosai 1977- ben 240 ezer, 1978-ban 195 ezer, 1979-ben 425 ezer, az idei esztendő első félévében pedig 74 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Kínálkdzik a lehetőség, hogy most, történelmi távlatból, néhány figyelemre méltó tanulságot leszűrjünk. Először a legfontosabbat: a tanácsok igyekezzenek. minden lehetőségüket kihasználni, hogy fejlesztési terveik egy részét saját erejükből, a lakosság széles körű, aktív támogatásával, maguk oldják meg. Másodszor: a szigetmonostori példa bizonyítja, hogy milyen fontos a beruházó tanács és a kivitelező között kialakított jó kapcsolat. Harmadszor: a jó szervező munka. A tanács ennek is eleget tett. Intézkedései mindig időben valósultak meg, a lakosság mozgósítása eredményes volt. A tornaterem kész. Szép és korszerű. Irigylésre méltó. És... tanulságos. így is lehet! Az MSZMP XII. kongresz- szusának határozatában is szerepel, hogy az ügyintézés váljéK egyszerűbbé, gyorsabbá. A tanácsiak fontos feladata, hogy az állampolgárok ügyeinek gyors és főleg érdemi intézésével ápoljátt tömegkapcsolataikat. Az államigazgatási munka egyszerűsítése, ésszerűsítése, korszerűsítése tehát társadalmi, politikai feladat. Alapvető célja, hogy előmozdítsa a feladatok pontosabb végrehajtását, a tanácsok eredményesebb részvételét az össztársadalmi gondok megoldásában, a szocialista demokratizmus erősítésében, s a szocialista törvényesség megszilárdításában. Nos, vizsgáljuk meg, hogy a városi tanács eddig mit tett, s mit fog tenni, hogy az alapelvek élő valósággá, a mindennapok gyakorlatává váljanak. Együtt a járással A szervezet korszerűsítésére már a harmadik tanácstörvény hatálybalépésekor — 1911-ben — kezaexiksnyezo lépést tett a városi tanács azzal, hogy (a megyei tanacs végrehajtó bizottságénak engedélyével, a járási hivatal elnökével történt megállapodás alapján; a városi tanacs egeszsegugyi osztálya látja el a szentendrei járás egész területén a szakigazgatasi feladatokat. Miután a forma jól bevált, azóta már kiterjesztették ezt a testnevelési és sport-, valamint a munkaügyi teendőkre is. Tavaly július 1-én, a pénzügyi, terv- és munkaügyi osztály közvetlen alárendeltségében, beruházási részleget noztak létre, amely körültekintőbben tudja ellátni a városi beruházások, felújítások, karbantartások nehéz feladatát. Tájékoztató iroda Az állampolgárok érdekeit képviseli az a rendelkezés is, mely szerint (a megyében elsők között;, Szentendrén létrehozták a tájékoztató irodát, amely később ügyfél- szolgálati iroda néven lett népszerű a város lakói előtt. Az iroda 1977-től több egyszerű, azonnal elintézhető hatósági jellegű ügyben döntött teljes jogú hatáskörrel. Az iroda alapvető feladata — fogalmazták meg a végrehajtó bizottsági ülésen — az ügyfélszolgálat korszerű, színvonalas munkája, az állam- igazgatási, hatósági esetek gyors, bürokráciamentes inéi: — Közvetlenül, azonnal intézi a különböző hatósági bizonyítványok, az állatkísérő lapok kiadását, a talált tárgyak átvételét, a lakcím ki- és bejelentkezést, a személyi igazolványokban magánkisiparosoknál, kiskereskedőknél az alkalmazások ki- és bejelentését, egyszerűbb közterületfoglalási engedélyek kiadását. Teljes munkaidőben — Tájékoztatást, beadványmintát, írásos ismertetőt ad a tanács hatáskörébe tartozó ügyekben, s egyben eligazít az eljárás módjáról (az igazgatásban 11, a pénzügyben 9, a művelődésügyben 5 és a termelés-ellátásfel ügyeleti ágazatban 9 féle ügyben;. — Tájékoztatja a lakosságot a fontosabb jogszabályokról, tanácsrendeletekről, s a hém tanácsi intézkedést igénylő, különféle eljárások módjáról. Az ügyfélszolgálati iroda mindennap teljes munkaidőben fogadja a feleket (hétfőn pedig este fél hatig; s a jobb ügyintézés érdekében a szabad szombatokon is inspekciót tart.' Az államigazgatási munka kodói szervezeti formák felülvizsgálatát, szükség szerinti továbbfejlesztését. Ezek célja a munkaerő, a pénzügyi és egyéb anyagi eszközök jobb felhasználása. E tekintetben is már számos eredményes intézkedés történt. Ckos összevonások Az egészségügy területén 1973-ban összevonták a szülőotthont a rendelőintézettel, 1977. január 1-én pedig létrehozták az egyesített gyógyító megelőző intézményt. A múlt esztendőben tovább folytatódott az ésszerű integráció a szociális intézmények összevonásával, egyesített szociális intézmény néven. Lapunkban az iskolák és óvodák összevonásáról korábban rhár beszámoltunk, de feltételenül itt is meg kell említeni, hogy az összevonások beváltották a hozzá fűzött reményeket. A városi tanács tisztségviselői tisztában vannak azzal, hogy az állampolgárok elvárják a tanácsi dolgozóktól: ügyeikkel lelkiismeretesen törődjenek, udvariasan és előzékenyen fogadják őket Igyekeznek mindezen követelményeknek meg is felelni A vásár még tart Végéhez közeledik a dinnyeszezon, de a vásár még javában tart. A pomázi piacon 7 forintért mérik a görögdinnyét és vevő mindig akad. Elszalasztott lehetőségek Indul az esti iskola Bisztró az országútnál Sötét van és hűvös. Hajnali négy óra. A város csöndesen szendereg. Csak pár ember van ébren. Igaz, ők sem azért, mert korán keltek. Le sem feküdtek. Tegnap késő este óta dolgoznak. Petrik Istvánná hihetetlen gyorsasággal eteti a telhetetlen gépet. Az meg csak nyeli, nyeli a nyers tésztadarabokat, hogy megsodort kifliként adja vissza gyomrából. (A kifli, a szakmai hagyomány szerint Bécs török ostromakor nyerte el félhold alakját.) A megsodort kifli-tömeg tepsilapokra kerül, majd kézikopsikon a pokol kapujához. A pokol kapuja A pokol: 20 méter hosszú kemence. Kapujánál Kolozsvári Miklósné rakja a mozgó szalagra a nyers kifliket. Azok 16 perc alatt járják végig a pokol összes bugyrait A kemence másik végénél már Fritz László várja a megsült kifliket. Azok jönnek. És milyen szépek. Piros- barnák, szabályos félhold alakúak. — Ma éjjel — mondja Lé- bér János csoportvezető — 33 ezer kiflit és 16 ezer zsömlét készítettünk. A nagy sütő-előkészítő terem végében sok embert látok. Ott vajon mi lehet? A kemencétől a fogyasztóig Id. Rózsa Ferenc árukiadó (ragaszkodik az id. jelzőhöz, merthogy a fia is itt dolgozik), most osdtja szét a kész termékeket. A műanyag és alumínium kosarakba kiflik, zsömlék, mákosrigók, zsömleveknik. A szállítójegyeken a mennyiség és a bolt neve, címe. Az udvaron 8 gépkocsi indulásra készen, idebent a gépkocsivezetők toporognak türelmetlenül. — Előbb a hosszú járatok! — hallom. — Majd a szigetiek!. .. Nemcsak a kísérők, a gépkocsivezetők is1 rakodnak, hamarosan kirobbannak az udvarról. Egyik Visegrád, a másik a sziget, a harmadik a pilisi dombok felé veszü útját. Csak egy valaki nyugodt ebben a nyüzsgésben: Öllé Sándor gépkocsivezető. Nyugodtan támasztja a falat. — Én a városban terítek — magyarázza nyugalma okát. — Utoljára indulok ... Tizenhét címe van. Ezekre a helyekre kell vinnie 1630 zsömlét, 4400 kiflit, 200 nagykiflit, 400 mákosrigót, 170 zsömleveknit és 103 Zsömlecipót. Észre sem veszem, hogy rohan az idő. Már hajnali öt óra van. Megérkezett Szabó Miklós, nappali csoportvezető, s műszakja. Indul a kenyér Az éjszakások nem sütöttek kenyeret, csak előkészítették. Á 300 kilót befogadó csészékben már ott pihen a nyers kenyértészta. A csoportvezető indítja a műszakot. A dagasztó gép kezdi, gyűri, gyömöszöli a tésztát Majd a garathoz tolják a csészét. Emeli a gép s dönti odafönt a garatba, az meg előírt súlyra szaggatja a tésztát. A formázó szalag felsodorja a darabokat Kardos Kálmánná asztalára. Fél hat. Győri Vilmos csoportvezetővel rázok kezet. — Egy pillanat — mondja, s máris faképnél hagy. Nem a kíváncsi vendég, hanem a termelés az első. Belepillant a szállítópapírokba. Itt-ott szót vált az emberekkel, s csak azután jut számomra ideje. Amit megtudok: azért nem sütnek éjsZaka kenyeret, mert a fogyasztók is csak a péksüteményeket keresik reggel. Az egykilós kenyér sütési ideje 36, a kétkilósé 55 perc. Aztán a rendelésekről tájékoztat, ezeket 48 órával, korábban kell a boltvezetőknek leadni. — Jöjjön — invitál. — Nézzük meg a burgonyás kenyeret. A csészébe 180 kiló lisztet, 2,90 kiló élesztőt, 4,5 kiló sót, 5,4 kiló burgomyapelyhet, 105 liter viZet tesznek, s máris indul a keverés, dagasztás. Ideje 10 perc, majd a tésztaérés 45—50 perc. Összeszokotton Hat óra. Dolgozik a kemence. Miletics József fűtő átállítja a szalag menetidejét, s a pokol kapujában már a kétkilós kenyerek sorakoznak. Ugyanaz a sors vár azokra, mint a kiflikre: be a forróságba. A kemence lassan duruzsol, a sürgés-forgás felgyorsul. Nézem az emberek jól összeszokott mozdulatait, az okos gépek embert kímélő munkáját. Győri Vilmos a kemence végéhez vezet, ahol megjelenik az első, mai sütésű kenyér. Hét óra van ... Szinte alapkövetelmény, hogy tudását .mindenki folyamatosan és állandóan gyarapítsa, hiszen a tegnap megszerzett tudás ma még jó talán, de holnap? Lehet, hogy addigra részben vagy teljesen elavul. A gyárakban, az üzemekben ma már mind több a korszerű gép, amelyek megkönnyítik, vagy teljesen kiküszöbölik az embert próbáló, nehéz fizikai munkát Ám ezek a berendezések kezelőjüktől alapos technikai-műszaki tudást követelnek. Szentendrén sok ipari üzem, szövetkezet van, ezért nem lehet közömbös, hogy dolgozóiknak milyenek a szakmai ismereteik. ' Fridii József pedagógust, tagozatvezetőt kerestem meg, hogy tőle kapjak felvilágosítást a dolgozók esti általános iskolájának indulásáról. — Az iskola szeptember 18- án indulna, ha lenne elég tanítvány — mondja a tanár. — Eddig osztályonként 8—10-en jelentkeztek, de hogy egy osztály elinduljon, ahhoz 15 kellene. Érthetetlen, hogy ilyen lehetőség után nem érdeklődnek a dolgozók. Az oktatás levelező rendszerű, vagyis hetente egyszer van csak egy ötórás foglalkozás, s negyedévenként eQV-egy beszámoló. Egy vizsga van, az év végén. A tanulók évente hat nap tanulmányi szabadságot kapnak, s a VIII. év végi sikeres vizsga után ezer forint jutalmat. Mindezek után a kérdés: miért nincs elég jelentkező? Kinek a hibája ez? Ügy tűnik, az üzemek a ludasak. Az iskola megvan, úgyszintén a tanári kar. Rajtuk tehát nem múlik. Akad, ahol 62 dolgozónak nincs meg a nyolc osztálya. Az iskola már régen kiküldte a jelentkezési lapokat, Fridii József pedig propaganda kör- utat tett a vállalatoknál. Ügy tűnik, kevés eredménnyel. Pedig ... Pedig olyan lehetőségről van szó, amit kár lenne elszalasztani. Autóverseny Holnap, Vasárnap, szeptember 7-én, délután 14 órakor az autósport kedvelőinek mutatós látványban lesz részük, ha kimennek az izbégi crosspályára. A szentendrei Petőfi SK autós szakosztálya által rendezett crossversenyen hazai és külföldi versenyzők vesznek részt. Az oldalt Irta: Karácsonyi István Fotó: Bozsán Péter
