Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-05 / 208. szám

Olvasónk levele Segítő fiatalok Kedves és figyelemre méltó jelenetnek voltam tanúja au­gusztus 21-én délután a ceglé­di forgatagban. Szereplőit név szerint nem ismerem, csak azt tudom, hogy a történet két fia­tal szereplője a KÖZGÉP 2. ceglédi gyárának KlSZ-fiatal- ja, egy. fiú és egy lány volt . Két bottal, rokkantkocsival járó, idős, ízületeivel beteg asszonyt kísértek. Először gyógyszert vásároltak neki a patikában, majd az áruházba mentek és készségesen segí­tettek neki vásárolni. A lány karonfogva vezette a nénit. Példájuk tanulság .lehet má­sok számára is — ez az egyik oka, hogy véleményem meg­írom róluk. A másik pedig, hogy elismerésemet fejezzem ki a munkahelyi KlSZ-bizott- ságnak, amely ilyen fiatalokat nevel és megdicsérjem a tör­ténet szereplőit is. Szabó Lajosné Cegléd A Fűrész, Lemez- és Hor­dóipari Vállalat ceglédi gyá­rában a székülésüzem körüli terep rendezésével együtt sor kerül az immár hét eszten­deje működő fűrészüzem re­konstrukciójára is. A munká­latok befejezését év végére tervezték. Csikós hátú, ízes gömböcök Nyárvégi gyümölcs lett a dinnye, ezt mutatja, hogy a mézédes gömböcökből még most is sok kapható a ceglédi piacon. Több fajta is van. A képen a kisteleki határból ideszállított csíkos hátú gömböcöket kínálják az árusok. Apáti-Tóth Sándor felvétele 7udományos ismeretterjesztés Színvonalas nyelviskolák san bővítették a tsz-ekben dolgozók és az egyénileg gaz­dálkodók egyaránt. A mező- gazdasági és műszaki ismeret­körhöz tartozó óráik száma há­rom év alatt csaknem 24 szá­zalékkal növekedett. A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulatnak valamivel több minit 23 ezer tagjából 20 ezer 500 a megyékben tevé­kenykedik. Munkájuk kiterjed az anyanyelvi ismeretterjesz­tésre is, e téren közismerten népszerűek a nyelvi vetélke­dők, továbbá esztétikai, művé­szeti és néprajzi kultúránk terjesztését, ápolását szolgáló rendezvényeik. A társulat megkülönbözte­tett figyelmet fordít a 14 éven aluli gyermek- és az ennél idősebb tanulóifjúság körében végzett ismeretterjesztésre. Az általános iskolákban nemrég bevezetett új matematikai ok­tatás országszerte hirtelen megnövelte az érdeklődést e tudomány iránt. Minden korosztálynak A gyermekek között szerve­zett matematikai körök száma háromszázzal emelkedett. Ki­alakultak már a megyék több­ségében a gyermek-ismeret­terjesztő klubok is. Az elmúlt években rendkí­vül megnőtt a megyékben az érdeklődés az idegen nyelvek iránt. A 17 oktatott nyelv kö­zül a német, angol és az orosz nyelvtanfolyamokra jelentkez­tek a legtöbben. A TIT érde­me, hogy a tanfolyami nyelv- oktatás a társulat több megyei szervezeténél igazi nyelvisko­lává fejlődött, amelyeken el­fogadható színvonalon elsajá­títhatják a világnyelveket. A 70-es évek elejétől a hallgatóság egyre fiatalodott, egyre több egyetemi hallgató és középiskolás iratkozott be nyelvtanfolyamokra, öt év óta az általános iskolai gyerme­kek részvételi aránya is foko­zatosan emelkedik a nyelv- tanfolyamokon. Kezdetben a kisiskolások a felnőttekkel együtt tanultak. Ma már az a helyzet, hogy az óvodáskorban kezdik meg a nyelvoktatást, mert fejlődési és tanuláslélektani szempont­ból az óvoda erre kiválóan al­kalmas. Természetes, hogy e korosztály számára újfajta, játékos formákat kellett ki alakítani. Néhány megyében máris eredményesen folytat­ják ezt a módszert. Üdülés és pihenés Az ifjúsági nyelvoktatást szolgálják a nyári nyelvi tá­borok. De rendkívül népsze­rűek a TIT nyári egyetemei is, amelyeket főként a megye- székhelyeken működő egyete­mek, főiskolák szerveznek a TIT-tel közösen. Tavaly ezek­re a rendezvényekre a világ 36 országából érkeztek hallga­tók. Tartalmas programok ke­retében ismertetik meg kül­földi vendégeinkkel hazánk gazdasági, társadalmi, tudó mányos életét, régészeti, törté­nelmi, művészeti emlékeit, magyar népszokásokat, nép­művészetet. Emellett üdülésre, pihenésre — és szórakozásra is jó alkalom nyílik. A TIT munkája társadalmi igényt elégít ki. Igaz, a TIT-en kívül más társadalmi szerve­zet és mozgalom is foglalkozik ismeretterjesztéssel, de a leg­nagyobb választékot, a témák gazdagságát ez a társulat nyújtja az érdeklődők egyre bővülő táborának. B. L Man A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 208. SZÄM 1980. SZEPTEMBER 5., PÉNTEK A többletnek is van határa Szakképzett kereskedők kellenek Erősödnie kell a vásárlók érdekvédelmének Bosszankodik néha az em­ber, ha valamiért a boltba sietne, s zárt ajtót talál. Az ajtón tábla, a táblán felirat: elnézést kérünk, leltározunk. Ilyenkor nincs mit tenni, odébb kell állni a legközeleb­bi boltig. Van leltár év elején és év közben, a gazdálkodó szerv előírta ütemterv, s a szükség szerint. Lehet apró­lékosan mindenre kiterjedő és lehet lényegre toron egyirá­nyú. Van eset, hogy olyan vizsgálatra is sor kerül, amikor a leltárfel­vételek, elszámolások, lel­tárhiányok és -többletek keletkezését nézik. Helyszíni ellenőrzésekkel egy­bekötve és seregnyi aktát, bi­zonylatot átlapozva, anyagot gyűjtve, a jóakaratú segítség szándékával ilyet végzett a ceglédi városi-járási Népi El­lenőrzési Bizottság, a Dél-Pest megyei Áfésznél, a Nagykáta és Vidéke Áfésznél, valamint a Tápiószele és Vidéke Áfész­nél. Választ kerestek arra a kérdésre is, hogy hol, milyen intézkedéseket tesznek a hiá­nyosságok megszüntetésére, a felelősségrevonás érvényesíté­sére. A jelentés, amely a NEB ülésén elhangzott, tizenkét né­pi ellenőr felelősségteljes munkájának az eredménye volt. Ügy találták, a gazdasági dokumentumokból értesülve, hogy a gazdálkodó szervek el­készítik az alaprendeletben foglaltak szerint a leltározási ütemterveket, de nem eléggé körültekintően. Több a leltá­rozás, mint amennyit előirá­nyoznak. Általában csak a szo­kásos, évenként ismétlődő, rendszeres leltárak előre ter­vezésével törődnek, s figyel­men kívül marad, hogy nyug­díjazás, kilépés, szabadság, ár­módosulás, vagy épp a gyer­mekgondozási szabadság miatt többre is sor kerülhet. Pedig ez magától értetődő, hiszen a nagy boltok mellett sok még a kicsi, ahol egy vagy két alkal­mazott dolgozik, s helyettesíté­süket csak más helyről „át­telepített” munkaerővel tud­ják pótolni. Ilyenkor — vál­táskor — a felmérésre szükség van, legalább annyira, mint a sportban, stafétánál az átadás pontosságára. Az ütemterven kívüli lel­tárak érthetően az ellenőr­zési osztályok munkáját nehezítik meg. A népi ellenőrök általános hiányosságként említették, hogy a vizsgált áfészeknél az előző évek tényszámait nem veszik figyelembe. Tapasztal­ták viszont, hogy a többletlel­tározással erősítik a mérleg valódiságát, a társadalmi tu­lajdon védelmét. A gazdálko­dó szervek nem feledkeznek meg arról, hogy a felmérés eredményéről, az igazgatói ha­tározatról 60 napon belül ér­tesítsék azt a dolgozót, akire ez tartozik. Figyelemmel kísérik a ma­gasabb — 5 ezer forint érté­ken felüli — leltárhiányokat az áfészek. Ha ilyen előfordul, okát keresik, az esetet kivizs­gálják. Anyag- és göngyöleg­hiány mutatkozott mind a há­rom áfésznél, s ez mondható a többletre is. Ott, ahol a több­let már a fogyasztók megkáro­sításának határát súrolta, fo­kozott központi ellenőrzések­kel igyekezték rendezni az ügyet. A „sok kicsi sokra megy” hiány és többlet esetén is va­lóban „sokra” mehet. A vizs­gálat során csupán a nagyká­tai Áfész mátrafüredi, K1SZ- tábori büféjénél állapított meg olyat, hogy a vevőket megká­rosították. A fegyelmi meg­történt, a boltvezetőt leváltot­ták és a kár összegének ren­dezésére is javaslat született. A népi ellenőrök tapasztal­ták, hogy a leltári eltérések legtöbbje — ez a jegyzőköny­vekből is kitűnik — a boltiak, szakképzetlenségére utal, s mind fontosabbá teszi az el­lenőrzések erősítését. A legkisebb hiba fölött sem szabad lekicsinylőén elnézni. Van még mit tenni — je­lezték a népi ellenőrök. — Az áru és pénz kezelésével meg­bízott dolgozók nem rendel­keznek mindig hatósági erköl­csi bizonyítvánnyal, ezt pedig mielőbb pótolni kell. Javasol­ták: körültekintőbben készül­jenek a leltározási ütemter­vek, legyen erősebb a vásár-, lók érdekvédelme, gondoskod­janak mind több, foglalkozá­sát becsülettel végző szakkép­zett dolgozóról, a szakember-; utánpótlásról. Járda mentén, rózsák előtt Vasból készül a kerítés A járda mentén eddig ró­zsasövény volt Cegléden, a Rákóczi úti diákotthon előtt. A kerítés kicsit beljebb húzó­dott, jelezvén, meddig tart az udvar. Most, hogy az épület szomszédságában az új általá­nos iskola is elkészült, és fel­számolódik a körülötte lévő építőipari munkaterület, ren­dezik az utcafrontot is. Egy­séges vaskerítést állítanak fel majd’ teljes utcahosszan. A ké­sőbbiekben az oktatási intéz­mény és diákotthon udvarát is rendezik, hogy városképbe illő egységes látvány legyen az épület, az udvar, a járda men­te és a háttérben húzódó sza­lagházsor. Moziműsor Cegléd, Szabadság Filxn- seínház, szombaton és vasár­nap, délután: A briliánski­rálynő bukása (szovjet krimi). Este: Biztosan ölő Sárkány Lady (japán kalandfilm). A kamaramoziban: Magyar rap­szódia (magyar film). A mese­moziban: Hatan hetedhét or­szágon át (NDK-mesefilm). Abony, szombaton és va­sárnap : Mennyire szerettük egymást (oliasz film). A mű­vészmoziban: Fiúk a térről (magyar film). A mesemozi­ban: Varázssapka (szovjet me­sesorozat). Albertirsa, vasár­nap: Kojak Budapesten (ma­gyar bűnügyi filmvígjáték). Ceglédbercel, vasárnap: Az asszony, aki énekel (szovjet zenés film). Törtei, szombaton és vasárnap: Fel a fejjel (ma­gyar filmvígjáték). Ma délután Tekemérkőzés A Z. Danuvia ellen Az Üttröszt KÖZGÉP NB III-as tekézői folytatják jó őszi szereplésüket. Most újabb biz­tos győzelmet arattak, az egy héttel ezelőtti új pályacsúcs­tól csupán 25 fával maradtak el. Üttröszt KÖZGÉP—Vegy- terv 7-1 (2575—2396). Pontszerzők: Zsámbéki (455), Szakter (444), Sárik (432), Sü­tő és Nyíri (428). A harmadik őszi fordulóra kisorsolt összecsapásukat a ceglédiek már ma, pénteken délután három órakor lejátsz- szák. A Teleki utcai pályán a Z. Danúvia lesz az ellenfelük. ü. L. CEGLÉDIAPROHIRDETESEK Beteg mellé vagy gyermek mellé el­menne nyugdíjas nő. Cegléd, Szövetség ut­ca. B épület, föld­szintje ________________ El adó Nyársapát. Kö­zépső dűlő 20. számú ház. Érdeklődni le­het: Koncz Jánosné- nál, Tiszajenő, Kécs- kei út 3. szám alatt. Gyors- és gépíró ál­lást keres két leány. (Három hónapos gya­korlattal) . Értesítő levelet kérjük: Pallo- ga Mária címére Ceg­léd. Budai út, XI. kér. Zrínyi Ilona utca 3. szám. 250 négyszögöl hobbi­telek a Budai úton eladó. Víz, villany van. Érdeklődni 17 óra után: Cegléd, Kossuth Ferenc utca 61/B. középső lépcső­ház, II. emelet 5. Elköltözés miatt Sür­gősen eladó egy ágy betéttel, egy olajkály­ha, egy 3 ajtós szek­rény, két fotel egy sózó teknő. Cegléd, Fűtőház utca 23. (Szűcs telep). ________ Ce glédire cserélem Budapest VHI. kerü­leti 2 szobás, világos, tanácsi, gázfűtéses lakásomat. A házban hívólift van. „Csere decemberig PmH 4889” jeligére a kiadóba. Magányos idős férfi szoba, konyhás la­kást keres. Részletes tájékoztatást az ajánl- kozási levél után. Ajánlkozó leveleket „Idős 115 064” jeligére kérem a Hírlapkiadó Vállalat kir. Cegléd, Teleki utca 30, szám. Kandalló eladó. Ér­deklődni lehet: Ceg­léd. Magyar utca 25. szám. Kisipari fehér szolt lakk­csiszolt háló eladó. Cegléd, Pesti út 49. Érdeklődés 17 óra után, _________________ 37 0 négyszögöl almás­kert eladó. Érdeklőd­ni lehet: Cegléd, Széchenyi út 4. szám. A ceglédi Szociális Betegotthon Bajcsy- Zs. u. 1. sz. szakkép­zett ápolónőt vesz fel azonnali belépéssel. 630 négyszögöl őszi- barackos eladó a ben­zinkúton túl. Érdek­lődni: Cegléd, Lúd ut­ca 3. Csemőben, Matúz dű- lőben 1100 négyszögöl ezerjó szőlő kis épü­lettel eladó. Érdek­lődni: Cegléd, Lúd utca 2. Most vizsgázott Zsi­guli eladó. Cegléd, Szálkái István u. 38. AMÍG A KÉSZLET TART: OLCSÓ NAPOK a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat ceglédi divatáruboltjában, Szabadság tér 1. **tin\* 30—40—50%‘OS ÁRENGEDMÉNNYEL VÁSÁROLHAT DIVATOS FEHÉRNEMŰKET, FÜRDŐRUHÁKAT, PULÓVEREKET, RÖVID UJJÚ FÉRFIINGEKET. NÉHÁNY CIKK AZ ÁRUVÁLASZTÉKBÓL: Gyermek pólóing, 100-120-as méret Rövid uj’jú férfiing Kétrészes gyermeknapozó, 4—6-os méret 1—3-as méret 48,90 helyett 171,- helyett 96,­87,50 helyett helyett 25 Ft 80 Ft 55 Ft 50 Ft ISSN 013J-2WKI (Cesiedt Hírlapi 1 A Tudományos Ismeretter- jesztő Társulatot a XIX. szá­zad első felében, 1841-ben ala­pították meg, jövőre lesz 140 éves. Sokrétű, gazdag tevé­kenysége mindig követte a kor követelményét, segített kine­velni a „művelt emberfők so­kaságát”. A társulat megala­kulása óta eltelt csaknem másfél száz esztendő tudomá­nyos eredményeit, felfedezé­seit közérthető formában jut­tatta el a tömegekhez, és ez­zel hozzájárult a magyar nem­zeti kultúra szellemi kincsei­nek gyarapításához. «• Országos hálózat Megyei szervezete behálózza az egész országot. Nincs olyan megyeszékhely, vagy nagyköz­ség, ahol ne volna TIT-szerve- zet,ahol az iskolákban, könyv­tárakban ne szerveznének rendszeresen előadásokat, vál­tozatos témájú népművelő összejöveteleket. A TIT akti­vistái Pest megyében is részt vesznek a politikai, társadalmi és gazdasági ismeretek ter­jesztésében éppúgy, mint a természettudományos előadá­sok szervezésében. Hazánk 19 megyéjében az elmúlt évben összesen 113 ezer 499 előadást tartottak, 13 féle társadalomtudományi és 9 ter­mészettudományi ismeretkör­ben. Az előbbiek közül — a látogatottság szempontjából — kiemelkedik a filozófiai, iro­dalmi, jogi, közgazdasági és művészeti előadássorozat, a természettudományok közül a legtöbben az egészségügyig a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi, valamint a műszaki té­májú előadásokat hallgatták meg. Mai gazdasági helyzetünk követelményeihez alkalmaz­kodva részt vállalt a TIT a • munkások képzésében, a szak­maváltást segítő át- és to­vábbképzésben. A falvakban, községekben állandó népsze­rűségnek örvendenek a háztá­ji gazdálkodás ismereteit tár­gyaló előadások. Kertészeti, növényvédelmi és állategész­ségügyi ismereteiket haszno- I

Next

/
Thumbnails
Contents