Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-02 / 205. szám
mr.ovn imM/f Jt M80. SZEPTEMBER 2., KEDD It C I ff 1 5 Környezetünk védelme Földön, vízben, levegőben Mérsékelni kell és lehet a veszélyes szennyezést A környezet megóvása Százhalombatta lakóinak különösen nagy gondja, hiszen azok a veszélyek, melyek általában tonyegetTK a természeti értékeket és az emberi egészséget — itt mintha hatványozottan jelentkeznének. S ha a veszélyek összetevőit vizsgáljuk, kiderül: nem is alaptalan ez a gond. Itt ugyanis jóval nagyobb a népsűrűség, mint általában a megye vagy az ország településein. A város területén hatalmas az ipari koncentráció; magas a helyi és átmenő forgalom közúton és vasúton; a város területének jelentős hányada árvízszint alatt fekszik; a löszös dombvidéket erózió is fenyegeti. Ezeknek a tényezőknek veszélyes hatásait lehet csökkenteni. Például: elkülöníteni az ipart a lakóterületektől, védő- távolságok betartásával növelni a zöldterületeket, megszüntetni vagy mérsékelni a levegő- és vízszennyező forrásokat. Százhalombattán azonban ezek a védelmi megoldások csak részben valósultak meg... Megszűrni a füstöt Az ipari és a lakóterületek kellő elkülönülése például nem történt meg. A városnak környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő rendezési tervét megelőzte ugyanis az ipar- és településfejlesztés. Így már csak utólag, s meglevő adottságokkal lehetett számolni, tervezni. Ezzel magyarázható, hogy a DKV és Újváros között hiányzik a védőtávolság, hogy a DKV szennyvíz- tárolóinak közelében üdülőterület alakult ki, hogy a Kőolajipari Vállalatot a Hőerőmű Vállalattal összekötő csővezeték lakott területen kanyarog. Egy másik környezeti veszély, a zajártalom mérhető csökkentésére egyelőre nincs lehetőség. A megnövekedett közúti és vasúti forgalom következtében a zajszint nappalonként 45—55, éjszakánként pedig 35—45 decibel között ingadozik. Mérsékelhető ellenben a levegőszennyezés. A Dunamen- ti Hőerőmű Vállalat kéményeiből kiáradó kéndioxid és szilárd szennyező anyag például már nem éri el azt a mértéket, mely bírságot vonna maga után. Az erőműben ugyanis fotocellás lángőr alkalmazásával, illetve füstsűrűségmérő műszerek segítségével a normálistól eltérő égést, a szennyező vagy mérgező anyagokat tartalmazó füst keletkezését meg tudják akadályozni. Ami pedig a Dunai Kőolajipari Vállalatot illeti: a vállalat szennyvíztisztító telepein a szilárdanyag-tartalmú uszadékot nyílt téri égetéssel semmisítették meg sokáig, kárt okozva így a növényvilágban, erősen szennyezve a levegőt. Az idén azonban változik a helyzet; az év végére üzembe helyeznek egy 82 és fél millió forint költséggel létrehozott égetőberendezést, mely a folyékony, a pasztaszerű és a szilárd hulladékok folyamatos égetését megoldja, úgy, hogy a keletkező füstgázokat nedves porleválasztóban megtisztítja. Ólai, sav, lúg Maradt a téglagyár kéménye, mely Övárosban szennyezi a levegőt, és a tököli ATEV, mely bűztelenítő technológiáját tavaly ugyan korszerűsítette, ennek ellenére a kellemetlen szag — ha ritkábban is _ de eljut a városba. Igaz, ez inkább undorító, semmint káros. Káros azonban a vizekbe jutó ipari szennyeződés. A DHV olajfogó akna (csapda) megépítésével igyekszik ezt kiküszöbölni, vízszennyezése egyébként sem olyan, hogy büntetőpénzt kellene fizetnie. Bírságot — két-, hárommillió fo- rirtt'ót a Kőolajipari Vállalat fizet, mely óránként 1800—2000 köbméter (csupán mechanikai módszerrel tisztított) vizet bocsát vissza a Dunába. Ez az olajjal, fenollal, lúgokkal és savakkal szennyezett víz, évente 15—16 millió köbméter. A változtatás itt is parancsoló szükségszerűség, de csak 1982. ben várható. Ekkorra szerzik be a külföldi • gyártmányú centrifugákat Hasonlóképpen megoldhatatlan egyelőre a lakossági ivóvíz minőségének javítása. Jelenleg csak erős klórozással felel meg a szabványokban lefektetett követelményeknek. Illegális, fertőző A környezet védelmének egyik legsajátosabb ágazata, a város köztisztasága. Hét esztendeje született az a tanácsi rendelet, mely szervezetté tette Százhalombattán a közterületek tisztán tartását, a szemét és hulladék elszállítását. Ma már a Kommunális és Költségvetési Üzem szállítja el a szemetet. Az ipari üzemek és intézmények többsége is kö- telességszerűen eltakarítja az általa, s nála keletkezett szemetet, hulladékot. Baj van azonban városszerte (főként az üdülőövezetekben) az illegá lis szemétdombokkal, melyeknek fertőző hatása sem leki- csinylendő. Akárcsak a családi házak derítőjéből kikerülő szennyvízé, melyet megyei vállalatok gyakran olyan helyeken engednek ki, ahol a környezetet károsíthatja. Figyelem, tenniakarás Mindezekről a kérdésekről és gondokról éppen ma, szeptember 2-án tárgyal Százhalombatta tanácsa; A testület a környezetvédelem helyzetét számok és tények tükrében vizsgálja és számbaveszi azokat a lehetőségeket, megoldásokat, melyek a város egészséges fejlődéséhez nélkülözhetetlenek. A város környezete — kedvezőtlen adottságok ellenére — sincs ugyanis riadalomra, vagy nagyobb aggodalomra okot adó veszélyben. Figyelemmel és tenniakarással; a gazdasági és társadalmi szervezetek, valamint a lakosság ösz- szefogásával folyvást rpérsékel- ni lehet a káros és veszélyes ipari hatásokat — földön, vízben, levegőben egyaránt. Korszerű körülmények között Csomagolás automatával F" SZÁZHALOMBATTAI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Év végi ajándék a városnak Napi tizenhat tonna Százhalombattán igen sok lánynak és asszonynak nyújt munkaalkalmat a Kőbányai Gyógyszerárugyár kihelyezett üzeme. Az itt dolgozók a gyár termékeit csomagolják automata géppel. Alkonyattájt csak úgy, sétaképpen, igen gyakran látogatnak a százhalombattaiak az épülő kenyérgyárhoz. Körbenézik, figyelik, hol tart már a munka, s miként alakul a jövendő üzem, mely a várost friss kenyérrel látja majd el. Kíváncsisággal párosult köz- érdeklődés kíséri ennek a jelentős létesítménynek a sorsát. A gyár egyébként példás gyorsasággal készül. A város vezetői meg is jegyezték: bárcsak minden középület, intézmény hasonló tempóban épülne fel. Pedig hát a kivitelezésben igen sokan érintettek, azt is mondhatnánk, kalákában dolgoznak, s így az összehangolásnak hallatlan nagy jelentősége van. Most, a kivitelezés utolsó harmadában, érthető és nagyon indokolt a koordináló, hiszen 7 különböző cég szereplői, munkásai végzik a befejező műveleteket, a tetőszigetelést, a burkoló munkát, az épületgépészeti, elektromos és olajtechnológiai szereléseket. A Mélyépítő Vállalat után a városi tanács kommunális és költségvetési üzeme, valamint a Bentavölgye Tsz építőrészlege végzi a szükséges munkát, őket a Prometheus Vállalat, a 26. A ÉV. és a Vil- lanyszerelőípari Vállalat váltja fel, végül pedig a Kenyérgyár tulajdonosa, a Nyugat- Pest megyei Sütőipari Vállalat szerelői zárják a sort. — Nagyon bízunk benne — tájékoztat Polgárdi Mihály, a Nyugat-Pest megyei Sütőipari Vállalat igazgatója —, hogy a tervek szerint, határidőre, az üzem elkészül. Jó a kivitelezők között a kapcsolat, a végzett munka is pontos és minőségileg kifogástalan. Ha szükség van rá, az itt dolgozó kollektívák készségesen vállalnak túlmunkát, szombati, vagy vasárnapi műszakot is. Ez egyébként már biztosíték is arra, hogy a decemberi próbaüzemeléskor — mintegy karácsonyi ajándékként — százhalombattai sütésű kenyeret adhatunk a helybéliek asztalára. — Milyen teljesítményű lesz a kenyérgyár? — Két nagy kemencével dolgozunk, melyet szovjet szakemberek irányításával szerelünk be. A gyár kapacitása óránként 1 tonna kenyér lesz, tehát naponta 16 tonna. Ezzel egyébként a nagyon is kihasznált érdi üzemünket tehermentesítjük, illetve teljessé tesszük a környék ellátását: három üzemünk — az érdi, a budaörsi és a százhalombattai — mintegy 120 ezer ember számára süti a kenyeret. — Az új üzem létszáma? — összesen 60-an dolgoznak majd, beleértve a karbantartókat és az egyéb személyzetet is. A munkásfelvétel tart, az újak betanítása szeptember 15-től kezdődik az érdi üzemben. Tekintve, hogy igen korszerű gyárban, kedvező munkakörülmények között, jó keresetért lehet majd dolgozni, munkaerőgondunk, reméljük, nem lesz. A százhalombattai kenyérgyár az 1 hónapos sikeres próbaüzem után várhatóan jövőre kezdi meg folyamatos üzemelését. A tervek szerint 4—5 fajta kenyeret, és 20—25 fajta süteményt, illetve pékárut készítenek. KÉRDÉS VÁLASZ Fórum 1. kérdés: Az Övárosban, a löszpartok tervezett teraszolása helyett miért nem a támfalépítést választották megoldásként a városrendezők? Szerintünk a szanálásokkal járó kiadások, valamint a teraszolás k“tsége “iyütte;“-.i megriadja azt az összege;, mely » támfalépítésre elegendő lenne. (A Hun utca lakói.) 1. válasz: Sajnos, tévednek a kérdezők; a Földmérési és Talajvizsgáló Intézet ugyanis a löszfalak állékonyságát vizsgálva megállapította, hogy a legjobb és legolcsóbb megoldás a teraszolás. A támfalkészítés ötszörte többe kerülne és ráadásul nem biztonságos. Olyan mélyre alapozni ugyanis nem lehet, hogy átnedvesedését megakadályozhatnánk, ezért fennállna a veszély, hogy idővel a támfal maga is megcsúszna. (Magyar István, a tanács műszaki osztályának vezetője.) Z. kérdés: A város rendezési tervében a Kun Béla és a Rév utca között egy új utca kialakítása szerepel. Lehet-e itt vegyes építkezés, vagy kizárólagosan üdülőövezetnek nyilvánítják a területet? (A Kun Béla és a Rév utca lakói.) 2. válasz: Hamarosan felmérést készítünk a környéken, megkérdezve az ottani telek- tulajdonosokat, üdülőt, vagy lakóházat szeretnének építeni? Amennyiben a többség üdülőt — akkor üdülőövezetnek nyilvánítjuk, de ha jelentősen megoszlik a szándék, akkor vegyes beépítést teszünk lehetővé. (Ferenczi Illés, tanácselnök-helyettes.) Hallott-e róla?... ... hogy az általános iskola hiányzó osztályát 16 hetes intenzív tanfolyammal is el lehet Végezni? Igaz, hogy a jelentkezési határidő most már egyre sürgetőbb, de még nem késő. Csak kérni kell egy jelentkezési lapot, s kitöltve — a vállalattal is igazoltatva — benyújtani a Ság vári úti iskolánál. ... hogy megfelelő számú jelentkező esetén beindítják Százhalombattán a Dolgozók Vegyipari, Gépészeti Szakközépiskoláját? A tanulmányi idő négy év, ám aki érettségivel rendelkezik, annak két év. A szakmunkások pedig a második osztályban kezdhetik el taBeszélgetés fiatalokkal A jé ötlet támogatásra talál — Aligha könnyű feladat... — De hálás. És hadd tegyen hozzá: ebben a városban engedik kedvére dolgozni a népművelőt. Lehet jó ötleteket megvalósítani, kezdeményezni, a segítség, a támogatás sohasem hiányzik. Fiatalember, alig túl a harmincon, szőkésbarna Kossuth- szakállal. Higgadt természetű, megfontolt szavú, viselkedésében, mozdulataiban határozott, fegyelmezett. Vezető, akinek beosztottjai egyben a barátai is. A DKV művelődési házának igazgatója, Százhalombattán szinte mindenki ismeri. Több mint egy évtizede hivatásos népművelő. Nem utolsósorban: novellista, aki emberi történetek példáival is tanít: A neve: Takács Péter. — Választott hivatása a népművelés? — Igen, de nem az eredeti. Kerülő úton jutottam el ide. Korábban ugyanis kertészeti technikumot végeztem Vácott, s csak később a népművelőkönyvtár szakot, főiskolán, illetve egyfetemen. — A pályamódosítás előzményei? — A technikum után egy évig az Iváncsai Tsz-ben gya- kornokoskodtam, utána 2 évre bevonultam katonának. Ott az egyik barátom lelkesedése rámragadt: beiratkoztam én is egy klubvezetőképző tanfolyamra. Amikor leszereltem, kerestem a lehetőséget, hogy valahol képesítés nélkül, de_a tanulás reményében népművelői állást kapjak. Végül Előszálláson (Fejér megyében) sikerült; egyszemélyes kultúrházat bíztak rám. — Ott tanulta meg a szakmát? — A gazdasági ügyvitelt. Elsősorban azt. És persze hihetetlen sok baklövés árán, a kultúrház vezetését is. Közben elkezdtem tanulni a főiskolán, később átkerültem a Somogy megyei Böhönyébe, végül ide kértem magamat — szülőhelyem, Ercsi közelébe — Százhalombattára. — Ezek tehát a pálya főbb állomásai? És az irodalmi törekvések kezdete? — Gyermekkori élmények. Köztük egy tragikus baleset; hat gyermekkori barátomat ölte meg egy felrobbant akna. Ez lett az első novellám témája is. — —1 — Első publikációja? — A Magyar Ifjúságnál egy novella. Később is itt jelentem meg, de közölte írásaimat a Pest megyei Hírlap, a Képes Újság és még néhány folyóirat. — Pályázatok? — Voltak. Néhányon részt vettem: Kazincbarcikán a szocialista városok Siatal íróinak pályázatán első díjat nyertem. Később pedig egy szociológiai tanulmányommal, amely Százhalombatta munkásművelődéséről szólt, ugyancsak első díjat kaptam a Kulturális Minisztérium” alkotópályázatán. — Napi penzum? — Olyan nincs. De ha egy elbeszélés megírásába kezdek, addig nem állok fel, amíg be nem fejeztem. — Témái? — Csak azt írom, amit megértem, tapasztaltam. Nem szeretem a kitalációkat. — És mit olvas legszívesebben ? — Legutóbb a romániai és a jugoszláviai magyar irodalmat lapozgattam. Nagyon érdekel a szociográfia és persze a közművelődéssel kapcsolatos szakirodalom. — Ez utóbbiból leginkább mi? — A közoktatás és közművelődés kapcsolata. Ez az, amit itt a városban magam is szorgalmazok. A felnövekvő nemzedékekben hogyan alakítsuk ki azokat a művelődési szokásokat, amelyek, sajnos. a mostani felnőtteknél még hiányoznak? Vagy pedig: hogyan küzdjük le a tévénézés egyeduralmát, s mint oltsuk már a gyermekbe az alapvető kulturális igényeket? Nagyon izgalmas munka ez. Százhalombattán az új művelődési központ nagyszerű lehetőségeket ígér. — És hatékony is a népművelő munkája? — Lassan tíz éve vagyok itt a városban, de olyan csalódás még nem ért. ami ne lett volna belekalkulálva a szakmába. Vagyis, ha valami nem sikerült, az többnyire a mi hibánk volt. Ám ha azt nézem, hogy az elmúlt fél évtized alatt mennyi változás történt!... A DKV könyvtárának például 5 évvel ezelőtt mindössze 200 olvasója volt. Most másfél ezren látogatják rendszeresen a köynvtárat. Vagy például havonta 3—400 színházjegyet adunk el, korábban csak a cirkuszba vagy a Népstadionba tudtunk csoportokat szervezni. — A közművelődés szolgálata. úgy tűnik, ugyanolyan alkotó tevékenység mint az írás, a szépirodalom ...— Azzal a különbséggel, hogy egy novella megírásakor megvan a befejezettség érzete. A hivatásomban ez ritkán fordul elő. De hát ez a legszebb benne. — Végleg megtelepedett Százhalombattán? — Azt hiszem igen. • — Család? — A feleségem pedagógus, a kisfiam első osztályos, a kislányom négyéves. nulmányaikat. A szakközépiskolai oktatás hetente három alkalommal, hétfőn, szerdán és pénteken lenne, az esti órákban. Jelentkezési lapokat a DKV dolgozók az üzemben is kapnak. ... hogy a DKV-irodaház belső udvarán kiállítás nyílt Papi Lajos szobrászművész alkotásaiból? A Kisújszálláson élő művész hazai és külföldi tárlatok után hozta el Százhalombattára műveit. Sajnos, ez ideig még meglehetősen kevesen látogattak el a kiállításra, pedig szép élményben lenne részük. De lehet még pótolni a mulasztást; Papi Lajos alkotásait ugyanis szeptember 19-ig tekintheti meg a város művészetkedvelő közönsége. Tollhegyen Egy fürdőkáddugót láncostul is zsebre lehet tenni, egy csaptelepet már táskába rejtve lehet csak ellopni, de mit csináljunk egy behemót fürdőkáddal? Hogyan, s miben csempésszük ki, s miként hurcoljuk le a lépcsőkön, vigyük végig az utcán? Feltűnés nélkül, persze, mert hát ez minden tolvajlás egyik alapkövetelménye. A fürdőkád sem kivétel. Azt valahogy lecipelték az egyik készülő háztömbből, végigvitték az utcán, és lám: senki sem látta. Mint a feltört lakások egyéb berendezési tárgyait sem, az armatúrától kezdve a mosdókagylóig. Sajnos, igen hosszú egy-egy épület elkészültének, átfutási ideje a déli lakótelepen, a szakipari munkától a lakók beköltözéséig. És a még üres, de már sok-sok értékes tárgyat rejtő lakások őrizete nem megoldott. Ne firtassák, hogy az éjjeliőr mennyiben hibáztatható, a lopások mértéke, úgyis túlnőtt hatáskörén. A rendőrség vette kezébe az ügyet, hiszen az egyik félkész épületben az így keletkezett kár már a félmilliót közelíti. Amiért tollhegyre kívánkozott az ügy, az a fürdőkád esete. Amit ugyan senki sem látott, de amit mégiscsak sokak szeme előtt, már-már kihívóan vihettek el. Hát ennyire közömbös lehet saját magunknak, ha megrövidítenek bennünket? Az oldalt írta: Tamási Is'váGyőrik János
