Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-30 / 229. szám
Talajelőkészítés tárcsával Vetéshez készítik elő a talajt a Ráfcosmezeje Termelőszövetkezet erősépei Mogyoród határában. A több mint száz- hektáros táblán most a tárcsával porbanyííják a talajfelszínt. A képen: munkában a tárcsázó. Earcza Zsolt (elvétele Propagandistáknak Foglalkozás havonta A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 229. SZÄM 1980. SZEPTEMBER 30., KEDD Kis alapszervezet Mindenkinek hasznos aprómunka Pártpropagandisták, TIT- előadók vesznek részt a havonta egy-egy hasznos előadással, rendezvénnyel szolgáló propagandista- és TIT- klub munkájában, amelyet a városi pártbizottság és a járási-városi TIT-szervezet közösen patronál. A többi között megismerkedhetnek Gödöllő közbiztonsági helyzetével, a városfejlesztés eredményeivel és terA környékbeli termelőszövetkezetekben, illetve az Ala- gi Tangazdaság szobi üzemegységében voltak őszi mező- gazdasági munkán a Török Ignác gimnázium és Óvónői Szakközépiskola diákjai. Az alagi közreműködést tíznaposra tervezték, de csak egy hét lett belőle. Félreértés ne essék, nem azért rövidült meg a táborozás, mert a gazdaság nem volt elégedett a tanulók munkájával, sőt: köszönetét mondtak a szorgalmas gyümölcs- szüretelésért, az őszibarackA nyári szünet után a szokásosnál is gazdagabb és mozgalmasabb lapot vehettek a kezükbe a túrái úttörők. Az Üttörő Űrszonda első őszi száma persze még egy kicsit a nyár jegyében készült, több cikk is foglalkozik a táborozással. Hámori Csilla, Varró Marietta és Békési István húsz napot töltött Bulgáriában, a tenger mellett. Élményeikről Varró Marietta írt. De voltak a túrái úttörők Csillebércen és Boglárlellén, részt vettek Sződligeten az Ifinyár eseményein és mint mindig, ezen a nyáron is útjára indult a Gal- ga-expedíció. A lap második felében már a komoly dolgokról esik szó, az idei úttörőév céljairól, feladatairól, a Bukásmentes őrs, a Védetté nyilvánítjuk akcióról, a tanulópárokról. A Krónika című rovat a Gagarin úttörőcsapat történetét kezdte el ismertetni. Nem feledkeznek el a kisdobosokról, elsősorban nekik szól A hold leányai című mese, s az ehhez kapcsolódó szerkesztőségi megjegyzésben felhívják a kicsiket, hogy maguk is írjanak és küldjenek mesét, versikét, mondókát. Humor, sport és hírek teszik teljessé az Üttörő Űrszonda szeptemberi számát. Egyetlen kritikai megjegyzésünk: ez a szám is nagyon rosszul olvasható, a gyerekek ugyan ezt nem veszik észre, hiszen még jó a szemük, de veivel. Szó lesz az épülő művelődési ház előnyeiről, tervezett programjairól. Külön foglalkozást szerveznek arra, hogy a klub résztvevői alaposan megismerkedjenek a város életével, létesítményeivel. Erre az útra szakértő útikalauzuk lesz, s a tájékoztatókat is olyan felkészült előadók tartják, akik a gyakorlatban is foglalkoznak a témákkal. és almaszedésért. A korábbi hazatérés oka a rossz időjárás volt, a tartós esőzés miatt nem lehetett rámenni a gyümölcsösökre. Nemcsak a mezőgazdasági üzemeknek, a diákoknak is megérte a munka, átlagosan 80—90 forintot kerestek naponta. Az Alagi Tangazdaságban dolgozók építőtábori elhelyezést kaptak, s ez módot adott arra is, hogy a lányok és fiúk kulturális programokat, tábortüzet, sportvetélkedőket szervezzenek. hogy minél tovább az maradjon, arra már most vigyázni kell. A kukoricafosztás a kora őszi esték legkedveltebb munkájának, szórakozásának számított a falusi fiatalok között. Ma már kukoricakombájn takarítja be a termést és gépesített a kukorica termelésének egész folyamata. Tóth András, az idén túllép a nyolcvanadik évén, legyint a megállapításomra. Mindig a másébc — Mi még jelölőt használtunk a vetéshez, ami egy négyfokú vonalzó volt, ezzel húztuk meg a szántáson a kukoricasorokat. A jelölés mentén sarokkal készített lyukba dobtuk a szemeket, majd lábbal betakartuk. Volt. aki kapával vetett, de akkor ketten végezték ezt a munkát. Az egyik a kapával felemelte a földet, a másik aládobott 3—4 szemet. — Tudod — mondja a munkában megőszült és megrokkant beszélgetőtársam —, én ötvenéves koromig mindig más földjébe vetettem a kukoricát és harmadába takarítottam a termést. Két fél kas ment a gazdának, egy meg nekem. Pedig mennyi munka volt a kukoricával 1 Kis alapszervezet. Tömören így jellemezhetjük a Humán Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet KISZ-sejtjét, de vajon mondunk-e vele valamit? Legfeljebb annyit: olyan akciókat, amelyek száz és száz fiatalt mozgatnak fneg, mint az egyetemen vagy a nagyobb gyárakban, üzemekben, iskolákban. ők népi nagyon rendezhetnek, legfeljebb képviseltethetik magukat a mások á'ltal szervezett tömegmegmozdulásokon. Kevésbé látványos, viszont annál hasznosabb aprómunkára bőven van lehetőségük. S amint ez legutóbb a KISZ városi bizottságán tevékenységük elemzése közben kiderült, élnek is a kínálkozó alkalmakkal, ha nem is mondhatjuk, hogy minden gond nélkül. Bel- és külföldön A negyventagú KlSZ-alap- szervezet az intézet 30 éven aluli dolgozóinak egynegyedét tömöríti, s ami azt illeti, lehetne jobb is a szervezettségi mutató. Ehhez nem utolsósorban az érdekes, vonzó programok megszervezése lehet az egyik kapaszkodó. Éppen azokból a rendezvényekből kell még több, amelyekről beszámoltak: a színházszervezésből, a zenés, táncos kötetlen estékből, a sportversenyekből, a túrákból. Tavaly például a szlovák paradicsomban töltöttek együtt négy napot, az idén pedig a Kárpát-alján, Munkácson, Ungváron és környékén kirándultak egy hétig. Persze nemcsak külföldre járnak, két na- not például a Zemplénben is kirándultak. Nagy sikere volt az intézeti labdarúgó-bajnokságnak, részt vettek a különféle városi tömegsportrendezvényeken. Ami érdekes, hogy ezeken KISZ-en kívüli fiatalok is szép számmal megjelentek. Az agitációs munkában, a oolitikai képzésben mindenütt nehezebb babérokat aratni. Ezt a humános szervezők is érzik: az ifjúsági vitakör megrendezése például évek óta nagy Tóth András bütykös mutatóujját az égnek emeli — Első kapálásra nem sokkal a kikelés után került sor, ezt a munkát összekötöttük a ritkítással. A második vagy harmadik kapálást a töltögetés követte. Attól féltünk, ha nem támogatjuk meg a tövet, a szél kidönti a kukoricaszárat. Aztán volt a faggyazás. Ma már ezt sem csinálják. Olyan sűrűnek látom én a kukorica- táblát. akár a búzavetést. Fene tudja, jól van-e így. De Jónak kell lenni, mert évről évre gazdagabb a termés. Piros cső A törés sem volt könnyű. Ezt kétféleképpen is végeztük. A sajátunkat, ha volt ilyen, borítólevéllel, a gazdáét borítólevél nélkül törtük, vagyis a szárán fosztottuk, viszont a csuhával együtt leszedett csöveket szekérrel szállítottuk haza. Az udvaron nagy csomókba borítottuk, estére meghívtuk a fosztóba a rokonokat, szomszédokat. Én is ilyen fosz- tóban ismertem meg a feleségemet. Tóth András elhallgat, s nekem eszembe jutnak a Galga küzdelmet kíván: alacsony a látogatottság. Ezen úgy próbáltak segíteni az utóbbi időben, hogy a taggyűlésekkel kötötték össze a vitaköröket. Az idén új ötlettel próbálkoznak: a pártszervezettel közösen tartanak szemináriumokat. Bevétel is Az önképzéssel, a továbbtanulással egyébként nincs baj, s ez nem véletlen. Ha a tagság összetételét vizsgáljuk, kiderül, hogy tízen főiskolát végeztek, tizennégyen szakmunkások. Ősztől ketten kezdik meg tanulmányaikat a Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetemen. Különösen szembetűnik, hogy milyen eredményesen szervezik a társadalmi munkát: a KISZ-esek többsége szocialista brigádtag, s a kollektívákban végzett társadalmi munkán kívül is 350 órát dolgoztak önként. A többi között részt vettek az intézet üdülőjének felújításában, rendszeresen gyűjtik a hulladékot, s ez nemcsak az általánosan ismert előnyökkel jár, hanem bevételt is jelent a számukra. A 8 ezer forinton kívül, amit az intézettől kapnak támogatásként, évente legalább 10 ezer forint származik a hulladékgyűjtésből. Ebből jut a kirándulásokra, sportfelszerelésekre, színházjegyekre is. A Humán KISZ-eseinek sikereit annak is betudhatjuk, hogy jó a kapcsolatuk az intézet pártszervezetével, képviselőik rendszeresen ott vannak a pártvezetőség ülésein, s kikérik a véleményüket. Érvényesíthetik az ifjúsági törvényből fakadó jogaikat az igazgatói tanács és a szakszervezeti bizottság ülésein is. Utánpótlás Tevékenységüket jónak minősítette a városi bizottság is, de felhívta a figyelmét arra, hogy a szervezettségen kívül javítani kell a kádernevelésen, az utánpótlás képzésén. E temente fosztáshoz kapcsolódó hagyományai. Különös jelentősége volt annak, ha valaki piros csövet talált. Ha lány találta, arra azt mondták, a következő ősszel férjhez megy, ha legény, akkor az megnősül. A piros csövet fel szokták akasztani a ház elejére, ami hírül adta: eladó lány van a portán. Dió, pampuska Kedvezett a fosztó a mesé- lőknek is. Ezek a mesék félelmetesek voltak. Visszafojtott lélegzettel hallgattuk a rémtörténeteket a boszorkányokról, a rézbagókról, a szellemekről, amik éjjel az asszonyokat, embereket nyomják. Sorra kerültek a falusi pletykák is. Ki esett meg, kinek a házára száll a gólya. A legények, mikorra az utolsó csövet is kifosztották, felhord- ták a termést a padlásra. Este 10 óra körül került sor a segítők megvendégelésére. Gyümölcs, pampuska a lányoknak, gyerekeknek, dió és bor a férfiaknak, legényeknek. A munka utáni terefere nem tartott sokáig, sietni kellett, mert reggel valamelyik földön folytatódott a törés. kintetben örvendetes eredmény, hogy az idén 4 új párttagot vettek fel a KlSZ-szer- vezet ajánlására. További ötletekre, kezdeményezésekre van szükség a közművelődési munka színvonalasabbá tételéhez is. Először tartották Aszódon a nagyközségi tanács házasság- kötő termében a járás anya- könyvvezetőinek szakmai tanácskozását, amelyen részt vett dr. Süpek Zoltán, a járási hivatal elnöke, a munka felsőbb irányítói és szakértő, Monor, Szigetszentmiklós s természetesen a járás két társadalmi eseményeket és családi ünnepeket rendező irodájának, a gödöllőinek és az aszódinak vezetői, munkatársai. A bevezetőben Barna János, az aszódi nagyközségi tanács vb-titkára beszélt arról, hogy az anyakönyvvezetők munkáját egyre jobban figyeli a társadalom, s a kívánalmaknak csak akkor tudnak megfelelni, ha ismerik az új jelenségeket, ha képezik magukat. A vendéglátó iroda munkájáról, az elmúlt egy esztendő eredményeiről Takács Sándor irodavezető számolt be a tanácskozás résztvevőinek. A 27 társadalmi esküvő, a 34 névadó arról árulkodik, hogy Jövőre is továbbfejlesztik a péceli Rákosvölgye Termelő- szövetkezet állattenyésztési ágazatát, amely jól dolgozik. Szakosított sertéshizlaldájuk évente 10 ezer állatot bocsát — így volt — bólint szavaimra Tóth András —, de itt még nem volt vége a kukorica betakarításának, mert annak nem csak a csövét, de a szárát is haza kellett vinni. Levágtuk hát, kévékbe kötöztük, kúpokba raktuk, s a téli fagyon hazaszállítottuk. Tavasszal ez volt a szarvasmarha legkedvesebb csemegéje. A megmaradt izik, meg a földből kiszedett csutkatő jó volt tűzifa helyett. Felhevítette még a kemence padkáját is. Tavasztól késő őszig adott munkát a kukorica, mondom, de Tóth András nem hagyja helyben szavaimat. — Ott volt télire a morzso- lás. Ha elég száraz volt, köny- lyen lemorzsoltuk puszta kézzel, vagy úgy, hogy két csövet dörzsöltünk egymáshoz. Semmivel sem pótolható — Nagy becsülete volt akkor a kukoricának, mert ha kukorica termett, meghízott a malacocska, s lett zsírzó, lett disznótor. Száz szónak is egy a vége, mondja búcsúzóul Tóth András, a kukorica semmive! sem pótolható. Ügy hallom, újra lesz kukoricaliszt. Ha igaz. a télen ehetek kukoricagancát. meg kukoricamáiét. Az orvosok azt állítják, nagyon egészséges. Mondom, hogy semmivel nem pótolható! Fercsik Mihály Kiállítás Csepel után Ikiad Egy napra Csepelre szállították az aszódi Petőfi Múzeumban hetek óta kiállított Kresz Albert fotóművész és Reitmajer József népi fafaragó alkotásait, ahol a Munkásotthonban mutatják be őket. Visszaérkezésük után Ikiadón, az Ipari Műszergyárban,, a KISZ-klubban állítják ki az anyagot. Ez a bemutató része a múzeumi hónapnak, a. gyár és a múzeum együttműködése keretében rendezik meg. ___ X Et ológia lövőre kongresszus A Magyar Agrártudományi Egyesület állattenyésztők társasága és a gödöllői Agrártudományi Egyetem már megkezdte annak a nemzetközi konferenciának a szervezését, amelyet jövő augusztusban Gödöllőn tartanak. A tanácskozás elsőrendű témája az etológia szerepe a nagyüzemi állattartásban. Egy kis szómagyarázat: az etológia az állatok természetes körülmények közötti viselkedését kutató tudomány. a népszerűsítés nem hiábavaló. A siker egyik alapja, hogy az aszódi és a gödöllői iroda együttműködési szerződés keretében segíti egymást. Takács Sándor szólt a szakmai tanácskozások szükségességéről is. Szigeti Péter, a gödöllői iroda vezetője módszertani ismertetőt tartott, melynek egyik tanulsága volt, hogy nem érdemes nagy létszámú névadókat tartani. Az ilyen elhúzódó ceremóniák inkább fárasztóak, semmint emlékezetesek. A tanácskozáson többen is elmondták véleményüket, közreadták tapasztalataikat. Mező Józsefné, kerepestarcsai anyakönyvvezető is számos gyakorlati problémára hívta fel a figyelmet. A tanácskozás második részében a mo- nori iroda tartott műsoros névadó bemutatót, majd az aszódiak mutattak be egy házasságkötési ceremóniát úttörők közreműködésével. Cs. J. ki. A már majd egy évtizede működő hizlalda annak idején 120 millió forintba került. Ezzel szemben csak előlegezésre van szükség a háztáji üzemágban, amely a közös gazdaság egyik figyelemre méltó kezdeményezése. Hizla- lási szerződést kötnek a tagokkal, előlegezik a növendékállatokat, a takarmányt, amit csak a leadáskor kell visszatéríteni. Ez az üzemág ilyenformán kevésbé nyereséges ugyan, hiszen a tagok csak megfelelő nyereség esetén vállalkoznak a sertéshizlalásra, de a népgazdaság számára nagyon előnyös, hogy a 10 ezer hízott állat mellé innét újabb tizenötezer származik. Az elmúlt években különösen eredményesnek bizonyult a juhtartás: a két és fél ezer állat, köztük az 500 anyajuh ellátása a rosszabb minőségű legelőkön is jövedelmező. A juhhodály a megszüntetett szarvasmarha-istálló átalakítása révén készült, s évente 5 ezer 500 hízott bárányt ad. A hizlaláshoz a saját szaporulat mellé az állatforgalmi vállalattól kapnak pótlást. Messze földön is híres a 90 ezres tojóházuk és a jércene- velő. Itt a legkorszerűbb tartást valósítják meg, szigorú állategészségügyi feltételek között. Városi moziműsor A biztosan ölő sárkány lady. Színes, japán kalandfilm. Előadáskezdés: 4, 6 és 8 órakor. ISSN 0133-1957 (Gödöllöl Hírlap) Török Ignác Gimnázium Megdicsért szüretelek Kulturális program a fiataloknak Az őszi első Az Úttörő Űrszonda írja Azok a régi fosztó sok! Faggyazás, töltögetés, törés G.Z. Anyakönyvvezetők Népszerű rendezvények Rákosvölgye Tsz Fejlesztik a juhászatot
