Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-30 / 229. szám

1980. SZEPTEMBER 30., KEDD %#hfap Fuvarosok vagy anyagbeszerzők? Van áru - de a szállítók! Zsúfolt telep, növekvő forgalom _Volt időszak, amikor úgy tűnt, a százhalombattai Tü- zép sorsa megpecsételődik. Szanálják, felszámolják, s a városlakót átküldik Érdre vagy Ercsibe, szerezze be ott tüzelőjét vagy a szükséges építőanyagot. Aztán mégis maradt minden a régiben; a vasútállomás szomszédságá­ban a mai napig is üzemel a telep. S nem is akárhogyan. Évről évre mind nagyobb forgalommal, s hovatovább szűknek bizonyul a terület is, a széndombok és farakások, a cementzsákok, etemitcsövek és hullámpalák halmazai egyre szaporodnak. Nemrégi­ben kibéreltek a vasúttól egy újabb területet, hogy vala­hogyan elférjenek. Á forga­lom növekedésének számos oka közül az egyik: a Tüzép- telep árukészlete bőséges, nemcsak a battáiak, hanem a környező települések lakói is idejárogatnak vásárolni. Tízmillió a ferv Ezzel szemben: gyakorta hallani a városban egy má­sik véleményt, miszerint nem ilyen fényes a helyzet, sok­szor nem kapni meg azt, ami kellene. Mielőtt e kérdésre, az ellenvéleményre, válaszol­nánk, lássuk előbb a telep forgalmi adatait. — Egész évre a tervünk 10 millió 800 ezer forint — tá­jékoztat Pelrovics Tibor né te­lepvezető. — Ezt azonban már teljesítettük, s várhatóan a negyedik negyedévvel 12— 13 millió forintnyi forgalom les2 az idén. — Ebből mennyi az eladott tüzelő? — Körülbelül a fele. Né­met szénből 22 ezer mázsát adtunk el eddig, s jelenleg is árusítjuk. Ma például NDK brikettből 500 mázsát vittek el. Az elmúlt héten lengyel szenünk volt — elfogyott, most éppen oroszlányi és borsodi diószén, borsodi da­rabos, dorogi és NDK briket­tünk van. Tűzifából is csak­nem 4 ezer mázsát értékesí­tettünk. Azt hiszem, a jelen­legi készlet és választék el­len senkinek sem lehet kifo­gása. Hozom, ha kapom — Miért mondják mégis, hogy hol ezt, hol azt nem le­het kapni? — Sajnos egy nagyon fur­csa gyakorlat uralkodott el itt a városban. A vásárlók zö­me a fuvarosokra bízza a tü­zelő beszerzését; odaadják a fuvarosnak a pénzt, hozzon ezt vagy azt. Ennek hátrá­nyai: a fuvaros előlép anyag­beszerzővé, 6 osztja be, mi­kor, kinek, mit szerez be, mi­kor ér rá, mikor nem, s ha teszem azt, téglát szállít na­pokon keresztül, olyankor a tüzelőjét sürgető megrendelő­nek azt mondja: majd hozom, ha lesz a telepen. — Miközben ott van szén és fa is? — Természetesen, de er­ről a vásárló nem győződik meg, egyszerűen megbízik a fuvarosában, s elhiszi neki: üres a telep. Arról nem is beszélve, hogy képtelenek va­gyunk így a reális igényeket fölmérni, s ez a negyedéves, vagy a havi rendeléseknél na­gyon sok problémát okoz. A fuvarosokat hiába faggatom, hány kazános, mennyi szenet kér, énhozzám pedig nem jönnek a megrendelők. Furcsa és fonák is Ez a gyakorlat valóban furcsa, ráauasul fonák is. Aki a város lakosainak tüzelőellá­tását hivatott biztosítani, a telepvezető, a pénztáros, az árukiadó, legfeljebb csak sejti, hogy egy hét, vagy egy hónap múlva mennyi tüzelő fogyna el, miközben a szíállí- tó — zsebében a megrendelő pénzével — taktikázik: hol­nap vagy két hét múlva ér-e rá házhoz szállítani a szenet? De ugyanez a helyzet az építőanyaggal is: nagyon so­kan felruházzák a fuvarost az anyagbeszerzői funkcióval. Óvatosan és csak feltételesen, de kockáztassuk meg a kér­dést: vajon nem kell ezárt a külön szolgáltatásért külön honoráriumot is adniuk a vásárlóknak? Főként, ha az anyagbeszerző csak, úgymond, nehezen tudja beszerezni az anyagot? Áldatlan körülmények Nos, a telepvezető nem győzi hangsúlyozni a megol­dást: a százhalombattaiak rendeljék meg személyesen tüzelőjüket, vagy a szükséges építőanyagot. S akkor leg­alább maguk is meggyőződ­hetnek arról, hogy a telepen csaknem 2 millió forint érté­kű áru van. Sok mindenből. — Szinte majd mindenből — mondja Petrovics Tibomé — ajtóból, ablakból, vaskapu­ból, csatornákból, lécből, kát­ránypapírból bőven van kész­letük. Itt áll 40 ezer darab metlachi, 10 ezer csempe; ren­geteg parkettünk, többfajta hullámpalánk van. Sőt, még fürdőkádunk, zuhanyozótál­cánk is. — És mi nincs? — Pillanatnyilag sódert és fűrészelt deszkát nem tu­dunk adni, de várjuk. És hát még nincs sok min­den, de ez már nem érinti a vásárlókat. Nincs például egyetlen gép sem a telepen, amely segítené az! anyagmoz­gatást, rakbdást. Kertész Ist­ván térmester és árukiadó megjegyzi: — Ez a mosdónk — s egy bádoghordóra mutat. — Sajnos, újítani kellene a telepet — mondja Petrovics Tibomé — a tér nem beto­nos, esős időben sártengerré válik. Egyetlen fedett raktár- helyiségünk van, ezért az aj­tók, ablakok kivételével min­dent a szabad ég alatt kel] tárolnunk. Hagyományos tüzelés A százhalombattai Tüzép- telep forgalma fellendülőben van, s úgy tűnik, ez a konjunk- túip nem időleges. Ugrássze­rűen megnőtt a hagyományos tüzelési módra berendezkedő háztartások száma, igen so­kan az olajtüzelésről vissza­álltak a szénre. Ami pedig az építőanyag vásárlását illeti — csak össze kell számolni, hány családi ház s üdülő énül Új­városban, illetve Dunafüreden. Itt fart a szennyvíztisztító Tollhegyen Nem is tűnt rossz bolt­nak, amit a Gelka szerviz javasolt: minden lakás után havonta 6 forintot kért, s cserébe megígérte, hogy a tv-aníennákat kar­bantartja, s 4 évenként felújítja. A kommunális és kö'tságvetési üzem meg is kötötte a szerződést 565 lakásra, még 1977. február­jában. És megkötötte ké­sőbb is, az újonnan épült lakások antennarendsze­rére. Időközben — hiszen minden változik — válto­zott a díjtétel is, 6 forint­ról 10-re emelkedve, és persze változott az an­tennák állapota is. Egyre romlott. Ne töprengjünk, mi köze volt a tönkreme­netelnek a karbantartás­hoz, az egész úgyis tárgy­talan most már. Az áta­lányt szedő cég ugyanis az idén szemrebbenés nélkül közölte: az antennahálózat elavult, felújításra szorul, karbantartását nem tudják tovább vállalni. Felújításra pedig szervizük nem hiva­tott. Hogy van ez? Az egyi­ket azért nem, mert a má­sikat igen, s a másikat azért nem, mert az egyiket igen, netán egyiket sem, másikat sem, s mindkettőt azért nem? No, hát ember legyen a talpán, aki tudja követni ezt az okoskodást! SZÁZHALOMBATTAI xzZtúia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Jc, de nem optimális Szervezett ifjúság A bejárók és műszakosok kimaradnak Százhalombattán minden KISZ-korosztályú fiatal — dolgozik. Vagy megfordítva: középiskola és szakmunkás- képző hiányában az ifjúsági szövetség városi szervezetei­nek nincs erek diáktagjai. Ennek a sajátosságnak egyik következménye: a KISZ-tagok sorúban nagyon kevés a 18 éven aluli. Amikor tehát az ifjúsági mozgalom szervezett­ségének, az úgynevezett tag­építésnek az eredményeiről, tapasztalatairól esik szó, ez a sajátosság kikerülhetetlen. Folyamatos tervszerűség Jelenleg 2392 KlSZ-korosz- tályú fiatal dolgozik a város­ban, közük 1153-an tagjai az ifjúsági szövetségnek. Vagyis a dolgozó fiataloknak csaknem a fele részt vesz a mozgalom­ban. Ez a számarány megle­hetősen jó, s ezt folyamatos, tervszerű munkával érték el az üzemek, intézmények KISZ-szervezetei. Tavaly óta úgynevezett tagépítési tervek alapján gyarapítják a létszá­mot, ebben a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat, yalamint a Du­nai Hőerőmű Vállalat ifjú- kommundstái járnak az élen, de kiemelkedő a városi tanács, a TEHAG és a pedagógusok alapszervezeteinek nevelő-, patronáló munkája is. Nyilvánvaló, hogy a tag­építés a mozgalmi élet szín­vonalától is nagymértékben függ. Ha a KISZ-szervezetek értelmes és nemes ; célokat tudnak maguk elé tűzni, s ezeket sikeresen el is érik, ez már eleve vonzza a kívülálló fiatalokat. Magyarán: a jól mű­ködő alapszervezet könnyű­szerrel gyarapíthatja sorait» A toborzó szerep Egy-egy jól sikerült rendez­vénysorozatnak vagy a rend­szeres és színvonalas sport-, és kulturális életnek jelentős az úgymond toborzó szerepe. Nos az elmúlt időszakban szá­mos tömegsportrendezvény, illetve kulturális eseménysor be is töltötte ezt a szerepet» Gondot okoz azonban né­hány objektívnek tűnő ténye­ző. Az egyik: a város ipari jellegéből is adódóan ' mosta­nában 20—22 évnél fiatalabb dolgozók ritkán vállaltak munkát a város üzemeiben. Egy másik: a munkásállo- mánybain a fluktuáció mérté­ke nem kedvezett a tagépítési törekvéseknek. Ez a probléma egyébként a kőolajipari beru házáson dolgozóknál, illetve a DHV-nál a legnagyobb. Gátló tényező továbbá a többműsza kos beosztás — érthetően ez a fiatalok szabad idejét erő­sen determinálja, akárcsak a bejáró életforma, amely a szervezett mozgalmi munkák vállalását gyakorta meghiúsít ja. Ez utóbbinál valamiféle megoldást mindenképpen ke­resni kell, tekintve, hogy igen magas a Százhalombattára be­járó dolgozók száma. Végeze­tül két — már kevésbé objek­tív — hátráltató tényezőt kell megemlíteni: az egyes alap- szervezeti titkárok nemtörő­dömségét, illetve a tagság passzivitását. Egyik sem já­rul hozzá a KISZ-tagság lét­számának növeléséhez. KISZ—úttörő kapcsolat A KISZ városi bizottsága nemrégiben összegezte mind­ezeket, s egyben meghatározta a soros feladatokat is. Haté­konyabb és tudatosabb agitá- cióra van szükség — szögezték le —, s főként városi KISZ- szervezetek tömeg befolyásá­nak növelésére. Nem hanya­golható el a KISZ—úttörő kapcsolat sem, hiszen az egé­szen fiatalok. felkészítése ; a majdani mozgalmi életre na­gyon fontos feladat Százhalombattán az ifjúság ezen belül is a munkásfiatal­ság szervezettsége számszerű­leg jó, százalékban fölötte van a megyei átlagnak. De ez nem jelenti azt, hogy optimális is. Fórum 2 kérdés válasz 1. kérdés: A 26-os ABC mögött, ideiglenes épületoeu található zöldségbolt megle­hetősen gyér forgalmat bo­nyolít le. Az a hír járta, hogy ezt megszüntetik, illetve át­alakítják másféle üzletté. Mi­lyen kereskedelmi egység vár­ható a helyén, s mit árusíta­nak majd benne? (A Ságvári sétány lakói.) 1. válasz: A zöldségboltot a Budai Járási Áfész üzemel­tette. Mivel az ellátás szem­pontjából lényegtelen forgal­mú, javasoltuk az áfésznek, hogy alakítsa át más üzletté. Tavaly decemberben úgy dön­töttek, hogy tapétaboltot nyit­nak a helyén, ezt azonban csak a PIÉRT-tel közösen le­hetett volna megvalósítani. A PIÉRT azonban nem vállal­kozott az együttműködésre, így ez a szándék meghiúsult. A legutóbbi döntés szerint autóápolási cikkek, illetve al­katrészek forgalmazását hatá­rozta el az áfész, de mind ez ideig nem tett lépéseket az új üzlet kialakítására, bár június végére ígérte. (Kürti Attila, a városi ta­nács termelésellátás felügyele­ti osztály vezetője.) 2. kérdés: Az újabb lakások átadásával mind nagyobb lesz egy-egy lakótelep. Az itt élők számára nem közömbös, hogy van-e nyilvános telefonállo­más, illetve fülke a közelben, vagy pedig messzire kell sza­ladgálni, esetleg éjszaka, ha sürgős ügyben, vagy segély­kérés céljából telefonálni kell. Lesz-e az újabb lakótömbök közelében nyilvános telefon- fülke? (A déli lakótelepi családok.) 2. válasz: A segélykérő te­lefonok elhelyezését rendelet is megköveteli, illetve szabá­lyozza, a középmagas, tehát a 10 emeletes lakótömbök kör­nyékén. A déli lakótelepen már van egy nyilvános tele­fonállomás, de az újabb lakó­épületek átadásával egy idő­ben második felállítását is terveztük. Mégpedig a 206-os. most készülő háztömb köze­lében. A telefonfülkét már el­helyezték és a beszerelés, az üzembe helyezés is hamaro­san megtörténik. (Kutsera Zoltán, a városi tanács pénzügyi osztályának vezetője.) Lelkes vállalkozó Gvimozi Trabantból I ............... Jó ütemben halad a szenny­víztisztító te’ep építése, me­lyet a Közúti Építő Vállalat és a Vízgépészeti Vállalat dolgozói kiviteleznek. A mintegy 55 millió forintos költséggel megvalósuló hatal­mas létesítmény 7 ezer köb­méter szennyvizet tisztít majd meg naponta, nemcsak me­chanikai, hanem biológiai módszerrel is. Felvételünkön a DÓR típusú 25 méter át­mérőjű ülepítő medence lát­ható, melynek szerelése ha­marosan befejeződik. Kiszámították: a városköz­pontban, a többszintes lakó­házak övezetében minden egyes lakosra 14 négyzetmé­ternyi zöldterület jut. Sok? Kevés? Nehéz lenne eldönte­ni, különösen azért, mert a város környezetvédelmi szem­pontból nagyon is rászorul a levegőt megszűrő vegetációra. Ez a személyenkénti 14 négy­zetméter zöldlcincs tehát re­latív gazdagság, de minden­képpen megbecsülendő. A par­kok, sétányok, a bokros, fás övezeteik gondozására, fenntartására meglehető­sen nagy összegeket fordít a városi tanács mellett a Du­nai Kőolajipari Vállalat is. Az előbbi több mint másfél mil­lió forintot, az utóbbi 1 mil­lió 200 ezer forintot utal át évente a kommunális és költ­ségvetési • üzemnek. Annak mintegy 30 parkfenntartó munkása ezért az összegért 111 ezer négyzetméternyi ta­nácsi és 87 ezer négyzetméter vállalati parkot gondoz rend­szeresen. Most, ősz elején, a kerté­szek lassan mérleget is készít­hetnek eddigi munkájuk ered­ményeiről. Kezdjük azonban az elsővel, a soron következő teendőkkel. — Ilyenkor — tájékoztat Zaprionov Koljoné, a park- fenntartó csoport vezetője — a fű- és a kipusztult fák pót­Ápolni, s megóvni a zöldvagyont! Parképítők és -rombolók lása a dolgunk, valamint a sövények rendbehozása. Az­tán a kétnyári virágok elülte­tése következik, a rózsák visszametszáse, betakarása, a cserjék aljának felásása és hát rengeteg lombgereblyézés. — Munkaerő? — Kevés a jelentkező, pe­dig hát a fizetés nem is rossz, átlagban 3 és fél, négyezer forintot lehet keresni. Munkájuk társadalmi megbecsülésével azonban már baj van, s ez némi magyarázat arra, miért is nem tolonganak a jelentkezők. Százhalombattán minden esztendőben fölbecsü- lik azt a kárt, melyet a nem­törődömség, vagy a garázda­ság okoz. Az idén például már meghaladta az 50 ezer forin­tot az a veszteség, amit a vi­rágok letépésével, a facseme­ték kiirtásával, a virágágyá­sok letaposásával okoztak — többnyire ismeretlen tettesek. A veszteséglistát egyébként az üzem vezetője, Farkas Mi­hály évszakonként is fel tud­ja sorolni: — Tavasszal kiraktuk a muskátlikat, a felét elvitték gyökerestül. Aztán következett a tulipán, a jácint; alighogy kibújtak, máris lelegelték. Az aranyesőt bokrostul emel­ték el, maradt még a föld ... Hát azt is elhordogatták. Az a szomorú, hogy gyakran megtörténik: egy-egy szomba­ti társadalmi munkaakcióban az apuka elülteti a fát, amit másnap este épp a fia — mi­lyen erős és bátor vagyok! jelszóval — derékba tör. A játszóterek homokjait nem győzzük cserélni: a KÖJÁL- nak teljesen igaza van, fer­tőzött, veszélyes a gyerekek­re. Az idén 600 köbméter ho­mokot szállítottunk el, ugyan­ennyit töltöttünk vissza. A rohamosan terjeszkedő és folyvást épülő Százhalombat­tának egyébként van már úgynevezett zöldövezeti programja is. Erdők telepítése szerepel eb­ben, belterjes parkok létreho­zása, s az új lakónegyedeknek — így például a déli és a Pannónia lakótelepnek fásítá­sa és füvesítése. A zöldvagyon tehát folyvást gyarapodik. De vajon akkor is, ha folyvást tékozoljuk? Egyaránt. Havonta egy-egy hé­ten át az óvodásoknak szente­li szabad idejét. Berakja Tra­bantjába a filmeket, a vetítő­berendezést és sorba járja a város hét óvodájáL Általában délelőttönként tartja az ovimo­zit, és egy-, illetve másfél órás műsorokat vetít. A kicsinyek fölváltva, csoportonként tele­pednek le az óvodák legtága­sabb helyiségében, s először a 3 évesek, aztán a nagyobbak élvezik a mese- és rajzfilme­ket. Dubecz Tibor az idén is el­kezdte az ovimozizást, az első vetítésekre szeptember második felében került sor délelőttön­ként fél 10 és 12 között Ki minek mestere? A lakatosoknak rendezték meg a Ki minek mestere? ve­télkedőt szombaton, a Duna- menti Hőerőmű Vállalatnál, a DHV KISZ-bizottságának szer­vezésében. A vetélkedő tíz résztvevője közül az első Bar- tos József, a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat dolgozója lett. — Helyreigazítás. A múlt heti Százhalombattai Hírlap­ban az MTESZ intéző bizottsá­gának alakuló üléséről szóló tudósításunkban nyomdahiba miatt Tóth Istvánná szere­pelt Tóth István helyett Az oldalt írta: Tamási István Fotó: Bozsán Péter É1 egy megszállott embey Százhalombattán, Dubecz Ti­bornak hívják. Szabad idejében szenvedélyes mozis, sokfelé ve­tt, felnőtteknek, gyerekeknek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents