Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-26 / 226. szám
1980. SZEPTEMBER 26., PÉNTEK iMrím, 5 TEGNAP MEGKEZDTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSSZAKA a Varsói Szerződésben vállalt kötelezettségeinket, tevékeny részt vállalunk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának munkájában. Internacionalista elveinkhez híven szolidárisak vagyunk a nemzeti felszabadító mozgalmakkal, a gyarmati sorból felszabadult országok küzdelmével, amelyet politikai függetlenségükért és gazdasági önállóságuk kivívásáért folytatnak. Arra törekszünk, hogy a fejlődő országokkal gyors ütemben tovább növekedjenek a már ma is meglevő és kölcsönösen előnyös gazdasági és kulturális kapcsolataink. A jövőben is készek vagyunk a fejlett tőkésországokhoz fűződő kapcsolataink kiegyensúlyozott fejlesztésére, a békés egymás mellett élés elve, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján. Az előrelépéshez azonban a mi szándékunk kevés. Az is fontos feltétel, hogy a tőkésors-zágok — különösen a Közös Piac tagállamai — erőfeszítéseket tegyenek azoknak a korlátoknak a leépítésére, amelyek a gyorsabb előrehaladás útjába állnak. A történelmi jelentőségű helsinki záróokmányt aláíró országok jelenleg az európai biztonság és együttműködés ügyének következő jelentős eseményére, a madridi találkozóra készülnek. Kormányunk nevében kijelenthetem, a magunk részéről mindent meg fogunk tenni azért, hogy a találkozó eredményes munkát végezhessen, hozzájáruljon a záróokmány ajánlásainak megvalósításához, az enyhülés folytatásához, az európai biztonság és együttműködés erősítéséhez. Az a véleményünk, hogy nincs sürgetőbb feladat, mint a fegyverkezési hajsza megfékezése, a tényleges leszerelést szolgáló megállapodások kimunkálása és végrehajtása. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé legutóbbi, Varsóban tartott ülésén világos, reális éa áz egyenlő biztonság elvét maradéktalanul szem előtt tartó programot terjesztett elő. Nemzetközi tevékenységünkben alapvető feladatunknak tekintjük, hogy hathatósan síkraszálljunk e program megvalósulásáért. Üdvözöljük a Szovjetunió javaslatát, hogy haladéktalanul kezdődjenek tárgyalások a közép-hatótávolságú rakétafegyverekről és ezzel egyidejűleg az előretoltan állomá- soztatott amerikai nukleáris fegyverekről. Ugyancsak üdvözöljük azokat a nagy horderejű és átfogó javaslatokat, amelyeket az ENSZ most folyó közgyűlésén Gromiko elvtárs terjesztett elő a feszültség enyhítésére, a leszerelésre és az államok közötti bizalom erősítésére. Támogatjuk az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó konferencia összehívását és azt, hogy erről már a madridi találkozón szülessen döntés. Stadinger István (Bp., 6. vk.), a Fővárosi Tanács elnökhelyettese három vetületben — a megvalósult eredmények, a soron levő tennivalók és a tervezett feladatok tükrében — adta elő mondanivalóját. Arról beszélt, hogy az alapvető társadalompolitikai problémák megoldását, a gondok enyhítését a szerényebb lehetőségek ellenére is folytatjuk a következő esztendőkben. Példaként említette az e tervidőszakéhoz hasonló arányú lakásépítést, az egészségügyi ellátás folyamatos javítását, az oktatási intézmények bővítését. a lakóházak, a közművek rekonstrukcióját. Szemléletes példaként említette: elérhető cél az óvodák hálózatának olyan bővítése, hogy minden budapesti gyereket fel lehessen venni. A NÉP IGAZI HAZAJA LETT AZ EGYKORI ÚRI MAGYARORSZÁG Az idén ünnepeltük hazánk felszabadulásának 35. évfordulóját. A múlt, amire visszatekintettünk, küzdelmes, olykor nehéz, megpróbáltatásokkal terhes', de egészében véve mégis eredményekben gazdag szakasza történelmünknék. A 35 év alatt a szó valódi értelmében egy új, a népnek igazi hazát adó ország született az egykori úri Ma'gyarország helyén. A fejlett szocialista társadalom építésében most nehéz és bonyolult feladatok állnak előttünk, de a múlt tanulsága szerint ezekkel is meg fogunk birkózni, mert az alapok, amire építve továbbhaladunk, szilárdak, s mert népünk, mint az utóbbi közel negyedszázadban mindig, most is magáénak vallja és cselekvőén támogatja pártunk politikáját. Mi, akik népünk és pártunk bizalmából a kormányban dolgozunk, minden igyekezetünkéi azon leszünk, hogy a XII. kongresszus határozatainak szellemében magunk is becsülettel szolgáljuk e politika megvalósítását. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a kormány munka- programját vitassa meg és fogadja el. A KORMÁNYPROGRAM VITÁJA Lázár György nagy tapssal fogadott expozéja után megkezdődött a kormányprogram fölötti vita. Pap János (Veszprém, 1. vk.), a megyei pártbizottság első titkára beszámolt arról, hogy a dunántúli megyék a termelékenység fejlesztésére létrehoztak egy társaságot, amely figyelemmel kíséri a nemzetközi eredményeket, fórumot teremt a tapasztalatcserére, és az egész térségben gazdája a műszaki fejlesztés ügyének. Működésének távlatait legérzékletesebben a tapolcai bauxitbánya vállalat eredményei illusztrálják. Az egy főre jutó termelés hamarosan eléri az ezer tonnát, fölzárkózva ezzel az európai élvonalhoz tartozó bauxitbányák színvonalához. Horváth Lajos (Baranya m., 3. vk.), megyei tanácselnök a töjjbi között azt hangsúlyozta, hogy a hivatali apparátusok döntései néha késnek. Baranyában erősen hátráltatja a tanácsi tervező munkát az, hogy még nem készült el az új országos településfejlesztési koncepció, s emiatt késedelmet szenvedett például a mecseki szénbányászat fejlesztésével kapcsolatos döntés is. A kormányprogram tanúsága szerint azonban a Minisztertanács fontos feladatának tekinti az irányító tevékenység további javítását, a szocialista demokrácia gazdagítását. Közös dolgunk mindezt elősegíteni. Bíró Imre (Bp., 37. vk.), római katolikus plébános elmondta: a közös teherviselés és a közös felelősségvállalás hangsúlyozásával emlékeztünk meg a közelmúltban arról. hogy 30 évvel ezelőtt írtuk alá az állam és a katolikus egyház megállapodását. Azóta és ennek alapján az eltelt emberöltő együttmun- kálkodássá, együttműködéssé vált közös javaink, az egész ország építésében. Ez fogalmazódott meg a püspöki kar nyilatkozatában is, mely szerint a magyar kormány mesz- szemenő jóakarása mindig biztosíték volt ahhoz, hogy az egyház a maga útját járva segíteni tudjon az új társadalom felépítésében és megerő- A iövőben ’s elvonással kezet fogva, testvéri együttműködésben kívánjuk építeni új, boldogabb jövőnket. * Herczeg Károly (Borsod m., 11. vk.), a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók fc,'r.-'is7.c. v ezeucneiv fő—".'.ara kiemelte: a szakszervezetek jog- és hatásköre, társadalmi súlya és tömegbázisa megfelelő alap ahhoz, hogy — a közvetlen munkahelyektől az országos irányításában vállalt részvételig — megfelelhessenek hivatásuknak. Más kérdés, hogy mindenkor és mindenhol . tudnak-e élni a ’ lehetőségekkel? A válaszom az, hogy még nem. De ezért elsősorban magunkat, magamat, testületeinket és tisztségviselőinket kell okolnunk. A tanulság csak egy lehet: jobban, bátrabban, emberközelibben, következetesebben kell dolgozni. Győré Sándor: TÖBB ERŐT FORDÍTÓNK AZ ELLÁTÁS FEJLESZTÉSÉRE Győré Sándor (Pest m., 9. vk.), az abonyi Ságvári Tsz elnöke beszámolt arról, hogy képviselői körzetében egyetértő visszhangra találtak a kormány gazdaságpolitikai döntései. — A gazdaságirányítás követelményrendszerében ' a hatékony munka került a középpontba, ennek kulcsfontosságát tükrözi az országgyűlés elé terjesztett kormányprogram — mondotta. — Az országnak szüksége van a jelenleginél is több piacképes termékre, egyebek között élelmiszerre. Nekünk az a feladatunk, hogy o mezőgazdasági termelést gazdaságosan fejlesszük, kedvezőnek tartom, hogy a közgazda- sági ösztönzők is ezt diktálják, egyszersmind visszaszorítva a népgazdaság számára előnytelen termelési ágakat. A képviselő aláhúzta: a nagyüzemi gazdaságok helyesléssel fogadták, hogy a kormány már augusztusban meghirdette az 1981. évi felvásárlási árakat, s ezek ismeretében tudják-érzékelik, mire van szüksége az országnak, jut idejük a jövő 'esztendei munka előkészítésére, a termékszerkezet meghatározására, a termelés megszervezésére. A kiegyensúlyozott közellátás megkívánja, hogy a szocialista nagyüzemek fejlődéséhez igazodjék a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének alakulása — mutatott rá a képviselő. Ezután arról szólt, hogy a mezőgazdasági termelés függvénye az anyagi-műszaki ellátásnak, a mezőgazdaság létérdeke o szilárd hazai ipari háttér megteremtése, a gépeket, növényvédő szereket gyártó vállalatok fejlődése s a tudomány eredményeinek gyors, gyakorlati alkalmazása. Befejezésül kijelentette: teljes egyetértésünket és támogatásunkat adjuk ahhoz a programhoz, amely szerint arányaiban több erőt kívánunk fordítani a kisebb városok, községek alapfokú ellátásának fejlesztésére. A községekben élő dolgozók tegnap sem sajnálták, a jövőben sem sajnálják a munkát, az anyagi hozzájárulást, ha településük fejlesztését kellett, kell segíteni. Megérdemlik, hogy szűkös fejlesztési lehetőségeinkből egy kicsit többet kapjanak — mondotta a képviselő. Szabó Imre (Hajdú-Bihar m. 15. vk.), a megyei tanács elnöke a lakosság közérzetét alapvetően meghatározó államigazgatási munkáról, tanácsi ügyintézésről szólva rámutatott: a szakigazgatási szervekhez fordulók ügyes-bajos dolgait nem intézgetni, hanem elintézni kell! A demokratizmus helyi kibontakozását a lakosság azon is méri, hogy a munkahelyi és a lakóhelyi tisztségviselők, vezetők miképpen foglalkoznak az őket megkeresők ügyeivel. Nics János (Fejér m. 8. vk.), a Dunai Vasmű főolvasztára elmondta, hogy a megye ipara évente 70 milliárd forintnyi termelési értéket állít elő, s ennek egyharmadát a dunaújvárosi üzemek adják. Most célul tűzték, hogy fejlesztőkutató munkával, valamint a konverteres acélmű teljes megvalósításával a VI. ötéves tervben az acéltermelést 50 százalékkal növelik, miközben az energiafelhasználást a jelenlegi szinten tartják. Andrikó Miklós (Szolnok m. I. vk.), a megyei pártbizottság első titkára azt emelte ki, hogy a nagyobb és esetenként konfliktusokkal is járó feladatok a vállalatok és a szövetkezetek vezetőitől — s természetesen a társadalmi munka- megosztásban más területet irányítóktól — az eddiginél nagyobb dinamizmust, határozottságot, felelősségteljesebb döntéseket követelnek. . Ennek érdekében ösztönözzük a kezdeményezőkészséget, az ésszerűbb kockázatot vállaló vezetőket, hozzátéve: ha kell, védjük is meg őket. Simon Ernőné (Somogy m. II. vk), az Űjpesti Cérnagyár nagyatádi gyárának áruátnéző je elmondta, hogy tovább növelik a népgazdaság szempontjából jelentős tőkés exportot, és a termelés emelése mellett fontos feladatnak tartják a minőség további javítását. A teljesítménybérben dolgozók aránya a korábbi 56 százalékról 76 százalékra nőtt, és a jövő évtől önálló gyárként működő nagyatádi kollektíva, elsősorban a varró- és a kézimunkacérna-gyártás- ban kíván előbbre lépni. Nagy Sándor (Somogy m. 1. vk.), a KISZ KB titkára nyomatékkai szólt arról, hogy a kormány programjának megvalósításában az összetett társadalmi érdekviszonyok, az eltérő érdekek figyelembevételével és lehetséges legjobb összehangolásával kell előre jutnunk. Ehhez jól működő érdekképviseleti mechanizmusokra van szükség, amelyekben fontos szerep hárul a társadalmi és a tömegszervezetekre, ezek sorában a KISZ- re is. Az ifjúsági szövetség, s általánosságban az ifjúság kész'részt vállalni a nehezebb feladatok megoldásából, nem idegen tőle a munka, minden értelmes célra, feladatra mozgósítható: bizonyítja ezt részvétele az építőtáborokban, az őszi betakarítási munkákban, avagy éppen az árvízkárok felszámolásában. Ispánovits Márton (Bács- Kiskun m. 11. vk.), a megyei MÉSZÖV elnöke az ígéretes kormányprogram végrehajtásának fontos feltételeként és garanciaként említette , a megfelelő munkamódszer kialakítását. Olyan munkamódszerre van szükség — mondta —, amely biztosítja a kormány és a területi szervek cselekvési egységét. Jó példaként említette a gyakorlatból a mezőgazdaságban kialakított termelési rendszereket, amelyek bizonyították, hogy — jó értelemben mondva — nem szabad a közigazgatási határokat figyelembe venni akkor, ha közös érdekek érvényesítéséről van szó. Pál József (Győr-Sopron m. 1. vk.), a Győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár lakatosa elmondta: szokatlanok voltak a gyárban végrehajtott olyan intézkedések, hogy például megváltak azoktól, akik nem tartották be a munkafegyelmet, illetve azoktól, akikre nem volt szükség az adott munkahelyeken. Természetes, hogy ezt nem fogadták tetszéssel. Ám az eredmény önmagáért beszél: a vállalatnál és a városban egyaránt érezhetően megjavult a munkafegyelem is. Bíró Miklós (Szabolcs-Szat- már m. 11. vk.), a MOM mátészalkai gyárának vezetője arról szólt, hogy a gyáregységek önálló munkájához adottak a feltételek, ott sürgősen rendezni kell a jogköröket, ellenkező esetben komolyai* lehetnek a vállalati és a népgazdasági károk. Ahol viszont nem értek hieg a feltételek, ott súlyos hiba lenne mondva- csináltan nagyobb önállóságot teremteni, hiszen ez az érintett kollektívák létét veszélyeztetné. összegezésképpen hangsúlyozta, hogy a gyáregységi döntési kört növelni kell, egyidejűleg javítva a vállalatok közötti együttmúkÖT dést. E ffeladatok mellett foglalkozni kell az irányítási rendszer fejlesztésével is. A képviselő felszólalása után az őszi ülésszak első munkanapja — amelyen felváltva Apró Antal elnök, valamint Péter János ■ és Cser- venka Ferencné, az ország- gyűlés alelnökei elnököltek — véget ért. Az országgyűlés ma 10 órakor a kormányprogram beszámolója feletti vitával foly-. tatja munkáját.