Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-24 / 224. szám

1988. SZEPTEMBER 24., SZERDA ^í&fap Felvonó­hajtóművek A Ganz­MÁVAG zalaeger­szegi gyárában új, kétezer négyzet­méter alapterüle­tű csarnokban gyártják a felvo­nó-hajtóműveket. A Schindler li- cenc alapján gyár­tott részegységek korszerű körül­mények között, zárt ciklusban ké­szülnek. Az év elején elkészült üzemben az idén már több mint hétszáz felvonó hajtóművet ter­veznek gyártani. Átalakították a budaörsi ABC-t Fejlesztés — pénz nélkül Nincs a hétnek olyan nap­ja s a napnak olyan időszaka, amikor a budaörsi lakótelepi ABC-áruházban sorban állás nélkül lehetne vásárolni. Szombatonként jó idő esetén, amikor a fővárosi kirándulók ellepik a közeli hegyeket, hosszú sorok kígyóznak a pénztárak előtt. A lakótelep is egyre terebélyesedik; a már átadott nyolcszáz lakásban kö­rülbelül 2400 ember él. Hogyan próbálnak úrrá len­ni a lakótelepi ABC sajátos helyzetéből adódó nehézsége­ken? — Erről beszélgettünk el Jolsvai Györggyel, a Budai járási Áfész áruforgalmi fő­osztályvezetőjével, Math An­tal né áruforgalmi előadóval, Tóth Gézáné boltvezetővel s Berhart Lászlónéval, az ABC- ben dolgozó Március 15. szo­cialista brigád vezetőhelyette­sével. — Az eladótér átalakításá­val, az úgynevezett profiltisz­títással, átszervezésekkel, a fo­lyamatos áruszállítással s ter­mészetesen a személyi feltéte­lek biztosításával, vagyis meg­felelő kereskedői gárda ide irányításával — sorolta fel Jolsvai György. Az idén márciusban, majd szeptemberben, másfél héttel ezelőtt, tehát már kétszer át­szervezték az ABC-t. Vajon a vásárlók nem tiltakoztak emiatt? — Többségük kifejezetten helyeselte — mondta Tóth Gézáné, az ABC-áruház veze­tője. Egy füst alatt? Az ember könnyen hajlik arra, hogy kijelentse: a két átszervezést egy füst alatt végrehajthatták volna. De ez csak olyan „könnyű utólag okosnak lenni”-féle gondolko­dás lenne. Az átalakításokat ugyanis az előre nem látható, ugrásszerűen megnövekedett kereslet és forgalom tette szükségessé. Az ABC eredeti­leg vegyes profilú volt; az élelmiszerek mellett háztartá­si, élvezeti és napi iparcikke­ket, sőt kis mennyiségben tartós fogysztási cikket, pél­dául fürdőszoba-berendezést is árusított. Márciusig az üzlet bejárati oldalát úgynevezett betekintő kirakat foglalta el. S ez az el­adótérből viszonylag nagy he­lyet kötött le. Ekkor a kirakat helyére egy új gondolasort állítottak. — A vásárlók közül többen berzenkedtek, mondván, nem érzékelik az áruválaszték ja­vulását. Pedig változott. Pél­dául több fürdőszoba- és konyhafelszerelést tarthatott az ABC-áruház. Egyébként mi is úgy gondoltuk, hogy az új lakásokba költözők többsége minimális berendezéssel érke­zik, s amit csak lehet, azt helyben szeretné megvásárol­ni — mondta Jolsvai György. S ekkor következett egy újabb válaszút. Egyre nőtt az igény az iparcikkek iránt. De ezt csak az élelmiszerek és a vegyiáru rovására tudták vol­na kielégíteni. A Budai járási Áfész vezetőinek dönteniük kellett: vagy marad a gyenge ellátást nyújtó félig-meddig vegyes profil, vagy csupán élelmiszert, vegyiárut és élve­zeti cikkeket árusít, s ezekből nagy választékot tart az ABC? Az utóbbi mellett döntöttek. Amíg árusítottak Az átalakítást rekordidő alatt hajtották végre. Szep­tember 6-án, szombaton 14 órától 7-én, vasárnap estig elvégezték a festést, tatarozást, csempézést, 11-én és 12-én (csütörtökön és pénteken) el­szállították az iparcikkeket, s közben az árusítás zavartala­nul folyt, s hétfő reggel már úgynevezett tiszta profilú ABC-áruházként nyithattak. Ehhez persze módosítani kellett a szállítási szerződése­ket is. Az áfész vezetői tizen­A Vízügyi Építő Vállalat a vecsési és a budaörsi telephelyére FELVÉTELRE KERES géplakatosokat, gépszerelőket, esztergályosokat, vas- és fémszerkezet! lakatosokat, villanyszerelőket, minősített hegesztőket, csőszerelőket, férfiakat őrnek, portásnak, valamint építőipari szak- és betanított munkásokat budapesti foglalkoztatásra. Jelentkezéskor bővebb felvilágosítást adunk a telephelyeken és a központban, 8-tól 15 óráig. VÍZÜGYI ÉPÍTŐ VALLALAT Budapest, I., Márvány u. 1/c. Telefon: 154-095, 188-as mellék. nyolc szállító vállalat, szövet­kezet illetékeseivel tárgyaltak, kérve, hogy kétheti helyett he­tenként, illetve a heti egysze­ri helyett kétszer küldjenek Budaörsre árut. Sikerült meg­állapodniuk, amit aztán — legalábbis eddig — be is tar­tanak. — Az ABC forgalma egy­két hónap alatt 2,7-ről 3,5 millió forintra emelkedett. Nem inkább újabo áruházat kellett volna építtetni? — Ehhez pénz is kellene. De egyelőre nincs rá szükség, mi­vel ez az ABC havonta csak­nem 5 millió forintos forgalom lebonyolítására alkalmas — válaszolt az áruforgalmi fő­osztályvezető. — Most viszont nincs ipar­cikk ... — Az ABC iparcikk-kész­letével és választékával senki sem volt elégedett. Budaörsön különben valóban elkelne egy igazi vas-edény szaküzlet. Ami van, az kicsi, s ezért sokan kénytelenek a fővárosban vá­sárolni. Tovább lépnek — Nemrégiben a lakótele­ped megnyitottak egy új zöld­ség-gyümölcs boltot. De az ABC-ben is árusítanak zöldsé­get és gyümölcsöt. Ha már el­kezdték a profiltisztítást, ezen miért nem változtattak? — Szeretnénk, de előbb meg kell oldaniuk a zöldség-gyü­mölcs bolt folyamatos ellátá­sát és kétműszakos nyitva tar­tását. A két üzlet egyébként olyan közel van, hogy gyalo­gosan egy-két perc alatt át lehet menni egyikből a másik­ba. Manapság — köztudottan — a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek hálózatfejlesz­tési lehetőségei is kisebbek, a vásárlói igény, a kereslet vi­szont nem csökken. De még­sem jelent ez zsákutcát. Ahogy például a Dabas és Vidéke Áfész a boltszakosítással, ész- szerűsítéssel megtalálta a ki­utat (erről lapunk július 23-i számában írtunk), úgy most sikerült a Budai járási Áfész- nek is Budaörsön. Természe­tesen ez még csak az első lé­pés volt, s ezután sorra felül­vizsgálják minden üzletük­ben, hogyan lehetne különö­sebb anyagi befektetés nélkül nagyobb forgalmat, jobb ellá­tást produkálni. A budaörsi ABC-t érd-parkvárosi üzlet követi. Szénié Pál Tíz esztendő... Egy beruházás anatómiája Szentendrén a HÉV melletti bevásárlóközpontban az üzlet­vezetők, az eladók és a vásár­lók egyaránt — tán múlt hé­ten voltak először derűsek, bi­zakodók. Ugyanis végre, a nyi­tást követő hatodik esztendő végére — a hírek szerint — befejeződik a beruházás ... El­készül a klímaberendezés — mely nyáron hűt, télen fűt. így megszűnhet az az állan­dó, pattanásig feszült légkör, mely a boltokban „észrevétle­nül” télen-nyáron gyötörte a dolgozókat s a vásárlókat: hisz’ nyaranta a fülledtség, te­lente a hideg viselt meg min­denkit. A viszonylagos fűtést ez idáig az ablakpárátlanitóval oldották meg, a nyári szellőz­tetést pedig sehogy. Emellett az eladótérben — melyet ez idáig a „klíma­hiány” miatt nem tudtak nö­velni — tavasztól őszig rom­lás veszélyeztette az áruk mi­nőségét. A terhet — hogy mégis kul­turált körülmények közt üze­meltethették a boltokat (az ABC-áruházat — mely tőke­hús- és zöldségárusítással is foglalkozik, külön tejivója van),. az iparcikk-, a ruhabol- tot, valamint a Patyolatot, s ez idáig a gazdaboltot, melyet ideiglenesen a Papszigetre költöztettek ki — a központ kis létszámú technikai sze­mélyzete (tízen vannak) bizto­sította. Miként Fehér Sándor gond­nok elmondotta: — Ha máshol panasz lehe­tett a tisztaságra, nálunk nem, pedig ezt csax. két takarítónő oldja meg. A két fűtő a párát­lanítóval lehetetlen körülmé­nyek között azért csak biztosí­totta valahogy a téli minimális hőmérsékletet. A. tűzjelző fel­ügyelő, valamint az éjjeli biz­tonsági őrök jó munkáját meg az bizonyítja, hogy hat éV alatt tűz nem volt, s betörés is csak egy! Az üzemeltetés megindulá­sát követően éveken át meg kellett küzdeniük emellett a javításokkal is. A Fémmunkás és a Csőszerelő Vállalat — minit kivitelezők — enyhén szólva ugyanis slendrián mun­kát végeztek, s így éveken át tartott a foltozás. S közben nyolc éve hever­nek a HÉV jegenyesorai mö­götti töltés oldalában a klíma- berendezés svéd légcsatorna- idomai: megrozsdásodva, gaz- ba-nőtten. Kapuvári Eszter, a Pest me­gyei Iparcikk Vállalat csoport- vezetője szerint: — Mint beruházó vállalat értetlenül álltunk éveken át, hisz’ a klímaberendezés hiá­nya miatt immár hat éve a bevásárlóközpont dolgozói le­hetetlen körülmények közt él­tek. De... a gazdasági kiha­tásokról se felejtkezzünk el. Minél tovább húzódik a beru­házás, annál drágább. Egy biztos. A bevásárlóköz­pont tervezője, Batka István Ybl-díjas mérnök, a Hazafias Népfront településpolitikai bi­zottságának alelnöke, ki egy évtizeddel ezelőtt megálmodta mindezt: nem érhette meg a befejezést, mivel most május 29-én, 53 éves korában hosz- szú, súlyos betegség után el­hunyt. Szilvási Imréné dr. az ipar­cikk vállalat igazgatója sze­rint: a beruházási költségek fedezéséhez szükséges pénz­eszközöket a kivitelezés előtt zárolták. A pénz azóta a for­Százados mesterség Gravírozott üveg „Üvegbe vésett művészet” címmel gravírozott üvegkiál­lítás nyílt a salgótarjáni Kos­suth Lajos Munkásotthonban. A graviren szó — vésést, metszést jelent. A gravírozást a XVII—XIX. században né­met és cseh mesterek hono­sították meg hazánkban; mű­veléséhez maximális csiszoló­készség — és tudás, jó meg­figyelőképesség, rajztudás és önálló tervezőképesség szük­galomban nem vesz részt, el­fekszik. De akkor tulajdonképpen mi is törtémk, s mi a tanulság? Először volt a milliós fehér reklámoszlop: mely modem, használhatatlan toronyként magasul ma is a bevásárlóköz­pont közepén. A kibontakozás kezdete 1979-re datálható. Bernyák Ernő mérnök, a Fő­városi Építő és Műszaki Vál­lalat klímarészleg-vezetőj e mondja: — A hűtő-fűtő tornyot ta­valy egy másik vállalat végre elkészítette (nem emlékszem, hogy kik voltak), de — tudo­másom szerint az illető válla­lat „megszűnt”, „átalakult”, „beolvadt”, így kaptuk meg ősszel mi a klímakivitelezési. — S ekkor váratlan akadá­lyokba ütköztünk. Először nem volt felvonulási terüle­tünk, majd vízkörtömítetlen- ség, valamint a torony és az ABC közötti kábelhiány hát­ráltatott bennünket. — A Pest megyei Beruházá­si Vállalat, mint lebonyolító, sajnos csekély segítséget tu­dott nyújtani. Ennek ellenére kilenchónapos hátránnyal megkezdhettük májusban a légcsatorna-beszerelést. Mo­dern, könnyű idomokkal. A ré­gi, svéd megrozsdásodottakat használni már nem tudtuk. — Három és fél milliós ke­retet kaptunk. Sajnos azonban súlyos hibát követtünk el. A gondnoki irodában hevert nyolc éve a klimatizáló svéd automata, mely az egész rend­szernek a lelke. Azonban csak most vettük észre, hogy idő­közben technikailag elavult, az új idomokhoz nem kapcsolha­tó: így újabb automata kell, melyet 3—4 héten belül besze­rezhetünk az NSZK-ból, ha to­vábbi 5—600 ezer forintot kap­nánk. Adamsz József, az ABC ve­zetője szerint jelenleg az új kondicionáló gépegységek, klí­maszekrények már dolgoznak, próbaüzemeinek, bár még csak normál levegővel, de biztos, hogy nincs zavar. E héten in­dulhat az ABC-ben, a zöldsé­geseinknél és a tejboltban a kondicionálás. Bernyák Ernő: — Mindezt azonban csak ideiglenesen tudjuk megoldani — a hűtőto­rony és az ABC közötti „szi­vattyú” beiktatásával, a fűtést pedig változatlanul a párátla­nítóval, míg nincs meg az automata. Nekem Bernyák Ernő aján­lotta fel, hogy pénteken, augusztus 8-án találkozzunk délelőtt a helyszínen, Szent­endrén, a bevásárlóközpont­ban. így is történt. És péntek kora délután a megyei iparcikk vállalat bu­dapesti központjában Kapuvá­ri Eszter közölte velem: — Ma délelőtt a jászberényi Hűtőgépgyár fővárosi klíma- technikai főosztályán hiába várták a Pest megyei Beruhá­zási és az Iparcikk Vállalat il­letékesei, a helyiekkel együtt, a Fővárosi Építő és Műszaki Vállalat illetékeseit, hogy egyeztessék a további terveket. Bernyák Ernő nem jelent meg. Hatszázezer forint még kel­lene, a pénz bőségesen rendel­kezésre 'áll: akkor miért nem fejezzük végre már be, mit tíz éve elkezdtünk? Szentendre lakossága örül, nem tudja, hogy megint csak ideiglenes a megoldás. Alacs B. Tamás séges. Technikája más, mint az egyszerű csiszolás. Külön­böző fémkorongok felületére olajos emulzióval viszik fel a csiszolószemcséket. A koron­gok változó erősségű nyomá­sával, oldalirányú mozgatásá­val plasztikus alakzatok, figu­rák alakíthatók ki az üveg­tárgyon. A gravírozó csoport tíz éve működik a salgótarjá­ni öblösüveggyárban. Noteszlapok hét közben FIGYELNEK. — Megmutatná? — szólít meg a ren­delőben pádon mellettem ülő, őszes férfi. Odaadom a Pest megyei Hírlapot. Átlapozza, azután alaposabban kezdi olvasni. — No lám, a hernádiak — mondja maga elé. — Ismerős ott? összehajtogatja az újságot: —Meg a környéken. Annak idején ott voltam a tsz-szervezők között. Pestről küldtek, pártmegbízatás. — Járt arra azóta? — Nem. De tudom, figyelem, mit csinálnak. — És? — Mondjam azt: nem hittem volna? — Büszke? — Miért? Az ő érdemük. És találkoztam egykori falujáróval, meg 45 nyarán élelemért munkát cserélő csepeli vasassal. Eltöltőitek a megyében egy-két napot, hetet, netán hónapot. Visz- szalértek munkahelyükre, otthonukba; Pestre vagy Debrecenbe vitte őket útjuk — de figyelnek. Munkán­kat, eredményeinket. Tagadják, de azért mégis: kicsit büszkék. Közük van hozzá. WILL. Nagyon fanyalognak a kritikusok, összecsa- poitnak, unalmasnak, sztori nélkülinek, erőltetetten párhuzamokat keresőnek tartják a tévébeli Shakespeare- sorozatot. Egyik pontatlansággal vádolja az alkotókat, a másik kifejti: abból a kevés pontos adatból, amit a költőről tudunk, nem is lehet, ergo — nem is érdemes filmet csinálni. Esztétikai ítéletük szuverén, azzal nem vitatkozhatunk. Azzal már inkább, hogy néhány ítész szerint a sorozat — úgymond — nem kelt érdeklődést az életmű iránt. Könyvesboltos, könyvtáros barátaim ta­núsítják az ellenkezőjét. Nem tömegesen, de sokan ké­rik mostanában Üllőn, Vácott, Érden a III. Richárdot, a Rómeó és Júliát. Ha több talán nem is, ennyi sikere igenis van a sorozatnak. És ha belegondolunk, ez nem kevés. FOCI. Eretnek véleménnyel kell kirukkolnom. Vál­lalnom a megkövezés veszélyét, amikor szerényen meg­kérdem: — Tessék mondani, feltétlenül szükséges foci­csapataink hazai és kupa-szenvedéseit a televízió fő- műsor-idejében végigasszisztálnunk? Nem akarok mélyebbre merülni focihelyzetünk elem­zésébe, megteszik azt a szakértők — és ki nem az, szé­les e hazában? —, ám azt tudom, hogy a televízió egyik (hangsúlyozom: egyik) fő feladata a szórakoztatás. Amit pedig, mondjuk kedd, szerda vagy szombat esti fő prog­ramként a foci nyújt — azt ki-ki vérmérséklete szerint ítéli meg. Unalmasnak, felháborítónak, szomorúnak. Saj­nos, azt hiszem, egyre kevesebb azok száma, akik szó­rakoznak. Mármint a szó nemes értelmében. Mert. ha legott komédiának nézik — akkor valóban vicces. Félreértések elkerülésére: nem általában a fociköz­vetítések létjogosultságát vitatom. Csak azt vonom két­ségbe, hogy ez a legszórakoztatóbb, legmegfelelőbb, leg­nagyobb érdeklődésre számot tartó tévéprogram este 8- kor. JUTOTT. Az év elején csendesek voltak a tanácsiak, nem nagyon beszéltek terveikről. Egyet tudták biztosan: kevesebb lesz a pénz. Akad, aki félt, alig jut valami­re. A jelölő gyűléseken már valamivel pontosabban kör­vonalazódtak az elképzelések. — Az igényeket mér­legelve, a legfontosabb dolgokat megcsináljuk — mondta tanácstagjelölt, községi, városi vezető. A még mindig óvatosnak tetsző ígéreteket no-majd-meglátjuk hangulat fogadta. Most? Vácott utcafelbontás. Verőcemaroson, Visegrá- don, Szentendrén ugyancsak. Egyik helyen csatorna ké­szül, olt árkot ásnak, másutt új vezetéket telpítnek. A tervek megvalósulnak. Amire kellett — jutott. Andai György

Next

/
Thumbnails
Contents