Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-19 / 220. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROS! KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 220. SZÄM 1980. SZEPTEMBER 19., PÉNTEK r #«* Árammérőgyár Új módszerre!, termelékenyebben Már az idén nagyobb sorozatban Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság 1976-ban ki­írt pályázatának első helyezé­sét az Árammérőgyár kollek­tívája nyerte el, így a gyár lehetőséget kapott egy 25 mil­lió forintos beruházás megva­lósítására, amelyből 10 millió forintot az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság hitelként folyósított a gyárnak. Erről a beruházásról beszélgettünk Légrádi László technológussal, aki a kezdeti lépésektől figye­lemmel kísérte a megvalósulás útját Dollárpiac — Miért volt szükség erre a beruházásra és milyen cé­lokkal kezdtek hozzá? — A gyár fő profilját jelen­tő villamos fogyasztásmérőnél a folyamatos fejlesztés ered­ményei lehetővé tették, hogy négy földrész negyven orszá­gában értékesíthessük termé­keinket. A dollárral fizető pia­cunk bővítésére most is meg­van a lehetőség, azonban a gy*r termékkibocsátó képessé­ge, figyelembe véve a növek­vő belföldi igényeket is, már igen korlátozott. A terme­lés bővítése ma már csak in­tenzív módszerekkel lehetsé­ges. — A fizetőképes keresletnö­vekedése miatt a hagyományos versenytársak egyre aktívab­bak, s a szocialista vállalatok is igyekeznek betörni a világ­piacra. Dollárral fizető pia­caink megtartása és bővítése ezért megkövetelte a típus­váltást, a nagy sorozatok gyár­tására alkalmas, minden pia­con értékesíthető, műszaki mu­tatókban, minőségben, árban, s természetesen költségekben is versenyképes termékek gyártását. — Népgazdaságunk egyen­súlyhelyzetének jól ismert problémái közepette gyárunk­ban is gondok, feszültségek mutatkoztak a munkaerő­gazdálkodásban, a termelőesz­közeink kihasználtságában. A fejlesztési alap korlátozottsá­ga, a munkaerőforrások ki­apadása miatt a termelékeny­ség növekedését elsősorban a meglevő eszközök és munka­erő szervezettebb, hatékonyabb kihasználásában, foglalkozta, fásában kell keresni. — Ismerve termelési és ex­portkötelezettségeinket, ha nem változtatunk alapvetően a technológián, akkor mintegy kétszáz új dolgozóra, második műszakokra és mindezekhez megfelelő eszközökre és ter­melőterületre lenne szüksé­günk. 3M—MTM — Mi ezzel szemben az új módszer lényege? — A módszer neve 3M-MTM. Tulajdonképpen a munka- és munkahelyszervezés kategóriá­jába tartozó fogalom, célja a legjobb munkamódszer kiala­kítása. A rövidítés a mozdu- latelemzéses munkatanulmány és munkakialakítás szavakat jelenti. A gyakorlati alkalma­zása abban áll. hogy a mun­kaszervezők a munkát elemi részekre, alapmozdulatokra bontják, s az adott munkamű­veleteket ezekből az elemek­ből újra felépítik, de úgy, hogy a felesleges mozdulatokat el­hagyják és a nehéz, időigé­nyes mozdulatok helyett könnyű és rövidebb ideig tar­tó mozdulatokat iktatnak be. — Az MTM-mel tervezett szereléstechnológia már rend­szerét tekintve is alapvetően eltér a korábbitól. A lényeges különbség az. hogy az alkat­résztől a késztermékig tartó kötött ütemű szalagrendszert megfelelően szétbontotta; zárt műveletcsoportok és művelet­sorok váltják fel. A hagyomá­nyos szalagot magasan gépesí­tett egyedi munkahelyekkel és közepesen gépesített ikerheve­deres Bosch szerelőszalagok­kal helyettesítettük. Kisebb veszteséggel — Mi az előnye az új mód­szernek? — A szerelés közben a mun­kadarab helyzete nem válto­zik, ezáltal csökken a dolgo­zók fizikai igénybevétele. A műveletek összevonása azt eredményezi, hogy kevésbé lesz monoton, gépszerű a munka. Az új módszerrel az egyes munkahelyek terhelése is kiegyensúlyozható. Különö­sen szemléletes a 3M módszer előnye, ha a veszteségidőket vizsgáljuk meg. A fejlesztés előtti veszteségidő, egyfázisú fogyasztásmérőt véve alapul, 15 ezer óra volt. Ehhez jött még az átállási idő 10 ezer órája és 4 ezer 500 óra tét- lenségi idő az egyensúly hiá­nya miatt. — Ez 1976-os adat, az ösz- szes veszteség majdnem 30 ezer óra. A fejlesztés után vi­szont ugyanezen mérőcsalád­nál az állásidő 1200 órára csök­kent. az átállási idő megszűnt, a tétlenségi idő 720 órára csök­kent. így egy tív alatt, már csak 1920 óra a veszteség. Ha ezeket a számokat összehason­lítjuk, akkor a termelékenység 20—25 százalékos növekedését állapíthatjuk meg. Fejlesztés — Hol tartanak a gyakorlati megvalósításban? — Az új technológia már az új mérőcsaládra készüit. Az idő sürgetése miatt azonban már a hagyományos fogyasz­tásmérőket is ezen csináljuk. A fejlesztéssel tulajdonképpen készen vagyunk, már csak né­hány, nem is égetően fontos eszközt várunk. Reméljük, hogy még az idén nagyobb sorozatot gyárthatunk az új műszerekből is. S. J. Minden szombaton Diákklub V Kezdődik az őszi sorozat Hetedik évadját kezdi hol­nap, szombaton a járási-városi Petőfi Művelődési Ház diák­klubja, amelyet Pál Gábor ve­zet. Az őszi első összejövete­len először megbeszélik a vár­ható programokat és a tagság­gal összefüggő kérdéseket, majd máris az első rendez­vény következik: Barabás, Ga- danecz és Cafor, akik a hagyo­mányos diszkózenén kívül a legújabb rockfelvételeket és a régi beatszámokat is bemu­tatják. A diákklub, amelynek csak a középiskolások lehet­nek a tagjai, minden héten szombaton tartja foglalkozá­sait. Kerepestarcsa, Iklad, Túra Szolidaritási rendezvények Kerepestarcsán, a községi pártbizottság székházában kez­dődött meg a járás KlSZ-esei- nek szolidaritási rendezvény- sorozata. Négy bizottság, a köz­ségi, a Szilas menti Termelő­szövetkezeti, a BM-iakolai, va­lamint a kórházi együtt ren­dezte a nagygyűlést. Ä szerda esti összejövetelen a rendező KISZ-szervezetek tagjain kí­vül ott voltak a fiatal pedagó­gusok, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kistarcsai gyárának KISZ-esei, valamint a község úttörői is. A szolidaritási gyűlés vala­mennyi eseménye a jelmonda­tot bontotta ki, amely méltó dekorációja volt az összejöve­Helye még nincs Gyarapodó fotóarchívum Szépen gyarapodik a járási fotóarchívum anyaga: a köz­ségek életéről, hagyományai­ról, műemlékeiről és mai fejlődéséről már több mint 3 ezer 500 fekete-fehér és 1500 színes fényképfelvétel, illetve dia sorakozik pontos rendben, jól kezelhető leltár szerint .. Nos, áz egyik gond éppen az, hogy jelenleg még nincs végleges helye. Egy része a járási hivatalban, a másik a Városi Helytörténeti Gyűjte­ményben található. Akárhol lesz is a végleges helye, esetleg a könyvtárban vagy a művelődési házban, mindenképpen hasznos segéd­eszköz lehet a pedagógusok, a TIT-előadók, a közművelődé­si szakemberek és még a szo­cialista brigádmozgalom szer­vezőinek is, akik egy-egy brigádösszejövetelre, kirándu­lásra, kölcsönözhetnék az ösz- szeállításokat. Az iskolák is jobban hasz­nálhatnák a gazdag kínálatot. A helytörténeti gyűjtemény az ifjúság művelődése országos pályázat alkalmával vállalta, hogy elkészít két, ismertetővel kiegészített diasorozatot, ame­lyet a pedagógusok haszonnal Hagyományteremtés Túrán Vásárütés a Csontosparton Történelmi játékok diákoknak Ugyancsak meglepődtek a túrái Gagarin úttörőcsapat 7/B osztályos rajának tagjai, amikor valamennyien titkos le­velet kaptak. Sietve bontották fel az izgalmasnak ígérkező üzenetet, amelyből megtudták, hogy három nap múlva a raj­vezetőség érdekes hadijátékra hívja meg az őrsök tagjait. Mivel a játék történelmi ese­ményhez kapcsolódik, a felhí­vás arra buzdította a pajtáso­kat, hogy kutassanak a törté­nelmi irományokban egy 1589 őszén lezajlott eseményre, amely Túra községhez kötődik. A feladat második része azt az utasítást tartalmazta, hogy készítsenek korabeli fegyver­utánzatokat és olyan eszközö­ket, amelyeket azokban az időkben a harcosok használ­hattak. Óriási zsákmány Hamarosan kiderült, a ku­tatás eredményeképpen, hogy arról a vásárütésről van szó, amelyet 395 éve hajtottak vég­re Báthori István vezetésével a magyar vitézek. Tudomásuk­ra jutott ugyanis, hogy Túrán a szolnoki bég őrizete alatt nagyszabású vásárt tartanak a környékbeli kereskedők. Ha­marosan összeverődött mint­egy harmadfélezer jobbára lo­vas vitéz, főként Kassáról, Egerből és KáHóról, hogy raj­taüssenek a török kereskedő­kön. A vásárütés remekül sike­rült, körülbelül 150 szekér zsákmánnyal, 20 fogoly keres­kedővel és 137 elfogott török­kel tértek vissza a bátor táma­dók. A raj tagjai nagy szorga­lommal tanulmányozták az eseményeket, őrsi füzeteik­ben hamarosan kirajzolódtak a lándzsák, pajzsok, fegyverek képei, s elkészültek a színes zászlókkal díszített dárdák is. A játék reggelén újabb levél várta a harcra hangolt csopor­tokat. Ebben az állt, hogy a tanítás befejeztével hol kell majd gyülekezniük, és a négy csapat milyen színű szalagok­kal díszítse harci eszközeit. Aztán a gyülekezőhelyen meg­kapták az első feladatot: gyűjt­senek össze a közeli erdőben annyi sárga félholdat, ameny- nyit csak találnak. Természe­tesen a török jelvényeket a szervezők már korábban elrej­tették a fák és bokrok között. Átkelés a mocsáron De nem sokat lehetett el­időzni a feladattal, mert a Csontosparton — ezt kellett megostromolni — a török vá­sárosok már kirakták porté­káikat. (Annyit jegyezzünk meg, hogy a néphit szerint itt valamikor nagy mennyiségű csontot ástak ki a porhanyó.? homokból, innen a név, s ta­lán éppen itt volt az emléke­zetes vásárütés.) Persze az ellenség megköze­Átkelés a mocsáron. Taaacs Pál felvétele lítése nem volt túlságosan egy­szerű. Egy hatalmas mocsáron kellett átkelni száraz lábbal, vagyis úttörő módra két ke­ménypapír egymás utáni le­rakásával, mivel a földet ezen a szakaszon nem volt szabad lábbal érinteni. Aztán lán­dzsával eltalálni a bokrok kö­zül kikandikáló turbános tö­rökfejet, hatalmas ágyúgolyót helyettesítő labdával rendet vágni, illetve dobni a török ál­lások között. Végül az utolsó tett következett: a hadizsák­mány összegyűjtése a dombte­tő rejtett zugaiból. A pillérek Az ostrom természetesen si­került, s hamarosan felsora­koztak a büszke győztesek, akik megkapták a túrái por­tya vitéze kitüntető jelvényt. Ugyanakkor megszövegeztek a helyszínen egy alapítólevelet, amelyben a csapat többi ra­ját és őrsét is buzdítják ha­sonló történelmi játékok szer­vezésére. A kitüntető címet mások is megkaphatják, mindazok, akik a törökök, Habsburgok, a fa­siszták ellen vívott szabadság- harc, a Tanácsköztársaság, a felszabadulás évfordulójára, hősei emlékére hadijátékot szerveznek, és arról hiteles leírást adnak a csapat mód­szertani múzeumának. Az alapítólevelet Tóth Ma­rika, a raj titkára olvasta fel, iki Várkonyi Margittal és Ben- ke Magdival legfőbb szervező­je volt a történelmi játéknak. Az úttörőmozgalom 35. szü­letésnapjára készül. A mozga- 'om legfőbb pillérei azok a hagyományok, amelyek a há­rom é? fél évtizedben szület­tek, és vonzóvá tették az úttö­rőéletet. A túrái Három láng raj hagyományteremtése meg­érdemli az elismerést. T. P. alkalmazhatnak munkájuk so­rán. Az egyik, a várostörténeti összeállítás már elkészült, s a hónap végéig katalógusba ve­szik a másikat is: Vankóné Dudás Juli és Szekeres Erzsé­bet gyermektémájú alkotásai­nak diasorozatát. A fotóarchívummal csak egy baj van: egyelőre kevesen tud­nak róla, kevesen kérik, pe­dig összeállítóik minden al­kalmat megragadnak a nép­szerűsítésre. Legutóbb például a városi általános iskolák napközis pedagógusainak érte­kezletén tájékoztatták a lehe­tőségekről a részvevőket. telnek, s amely így szólt: Mi csak békét akarunk, én is, te is, ő is. Erről beszélt a szónok, Somogyi Lívia, a KISZ járási bizottságának munkatársa, és ezt adták elő ötletesen és szemléletesen a rendező Kisz­edek műsorukban. A gyűlés vé­gén közös énekléssel, beszél­getéssel és chilei forradalmi dalok tanulásával búcsúztak egymástól a kerepestarcsai fiatalok. Tegnap délután Ikladon, az Ipari Műszergyárban rendez­tek szolidaritási összejövetelt. A gyár KISZ-bizottságának meghívására a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetemen ta­nuló, a fejlődő országokból ér­kezett diákok látogattak az if­júmunkásokhoz. Szombaton Túrán a nagy­községi KISZ-bizottság rendez szolidaritási nagygyűlést. A pártház előtt délután fél egy­kor találkoznak a fiatalok, s ezen az összejövetelen is kül­földi diákok életével ismer­kedhetnek a KISZ-esek. Óvónőképzés Megváltozott A város tanácsi óvodáinak körzetesítése miatt az óvónő­képzés gyakorlati színhelye is megváltozott. A Török Ignác Gimnázium és Óvónői Szak- középiskola óvónőnek készülő tanulói eddig a Vörös óvoda néven ismert gyermekintéz­ményben ismerkedhettek meg a pedagógia gyakorlati elemei­vel. Lovak az utcai csapnál Nem ülnek a kispadon, nem kell munkára várniuk, min­den napra jut feladat. Terv szerint dolgoznak, de váratlan munka is akad sűrűn. A ter­mészetes elhasználódás, no meg a csőtörések mellett erő­szakos rongálások is előfor­dulnak. A múlt héten is, a Dregonya utcában tört fel a víz, s pillanatok alatt elön­tötte a környéket. Riasztották a vízmű embereit, akik gyor­san elhárították a bajt. Azt is megtudtuk azonban tőlük, hogy az ilyen események kez­denek rendszeressé válni. Mi­ről van szó? Néhány szekér­fuvaros az utcai vízcsap mel­lé áll, amelynek karját le­nyomva itat, nem pedig vö­dörből. A lovak elmozdulnak és kidöntik a kút oszlopát. Majd továbbhajtanak, mintha mi sem történt volna. Az arra lakók telefonálnak a vízműnek, annak az embe­rei kijönnek, visszaállítani az oszlopot, s ez így megy körbe- körbe. Csak azért, mert né­melyek lusták leakasztani a szekér alján lógó vödröt. Cs. 3. Galgamácsa Kevés gól a kispályán Túljutottak a galgamácsai kispályás bajnokság 3. fordu­lóján. Eredmények: Galgamácsai Kiskút SC I— Vácegresi Tsz lakatosüzem 2-7. Vezette: Dobrocsi. A három önálló játékosát nélkülöző gal­gamácsai csapat nem volt egy súlycsoportban a vendégekkel. Váckisújfalu község—All. Gaz. Medosz 1-2. Vezette: id. Kiss Gyula. A listavezető csa­pat házi veresége meglepetés. A Medosz játéka hétről hétre javul. Vácegresi KISZ—Galgamá­csai Tsz Medosz 1-1. Vezette: Szénási J. Színvonalas, sport­szerű mérkőzésen osztoztak a pontokon a csapatok. A bajnoki táblázaton Vác­kisújfalu község áll az élen, második a Galgagyörki KSK II, harmadik a Kiskút SC I. Sakk Őszi nyitány Megkezdi őszi szereplését a megyei II. osztályban játszó galgamácsai sakkcsapat. Első mérkőzésére vasárnap, 21-én délelőtt fél tízkor a helyi if­júsági klubban kerül sor. Az ellenfél a Maglódi KSK együt­tese. ÉRTESÍTJÜK TISZTELT MEGRENDELŐINKET, HOGY JANOS UTCAI gyorstisztító szalonunkat áthelyeztük A DÓZSA GYÖRGY ÜT 1-3. SZÁM ALA. Munkánk minősége az új helyen is változatlan. Várjuk kedves ügyfeleinket! * Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat ISSN 0133 — 1951 (GMÖIIÍ11 Hltl»p1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents