Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-17 / 218. szám
Megnyílt az ENSZ-közgyűlés harmincötödik ülésszaka A magyar küldöttség vezetője Púja Frigyes Kedden délután — középeurópai idő szerint az esti órákban — New Yorkban megnyílt az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 35. ülésszaka. Az ülést az előző ülésszak elnöke, a tanzániai Salim Ahmed Salim nyitotta meg, majd a közgyűlés megválasztotta a 35. ülésszak elnökévé Rüdiger von Wechmart, a nyugatnémet ENSZ-küldöttség vezetőjét, a nyugati országok jelöltjét. Az ünnepélyes megnyitón jelen volt Kurt Waldheim, a világszervezet főtitkára. Rövid beszédet mondott Salim Ahmed Salim és Rüdiger von Wechmar. Az ülésszak elnökének megválasztása után a közgyűlés r V olt olyan időszaka az iparfejlesztésnek, amikor sokan meggyőződéssel állították: visszaszorulóban van a képzettség jelentősége, a mindent tudó gépek — a részben vagy teljesen automatizált gyártósorok — mellé olyanok állnak, akik egyszerű betanítás után elsajátítják a kellő fogásokat. Ezzel szemben a tények a vártnak a fordítottját penderítik elénk: a megye iparában folyamatosan emelkedett a szakképzettek aránya, mind a fizikai foglalkozásúak, mind az alkalmazottak körében. Az összefoglaló tény mögött azonban valóban meghúzódnak ellentétes irányzatok, így például a textiliparban a foglalkoztatottak számának általános csökkenésén belül gyorsabban apadt a szakmunkások, mint a nem szakmunkások aránya. Több más könyű- ipari területen is tanúi lehetünk ennek — egyebek között a papíriparban —, ugyanakkor a megyei ipar más részterepein — a koz- útijármű-gyártásban, a vegyiparban —, bár nem egyenletesen, de folyamatosan bővült a szakmunkások aránya, s emelkedett a műszakiak részesedése is az alkalmazottak csoportjából. Ennek az irányzatnak vannak technikai, technológiai jellegű okai — elég itt arra utalni, hogy a vegyipar legnagyobb megyei egységében, a Dunai Kőolajipari Vállalatnál jelentős szellemi erőket követelt és követel az ún. in- tenzifikálás, azaz a földolgozó egységeknél a névleges és a tényleges termelő- képesség közötti különbség növelése utóbbi javára —, óm az okok sorában olyasmiket is lelünk, amit megszokásnak, túlzott biztonságkeresésnek nevezhetünk. Ez utóbbiakra támaszkodva — az előbbieket, azaz a technikai, technológiai jellegű indokokat viszont figyelmen kívül hagyva — soKan hajlottak arra a véleményre, ami szerint túlképzés van hazánkban mind a szakmunkásoknál, mind a felsőfokú végzettségűeknél, s nem is baj, ha a megye szakmunkásképző intézeteibe most már évek óta a várt létszámnak csak a fele, kétharmada jelentkezik. Ez majd rákényszeríti a vállalatokat az észszerű — vagy legalábbis az eddigieknél ésszerűbb — munkaerő-gazdálkodásra. N apjainkban a megye •iparában az összes foglalkoztatottnak a fele: szakmunkás. Ez az arány, ha nemzetközi összehasonlításban mérlegeljük, valóban rendkívül magas — a sokkal nagyobb termelékenységgel dolgozó országokban a szakképzett ipari alkalmazottak aránya kisebb —, azaz igazolni látszik az előbb jelzett vélekedést a túlképzésről. Ténylegesen azonban másról van szó. Először: a hazai képzés rendszere nem igazodik kellő módon a valóságos munkaerő-szükségletekhez, lassan követi — ha követi egyáltalán — a termelésben végbemenő változásokat. S ez igaz az iparra éppúgy, mint az építőiparra, a mezőgazdaságra. Másodszor: a hazai termelő- ágazatok a munkaszervezés R alacsony színvonala, az akadozó anyagellátás, az alkatrészeket, részegységeket gyártó háttéripar fejletlensége miatt tartósan berendezkedtek arra, hogy ott is szakmunkásokat foglalkoztassanak, ahol — de csak jó szervezettség, folyamatos anyagellátás, fejlett alkatrész- és részegységgyártás esetén — elegendőek lennének a betanított, vagy éppen a segédmunkások, ha persze akadna azokból megfelelő számban jelentkező. Vállalatok sora kényszerült arra, hogy maga készítsen szerszámokat — a Csepel Autógyártól a Közúti Gépellátó Vállalat ceglédi gyáráig ez a helyzet —, mert egész egyszerűen nincs rá külső partner, s ez éppúgy növeli — népgazdasá- gilag fölösen és ráfizetésesen — a szakmunkások arányát, mint a szintén kényszerű, a tevékenységi körbe nem tartozó berendezésgyártás, amire például a Nagykőrösi Konzervgyár szorul rá, más megoldás híján. ések sokaságát fedezhetjük fel tehát a képzés és a tényleges szükségletek, a kifizetődő és a nem gazdaságos foglalkoztatás, a célszerű és a célszerűtlen munkamegosztás viszonyrendszerében. Ami egyaránt igaz a szakmunkások tudásának kamatoztatására, s a műszakiak képességeinek hasznosítására. Beláthatjuk könnyen: kész ráfizetés a társadalomnak, ha alacsonyabb kvalifikáltságot követelő munkát magasabb képzettségűek látnak el, de ennek a helyzetnek a kialakulásában és tartós fennmaradásában csak az okok kisebb részéért kárhoztathatjuk a vállalatokat. A nagyobb részt annak a népgazdasági gyakorlatnak a rovására kell írnunk, amely nem sok fontosságot tulajdonított az élőmunka hatékonyságának, az alacsony bérhányaddal, a termelési költségeken belül szinte sugallta az élőmunka eléggé mellékes jelentőségét. Ma már a megye iparában elfogadott rendszer, hogy szakmunkások látják el betanított és segédmunkások dolgát, mert főként utóbbiak egyre kevésbé vannak. Néhány helyen — így a Cement- és Mész- műveknél, az Egyesült Villamosgépgyár ceglédi kisgépgyárában — ugyan erőfeszítéseket tettek és tesznek ennek a képtelen helyzetnek a megváltoztatásé-, ra, de a kivétel csupán a szabályt erősíti. Csak a vállalatoktól várni, hogy — folyamatos, hosszan tartó munkával — fölszámolják a réseket, veszélyes illúzió, mert tényezők sorára a termelőhelyeknek nincs semmiféle befolyásuk. Márpedig tapasztalhatók — olykor ingerült — törekvések arra, hogv mindent a cégek tarisznyájába rakjanak a foglalkoztatás ésszerűsítésével kapcsolatban, az irányító hatóságok és társadalmi szervpk. vélvén, az a fontos, a feladatnak formai gazdája legven. S ezért magának a feladatnak a rpaypldása alig valamit jut előbbre évek óta. Mészáros Ottó a Biztonsági Tanács ajánlására felvette a világszervezet tagjainak sorába a karib-ten- geri Saint Vincent és Grenadines szigetországot. A világ- szervezet tagjainak száma ezzel 15‘1-re emelkedett. A közgyűlés ezután ügyrendi kérdésekre tért rá — megválasztotta a mandátumvizsgáló bizottságot és a 25 tagú általános ügyrendi bizottságot. Ez utóbbi a közgyűlés elnökéből, 17 alelnökéből (ezeket nem személy szerint, hanem, mint országuk képviselőjét választják) és a hét főbizottság elnökéből áll, és fő feladata az ülésszak napirendjének összeállítása és a közgyűlés elé terjesztése. Hírügynökségi jelentések szerint a közgyűlés 35. ülésszakának általános politikai vitájában legkevesebb 125 ország külügyminisztere vesz részt — köztük Gromiko szovjet, Muskie amerikai, Lord Carrington brit és Huang Hua kínai külügyminiszter. A magyar küldöttséget Púja Frigyes külügyminiszter vezeti. A leszerelés kérdéskomplexuma mellett a közgyűlés megvitatja a közel-keleti helyzetet a ciprusi és a na- míbiai kérdést, valamint a kambodzsai képviselet mondvacsinált problémáját. PEST MEGYEK VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA' XXIV. ÉVFOLYAM, 218. SZÄM Ara 1.20 forint 1980. SZEPTEMBER 17., SZERDA Gromiko Kubában tárgyal Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere hétfőn hivatalos baráti látogatásra a Kubai Köztársaságba érkezett. A szovjet diplomácia vezetője a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága, valamint a kormány meghívására látogatott Kubába. Andrej Gromikót a repülőtéréin Carlos Rafael Rodriguez, az államtanács elnökhelyettese, René Anillo külügyminiszter-helyettes, valamint Jesus Montane, a Kubai KP KB nemzetközi osztályának vezetője fogadta. Az érkezéséről kiadott jelentés szerint a Szovjetunió külügyminisztere nemzetközi kérdésekről, valamint a két országot kölcsönösen érdeklő témákról folytat megbeszéléseket kubai hivatalos személyiségekkel. KGST-együttműködés Környezetvédelem A KGST tagországaiban az elmúlt években elsőrendű fontosságra tettek szert a környezetvédelmi és -javítási problémák, s ezzel összefüggésben a természeti erőforrások ésszerű hasznosítása. Ez ideig több mint 1400 fejlesztés foglalkozik e problémával, sokat közülük a tagországok népgazdaságában már hasznosítanak. Ä piaci igényekre reagálva ÉBelmasser-teldoSgosás a isisekben A háziasszonyok a megmondhatói, a termelőszövetkezetek nemcsak megtermelik egyre nagyobb mennyiségben és választékban, hanem mindBsfejeződött Losonczi Pál etiópiai látogatása Ma Tanzániába Indul A vidéken töltött éjszaka után Losonczi Pál és kísérete kedden gépkocsival indult vissza Addisz Abebába. Útban a főváros felé megálltak Debre Zeitben, ahol az Elnöki Tanács elnöke meglátogatta a hadirokkantuk itt felépített rehabilitációs központját. A Szocialista Etiópia forradalma alig hat esztendeje alatt kemény harcokat kellett megvívnia a Szomáliái betolakodókkal és az eritreai szeparatista erőkkel. A győzelemmel végződött, de nagy és véres áldozatokkal járó csaták sebesültjeit, rokkantjait nem hagyta magára az állam: a Debre Zeit-i központ gondoskodik rehabilitációjukról. Főként különböző ipari szakmákat sajátítanak el, de foglalkoznak mezőgazdasági munkákkal és állattenyésztéssel is. Losonczi Pál vendéglátójának, Mengisztu Haile Mariamnak, az ideiglenes katonai kormányzótanács elnökének társaságában tekintette meg a munkahelyeket, közöttük annak a műhelykomplexumnak egy részét, amelyet a magyar nép ajándékozott — internacionalista segítőkészségét dokumentálva — a sebesült harcosoknak, Etiópia hőseinek. Az Elnöki Tanács elnöke késő délután szállásán, a Nemzeti Palotában nyilatkozatot adctit a helyi sajtónak. A többi között aláhúzta: eddig is ismertük az etiópiai forradalom nemzetközi jelentőségét. A tanácskozásokat hasznosnak és tanulságosnak mondotta és hamigozitatta és rámutatott, hogy teljes nézet- azonosság nyilvánult meg úgy a kétoldalú, mind a nemzetközi kérdések megítélésében. Ezzel tulajdonképpen befejeződött Losonczi Pál etiópiai látogatása. Még egy ünnepélyes aktus szerdán reggel — a két ország együttműködésének e formában is keretet adó barátsági és együttműködési szerződés, illetőleg a műszaki-tudományos, valamint a kulturális egyezmény aláírása — majd az Elnöki Tanács e'nöke afrikai útjának következő állomására, Tanzániába indul. Korszerű módszerrel inkább fel is dolgozzák a fazékba, a lábasba valót. Keresettek a melléküzemágakban gyártott tészták, tarhonyák, ízesítők. S ha nem is dolgoznak fel mindent közvetlenül, a csomagolóüzemekben az ipar megbízásából ugyancsak élelmiszereket készítenek elő a végső forgalmazásra. Nemcsak a választékot bővítik ezekkel a termékekkel, hanem hasznot is hoznak közösségük konyhájára, nem is beszélve arról, hogy helyben teremtenek munkalehetőséget, főleg a lányoknak, az asszonyoknak. A megye gazdaságaiban erre is, arra is akad példa szép számmal. A gombai Fáy András Termelőszövetkezetben mintegy 5,5 millió forintot hoz a konyhára, hogy gombai és kávai telepükön a kedvelt cukorkát, a Negrót csomagolják. A vasadi Kossuth Tsz-ben pedig a Monori Állami Gazdaság megbízásából kukoricalisztet raknak tasakba a szorgos asszonykezek. A kerepestarcsai Szilasmenti Termelőszövetkezet viszont azok csoportjába sorolható, ahol az élelmiszer-feldolgozó ágazat tevékenységi körét az évek során fokozatosan kiszélesítették. Ételízesítők, sava- nyúságtartósítók fémjelzik nevüket a hazai kereskedelemben, tésztaüzemükből tarhonya kerül a boltokba. Imre József ne, az ágazat ügyvitelvezetője elmondta, az idei nyáron sem unatkoztak a feldolgozó alkalmazottai, mintegy százan. A nagy nyári befőzések megkönnyítésére, no meg, hogy ízesebb legyen az üvegbe zárt csemege, több mint 1 millió 396 ezer darab kapros sava- nyúságtartósítót készítettek. A tésztaüzem termelésétől a tervek szerint mintegy 600 ezer forint nyereségre számítanak az év végén. A piaci igényekre reagálva további feldolgozásra, a Szerencsi Csokoládégyámak alapanyagként, konyakos meggy gyártására vállalkoztak. A már meglevő gépekkel és némi beruházással mintegy 54 ezer üveg rumos meggyet készítetlek. A gyártási idő — az egy hónap — alatt mintegy 8 millió forint termelési értéket produkáltak. Októbertől a halfeldolgozás lesz a sláger. A kedvelt és keresett pácolt halból 9 milliós árbevételre számítanak a gazdaságban. Az élelmiszerfeldolgozó üzem termékeinek egy részét, így a már sokszor megénekelt gyógynövény-készítményeket, a Hungarofruct közvetítésével exportra is szállítják. Szlovák Szövetség elnökségi ülése Pest megyében Tegnap a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének elnöksége a Pest megyei Ácsán tartotta ülését. Such János főtitkár vezetésével megvitatta a Pest megyében élő szlovák nemzetiség közéleti és társadalmi tevékenységéről készült tájékoztatót, amelynek előadója Kő- rács Antalné, a Hazafias Népfront megyei titkára volt, Az elnökségi ülésen megjelent Strak Ferenc, a Művelődési Minisztérium nemzetiségi önálló osztályának vezetője, dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, Knyi- hár János, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének elnöke, Krima Jcnos, a váci járási hivatal elnöke, Szalai Árpád, a váci járási pártbizottság titkára. (Beszámolónkat a 4. oldalon közöljük.) KÖZELET Az egyik legkorszerűbb építési módszer az alagútzsalus betonozás, falazás. Ezzel a technológiával épül tovább Vácott a Földvári téri lakótelep. Bozsán Péter felvétele Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke táviratban üdvözölte Csao Ce-jangot, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökévé történt megválasztása alkalmából. Pranab Kumar Mukherdzsi indiai kereskedelmi miniszter kedden folytatta Budapesten hivatalos tárgyalásait. A minisztert hivatalában fogadta I Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese kedden Göteborgban megvitatta az Ungarn ’80 elnevezésű magyar hét eseménysorozatát. Púja Frigyes külügyminiszter meghívására szeptember 17-én, szerdán hivatalos látogatásra hazánkba érkezik dr. Mochtar Kusumaat mad ja, az Indonéz Köztársaság külügyminisztere. Hetényi István pénzügyminiszter szeptember 15—16-án hivatalos látogatást tett Moszkvában. Megbeszélést folytatott vendéglátójával, Va- szilij Fjodorovics Garbuzov pénzügyminiszterrel. Csikós-Nagy Béla államtitkár, az országos anyag- és árhivatal elnöke kedden, küldöttség élén Moszkvába utazott. Rések
