Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-16 / 217. szám
w M LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM 1980. SZEPTEMBER 16., KEDD Konfekcióüzem Aszódon Termékeiket keresik, kéril Kihelyezett tagozatot szerveznek Jelek az éterben Társak a világ minden tájáról A minap a fővárosban akadt dolgom, s miközben egy pillanatra megálltam a Múzeum körúti sportbolt kirakata előtt, két tizenhárom-tizennyolc éves lány lépett mellém, aztán egyikük megszólalt: Látod azt a két sportanorákot? Azt is mi csináljuk. Bekapcsolódtam a lányok beszélgetésébe, s kiderült, hogy kartaliak és a túrái Galga-vidéke Áfész aszódi konfekcióüzemének dolgozói. Meghívtak, látogassam meg a varrodájukat. Megtudtam tőlük azt is, hogy az üzem 1968-ban alakult, ők akkor kezdték általános iskolai tanulmányaikat, s azóta évről évre fejlődik; egyre több nyereséggel járul hozzá a szövetkezet bevételeihez. Felsorolták, mit készítenek: bébiano- rákot és kétrészes overallt, fiúét leánykaanorákot, síma és műszőrmés kivitelben, valamint kamasz és férfi autóskabátot. Termékeiket hímzett díszítéssel és színkombinációs kivitelben állítják elő. Azt már az üzemben hallottam, hogy kiterjedt az értékesítési kapcsolatuk. Évi termelésük 60 százalékát a Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat veszi át, 40 százalékot megosztva kap a Skála-coop, a Centrum Vállalat, és partnerük a Nyugat-magyarországi és az Észak-dunántúli Nagykereskedelmi Vállalat is, ezért Szombathelyen, Nagykanizsán, Veszprémben és Győrött is egyaránt megvásárolhatók az említett termékek. Bevétel Fodor Endréné üzemvezető elégedetten és nem kis büszkeséggel mutatta a mintakollekciót; a darabok tényleg szépek, gondos munkát tükröznek. Fodorné tiltakozik az ilyen elismerés ellen: — Nemcsak a mintadarabok, de minden itt készült termék magán viseli dolgozóink szorgalmának, ügyességének, gondosságának bélyegét. Létszámunk 160 fő, közülük nyolcvannégyen bedolgozók. Túlnyomó többségük nő, egy- vagy többgyermekes anya. Ez jó is és különböző gondok forrása is. Jó azért, mert minden gyermekholmit fokozott gondossággal készítenek, mondván: lehet, hogy én veszem meg a saját porontyomnak. — A gondot viszont az jelenti, hogy a gyerekek betegsége miatt többször és váratlanul kell a munkahelyről távol maradniuk. Az a szerencse, hogy dolgozóink átérzik egymás gondjait, hiszen ugyanabban a cipőben járnak. Ilyenkor a hiányzók helyett is igyekeznek teljesíteni a normát. Ma neked, holnap nekem van szükségem segítségre, ez az alap, s ez az elv érvényesül a gyakorlatban, a mindennapi munkában. Csak így tudtuk elérni, hogy az első félévi árbevételünk meghaladja a 14 millió forintot. Nyereségünk ennek az összegnek a 6 százaléka. — Hogyan lehetne még többet dolgozni, növelni a választékot, hiszen a gépeken dolgozó asszonyok, lányok el. mondták, hogy a kereskedelmi partnerek a jelenleginél sokkal több árut is átvennének? — Célunk elsősorban a minőség javítása, a színkombinációk gazdagítása, és a szállítási határidők pontos betartása. Ennek a hármas feladatnak az egységét kívánják megteremteni, s ehhez elsősorban képzettebb dolgozók kellenek. Sokat tettünk a szakmai műveltség emeléséért. Három éve még dolgozóink 90 százaléka szakképzetlen volt, de 1978. augusztus 1-től a hatvani szakmunkásképző intézet segítségével megoldottuk a képzést. Pontosabban, jobbat — Az intézet kihelyezett tagozatán tavaly decemberben huszonnégyen tettek sikeres szakmunkásvizsgát. A szülési szabadságon levő mamák helyére öt, frissen végzett fiatal szakmunkást vettünk fel, s ezzel az üzemen belül a szakképzett és betanított munkások aránya már ötven százalék. A még szakképzetlen dolgozóink részére ismét megpró- gáljuk megszervezni a kihelyezett tagozatot. De nemcsak a varrónők továbbképzéséről gondoskodnak, FÜ, FA, VIRÁG. Tavaly vagy tavalyelőtt hónapokig leveleztem valakivel, akit sohasem ismertem meg személyesen, mert noha többször megígérte, bejön a szerkesztőségbe, hiába vártuk. Utolsó levelében arra kért, tekintsem összes sorát semmisnek. Azóta nem jelentkezett. Ismeretlen levélírónk egyetlen dologról írt igen szenvedélyes hangon, o fűről. Ostorozta faluja lakóit, mert azok egyetlen fűszálat sem tűrnek portájukon, könyörtelenül kikapálják a házuk előtti járdaszélen, az árok partján, amint csak kidugja kicsinyke hegyét. Falusi lévén, a levélíró közlése egyáltalán nem lepett meg, tudtam azt is, hogy járásunk eme községében valójában ez a gyakorlat. Meglepő, hogy miért csak ott; általában azonban, azt hiszem, ismerem a magyarázatot. A földdel bajlódó embernek egyik legnagyobb ellensége a gaz, amely kultúrnövényeinél ezerszer szívósabb, s a legváltozatosabb formában lepi el a veteményeket. Alig hogy kikapálja az ember, jön egy kis eső, s új erőre kap. A gazos föld nemcsak kevesebbet teaz üzem vezetői is komolyan veszik a tanulást. Az üzemvezető és a műszaki ügyintéző most szerzik meg a felsőfokú szakmai képzést. Új ötletek — Sajnos a létszámot nem tudjuk tovább növelni, pedig megrendelőink nap mint nap újabb kérésekkel jelentkeznek. Büszkék is vagyunk a megnövekedett keresetre, hiszen ez munkánk elismerését jelenti. Gondolkozunk, miként növelhetnénk termelésünket. Erre a bedolgozói létszám bővítése, a termelés technológiájának korszerűsítése látszik alkalmasnak. Törjük a fejünket, s az a jó, hogy nemcsak az üzemvezetés, hanem dolgozóink is. Együtt szeretnénk minél többet, minél jobban dolgozni. A két kartali kislány kirakat előtti öröme, a gépek mellett dolgozók szorgalma, a bedolgozók akarása és a vezetés hozzáértése alapja a további fejlődésnek. F. M. rém, de csúnya is, azzal csak szégyenkezni lehet. Ki csodálkozhat akkor azon, hogy ezeknek az embereknek a tudatában a szép éppen ennek az ellenkezője; a simára felsöpört udvar, járda. (Az már csak árnyalja a magyarázatot, hogy nem is olyan régen sok helyen az udvaron csépelték ki a rozsot, búzát, ami egyenletes, kemény talajt kíván). Mondhatná bárki, ma már egészen más a helyzet. Így igaz. Már a cséplőgép is kiment a divatból, nemcsak a cséphadaró. Megnőtt a falusiak szabad ideje, szép zöld pázsiton mégiscsak jobb elheverni, pihenni. Folytathatnánk az érveket, a tudat rögzületei azonban legalább olyan szilárdan és szívósan élnek, mint az árokparti fű. Tapasztalhatunk változásokat is. Aki végighalad járásunk falvain, láthat gondozott, füves udvarokat szép számmal. És virágot is. Az ember szinte felvidul, ha Ikladra ér, ahol a főút két oldalán tavasztól őszig kellemes látvány az ápolt — Az volt a nagy dolog, amikor először adtam le a hívójelemet, a HA 7 VM-et, s válaszolt rá az OK 3 TK Csehszlovákiából, beszéli el az izgalomtól még ma is kipiruló tizenhárom esztendős Blaskó Csaba. — A múlt hét végén, szombatról vasárnapra viriadó éjszaka száznál több összeköttetést teremtettem. Ez már .igazán komoly teljesítménynek számít, tessék nekem elhinni — bizonygatja. — Persze, hogy elhiszem, de sok mindent nem értek. — Pedig minden nagyon egyszerű. Évek óta részt veszek az MHSZ amatőr rádiósainak munkájában és a saját vagy a klubrádió adó-vevőjén társakat keresek a világban. Hobbi és hivatás — Csoda izgalmas dolog, amint ülök, nyomkodom a gombot, adom le a jeleket, s valahol a világban megtudják, hogy Magyarországon, Pest megyében él egy Blaskó Csaba nevű úttörő. Társam hallgatja a vétel jellemzését, megtudja, hol és ki vagyok. Így köszönök el: 73DXSK. Ez azt jelenti a morze nemzetközi nyelvén, hogy sok szerencsét és távolsági összeköttetést. Blaskó Csaba nagyon komolyan veszi a dolgát. — Ez a hobbim — magyarázza —, de valószínű ez lesz a hivatásom is. Sok mindenhez van kedvem. Bütykölök, épületeket tervezek, fotózok, de az igazi öröm a rádió. Van saját adó-vevőm, egy RT 25 típusú. Este elé ülök és kibocsátóm a jeleket. Aztán kapom a választ: ti-ti-ti-ti-tá-tá. Apró sípjelekkel bejön a szobámba a legújabb barátom Csehszlovákiából, Romániából, a Szovjetunióból, vagy éppen Pécsről, Szegedről. A HA azt jelenti Magyarország, a 7-es azt, hogy Pest megye, a VM pedig a saját rendszámom. í — Nincs ebben semmi komplikáció — nyugtat meg. — Nehezebb volt a morze ábécé megtanulása. Ma már ez is játék. Egy perc alatt lekopogok száz betűt, vagy százhúsz számjegyet. Csak úgy verem a billentyűt. A kérdésre, hány éve hódol ennek a szenvedélynek, morzejelekkel válaszol. Csodálkozik, hogy én ezt nem értem. Peca és citera — Akkor lefordítom: 1978- tól. — Én már 1978. augusztus 20-án láttalak a televízióban. Csaba természetesnek veszi közlésemet. — Sokan láttak. Akkor nyertem az úttörő korosztályúnknak kiírt versenyen, s lettem Budapest úttörőbajnopartoldal, megannyi virággal. S ez a látvány fogadja Gal- gamácsán, és még számos más helyen. Fű, fa, virág — valahogy együvé tartozik. S mivel most éppen ezen a fertályon járunk, továbbhaladva Erdőkertes felé, éppen az utóbbit, a fát hiányolhatjuk. Az üdülőrészen felhúzott, összeszerelt építmények nem valami tet- szetősek. De ha majd dús lombú fák takarják el, szebb lesz a vidék. Csak az a baj, hogy ma még siheder fát is alig látni, pedig nagy fa csak azokból lesz. Nem ártana, ha a Vöröskereszt járási aktivistái a virá- gosítás mellett fásításra és füvesítésre is buzdítanának. SZEMÉT. A házjavítás után rendet tettem az udvaron, s szortíroztam a törmeléket, limlomot, ami a gereblyén fennakadt. Mindennek találtam helyet, egyedül a nylonZsá- koknak nem. Mit csináljak velük, hová rakjam? Elemészteni nem tudom, a tűznek ellenka. Ezután következett az országos bajnokság, ott harmadik lettem. Dicsérem Csabát, szorgalmát, kitartását,- tanulási kedvét, mert hetenként bejárni Pestre, az MHSZ-klubba, bizony nem gyerekes dolog. Különösen akkor nem, ha a bizonyítvány átlaga is 4,5-öt mutat. , — Édesapám táplálta belém a híradástechnika szere- tetét. A katonaságnál híradós volt. ö vitt először magával, de ma már egyedül megyek az összejövetelekre, egyedül adom és veszem a jeleket. Hogy mi érdekel még? Pecáz- ni is nagyon szeretek. Aztán citerázni. Horgászni apuval járok. Amikor citerázom, akkor nagyapával és nagyanyával vagyok együtt. Erre csak télen van idő. Nyáron nagyon sok a munka. Ezen á nyáron különösen sokat dolgoztam. A házépítésben már engem is emberszámba vették. Az igazi boldogság Figyelem barnára sült arcát. kamaszodó arcvonásait, elismeréssel adózom teljesítményének. Hozzám hajol: — Azt hiszem, jegyeznek a pályán. — Elszégyelli rhagát. — Onnan gondolom, hogy az MHSZ Thököly úti klubja a nyáron Boglárlellére települt. Engem is meghívtak. Két hétig éjjel-nappal rádiózhattam. A zánkai úttörővárosba, három budapesti amatőr rádióst vittek el. Az egyik én voltam. HévízgyörkrőL Csaba arca gondolkodóvá válik. Szava is csendesebb. Rövid visszapillantással kezdődött a GSC, a város sportegyesülete legutóbbi elnökségi ülése, amelyen Benedek János elnök méltatta a sportkör megalakulása óta eltelt fél évtized eredményeit, a város erősödő sportéletét. Ádám István ügyvezető elnök a két elnökségi ülés közötti munkáról adott számot, majd Varjú László, a tekeszakosztály működéséről tájékoztatta az elnökség tagjait. Elmondta, hogy a szakosztályban tizennyolc felnőtt és 6 ifjúsági férfi játékos szerepel állandóan, s két csapat a megyei bajnokságban küzd, ahol az első gárda jelenleg a 2., a második pedig a 6. helyen áll. A cél, hogy az első csapat megnyerje a bajnokságot. Ez nem csak a jó hírnevet öregbítené, de könnyítene a szakosztály, a játékosok dolgán is, akik most a megyéáll. Ássam el? Tavaly ezt tettem, de hát nincs annyi hely a kert végében. Nagy gond a műanyag. Szaporodásával egyre növekszik. Ma már mindent elpusztíthatatlan műanyagba raknak, a meszet, cementet, a műkövet, ahol kevés van belőle, még a homokot is. S a háztartás kisebb tasakjai, a tejeszacskótól a cukorkát és más édességet tartalmazó sokfajta színű és formájú dobozkákig. A határban, a földek szélén is műanyag virít, műtrágya és permetezőszer szintén abban van. A föld be nem veszi, eső, hó, szél nem bír vele, mint korábban a papírzsákkal. Amikor háborgunk a felelőtlen szemetelőkön, akik az éj leple alatt a faluszéli árokba borítják nylonzsákjaikat, gondoljunk erre is. Minden háztartásban napról napra gyűlik a hulladék, az elhasználódott holmi, játék és más eszköz, melynek többsége szintén műnyagból készül. Egyiket sem vethetjük tűzbe, hiába is vetnénk. A megoldást valószínűleg a lassan terjedő intézményes szemétszállítás hozza meg. De addig? Kör Pál — Mit tetszik gondolni, sikerül bejutnom a Puskás Tivadar híradástechnikai szakközépbe? Az lenne aztán az igazi boldogság! Fercsik Mihály Dudás Juli új könyve Kép és mondóka Rajztanárnak is hasznos Nemrégen hagyta el a győri Széchenyi Nyomdát Vankóné Dudás Juli legújabb könyvecskéje, amely A mi házunk tája címet viseli. A gyerekeknek szánt könyv eleven, vidám színekkel megfestett tizenkét képét tartalmazza, amely a hagyományos paraszti élet lényeges eseményeit mutatja be. Sorrendbe állítva villantja fel a földművelés nehéz munkáit a vetéstől a betakarításig, , a népélet egy-egy jelesebb ünnepi aktusát, a betle- hemes játékot, a falusi gyerekek egyik legnagyobb téli élményét, a disznóvágást és a pünkösdi vigalmat. A képek zöme két jól elkülöníthető mezőre tagolódik, az előtérben derűs arcú, játszó gyerekek, a háttérben szorgosan munkálkodó felnőttek láthatók. Aki a könyvet fellapozza, képet kap a szemet gyönyörködtető palóc viseletről, a gyerekek és a felnőttek öltözködési szokásairól. Haszonnal forgathatja a rajztanár is. A képekhez tartalmilag, hangulatilag is illő mondókák kapcsolódnak. ben nagy távolságokra utaznak. Ha felkerülnének az NB Ill-ba, csak Budapesten kellene játszaniuk. A csapatok nem panaszkodhatnak a felszerelésre, a versenyzési, edzési lehetőségekre. Legutóbb például három vadonatúj szerelésre tellett. De maguk a tekézők sem ülnek ölhetett kézzel, ha a feltételek javításáról van szó, hiszen maguk is sokat dolgoztak a fedett pálya ’ tatarozásán. Gödöllőn rendezték az idei Alkotmány Kupát, s a részt vevő nyolc csapat vezetői, játékosai egyaránt elismeréssel szóltak a látottakról és a szervezésről. Csak egy gond van: a gu- rítást bábuállítás követi. S az utóbbira maguknak a játékosoknak kell összeadni a pénzt, mert azt ingyen nem vállalják. Az elnökségi ülésen végezetül Ádám István beszámolt a labdarúgópálya felújítási munkáiról, helyesebben annak állásáról, mert hogy nem mozdul előre. A felújításra szükséges pénzt ugyanis mind ez idáig nem , sikerült előteremteni, s így a kezdés máris haladékot szenved. Ami mégis biztató: az edzőpálya felújítása hamarosan megkezdődhet: sikerült megállapodni a Betonútépítő Vállalattal, hogy mihelyt befejezik az M3-as autópálya Aszód és Hatvan közötti szakaszának építését, még az idén ősszel, hozzálátnak a pálya szintezéséhez. Cs. J. Kézilabda Járási bajnokság Lejátszották a járási kézilabda-bajnokság ötödik fordulóját. Eredmények: Túra—Váci Kötött 29-16 (15-6), Pécel—Veresegyház 21-25 (10-10), IMI ifi—Domony 23-27 (8-11), Főt—Galgahévíz 39-21 (19-11), Veresegyház— IMI ifi 28-16 (12-7) a második fordulóból elmaradt mérkőzés. ISSN 0133-19$) (GödöllOI Hírlap) Az iskola után az udvar Szeptember elsején a vérségi általános iskola épülete is megszépültén várta a diákokat, a hozzátartozó hatalmas udvar kavicsréteggel borított részének gyomtalanítását azonban már maguk a tanulók végzik. Még néhány nap, s a szemnek is tetszővé válik az egész udvar. A képen: a nyolcadikosok sarábolják a gazt. Bene Mihály felvétele Elnökségi ülés Az élmezőnyben a tekézők Felújítják az edzőpályát Mindennapi apróságok
