Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-13 / 215. szám

» Naponta négy vagonnal Háromszázötven általános és középiskolás diák szedi a paradi­csomot a vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezetben. Na­ponta négy vagonnal szednek a gyerekek, akik 10 napos tur- nnsokban váltják egymást. Barcza Zsolt felvétele Múzeumi hónap Régi és új kiállítások Többek által már ismert és új kiállítások, előadások, an­kétok szerepelnek az októberi múzeumi hónap gödöllői ese­ménynaptárában. A városi helytörténeti gyűjtemény, amely mindinkább megterem­ti kebelében a múzeummá vá­lás feltételeit, október 1-től 10-ig az Árammérőgyár, októ­ber 13-tól 24-ig pedig a Gyógy­áru Értékesítő Vállalat helyi raktárának rendelkezésére bo­csátja a már nagy sikert ara­tott A magánlakásépítés hely­zete őödöllőn és vidékén cí­mű fotódokumentációs vándor- kiállítást. Több üzemben és iskolában szerepelt már, s mindenütt nagy érdeklődést keltett a Képek a régi Gödöllőről címet viselő vándortárlat, amely a múzeumi hónap ideje alatt először az Agrártudományi Egyetemen, október 6-tól 16. ig, majd a járásbíróságon, ok­tóber 20-tól 30-ig látható. s Üj kiállítás lesz a Gödöllő műemlékei című, amelyet ok­tóber 25-én nyitnak meg, és a Pest megye helyismereti iro­dalmát bemutató fotó- és könyvkiállítás társaságában november 9-ig tekinthető meg. Polónyi Péter, a gyűjtemény vezetője elmondta, hogy a vá­ros műemlékeit bemutató tár­latot a Műemléki Felügyelő­séggel közösen rendezik, s há­rom nézőpontból mutatják be Gödöllő nevezetes épületeit, szobrait. Szemléltetik az évszázado­kon átvonuló változásokat, az építéstől, az avatástól eltelt időszak építészeti fejlődését vagy éppen hanyatlását. Kü­lön részlet idézi majd műem­lékeink fénykorát, és végül a mai állapotunkat, amely sajnos nem feltétlenül esik egybe. Éppen ez lesz az egyik témá­ja a város műemlékeivel fog­lalkozó ankétnak is, amelyet felkészült szakemberek meg­hívásával igyekeznek vonzóvá tenni a város közönségének. A másik ankét az iskolai honismereti szakkörök munká­jával foglalkozik. Az előadá­sok is nagy érdeklődésre tar­tanak számot: az egykori gö­döllői művésztelepről Körös- fői K. László, a Galga-vidék népművészetéről és a gödöllői járás múzeumairól, tájházai­ról Polónyi Péter tájékoztatja a múzeumbarátokat. GÖDÖLLŐI *c/cítlu A PEST BEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI 1ÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM 1980. SZEPTEMBER 13., SZOMBAT Először jövőre Közösen az agráregyetemiekkel Háromévenként rendezik meg a városban a Gödöllői ta­vasz elnevezésű kulturális so­rozatot, amelyet már a legkö­zelebbi alkalommal, jövő áp­rilisában együtt tartanak az Agrártudományi Egyetem ha­gyományos agrárközművelő­dési napjaival. Hogy miért hozzuk szóba már most az eseményt? A válasz egyszerű: addig is nagyon sok teendője van még a szervezőknek, a programok összeállítóinak. Vizuális művészet Legutóbb éppen a városi tanács közművelődési állandó bizottsága vitatta meg a prog­ramtervezetet, s javasolt vál­toztatásokat a szakemberek által összeállított műsorban. Milyen elképzeléseket, ötlete­ket tartalmaz a programelőze­tes, milyen kínálatból válo­gathat majd a közönség, és hol tartják a rendezvényeket, a Pártalapszervezeteink életéből Csúcsforgalom, brigádok Az őszi forgalmi csúcs előtt különösen jelentősek a vasúti pályák állapotáról készült je­lentések. Ilyent beszéltek meg a gödöllői MÁV-állomás párt- szervezetének legutóbbi ülé­sén is. Buskó András, a VI. gépesített mozgó pályafenn­tartási szakasz vezető pálya­mestere arról adhatott szá­mot, hogy az első félévben 1148 talpfát cseréltek ki. Úgy­nevezett hézagrendezést több mint 19 ezer méternyi sineiT végeztek. Emellett szabályoz­tak tizenkét csoportkitérőt és pontosan számon tartják, hány síncsavart húztak meg. Számuk 151 490. A rostálást nem tudták tel­jes egészében elvégezni, mert elromlott a gépük. Annál fi­gyelemre méltóbb, hogy a vá­gányzár idejét mindig ponto­san betartották, egyetlen egy­T apaszt alat Félkilós paradicsom termett Amióta országszerte fellen­dült a kertkultúra, járásunk­ban és a városban is egyre többen szentelik szabad ide­jük egy részét ennek a hasz­nos hobbinak. Akadnak aztán olyanok is, akik nemcsak ter­mesztéssel, hanem kísérlete­zéssel is foglalkoznak. Különö­sen nyugdíjasok, akiknek sok a szabad idejük. Lapunk régi levelezője, Kelemen János és felesége is közéjül? tartozik. Hét esztendeje fáradoznak azon, hogy nagy gumójú para­dicsomot állítsanak elő. S hogy nem is reménytelenül, azt bizonyítja, hogy az idei szeszélyes nyáron is akadt tő­ke, amelyen három-négy kilo­gramm is termett. Egy-egy gyümölcs pedig elérte a 25— 40 dekát. Jövőre arra töreked­nek, hogy elérjék az ötvende- kás paradicsomot. A nagyság azonban nem minden, ámde nem lehet panasz a Keleme­nek által termesztett paradi­csom ízére sem. S hogy mindennek mi a titka? A ter­mesztők szerint semmi. Meg­felelő tapasztalat és jó talaj­előkészítés szükséges hozzá. Válogatottak Pilisszántón Csonka forduló a bajnokságban Vasárnap rendezik meg a járási labdarúgó-bajnokság ha­todik fordulóját. Az ifjúságiak délután fél 3-kor kezdenek, a felnőttek 4-kor. A serdülők már délelőtt pályára lépnek, 10 órakor mérik össze erejü­ket. A felnőttek fordulója nem lesz teljes, mert a járási vá­logatott a szentendrei járás legjobbjaival vív visszavágót. Ez a mérkőzés ugyancsak va­sárnap lesz, Pilisszántón, kez­dés: 14 órakor. S ezek után a párosítás: Pé- cel—Zsámbok (Vándor, Ba­logh, Czene), HMSE—Kerepes- tarcsa (Hegedűs, Varga, Ur- bán), Isaszeg—Galgahévíz (B. Tóth, Födi, Máthé), GEAC— Bag (Beniczky, Németh, Per­gel, Valkó—Aszód (Répási, Lázár J., Köti), Veresegyház— Hévízgyörk (Maszlag, Vnger, Vagner). A párosításból kitűnik, hogy a domonyiak, a dányiak, a mogyoródiak és a turaiak nem mérkőznek, ők adják a válo­gatottakat. Mérkőzésüket ké­sőbb játsszák le. szer sem lépték túl. Ez az utasok számára azt jelenti, hogy vonatuknak nem kellett az állomáson folyó munkák miatt a jelzők előtt vesztegel­niük. Saját hibájukból lassú­iéi sem volt. Élénk vita alakult ki a szo­cialista brigádok tevékenysé­gével kapcsolatban. Martinék Ferenc, a volt Március 15. brigád vezetője elpanaszolta, hogy az elbírálásnál furcsa normák szerint döntenek. Többszörösen kitüntetett kö­zösségük feloszlott, mert a ki­tüntetésnél nem a munkatel­jesítményt vették figyelembe, hanem azt nézték, hány mozi- és színházjegy van beragaszt­va naplójukba. Nincs már meg az aranykoszorús műsza­ki brigád sem, amelynek tag­jai korábban 240 dolgozó munkáját irányították. Rövi­den: a gödöllői állomás terü­letén gyengélkedik a brigád­mozgalom. Tagfelvételről is döntöttek a tanácskozáson. Szerletics András fiatal forgalmi szol­gálattevő munkájával kiérde­melte munkatársai megbecsü­lését, amit az is bizonyít, hogy fontos társadalmi mun­kával is megbízták, szakszer- vezti bizalmi. Javára írta a taggyűlés, hogy feleségével együtt továbbtanulnak. Cs. J. többi között ezekről a kérdé­sekről is szó volt a tanács Kö­zösön. Az utóbbira a legegysze­rűbb a válasz: a Gödöllői ta­vasz eseménysorozatának többnyire az addigra minden bizonnyal elkészülő új műve­lődési központ ad helyet, s ez máris elegendő biztosítéknak látszik a közönségsikerhez. Igaz, a szervezők is mindent megtesznek, hogy vonzó, tar­talmas, s valamennyi réteg­nek ígéretes műsorézámokat hozzanak a városba. Az előze­tes teljes ismertetése még ko- rai lenne, hiszen a végső terv­hez még a tanács végrehajtó bizottságának hozzájárulása is szükséges, s még az is elő­fordulhat, hogy szervezési akadályok miatt elmarad egy- egy előadás, de azért érdemes belelapozni az eseménynap­tárba, amely ráadásul a költ­ségeket is tartalmazza. Azt, hogy a tanácsi költségvetésből mennyi támogatást kérnek a rendezők, azért is érdemes átbogarászni, hogy lássuk, nem olcsó mulatság egy-egy ilyen nagyobb kulturális prog­ram előállítása. Színhazak, amatőrök Az agrárosok rendezvényei közül, amelyek természetesen a kívülállók számára is nyi­tottak lesznek, érdekesnek ígérkezik az agrár felsőokta­tási intézmények vizuális mű­vészeti csoportjainak kiállítá­sa, az országos tudományos diákköri konferencia agrár- szekciójának ülése, és a nép­táncegyüttesek, ayiatőr művé­szeti csoportok bemutatója. Nemkülönben hasznos lesz az a tanácskozás, amelyen a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek közművelődési felada­tairól és az agrárértelmiség közművelődési szerepéről lesz szó. Ami a Gödöllői tavasz ha­gyományos rendezvényeit ille­ti, ezúttal sem hiányoznak maid a vendégszereplő művé­szek, együttesek. Tervezik a kaposvári Csiky Gergely Szín­ház fellépését, az Állami Báb­színház két előadását és Job­ba Gabi előadóestjét. Az egyik legfontosabb esemény a gödöllői művésztelep alkotói­nak munkásságát bemutató ál­landó kiállítás megnyitása lesz, ennek a Városi Helytör­téneti Gyűjtemény ad otthont. Berendezés, tiszteletdíj Nagy Mária és Vidák Ist­ván népművészek már ma sem ismeretlenek a város | lakói előtt, ők is kiállítás- i sál szerepelnek a program­ban. Lesz megyei kórustalál­kozó, játékkészítő foglalkozás. Elmaradhatatlan műsorszám a Galga menti népi együttesek, hagyományőrző csoportok be­mutatója. Végezetül az április 6-tól 19-ig tervezett eseménysoro­zat költségeiről valamit. Csak a kaposváriak vendégszerep­lése hatvanezer forintba^ ke­rül, de ugyanekkora összegre van szükség ahhoz is, hogy a kórustalálkozó sikeres legyen. Valamennyi programra meg­hívókat kell szétküldeni, s aki nem vett még részt hason­ló munkában, nem is sejti, hogy mi mindenre kellenek a forintok: a berendezésekre, a tiszteletdíjakra, a szállításra, a kölcsönzésre, s természete­sen világításra, fűtésre, kiszol­gáló személyzetre. Nem csoda tehát, hogy a Gödöllői tavasz rendezői több százezres téte­lekben gondolkodnak. De ha elérik céljukat: tartalmas és élménvdús szórakozásáról, művelődésről tudnak gondos­kodni, megéri. G. Z. Városi moziműsor A fej nélküli lovas. Színes, szinkronizált szovjet film. Csak 4 órakor. Negyedik fázis. Színes ame­rikai tudományos-fantasztikus film. II. helyáron. Csak 6 és 8 órakor. Ma délután Rock és sport együttese Koncert előtt Ma, szombaton délután 5 órára várják a rendezők a sportot és zenét kedvelő fia­talokat Galgahévízen, ahol a helyszínen lehet nevelni a lábtenisz-bajnokságra. Először a közönség soraiból Betonozóbrigád a csarnokban Megkezdték Gödöllőn az Agrártudományi Egyetem épülő tornacsarnoka betonaljzatának készítését. A több mint 2 ezer négyzetméter területet beborító betont folyamatosan te­ríti el a Ííógrád megyei Állami Építőipari Vállalat Zólyomi József szocialista brigád ja. Barcza Zsolt felvétele’ kikerülő csapatok mérik ösz- sze tudásukat, s az első he­lyezést elért gárda megmér­kőzhet a rockzenészek csa­patával. Ezután kezdődik a négy kedvelt együttes, a Ze­nit, a Mini, a Karthágó és a Hobo Blues Band szabadtéri közös koncertje. Rossz idő ese­tén a művelődési házban tart­ják a bemutatót, amelyre az! egész járásból várnak érkező­ket. A rendezők a távolabbról jö­vők hazautazására is gon­doltak. Ezen a napon kivéte­lesen megáll Galgahévízen a máskor tovarobogó 22 óra 52 perces vonat, amely Budapest felé megy. Állatorvosi ügyelet Csömörön, Gödöllőn, Erdő­kertesen, Isaszegen, Kerepes- tárcsán, Mogyoródon, Nagytar- csán, Pécelen, Szadán, Veres­egyházon, szeptember 14-én, vasárnap: dr. Békési Béla, Pé- cel, Isaszegi út 24. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Valkón, Vácegresen, Váckis-. újfaluban, Vácszentlászlón, Versegen, Zsámbokon dr. Soós Endre, Aszód, Kossuth utca 51. Szombati jegyzet Tűrés Avatatlan gyerekként azt hittem, a tűrés olyan pici­ke rés, amelyen még egy tű sem fér át. Átlépve az élet és a gyár kapuját, na­gyon hamar felvilágosod­tam. A tűnyi rés, amit előbb oly kicsinek hittem, a vasipar világában durván nagynak számít, hiszen itt szazad- és ezredmilliméter- nyi eltéréseket engednek meg a munkadarabokon. Másodszor akkor csodál­koztam el, amikor véletle­nül megmértem a műhely legjobb esztergályosánaK. egy munkadarabját, s a rajzon jelzett méretnél jó­val többet olvastam le a mikrométeren. Jó viszony­ban voltunk vele, s így meg mertem kérdezni, hogy van ez. Legyintett. Mit szá­mít ez, az a rész úgyis a levegőben lóg. A legjoou esztergályos, aki többek között azért is volt a legjobb, mert saját szakmáján kívül sok min­den máshoz is értett, tisz­tában volt az alkatrészek funkciójával, a nagy egész­ben elfoglalt helyevei, a lényeges méretekre össz­pontosított, a nem fontos részekkel nem törődött. Nemrégen az Árammé­rőgyárban átszervezték a meat. Amikor erről hal­lottam, arra gondoltam, hogy ebben az esetben is a szokásos intézkedésről van szó. A gyárakban ugyanis időről időre, általában amikor rosszul mennek a dolgok, átszervezik a meót. Egyszer központosítják, majd decentralizálják. Tud­tam azonban, az Árammé­rőgyárban jól mennek a dolgok. Tovább érdeklődve rájöt­tem, itt éppen ezért szer­vezték át a meót. Hogy még jobban menjen a munka. Nagyobb felelősséget há­rítottak minden egyes mun­kásra, még inkább a műhe­lyek vezetőire. Megelőzően itt is a megszokott gyakor­latot követték, a beállí­tó beállította a gépet, a meós ellenőrizte az első darabokat, s ha jónak bi­zonyultak, indulhatott a so­rozat. Egy idő után ismét megnézte, de addig már száz és száz alkatrész hagy­hatta el a gépet. S ha va­lami véletlenül elállítódott közben, készülhettek a se- lejtpapírok. Mióta a közvetlen veze­tők felelnek a gyártott al­katrészek pontosságáért, gyakrabban nézik meg a gépet, a szerszámot, s ha valami nincs rendben, ide­jében beavatkozhatnak. Sőt, megfigyelik az alkatrész he­lyét és helyzetét a végter­mékben, i s így tisztában vannak vele, hol milyen méret tűrésénél lehetnek engedékenyebbek. Ezt ko­rábban csak a meós tudta. Voltaképpen egy arany- igazságra jöttek rá az üzem­ben, ami persze nem újke­letű, de, úgy látszik, is­mételten fel kell fedezni. Nevezetesen: az ellenőrök számának növelése egy bi­zonyos határon túl, éppen ellenkező következménnyel jár, nem javul, hanem romlik a minőség. Az a tudat, hogy még ket­ten, hárman vagy tízen ellenőrzik a munkámat, egy kicsit elaltatja kötelessség- tudatomat, rájuk bízom magamat. Kettéválik egy szorosan összetartozó folya­mat, a gyártás, előállítás és annak a megállapítása, hogy amit készítettem, valójában megfelel-e a célnak. Kialakul egy különös tu­datállapot, amelyben egy­re jobban elhiszem, hogy én, a gyártó nem is értek hozzá. Nem tudom eldön­teni, a lakásban felszerelt ajtó, ablak elvetemedett-e vagy sem, a parketta sima, avagy púpos, a tapétacsíkok szépen illeszkednek-e. Holott tudom. S ha rám bízzák, s érdekeltté tesznek benne, meg is állapítanám, hogy jó-e. Sőt! Menet köz­ben folyton ellenőrizném magam, nehogy elrontsam. S a meósok? Nekik csupán annyi dolguk volna, hogy megállapítsák, milyen osz­tályú a munka. Hiszen az sosem teljesen egyforma. Kör Pál ISSN DI13-I95I (UödöllAt Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents