Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-13 / 215. szám
1980. SZEPTEMBER 13., SZOMBAT sMmav Úttörők, kisdobosok A közösségért Az ország 3300 úttörőcsapatában hozzáláttak az új úttörőév feladatainak, közös játékainak, akcióinak tervezéséhez is. Eoből az alkalomból nyilatkozott Szűcs Istvánná, a Magyar Űttörők Szövetségének főtitkára az MTI munkatársának. * — Tettekkel nyakkendőnk becsületéért! — Ez az új úttörőév jelmondata, ezt töltik meg tartalommal a' gyermekek közös elhatározásával alakuló, formálódó tervek — mondotta többek között. Arra ösztönözzük a gyermekközösségeket, hogy építsék, bővítsék kapcsolataikat a párt- és KISZ-szervezetekkel, támaszkodjanak jobban a szülők, a szocialista brigádok, a felnőtt és ifjúsági kollektívák, az idős emberek tanácsaira, véleményére. A felnőttek ugyanis sokat tehetnek azért, hogy akisdiákok megtanulják, megismerjék a közélet, a közösségi élet normáit. Ügy vélem, az új úttörőévi program a korábbinál is jobb lehetőséget ad a pajtásoknak arra, hogy valamennyien bizonyítsák: a kisdobosok és az úttörők egymillió-kétszázezres tábora nemcsak elfogadja a társadalmi gondoskodást, hanem a közösség érdekében szívesen is végez munkát, ha erre a „gyermekkéznek” és „fejnek” megfelelő megbízatást kap. A kisdobosok és az úttörők évről évre bizonyítják: a felnőttek oldalán, segítő útmutatásukkal nagy-nagy lelkesedéssel kapcolódnak be városuk, iskolájuk, környezetük szépítésébe. Amikor ismét társadalmi munka vállalására buzdítjuk- őket, jól tudjuk; sok ezren mozdulnak szavunkra, s az apró kezek például palánták, csemetefák újabb tucatjaival csinosítják környezetüket. Országgyűlési bizottságok ülése A nemzetközi helyzetről, a hazai mezőgazdaságról Pénteken a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés külügyi bizottsága. Roska István külügyminiszter-helyettes tájékoztatója alapján a tanácskozás résztvevői áttekintették a nemzetközi helyzet alakulását, a nemzetközi biztonság és a világbéke megszilárdításáért, az európai enyhülésért vívott harc időszerű feladatait. A bizottság állásfoglalást fogadott 'el, amely utal a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé varsói ülésének átfogó javaslataira, a fegyverkezési verseny megfékezésére, a katonai feszültség csökkentésére. „A külügyi bizottság meggyőződése — hangzik aZ állás- foglalás —, hogy az enyhülés és a béke ügyét szolgálná, ha a helsinki értekezleten részt vett államok képviselőinek madridi találkozója konstruktív légkörben olyan gyakorlati lépéseket egyeztetne, amelyek elősegítik az európai biztonság megszilárdítását és az országok együttműködésének további kibontakozását. A bizottság amellett van, hogy a madridi találkozón elhatározás szülessen az európai katonai enyhülés és leszerelés kérdéseivel foglalkozó konferencia összehívásáról." Az országgyűlés mezőgazda- sági bizottsága megvitatta az országgyűlés őszi ülésszakára beterjesztendő 1979. évi költségvetési zárszámadásnak a mezőgazdaságot, az élelmiszer- ipart, az erdőgazdaságot, valamint a vízgazdálkodást felölelő fejezetét. Cselőtei Lászlónak (Pest m. 2. vk.), a bizottság elnökének megnyitó szavai után a bizottság tagjai egyperces néma felállással adóztak elhunyt képviselőtársuk,, Gergely István államtitkár, az OVH elnöke emlékének. A mezőgazdaság elmúlt esztendejéről részletes tájékoztatót kaptak a képviselők. Kovács Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes szóbeli kiegészítőjében emlékeztetett rá, hogy a kedvezőtlen időjárás számottevő terméskiesést okozott, gátolta a nagyüzemi gazdaságok fejlődését. Az igazsághoz tartozik. hogy a kedvezőtlen eredményeknek más eredője is kimutatható: a gazdaságok egy része nem alkalmazkodott elég gyorsan a változó közgazdasági föltételekhez. Az előterjesztéseket követő vitában felszólaló képviselők rávilágítottak arra, hogy a szigorodó gazdálkodási föltételek közepette is adott a fejlődés lehetősége: szinte minden mezőgazdasági ágazatban jelentősek a tartalékok, s azok föltárása, kihasználása újabb eredményeket hozhat. A vitában, amely Cselőtei László zárszavával ért véget, nyolcán felszólaltak, köztük Antal Imre (Pest m. 19. vk.), Varga János (Pest m. 11. vk.) országgyűlési képviselők, továbbá Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettes. Módosítás a lakosság érdekében Készül a tanácsok új szervezeti és működési szabályzatai A választások után megalakult új tanácsi testületek megkezdték az eddig érvényben levő szervezeti és működési szabályzataik felülvizsgálatát, az elmúlt időszak tapasztalatai alapján az esetleges módosítások kidolgozását. A Minisztertanács általános elvként, az egyszerűsítést jelölte meg irányadónak a munkához. Átruházott hatáskör Dr. Répássy Andrást, Budakeszi tanácsának vb-titká- rát, azzal a kérdéssel kerestük meg, hol tartanak szervezeti és működési szabályzatuk felülvizsgálatában. volt-e szükség módosításra és ha igen, miért? — Az alakuló tanácsülésen az ügyrendi bizottság kapta feladatának a felülvizsgálatot és az esetleges módosítások kidolgozását. A munka során olyan álláspontra jutottak, hogy új szabályzatot kell alkotni. — Miért? — Nagyon sok új hatáskör jutott 1971 óta a helyi tanácsoknak, szükségessé vált a végrehajtó bizottság döntési körének kiszélesítése. Egy sor részkérdésben eddig a tanácstestületnek kellett döntenie, most átruházott hatáskörben a végrehajtó bizottságé a döntési jog. Ezentúl a fejlesztési és költségvetési alapon belüli anyagi eszköz-átcsoportosításról a vb évközben is, önállóan dönthet. Űj az is, hogy míg eddig évente számoltunk be munkánkról, most ez a tanácsüléseken folyamatosan történik. A tájékoztatás, az információcsere így közvetlenebb lesz, ez egyúttal a tanácsi testület ellenőrző szerepét is erősíti, s hatékonyabb munkamenetet jelent. — Milyen szervezeti változások várhatók? — Felülvizsgáltuk tanácsi bizottságaink munkáját. Az általános irányelvekkel összhangban csökkenteni fogjuk számukat. A hárem kötelező mellett (ügvrendi. szabálysértési, számvizsgáló) öt bizottság működött eddig, ezek számát háromra redukáljuk. így egyszerűbbé, világosabbá válnak a feladatok. Szakigazgatási profil Budakeszin, mint dr. Répássy András mondta, a szak-, igazgatási szerv már az új formai keretek között működik. Az Állam és igazgatás című folyóirat 1980. januári számában dr. Pintér István és dr. Szabó István írt cikket a községek szakigazgatási szerveinek felépítéséről. Az általuk javasolt modellt vették alapul a módosításnál. Szak- igazgatási szervük eddig négy csoportban — igazgatási, gazdálkodási, adó, műszaki-kommunális — működött. Itt a következő változások történtek: az adó és gazdálkodási csoportot összevonták pénzügyi csoporttá. Ezt az arányosabb munkaelosztás és a feladatokra való jobb koncentrálás indokolta. A műszaki és kommunális csoportot viszont szétválasztották. Ezen a területen éppen fordítva, az eddig túlságosan szerteágazó, sokféle feladat elhatárolása, világos körvonalazása tette szükségessé a változtatást. Létrehoztak egy új területet is, a szervezési csoportot. Idekerültek mindazok a feladatok, amelyeket nem lehetett besorolni más csoport profiljába és éppen ezért, eddig nem is volt konkrét gazdájuk. Alkalmi jelleggel, közvetlenül a tanácselnöknek vagy a vb-t't- kárnak kellett minden egyes esetben intézkednie. — Indokolt tehát a bővítés? — Igen. Így most már vap gazdája a művelődésügy, a tömegsport, a polgári véde. lem területén jelentkező minden rendű-rangú feladatnak. Azonkívül ehhez a csoporthoz tartoznak a tanácstagsággal kapcsolatos teendők, valamint a testületi ülések előkészítő munkái. A gyakorlat követel: — Végül is — mondta Répássy András —, szervezeti és működési szabályzatunk felülvizsgálata, a gyakorlat megkövetelte módosítások mind egy célt, a lakosság érdekeit szolgálják. A tanácsok feladata tulajdonképpen nem más, mint a szolgálat. A község minden irányú és egyre gyarapodó szükségleteinek kielégítése. Ehhez kell a leghatékonyabb munkamódszereket keresnünk és megtalálnunk. Ezért szükségesek a változtatások. S. H. K. Kék fedelű irka - piros irón Kevesebb az ugar, több a termés A csomói határban ugyancsak szűk marokkal méri termését a föld: a keserves munka eredményét gyakran teszi semmivé az aszály a silány homokon. Amikor Cseh László tanyásgazda Ceglédről erre a tájra került, még bízott abban, hogy neki sikerül az, ami másoknak csak hiábavaló próbálkozást jelentett. Kifog a csemői földeken. Elhatározása komolyságáról egy kék fedelű irka és a füzetlapokra jegyzett adatok tanúskodnak. Huszonhét esztendeje minden áldott nap három alkalommal méri a hőmérsékletet, hagy nyomot piros színű irónjával, felhő- szakadásokról, zivatarokról. — A szőlő miatt volt szükségem. A permetezéseknél — magyarázza a megfáradt idős ember. S még hozzáteszi, ha még egyszer dönthetne, a világ kincséért sem venne itt földet. Meggyőződéssel vallja, biztos kudarcra számíthat, aki ez'en a tájon próbálkozik földműveléssel. Kert a puszta helyén Igaza van-e Cseh Lászlónak? — így is fel tehettük volna a kérdést Balázs Antalnak, a csemői November 7. Tsz elnökének. S ha a választ 1977-ben adjá meg rá, a közös ^gazdaság 3 és fél millió forint veszteségével felelhetett volna. Azóta azonban sok minden történt a mostoha viszonyok között tevékenykedő szövetkezetben. A gazdálkodás hatékonyabb módszereinek bevezetésén kívül talán mégis a legfontosabb az, hogy megszívlelték azt a régi törvényt: a föld akármilyen gyenge, mégis legfontosabb nemzeti kincsünk egyike. Több mint 1800 hektár szántó, leJ gelő. javítását határozták el. Egyebek között lápfölddel, szerves trágyával fokozzák a talaj termékenységét, gyümölcsöst telepítenek a homokpusztaság helyére, hogy nem is olyan sokára virágzó meggyes-, szilvás- és almáskert legyen a csemői határ. A megyének ebben a térségében tehát jelentős előrehaladást értek el. a földek ésszerűbb hasznosítása, termékenyebbé tétele érdekében. De vajon mi a helyzet a megye más tájain, gazdaságaiban, településein. Hogyan érvényesítette az állami akaratot a földhivatal, érvényt tudtak-e szerezni a± évente több alkalommal megtartott Talajminták, hozamnövelésre 's%xái $■' ' s • ' Cr; : ^3 ,V <• ■ is* , v 4 \. r, -1 A-\ ' határszemléken jegyzőkönyvbe foglaltaknak? Autópálya, repülőtér Vegyük szemügyre a legfontosabb számokat. Meg 1979-ben 2515 hektár íöla hevert parlagon, az idén júniusig 009 hektárral, vagyis 24,7 százalékkal csökkent ez a terület. Igen ám. Csakhogy közben megfogyatkozott a mezőgazdasági rendeltetésű földterületek nagysága is. íme egy riasztó szám: az elmúlt 5 esztendőben Pest megyében 10 599 hektár művelt parcellát vontak ki a termelésből. Ennek fele szántóból erdővé minősült, a többi ipari, bányászati célokra rendeltetett. A fejlődést nem állíthatjuk meg, különösen nem egy olyan sajátos helyzetű megyében, mint amilyen szű- kebb pátriánk is: a fővárost megközelítő autópályák, a Ferihegyi repülőtér építéséről lemondani nem lehet. Hogy mégsem minden igény eléggé megalapozott, kitűnik egy megyeszerte nagy figyelmet keltő ügyből. A Kavicsbánya Vállalat szigetszentmiklósi elhagyott bányájának újrahasznosítási tervét a megyéi földhivatal nem fogadta el, mert az nem tartalmazta megnyitásának indoklását. Szó sem esett benne az alapvető feltételek megteremtéséről... kivették a szőlőt? Ám mi is történt valójában a földek ügyében? A nagyüzemek szakemberei az utóbbi időben egyre 'rendszeresebben vezetik a táblatörzsköny- veket, a földnyilvántartásokat, ami korábban bizony aligha jellemezte egynémely gazdaságunkat. Csökkent azoknak a tsz-eknek a száma is, amelyek elfeledkeznék a művelési ág változásának bejegyzéséről. Magyarán, az okmányokból nem derül ki, hogy a legelőből időközben szántó lett. És még mindig a nagyüzemeknél tartunk. Nagyon fontos módszere a földhasznosítás kérdésének, hogy a nagyüzemek a számukra köny- nyebben megközelíthető, határaikba beilleszkedő táblákat — ha azok más termelő- szövetkezet vagy állami gazdaság tulajdonát képezik —, mielőbb kicseréljék. A Pest megyei Földhivatal által kiadott jelentésből megtudhatjuk: az idén 360 hektár föld kapott új gazdát és mintegy 100 hektárnyi az a terület, amely a nagygazdaságok és magánszemélyek tulajdonjogi viszonyát változtatta meg. AZ írásos anyag szerint az idén legalább kétezer hektár terület kerül más birtokába, s ezzel ésszerűbb használatba vételre is. Üjra és újra visszatérő probléma a gyepgazdálkodás. Pest megyében a mezőgazda- sági nagyüzemek tavaly 1400 hektár füvet adó térséget hagytak parlagon, holott az a tejtermelésben és a hízómarha-hizlalásban bőségesen hasznosulhatott volna. Igazságtalanok lennénk aZonban, ha csak ezeket a negatív példákat hoznánk fel az érintett témákkal kapcsolatosan. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek gyepterülete a 32 millió forintos állami támogatással ugyanis 2177 hektárral növekedett három esztendő alatt, s az intenzív műveléssel a gyepek hozama a négyszeresére nőtt. Engedély nélkül Szaporodnak a különböző illegális szemétlerakó-helyek a gyommal, bokrokkal teli mezőgazdasági szempontból fehér foltnak tekinthető dűlők, utak, meZők. Sajnos, ezek megszüntetése a legkevésbé ellenőrizhető, szervezhető és így a jövőben is problémát adó kérdés, s ezt a Pest megyei Földhivatal állandó napirendi témái között kell számon tartsa. Pusztulnak a tanyák. Pest megyében a legutóbbi határszemle alkalmával; 428 aZ elhagyott külterületi pusztai lak. Ezekből a romos tanyákból ez idáig 117-et bontottak le. Kilenc helyén pedig mezőgazdasági művelés folyik. A csemői November 7. Tsz külterületén 10 tanya helyén indult meg a szántás, vetés, a mezőgazdasági munka. A nagy arányú talajjavítása munkák mellett jelentős anyagi eszközök felhasználásával komplex meliorációs, vagyis mindenre kiterjedő talajjavítási munkákat is végeztek a megyében. így többek között táblásításra, az úthálózat javítására, vízrendezésre mintegy félmilliárd forintot fordítottak. Biztató, hogy a következő ötéves tervben 33 mezőgazdasági termelőszövetkezet vállalkozott földjei termékenyebbé tételére: rendelkezik komplex üzemi meliorációs tervvel. és a szükséges állami támogatással. Szót kell ejtenünk a műveletlenül hagyott mezőgazdasági rendeltetésű földek tulajdonosairól, kezelőiről is. A többszöri felszólítások után az illetékes hivatalok a mulasztókkal szemben különböző szankciókat alkalmaznak.- Ezek közül talán a legsúlyosabb, a tulajdonjog megvonása, amelyben a községi tanácsok szakigazgatási szervei döntenek. Természetesen a jog egyaránt érvényes magánszemélyekre és nagyüzemekre. A Ceglédi Állami Gazdaságot például művelési- ág-változtatás engedélyének hiányában 1,3 millió forintra büntette a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. ★ A föld legfontosabb nemzeti kincsünk. Pest megyében évről évre nagyobb és nagyobb érvényt szerez a földhivatal ennek az állami érdeknek. A Pest megyei Földhivatal júliusi jelentése alapján egyértelmű: bőségesen akad -teendő aZ idén is. Meg kell oldani egy sor problémát A művelésre alkalmassá tehető volt tanyahelyek mielőbbi, a nagyüzemi művelésbe vonását. Propagálni kell . a mezőgazdaságilag hasznosítható területek tartós igénybevételének intézményét. El kell érni, hogy a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok ne csak a területek egyesítése, koncentrálása révén, hanem ésszerű földcserék útján is hatékonyabban hasznosítsák a rendelkezésre álló területeket. Valkó Béla Szigorúbb ellenőrzést Élelmezés-egészségügy V < ' ÜSsÉ A korszerű növénytermesztés megkívánja, hogy a talajerő utánpótlása a föld igényeinek megfelelően történjék. A dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezetben három- évenként vesznek talajmintát. A hatósági és társadalmi ellenőrzések összehangolásával, a vállalati belső ellenőrzés szigorításával javítani kell az élelmiszerkezelés, az élelmiszerhigiéné helyzetét — állapították meg pénteken Székesfehérváron az 5. országos élelmezés-egészségügyi tudományos ülésszakon. A tanácskozáson, amelyen az ország 250 közegészségügyi szakembere, élelmiszer-ellenőre vett részt, a többi között elmondták, hogy az prszág élelmiszeripari és vendéglátó üzemeiben évente több százezer ellenőrzést, vizsgálatot tartanak. A szállítás, a hűtőlánc elégtelensége és az emberi hanyagságból eredő hibák miatt mégis ismételten előfordulnak ételmérgezések. Ennek oka a vállalati ellenőrzés lazaságában, a hatósági ellenőrzés rendszertelenségében keresendő. Hangsúlyozták, hogy az élelmiszerhigiéné helyzete alapvetően az élelmiszer-alapanyag menet közbeni ellenőrzésétől, a termelő- és feldolgozó üzemek belső rendjétől, technológiai fegyelmétől függ. \
