Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-10 / 212. szám

Az idén először Úttörők középtávú terve Az idén Gödöllő mind az őt általános iskolájában elké­szítik középtávú terveiket az úttörőcsapatok. Ez lesz az első eset, hogy a szokásos egy év helyett hosszabb távra ter­veznek, követve a szövetség VII. országos konferenciájá­nak ajánlását. Városunk úttö­rőcsapatai 3—5 esztendőre je­lölik ki céljaikat, kapcsolódva az iskolák középtávú tervei­hez. Változatlanul készítenek tervet a csapatok minden egyes úttörőévre. Ilyenkor a középtávra szóló elképzelé­seket figyelembe véve, azokat aktualizálva, s ahol szüksé­ges, módosítva szabják meg a teendőket. Feltételek — idejében A középtávú tervezésnek mindenekelőtt az az előnye, hogy egy-egy csapat életét, a fejlődést szem előtt tartva igyekszik alakítani, összehan­golva az iskolai terveikkel, kö­vetve a legfontosabb célt, a nevelőmunka középpontba ál­lítását, az eredményekre épít­ve, évről évre nagyobb fel­adatokat állítanak maguk elé. Ily módon arra is lehető­ség nyílik, hogy az anyagi erőket is eszerint mozgósít­sák, hiszen, hogy csak egyet­len példát említsünk, nem elég elhatározni a táborok számának növelését, a felté­teleket is idejében meg kell ehhez teremteni. Négy tevékenységi csoport­ban alakítják - ki elképzelé­seiket ezekben a napokban az úttörőcsapatok. A közéleti, po­litikai gyakorlat címszó az önkormányzatot, az egyéni és közösségi megbízatásokat, a világkép formálását foglalja magába. Ide tartozik még a társakhoz való viszony és az együttműködés a KISZ-szel, a családokkal, a szülőkkel, a fel­nőttekkel. Nem kevésbé a po­litikai évfordulók megünnep­lése, a jelentős társadalmi ese­ményekről való megemléke­zés, az állampolgári ismere­tek szerzése, valamint a tör­ténelmi hagyományok ápolá­sa. Közhasznú akciók A kisdobosok és az úttörők mindent megelőző kötelessé­ge a tanulás, az életben ké­sőbb nélkülözhetetlen isme­retek minél jobb elsajátítása. Ezt szolgálja a megismerő, ta­nulást segítő terv. Szakkörök­ről, mozgalmakról, verse­nyekről van szó: a jó tanuló, jó sportoló, a kis matematiku­sok versenye, a tanulópárok, a bukásmentes őrs. Akárcsak a raj vetélkedők, vagy a sze­ressük meg tantárgyunkat el­nevezésű mozgalom. A harmadik körbe sorol­ták a közhasznú és termelő- munkát. A közhasznú fogal­mába illik a tiszta városért, tiszta iskoláért, a védetté nyil­vánítjuk, vagy a hulladék- gyűjtő akció. A termelőmun­kába például az építőtáborok. Tága'bb értelemben a pálya- választás is ide tartozik, hi­szen az üzemlátogatások, a kü­lönböző munkaterületekkel való megismerkedés elősegít­heti a jó döntést. Magától értetődik, hogy igen gazdag a negyedik cso­port, amelybe a sport tarto­zik. Csere-, vándor-, önálló csapattábor, túrázó őrsök, hon­védelmi versenyek — mind ré­sze ennek. Fölmerül a kérdés, hogy ha a _ középtávú tervezés csak ajánlat, miért láttak hozzá a város úttörőcsapatai máris. Nos, a válasz az eddigi ered­ményekben keresendő. Gödöl­lőn egy vörös selyemzászjós, egy kiváló címmel, és három dicsérő oklevéllel kitüntetett csapat található. Alapot jelentettek Ezek a teljesítmények egy­felől alapot jelentenek a to­vábblépésre, másfelől kötele­zik is a csapatokat az újítás­ra, a még jobb eredmények elérésére. Ki csatlakozzon egy újszerű kezdeményezéshez, ha nem ők? Szeptember 29-én tartják a csapatgyűléseket, amelyeken elfogadják ezeket a terveket, majd novemberben kerülnek a városi úttörőelnökség elé, s ezután emelkednek •törvény­erőre. LLOI Mélyszántás A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM 1980. SZEPTEMBER 10., SZERDA Külterület és telep Parcellázás az esztendő végére Két egymással szorosan ösz- szefüggő, külön-külön és együtt is sok-sok problémát, gondot okozó témát tárgyalt a többi között legutóbb a tanács végrehajtó bizottsága. A napi­rendi összeállításban viselt cí­mük árulkodó: A szociális kö­vetelményeknek meg nem fe­lelő telepek és a külterületi la­kott helyek felszámolása, illet­ve a lakosság építésitelek-ellá- tottsága, különös tekintettel a cigánylakosságra. Valódi lakás Mi van a két hivatalos ösz- szefoglaló mögött? Mit jelent a szociális követelményeknek meg nem felelő telep? Kik a felelősek a helyzet javításáért? Milyen nehézségek akadályoz­zák a gyorsabb előbbre lé­pést? Ezek s számtalan más kérdés adódik, közülük jó né­hányat megfogalmaztak a tes­Új buszmegállót készítenek A 30. számú főközlekedési útvonal elterelése miatt új buszmeg­állót építenek a Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat dolgozói Gödöllőn a Szabadság téren. A munkával rö­videsen elkészülnek. A képen: a Terenyei Miklós aranykoszo- rús brigád dolgozói már az új aszfaltszőnyeget terítik Barcza Zsolt felvételei tület tagjai, s már korábban a jelentések összeállítói, a ta­nács műszaki osztálya és a Vá­rosgazdálkodási Vállalat mun­katársai, nemkülönben az öt­tagú telekelosztó bizottság, amely a tanács 'mellett műkö­dik. E rövid felsorolásból is lát­szik, hogy az egyik kérdésre, kik a felelősök, a válasz ez: sokan és sok helyütt. S nem véletlen, hiszen a feladat bo­nyolult s különféle állami, tár­sadalmi szervek, intézmények összefogását, együttműködé­sét igényli. Hogy mik azok a szociális követelményeknek meg. nem felelő telepek? Erről aligha kell részletesebb leírást adni, mindannyiunknak vannak él­ményei, ha csak távolról is, ezekről az egészségtelen, nyo­morúságos, az emberi élethez szükséges alapvető feltétele­ket hiányoló putribirodalmak­ról, régi cselédház-együttesek- ről. Nem lehet vita: ezeket valóban meg kell szüntetni. Igenám, de hogyan, miként, hiszen nemcsak arról van szó, hogy kell egy-két buldózer, s a telepek eltűntek. A lakásnak nem nevezhető házak helyett valódi lakásokról kell gondos­kodni, s ezzel máris a helyzet azonnali megváltoztatását aka­dályozó leglényegesebb gond­nál vagyunk. Az első lépés De az első lépés a felméré­sé. Hol vannak ezek a telepek (nem is egyszerű lajstromozni őket, hiszen néha vándorol­nak), s kik lakják. A külterü­leteken nemegyszer főként me­zőgazdasági üzemek, kutatóin­tézetek is tartanak fent laká­sokat, kinti részlegeik dolgo­zóinak. A tangazdaság például a Szárító-pusztai terület fel­számolására vállalkozott. . A belterületen felépítendő laká­sokról a városi tanáccsal álla­podtak meg: a hatvannégy la­kásból huszonnéggyel a ta­Legyen jövőre is Felkészültek a Bartók-évre Csakúgy, mint tavaly, az idén is a veresegyházi úttörő­tábor adott helyet 86 zeneked­velő úttörőnek, 13 felnőtt és t ifivezetőnek. A tábor meg­látogatására a vasárnapot vá­lasztottam, mondván, ilyenkor uborkaszezon van itt, a gyere­kek többségét lefoglalják a látogató szülők és így mód nyílik elbeszélgetni a töb­biekkel meg a vezetőkkel. Meglepett, amikor a táborka­pun átlépve, mindössze 3—4 úttörőt találtam a faházak között. Hamarosan megtud­tam, hogy ők az őrök, a töb­biek foglalkozásokon vannak, ki a művelődési, ki pedig az ifjúsági házban. Ugyanis a szak foglalkozások zavartalan megtartására a nagyközségi tanács elnöke, Pásztor Béla rendelkezésükre bocsátotta a fenti intézményeket, teljes fel­szerelésükkel együtt. Tanulás, szórakozás A művelődési ház emeleté­ről Sára Ferenc népművész, a tábor egyik vezetője sietett lefelé, nyomában jókedvűen dúdolgató vörösnyakkendős áradat. Siettek, mert lent a nagyteremben már várt rájuk Szilágyi Mária, a tábor legfőbb táncszakértője. — Az úttörőelnökség kul­turális szakbizottsága hozta létre ezt a nagyon értelmes, hasznos tábort — tájékozta­tott közben Sára Ferenc. — A tábor szakjellegű, tehát elsősorban énekléssel, zenével, tánccal foglalkozunk a pajtá­sokkal, de igyekszünk szabad teret adni a táborélet egyéb területeinek is. A szakfoglal­kozások általában délelőtt vannak, déután átveszi a szót a játék, a fürdés, a kirándu­lás. A szakirányú foglalko­zásokon nagy segítséget ad Svella Pál bagi citerás nép­művész, a híres csikófejes ci- terák készítője — aki állan­dó vezetője a tábornak. De meghívásunkra más művé­szek is ellátogatnak a tábor­ba. Érdekes, hogy nagyon sok hangszeres gyerek van a tá­borban, pedig a gödöllői zene­iskola irányításával mind­össze két helyen, Aszódon és Veresegyházon működik ki­helyezett zeneiskola. Vannak zongoristák, hegedűsök, fúvó­sok és a népi hangszerek kö­zül citerások, furulyások. Saj­nos nagyon kevés az ütő­hangszer. Akik nem rendel­keznek hangszerrel, elsősor­ban énekléssel és tánccal fog­lalkoznak. Van kamarakóru­sunk és az egész tábort magá­ban foglaló nagy énekkar is. — Az egész munkánkat az 1981-es Bartók-évre való fel­készülés hatja át — folytatja. — Köztudomású, hogy Bartók Béla több népdalt gyűjtött össze a Galga mentén. Túrán például a Túl a Tiszán, Az endrei határon kezdetű nép­dal két változatát is, de itt je­gyezte le az Ablakomba, ab­lakomba besütött a holdvilág, A Mátrában, a hegyek közt — és az Ez a kislány gyöngyöt fűz kezdetű népdalokat is. Nem csalódtok Szilágyi Máriától, aki civil­ben tanító, kérdeztem, hogy nincsenek-e csalódott gyere­kek a táborban, akiket csak úgy, a megadott keret betöl­tésére küldtek el a táborba. — Biztos vannak véletlenül ide került gyerekek, mint minden szaktáborban, de úgy érzem, csalódott egy sincs. Aki nem zenél, az énekelhet, tán­colhat, érdekes népi játékok­kal ismerkedhet. Egy-egy foglalkozást nagyon nehéz befejezni, mert a pajtások még tovább szeretnének éne­kelni, táncolni. A tábor vezetője Míkus Katalin, az aszódi 2. számú iskola nevelője. Szenvedélye­sen, lelkesen szereti a moz­galmat, a muzsikát és a gye­rekeket. Örömmel számolt be a tábor programjáról. A jól sikerült, két alkalommal is megrendezett táncházról, Ko­csis Iván fotóművész diaporá- ma vetítéssel kisért előadásá­ról, Győré Zoltán zeneszerző látogatásáról, aki a népdal­gyűjtő Bartókot hozta köze­lebb a pajtásokhoz. Érdemes folytatni Szomorúan közli, hogy ígé­retük ellenére nem jöttek el a Zeneművészeti főiskola hallgatói, pedig nagyon vár­ták őket. örül annk, hogy nem csak a zeneiskolák küldtek úttörőket a táborba, hanem az ének-zenei szakkörök is. Mi­közben arról beszél, hogy az éneklés és zenehallgatás lel­kileg, érzelmileg finomabbá teszi a gyermekeket, nem fe­ledkezik meg a diszkóról sem. Mert volt a táborban diszkó is, ami szintén lehet vonzó és kulturált, erősítheti a zene iránti rajongást. — Sajnos úgy hírlik, hogy a jövőben nem lehet megszer­vezni a zenei tábort — mond­ja a táborvezető —, nincs fe­dezet a fenntartására. Miközben beszélgettünk, az első rajból bekopogtatott a parancsnoki házikóba néhány pajtás, a veresegyházi Farkas Ildi, az isaszegi Barka Zoli, a dányi Sebestyén Erzsi, az ik- ladi Király Kati, a kerepes- tarcsai Kovács Györgyi, s ké­zenfogva viszik Kati nénit csak úgy kedvtelésből egy ki­csit énekelgetni. Ha látták volna az illetéke­sek a kispajtások lelkes ra­jongását, úgy érzem, nem szűnne meg jövőre sem a ze­nei tábor. T. P. nács, a többivel a tangazda­ság rendelkezik majd. Örömteli esemény, hogy a hí­res Haraszti-majort is szociális követelményeknek meg nem felelő teleppé nyilvánították, sőt, már ki is ürítették: az épületeket a Fest megyei Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Állomás vette kezelésbe. A Napsugár úti telep felszámolá­sára is megtették az első lé­pést; megrendelték a parcel­lázást, amelyre az év végéig sor kerül. A telepek, a külterületi la­kott helyek felszámolásának egyik fontos feltétele, hogy megfelelő nagyságú belterület álljon az építeni szándékozók rendelkezésére, akik, ha szo­ciális körülményeik indokol­ják, különféle állami támoga­tásban is részesülhetnek. Leszorítani az árakat Ha már ván telek, akkor jön a telekigénylés, legalább­is ez lenne a logikus, de a helyzet, akárcsak a lakásoknál, itt is fordított, mert több az igénylő, mint a telek. Jelenleg 383 kérelmet tartanak nyilván s több mint egyharmaduk az idén érkezett a tanácsra. Ennyit, természetesen egye­lőre nem t£d teljesíteni a vá­ros, ezért is nehéz a dolga a telekelosztó bizottságnak amely kényszerű, de igazsá­gosnak látszó elveket dolgo­zott ki a kérelmek elbírálásá­hoz. Figyelembe veszik a be­érkezés időpontját, a szociális helyzetet, a gyermekek szá­mát, hogy a kérelmező Gödöl­lőn lakik-e, vagy itt dolgozik, s hogy mennyi az egy főre ju­tó jövedelem a kérelmező csa­ládjában. De ha a telkek értékesítése megtörtént, még akkor is ma­rad dolga a hivatalnak: ellen­őriznie kell, hogy valóban épí­tenek-e rajta, s főként, hogy mit! Rossz példa, sajnos, akad bőven. A végrehajtó bizottság ülésén arról is szó esett, hogy az állami telkek felmérésével, értékesítésével a magánforgal­mat is élénkíteni lehetne, vagy legalábbis leszoríthatnák az árakat. G. J. Megkezdték az őszi mély­szántást a vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetke­zetben. Huszonhat-harminc­kettő centiméter mélyen dol­gozik az IHC eke, amelyet Rába 189-as vontat. Felnőttek és úttörők Járási tűzoltéverseny A járás községeinek és lé­tesítményeinek férfi, női, if­júsági és önkéntes úttörő tűzoltórajainak részvételével rendezik meg a hét végén, szeptember 14-én, vasárnap a galgahévízi sportpályán a já­rási tűzoltó versenyt. A szer­vezők, a járási hivatal és a városi-járási tűA>ltóparancs- nokság szerelésben és stafétá­ban hirdetett versenyt, amely­nek győztesei okleveleket, dí­jakat kapnak. Műszaki Intézet Szőlészeti /\ gépbemutató Szőlészeti gépbemutatót tart a gödöllői MÉM Műszaki In­tézet, a szekszárdi Mezőgép Vállalat, a Magyar Agrártudo­mányi Egyesülés kertészetgé­pesítési szakosztálya és So­mogy megyei szervezete, az Agrártröszt és a Balatonboglá- ri Állami Gazdaság, szeptem­ber 16-án, szerdán, Boglárlel- lén. A gyakorlati bemutató előtt több előadás hangzik el a szőlőtermesztés gépesítésé­nek várható fejlődéséről (ezt dr. Göblös Gábor, a MÉM Mű­szaki Intézet tudományos munkatársa tartja), a szőlőmű­velés, -betakarítás, -feldolgo­zás hazai gépgyártásának hely­zetéről, valamint a gépellátás­ról. Városi moziműsor A fekete kalóz. Színes olasz kalandfilm. Előadáskezdés: 4, 6, 8 órakor. Technikás kispályások Kilenc gólt rúgott a Szada A városi kispályás labdarú­gók legutóbbi szövetségi nap­ján sok szó esett a bajnokság kezdetével kézhez kapott ver­senykiírásról, amely részlete­sen taglalja a csapatok jogait és kötelességeit. Egy-két rész­letet, ami közérdeklődésre tart­hat számot, mi is kiemeltünk. A mérkőzéseket kizárólag Gö­döllő területén játszhatják le az előre elkészített sorsolás szerint. Egy-egy csapat tizenöt játékost nevezhet, az alsó kor­határ 16 év. A találkozó kez­detekor legalább négy játé­kosnak kell a pályára lépnie, közülük egy a kapus. A mér­kőzés végéig bármikor kiegé­szülhet az együttes, a teljes létszám hat. összesen tizenkét játékos szerepelhet egy-egy összecsapáson, vagyis hat cse­rével élhetnek. Olyan játékos nem szerepelhet, aki aktív pá­lyafutását 1980. június 30-ig fejezte be. S ezek után az eredmények: I. osztály, II. forduló: Sza­badság tér—VKTSZ 2-0, ATE Gm—Ganz Szb 1-6, Barátság —Járási Hivatal 6-2, Afész— Állami Biztosító ?-3, Eráőgaz.­daság—TV Mikro 7-4, Veres­egyház—Vízmű 2-3, Alsópart- —Gépgyár 0-4. II. osztály, A-csoport: Hír­adótechnika—Vadgazdaság 4-3 MÉMMI—Viktória 3-5, MGi —ATE I 3-1, Szada—Gödölli Autópálya 9-0, Ganz KISZ— Zgldért 2-4, a KKMV szabad­napos volt. B-csoport: Építőipari Szö­vetkezet-Tangazdaság 6-0 Gelka—Tefu 4-2, Gyógyért— Pedagógus 3-2, Szilas menti— Városgazdálkodás 3-4, HTU— Afész 5-2. A bajnokság állása az I. osztályban: 1. Ganz Szb. 2 2. Vízmű 2 3. Szabadság tér 2 4. Állami Biztosító 2 5. Gépgyár 6. Barátság 7. Erdőgazdaság 8. VKTSZ 9. Veresegyház 19. Afész 11. Tv. Mikro 12. Járási Hivatal 13. Álsópark 14. ATE Gm. 2 — 2 — 2 — 2 — 1 — 1 — 1 — 1 — 1 — 1 — 2-----­2-----­2-----­2-----­7- 1 — 8- 5 -6-3 -6-4 17-4 1 6- 3 19-7 13-2 16-6 1 5- 5 2 7-11 - 2 4-9- 2 3-9- 2 1-9­Cs. J. ISSN 0133 —1957 (Gbdölirtl Hírlap»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents