Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-05 / 182. szám

NAGYKŐRÖSI inan A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Készülődés a tanévre Rendbe teszik az iskolákat XXIV. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM 1980. AUGUSZTUS 5., KEDD Jól fizet a kenyérgabona Hatásos volt a növényvédelem Végre hetedmagával tűz a nap. Nem kémleli már az eget aggódva Czira Sándor, a Ceg­lédi Állami Gazdaság nagykő­rösi kerületének igazgatója sem. Néhány napja még csak azt tudta mondani az aratás­ról, hogy „már megint kivert bennünket az eső”. Mármint a búzából. Most a hét végén már ilyesmiről szerencsére, szó sincs. Nem kell aggódni — Ha az idő ilyen marad, akkor a hét derekán már vég­zünk is a búzával. Mi vető­magtermelő gazdaság vagyunk búzából. Ezért aztán csak 38Ü hektáron foglalkozunk ezzel a növénnyel. Tulajdonképpen a két John Deer és az egy Claas Dominator tíz nap alatt is vé­gezhetett volt a betakarítás­sal. Július 20-a óta ennél már több idő telt el, mert valóban akadályozta a munkát az eső. Ettől függetlenül nagyon elé­gedettek vagyunk. Rekordter­mést takaríthatunk be — mondja nyilvánvaló örömmel az igazgató, s előveszi min­dentudó füzeteit. — Kezdjük az elején. Már tudniillik ott, hogy mit lehet tervezni a mi földjeinken. A tavalyi adatokból semmire sem lehet következtetni, mert a májusi aszály miatt nagyon rossz volt a termés. Viszont 1978-ban a búza termesztésé­nek valamennyi feltétele nor­mális volt. Nos akkor kis_ hí­ján ötven mázsát takarítot­tunk be hektáronként. Mint­hogy ez kiugróan jó adat volt, az idén 47 mázsás átlagot ter­veztünk. Ezzel szemben egy­előre 60 mázsa felett vagyunk. — Miért egyelőre? Miként válhat rosszabbá az átlag? — Mert most fogunk hozzá a gyengébb termőképességű te­rületeken a betakarításhoz. Egyébként ott is igen jó a termés, úgyhogy nem kell ag­gódnunk. Érdemes volt igyekezni — Minek tudható be ez a szép eredmény? — A kedvező időjárásnak, aztán meg a kémiának, a bio­lógiának és a szorgalomnak. Magyarra lefordítva a jó nö­vényvédelemnek, a sikeres talajerő-utánpótlásnak, talaj­művelésnek és a jó fajtáknak. Ez utóbbi tényező hatására ér­demes néhány példával bizo­nyítékot keresni. Itt van nem messze egy viszonylag egysé­ges 99 hektár területű táb­lánk. Négy fajta volt rajta. A leggyengébb 55 mázsát, a legjobb pedig 69-et hozott hektáronként. — Egy másik tábláról még ennél is jobb adatunk van. A GK—Szeged fajta, ez takar­mánybúza, 72 mázsát termett! A most terjedőben levő MV— 8-as fajta több mint 69-et. A kenyérnek való Martonvásári 4-es pedig 62,8 mázsát. Szóval a fajták közötti különbség te­kintélyes lehet kis területen belül és megegyező termeszté­si technológia mellett is. Ér­demes hát odafigyelni a bio­lógiai adottságokra és a bioló­giának az eredményeire. Meg az ilyen vetőmagtermelő gaz­daságokéra, melyekben vi­szonylag sok fajtával foglal­koznak. _ A búza learatásával vége a na gy nyári munkának? — Nem, mert még ott várja a gépeket 169 hektárnyi rozs is. Ezzel, ha minden jól megy egy hét alatt végzünk. Aztán a gazdaság másik kerületébe mennek a gépeink, ugyancsak rozsot vágni. — Mindenképpen jól sike­rült aratás közeli vége előtt állnak. A gazdaság többi ága­zatának az eredményei is ilyen kedvezőek? — Természetesen vannak különbségek, de nemcsak a búza esetében, hanem általá­ban véve is elégedettek lehe­tünk. Nagyon jól sikerült pél­dául a zöldborsó. Hektáron­ként átlagosan 52 mázsa ter­mést hozott. A terven felül megtermelt mintegy 30 va- gonnyi zöldborsószem több mint másfélmillió forinttal növelte az árbevételünket. — ígéretesnek mutatkozik a szőlő is. Igaz, volt gondunk vele elég. A szeszélyes időjá­rás miatt szinte egy ‘pillanat­nyi szünetet sem lehetett tar­tani a növényvédelemben. A félév végére már nyolcvan százalékát elhasználtuk aZ egész évre tervezett növény­védő szer mennyiségnek. — De nemcsak a szőlő adott ennyi munkát, hanem majd minden növény. Példáinak okáért a búza is. Viszont egyebek között a hatásos nö­vényvédelemnek tudható be, hogy a gabonáink nem dőitek meg. Szóval érdemes volt igyekezni. Védjük hát a szőlőt is a jó termés reményében. Mindenki kitett magáért — Ha a nyár eseményeit sorra veszi, mit tart közülük említésre méltónak? — Nehéz a választás. Min­denesetre azt örömmel mesé­lem mindenkinek, hogy az idén nagyon jól dolgoznak az ifjúsági építőtábor lakói. Haj- dú-Bihar megyei középiskolá­sok vannak nálunk debreceni egyetemisták vezetésével. Na­gyon meg vagyok elégedve velük. Lelkesedésük példamu­tató. A nyár többi eseményé­ről mit mondjak? A gazda­ság valamennyi dolgozója ki­tett magáért. Nemcsak az idő- járásnk köszönhető a jó ered­mény. F. P. Talán nem ünneprontás, hí elmondjuk, hogy az általáno; iskolákban már javában ké­szülődnek a tanévre. Aho szükséges, festik a falakat ahol pedig már eljött az ide je a nagytakarítással is fog­lalatoskodnak. Ezesen az évenként ismétlődő munká­kon kívül az Arany János ál­talános iskolában felújítják a tetőzetet és az elektromos veze­ték-hálózatot. Ez utóbbi munkálatok meg­lehetősen sok dolgot adnak a kőműveseknek és a festőknek is. A II. Rákóczi Ferenc álta­lános iskolában a legtöbb ten­nivaló a Kálvin téri épület­ben akadt. Ott ugyanis teljes felújításhoz fogtak hozzá a szakemberek. Csakúgy, minit a Petőfi Sándor általános isko­lához tartozó Helmeczi utcai Hiányzó vonatok Virrasztani lehet Vonattal utaztam a minap a Tiszántúlról, pontosabban Gyuláról Nagykőrösre. Vona­tom Szolnokig derekasan késett, s így nem sokkal 22 óra előtt érkeztem Ceglédre. Sejtettem, hogy lekésem a csatlakozást, a menetrendből meg is győ­ződhettem, hogy alaposan. Mi­hez kezdjek — járkáltam té­tován a népes ceglédi vasút­állomáson. Sajnos már ilyen­kor elmegy a legutolsó autó­busz is, a legközelebbi vonat pe­dig reggel 5 óra 4 perckor indul Nagykőrös felé. Kellemes este volt és így nem csatlakoztam a váró­teremben szunnyadó, vagy aludni próbáló utasokhoz. Nem is irigyeltem őket, ha valaki próbálta már, tudja, hogy nem a legkellemesebb dolog egy pályaudvari pádon az éjszakát átbóbiskolni. Nem szeretek halígatózni, de az álmos, indulatos ember ál­talában nem csinál titkot gon­dolataiból. Voltunk vagy öt- venen lemaradottak, akik va­lamennyien Nagykőrös—Kecs­kemét irányába szerettünk volna utazni. Középkorú házaspár zsör­tölődött. Az asszony a férjét okolta, miért nem indulták el hamarább, már azóta Kecs­keméten lennének. A férj csendesen zúgolódott. „Mégis­csak abszurdum, hogy 20 óra 8 porctól másnap reggel 5 óra 4 percig, a nap 24 órájából 9 órán keresztül nem indul egy vasúti főútvonalon vonat. Kérem ez a MÁV”. Fiatal házaspár 4 év körüli kisfiút altatgat, fáradtak. Lát­szik, hogy messziről utaztak, ők Kiskunhalasra igyekeznek. Hátizsákos fiatalember tűnőd­ve szemléli a plakátot, „A MÁV az utazóközönség szol­gálatában”. Hamarosan meg­tudom, hogy úticélja Nagy­kőrös. Két farmernadrágos fiú ékelődik, keserű humorral; „Hej, de messze van ide Nagy­kőrös!” Álmos öregúr csoszog a menetrendhez, mégegyszer megnézi, közben monoton hangon hajtogatja: „Nem lé­tezik, hogy nincs egy vonat”. Ha lassan is, eljön az éjfél. Az unalmas, hosszúnak tűnő percek alatt alaposan meg­gyarapodtunk. Érkeztek vo­natok Szolnok és Budapest felől. A padok egyre tömöt- tebbek a váróteremben, s •mind több a méltatlankodó. Szerelmes pár kint a csilla­gos ég alatt a peronon foglal helyet, összebújnak. — Ne­kik talán nem is olyan unal mas a várakozás. Kiskatona ásítozik. Elkeseredetten jegyzi meg társának, „fél eltávunkat itt töltjük”. Közben megszólal a hangos- bemondó: „A Puskin expressz érkezik Moszkvából és indul tovább 0 óra 50 perckor Belg­rádija. A vonat belföldi uta­zásra nem vehető igénybe.” Néhányan azért kimegyünk, irigykedve szemléljük a há­lókocsikat. A vonat lassan kihúz Nagykőrös felé, sóvárogva nézünk utána. Középkorú férfi szólít meg, „Maga érti ezit? Olyan nehéz lenne Ceglédtől Kiskunhalasig egy vagy két kocsit rácsatol­ni és ezt a sok kínlódva alvó embert elvinni?” Azt szokás mondani, hogy mindenki jobban ért a más szakmájához. Nem vádlóm kö­zéjük tartozónak magam, de tudomásom szerint a Puskin expressz meg­áll Nagykőrösön, Kecskemé­ten, Kiskunfélegyházán és Kis­kunhalason is. Ha ezen a sza­kaszon belföldi utazásra is igénybe lehetne venni, azt hi­szem nagy hiányt pótolna. Ugyanígy visszafelé is, el le­hetne érni vele az 5,15-kor induló ceglédi vonatot. De ha ez nem megoldható, feltétlen indokolt az éjszakai órákban egy helyközi vonat indítása Ceglédről, töprengtem ma gamban. E gondolatok közben meg­szólítanak: „Nem jössz haza? Motorral hoztam át az egyik ismerőst. Kicsit hideg lesz, de mégsem kell itt virraszta- nod.” Lámcsak, jó a jóismerős — megmenekültem. Sajnos a többiek nem. Gulyás Sándor egy új tanterem is épül. A nemrégiben felújított Kossutn Lajos általános iskolában vi­szonylag kevés nagyobb mun­kát kellett erre a nyárra be­ütemezni. Ezek közül a Kini­zsi utcai épület korszerű mel­lékhelyiségeinek megépítése az említésre méltó. E munkát most kezdik majd el az épí­tők. Megszépülnek az óvodák is. A Kalocsa-óvodá'oan már be is fejeződött a tetőzet megújí­tása. A központi óvodában még tart a tetőfelújítás és a tatarozás. A Kossuth utcaiban pedig, tekintettel az új lakó­telep miatt megnövekedett igényekre egy volt raktárhe­lyiségből csoportszobát alakí­tanak ki. Hasonlóképpen bő­víteni kell majd a Batthyány utcai óvodát is. Az ehhez szük­séges tervek nemrégiben ké­Már csak a címerben A nagykőrösi kőrisfák sorsa A város nevével oly gyak­ran kapcsolatba hozott kőris­fák ma mór ritkaság számba mennek a város területén és határában. Bállá Gergely nagykőrösi krónikájából tud­juk, hogy ez valamikor más­ként volt. Helyesebben arra találunk adatokat a króniká­ban, hogy ezeket a kőrisfákat, legalábbis a Felső-Gát nevű hatánrészben 1705-ben pusztí­tották ki. A 275 évvel ezelőtti fairtás­ban Herbeville osztrák csá­szári tábornok katonái voltak a bűnösök. E dátum óta kő­risfa erdőről vagy nagyobb facsoportokról nem tudósíta­nak a feljegyzések. Egyébként a kurucok ellen hadakozó csá­száriak nemcsak a favágásban jeleskedtek, hanem keményen megsarcolták a várost is. A körösiek nyilván nem örömükben, de adták amijük volt. Nem csekély bosszúságára a fejedelemnek. Meg is paran­csolta II. Rákóczi Ferenc Ká­rolyi Sándornak, hogy rom­bolja le a két várost. A má­sik Kecskemét volt, melyben szintén labancok ültek. Persze, a városok elkerül­ték a kilátásba helyezett szo­morú sorsot. Főként azért, mert a szabadságharc mellé álltak, amint lehetett. A kőris­fáknak azonban így is vége volt. Újra telepítésükre való­színűleg nem gondoltak a ré­gi nagykőrösiek. Főként azért nem, mert ez akkoriban nem volt szokásban. A kivágott fák pótlását a gondozott er­dőkben is rábízták a termé­szetre. Meg aztán nem is voltak azok fákkal való bíbe- lődésre alkalmatos békés idők. Később sem sarjadtak kő­risfák a város környékén. En­nek egyértelműen az az oka, hogy a kőrisfa nedvességked­velő növény. Leginkább az ártéri ligeterdőkben otthonos az alföldi vidékeken. Nagykő­rös határa pedig a vízszabá­lyozások révén mind szára­zabb lett. Igaz, a Gátban még a ma élő nemzedékek is láthattak hatalmas vizeket, a helyi éghajlati viszonyok már ott sem Voltak alkalmasak az utóbbi két évszázadban a kő­risfák nevelésére. Bizonyság erre, hogy a város néhány kőrisfája ma sem fejlődik szépen. A Vági István lakótelepen el­ültetett néhány magas kőris is meglehetősen szomorú lát­ványt nyújt. Egyébként a határ szárazsá­ga, a talaj vizet is szükségte­lenül megcsapoló vízelvezető árkok gondosabb kezelése gyaKori vita tárgya a nagy­kőrösi környezetvédők köré­ben. A felsorakoztatott mező- gazdasági és vadgazdálkodási aaatok es érvek között na­gyon sole az ellentmondás. Az azonban valószínűleg igaz, hogy a határ megérde­melne egy alaposabb és átfo­gó vízgazdálkodási vizsgála­tot,' különös tekintettel a me­zőgazdaság érdekeire. Olyan területet kialakítani okszerű vizszabályozással, melyen kő­risfákat is nevelhetnénk, már valószínűleg nem lehet, vagy nem különösebben érdemes. Meg kell elégedni hát a város címerében zöldellö kőrisfával. Ez elég híres ahhoz, hogy va­lamennyi nagykőrösi, kedvtel­ve nézegesse s nem a fa, ha­nem a város fejlődésén ör­vendezve. Farkas Péter Nyaraló ifjúkommunisták A város 90 ifjúkommunistá­ja üdül augusztus 4-e és 13-a között Balatonakaliban az út­törő és ifjúsági táborban. Mint Vadnay István tábor- parancsnok, a KISZ városi bi­zottságának politikai munka­társa elmondotta, ezúttal nem felkészítő táborba vonulnak a fiatalok, hanem pihenni. Azoknak a jutalma ez a tíz nap, akik kiemelkedő munkát végeztek az elmúlt mozgalmi év során. Zömében a közép­fokú oktatási intézményekből kerültek ki a nyaralók. Ter­vezett programjaik is a pihe­nést szolgálják. Ezek közül különösen érdekesnek ígérke­zik a zenés sétahajózás, a ba­dacsonyi kirándulás és a kör­nyékbeli gyalogtúrák soroza­ta. Rossz időben sem kell unat­koznia a táborozóknak, mert a vezetők bölcs előrelátással már itthon felkészültek játé­kos vetélkedők rendezésére. Anyakönyvi hírek Született: Rácz György és Hegedűs Mária: György; Si­pos Ferenc és Kiséri Mária; Anita; Godó Sándor és Hor- vát Erzsébet: József; Mészá­ros Gábor és Petrovics Vero­nika: Gábor; Kovács Ferenc és Bencsik Erika: Péter; Karai Miklós és Gaál Zsuzsanna: Miklós nevű gyermeke. Névadót tartott: Nagy Dé­nes és Bakai Anikó: Dénes; Nagy Gergely és Vég Erzsébet: Renáta; Zsíros József és Gyu­ris Ágota: József; Szaniszló Balázs és Kallik Mária: Ba­lázs nevű gyermekének. Házasságot kötött: Szabó István és Urbán Margit; Uta- si Imre és Vincze Juliánná. Meghalt: Horvát Balázs (Kálmánhegy-dűlő 9.); Pap Sándor (Tormás u. 50.); Gu­lyás-Mészáros István (Magyar u. 5.); Sziládi Ferenc (Alpári u. 6.); Kis-Prumik Ádám (Pálfái-Bánomdűlő 10.); Berki Lajos (Ady Endre u. 16.); Ko­vács Istvánná Boda Mária (Világos u. 7.). Veszélyeztetett gyerekek A Népfront, a Hazafias Nép­front Országos Titkárságának folyóirata, legutóbbi számában Gyapay Dénes számolt be a nagykőrösi veszélyeztetett is­kolások helyzetéről. Ezzel kap­csolatban a szerző részletesen 'leírja a pedagógusok segítő te­vékenységét és bemutatja a Hazafias Néplront városi bi­zottsága mellett tevékenykedő pedagógiai bizottság törekvé­seit. Moziműsor KI öli meg Európa nagy konyhafönökeit? Színes, szink­ronizált amerikai bűnügyi filmvígjáték. (14 éven aluliak­nak nem ajánlott!) Előadás kezdete: 4, 6 és 8 óra. SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT Baranyai kerékpáros túrán A Nagykőrösi Kinizsi ter­mészetjáró szakosztályának tíz tagja városunkból Budapesten át Abailigetre utazott. Ott Vajtai János túravezető irá­nyításával nyolc nap alatt vé­gigjárták kerékpárral a festői szépségű Mecsek-hegységet, megismerkedtek Baranya me­gye természeti szépségeivel és több műemlékét is felkeres­ték. Ismerkedésüket az abaligeti gyógyhatású barlangban kezd­ték, megnézték a szigetvári Zrínyi-várat és kiállításait, fürödtek a felkapott harkányi gyógyfürdőben, jártak az or­szágban egyedüli ibafai pi­pamúzeumban. Felkeresték a siklósi Tenkes-várat, a res­taurálás alatt álló pécsváradi várat. Jártak a villányi, fes­tőket is megihlető pincesor­nál. Mohácson a Kanizsai Do­rottya Múzeumban és a me- cseknádasdi szlovák népraj­zi házban. Sikondán fürödtek, Komlón a melegmányi völgy­ben levő XII. századi temp­lomnál is voltak csakúgy, mint az orfűi tónál. Bár sok volt az érdekes, változatos utakon a szintkü­lönbség, végig jó volt a han­gulat és sok kellemes élmény­nyel gazdagodva tértek haza a népművészeti és műemlékek­ben gazdag dunántúli megyé­ből. A 356 kilométeres bara­nyai kerékpáros körtúrát a Kinizsi hat természetjárója teljesítette, négyen könnyített programon voltak közülük. A Kinizsi turistáinak leg­közelebb az alkotmánynapon lesz közös megmozdulásuk a fővárosban. Országos ÖHV-n Az összetett honvédelmi verseny országos döntőjének két nap Salgótarján adott színhelyet. A kilenc főből ál­ló Pest megyei válogatott­nak hat nagykőrösi tagja volt. i A felkészülés betegség és sé­rülés miatt az utolsó héten nem volt teljes. Megyénk csapata összesítésben a 14. helyen végzett. A körösiek közül egyénileg Fehér Inire szerepelt a legjobban, a fel­nőtt férfiak mezőnyében. A Pipa Kupáért A Nagykunsági Erdő-.és Fa- feldolgozó Gazdaság Ill-as üzemének KISZ-szervezete elő­reláthatólag hat meghívott csapattal augusztusban városi kispályás labdarúgó Pipa Kupa-mérkőzéssorozatot ren­dez. A tömegsport-vetélkedő­re az Ifjúsági-sporttelepen ke­rül sor. Levelező sakkozás Pallagi Tibor (Nagykőrösi TRAKIS SC) levelező sakko­zásban nagy sikert ért el: be­jutott az országos I. osztályú elődöntőbe. Városunkból töb­ben vesznek részt e sportág­nak ebben aZ érdekes formá­jú vetélkedőjében. Mai sportműsor Labdarúgás Ifjúsági-sporttelep, 15 óra: Nagykőrösi Kinizsi serdülők —Csepeli Sportiskola serdülők, Kinizsi-sporttelep, 15.30: Nagy­kőrösi Kinizsi ifi—Csepel SC ifj, előkészületi mérkőzés. S. Z. Köszönetnyilvánítás. Mély meg­rendüléssel. soha el nem múló fájdalommal és szeretettel mon­dunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak, akik szeretett jó fér­jem. dédoapa. édesapánk Fokfí József temetésén részt vettek, sír­jára koszorút, virágot helyeztek, fájdalmunkat enyhíteni igyekez­tek. A gyászoló család. Köszönetnyilvánítás. Köszönetün- ket fejezzük ki mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, jó szomszédoknak, akik szeretett édesapánk, nagyapánk és déd­apánk id. Buz Albert temetésén megjelentek, sírjára koszorút, vi­rágot helyeztek, részvétükkel mély gyászunkat enyhíteni igye­keztek. A gyászoló család. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents