Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-09 / 186. szám

1980. AUGUSZTUS 9., SZOMBAT m^trr ~tt x/uiiap 3 Tíz éve kezdődőit Fiatalok az életre készülnek Hűtőházi éjszakák H, Ki az akit becsapnak? Jubilál az ifjúsági takarék- betét. Tíz évvel ezelőtt kezd­te el az OTP a szervezését a 14 és 30 év közötti fiatalok körében. S mivel a kedvez­ményeket csak akkor adják, ha a betéttulajdonos öt éven át hónapról hónapra befizeti a megállapodás szerinti — száztól nyolcszáz forintig ter­jedhető — összeget, a tíz év alatt jó néhány már le is járt. Jelenleg Pest megyében 25 ezer ifjúsági betétet kezelnek az OTP-fiókok. Kamatkölcsön Időközben kibővítették a külön juttatások körét. — A folyamatosan elhelye­zett összeg után öt százalék kamatot fizetünk. Az ötéves folyamatos takarékosság után a kamaton felül évi egyszá­zalékos prémiumot is adunk — mondta el dr. Dióssy De- zsőné, az OTP Pest megyei igazgatóhelyettese. öt év után lakásépítéshez, vagy -vásárláshoz külön köl­csönt is adnak. Aki ezt nem veszi igénybe, az kedvezmé­nyes áruvásárlási kölcsön fel­vételére jogosult. — Milyen nagy ez a lakás- építési, -vásárlási kölcsön? — A havonta elhelyezett összegtől függ. Aki például csak száz forintot rak be, an­nak öt év alatt 6 ezer forint­ja lesz, ami után ezer forint kamatot és prémiumot kap. A kölcsön ugyanennyi, tehát 7 ezer forint. Nyolcszáz fo­rintos havi betétnél együttvé­ve 56 ezer forintot fizetünk ki, s ugyancsak 56 ezer forint lakásvásárlási, -építési köl­csönt adunk. Ezt készpénz­ként kezeljük, vagyis az egyébként adható lakásvásár­lási kölcsönbe nem számít be­le. — Az OTP-nek gazdaságo­sabb lenne a normál, például az egy évre tartósan lekötött betét, hiszen az után csak 5 százalékos kamatot kell fizet­niük. Miért népszerűsítik mégis az ifjúsági betétet? — Társadalompolitikai okok­ból. Ennek a betétformának bizonyíthatóan nagy szerepe van a fiatalok takarékosság­ra való nevelésében. De rész­ben biztosíték arra is, hogy az érdekeltek időben elkezdik gyűjteni a pénzt a lakásra, s ez népgazdasági érdek is. Részesedési alapból A legújabb forma, amikor a vállalatok, szövetkezetek fize­tik a részesedési alapjukból a kiválasztott ifjú dolgozóik nevére a havi összeget. Több mint két éve, hogy elkezdték ennek a szervezését, s Pest megyében már 405 (ebből százötvenet az idén nyitottak) úgynevezett R-alapos ifjúsá­gi betétet tartanak számon. A kiskunlacházi Égszöv pél­dául tavaly október 1-től száz­ötvennyolc fizikai és negyven­két alkalmazotti állományú — dolgozója részére fizet ha­vi száz-száz forintot. A fiata­lok mindegyike egyébként ezt kiegészíti néhány száz fo­rinttal. Az Égszövnél tavaly pon­tosan 971 harminc év alatti fiatal volt. Milyen szempon­tok alapján választották ki a százat? — érdeklődtem Kont­ra Sándorné főkönyvelőtől. — Legfontosabb volt, hogy mit tartalmaz a munkahelyi javaslat, amelyet a közvetlen gazdasági vezető, a KlSZ-tit- kár és a szakszervezeti bizal­mi írt alá. Figyelembe vettük a területi megoszlást is, tehát hogy mind a hat gyáregysé­günkből lehetőleg arányosan legyenek a kiválasztottak. Vé­gül a vállalat gazdasági, KISZ- és szakszervezeti vezetői dön­töttek. — A jó gazdasági és társa­dalmi munka elismerésének is szántuk — egészítette ki Lendvay Imre vszb-titkár. — S természetesen így is próbál­juk kötni a fiatalokat a vál­lalatunkhoz. Beosztással A száz Égszöv-es fiatalból kettőt, Nagy Gizellát és Mé­száros Károlyt kerestem föl. Mészáros Károly ' huszonöt éves, nős, egy héthónapos kis­fiú apja. A szakközépiskola elvégzése után került az Ég- szövhöz. Lakatosként dolgo­zik. — Mikor és miért kezdett el takarékoskodni? — Tizenöt éves koromban, amikor szakközépiskolásként a fővárosban albérletben lak­tam, s mindenről nekem kel­lett gondoskodnom. Az első hónapokban sosem volt elég az a pénz, amit a szüleim ad­tak, de aztán megtanultam beosztással élni. Ahogy aztan elkezdtem dolgozni, mindjárt nyitottam betétkönyvet, ne­hogy hiábavalóságokra költ­se m a pénzem. — Most mire gyűjtenek? — Lakásra. Vásároltunk egy OTP-értékésítésű tanácsi tel­ket, családi ház építésére. Na­gyon sokba került. Kétszáz­nyolcvan négyszögöl, s 100 ezer forintot kellett érte fizet­ni. Ebből 60 ezer az OTP-köl- csön. Két éven belül el kell kezdenünk az építkezést. Nagy Gizella pénzügyi elő­adó, húszéves, s két éve dol­gozik az Égszövnél, az első munkahelyén. Ahogy megta­nult takarékoskodni, illetve gazdálkodni, az akár iskola­példaként is fölfogható. Jói érzi magát — Középiskolásként a nyári szünetekben mezőgazdasági munkát végeztem, s az érte kapott pénzen vettem meg a tankönyveket és a füzeteket. A tanév alatt a szüleimtől ha­vonta száz forint zsebpénzt kaptam. Ahogy munkába áll­tam, a fizetésemet én is át­adtam az édesanyámnak, aki nálunk a közös kasszát kezeli. Eleinte mindig megbeszél­tük, hogy például kell-e ne­kem az a ruha, amelyik meg­tetszett. S azt is, hogy van-e rá pénzünk. Egy éve a fizeté­sem egy részével teljesen ön­állóan gazdálkodom. Nem her­dálom el. — S mit szólna, ha az a fiú, akivel együtt jár, elkezdene garasoskodni ? — Rosszul esne. Sem gara­soskodni, sem felelőtlenül köl­tekezni nem kell. — Mire jó ez az ifjúsági be­tét, amit most a munkahelyé­vel közösen fizet? ’ ...... — Mivel jól érzem magam itt, öt éven belül nem is sze­retnék elmenni, öt év után te­hát lesz egy, szinte észrevét­lenül összegyűlt tőkém. S hogy a vállalat megajándékoz így évente ezerkétszáz forinttal, azt pedig megbecsülésként, el­ismerésként fogom fel. Szente Pál Reggel van, végigdolgoztam az éjszakát mégsem jön álom a szememre. Mikor Végre el­alszom, sötét ládahegyeket lá­tok álmomban. Egy targonca közeledik felém, félreugrani azonban nincs időm. Felijedek. Az ablakon besüt a nap. Fe­jem zúg, szemem ég, mintha egy marék homokot szórtak volna bele. Hamarosan ismét indulnom kell. Kezdődik a második éjszaka. Este hat előtt már ott va­gyunk valamennyien. Előké­szítjük a tömböket. Pecséte­ket, írószerszámokat, füzeteket rakunk az asztalra. Közben egymást faggatjuk, ki hogyan pihent. Legtöbben nem tud­ták átaludni a napot, hiszen van otthon is tennivaló. — Ma nem les2 annyi áru — mondják a régiek —, hi­szen egy erős nap után álta­lában nyugalmasabb követke­zik. De nem sokkal később a motorok lüktetése, a ládák zörrenése rácáfol e tapaszta­latra. A rampa oldalát el­lepik a teherautók. A neon­csövek nappali világosságot árasztó fényénél sebesen ra­kodnak a félmeztelen munká­sok. Az éjjel mégegyszer for- dulniok kell. Megállás nélkül Még több a munka, mint az előző éjszaka. Arra is alig jut idő, hogy bekapjuk az ott­honról hozott ennivalót, meg­igyunk egy kávét. Jönnek és jönnek a kocsik megállás nélkül. A peronon még éjfél után is plusz húsz fokot mutat a hő­mérő, ám a legtöbb tároló­ban mínusz húsz fok körüli a hőmérséklet. A targoncások egyetlen 12 órás műszak alatt több mint százszor járnak ki­be a plusz és mínusz 20 fo­kon váltakozó termek között. — Meg lehet e2t szokni — mondja Péter László targon- cás. — 'S érdernes is. Egy ilyen hónapban — ha ráver az em­ber — összejöhet 8—9 ezer forint. A mi mérlegünknél három targoncás dolgozik ezen az éj­szakán a csendes Voss László az örökké vidám Péter László és fekete bőréről Indiánnak becézett Rácz László. Éjfélig egy percre sem tudtak leszáll­sége helyett csupán a titkár gyakorolja. Személyi ügyekben, vezés, választás, előléptetés, áthelyezés, felmentés vagy visszahívás esetén — mindig a vezetőségi ülésen kell a véleményt kialakítani. A ve­zetőség kollektivitása termé­szetesen a kádermunkában sem zárja ki az egyszemélyi felelősséget. A javaslatot te­vő vezető felelős a pártalap- szervezet vezetősége előtt a javasolt személy alkalmassá­gáért, valamint a párttestüle­ten hozott határozát, vélemé­nyezés megvalósításáért. A pártalapszervezet vezetősége akkor jár el helyesen, ha a személyi témákban kialakított döntéseit, a véleményezési jog gyakorlása során kialakított állásfoglalásait, o soron kö­vetkező taggyűlésen ismerteti a párttagsággal. Ez szükséges ahhoz, hogy a kommunisták síkra tudjanak szállni — ha szükséges — a döntés mel­lett, másrészt elejét veszik a megalapozatlan szóbeszédnek. Arról is szó van továbbá, hogy a pártalapszervezet így működési területén, a közvé­lemény előtt is bizonyítani képes, hogy politikai felelős­ségének megfelelően gyakorol­ja azt a hatáskört, amely a vezető szerepből reá hárul. A pártalapszervezetek veze­tőségeinek kollektív döntései esetén csökken a szubjektiviz­mus lehetősége, s a gazdasági vezető, valamint a pártalap- szervezeti titkár is mentesül az esetleges intrikáktól. Azok a pártalapszervezetek végzik jól a kádernevelő mun­kát, és gyakorolják eredmé­nyesen véleményezési jogukat, ahol rendszeresen foglalkoz­nak a káderekkel. Azaz nem ötletszerűen, s nemcsak akkor mondanak véleményt a veze­tők munkájáról, amikor le kell váltani vagy minősíteni őket. Az eredményes káderne­velő munka feltétele, hogy fo­lyamatosan, állandóan kísér­jék figyelemmel a vezetők te­vékenységét, munkáját. Gon­doskodjanak folyamatosan ne­velésükről, képzésükről. Az észlelt hibákat ne gyűjtöges­sék. Menet közben tegyék azokat szóvá, és segítsenek kijavításukban. Vezetők és beosztottak egymás közelében élnek és dolgoznak a párt- alapszervezetekben. Kiválóak a feltételek egymás munká­jának megítélésére, a nevelés­re, a kölcsönös bizalom ki- fejlesztésére. Ebből a munká­ból valamennyi kommunistá­nak igen nagy felelősséggel részt kell vállalnia. Erőtelje­sebben kell érvényt szerezni annak a káderpolitikai elv­nek, hogy a vezető munkájá­ról ott döntsenek, ahol a legjobban ismerik. Ebből adó­dik a helyi pártszervek fel­adata, hogy a vezetők mun­káját ellenőrizzék, ha kell, megfelelő elvi politikai bátor­sággal bírálják. A U07otnlc munkájának H veiemil megítélésénél legyen az eddiginél is fonto­sabb mérce, hogy mennyire eredményesen nevelnek után­pótlást. A XII. kongresszus e tekintetben is ráirányította a figyelmet a fiatal, felkészült, energikus személyek vezetővé nevelésére és vezető posztokra állítására. A pártalapszerve- zeteknek jó lehetőségük van arra, hogy megteremtsék a káderutánpótlás alapbázisát. Az alapszervezetek vezetősé­geinek kell felfigyelniük azok­ra a készségekre, képességek­re, emberi erényekre, a ta­nulási szándékokra, amelyek az egyes embereknél ta­pasztalhatók. A jól dolgozó fizikai munkások, művezetők, technikusok köréDÖT válasszák ki azokat, akik megfelelő kép­zéssel vezetővé nevelhetők. Tegyenek javaslatot, legyenek bátrabban kezdeményezőek ebben a munkában. A párt­alapszervezetek feladata, hogy irányító munkájuk során se­gítsék és bontakoztassák ki az eddiginél tartalmasabb ká­dernevelő munkát a tömeg­szervezetekben. Ezt a munkát úgy végezzék, hogy a tömeg­szervezetekből mind több ve­zetésre alkalmas káder ke­rüljön ki. Tartsák tiszteletben a tömegszervezetek önállósá­gát, és a kádernevelő munkát is mindenekelőtt eszmei, po­litikai befolyásolással segít­sék. A soron következő tö­megszervezeti kongresszusok előkészítése jó lehetőséget nyújt a pártalapszervezetek- nek, hogy a szakszervezetek, a KISZ vezető testületéibe nagy tekintélyű párttagokat javasoljanak vezetőknek. Ez­úton is erősítik a párt és a tömegek kapcsolatát. Becsül­jék meg az eddigieknél is jobban a tömegszervezetekben dolgozó vezetők munkáját. Te­kintsék azt teljes értékű párt- munkának. A pártalapszervezetek igen fontos feladata a működési területükön zajló állami sze­mélyzeti munka ellenőrzése és segítése. Ezt a kötelezett­séget a Szervezeti Szabályzat is előírja az alapszervezetek számára. Az állami személy­zeti munkában meghatározták az állami, gazdasági vezetők feladatait, felelősségét. Ezért a pártalapszervezetek azt se­gítsék elő, és ellenőrizzék, hogy a párt ■ káderpolitikája maradéktalanul érvényesül­jön a személyi döntések ese­tében. Elemezzék a területen a káderállomány összetételét, felkészültségét. Azt is, meg­valósul-e a nyílt, őszinte lég­kör a személyzeti munkában. Rendszeresen számoltassák be az állami, gazdasági vezetőket a káderpolitikai elvek gya­korlati végrehajtásáról. Ha­tározzák meg az alapszerveze­tek vezetőségi ülésein a to­vábbi feladatokat. A káder- és személyzeti munkát minden vezetőnek irányító munkája során mint napi feladatot kell végeznie, nem úgy tekinteni, hogy ez valamilyen különálló tevé­kenység. A pártellenőrzés rendszeressége és hatékonysá­ga mérhetően kihat a káder­munka eredményességére. A párt politikájának gyakorlati érvényesítésében a korábbinál bonyolultabb feladatok meg­oldásában még nagyobb fel­adatok hárulnak a káderek­re. Színvonalasabbá és . ,tar' . ______________ tál ma­sa bbá kell tenni a káder- és személyzeti munka pártirá­nyítását és ellenőrzését. Fo­kozni kell a kádermunka tervszerűségét, erősítve an­nak demokratizmusát. To­vább kell növelni a döntések­ben a választott testületek szerepét, felelősségét. Erősíte­ni kell a vezetői munka és magatartás társadalmi ellen­őrzését. A káderpolitikai elvek kö­vetkezetes érvényesítésében a legtöbb feladat az irányító pártszervekre hárul. Felada­tuknak azonban csak akkor tudnak eredményesen eleget tenni, ha rendszeresen segítik és ellenőrzik a pártalapszer­vezetek keretei között folyó kádernevelő munkát. Dr. Arató András, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára ni járművükről. Nem csoda ha a meleg, a virrasztás fel­borzolta az idegeiket. A fülkében szótlanul dol­gozunk. Szabó Erika arca egyre komolyabb, Rab Peter- ne hullámzó hangulatváltozá­sait is nehéz követni. Budai Gabriellának sincs kedve most a tréfálkozásra, Ai idő is cammog. Elfogy a tü slem A legderűsebb, legnyugod- tabo ács Sándor, a íoraiitá- ros. Fáradhatatlanul járja a terepet, tanácsot ad, utasít, kér. Hozzánk is be-benéz, hogy minden rendben van-e. — Jó főnök, csak szigorú — mondja Budai Gabriella.— Mindig tekintettel van min­denre, de megtartja a három lépés távolságot. Vele nem­igen mernék tréfálkozni. Kü­lönben nehéz kihozni a sod­rából. Ezen az éjszakán azonban et is megtörtént. Csak arra lettünk figyelmesek, hogy egy­re hangosabb a vita. Az egyik téesz íoágazatvezetője két nap után reklamált, visszamenő­leg kevesellte a mérést. Még feljelentéssel is fenyegetőzött. Ekkor fogyott el a türelem, s néhány gorombább szó is el­hangzott. Érdekek ütköztek az éjszakában. Mindenki harcolt a valódi vagy vélt igazáért. S ami igaz, igaz: nem mindig irodalmi stílusban, nem min­dig avatatlan fülekhez igazít­va a szót A fülkében ettől a perctől kezdve a csalásokról esett a legtöbb szó. Igaz, már ismer­tük embereinket. Tudtuk, hogy kik azok, akik reklamálnak. Szabó Erika pedig kétszeres gondossággal számította ki a tételeket. Rendszeresen vitá­zott például a nógrádi ZÖLD­ÉRT dejtári telepének fel­vásárlója. Rajtunk követelt két mázsa málnát, végül kide­rült hogy az ő számláján sze­repelt hibásan a tétel, rosszul adták össze. Pedig minden gyümölcsszál­lító — erre többször felhívta Bocsor János a vitázók figyel­mét —, ellenőrizhette a mé­rést. Ha minőségi vitája tá­madt valakinek, akkor az ügyeletet tartó pártatlan ta­nácsi szakértővel egyeztethet­te a dolgokat. A legtöbben mégsem éltek ezzel a lehető­séggel. Kastélyt a kövekből Voltak, akik megkísérelték a lehetetlent, csalással is pró­bálkoztak. — A láda tetejére került a java málna s az aljára pedig a gyenge minőség — mondja Nagy Ágnes meós. — Kevés szerencsével jártak, észrevet­tem. De abból a sok kőből is lassan már kastélyt lehetne építeni, amit a ládákba dug- dosnak, hogy több legyen a súly. Ha észrevesszük, figyel­meztetjük őket, ha nem...? Persze észre kell venni. Nekem is rá kellett szól­nom itt az egyik kedves öreg­úrra — mesélte Bocsor Já­nos: — Ugyan, vegye már le a lábát a mérlegről. A rakoncák alját is meg- meg kell nézni, mert az udva­ron lelhető vaspántok néha a ládák alá vándorolnak. hogy ígv legyen egy kis súlytöbb­let Kevesebb Az energiaárak változása ar­ra késztette a vállalatokat, szövetkezeteket és a lakossá­got, hogy a korábbinál ész­szerűbben használja a villany­áramot, és a fűtőanyagokat. Varga György, az Állami Energetikai és Energiabizton­sági Felügyelet kommunális mérlegosztályának csoportve­zetője elmondta, hogy a la­kosság villamosenergia-fel- használása a múlt évben je­lentősen csökkent s az való­színűleg ebben az évben sem Érdekes volt megfigyelni az Erdei Termék Vállalat váci át­adóit. Űk számla nélkül ér­keztek. Előre soha nem tud­ták mennyi gyümölcsöt adnak át. A számlát, amit mindenki előre leadott, ők csak utólag töltötték ki. Soha nem vitáz­tak. bár a méréseket figyel­ték. Ezután elővették saját blokkjukat, arról töltötték ki a Hűtőháznak átadandó szám­lát. Ök vásárolják fel a kis­termelőktől a gyümölcsöt, készpénzzel fizetnek. Hogyan lehet akkor, hogy mégsem tudták soha pontosan, mennyi árut szállítottak? Átadás után viszont sokáig osztottak-szoroz- tak kint a rámpán. Egy másik esemény is fel­bolygatta az éjszaka rendjét. Három nógrádi kocsikísérő belopakodott a tárolóba, s tizenhárom csomag bélszínro­lót emelt el. Az egyik raktá­ros figyelt fel a lopásra, s a rendészeket hívta. Meg is ta­lálták aZ eldugott árut. Jegy­zőkönyv készült, amelyet a munkahelyükre továbbítottak. Másnap a nógrádi autón az új átadó falubeli dühösen mondogatta. — Évek óta ide­járunk, soha semmi baj nem volt velünk. Ilyen szégyent hozni ránk! A felborult targonca Ezen az éjszakán is megál­lás nélkül írtuk a mérlegelé­si jegyeket. Fogytak a felállí­tott rakoncák. A két éjszaka alatt 20—20 vagon gyümöl­csöt kellett elhelyezni. Ha arra gondolunk, hogy annak idején egy évre összesen 100 —120 vagonnnyit számítottak, bizony alaposan túlteljesítet­ték az eredeti felvásárlási ter­vet. A második este az igazgató is bent járt — holott nappal is jócskán dolgozott. Gyakran ellenőriz máskor is éjszaka. Szerdán, amikor értesült az újabb nagy szállítmányról, katonákat hívott segítségül. Hatvan fiú rakta rendbe nap­pal a ládákat. Azzal aZonban nem számoltak, hogy leme­rülnek az akkumulátorok, s estére alig marad szállítóesz­köz. Pedig ezen az éjszakán is jöttek az autók rendületlenül. A szerveZettség ellenére már a portánál sort kellett áll­niuk. Mi pedig bent a fülkében azon igyekeztünk, mielőbb vé­gezzenek az ácsorgással. Any- nyira összehangoltan dolgoz­tunk már, mintha mindig együtt lettünk volna. Pedig, ha nem szégyeltem volna ki­mutatni a fáradtságomat, bi­zony bedobom a törülközőt. Már enni sem tudtam, csak a kávét ittam, hogy el ne alud­jak. Hajnal felé visZont már én voltam frissebb. A lemerült targoncák hiá­nya sok gondot okozott. De a baj nem jár egyedül. Egyszer­re láttuk, hogy Ács Sándor rohan az egyik tárolóba. Utá­na Kubinyi József, Bocsor János. Felborult egy targon­ca. Az áru tönkrement. A tar­goncás szerencsésen megúszta. A három irányító gyors in­tézkedése után hamarosan zökkenőmentesen haladt to­vább a munka. És ezen a harmadik éjszakán már szin­te észrevétlenül érkezett meg a hajnal. Szalai Mária (Folytatása következik) áram fogy emelkedik. Nem csupán a ta­valyi tarifarendezésnek kö­szönhető ez, hanem a taka­rékosságnak is. Az idei első félév energia­felhasználását hamarosan szá­mítógépeken dolgozzák fel. Pest megyében — az országos tendenciához hasonlóan — nem emelkedik olyan mérték­ben az áramfogyasztás, minta korábbi években. A nyári idő­számítás bevezetése nagy mértékben hozzájárul a fo­gyasztás csökkenéséhez. 4

Next

/
Thumbnails
Contents