Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-09 / 186. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I AZ MSZMP,_PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 186. SZÁM Ára 1.20 forint 1980. AUGUSZTUS 9., SZOMBAT r Ritka Németh Károly fogadta Armand Nicolast Az tarafás vége efőtt Jelest kaptak a gépszemlén Gyár sast sxáratff a hámok Július utolsó hetében kezdték meg az aratást az Alagi Állami Tangazdaságban. A szeszélyes, csapadékos időjárás ugyan némiképp hátráltatta a munkát, de a Dunakeszi környéki homok gyorsan felszáradt, s így a gépek hozzákezdhettek a betakarításhoz. A gazdaságban összesen 472 hektárnyi kenyérgabonát kell levágni, utána kezdődik az 513 hektárnyi mustár aratása. A tangazdaságban a GK— 3-as javítóbúzát termesztik. Naponta ellenőrzik a gabona nedvességtartalmát, amely eddig is elfogadható volt, a kánikula pedig tovább csökkenti. De felkészültek a szárításra is, a váci kerületben korszerű, Bábolna rendszerű szárítóberendezést állítottak fel. Ez olyan nagy kapacitású, hogy bérszárítást is vállalhatnak. Elsőként a fóti Béke Tsz-ből küldtek nagyobb szállítmányt. A gazdaságban már túljutottak a kenyérgabona betakarításának felén, s ha az időjárás továbbra is kedvez, hamarosan befejezik a bú^a aratását. F. Z. A jé kenyér titka S zomszédasszony tyúkjának nagyobb a tojása, s éz akkor is így igaz mindennapjainkban, ha esetleg a tyúkocska nem kapkodja el a dolgot, ritkán tojik, bár meglehet, nagy hanggal tudatja a világgal az eseményt. Mások- ía figyelünk — magunkat mérjük. Jó ez a hasonlit- gatás? Ha jő, ha nem, tesz- szük, vélve, vagy éppen állítva, mi más lehetne a mérce?! Néhány tucat olyan család Van Cegléden, amelyek életmódja közfigyelemnek örvend, amelyekről »zinte pontosan tudja a kíváncsiak tág köre, mikor, hová — s mennyiért! — utaztak, mikor cseréltek gépkocsit — s milyenre —, hogyan házasították ki gyermeküket vagy gyermekeiket, van-e, hol s milyen nyaraló... Érdekes módon e családok között sokféle foglalkozású embert lelünk — orvost és nagy háztájit gondozó termelőszövetkezeti tagot, kisiparost, jogászt, gazdasági vezetőt, s olyan munkást is, akinek szabadalmai hozzák a többletjavakhoz szükséges többletjövedelmet —, tehát nincs semmi alapunk arra, hogy bármelyik foglalkozási csoportra rábökjünk, azt mondva, ők jól élnek. S ahhoz még kevésbé kínálkozik megbízható alapnak a javak bizonyos csoportja, hogy állítsuk, birtokosaiknak megegyezik az életmódja. Mégis, bármennyire nem vág egybe az elvi kívánalmakkal az, ami végbemegy, az említett családok a városban fogyasztási mintaként szolgálnak; ha nekik ez van, akkor nekünk is ez legyen alapon gondolkodnak, és cselekednek sokan. Teszik ezt gyakran úgy, hogy tényleges életmódjuk merőben eltérő a mintában szereplőkétől, mert életmódjuk meghatározó eleme, a munka jellege — a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely — nem hasonlítható össze. Döntő tényezőre bukkantunk! Mivel nem munkát és munkát vetnek egybe azok, akik mintát keresnek és választanak, következtetéseik szinte törvényszerűen válnak torzzá, hamissá, téves lépéseket ösztönzővé. N épfrontbizottsági tagokkal beszélgettünk erről, pontosabban arról, furcsa-e, elgondolkodtató-e a tény, ami szerint a legritkább eset, hogy a különféle népfrontfórumokon akár csak érintsék is az életmód kérdéseit, jellemzőit a városban. Nem jutottunk sokkal előbbre a beszélgetés végeztével sem, mert volt, aki úgy vélte, ilyesmiről egész egyszerűen nem lehet tárgyalni, ez nem téma semmilyen fórumon sem, mások viszont megragadták ott, ahol nem szabad, az életmódot bizonyos javak birtoklásával azonosítva, mondván, ezek a javak az átlagember számára kívánatosak, de nem elérhetőek. S szinte természetes az, ami természetellenes: a munkáról, a megszolgált és meg nem szolgált jövedelmekről még a bizottsági tagok sem tettek említést, akaratlanul is tükrét adva annak, amit a közgondolkodás furcsa torzulásának kell tartanunk, hiszen Cegléd ipari város, V népességének nagyobb része most már az ipar adta kenyérből él, s vélhető, ez az életmódban is egyre erőteljesebben érezteti hatását. Látszatra valóban ritka eset, amikor az életmód szóba kerül a népfrontfórumok valamelyikén a városban, valójában azonban ismétlődően arról beszélnek a résztvevők, hiszen — most legutóbb például a tanácstagi jelölő gyűléseken, amik némelyikén meglepően nagy volt az aktivitás — a lakáshelyzet, a kereskedelmi ellátás színvonala, a közművesítés, a közlekedés, az egészségügy, a kulturális lehetőségek bősége vagy szűkössége mindmind része az életmódnak, mert alkotóeleme az élet- körülményeknek. Ezzel mégis eljutottunk oda, hogy a város lakói — s azon belül bármely család, egyén — nem alakíthatják életmódjukat tetszés szerint. annak vannak korlátái, objektív meghatározói, elsőként a termelőerők helyi szintje, másrészt az ún. infrastruktúra fejlettsége, pontosabban viszonylagos elmaradottsága mind a szükségletekhez, mind az igényekhez mérten. , U * gy téve, mintha cáfolnánk az előbb leírtakat: az adott körülmények ellenére is van választási lehetősége a város lakójának, azaz tetszés szerint alakíthatja életmódját, de annak csak bizonyos részeit. A kettő tehát együtt igaz, az objektív korlátok és a szubjektív választások közös mérlegelése vezethet el a végeredményhez, valakik életmódjának a megítéléséhez. Ez az ítélet azonban soha nem végleges, mert hiszen az életmód folytonosan változik, lévén egyetlen eleme sem stabil. Ha most azzal folytatjuk, hogy a város lakossága 39 500 fő, akkor eléggé pontosan érzékelhetjük, milyen megszámlálhatatlan variációja lehet csak ezen az egyetlen településen belül az életmódnak és a mintáknak. Nem reménytelen vállalkozás ezek szerint bármilyen szemszögből is osztályozni a tapasztalatokat? Az új vonások meg- lelése, a fő jellemzők megmutatása, egyáltalán, az életmód helybeni taglalása azért elengedhetetlen, mert — bármennyire ritka is ma még mindez — társadalmi szükséglet a mintaválasztás befolyásolása, azaz annak rendszeres megkérdezése és megmutatása, az adott lehetőségekkel az egyén miként él. Az adott lehetőségekkel, tesz- szük hangsúlyossá az ismétléssel, mert ceglédi tapasztalat — s általános tapasztalat is —, hogy az emberek döntő része életmódjában csak lehetőségeinek töredékét kamatoztatja! Ami a munkaminőségre époúgy igaz, mintáz egészségügyi, a kulturális környezetre, a szabad idő hasznosítására. Ezért veszélyes szemellenző az. mely csakis az anyagiak birtoklását azonosítja az életmóddal. így tolva téves útra a minták értékelését, s követését, így kisebbítve — akár. egy városban, akár országos méretekben — a lehetséges és az elért egymáshoz viszonyított arányát. Mészáros Ottó Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken a KB székházában fogadta Armand Nicolastl a Martinique-i Kommunista Párt főtitkárát aki az MSZMP KB meghívására tartózkodik hazánkban. A szívélyes elvtársi légkörű megbeszéléseken tájékoztatták egymást pártjaik munkájáról és áttekintették a nemzetközi élet fontosabb eseményeit. Véleményt cseréltek a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom időszerű kérdéseiről és a két párt kapcsolatainak erősítéséről. A gépeket a nagy munka megkezdése előtt alaposan felkészítették, a gépszemléken a karbantartók jelesre vizsgáztak. A betakarításban kilenc kombájn vesz résZt — egy tartalékként — CLAAS dominátor, míg a többi az NDK-ban gyártott E—512-es típus. Az aratás előtt igyekeztek bőséges tartalék-alkatrész készletet összegyűjteni, hogy -gyorsan megjavíthassák a gépeket, ha a szükség úgy kívánja. Emellett az AGROKER-rel is állandó kapcsolatban vannak. Egyelőre jól bírják a kombájnok, mindössze az ékszíjakkal van olykor gond. Suhl megyéből Hazaérkezett a pártmunkásküldöttség Próbán az új liszt Hamarosan raktárba kerül a friss gabona, őrölnek a malmok. A pékségek próbálgatják az új lisztet. Már a legtöbb kenyérgyárban kevert liszttel dolgoznak: fele-fele arányban a tavályi és az idei lisztből készül már a kenyér. — Érdről, Biatorbágyról, Békés megyéből és a budai malomból érkező lisztből jó minőségű, finom kenyeret lehet készíteni — mondja Kaján Pál, a Pilisvörösvári Kenyérgyár üzemvezető-helyettese. Próbaként mindig kevert liszttel dolgozunk, majd fokozatosan térünk át az újra. Ilyenkor, nyáridőben, ugrásszerűen megnő a kenyérfogyasztás, hiszen a pilisi idegenforgalom miatt mintegy 900 kilogrammal többet sütünk a hét végén. Szombatra elérik a rendelések nemegyszer a 17 ezer kilogrammot is. Legkapósabb a gömbölyű alföldi kenyér és az egy kilogrammos burgonyás. A budai hegyekben nyaralókat a budakalászi sütőüzem látja el a hét végén pékáruval. — Az üdülők, kirándulói ellátására a hét végén 500 kilogrammal sütünk többet — tájékoztat Szabó Józsefné üzemvezető. — A hét elején naponta 3 ezer kilogramm kenyeret sütünk, a hét végén négyezret. A budaörsi kenyérgyár kínál pékáruban talán a legtöbbet. Szállít Pátyra, Budaörsre, Zsámbékra, Tökre, Perbálra, Nagykovácsiba, Telkire, Budajenőre. Maksai István sorolja, mi mindent szállítanak: — Négyféle kenyeret gyártunk. Hetente 19 ezer hétszá: kilogramm rozskenyeret, L ezer ötszáz kilogramm alföl dit, ötezer kilogramm burgonyást és 16 ezer kilogramm fehér kenyeret készítünk. Hogy mi a jó kenyér titka? Sokat számít a liszt milyensége, a dagasztás, az állásidő és a jó kemence. Er. K. Tegnap délután hazaérkezett a Pest megyei pártmunkásküldöttség, amely augusztus 4-e óta tartózkodott a Német Demokratikus Köztársaságban, a testvéri Suhl megyében. A delegáció a testvérmegyei pártmunka jelenlegi tapasztalataival, Szép ülő, bővülő iskolák Készülnek a tanévre feladataival ismerkedett. A delegáció vezetőjét, dr. Arató Andrást, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkárát, a küldöttség tagjait: Krasznai Lajost, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagját, az MSZMP Budai Járási Bizottságának első titkárát Jónás Zoltánt, a ráckevei járási pártbizottság első titkárát Komáromi János, a megyei pártbizottság osztályvezetője fogadta a budapesti Ferihegyi repülőtéren. • Hogyan készülnek az iskolanyitásra? — erről érdeklődtünk két járásban. Eddig a budai és ráckevei járásban ugyanis nem volt ritkaság az olyan iskola, ahol 50-en tanultak egy osztályban. Ezjatán valamivel jpbb lesz a helyzet. Szécsi Já'i Szakmai programr fő verseny Megnyílt az erdészkongre szus A fanfárok, majd ezt követően a himnusz hangjai nyitották meg az Országos Er-» dészeti Egyesület idei kongresszusát, illetve a XIII. országos fakitermelő versenyt pénteken délelőtt Gödöllőn. A közgyűlés meghívottal az egyetem aulájában foglalták el helyüket, hogy meghallgassák Király Pál főtitkárnak az egyesület helyzetéről, illetve a jövő feladatairól szóló beszámolóját. Az elnökség tag. jai között volt Tömpe István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Állami Rádió és Televízió Bizottság elnöke, dr. Soós Gábor, MÉM-állam- titkár, Plutzer Miklós, az MSZMP Gödöllő városi párt- bizottságának első titkára és Benedek János, a városi tanács elnökhelyettese. Király Pál, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára beszámolójában hangsúlyozta, hogy a jövőben tovább kell javítani az erdőgazdálkodás technikai feltételeit. Szólt arról, hogy új technológiákat vezetnek be és fejlesztik az oktatási módszereket. Egyebek között megállapította, hogy a felszabadulás óta különösen a szövetkezeti szektorban gyarapodott az egyesület taglétszáma. Az ellenőrző bizottság és a szakbizottságok jelentésének elhangzása után hozzászólások hangzottak el. A közgyűlés megválasztotta az MTESZ (Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetsége) 1981. október 3-i tisztújító ülésének küldötteit Az Országos Erdészeti Egyesület által adományozható legmagasabb kitüntetést, a Bedő Albert-díjat Simon Károly, a szilvásváradi halászmester, dr. Madas András nyugállományú miniszterhelyettes és Zádor Oszkár, a Bu- davidéki Erdő- és Vadgazdaság bajnai erdészetének vezetője kapta meg. A kongresszus, amely egyhangúlag elfogadta az elnök áltál előterjesztett javaslatokat, az erdészhimnusz hangjaival zárult. A pénteki szakmai program keretében a résztvevők megtekintették a gödöllői arborétumot, a fa- kitermelési verseny résztvevői pedig folytatták csütörtökön megkezdett programjukat. Incsőn lóversenyt tartottak. Az eseménysorozat ma ér vé- get. ,• - —j** rási hivatal tervcsoportjánái; főelőadója elmondta, hogy Pá- tyon nyolc tanterem építésével elérték: 50 helyett csupán 26 gyerek lesz átlagosan egy osztályban. Készül a tornaterem és a konyha is, 10 millió 170 ezer forintos költséggel. Szeptember elsejére befejeződik a törökbálinti iskolaépítés első üteme. Itt ugyancsak készül tornaterem és konyha, több mint 9 millió forintért. Piliscsabán 2 millió 800 ezer forintot költenek az iskola három tanteremmel való vítésére. Nagykovácsiban az újNanévben már 4 tanteremmel lesz több s ez 3 millió 700 ezer forintba kerül. Hídvégi Ferenctől, a ráckevei járási hivatal osztályvezetőjétől megtudtuk, hogy Szi- getszentmártonban betonit elemekből építették fel a 250 gyereket befogadó iskolát, 22 millió forintért. Az iskolához tornacsarnok, ebédlő- és műszaki gyakorlótermek is tartoznak. Szigethalmon — 27 millió forintos költséggel — az iskola udvarán húznak föl egy 8 tantermes épületet. Ráckevén az idén elkezdik a 16 termes iskola alapozását, s az építkezés 24 millió forintba kerül. D unavarsányban viszont már a múlt tanév végén birtokba vehették a gyerekek a toldaléképület két új tantermét. A közeljövő terveiből: aDu- naharasztin tavaly átadott 8 tantermes iskolához hamarosan tornatermet és ebédlőt is építenek. Készül a halásztelki 8 osztályos iskola tervdokumentációja. A szigetszentmik- lósi új lakótelep sem marad sokáig iskola nélkül, s itt bölcsőde és óvoda is épül. A közgyűlés résztvevői a beszámolót hallgatják. Képünkön, balról jobbra: dr. Soós Gábor, Tömpe István és Plutzer Miklós Ünnepélyes zászlófelvonással kezdődött meg tegnap délelőtt a kétnapos eseménysorozat Barcza Zsolt felvételei KÖZELET Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte dr. B. H. Sheares elnököt, a Szingapúri Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. Váncsa Jenő, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter pénteken hazaérkezett a Szovjetunióból. Moszkvai tartózkodása során fogadta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB titkára, a Politikai Bizottság póttagja, Zija Nurijev, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettes«, <
