Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-01 / 179. szám

Konzervgyűrű Valkóról G m n LLÖI ina A vácszenllászlói Zöldmező Termelőszövetkezet valköi gu­miüzemében három műszak­ban gyártják a Taurus gyár részére a konzervgyűrűket. Erre az esztendőre is annyit terveztek, mint amennyit ta­valy termeltek: ezerkétszáz tonnát. Képünkön: KnoskaJá- nosné gumitömlőt készít, amit szeletelőgéppel vágnak gyű­rűkké. Kiállításra készülnek Kilencven négyzetméteren A gödöllői búza- és borsó­termelési rendszerben készül­nek az augusztusban tartandó Országos Mezőgazdasági Kiál­lításra. A GBBR mintegy .ki­lencven négyzetméteres pavi­lonjában a látogatók megis­merhetik a zöldborsótermesz­tés technológiáját és gépeit. Képet kaphatnak arról, hogy a termelési rendszer milyen szolgáltatásokat nyújt partne­reinek. Tangazdaság Több tej A gödöllői tangazdaságban az átlagos tehénlétszám 1197 volt az Idei év első felében. Hat hónap alatt 2 millió 709 ezer liter tejet fejtek, 16 szá­zalékkal többet, mint a tava­lyi év hasonló időszakában. A félévi fejési átlag 2 ezer 263 liter volt, ezen belül a Hol- stein-fríz állomány eredmé­nye: 2 ezer 533 literes. Városi moziműsor Szegfű vodkával. Színes, lengyel filmvígjáték. Csak 4 órakor. A férfi, aki szerette a nőket. Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. Kísérőműsoir: Magyar Híradó. Csak 16 éven felülieknek! Előadások kezde­te: 6 és 8 órakor. A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM 1980. AUGUSZTUS 1., PÉNTEK A második félévben Hitelesítés bárom műszakban Elérkeztünk az ötödik öt­éves terv utolsó evének máso­dik felébe. Az Árammérőgyár néhány üzemében arról érdek­lődtünk, milyen volt a terme­lés és a tervteljesítés az első hat hónapban, hogyan alapoz­ták meg tehát az év végi és ezzel az ötéves terv végének eredményeit. Sorra jártuk a gyár fontosabb műhelyeit, üzemrészeit, az alkatrész-kibo­csátástól kezdve egészen az utolsó mozzanatig, amikor a késztermék elhagyhatja a gyá­rat. Kedvező körülmények Első állomásunk a sajtoló­műhely, ahol a rekonstrukciós munkák közepén tartanak, s ezért látszólag nagy a felfor­dulás. Az üzem vezetője, Már­ton István elmondta, hogy minden egyes dolgozójuk át- érezte munkájuk fontosságát, hiszen nekik, alkatrészgyár­tóknak, s ráadásul indító­üzemnek meghatározó a sze­repük a termelésben. Nagyon sok alkatrészt ké­szítettek el terven felül, amit csak úgy tudtak elérni, hogy a kooperációs termékekből az előírtnál kevesebbet gyártot­tak. A második negyedévben nagy volt a hajtás, s gyakori a három műszak; csak így tudták kielégíteni a társüze­mek igényeinek 98 százalé­kát. Lemaradás' az említett kooperációs termékek gyártá­sában fordult elő. Lelassultak a korábbiakhoz képest a rekonstrukciós mun­kák is, aminek legfőbb oka, hogy a betonozásnál be kell tartani az előírt technológiát, s ezért csak bizonyos várako­zási idő elteltével telepíthetik át a gépeket. Szerszámellátási gondjaik nem voltak, nagyon jó együtt­működést alakítottak ki a szerszámkészítő üzemmel, amelynek dolgozói a hibákat azonnal kijavították, s ha új szerszámot állítottak be, fel­hívták a figyelmet arra, hogy mire kell különösen ügyelni. Gépállásuk ennek is köszön­hetően alig volt. Dicséret illeti az itt dolgo­zókat azért is, mert rossz körül­mények között dolgoznak. Hely­zetük azonban rövidesen jobbra fordul, a tmk-sok mindent elkövetnek, hogy az év végé­re befejezzék a rekonstrukciót, aminek eredményeképpen kulturált körülmények között termelhetnek. Javuló minőség Évről évre több műanyag- terméket használnak föl az Árammérőgyárban, s ezzel arányosan nőnek a követelmé­nyek a műanyagüzem kollek­tívájával szemben. Révay Ká­roly megbízott üzemvezető ar­ról tájékoztatott, hogy sikeres első félévük annak is köszön­hető, hogy a társüzemek meg­értették gondjaikat, idejében tájékoztatták őket igényeik­ről, s így jó előre megszervez­hették a munkát. A kooperá­ciós alkatrészeket is jó ütem­ben készítették el, nem hát­ráltatták a testvárgyárak mun­káját. Noha a tervet a szerelésben is teljesítették, itt már több volt a gond. Az engedélyezett­nél háromszor több túlórát használtak fel. Részben azért is nehéz itt megszervezni a munkát, mert sok nő dolgo­zik az üzemben, akinek kis­gyereke van. Egy-egy beteg­ség, s máris megnövekszik a hiányzók száma. Volt olyan nap, hogy hetvenen voltak tá­vol. Ilyenkor felgyülemlik a munka, s nehéz teljesíteni a tervet. László János üzemve­zető mégis arról tájékoztatha­tott. hogy céljukat elérték, amihez hozzájárult az irodák­ból jött segítség is. A próbateremben sem volt könnyű a munka, de amikor rendelkezésre állt a szükséges mennyiségű mérőóra, lendüle­tesen megkezdték a hitelesí­tést, s folyamatos volt a ki­szállítás is. A második ne­gyedévben javult az alkat­Tanult, élt, dolgozott Néhány héttel ezelőtt, ami­kor a Kresz Albert fotómű­vésszel rendezett közös kiállí­tására készült, meglátogatott Reitmayer József. Ültünk há­zam teraszán, amelyet szőlő­lugas zár körül. Munkában megöregedett anyám a pa­rasztasszonyok vendégváró kedvességével és szeretetével bort, meg pogácsát tett az asz­talra. Sokáig beszélgettünk. Anyám félrehúzódott, hallgat­ta szavainkat, s amikor a ven­dég elköszönt, mi ketten ma­radtunk, csendes szóval meg­jegyezte. — öreg barátod bú­csúzni járt nálad. Döbbenten néztem anyámra, s most hal­lottam szavainak igazolását. — 68 éves korában meghalt Reit- mayer József isaszegi fafara­gó népművész. Hirtelen törtek reám a gon­dolatok, felhasadtak bennem egykori Deszélgetések monda­tai, s annyi minden eszembe jutott a távozóról, a somogyi cselédek béresivadékáról, az alázatosságra, szolgaságra kényszerített legénykéről, majd a történelmi igazság­szolgáltatás jóvoltából osztá­lyával együtt felszabadult al­kotó, teremtő emberről. Nem volt ideje, hogy meg­ismerje a művészet által meg­örökített kultúrát. A kultúra gyökereihez fordult hát, a nép­dalok, a népművészet ízlés-, arány- és formakincséhez. Számtalanszor tapasztaltam, hogy nagyon sok ember vá­gyódik a szép után, de szá­mukra ez a vágy kielégítetlen marad. EzekneK az emberek­nek a száméra teremtett Reit- mayer József, Ügy akarta megmutatni a szépet, hogy az őket is megmutassa, és hogy a szépet végül majd maguk­ban is felismerjék. A szép törvényeibe akarta foglalni társai nyomorúságos és sokszor bizony nyers éle­tét. Megmutatni nekik és a vi­lágnak, hogy a robot kénysze­rében, légkörében megma­radt emberben is van szépség, az ő életük témában, érzelmi gazdagságban éppen úgy mű­vészi formanyelvvé fogalmaz­ható, mint egyéb emberi kul­túrák szellemi, érzelmi gond­jai. Reitmayer József egész éle­tét a szegény soron élte le. A körülötte élők legfőbb élet­megnyilvánulása a munka, a testi erőfeszítés, ezért első­sorban a munkában átélt em­beri lényeget ábrázolta, farag­ta. Erőfeszítések és természe­tes derű — ez volt Reitmayer József művészete, amelyben az elviselt élet emlékei, él­ményei, szenvedések és láza­dások kiegyensúlyozódnak, és csak egyetlen visszatekintő merengés lesz az ember vála­sza mindenre — éltünk. Meghatódottsággal és a mű­vészt illető csodálattal lehet csak számba venni munkássá­gának remekeit, ezt a nem mindennapi emoeri es művé­szi teljesitmenyt. Nem tanul­hatott akadémiákon, hiszen amikor ő nőtt, csak kanász- naK termett a somogyi paraszt, nem járhatott híres mesterek kurzusaira, de tanult, élt, dol­gozott egész életében: szántó­földeken, erdei favágók, ura­dalmi béresek, kőfejtők, nap­számosok, szántó-vetők kö­zött. Itt tanulta legyőzni a kímé­letlen ellenállású anyag tör­vényeit, keres te a munka meg­próbáltatásai közt élő ember­ben a harmóniát, szemében a szépet, az értelmet, a lel­ket. Kiemelte a robot évszáza­dos folyamatából erőfeszíté­seik egy-egy mozdulatát. Újon­nan felfedezett törvényű for­mák szép kényszerébe fegyel­mezte a földhöz-röghöz kötött ember annyi világformáló mozdulását. Megírtam egyszer, hogy kör­tefára lenne szüksége, s hal­lottam a hírt, erdei munkások vittek számára farönköt. Reit­mayer Józsefet ekkor már gyógyíthatatlan betegség sor­vasztotta. — Faragjon belőle valami szépet — biztatta kér­ges kezű társa, olyat, amilyet csak maga tud. maga, aki egy semmit jelentő fából, amit más csak tűzre dobna, sokat érő kincset képes teremteni. Ezzel az elismeréssel örökre távozott Reitmayer József. Nem is kaphatott volna iga- zabb kitüntetést, fénylőbben csillogó dicséretet. F. M. részgyártók és szerelők tevé­kenysége, jó minőségben és ütemben szállították, ami je­lentősen segítette a próbater­miek munkáját. Sikeres első félév A hitelesítésnél már régóta gépi adatfeldolgozást alkal­maznak. A nagy igénybevé­tel miatt azonban a számító­gép gyakrabban hibásodik meg. Ilyenkor természetesen áll a termelés, nincs készter­mék, torlódások keletkeznek az automatikus hitelesítő so­rokon. Júniusban a hőmér­séklet még elég magas volt, valószínűleg ezért is volt több hiba. A torlódások megszün­tetésére három műszakban hagyományosan hitelesítettek. Mindent egybevetve sikeres első félévet zártak az Áram- mérőgyárban, pótolták azt a lemaradást is, ami a gyengébb év eleji indítás miatt keletke­zett, s ez a lendületes munka alapja lehet az év végi ered­ményes tervteljesítésnek. F. G. — Hatezer hízott sertést ér­tékesített az első félévben a gödöllői tangazdaság, ahol — a legutóbbi adatok szerint — egy kilogramm sertéshús elő­állításához 3,63 kilogramm abrakot használtak fel. Ferromechanika Szék, heverőkeret, darufülke Az aszódi Ferromechanika Ipari Szövetkezet az idei esz­tendőre 124,5 millió forint ár­bevételt tervezett. Ennek tel­jesítését mintegy huszonöt százalékban a lakatos üzem- részlegtől várják, ahol szóló és iker telefonfülkéket, ez év elejétől kezdve pedig a Ma­gyar Hajó- és Darugyár szá­mára komplett darufülkéket készítenek. Ez utóbbiból tizennyolcat szándékoznak előállítani, s mivel a kezdeti nehézségek után a sorozatgyártás üteme elérte a kívánatos szintet, cél­jukat minden bizonnyal el­érik. Ä sajtolóüzemtől 28 mil­lió forint bevételt várnak, kétmillióval kevesebbet, mint a lakatos részlegtől. Harmadik helyen az elektromos üzem­rész áll 24,5 millió forinttal. Vasipari termékeik között van néhány (különös figyelmet érdemlő. A Pannónia ’80 vásá­ron mükroforrasztó készülé­ket, mini laborasztalt és fes­tékszórót mutattak be, az utóbbit; második díjjal jutal­mazta a bíráló bizottság. Az elektronikai egység dolgozói is j létesítését is. olyan termékkel rukkolnak I elő az idén, amely országos érdeklődésre tarthat számot; most készítik elő a gázszi­várgást jelző műszer sorozat- gyártását. A több mint kilencmillió forint bevételt hozó asztalos részleg termékei a hazai piac mellett külföldre is eljutnak. Exportra főleg székeket ké­szítenek, az egri A,gria Bú­torgyár részére pedig heverők- höz és fotelekhez keretet. Eb­ben az évben új megrendelő­jük is van, a Szovjetunió, ahová laboratóriumi bútoro­kat szállítanak. A Ferromechanika szolgál- tatóházat is tart fenn, amely­nek fejlesztésére az idén több millió forintot fordítanak. Ed­dig két szárítógép érkezett meg, a közeljövőben pedig egy vegytisztító, két mosó-csavaró és vasalógép üzembe helyezé­se révén tudják majd az ed­digieknél színvonalasabban kielégíteni a lakosság igényeit. A fejlesztés lehetővé teszi — jelenleg tizenhárom helyen van — új begyűjtő állomások B. M. Szárítják a kenyérnek valót Erősen gyomosodik a gabona a kartali Petőfi Termelőszö­vetkezetben, ezért a szemek magas nedvességtartalma elle­nére folyamatosan vágják a vérségi határban a kenyérnek valót. A kicsépelt szemek a bagi szárítóba kerülnek, ahol 12 óra alatt 6 vagon búzát szárítanak. Barcza Zsolt {elvétele A nagycsarnokban olcsóbb Megy a zöldség vándorútra Február végén, Budapesten élő ismerős házaspár látoga­tott meg. A MátráDól igyekez­tek haza, de útjukat megszakí­tották, s a régi diákévekben kötődött barátság jogán beug­rottak hozzánk néhány baráti szóra. Gyorsan teltek a per­cek, s feleségemnek nem kel­lett erőszakoskodnia, hogy a pillanatok alatt elkészített szendvicsek gazdára leljenek. Az apró szelet kenyerekre egy-egy harmadba vágott pi­rosló retek is jutott. A vendé­gek egymásra néztek, aztán reánk, majd irigységgel a hangjukban megjegyezték: — De szerencsések vagytok, hogy itt éltek, falun, ez az élet sok­kal könnyebb. Hamarabb ke­rül az asztalotokra minden, amit a kert ad, mint a pesti ember asztalára. — Nem mondtuk el, hogy előző nap Pesten jártam, s a Dimitrov téri nagycsarnokból hoztam a gyerekeknek a ret­ket, mert ilyenkor, tél végén, kell a vitamint adó zöldség. Elmentek hát vendégeink a tévhittel, hogy könnyű azok­nak, akik falun élnek. Langyos eső fele­na­A történet már-már désoe merült, amikor pókban ismét Budapestre szó­lított hivatalos elfoglaltságom. Feleségem kikísért a kapuba, s a lelkemre kötötte: — Hoz­zál néhány szép paprikát! — A paprikát a Lenin körúti Ál­lami Gazdaságok Mintaboltjá­ban megvásároltam, ahol a paprikahegy tetejébe szúrt táblán olvasható volt az ár: egy kiló 38 forint. — Hát eny- nyi — mondtam magamban —, meglehetősen borsos, de mit tehetünk, késik a nyár Nem langyos eső, hanem őszi zápor áztatta június végén a határt, s a nyári hónapokban fölöttünk ragyogó nannak is foga van, akár a januári Pál- fo> dűlőkor. Másnap reggel itthon kellett 1 az üzletbe mennem. Néhány paprika a pult elé helyezett kosárban. Rajta az árcédula. Kilója 47 forint. A boltvezető érdeklődésemre elmondta, nem tehet róla. Elhittem a szavait. — Ma kapunk új árut — tette hozzá —. az már biztosan ol­csóbb lesz. — Elhittem a sza­vait. Két nap múltán még min­dig azt az árcédulát láttam, s akkor eszembe jutottak fővá­rosi barátaim. — De szeren­csések vagytok, hogy itt éltek, falun. Elkezdtem önmagám­nak kérdéseket feltenni. — Hogyan lesz a hévízgyörki, ba­gi, galgahévízi, túrái fóliák alatt termelt paprika itt, a Galga mentén drágább, mint Budapesten? A Galga mentén Egyik barátom a következő­ket mondta el: — A télen to­jást vásároltam a harmadik szomszédomtól. Darabja két forint 50 fillér. Két nappal ké­sőbb a budapesti piacon, a Le­hel téren egy forint 60 fillé­rért vettem a tojást. Elmond­tam a szomszédnak. Moso­lyogva vigasztalt. — Azért j Pestre kellett utaznia. Számít­sa hozzá az útiköltséget, s mindjárt drágább a tojás an­nál, ahogyan én adtam. Miért írok ezekről? — A Szabad Fold július 13-i szá­mában Cecei paprika: legenda és közgazdaság círhmel jelent meg írás, abban olvastam: „Siófok, kemping. Zöldért- pavilon. A paprika kilója 60 forint, a minőség elég silány. A város közepén, a csarnok­ban nemcsak a Zöldker, a hi­vatásos maszek is 60-ért me­ri, de nála sokkal jobb a mi­nőség. Egy őstermelőt talá­lok, a Galga völgyéből jött utánfutóval. Szinte beszél az áruja, olyan szép. de ő darab­számra adja, ötért”. Ez a Galga menti termelő itthon sem akarja alább adni. mint ahogyan adja Siófokon. Talán annyiban igaza is van, hogy. ha az útiköltséget felszá­moltatná velem, aki a fólia­sátra előtt vásárolok, akkor még többe is kerülhetne az áruja. Csakhogy nem én uta­zom, hanem ő utaztatja az áruját! Szerencsés dolog Ezért akaratlanul tolaksza­nak toliam alá a kérdések: Ki és hogyan alakítja, vagy alakíthatja az árakat? Félre­értés ne essék! Nem a tisztes­séges haszonról, nem a fáradt­ságot nem ismerő, erőt, egész­séget nem kímélő, szinte ön­sanyargató munka ellenérté­kéről van szó, sokkal inkább arról, hogy jó volna, ha való­ban szerencsés dolog lenne itt, a falun lakni, ahol terem a gyümölcs, a zöldség, ahol mindezt felvásárolják, ahon­nan roskadozó terhekkel, nyög­ve indulnak este tíz óra után a teherautók, kora hajnalban meg a személygépkocsik. Városi kispályások Elkészültek a nevezési lapok A vakáció ugyan még tart, de az intéző bizottság már dol­gozik, s így már azt is tudjuk, hogy a városi kispályás labda­rúgó-bajnokság augusztus má­sodik felében kezdődik. Elké­szítették a nevezési lapokat, amelyeket augusztus 13-ig kell beadni a sportfelügyelőségen a nevezési díj befizetéséről szóló csekkel egvütt. Az idénynyitó szövetségi összejövetel augusz­tus 14-én délután 5 órakor lesz a szokott helyen. Ekkor sor­solják a csapatokat képvise­lőik jelenlétében. ISSN 0133 — 19$? (GBdöliai Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents