Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-08 / 185. szám
A Minisztertanács ülése A kormány tájékoztatási hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Marjai József, a kormány elnökhelyettese jelentést tett a magyar—iraki gazdasági együttműködési állandó vegyes bizottság üléséről. A jelentést a kormány jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Jean Francois-Poncet-nak, a Francia Köztársaság külügyminiszterének hazánkban tett hivatalos látogatásáról szóló beszámolót. Áttekintette a Minisztertanács a Tisza-völgyi ár- és belvíz elleni védekezés helyzetét. Megállapította, hogy a természeti csapás — a szervezett és eredményes védekezés ellenére is — károkat okozott. Az időjárás javulása ugyan némiképp könnyíti a védekezés munkáját, de további nagy erőfeszítések szükségesek az ár- és belvizek visszaszorításához, majd pedig a helyreállítási munkákhoz. A kormány őszinte elismerését fejezte ki a védekezésben jó összhangban együttműködő állami és egyéb szerveknek az odaadó, fegyelmezett munkáért. Elismerés illeti a veszélybe került körzetek lakosságát példás és fegyelmezett helytállásukért. Külön köszönetét mondott a kormány az országszerte sokféle formában megnyilvánuló teríniakarásért, önzetlen társaAz év derekán S ok évtizedes, a gyakorlatban igazolódott tapasztalait, hogy a gazdálkodás első félévi adatai, kiegészítve egyéb információkkal — például az ipar rendelésállományával, a pénzügyi helyzet jellemzőivel, a mezőgazdasági termésprognózisokkal — a gazdasági folyamatok második félévi alakulását is előrevetítik, lehetővé teszik, hogy a népgazdasági terv megvalósulására, a teljesítés mértékére következtessünk. Az első félévi gazdálkodásit két tendencia érvényesülése jellemezte. A pozitív irányú abban nyilvánult meg, hogy a terv első számú gazdaságpolitikai célja, a külgazdasági egyensúly javítása hónapról hónapra s a félév egészében a tervezettnél is kedvezőbben alakult. Megtörtént az, amire rég volt példa: egy rövid időszakon belül— az 1. negyedévben — szerény mértékű, inkább csak jelképes, aktívum is létrejött a nem rubel elszámolású kereskedelem egyenlegében. Ez ugyan a későbbiek során eltűnt, de a június 30-i mérleghelyzet is sokkalta jobb a reméltnél és a tervezettnél, a passzívum mértéke, összege rendkívül alacsony. Van azonban ennek a kedvező mérleghelyzetnek, a ■ külgazdasági egyensúly javításában elért eredménynek egy olyan negatív vonása is, amelyet más körülmények között hajlandók lennénk „szépséghibának” tekinteni, jelen esetben azonban nem, mert a belgazdasági folyamatokhoz kapcsolódik. Az idei népgazdasági terv a külgazdasági egyensúly javítását arra építi, hogy a nem rubel elszámolású import néhány százalékkal csökken, a kivitelé pedig igen erőteljesen, legalább 10— 11 százalékkal növekszik. Az első félévi egyenleg- helyzetre ezek az összetevők a tervezettől eltérően hatottak, a kivitel kisebb mértékben emelkedett, míg a behozatal nagyobb mértékben csökkent. Márpedig nyilvánvaló, hogy az egyensúlyi helyzet biztonságosan és folyamatosan ' csak az export dinamikus növelésével javítható. Az első félévi gazdálkodás negatív jellegű tendenciája, a belgazdasági folyamatokban, a termelésben mutatkozott. Az építőipari termelés kisebb mértékű csökkenése még összhangban van a tervvel, amely ezt a beruházások mérséklésével párhuzamosan számításba vette, előirányozta. Az ipari termelés csökkenése viszont a tervvel ellentétes jelenség, mert . a tavalyinál valamivel alacsonyabb belső felhasználás közepette a külgazdasági egyensúly javítása mindenképpen megkívánja az ivari termelés növelését. Az objektív szemléletű értékelés alig-alig talál olvan támpontokat, tényeket, amelyek segítségével a házai gazdasági életben eddig nem tanasztalt jelenséget elfogadhatóan értelmezhetné. Az ipar évkezB det! rendelésállománya ugyan már problémákat és gondokat jelzett, egyebek között azt, hogy a rendelésállomány nem elegendő a termelés tervezett növeléséhez. Az első félévben leginkább az tűnt szembe, hogy az ipar átlagánál mindig erőteljesebben fejlődő ágazatok — például a gépipar, a vegyipar — termelése is visszaesett, míg az e tekintetben kevésbé „élenjáró” ágazatok —például építőanyagipar, textil- ruházati ipar, élelmiszeripar — állóképesebbeknek bizonyultak. ár az ipari termelés stagnálását a tervezettnél alacsonyabb exportnövekedési dinamika is magyarázhatja — tehát az, hogy a szabad kapacitásokat nem sikerült exportra konvertálni, felhasználni — úgy tűnik, hogy a termelésben tükröződő ipari magatartásnak mélyebben rejlő okai is lehetnek. Gondoljunk csak arra, mennyi mindent tételeztünk fel, „vártunk el” egyrészt a szabályozóváltozásoktól, másrészt az új árrendszertől, a külkereskedelmi árakhoz igazodó árképzéstől. A szabályozóváltozásokhoz való alkalmazkodásban már van némi gyakorlata az iparnak, a gazdaságirányításnak pedig abban, hogy a várható hatásokat felmérje, kiszámítsa. A január elsejei módosításokhoz ezúttal a termelői árrendszer gyökeres, változása, új alapokra való helyezése és új ármechanizmus társult. Feltételezhető, de még neun bizonyítható, hogy az ipar termelési és értékesítési magatartását, gazdálkodását részben már az „elvárt” hatások alakították. (Az a tény, hogy az alapanyagtermelő iparokban javult á jövedelmezőség, a feldolgozó iparokban pedig az élelmiszeripar kivételével csökkent, a legnagyobb mértékben éppen a gépiparban és a vegyiparban. Nincs viszont ma még adat arra vonatkozóan, hogy az azonos ágazaton belüli jövedelemkülönbségek az egyes vállalatok magatartását, termelését miképpen befolyásolják.) z elmondottakból kiolvasható, hogy az ipari termelés alakulását s főként annak okait nem tudjuk tényekre, bizonyítékokra támaszkodva megítélni, minősíteni. Ami bizonyos, az viszont nem megnyugtató: az ipari termelés előreláthatóan éves szinten sem követi, közelíti meg a tervelőirányzatot, következésképpen az előirányzott idei gazdaságnövekedés sem valósul meg. E tekintetben csak a mezőgazdaság ■ teljesítménye javíthatja a kilátásokat, de semmiképpen nem ellensúlyozhatja. pótolhatja az ipar tervtől való elmaradását. Az is valószínűsíthető, hogy a mezőgazdaság jó terméseredménye az év derekán a kedvező külgazdasági egyenleshelyzet fenntartásához, javításához is tevőlegesen hozzájárulhat. Garamvölgyi István A dalmi segítőkészségért. Az illetékes szerveknek azt a feladatot adta, hogy gondoskodjanak a károk felméréséről, valamint a kárt szenvedettek megsegítéséről. A kormány tájékozódott a kalászos gabona betakarításának helyzetéről. Megállapította, hogy a kedvezőtlen időjárási viszonyok között megindult aratási munkák szervezetten és jó ütemben haladnak. A megyék öntevékeny együttműködése, a mezőgazdasági üzemek kölcsönös segítségnyújtása, különösen az ár- és belvízsújtotta gazdaságok segítése jelentősen hozzájárul a veszteségek mérsékléséhez, a munkák eredményességéhez. A baráti összefogás jó példája az immár hagyó' mányos, kölcsöncsen előnyös együttműködés a szlovákiai gazdaságokkal. A kormány kifejezte meggyőződését, hogy a dolgozó kollektívák az eddigiekhez hasonló összefogással, szervezettséggel sikeresen fejezik be a gabona betakarítását. A Minisztertanács a Tudó mányos Minősítő Bizottság elnökét, titkárát és tagjait megbízatásuk lejártával, 1980. augusztus 31-ével — eredményes munkájuk elismerése mellett — felmentette tisztségükből, szeptember 1-i hatállyal kinevezte a bizottság új tisztségviselőit és tagjait. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! I AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS,LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 185. SZÄM Ára 1.20 forint 1980. AUGUSZTUS 8., PÉNTEK Jeiemíés a msgyháim járásból! Magtárban van a búza java Mint arról már lapunkban korábban beszámoltunk, me- gyeszerte felgyorsultak az aratási munkák, különösen az utóbbi napokban megérkezett nyári kánikula kedvez a búza betakarításának. Jó ütemben halad az aratás a megye mezőgazdasági jellegű járásában, a nagykátaiban is. Majoros Andrástól, az MSZMP Nagykátai Járási Bizottságának reszortvezetőjétől kapott tájékoztató szerint a térségben már 10 ezer hektáron vágták le tegnap estig a kenyérnekvalót. Vagyis, a területnek több mint 85 százalékáról került a búza biztonságos helyre. A farmosi Tápiódési szerződésben szerepel, a hosszú távú együttműködés első lépéseként a gyár egy évre ingyenesen kipróbálásra a szövetkezetnek kölcsönözte az egyik D—750.54-es típusú tejszállító tehergépkocsiját, melyet a jövőben a szövetkezet tehenészeti és gépészeti szakemberei vetnek alá üzemi próbának. A jövőben a mostani együttműködés eredményeit is felhasználva más területekre is kibővítik a kooperációt. SzoeMisffa szerződés Vizsgázik a tejesautó Csepel Autó — Petőfi Tsz Á- , ’ ■ Többször is adtunk már hírt olyan nagyvállalati panaszokról, hogy kevés az: együttműködésre felkészült, alkalmas, megbízható középüzem. Közéjük sorolták nemegyszer a termelőszövetkezeteket is, mondván, azok gyakorta csak a napi hasznot keresik, s nem képesek hosszú távon is gondolkodni. Ugyanez fordítva is igaz!: a téeszek azt vetették a nagyvállalatok vezetőinek szemére, hogy nem veszik komolyan a kisebb partnert, visz- szaélnek a monopolhelyzettel. Hogy ez nem törvényszerű, arra bizonyíték az a tegnap megkötött együttműködési szerződés, melyet a Csepel Autógyár és a dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezet vezetői, dr. Novák Béla vezérigazgató, dr. Tressser Pál elnök és a két pártbizottság titkárai írtak alá. A kölcsönösen előnyös kooperáció alapja a következő: a Petőfi Tsz a megye egyik legnagyobb, s legkorszerűbb tehenészetével rendelkező tejtermelő gazdasága. A Csepel Autógyár régi hagyományaihoz híven speciális tehergépkocsik, így például tejszállító járművek fejlesztéséhez, illetve gyártásához kezdett hozzá. Ahhoz azonban, hogy a konstrukcióról végleges képet nyerhessenek, megtalálják az esetleges rejtett hibákat, illetve később a gyártmányt tovább fejleszthessék, a jármű kipróbálására is szükség van. Ezért ahogyan az a tagnap aláírt szocialista együttműkömente Tsz-ben és a tápiószöl- lősi Üjbarázda Tsz-ben pedig már az utolsó hektáron is végeztek e nagyon fontos nyári munkával és most a szomszédos termelőszövetkezetekben segítenek arató-cséplő gépeik. A farmosi kombájnosok a tóalmást Lenin Tsz-ben, a nagykátai Magyar—Koreai Barátság Tsz-ben. A tápiószöllősiek pedig a szentmártonkátai Kossuth Tsz-ben vesznek részt a betakarításban. A hét végén egyébként a járás valamennyi gazdaságában véget ér a búza aratása. Zökkenőmentesen halad a betakarított szemtermés átvétele is. Jelentős mértékben enyhítette a járás gondjait a nemrégiben elkészült új szükségtározó. A Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat 300 vago- nos ideiglenes magtárába már hordják a szemet és rövidesen elkészül egy ehhez hasonló nagyságú másik tározó is. A gabonaátvétel folyamatossága természetesen a jó szervezésnek is köszönhető. A nagykátai járásban ez ideig a szerződött mennyiségnek mintegy 60 százalékát adták át a gazdaságok a gabonaforgalmi vállalatnak. A búza termésátlaga kereken 20 mázsával haladja meg a tavalyi hektáronkénti hozamokat. Megkezdődött a szabadföldi termesztésű paradicsom szedése is, a betakarított zöldségMinél kisebb szemvesateség nélkül. félét a Pest megyei Zöldért Vállalat vásárolja fel és értékesíti részben a helyi, részben a budapesti piacokon. A legnagyobb tételek a járás három zöldségtermesztő bázisgazdaságából, a farmosi Tápiómente Tsz-ből, a tóalmási Lenin Tsz- ből és a tápiószentmártoni Aranyszarvas Tsz-ből érkeznek. V. B. Máit & termelékenység Nem látványos beruházások Kis csapat a ceglédi járási építőké, összesen 210-en vannak. Ha többen volnának, akkor is lenne elegendő dolguk: a szövetkezettől sokat vár a város és a járás egyaránt. Mindezt Szabó Béla elnök mondja el, amint féléves eredményeikről és idei hátralevő tennivalóikról kérdezem. — Az egy főre jutó termelési érték idén 11 százalékkal nőtt a tavalyihoz viszonyítva, ez tisztességes teljesítmény — állapítja meg. — Ennek ellenére sem értük el a tervezett termelési értéket, 16 millió forintot könyvelhettünk el a mérlegben. Az is igaz, rendszerint a második félév a haj- rásabb időszak az építőiparTanácsháza Budaörsön Kitti A Mezépszer kivitelezésében épül Budaörsön a tanácsháza. Jelenleg a háromszintes épület falazási munkálatai folynak. Halmágyi Péter felvétele ban. Gondoljunk csak az idei különösen hosszúra nyúlt télre. Határidőre sikerült átadni — márciusban — a ceglédi posta 21 millió forintos költséggel létesített központi járműtelepét. Folytatódott a helyi Kossuth gimnázium belső felújítása is, szeptemberben megkezdődhet a tanítás. A külső tatarozás majd a következő időszak feladata lesz még. Jó ütemben készül Abonyban egy épület, amelynek földszintjén az OTP-fiók lesz, a felső szinten pedig 15 család jut korszerű, kényelmes lakáshoz. Itt sem lesz akadálya a tervezett, december 20-i befejezésnek. — Átállásra kényszerülünk lassan mi is. Kevesebb nagy, látványos beruházást létesíthetünk — mondja az elnök, r— Kivétel a ceglédi 2-es szolgáltatóház, ennek is megkezdjük hamarosan a kivitelezését. Július elsején láttak embereink a városi tanácsház felújításához, várhatóan ez is több millió forintos bevételt jelent a szövetkezetnek. És még mindig a városban maradva: tár-, gyalunk a Május 1. Ruhagyár részlegével. Szeretnék, ha elvállalnánk egy üzemcsarnokuk bővítését. Energiánkkal igyekszünk jól gazdálkodni, a munkaerő korábbinál szervezettebb mozgatásával, elvállalhattuk Törteién egy ABC- élelmiszeráruház műköves munkáit is. S hogy mit jelent az átállás a járási építőipari szövetkezet életében? Felkészülnek arra. hogy a következő években egyre inkább a fenntartási, a felújítási munkák felé tolódik az igény. Legfeljebb 15—20 lakásos épületekre számíthatnak csak a jövőben. Nem véletlen tehát, hogy az eddiginél több fémállványzatot és ügyes kisgépeket szereznek be a fejlesztési keretükből. Legnagyobb idei beruházásuk a vakológépen kívül egy nagy teljesítményű KCR—3000-es önrakodó gép. — Alaptevékenységünk mellett említésre méltó a lakossági szolgáltatás is, ez főként lakáskarbantartás — folytatja a tájékoztatást Szabó Béla. — Az első félévben a tavalyinál 67 százalékkal több ilyen jellegű munkát végeztünk, amellett, hogy közületektől is vállaltunk, különféle, a szövetkezet profiljába tartozó szolgáltatásokai. A sok kicsi sokra megy elvet vallják a ceglédiek. Gondos szervezéssel fokozatosan fejlesztik a vasipari tevékenységüket is: idén több mint 3 millió forint értékű fémszerkezetet gyártottak — vendéglátóipari hűtőpultokhoz — és acél nyílászárókat — a Középület Építő Vállalatnak. D. Gy. KOZELET Marjai József miniszterelnök-helyettes, illetve Hasszán Ali, az Iraki Köztársaság kereskedelmi minisztere, a forradalmi parancsnokság tanácsának tagja, a magyar—iraki gazdasági együttműködési állandó vegyes bizottság társelnökei, küldöttség élén augusztus 3-a és 6-a között Budapesten tárgyaltak. A tárgyalások eredményeiről jegyzőkönyvet írtak alá. Az iraki küldöttség csütörtökön elutazott Budapestről.
