Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-07 / 184. szám

1980. AUGUSZTUS 7., CSÜTÖRTÖK 7 TABONTAS Várjuk leveleiket, címünk? Pest megyei Hírlap Budapest, Pf. 311. - 1446 Tévedés Néhány hete a Pest me­gyei Hírlapban Rigók a kert­bem címmel megjelent egy írás, melyben arról olvashat­tunk, hogy egy szentendrei hétvégi ház kertjébe rend­szeresen berepülnek a sárga­rigók és felszedik az ott el­vetett fűmagot Ezzel kapcso- látban három tévedésre hív­nám fel a figyelmet: a cikk szerint a madarak április ele­je óta pusztítanak, márpedig a sárgarigók csak április vé­gén vagy május elején érkez­nek vissza téli szállásukról. Másodszor: a sárgarigó mag­vakat egyáltalán nem fo­gyaszt, táplálékát rovarok és különféle gyümölcsök alkot­ják (a magvakat meg sem tud­ná emészteni), a harmadik tévedés, hogy ez a madár a legritkább esetben száll le a földre, ugyanis rövidek a lá­bai és ezért a földön tehetet­len. Természetesen nem kell szentté avatni a sárgarigót, hi­szen okoznak kellemetlensége­ket a kerttulajdonosoknak, de ebben az esetben semmikép­pen sem lehettek ők a tette­sek. Valószínűleg citromsár­mányok szedhették fel a fű­magot, ezeket a madarakat pe­dig papírcsíkok segítségével távol lehet tartani a magvak­kal bevetett területtől. Ugyancsak a Pest megyei Hírlapban fedeztem fel egy másik tévedést. A Rigófüttyre ébred című portré bemutat egy pedagógust, aki tanulói­val mesterséges fészekodúkat készített, majd a gödöllői Er­zsébet parkban helyezték el azokat. Nagyra kell becsül­nünk mindenkit, aki szereti és védi a madarakat, s életüket fészekodúk elhelyezésével te­szi könnyebbé és biztonságo­sabbá, azt azonban nem árt tudnunk, hogy a rigó nem odúlakó. A mesterséges fészek­be miniden bizonnyal más madarak költöztek be — ettől függetlenül természetesen nö­vekedhetett a rigók száma is, de ez semmiképp sem a fé­szekodúk elhelyezésének kö­szönhető. Urban Sándor Tahi Felvásárlás Sokszor az az érzésem, hogy a Nagykőrös és Vidéke Áfész felvásárlási osztálya annak örülne, ha a kisterme­lők nem adnák le termésüket. Pár évvel. ezelőtt fólia alatt termesztett szamócára kötöt­tem szerződést, de mivel lé­nyegesen több termett, sem a felvásárlási osztály, sem a ki­jelölt boltok nem tudták a folyamatos átvételt biztosítani, ezért kénytelen voltam más módon értékesíteni: .jött a kiskereskedő és a helyszínről elszállította. Ebben az évben tíz mázsa szamócára kötöttem szerző­dést. Már legalább két hete szállította tőlem a földiepret a kiskereskedő, de az áfész még nem tudott mondani semmi biztosat, sem azt, hogy mikor kezdhetek szállítani, sem pe­(\ mTs tfjf tctt, úgynevezett biztosított írnál kevesebbet nem kaphat a kister­melő. Az áfész mindazoknak, akikkel fóliás termésre kötött szerződést, 40 százalékos kedvezménnyel ad el fóliát. Cserébe elvárja, hogy a termelő elsősorban az áfésszel szembeni kötelezettségét teljesítse, és többlcittermését is — ha lehet — az áfészen keresztül értékesítse. Szoko/yá tó! Szokolyáig L énárt Lajos 1916. június 18-án született Szoko- lyán egy földmű­ves család nyolc gyermeke közül a legfiatalabb. Édes­apja korai halála miatt már 12 éves korában munká­ba állt, a helyi kőbányában he­lyezkedett el, kő­vágóként dolgo­zott 1940-ig, ami­kor a bányát le­állították. A fel- szabadulásig egy másik szokolyai bányában dolgo­zott, végigélte mindazokat a megaláztatásokat, amelyeket ez a kor egy nincste­len számára tar­togatott. 1940-ben megnősült, há­rom gyermeke született: egy fiú és két lány. A felszabadu­lás után párt­munkás volt, el is hagyta Szo- kolyát, évekig másutt dolgozott, megfordult az ország több ré­szén. Odaadással, lelkiismeretesen végezte el, amit vállalt, ám a megfeszített mun­ka, a rendszerte­len táplálkozás megviselte egész­ségét. Kórházba került, majd sza­natóriumba, végül családostul vissza­költözött szülő­falujába. Az ellenforra­dalom után, 1957- ben Szokolyán megválasztották párttitkárnak, 1958-ban tanács­tag lett — azóta minden alkalom­mal újraválaszt­ják. Ideiglenesen elnöke volt a he­lyi termelőszö­vetkezetnek, utá­na is részt vett a gazdaság munká­jában, mint az ellenőrző bizott­ság tagja. Lapunk. előd­jével már az öt­venes évek ele­jén is levelezett, utána évtizede­kig nem jelentke­zett, de nemrég ismét felvette ve­lünk a kapcsola­tot: írt az avas mákról, de nem­csak a rossz pél­dát tűzi tolla he­gyére, hanem a jóról is rendsze­resen tudósít Be­számolt a tanács­választásokról, a község lakóinak társadalmi mun­ka-eredményei­ről. Szokolyáról in­dult el Lénárt La­jos, s a másutt töltött hasznos munkás évek után visszatért oda. Nyugdíjas, de a község életében ma is fontos a köztisz­álló ta- s a köz- védelmé- de aktív szerepe: teletben nácstag, vagyon nek régi, mindmáig harcosa. Válaszol az illetékes Időszakos módosítás a terelő úton nem annak meg az ideiglenesen itt közlekedő autóbuszok. A sejceiek és a Naszály domboldalain dolgozók nein kerültek hátrányosabb helyzet­be, ugyanis mindössze 3 perc­cel később érkeznek a meg­állóba, mint korábban. Amennyiben a Volán kény­telen megváltoztatni egyes já­ratainak útvonalát, az új me­netrendet központilag terve­zik és hirdetik ki, tehát — ha más esetben a váci üzem­egység jogosult is intézkedé­seket hozni — ebben az eset­ben a vállalat központja dönt. A forgalom elől elzárt terü­let, vagy útszakasz, valamint a kijelölt terelő út jelzése nem a Volán 20. sZámú Vállalat feladata. A Pest megyei Hírlap 1980. július 18—i számának váci kü­lönkiadásában Van megálló, de mégsincs címmel arról írtunk, hogy a Volán 20. számú Vál­lalata négy helyi járatú au­tóbusz-útvonalát módosította, s ezZel megnehezítette a Sej- ce és a Naszály irányából jö­vők utazását. A cikkre válasz érkezett a 20-as Volántól, dr. Menich Pé­ter forgalmi főosztályvezető és Sohár István forgalomfejlesz­tési osztályvezető aláírásával. Tájékoztatnak bennünket, hogy a négy helyi járat útvonalát a Csikós József út lezárása miatt kellett módosítani, s most ezek a járatok a Híradó úttól és a Radnóti úttól közlekedő jára­tok útvonaláv al megegyező te­relő úton haladnak. A forga­lom zavartalansága érdekében dig azt, milyen árban veszik át tőlem a termést. Jelenleg ribizlit szállítok a nyársapáti átvevőhelyre, itt bármilyen mennyiséget át­vesznek tőlem, de nem annyit fizetnek, amennyit a rendel­kezés alapján kellene — úgy tudom, ebben az évben tíz százalékkal magasabb árat kellene fizetni a kistermelők­nek, mint tavaly. Szerződést kötöttem az áfésszel, szeretnék nekik szál­lítani, mert úgy gondoltam, biztosabb partner, mint egy kiskereskedő, aki kiszámítha­tatlan, de egyre inkább meg­rendül az áíészbe vetett bi­zalmam ... Viszkok Ferenc Nagykőrös ★ Megkerestük a Nagykörös és Vidéke Afészt, s Madarász Lász- lóné, az adminisztrációs csoport vezetője kérdésünkre, hogy miért bizonytalan a felvásárlási rend­szer, az alábbiakat válaszolta: Két felvásárlótelepük van, az egyik Nagykőrösön, ez állandóan vesz át terményeket, nyársapáti telepük pedig idényjelleggel tart nyitva. A kistermelőktől átveszik azt a mennyiséget, amennyire szerződést kötöttek, sőt eseten­ként ennél többet is. A szezon kezdetén, amikor a kistermelő csak kis tételben tud szállítani, azt az áfész kijelölt zöldségüzle­teiben kell értékesítenie, a felvá­sárlótelepek csak nagy tételben vesznek át árut. A szerződött mennyiségbe beszámítják az üz­leteknek átadott kisebb mennyi­séget is. Ilyen üzletek Nagykőrö­sön a 100. számú a Ceglédi úton. a Kecskeméti úti, 78. számú, a Kossuth Lajos utcában a 30. szá­mú és a piacon működő 8. szá­mú zöldségbolt. Az áfész arra törekszik, hogy a kistermelőktől a lehető legtöbb terményt átvegye. Sajnos, nem versenyezhetnek a kiskereskedők­kel, akik a helyszínről szállítják el az árut, s jóval magasabb árat fizetnek érte. A gyümölcs egyéb­ként szabadáras, egyetlen kikötés van csak: a szerződésben rögzí­Öt év alatt Budaörsön, különösen az utóbbi öt év alatt olyan nagy­arányú fejlődésnek lehettünk tanúi és részvevői, melyhez hasonló még nem volt a tele­pülés életében. A nagyközség állandó és ideiglenes lakosainak száma csaknem háromezer fővel nö­vekedett, s ez elsősorban a nagyarányú lakásépítésnek kö­szönhető. Hét év alatt ötszáz lakás épült, társadalmi össze­fogással 22 úgynevezett CS- lakás készült el, s négyszáz kis családi házba költözhettek be a magánépítkezők. A nagy­község arculata előnyére vál­tozott, a gondok csökkentek, de nem szűntek meg, ezért a lakáshelyzet javításáért továb­bi erőfeszítésekre lesz szük­ség. Ebben az időszakban adtak át egy 60 gyereket fogadó böl­csődét és három napköziottho­nos óvodát. 1976-ban az egyik általános iskola négy tante­remmel bővült, 1979-ben pe­dig elkészült az új, 16 tanter­mes iskola, amelyet kiegészít majd egy tornacsarnok, amely ebben az évben épül fel. Bővítették a nagyközségi könyvtárat, a művelődési ház épülete elavult, most folyik korszerűsítése. Nagymértékben javult a la­kosság ellátása is: van új gáz­cseretelepünk, több utca szi­lárd burkolatot kapott, társa­dalmi munkával betonjárdák készültek — természetesen sok utca még ma is rendezetlen. A közeljövőben fejlesztik az ivó­vízhálózatot, s talán a zárt rendszerű szennyvízhálózat'ki­építésére is sor kerül. Most bővítik a központi orvosi ren­delőt: ha elkészül, sokat javul az egészségügyi ellátás helyze­te. ; Nemrég tartotta alakuló gyűlését Budaörs nagyközség Tanácsa. Reméljük, hogy az előttünk álló ciklus nem lesz szegényebb eredményekben, mint az elmúlt öt esztendő. Lénárt József Budaörs Első siker A szentendrei Park tábor fölött tíz napig zöld-fehér zászló lengett, jelezvén, hogy eszperantisták ütöttek itt ta­nyát egy rövid időre. Pest megyében első ízben táboroz­tak eszperantisták, s hogy most sor került rá, az első­sorban az újonnan megala­kult megyei bizottság érdeme. Előbbre akartak lépni e nem­zetközi nyelv oktatása terén, s törekvésük egyik része a nyári táboroztatás. Hideg Ilona táborvezető el­mondta, hogy foglalkozásaikat az olvasótáborok mintájára szervezték meg, a forgószín- pad-módszert választották. A 35 perces programok változa­tosak voltak: lehetőleg csak eszperantóul beszéltek, ehhez diaképek nyújtottak segítsé­get, de tanultak dalokat, játé­kokat, sőt kézügyességükre is sokszor volt szükség, hiszen bábukat készítettek, agyagot formáztak. A tábort sokan segítették: a Magyar Eszperantó Szövet­ség tízezer forinttal járult hozzá a költségekhez, a Szak- szervezetek Pest megyei Ta­nácsa hatezer forintot adott. Sokat fáradozott az ügy sike­re érdekében dr. Barát Endre, az MSZMP Szentendre városi bizottságának első titkára, a Magyar Eszperantó Szövetség alelnöke. Fáradhatatlanok vol­tak a foglalkozásokat vezető eszperantisták: Patay János- né, Hompaszné Horváth Ju­dit, Károlyi Jenőné és Tarkó Eszter. Déri Györgyné varrta meg a tábor zászlóját, s közös Megelőzni a vízi tragédiákat A felszín sima, ám alatta... Különös kérdést vetett fel levélben Szabó László sződli- geti olvasónk. Nap mint nap vízi tragédiákról szerzünk tu­domást — írja. — Érdekelne, mit tesznek az illetékesek a balesetek megelőzése érdeké­ben? A látszólag egyszerű kérdés­re nem olyan könnyű megad­ni a választ, mint hinnénk, ugyanis először azt kell tisz­táznunk, ez esetben kit ta­kar az illetékes fedőnév. Életveszélyes Ha a kérdést alaposan fon­tolóra vesszük, s helytálló fe­leletet szeretnénk adni rá, először be kell látnunk, hogy a vízi tragédiák ügyében leg­illetékesebb maga a felelőt­len ember: elengedi füle mel­lett a nyaranta megismétlődő figyelmeztetések özönét, s ugyanolyan meggondolatlanul élvezi a nyár kínálta örömö­ket, mintha senki sem intet­te volna óvatosságra. Felhe- vülten a hideg, vízbe veti ma­gát és szívbénulást kap, sem­mibe veszi a balatoni viharjel­zéseket és elnyelik a hullá­mok, ismeretlen folyókban, csatornákban, vízzel telt na­gyobb mélyedésekben, elha­gyott bánya,tavakban fürdik és ott leli halálát. A tragédiá­kat tehát azoknak a segítségé­vel lehetne elkerülni vagy lagalábbis csökkenteni szá­mukat, akik minduntalan ve­szélyeknek teszik ki magukat, akik nem képesek különbsé­get tenni a bátorság és a fe­lelőtlen virtuskodás között, s életüket nemegyszer a kevés­bé illetékesek közbeavatkozá­sa menti meg. Pest megye legnagyobb vi­ze a Duna, ez a folyó szedi nyaranta a legtöbb áldozatot. Sokan fürödnek tiltott helyen, szép számmal akadnak, akik ittasan gázolnak a habokba, vagy fogadásból átússzák a folyót. S vannak, akik csó­nakokon és más lélek vésztőkön túl messzire merészkednek a parttól, s a hajózóútban élet­veszélybe kerülnek. Szerencsére gyakran száguld végig a Duna Pest megyei szakaszán is a kék-fehér mo­torcsónak, s figyelmezteti a szabálytalankodókat — gyak­ran megbüntetik a felelőtle­neket, de sohasem a helyszí­nen: ott csak az adatokat ír­ják fel, s később állapítják meg a bírság összegét, amely mindig arányos az elkövető könnyelműségének mértéké­vel. Fertőzések Miért tilos nem arra a cél­ra kijelölt helyen fürödni? Mert a felszín alatt a meder nem, egyenletes, néhol hatal­mas gödrök rejlenek, ahonnan sódert bányásztak, s ha a fürdőző váratlanul elveszíti lába alól a talajt, az ijedtség szívbénulást okozhat. A hajó­zóútban való csónakázást sem véletlenül tiltják, ugyanis a szárnyashajók, de az uszályok is nagy sebességgel haladnak, s ha nem tud előlük kitérni a csónak, bekövetkezik a tra­gédia. A nagyobb hajók kor­mányosai ugyanis a közvet­lenül előttük levő tárgyakat nem veszik észre. Nemcsak a vízbefúlás fe­nyegeti az embert, hanem az is, ha a nem megfelelő tisz­taságú vízben fertőzést kap a fürdőző. A fertőzés súlyos kö­vetkezményekkel is járhat: maradandó bőrelváltozást, vakságot, belső szervi problé­mákat okozhat. — Fertőző-e a Duna vize? — kérdeztük dr. Károly Er­zsébettől, a Pest megyei Köz­egészségügyi és Járványügyi Állomás felügyelőjétől. — A Duna vizét több szempontból vizsgáljuk. A KÖVIZIG a kémiai szennye­ződéseket mutatja ki a víz­ben, a KÖJÁL pedig bakte­riológiai szempontból elemzi az összetételt. Kórokozó vizs­gálatot nem végez a KÖJÁL, hogy fertőző-e a víz, erre nem lehet egyértelmű választ adni. Függ a kórokozók mennyiségétől, s attól, mennyi baktérium került a fürdőző szervezetébe, s milyen az el­lenálló képessége. — Arra mi a magyarázat, hogy Budapest alatt, a nagy Duna-ágban nem üzemelnek szabadstrandok, holott a fővá­ros fölötti szakaszon, s lej­jebb, a megyehatáron túl van­nak ilyen fürdőhelyek? — A Dunán a váci járás­ban jelenleg hat szabadstrand üzemel, a ráckevei járásban pedig (a Soroksári-Duna-ág- ban) öt dunai strandot ve­hetnek igénybe a fürdőzők. Három községben pedig most teremtik meg a szükséges fel­tételeket. Budapest alatt a víz rendkívül szennyezett, s bár képes öntisztulásra, a fő­város és a megye déli hatá­ra annyira közel van egymás­erővel alkották meg a tábori indulót: Déri György szöve­gét Károlyi Jenőné ültette át eszperantóra. Molnár Bertalan művészpedagógus erre az al­kalomra készített emlékpla­kettel lepte meg a résztvevő­ket. Hideg Ilona táborvezető, Barcsay Zsuzsa, a MESZ ok­tatási felelőse és Pethő Zsolt- né, a MESZ Pest megyei Bi­zottságának titkára egybe­hangzóan mondták, hogy sze­retnének jövőre is eszperan- tistákat fogadni a városban. A következő alkalommal jó lenne, ha nemcsak kisdobosok jönnének el, hanem úttörők is, sőt talán külföldi eszpe- rantistákat is meg lehetne hívni, hogy a magyar gyere­kek érezzék, mekkora, kincs birtokában van az, aki beszé­li ezt a nemzetközi nyelvet. Győri Mária Törtei Szerkesztői üzenetek V. N., Tárnok: Az emlékmű el­tüntetéséről írt levelét megkap­tuk, s a közeljövőben a helyszí­nen győződünk meg arról, szük­séges volt-e lebontani, s ha igen, mi lesz a sorsa. Sajnáljuk, hogy nevét és címét nem közölte, mert így nem tudjuk megkeresni önt és szóban bővebb felvilágosítást kérni az üggyel kapcsolatban. B. j., Jászkarajenő: Panaszát to. vábbítottuk a SZOT Társadalom­biztosítási Főigazgatóság ceglédi kirendeltségéhez, s mellékeltük azt az igazolást Is, amelyet levelében küldött. Ha megérkezik a válasz, azonnal tájékoztatjuk, addig türel­mét kérjük. K. J., Gödöllő: Az envütett per­metező szerek mindegyike pusz­títja a burgonyabogarakat, az ter­mészetesen előfordulhat, hogy az ön által kifogásolt szerhez már hozzászoktak a kártevők és a ja­vasolt mennyiségtől nem pusztul­nak el. A. i., öcsa: Arról ír, hogy kap­rot szeretne termeszteni, de pró­bálkozásai kudarcot vallottak: a növény kezdeti fejlődés után el­pusztul. Levelének másolatát to­vábbítottuk szakemberekhez, s rö­videsen megkapjuk a kért felvi­lágosítást. Sz. 3., Maglód: Levelében arra hívja fel figyelmünket, hogy a Baross téri aluljáróban sok a zug­árus, akik kvarcórákat kínálnak eladásra. Megnyugtatjuk: az ille­tékesek tudnak e jelenségről, s fel is lépnek ellene, szó sincs ar­ról, hogy félnének az üzérektől, vagy „tiszteletben tartanák” te­vékenységüket hoz, hogy nincs idő a bioló­giai szennyeződések bomlá­sára. — Milyen feltételek szüksé­gesek ahhoz, hogy szabad­strandot létesíthessen valame­lyik település tanácsa? — A legfontosabb az, hogy a víz I. vagy II. osztályú le­gyen: az I. osztályú víz olyan tiszta, hogy szinte pisztráng­tenyésztésre is alkalmas, a II. osztályú pedig csak kevéssé szennyezett. A már meglevő szabadstrandok működését ak­kor is engedélyezzük, ha a ■ víz nem a legmegfelelőbb, például III. osztályú víz ese­tében, de ilyenkor előírjuk, hogy a strandon biztosítani kell a zuhanyozási lehetősé­get. A strandnak ezenkívül meg kell felelnie a köztiszta­sági követelményeknek, tehát ivóvizet kell biztosítani, il­lemhelyei kialakítani, s szük­ség van öltözőhelyiségre és szemétgyűjtő edények elhelye­zésére. Az üzemeltetéshez szükséges a Belügyminiszté­rium engedélye, amelyet ak­kor adnak meg, ha úszómes­ter tartózkodik a strand terü­letén, s van elsősegélyhely. Tervek — Mi várható, javul-e a víz tisztasága a jövőben? — A jövőben feltétlenül, természetesen néhány év még eltelik addig. Budapesten épül az észak-pesti víztisztítómű, ezenkívül több gondot fordí­tanak a Soroksári-Duna-ág védelmére: a Kvassay-zsilip- től kezdve fokozatosan javít­ják a víz melletti üzemek szennyvíztisztítását, s terve­zik, hogy a környék szenny­vizét a nagy Duna-ágba ve­zetik át. Ezzel a Soroksári- Duna-ág vize — amely jelen­leg is tiszta —, talán mara­dandóan I. osztályú lehet.., Pável Melinda t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents