Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-07 / 184. szám
1980. AUGUSZTUS 7., CSÜTÖRTÖK 7 TABONTAS Várjuk leveleiket, címünk? Pest megyei Hírlap Budapest, Pf. 311. - 1446 Tévedés Néhány hete a Pest megyei Hírlapban Rigók a kertbem címmel megjelent egy írás, melyben arról olvashattunk, hogy egy szentendrei hétvégi ház kertjébe rendszeresen berepülnek a sárgarigók és felszedik az ott elvetett fűmagot Ezzel kapcso- látban három tévedésre hívnám fel a figyelmet: a cikk szerint a madarak április eleje óta pusztítanak, márpedig a sárgarigók csak április végén vagy május elején érkeznek vissza téli szállásukról. Másodszor: a sárgarigó magvakat egyáltalán nem fogyaszt, táplálékát rovarok és különféle gyümölcsök alkotják (a magvakat meg sem tudná emészteni), a harmadik tévedés, hogy ez a madár a legritkább esetben száll le a földre, ugyanis rövidek a lábai és ezért a földön tehetetlen. Természetesen nem kell szentté avatni a sárgarigót, hiszen okoznak kellemetlenségeket a kerttulajdonosoknak, de ebben az esetben semmiképpen sem lehettek ők a tettesek. Valószínűleg citromsármányok szedhették fel a fűmagot, ezeket a madarakat pedig papírcsíkok segítségével távol lehet tartani a magvakkal bevetett területtől. Ugyancsak a Pest megyei Hírlapban fedeztem fel egy másik tévedést. A Rigófüttyre ébred című portré bemutat egy pedagógust, aki tanulóival mesterséges fészekodúkat készített, majd a gödöllői Erzsébet parkban helyezték el azokat. Nagyra kell becsülnünk mindenkit, aki szereti és védi a madarakat, s életüket fészekodúk elhelyezésével teszi könnyebbé és biztonságosabbá, azt azonban nem árt tudnunk, hogy a rigó nem odúlakó. A mesterséges fészekbe miniden bizonnyal más madarak költöztek be — ettől függetlenül természetesen növekedhetett a rigók száma is, de ez semmiképp sem a fészekodúk elhelyezésének köszönhető. Urban Sándor Tahi Felvásárlás Sokszor az az érzésem, hogy a Nagykőrös és Vidéke Áfész felvásárlási osztálya annak örülne, ha a kistermelők nem adnák le termésüket. Pár évvel. ezelőtt fólia alatt termesztett szamócára kötöttem szerződést, de mivel lényegesen több termett, sem a felvásárlási osztály, sem a kijelölt boltok nem tudták a folyamatos átvételt biztosítani, ezért kénytelen voltam más módon értékesíteni: .jött a kiskereskedő és a helyszínről elszállította. Ebben az évben tíz mázsa szamócára kötöttem szerződést. Már legalább két hete szállította tőlem a földiepret a kiskereskedő, de az áfész még nem tudott mondani semmi biztosat, sem azt, hogy mikor kezdhetek szállítani, sem pe(\ mTs tfjf tctt, úgynevezett biztosított írnál kevesebbet nem kaphat a kistermelő. Az áfész mindazoknak, akikkel fóliás termésre kötött szerződést, 40 százalékos kedvezménnyel ad el fóliát. Cserébe elvárja, hogy a termelő elsősorban az áfésszel szembeni kötelezettségét teljesítse, és többlcittermését is — ha lehet — az áfészen keresztül értékesítse. Szoko/yá tó! Szokolyáig L énárt Lajos 1916. június 18-án született Szoko- lyán egy földműves család nyolc gyermeke közül a legfiatalabb. Édesapja korai halála miatt már 12 éves korában munkába állt, a helyi kőbányában helyezkedett el, kővágóként dolgozott 1940-ig, amikor a bányát leállították. A fel- szabadulásig egy másik szokolyai bányában dolgozott, végigélte mindazokat a megaláztatásokat, amelyeket ez a kor egy nincstelen számára tartogatott. 1940-ben megnősült, három gyermeke született: egy fiú és két lány. A felszabadulás után pártmunkás volt, el is hagyta Szo- kolyát, évekig másutt dolgozott, megfordult az ország több részén. Odaadással, lelkiismeretesen végezte el, amit vállalt, ám a megfeszített munka, a rendszertelen táplálkozás megviselte egészségét. Kórházba került, majd szanatóriumba, végül családostul visszaköltözött szülőfalujába. Az ellenforradalom után, 1957- ben Szokolyán megválasztották párttitkárnak, 1958-ban tanácstag lett — azóta minden alkalommal újraválasztják. Ideiglenesen elnöke volt a helyi termelőszövetkezetnek, utána is részt vett a gazdaság munkájában, mint az ellenőrző bizottság tagja. Lapunk. elődjével már az ötvenes évek elején is levelezett, utána évtizedekig nem jelentkezett, de nemrég ismét felvette velünk a kapcsolatot: írt az avas mákról, de nemcsak a rossz példát tűzi tolla hegyére, hanem a jóról is rendszeresen tudósít Beszámolt a tanácsválasztásokról, a község lakóinak társadalmi munka-eredményeiről. Szokolyáról indult el Lénárt Lajos, s a másutt töltött hasznos munkás évek után visszatért oda. Nyugdíjas, de a község életében ma is fontos a köztiszálló ta- s a köz- védelmé- de aktív szerepe: teletben nácstag, vagyon nek régi, mindmáig harcosa. Válaszol az illetékes Időszakos módosítás a terelő úton nem annak meg az ideiglenesen itt közlekedő autóbuszok. A sejceiek és a Naszály domboldalain dolgozók nein kerültek hátrányosabb helyzetbe, ugyanis mindössze 3 perccel később érkeznek a megállóba, mint korábban. Amennyiben a Volán kénytelen megváltoztatni egyes járatainak útvonalát, az új menetrendet központilag tervezik és hirdetik ki, tehát — ha más esetben a váci üzemegység jogosult is intézkedéseket hozni — ebben az esetben a vállalat központja dönt. A forgalom elől elzárt terület, vagy útszakasz, valamint a kijelölt terelő út jelzése nem a Volán 20. sZámú Vállalat feladata. A Pest megyei Hírlap 1980. július 18—i számának váci különkiadásában Van megálló, de mégsincs címmel arról írtunk, hogy a Volán 20. számú Vállalata négy helyi járatú autóbusz-útvonalát módosította, s ezZel megnehezítette a Sej- ce és a Naszály irányából jövők utazását. A cikkre válasz érkezett a 20-as Volántól, dr. Menich Péter forgalmi főosztályvezető és Sohár István forgalomfejlesztési osztályvezető aláírásával. Tájékoztatnak bennünket, hogy a négy helyi járat útvonalát a Csikós József út lezárása miatt kellett módosítani, s most ezek a járatok a Híradó úttól és a Radnóti úttól közlekedő járatok útvonaláv al megegyező terelő úton haladnak. A forgalom zavartalansága érdekében dig azt, milyen árban veszik át tőlem a termést. Jelenleg ribizlit szállítok a nyársapáti átvevőhelyre, itt bármilyen mennyiséget átvesznek tőlem, de nem annyit fizetnek, amennyit a rendelkezés alapján kellene — úgy tudom, ebben az évben tíz százalékkal magasabb árat kellene fizetni a kistermelőknek, mint tavaly. Szerződést kötöttem az áfésszel, szeretnék nekik szállítani, mert úgy gondoltam, biztosabb partner, mint egy kiskereskedő, aki kiszámíthatatlan, de egyre inkább megrendül az áíészbe vetett bizalmam ... Viszkok Ferenc Nagykőrös ★ Megkerestük a Nagykörös és Vidéke Afészt, s Madarász Lász- lóné, az adminisztrációs csoport vezetője kérdésünkre, hogy miért bizonytalan a felvásárlási rendszer, az alábbiakat válaszolta: Két felvásárlótelepük van, az egyik Nagykőrösön, ez állandóan vesz át terményeket, nyársapáti telepük pedig idényjelleggel tart nyitva. A kistermelőktől átveszik azt a mennyiséget, amennyire szerződést kötöttek, sőt esetenként ennél többet is. A szezon kezdetén, amikor a kistermelő csak kis tételben tud szállítani, azt az áfész kijelölt zöldségüzleteiben kell értékesítenie, a felvásárlótelepek csak nagy tételben vesznek át árut. A szerződött mennyiségbe beszámítják az üzleteknek átadott kisebb mennyiséget is. Ilyen üzletek Nagykőrösön a 100. számú a Ceglédi úton. a Kecskeméti úti, 78. számú, a Kossuth Lajos utcában a 30. számú és a piacon működő 8. számú zöldségbolt. Az áfész arra törekszik, hogy a kistermelőktől a lehető legtöbb terményt átvegye. Sajnos, nem versenyezhetnek a kiskereskedőkkel, akik a helyszínről szállítják el az árut, s jóval magasabb árat fizetnek érte. A gyümölcs egyébként szabadáras, egyetlen kikötés van csak: a szerződésben rögzíÖt év alatt Budaörsön, különösen az utóbbi öt év alatt olyan nagyarányú fejlődésnek lehettünk tanúi és részvevői, melyhez hasonló még nem volt a település életében. A nagyközség állandó és ideiglenes lakosainak száma csaknem háromezer fővel növekedett, s ez elsősorban a nagyarányú lakásépítésnek köszönhető. Hét év alatt ötszáz lakás épült, társadalmi összefogással 22 úgynevezett CS- lakás készült el, s négyszáz kis családi házba költözhettek be a magánépítkezők. A nagyközség arculata előnyére változott, a gondok csökkentek, de nem szűntek meg, ezért a lakáshelyzet javításáért további erőfeszítésekre lesz szükség. Ebben az időszakban adtak át egy 60 gyereket fogadó bölcsődét és három napköziotthonos óvodát. 1976-ban az egyik általános iskola négy tanteremmel bővült, 1979-ben pedig elkészült az új, 16 tantermes iskola, amelyet kiegészít majd egy tornacsarnok, amely ebben az évben épül fel. Bővítették a nagyközségi könyvtárat, a művelődési ház épülete elavult, most folyik korszerűsítése. Nagymértékben javult a lakosság ellátása is: van új gázcseretelepünk, több utca szilárd burkolatot kapott, társadalmi munkával betonjárdák készültek — természetesen sok utca még ma is rendezetlen. A közeljövőben fejlesztik az ivóvízhálózatot, s talán a zárt rendszerű szennyvízhálózat'kiépítésére is sor kerül. Most bővítik a központi orvosi rendelőt: ha elkészül, sokat javul az egészségügyi ellátás helyzete. ; Nemrég tartotta alakuló gyűlését Budaörs nagyközség Tanácsa. Reméljük, hogy az előttünk álló ciklus nem lesz szegényebb eredményekben, mint az elmúlt öt esztendő. Lénárt József Budaörs Első siker A szentendrei Park tábor fölött tíz napig zöld-fehér zászló lengett, jelezvén, hogy eszperantisták ütöttek itt tanyát egy rövid időre. Pest megyében első ízben táboroztak eszperantisták, s hogy most sor került rá, az elsősorban az újonnan megalakult megyei bizottság érdeme. Előbbre akartak lépni e nemzetközi nyelv oktatása terén, s törekvésük egyik része a nyári táboroztatás. Hideg Ilona táborvezető elmondta, hogy foglalkozásaikat az olvasótáborok mintájára szervezték meg, a forgószín- pad-módszert választották. A 35 perces programok változatosak voltak: lehetőleg csak eszperantóul beszéltek, ehhez diaképek nyújtottak segítséget, de tanultak dalokat, játékokat, sőt kézügyességükre is sokszor volt szükség, hiszen bábukat készítettek, agyagot formáztak. A tábort sokan segítették: a Magyar Eszperantó Szövetség tízezer forinttal járult hozzá a költségekhez, a Szak- szervezetek Pest megyei Tanácsa hatezer forintot adott. Sokat fáradozott az ügy sikere érdekében dr. Barát Endre, az MSZMP Szentendre városi bizottságának első titkára, a Magyar Eszperantó Szövetség alelnöke. Fáradhatatlanok voltak a foglalkozásokat vezető eszperantisták: Patay János- né, Hompaszné Horváth Judit, Károlyi Jenőné és Tarkó Eszter. Déri Györgyné varrta meg a tábor zászlóját, s közös Megelőzni a vízi tragédiákat A felszín sima, ám alatta... Különös kérdést vetett fel levélben Szabó László sződli- geti olvasónk. Nap mint nap vízi tragédiákról szerzünk tudomást — írja. — Érdekelne, mit tesznek az illetékesek a balesetek megelőzése érdekében? A látszólag egyszerű kérdésre nem olyan könnyű megadni a választ, mint hinnénk, ugyanis először azt kell tisztáznunk, ez esetben kit takar az illetékes fedőnév. Életveszélyes Ha a kérdést alaposan fontolóra vesszük, s helytálló feleletet szeretnénk adni rá, először be kell látnunk, hogy a vízi tragédiák ügyében legilletékesebb maga a felelőtlen ember: elengedi füle mellett a nyaranta megismétlődő figyelmeztetések özönét, s ugyanolyan meggondolatlanul élvezi a nyár kínálta örömöket, mintha senki sem intette volna óvatosságra. Felhe- vülten a hideg, vízbe veti magát és szívbénulást kap, semmibe veszi a balatoni viharjelzéseket és elnyelik a hullámok, ismeretlen folyókban, csatornákban, vízzel telt nagyobb mélyedésekben, elhagyott bánya,tavakban fürdik és ott leli halálát. A tragédiákat tehát azoknak a segítségével lehetne elkerülni vagy lagalábbis csökkenteni számukat, akik minduntalan veszélyeknek teszik ki magukat, akik nem képesek különbséget tenni a bátorság és a felelőtlen virtuskodás között, s életüket nemegyszer a kevésbé illetékesek közbeavatkozása menti meg. Pest megye legnagyobb vize a Duna, ez a folyó szedi nyaranta a legtöbb áldozatot. Sokan fürödnek tiltott helyen, szép számmal akadnak, akik ittasan gázolnak a habokba, vagy fogadásból átússzák a folyót. S vannak, akik csónakokon és más lélek vésztőkön túl messzire merészkednek a parttól, s a hajózóútban életveszélybe kerülnek. Szerencsére gyakran száguld végig a Duna Pest megyei szakaszán is a kék-fehér motorcsónak, s figyelmezteti a szabálytalankodókat — gyakran megbüntetik a felelőtleneket, de sohasem a helyszínen: ott csak az adatokat írják fel, s később állapítják meg a bírság összegét, amely mindig arányos az elkövető könnyelműségének mértékével. Fertőzések Miért tilos nem arra a célra kijelölt helyen fürödni? Mert a felszín alatt a meder nem, egyenletes, néhol hatalmas gödrök rejlenek, ahonnan sódert bányásztak, s ha a fürdőző váratlanul elveszíti lába alól a talajt, az ijedtség szívbénulást okozhat. A hajózóútban való csónakázást sem véletlenül tiltják, ugyanis a szárnyashajók, de az uszályok is nagy sebességgel haladnak, s ha nem tud előlük kitérni a csónak, bekövetkezik a tragédia. A nagyobb hajók kormányosai ugyanis a közvetlenül előttük levő tárgyakat nem veszik észre. Nemcsak a vízbefúlás fenyegeti az embert, hanem az is, ha a nem megfelelő tisztaságú vízben fertőzést kap a fürdőző. A fertőzés súlyos következményekkel is járhat: maradandó bőrelváltozást, vakságot, belső szervi problémákat okozhat. — Fertőző-e a Duna vize? — kérdeztük dr. Károly Erzsébettől, a Pest megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás felügyelőjétől. — A Duna vizét több szempontból vizsgáljuk. A KÖVIZIG a kémiai szennyeződéseket mutatja ki a vízben, a KÖJÁL pedig bakteriológiai szempontból elemzi az összetételt. Kórokozó vizsgálatot nem végez a KÖJÁL, hogy fertőző-e a víz, erre nem lehet egyértelmű választ adni. Függ a kórokozók mennyiségétől, s attól, mennyi baktérium került a fürdőző szervezetébe, s milyen az ellenálló képessége. — Arra mi a magyarázat, hogy Budapest alatt, a nagy Duna-ágban nem üzemelnek szabadstrandok, holott a főváros fölötti szakaszon, s lejjebb, a megyehatáron túl vannak ilyen fürdőhelyek? — A Dunán a váci járásban jelenleg hat szabadstrand üzemel, a ráckevei járásban pedig (a Soroksári-Duna-ág- ban) öt dunai strandot vehetnek igénybe a fürdőzők. Három községben pedig most teremtik meg a szükséges feltételeket. Budapest alatt a víz rendkívül szennyezett, s bár képes öntisztulásra, a főváros és a megye déli határa annyira közel van egymáserővel alkották meg a tábori indulót: Déri György szövegét Károlyi Jenőné ültette át eszperantóra. Molnár Bertalan művészpedagógus erre az alkalomra készített emlékplakettel lepte meg a résztvevőket. Hideg Ilona táborvezető, Barcsay Zsuzsa, a MESZ oktatási felelőse és Pethő Zsolt- né, a MESZ Pest megyei Bizottságának titkára egybehangzóan mondták, hogy szeretnének jövőre is eszperan- tistákat fogadni a városban. A következő alkalommal jó lenne, ha nemcsak kisdobosok jönnének el, hanem úttörők is, sőt talán külföldi eszpe- rantistákat is meg lehetne hívni, hogy a magyar gyerekek érezzék, mekkora, kincs birtokában van az, aki beszéli ezt a nemzetközi nyelvet. Győri Mária Törtei Szerkesztői üzenetek V. N., Tárnok: Az emlékmű eltüntetéséről írt levelét megkaptuk, s a közeljövőben a helyszínen győződünk meg arról, szükséges volt-e lebontani, s ha igen, mi lesz a sorsa. Sajnáljuk, hogy nevét és címét nem közölte, mert így nem tudjuk megkeresni önt és szóban bővebb felvilágosítást kérni az üggyel kapcsolatban. B. j., Jászkarajenő: Panaszát to. vábbítottuk a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság ceglédi kirendeltségéhez, s mellékeltük azt az igazolást Is, amelyet levelében küldött. Ha megérkezik a válasz, azonnal tájékoztatjuk, addig türelmét kérjük. K. J., Gödöllő: Az envütett permetező szerek mindegyike pusztítja a burgonyabogarakat, az természetesen előfordulhat, hogy az ön által kifogásolt szerhez már hozzászoktak a kártevők és a javasolt mennyiségtől nem pusztulnak el. A. i., öcsa: Arról ír, hogy kaprot szeretne termeszteni, de próbálkozásai kudarcot vallottak: a növény kezdeti fejlődés után elpusztul. Levelének másolatát továbbítottuk szakemberekhez, s rövidesen megkapjuk a kért felvilágosítást. Sz. 3., Maglód: Levelében arra hívja fel figyelmünket, hogy a Baross téri aluljáróban sok a zugárus, akik kvarcórákat kínálnak eladásra. Megnyugtatjuk: az illetékesek tudnak e jelenségről, s fel is lépnek ellene, szó sincs arról, hogy félnének az üzérektől, vagy „tiszteletben tartanák” tevékenységüket hoz, hogy nincs idő a biológiai szennyeződések bomlására. — Milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy szabadstrandot létesíthessen valamelyik település tanácsa? — A legfontosabb az, hogy a víz I. vagy II. osztályú legyen: az I. osztályú víz olyan tiszta, hogy szinte pisztrángtenyésztésre is alkalmas, a II. osztályú pedig csak kevéssé szennyezett. A már meglevő szabadstrandok működését akkor is engedélyezzük, ha a ■ víz nem a legmegfelelőbb, például III. osztályú víz esetében, de ilyenkor előírjuk, hogy a strandon biztosítani kell a zuhanyozási lehetőséget. A strandnak ezenkívül meg kell felelnie a köztisztasági követelményeknek, tehát ivóvizet kell biztosítani, illemhelyei kialakítani, s szükség van öltözőhelyiségre és szemétgyűjtő edények elhelyezésére. Az üzemeltetéshez szükséges a Belügyminisztérium engedélye, amelyet akkor adnak meg, ha úszómester tartózkodik a strand területén, s van elsősegélyhely. Tervek — Mi várható, javul-e a víz tisztasága a jövőben? — A jövőben feltétlenül, természetesen néhány év még eltelik addig. Budapesten épül az észak-pesti víztisztítómű, ezenkívül több gondot fordítanak a Soroksári-Duna-ág védelmére: a Kvassay-zsilip- től kezdve fokozatosan javítják a víz melletti üzemek szennyvíztisztítását, s tervezik, hogy a környék szennyvizét a nagy Duna-ágba vezetik át. Ezzel a Soroksári- Duna-ág vize — amely jelenleg is tiszta —, talán maradandóan I. osztályú lehet.., Pável Melinda t