Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-06 / 183. szám

VÁ A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM 1980. AUGUSZTUS 6., SZERDA Októberben kezdődik a gyártás Eredményes volt az első Továbbfejlesztés saját erőből félév Kevés olyan munkahely van ma már, ahol annyira fontos szerepet játszik a termelésben az időjárás alakulása, mint a Budapesti Építőipari Szövet­kezet szobi betonüzemében. A betongyár közvetlenül a Duna mellé települt. A községi strand és a révállomés sincs túl messze, így aztán a har­mincfokos hőségben dolgozó munkások bizonyára kissé irigyen gondolnak azokra, akik ezeket a napokat pihenéssel töltik. De nemcsak a nyár, a tél is nagyon nehéz a szabad­téri gyártásra beállt üzem dol­gozódnak. Ezt látja és gondol­ja a kívülálló. A munkások azonban már szinte észre sem veszik az efféle változásokat, s talán a folyópart párás, csa­logató illatát sem érzik a le­vegőben. A gépek egyhangú duruzsolását sem a hideg, sem a meleg nem tudja meg­riasztani. Licenc nélkül Várni kell. Az üzemvezető éppen fontos tárgyalást foly­tat, addig helyettese, Pásztor Géza végigkalauzol az üze­men. Legutóbbi itt jártunkkor már szó volt arról, hogy a ha­gyományos betonelemek mel­lett a téglapanelek gyártása is teret hódít. Januárban már elkészült néhány kísérleti pél­dány, majd lehetőség nyílott arra is, hogy a budapesti Mű­szaki Egyetem egyik tízemele­tes tanépületét, kísérletképpen szobi téglapanelből építsék fel. — A gyártáshoz szükséges licencet Dániától szerettük volna megvásárolni. Az egye­tem meg is rendelte a szük­séges panelokat, de a Tégla- és Cserépipari Tröszt értesí­tése szerint az Építési és Vá­rosfejlesztési Minisztérium el­vi állásfoglalása hiányzik a li­cencvásárláshoz, s így egye­lőre mi sem tehetünk semmit — magyarázta Pásztor Géza. — Most azt tervezzük, hogy az üzem saját erejéből, hazai alapanyagok felhasználásával kezdje meg a téglapanelek gyártását. — Megoldható ez? — Véleményem szerint igen — mondja, aztán bevezet ab­ba a 300 négyzetméter alapte­rületű csarnokba, ahol majd a gyártás folyik. Ügy tervezzük, hogy megnyitjuk az épület ol­dalát, s részben szabadtéri gyártást alkalmazunk. Szak­embereink tanulmányozták a helyszínen, ahol van már ilyen, a téglapanelek gyártá­sát. Gyűjtöttek annyi tapasz­talatot, hogy elkészíthessük a szükséges sablonokat, s kiala­kítsuk azt a rendszert, amely a gyártáshoz szükséges. Köszönetnyilvánítás. Ezúton mon­dunk köszönetét mindazoknak, akik szeretett férjem, és édes­apánk temetésén részt vettek, sír­jára virágot helyeztek, és részvé­tükkel mély fájdalmunkban osz­toztak. Nánai Ferencné és család­ja. — Olcsóbb ez a fajta épít­kezés? — Talán első látásra nem, de hosszabb távon feltétlenül. Először is jobb a lakások hő- szigetelése, esztétikailag is szebb, s igen rövid idő alatt összeállítható. Az új termék Eddig jutunk, amikor Dom­bóvári Csaba üzemvezető sza­baddá válik. A téglapanelek­ről szinte szó szerint azt mondja el, amit a helyettese, csupán néhány részlettel egé­szíti ki szavait. — Az új eljárással készült házak höJzigetelese, karoan- tartása vitatna tatlanul jobb, mint a hagyományos — ma­gyarázza. — Mi a Műszaki Egyetem tanépületét is vállal­juk, ha ők elfogadják a mi elképzeléseink alapjan gyár­tott elemeket. Persze gond­jaink is vannak. A burkoló­téglákat Mezőtúron gyártják, s bizony igen gyakori, hogy a méretek eltérőek. Ezen pedig változtatni kell, mivel mi va­lószínűleg kézzel fogjuk ki­rakni a téglákat, s ez mellett komoly gondokat jelenthet, ha a méretek eltérőek. A csar­nok átalakítását, mi megold­juk rövid idő aíatt. S ha a terveink valóra válnak, októ­berben már meg is kezdődhet a gyártás. A néhány évvel ezelőtt még jelentéktelennek számító be­tonüzem dolgozói és vezetői nem először akarnak bizonyí­tani. S nem is eredménytele­nül. Tavaly például teljes ár­bevételi tervük 32 millió fo­rint‘volt, év végére ezt 35,6 millió forintra teljesítették. Idén már 35 milliót tervez­tek, s az év első hat hónap­jában azt 18,5 millió forintra teljesítették, amely hat száza­lékkal több, mint a félévi terv volt. Szeptemberi pihenő — Nem volt könnyű a többletet elérni,' mivel a ja­nuári, februári nagy hideg je­lentősen befolyásolta a gyár­tást. Gyakoriak voltak az eső­zések is, amelyet bizony a szabadtéri munka során figye­lembe kell venni. Vannak olyan megrendeléseink is, amelyeknél igen fontos, hogy ne legyen csúszás a határidő­ben. Például szállítunk beton­elemeket az észak-pesti szennyvíztisztító építéséhez, a Vörös Október lakótelepre. Jelentős a műkölépcső elemek gyártása is nálunk — mon­dotta Dombóvári Csaba. Júliusban, amikor a nyári szabadságok miatt a legtöbb munkahelyen kissé visszaesik a termelés megszokott ritmu­sa, a szobiak 4 millió forint­ra teljesítették a havi tervet, s ez kiemelkedő eredménynek számít. Ennek persze megvan a magyarázata is. — Mi már hosszabb ideje ugyanazzal a technológiai lét­számmal dolgozunk, jelenték­telen a kilépők száma. Az em­berekre lehet számítani. Erre alapozni született az az elha­tározás, hogy ebben az évben, szeptemberben három ’ hétre leálljon a termelés. Ez alatt az idő alatt szeretnénk, meg­oldani néhány műszaki fej­lesztést, szükséges karbantar­tást. S tulajdonképpen ez az idő szolgál majd arra is, hogy a téglapanel gyártáshoz szük­séges feltételeket létrehozzuk — mondotta az üzemvezető. — Ennek a háromhetes leállás­nak azonban az volt az elő­feltétele, hogy a kieső idő termelését előzetesen megCsi- náljuk. Számításaink szerint ez bőven meg is lesz. Csitári János Gyorsabban és korszerűbben Gépesítés az MNB váci fiókjánál A Magyar Nemzeti Bank 389-es fiókja, a váci Köztár­saság úti épület Észak-Pest megye pénzügyi központja. Itt bonyolítják a váci járás, vala­mint Vác és Dunakeszi váro­sok üzemeinek, kereskedelmi hálózatának, mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek pénz- forgalmát, részben hitelügyeit. 1948 óta mint szocialista bankfiók, a Dunakanyar ipari centrumának nélkülözhetetlen intézménye. Az elmúlt 32 éve alatt a Magyar Nemzeti Bank orszá­gos központja csakúgy, mint a megyei igazgatóságok követ­kezetesen azon munkálkod­tak, hogy gyorsabbá, korsze­rűbbé tegyék az ügyintézést. Ezt a célt szolgálta Budapes­ten a korábbi kerületi fiókok megszüntetése; helyettük a két központi szerv — a forgalmi főosztály és az adatfeldolgozó főosztály — életrehívása. így már lehetővé vált a főváros­ban a sok időt, energiát igény­lő manuális munka megszün­tetése, s az MNB-ügyek inté­zésének a gépesítése. Vidéken lépcsőzetesen törté­nik a gépesítés, külföldi ta­pasztalatok figyelembevételé­vel. Pest megye területén 1980. június 30-a volt a végső határidő. Vácott május kilencediké óta segíti az itt dolgozó 40 tagú banki csoport munkáját a gép. 1981-ig az ország valamennyi bank­fiókjánál hasonló lesz a helyzet. ’ Valóra válik a 10 évvel ez­előtti elhatározás, az adat­Lassan épül a vezeték Bérleti hangversenyek Az Országos Filharmónia és a váci Madách Imre Művelő­dési Központ igazgatósága au­gusztus elsején ismertette az 1980/81-es hangversenyévad helyi koncertprogramját. Az A-sorozat helye az álla­mi zeneiskola. November har­madikén a Szovjet kultúra napja Magyarországon című műsorsorozat kapcsán Igor Gavrisz gordonkaestje kezdi a sort. Január 14-én a Musica Humana Kamarazenekar ját­szik, Erdélyi Sándor koncert­mester vezetésével. Műsoru­kon Vivaldi-művek szerepel­nek. 1981. február 25-én kima­gasló eseménynek ígérkezik Gergely Ferenc orgonaestje. Közreműködik a Vox Humana Énekkar, Makiári József veze­tésével. Végül március 30-án a művelődési központban ven­gyűjtés országos központjába beérkezett forgalmi anyagot rövid idő alatt rendszerezik, s így lehetővé válik a gyors adatszolgáltatás és az ügyfe­lek ugyanilyen gyors tájékoz­tatása. A Magyar Nemzeti Bank váci fiókja is óramű pontos­sággal dolgozó gépezet. Na­ponta feldolgozzák a beérke­zett anyagot. A restancia itt ismeretlen fogalom. Vala­mennyi — napi több ezer — megbízás végighalad a futó­szalagon, az alaki és érdemi felülvizsgálástól, az osztályo­záson, esetleges hibakeresésen át most már a gépi szalag­rendszerű adatfeladásig. A so­kat emlegetett fillérnyi pon­tosság itt kötelező követel­mény, erre épül a bank te­kintélye, gazdasági életünk­ben betöltött fontos szerepe. Vácott idén május kilen­cedikén készítették az új rendszerű, gépi feldolgo­zással az első bankkivona­tokat. A vállalatokat, kereskedelmi egységeket, mezőgazdasági termelőszövetkezeteket nem érte váratlanul az áttérés. Ko­rábban már felkérték ügyfelei­ket, hogy még gondosabb adatelőkészítéssel, az újfajta nyomtatványok használatba vételével segítsék ezt a mun­kát. Ugyanakkor már a félévi mérleg készítésénél élvezhet­ték előnyeit is, mert korábban értesültek a bankköltségek összegéről, s más, szükséges adatról. Papp Rezső Mint már riportunkban is beszámoltunk róla, épül a Deákvár felé tartó földgázvezeték. A Pest megyei Üt- és Híd­építő Vállalat dolgozói szerelik a 200 milliméter átmérőjű mű­anyag csöveket. Képünk hetekkel ezelőtt készült, de azóta alig haladtak. A vonalon mindössze négyen dolgoznak. Lesz ebből októberi átadás? Iványi Károly felvétele dégszerepel a Budapesti MÁV Szimfonikusok Zenekara és a Budapesti Kórus. Vezényel: Erdélyi Miklós. A B-sorozat december har­madikén kezdődik az új Bu­dapest Vonósnégyes hangver­senyével. Haydn-, Mozart- és Beethoven-műveket játszanak. 1981. február 11-én kerül sqr Sirák Péter zenekari orgona­estjére, melyen közreműködik a Musica Humana Kamaraze­nekar. Április 22-én Kovács Endre orgonaestje folytatja a sort. Ez a három koncert is az állami zeneiskolában kap he­lyet. A záró, negyedik bérleti zeneest azonos az A-sorozat március 30-i koncertjével. Az összevont hangverseny műso­rán Verdi Req uiemje szere­pel. Jegyzet Érdekek összhangja Nyugtalanságra okot adó számot közölt lapunkban nemrég Berkó Árpád, a Dolgozók Általános Iskolá­jának igazgatója. E sze­rint Vác város üzemeiben háromezer munkás még mindig nem végezte el az általános iskola nyolc osz­tályát. Nagy ez a szám, ha a termelőegységekben fog­lalkoztatott 18—20 ezernyi fizikai dolgozó arányához viszonyítjuk. Mulasztás-e, hogy eddig nefn győzték meg őket az alapműveltség megszerzése érdekében, s ha igen, kié? — tehetnénk fel a kér­dést. Különös hangsúlyt kaphatna az a megállapí­tás is, hogy az iskolák ál­lamosítása óta felnőtt első évfolyam tanulói most ép­pen 45 évesek. És éppen ennek a korcsoportnak hiányzik a leginkább a két utolsó osztálya, de a hú­szon- és tizenévesek köré- bep is találhatók * olyanok, akik idő előtt maradtak ki az iskolából. — Nem a múlt öröksége tehát — ál­lapíthatnánk meg — ám ezt sem tehetjük. Mert a letűnt osztálytársadalom ke­serű hagyatéka az embe­rek magatartását, cselek­vését és igényeit meghatá­rozó tudatban hat a leg­tovább, fékezve generációk fejlődését gondolkodásukr ba, életmódjukba átitatód- val. Az iskolából kimaradó fiatalember később hibáz­tathatná a szüleit, a szü­lők a társadalmi munka- megosztásból fakadó hely­zetüket, szociális hátrányu­kat, s a társadalomtudo­mányokkal foglalkozók még ennél is mélyebbre áshat­nának. Kétségtelen tény: nem mindenki ismeri fel, hogy az életre való felké­szülés egyik legfontosabb feltétele a szellemi előkép­zés. A tények azonban té­nyek, s a megoldás a tár­sadalomra és intézményei­re vár, s amennyire ma­gánérdek, kétszeresen úgy társadalmi is. Tudjuk, hogy alig egy évtizeddel ezelőtt még ezer­rel volt magasabb ez a szám. Az erőfeszítések te­hát nem voltak jelenték-* telenek, s az iskola, vala­mint annak lelkes, oly­kor már túlfűtöttnek lát­szó pedagógusai is megtet­tek minden tőlük telhetőt. Igazságtalan lenne azZal folytatni a sort, hogy az üzemek vezetői nem fog­lalkoztak ezzel a kérdéssel. De igen. Az viszont más kérdés, hogy jelentőségé­nek megfelelően-e, s elég­gé kidolgozott, megfelelő módszereket alkalmazva. Az üzemá-politiikad felada­tok rangsorában ugyanis ennek a kérdésnek a leg­elsők között kell helyet foglalnia, ott, ahol a ter­melékenység növelésével, a technológiai, s minden egyéb munkafegyelemmel kapcsolatos, a szocialista erkölcs, a korszerű mű­veltség kérdéseivel foglal­koznak. Fontosabb ez an­nál, mint hógy az embe­rek jámak-e hangverseny­re, színházba, kiállításokra, s értik-e azokat; illetve aZ általános műveltség eme szférájának épp a nyolc ál­talános az alapja, az igé­nyek, az ízlés, a kulturális aktivitás, a szelletni ké­pességek meghatározója. Mivel sok minden itt dől el, nem elég felismerni a jelentőségét, s ezután ki­akasztani a plakátot, fel­hívni a figyelmet a lehe­tőségre, s ezt megterem­teni. Szélesebb körű és kidolgozottabb együttműkö­désre van szükség az ál­talános iskola szakemberei­vel. Az emberek kellemet­len gyerekkori élményeik­re gondolnak, s ez jut eszükbe, ha az iskolát szó­ba hozzák előttük. Ezt a tévhitet kell eloszlatni. Az agitációt s a szóbeli és írásos propagandát lépésről lépésre meg kelj tervezni. Ne áltassuk a tanulásra vállalkozókat, hogy a fel­adat könnyű lesz, s ne is legyen formális, mert ez nem lehet cél. Az idén már kevés .az idő. Az akciót hosszú tá­von kell megtervezni, már most kell gondolni a kö­vetkező tanévre. Az idei­ben aZokra, akiknek ez a legsürgősebb. Különösen a legfiatalabbakra. Az álta­lános iskola hallgatóit tan­év közben is segíteni kell, megfelelő tapintattal ke­zelve minden gondjukat, mert csak ez lehet az el­maradás ellenszere, együtt, a felnőttekhez igazodó ok­tatási módszerek alkalma­zásával. Ez utóbbi ma a felnőttoktatás sikerének egyik legjelentősebb gát­ja. Vácott működik a Pest megyei Felnőttoktatási Stú­dió. Keressék, kutassák a legjobb megoldást. A mun­kásművelődés elsőszámú konkrét kérdéséről van sZó. Kovács T. István ISSN 01M-U59 (Váci Hírlap) CSEHSZLOVÁK ÁRUHÁZI HÉT AUGUSZTUS 11-E és 18-A KÖZÖTT A VÁCI SKÁLA NASZÁLY ÁRUHÁZBAN Nagy választékban kaphatók: GYERMEKRUHÁZATI CIKKEK, SPORTCIPŐK, GYERMEKKOCSIK, LEMEZRADIÁTOROK, ÉPÜLET-NYÍLÁSZÁRÓ SZERKEZETEK

Next

/
Thumbnails
Contents