Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-06 / 183. szám
\ CEGLÉDI a A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM 1980. AUGUSZTUS 6., SZERDA Miért húzódik a felújítás? A tervek négy ütemre szóltak A ceglédiek — amint a vasútállomásra tartanak — nap mint nap láthatják a Kossuth Gimnázium épületét. Idén már ötödik esztendeje azt is: munkálkodnak az építők a felújításán. A jól értesült helybeliek arról, is tudnak: a külső tatarozás újabb két esztendőt fog igénybevenni. Kürti György, a gimnázium igazgatóhelyettese régi köteteket emel le a polcról. A Czeg- lédi Magyar Királyi Állami Főgimnázium értesítője az 1902—1903. iskolai évről. Ez áll a 24. oldalán: „Az építkezés 1902. július hó 28. napján ... megkezdődött, s ezzel végleg eldőlt, hogy az új épület a tél beállta előtt tető alá kerül és a következő tanév elejéig teljesen elkészül.” • Rozsdás írógépek Így történt, az egy évvel későbbi értesítő 25. oldalán ugyanis ez olvasható: „Jelen tanév elejére az intézet saját otthona nagyjából elkészülvén, a tanév már az új épületben nyílott meg.” S hogy mi mindennel jár az öt éve núzódó felújítás? Hallgassuk csak Kürti Györgyöt! — Viszonylag fiatal, a gimnázium épülete, de 1968-ban, amikor az egyik termet szerettük volna .Ketté választani, egy statikai vizsgálat derítette ki: a födémek elöregedtek, veszélyessé válhatnak. — Négy évvel később gimnáziumunk áttért a fakultatív oktatás kísérletére, ezért eddigi nagy osztálytermeinket kisebbekké kellett alakítani, hogy az átlagosan 15 tagú csoportok . foglalkozásainak helyet adhassunk. Az újabb statikai vizsgálat életveszélyesnek nyilvánította a födémet, s ennek nyomán alá is dúcolták a termeket. A födém ugyanis bauxitbetonból készült, s megtörtént például, hogy a villanyvilágítás armatúrája egyszerűen leszakadt róla. Szükségtantermek — Nem volt vitás: födémcsere kell. Arra viszont rendelet van, hogy ezzel egy időben a többi felújítási munkát — a víz-, a gáz-, a villanyhálózat, a padozat cseréjét — is el kell végezni, ha középületről van szó. Ráadásul 440 diákunkat egyetlen más épület sem fogadhatta Cegléden. Így nem maradt más hátra: amikor 1976-ban elkezdték a munkát, felszámoltuk a szaktantermi rendszert, s félévente változtattuk az oktatás színhelyeit. Az iskolától 400 méterre szükségtantermeket is kaptunk, így tanulóink ingázni kezdtek. Körülményesebb lett az oktatás, s ha a tanulmányi eredmények nem is romlottak, a fegyelem lazult. Sorolhatnám a kellemetlenségeket: nyilvánvaló, hogy nehéz úgy tanítani, a szomszédos teremben légkalapáccsal dolgoznak. Fél évig a pincében volt a tanári szoba, az iroda, s olyan dohos helyen, hogy az írógépek 1—2 hét után berozsdásodtak. — Idén a tanév végén ez volt a helyzet: az épület kétharmadát már felújítva használtuk. A munkák nyomán ősztől meg jobb lesz a helyzet, hiszen belülről befejeződik az építés, s a fakultatív oktatásnak megfelelően a régi 18 tanteremből 25-öt, a hat szertárból 9-et alakítanak ki. De továbbra sem lesz teljes a nyugalom, hiszen a homlokzaton még két évig dolgoznak majd. Ha egy év alatt felépülhetett a gimnázium, miért az, hogy a felújítás tervei eleve 5, évre szóltak, s miért bizonyult kevésnek ez az idő is? Elsőként Szabó Béláé, a Ceglédi Járási Építőipari Szövetkezet elnökéé a szó. Amiért lassú — Már a kezdet kezdetén vita voit arról, eraemes-e rei- újítani a gimnáziumot. Végül is ez volt az olcsobD megoldás, s az is közrejátszott, hogy műemlék jellegű az épület. 1976-ra elkészültek a telújí- tási tervek, s ezek négy ütemre bontottak a munkaiatokat. A legsürgetőbb feladat azélet- veszeiyes födémek cséréje volt, s menetKuzoen derűit ki: a tetőszerkezet faanyaga is gombás, azt is cserélni kell. Szövetkezetünk a generálkivitelező, s gondunk volt az al-, vállalkozókKal. Például másfél évi keresgélés után találtunk egy hajdúnánási kisiparost, aki vállalta a gimnázium tornyának díszmű-bádogos fedését. — Tény, hogy ha nagyobb munkákkal foglalkozó vailalat kezdett volna a felújításhoz, nem kellett volna már a terveket is öt évre készíteni. Ahhoz viszont, hogy ők munkához láthassanak, a gimnáziumot kellett volna kiköltöztetni. Szövetkezetünk állt rá végül is, hogy a tanítással egy időben ujnja fel az epiile.tií. — Tudnivaló, hogy szövetkezetünknél mindössze 4 építőipari dolgozó akad. S nem- csait a gimnázium újjáalakítása volt a feladatuk, mert ők építettek 15 OTP-lakást Abonyban a kisebb munkáik mellett. így megesett korábban, hogy mindössze lü-en munkálkodtak a gimnáziumnál, az utóbbi időben többen. Részint ez magyarázza az ez év végi határidő túllépését. Részint pedig az, hogy szövetkezetünknek összesen nincs annyi állványzata, amennyivel beboríthatnánk az iskola 4000 négyzetméteres külső felületét. A homlokzathoz eddig azért nem nyúlhattunk, mert az ajtók, ablakok cseréje rombolással is járt. Ezután is csak nyáron dobozhatunk, mert a műanyag festék, ami a homlokzatra kerül, csak jó időben vihető fel, s mert kevés az állványzatunk, csak szakaszosan. Ami viszont a lényeg: ez év őszétől az iskola belseje már alkalmas lesz arra, hogy a tanítás színhelyéül szolgáljon. Drágábban Vitathatatlan: a késés pénzbe kerül, öt éve 24 millió forintot irányoztak elő a felújításra kötött szerződésben. Csepcsényi Endre, a Cegléd Városi Tanács pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályának vezetője: — Az időközbeni árváltozások miatt a mai napig 21 millió 200 ezer forintot költöttek el a gimnáziumra, s a rekonstrukció mai számításaink szerint több mint 32 millió forintba kerül. Csupán idén újabb 8 millió forint fogy el ebből. Mindez a megyei tanács pénzéből, mert a gimnázium csak a felújítás kezdete után került a várcs! tanács irányítása alá, s a finanszírozást továbbra is a Pest megyei Tanács vállalta. Természetesen nemcsak az építőanyagok árának növekedése drágított a munkán. Spi- lák István, a Pest megyei Tanács Beruházási Vállalatának műszaki osztályvezető-helyettese: — Nam a terv volt hibás. A Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalatának a fa szakvizsgálatára nincsenek emberei, s a külső szakemberek csak fél évre vállalnak szavatosságot a szakvéleményért, mert közben a fa állapota tovább romolhat. Így derülhetett ki csak 1978- ban, hogy a fedélszék gombás. Ezért például a tetőfelújítás 1,8 millió helyett 2,1 millióba kerül. A határidő-kitolódásról pedig annyit: időközben vezetővé'tozás történt a Ceglédi Járási Építőipari Szövetkezetnél, s azóta teljes intenzitással folytatják a felújítást. De tény, hogy a késedelemhez hozzájárult: a kis szövetkezet többet markolt, mint ameny- nyit fogni tudott, nagyobb feladatokra vállalkozott, mint amilyenekkel megbirkózhatott volna — határidőre. V. G. P. Másfél milliós árengedmény Nyári vásár a járásban Nagy forgalmat várnak az Afész-nél A ceglédi áruház kirakataiban és a Dél-Pest megyei Áfész területéhez tartozó üzleteiben rövidesen harsány plakátok hívják fel a figyelmünket arra, hogy itt van a nyári vásár ideje. Sokan erről vesszük észre igazán a nyár múlását, hiszen a szezonvégi kiárusítás csalhatatlan jele az ősz közeledtének. Kovács Sándorral, a szövetkezet elnökhelyettesével, kereskedelmi főosztályvezetővel beszélgettünk arról, hogy mit kínálnak olcsóbban az idén a fogyasztási szövetkezet boltjai. Olcsóbban — Ezúttal négy árucsoportban rendezzük meg az árleszállítással egybekötött vásárt. E négy árucsoport: a férfi felsőkonfekció, cipő, méteráru és a divatcikkek. A teljes áruérték négy és fél millió forint, ebből mintegy másfél millió forint engedményt nyújtunk saját kockázati alapunk terhére. — Milyen nak? forgalmat vár— Nagyon örülnénk, ha elérnénk a másfél-két millió forintos forgalmat. A rendelet húsz-, harminc- és negyvenszázalékos árengedményeket tesz lehetővé, mi azonban harminc százaléknál kisebb engedményt nem alkalmazunk, zömében negyvenszázalékos kedvezményt adunk. — Véleménye szerint mely cikkek lesznek a legkelendőbbek? — Valószínűleg a férfipantallók, az NDK-gyártmányú férfiöltönyök, a divatcikkek közül a bakfisaljak, ruhák, a Szélesítik a burkolatot i li * „ ^: Szélesítik és új aszfaltburkolattal látják el a KPM Közúti Igazgatósága ceglédi üzemmérnökségének dolgozói a Budai utat Cegléd és Ceglédbercel között. Rapi László — a képen — VIBROMAX-úthenger rel tömöríti a betonalapot. Apáti-Tóth Sándor felvétele Rendszeresen gondozzák a legelőt Nem éheznek a hízómarhák Másodvetésként: silókukorica Nem marad éhen a cegléd- berceli Egyetértés Termelő- szövetkezet állatállománya. Lucernát 178 hektáron vetettek, kétszer kaszálták, szárítják, biztonságba helyezik. A lucernát most magnak nevelik. A learatott gabonatáblákon javában tart a kapcsolt munka, másodvetésként siló- kukoricát termesztenek. Nyár elején takarmány borsójuk is szépen termett Ezt 127 hektáron vetették és 140 mázsa volt a hektáronkénti átlagtermés. Legelőgazdálkodásuk is jó. Most a hízómarhán és a borjakon kívül szinte minden jószág kinn a szabadban cseperedik. A legelőt is rendszeresen gondozzák. szandálok, a vílfendcipők, gyermekcipők, fürdőruhák, női, lánykablúzok, sortok és a bébiruházat. Ezek szinte biztosra vehetően slágercikkek lesznek. Rendelés — Néhány évvel ezelőtt sokan panaszkodtak, hogy a nyári vásárok alkalmával általában az eladhatatlan árukat próbálták rásózni a vevőkre. Mi a helyzet most? — Erről szó sincs. Sok kurrens termék árát is leszállítjuk. Van azonban egy tilalmi lista, mely meghatározza, hogy mit nem adhatunk olcsóbban. Így például azok a termékek, amelyeknek az ára április 28-án csökkent, nem vehetők bele a nyári vásár árukínálatába. Ilyen a harisnya, zokni és harisnyanadrág, a szőnyeg, a függöny, a csecsemőruházat, a pamut alsónemű, felső kötöttáruk, tornacipők, kismamacipők. Egyébként ezek közül sok egyben hiánycikk is. Szorgalmasan feladjuk ugyan rendeléseinket, de amit kapunk, elenyészően kevés, sőt, olyan is előfordult már, hogy egyáltalán nem kaptunk a rendelt áruból. Növekedés — Túl vagyunk az első féléven. Hogyan alakult az említett áruk forgalma? — Elégedetlenek vagyunk a forgalomnövekedésünkkel. Az első félévben a tervünket 103,8 százalékra- teljesítettük. Ez mintegy 85,9 millió forintot jelent, sőt a ceglédi áruházunkban, a tavalyihoz képest, 8,9 százalékkal nőtt a forgalmunk. Ezek nem rossz számok és valószínű, hogy év végére még ennél is nagyobb lesz a növekedés. De a keres-“ kedő márcsak ilyen: mindig többet szeretne eladni. K. A. E. Ügyintézők, eladók Leszoktunk a köszönésről? Manapság sok váddal illetik a pult mögött álló eladót, az íróasztal mögött ülő tisztviselőt, hogy modortalan, tiszteletlen. Kétségtelen, hogy sok a valóban megalapozott észrevétel. De nézzük csak, milyen a közönség azokkal szemben, akik elmarasztalásra még nem adtak okot? Tisztelik ezek munkáját, igyekezetét? Erre kerestünk választ Abonyban. Emberi hangon Bene János, a tanács adóügyi csoportjának vezetője: — Ötezerötszáz adózó van a községben és legalább 2000-re tehető azok száma, akik ide tartozó ügyükkel engem és munkatársaimat felkeresnek. Tehát nagyon sok emberrel állok kapcsolatban. Vannak türelmesek és kevésbé azok. Én úgy érzem, az emberek nagy többsége tisztel, megbecsüli a munkámat. Nagyon fontos, hogy megtanuljunk az emberek nyelvén beszélni, és a vitás ügyeket pedig megfelelő dokumentumok bemutatásával rendezni. Beviz Györgyné, a 224-es kötöttáru és divatbolt vezetője: — Huszonhét éve dolgozom a szakmában és úgy érzem, romlik a kapcsolat a bolti eladók és vevők között. Türelmetlenek az emberek, nem bíznak bennünk. Sokan azt gondolják, ha valamilyen áru hiányzik: az a mi hibánk. Arról nem is szólva, hogy a köszönés már majdnem teljesen kiment a divatból. Csáki József né eladó: — Az emberek 80 százaléka udvarias, 20 százaléka nem. Nem tudom miért, sok a flegma, rátarti, kardoskodó vevő. Szerintem az volna az ideális, ha mindig annyi tiszteletet kapnánk, amennyit mi nyújtunk. Urbán Istvánná postai pénzfelvevő: — Az emberek többségétől megkapom azt a tiszteletet, amit várok, de gyakori a türelmetlen, hangoskodó. Ezek sehogy sem akarják megérteni, hogy pénzzel dolgozom. Engem az bosszant a legjobban, ha valaki itt az ablaknál türelmetlenkedik, hangoztatja mennyire siet, és amikor az épületet elhagyja, az utcán fél órákat beszélget egy éppen érkező ismerőssel. Tisztelet Kovács Istvánná, az ABC- áruház eladója: — Nem egyformák az emberek, vannak nagyon rendesek, vannak kötözködőek. Én nem érzem, hogy viszonoznák azt a tiszteletet, amit én adok. Ha valami nincs, az a mi hibánk, pedig mi igazán azt szeretnénk, ha mindig minden lenne. Mind kevesebbet halljuk: köszönöm. Pedig ez a tiszteletadás egy alapvető normája. Szabó Katalin telefonkezelő: — Sokszor úgy tűnik, mintha gépnek tekintenének, türelmetlenek. Egyesek alighogy felveszik a hallgatót, már ütö- getik is a villát. Ez nem gyorsítja meg a kapcsolást. Szabó László, a Kinizsi étterem felszolgálója: — Húsz éve dolgozom itt, jól ismerem az embereket és engem is jól ismernek. Nem emlékszem, hogy bárki is tiszteletlen lett' volna velem. Sajnos női munkatársaimnak más tapasztalatai vannak. A hallottak alapján azt hiszem, aligha lehetne egy általános következtetést levonni. Hogy kit lehet jobban és kevésbé hibáztatni, bajos lenne megmondani. De megoldás azért van: kölcsönösen tisztelje mindenki — a másikat. Gy. F. Vízilabda Eredményes esztendő volt 1978-ban nyolcadik, 79-ben kilencedik, az idei évben az igen előkelő negyedik helyen végzett a CVSE vízilabdacsapata az Országos Bajnokság második osztályában. E teljesítmény önmagáért beszél, s ha a bajnokság végére nincs egy kis megtorpanás, a csapat ezüst- vagy bronzérmes lehetett volna. A negyedik hely így is komoly siker és hatalmas előrelépés, A bajnokság végeredménye: 1. Hódmezővásárhely 18 ISO- 93 29 2. Tipográfia 3. CSMSK 4. Cegléd 5. MAFC 6. KSl 7. Bánki Donát 8. Miskolc 9. Kecskemét 10. Debrecen 18 104- 74 28 18 107- 83 26 18 116-113 21 18 91- 90 19 18 101- 85 18 18 91-102 13 18 84-106 12 18 73-123 6 18 87-134 5 A gólkirályi címet a csapaton belül Kelemen István fölényesen nyerte, 40 gólt lőtt, az utána következő Gulyás és Legény 19—19 gólt szerzett. A bajnokságban részt vevő játékosok névsora: Sárközi Kálmán, Pákozdi József, Pásztor György, Gulyás Zoltán, Legény Zsolt, Brávik Tibor, Kelemen István, Papp Gyula, Ungvári Imre, Beck György, Bóbis Károly, Markert Károly és Nagy János. Az egész évben a sok, jó teljesítményt nyújtó -játékos közül is kiemelkedik, Kelemen, Gulyás, Papp és Ungvári játéka. A csapat edzője, Lakatos István lelkiismeretes, fáradságot nem ismerő munkát végzett. Beck Mihály ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) I
