Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-06 / 183. szám

(MK.i'cr 1980. AUGUSZTUS 6., SZERDA Heti jogi tanácsok • A gyermektartásdíjról. Egyik olvasónk felkeresett bennünket és egyik közel­múltban megjelent cikkünkre hivatkozással megkérdezte, hogy belenyugodhat-e két gyermek után 30 százalékos tartásdíjba, amit férje ajánl, vagy többet is kaphat-e, ha bírósághoz fordul. A gyermektartásdíjat álta­lában úgy kell megállapítani, hogy az gyermekenként elérje a fizetésre kötelezett átlagos munkabérének és az eavéb ® Ha a felmondás jogszerű, a vuUaiaii munkaügyi don- tdoizottsag méitanyoíjságool uoiii • változtathatja meg. A Munka Törvénykönyve és anna.t aiapján kibocsátott rendelkezések — a dolgozó munkához való jogának vénei­mében és a méltányosság messzemenő figyelembevételé­vel — szeles köroen tiltják és korlátozzák, illetve megfelelő feltételekhez kötik a vállalati felmondást. Nem teszi azon ban lehetővé a törvénykönyi juttatásainak a 20 százalékát. A bíróság az összes körülmé­nyek mérlegelése alapján ezen százalék alá is, de fölé is mehet. Magasabb összegű tartásdíjat általában akkor ál­lapít meg a bíróság, ha a gyer­mek szükségletei, jogos igé­nyei eltérnek az átlagostól, illetve a szülők kereseti viszo­nyai is eltérőek az átlagostól. A gyermek szükségletei ak­kor térnek el az átlagostól, ha például tartósan beteg, testi vagy szellemi fogyatékos, de egyéb okok is fennállhatnak. Ezeket a bíróság hivatalból vizsgálja. Alacsonyabb összeg­ben, vagyis a 20 százalék alatt akkor állapítják meg a tartás­díjat, ha az meghaladná a gyermek szükségleteit vagy ha ilyen összegű tartásdíj fizeté­se veszélyeztetné a kötelezett szülő saját anyagi helyzetét. Például a kötelezett Súlyos beteg vagy rokkantsági nyug­díja kevés és nem egy, hanem például két gyermek tartásá­ról kell gondoskodnia, vagy esetleg újabb házasságában még további gyermekek szü­lettek stb. Mindenesetre, ha a gyerme­kenkénti 20 százaléknál ala­csonyabb vagy magasabb ösz- szegű tartásdíj megállapítása látszik kiszabhatónak, akkor a bíróság figyelembe veszi a másik szülő anyagi körülmé­nyeit is, vagyis mindkét szü­lőét. Az érvényesíthető összes tartási igény azonban a köte­lezett munkabérének és egyéb juttatások 50 százalékánál nem lehet több. mondja a Legfelsőbb Bíró­ság egyik munkaügyi -állás- foglalása —, az említett tiltó, illetve korlátozó szabályokba nem ütköző felmondás megtá­madását, méltányossági szem­pontok alapján, mert az a jog­biztonsággal nem férne össze. Ha a vállalati felmondás jog­szerű, pusztán méltányossági körülmények, alapján azt nem lehet hatálytalanítani. A jog- biztonság követelményeiből az is következik — mondja az állásfoglalás —, hogy a fel­mondási ok vizsgálata nem jogosítja fel a munkaügyi vi­tát elbíráló szervet arra, hogy á vállalat vezetése körébe tartozó olyan kérdések eldön­tésébe is beavatkozzék, ame­lyek a munkaügyi vita kere­tein kívül esnek. Olvasónk esetében, amikor a felmondás arra hivatkozik, hogy a vállalaton belüli át­szervezés miatt a dolgozó munkaköre megszűnt, a mun­kaügyi vitában nem lehet vizsgálni, hogy az átszervezés célszerű volt-e, illetve, hogy a vállalat miért az érintett dol­gozó munkaviszonyát mondta fel, s miért nem valamely azonos munkakört betöltő munkatársáét. Természetesen az előbb el­mondottak nem érintik a szakszervezet vétójogát, mert ha nincs is jogszabályi tiltó vagy korlátozó akadálya a felmondásnak, de az sérti a szocialista erkölcsöt, a válla­lati szakszervezet élhet a tör­vényben biztosított jogával. Ezért, ha olvasónk úgy gon­dolja, hogy körülményeinek MOZIMŰSOR AUGUSZTUS 7-TÖL 13-IG ABONY 7— 8: A Jó, a Rossz és a Csúf I—II.** 9—10: Walt Disney állatbirodalma 11—12: Kígyótojás*** BUDAKESZI, Kertmoii 9—10: Családi összeesküvés* 11—12: Hair* 13—14: Skalpvadászok* BUDAÖRS 8— 10: Kicsi a kocsi, de erős 11—13: A férfi, aki szerette a nőket** CEGLÉD, Szabadság 7—10: Folytassa, cowboy! 11—13: Karate (du.) Annie Hall* (este) CEGLÉD Mese 1—13: A mesék birodalmában CEGLÉD Művész 7—13: Nagyivók* DABAS 7— 8: Ezüstnyereg 9— 10: A vadember* 11—12: A holnap lovasai DUNAHARASZTI 1—10: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?» 11—13: A nagy balhé DUNAKESZI, Vörös Csillag 1—10: A sáska napja I—II.»» 9—10: A rézhegyek királynője (du.) 11—12: Kalózok Jamaicában DUNAKESZI, József Attila 1: A sáska napja I—II.»» 10: Hair* 11: Kalózok Jamaicában 13: Az autóstopos ÉRD 1— g. és 10: Az áldozat* 11—13: Őszi szonáta* FÓT 7—10: Apokalipszis, most I—II.** 11—12: Fayard bíró. akit seriffnek hívtak* GÖDÖLLŐ 7—10: Vadállatok a fedélzeten (du.) Joseph Andreus** (este) \ 11—13: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?» GYAL 7— S: Pokoli torony I—II.» 9—10: Autóbusz akció* 11—12: A vadember* LEÁNYFALU, Kertmozi 7— 8: Bizalom* 9—10: Csendestárs** 11—12: Bosszúvágy** MONOR 8— 10: Kígyótojás*** (este) 11—13: A Jó, a Rossz és a Csúf I—II.*» (este) 9— 10: Kutyahűség (du.) 11—12: Walt Disney állatbirodalma (du.) MONOR, Kertmozi 7— 8: Tecumseh 9—10: Hét tonna dollár** 11—13: Államérdek* NAGYKÁTA 7—10: Kojak Budapesten 11—12: Az ötös számú vágóhíd** NAGYKOROS, Arany János 7— 8: Államérdek* 9—10: Annie Hall* 11—13: Folytassa, cowboy! NAGYKÖRÖS, Stúdió mozi 7—10: A tizedes meg a többiek (1/2 6 órakor) (Madárijesztő** (1/2 8 órakor) 11—13: Hannibál tanár úr (1/2 6 órakor) Válás olasz módra** (1/2 8 órakor) PILISVÖROSVAR 7— 8: Az ötödik évszak 9—10: Good bye és ámen* 11—12: Előttem az élet* POMÁ2 7— 8: Csendestárs** 9—10: A fekete rák ollójában 11—12: Bankrablás RÁCKEVE 7— 8: A tizenötéves kapitány 9—10: Bankrablás 11—12: Sztrogoff Mihály SZENTENDRE 7—10: I.iliomfi (du.) Bosszúvágy** (este) 11—13: Vadállatok a fedélzeten (du.) Joseph Andreus (este) SZIGETSZENTMIKLÓS 7— 8: A rézhegyek királynője (du.) Bankrablás (este) 9—10: A Sólyom nyomában (du.) A férfi, aki szerette a nőket** (este) 11—12: A korona elrablása (du.) Konvoj* (este) TÁPIÓSZELE 7— 8: Sztrogoff Mihály 9—10: Az ötös számú vágóhíd** 10: I.olka és Bolka (du.) 11—12: Kojak Budapesten VÁC, Kultúr 7— 10: Péntek, a bennszülött (du.) Kabaré** (este) 11—13: Rákóczi hadnagya (du.) A sáska napja I—II.** VECSÉS, Nemzeti 8— 10: Karate 9— 10: A tizenötéves kapitány (du.) 11—13: Kicsi a kocsi, de erős (este) 11—12: A Noszty fiú esete Tóth Marival (du.) VECSÉS 8—10: A szabadság fantomja** 11—13: Fayard bíró. akit seriffnek hívtak* • 14 éven aluliaknak nem alánljuk. •• Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek. I mérlegelése nagyobb fokú ' méltányosságot kívánna meg és a vállalat intézkedésével megsértette a szocialista er­kölcsöt, kérje a szakszervezet segítségét. (i A bérlemény felmondha­tó, ha a bérlő nem fizeti a lakbért. Abban igaza van P. J. bu­daörsi olvasónknak, hogy a lakbérfizetés elmaradása fel­mondási ck. Sőt, ehhez még hozzátesszük azt is: a késede­lem kimentésére nincs jogi le­hetőség. Mégsem értünk egyet a bérbeadó felháborodásával, hogy a bíróság nem fogadta el a felmondást érvényesnek, il­letve a pert megszüntette. Panaszosunk ügyében ugyan­is az volt a helyzet, hogy a bérlő súlyos balesetből kifo­lyóan hosszú ideig kórházi kezelés alatt állt, a lakásban más hozzátartozója nem volt, és ezért nem tudta rendezni tartozását, nem tudott eleget tenni lakbérfizetési kötelezett­ségének. A bemutatott iratok­ból kiderült, hogy a bíróság a bizonyítási eljárás keretében megvizsgálta a bérlő védeke­zését, orvosi igazolásokat szer­zett be, tisztázta a bérlettel kapcsolatos összes körülménye­ket, azt iá, hogy mennyiben akadályozta a bérlőt a balese­te a fizetési kötelezettség tel­jesítésében, és arra a követ­keztetésre jutott, hogy ment­hető okból nem volt képes eleget tenni a lakbérfizetési előírásnak. Mihelyt a kórház­ból hazament, rendezte elma­radt tartozását. Helyesen járt el a bíróság, mert ilyen kivételes esetben megállapíthatja, hogy a fel­mondás nem felel meg a jog- gyakorlás társadalmi rendel­tetésének. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései Súlyos baleset a Millenárison — Mint az egyik sportegye­sület kerékpáros szakosztályá­nak tagja, a Millenáris pá­lyán edzést tartottam — adta elő egy fiatalember a bírósá­gon. — Az előttem haladó ke­rékpáros papírhulladékra haj­tott, amelyen megcsúszott és elesett. Emiatt én, aki közvet­len a nyomában voltam, szin­tén fölborultam. Olyan súlyos sérüléseket szenvedtem, hogy hosszú jóiéig kórházban ápol­tak, majd 67 százalékos rok­kantságomra tekintettel nyug­állományba helyeztek és havi 1300 forintot kapok. Ha addigi munkahelyemen dolgozhatnék, havi 3500 forintot keresnék. Ezért kérem a bíróságot, köte­lezze a sportegyesületet, vala­mint a Népstadiont és intéz­ményeit, hogy a két összeg kö­zötti különbözetet járadékként folyósítsa. Az eljárt bíróságok az alpe­resek kártérítési felelősségét megállapították, és 32 ezer fo­rint kártérítés, továbbá 600 fo­rint havi járadék fizetésére kötelezték őket. Ezt azzal in­dokolták, hogy a fiatalember könnyebb fizikai munkát el­láthat. Az illető egy ideig dol­gozott is, de elbocsátották. Kárenyhítési kötelezettsége folytán elvárható tőle, hogy maradék erejét rehabilitációs jellegű munkakörben haszno­sítsa. -Havi 1600 forintot, amennyi fizetése a baleset után volt, megkereshet. Meg nem térülő kára, tehát havi 600 forint, s ezt az alperesek megtéríteni tartoznak. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely más álláspontra helyez­kedett. Határozatában a kö­vetkezőket mondta ki. — A járadékigény elbíráló­Tíz nap rendeletéiből A Munka Törvénykönyvé­nek a költségvetési szervek­nél történő végrehajtásáról a KHI elnöke 4/1980. KSH szám alatt utasítást adott ki. (Ta­nácsok Közlönye 27. szám.) A mezőgazdasági őrszolgá­latról kiadott 25/1980. (VI. 27.) MT számú rendelet vég­rehajtásáról is a Tanácsok Közlönye július 24-d 27. szá­mában jelent meg a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter 16/1980. (VII. 23.) MÉM számú rendelete. Az Egészségügyi Jogszabá­lyok Gyűjteményét az Egész­ségügyi Közlöny 13. száma tartalmazza. Az építésügyi hatósági en­gedélyezési eljárásokban el­lenőrzendő hatósági előírások köréről az Építésügyi Értesítő 22. száma tartalmaz fontos módosításokt a 24/1979. ÉVM számú közlemény mellékle­tével kapcsolatban. A magasabb vezető állású dolgozók jubileumi jutalma folyósításával kapcsolatos el­járásról a Nehézipari Értesí­tő 14, számában jelent meg közlemény. sánál jelentősége van annak, hogy a sérültet terheli-e kár­enyhítési kötelezettség és ha igen, ennek mennyiben tett eleget. A másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a fiatalember, aki munkaké­pessége kétharmadát elvesz­tette, nem tölthet be olyan munkakört, ami az átlagot meghaladó erőfeszítéssel vagy egészsége rovásával járna. Ezt bizonyítja, hogy baleset utá­ni állásából azért bocsátották el. mert fizikai munkakörét nem tudta ellátni. Az orvos­szakértő véleménye szerint is csak akkor lehet foglalkoztatni, ha munkaadója nagyobb elvá­rásokat nem támaszt vele szemben. Tehát a másodfokú bíróságnak mindenekelőtt azt kellett volna tisztáznia: egyál­talán van-e olyan munkahely, ahol a rokkantat az az orvos­szakértői véleményben írt mó­don alkalmaznák. Ha nincs, a rendkívüli erőfeszítéssel járó munkával szerezhető kereset hiánya terhére nem számolha­tó el. Mindegek alapján a Legfel­sőbb Bíróság a másodfokú íté­letet hatályon kívül helyezte, és az ügyben új eljárást ren­delt el. Anya pere gyermekei ellen. Egy idős házaspár házát adásvételi szerződéssel két leányára íratta, de holtig tar­tó haszonélvezetet kötöttek ki maguknak. A vételár 200 ezer forint volt, amit gyerekeiktől megkaptak. Az apa halála után az egyik férjezett lány családjával beköltözött a ház két szobájába, a harmadik­ban anyja lakik. Az özvegy ajándék vissza­követelése címén a járásbíró­ságon gyermekei ellen kere­setet nyújtott be, amelyben arra hivatkozott, hogy a szer­ződés tulajdonképpen ajándé­kozás volt, amit visszakövetel. Indokul azt hozta fel, hogy idős, beteg asszony, aki a várt szeretet, gondoskodás és ápo­lás helyett szidalmazást és megaláztatást kapott. Most nincs, aki gondoskodjék róla és akinek segítségére számít­hatna. Ezért kérte a bírósá­got: kötelezze lányait annak tűrésére, hogy az ingatlan fe-' lerészére tulajdonjogát a nyil­vántartásba bevezessék, a házban lakó gyermeke pedig onnan távozzék és amíg ott tartózkodik, lakáshasználati díjat fizessen. A járásbíróság, majd felleb­bezésre a megyei' bíróság ki­mondta: a szülők és gyerme­keik között létrejött adásvé­teli szerződés valójában tény­leg ajándékozás volt. Az anyá­val lakó gyermeket havi la­káshasználati díj fizetésére kötelezték, egyben megállapí­tották, hogy az özvegynek nyugdíja és mellékkeresete miatt létfenntartása érdieké­ben nincs szüksége az aján­dék visszakövetelésére. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság az eljárt bíró­ságok ítéletét részben hatá­A cél változatlan Elsődleges a gyermek érdeke Az igazságügy-miniszter nemrég módosította a gyer­mek tartásdíjról szóló mi­nisztertanácsi rendelet vég­rehajtási szabályait. At új paragrafusok kimunkálására éppen á bírói gyakorlat, a családjogászok tapasztalatai hívták fel a figyelmet. A cél változatlan: az állam gyors, hatékony segítséget nyújt azoknak a csonka családban felnövő gyermekeknek, akik a tartásdíjra kötelezett szü­lőtől még az alapvető gon­doskodást is nélkülözik — mondotta Katonáné dr. Soltész Márta legfelsőbb bírósági ta­nácselnök. Kétezer kiskorúnak 56 millió forint — Ha a tartásdíj átmene­tileg behajthatatlan, és a gondozó sdülő szorult anyagi helyzetében nem tudja meg­felelően ellátni gyermekét, kérheti a bíróságtól, hogy rendelje el a már megállapí­tott összeg ideiglenes állami folyósítását. Hat esztendővel ezelőtt minisztertanácsi ren­delet alapította e fontos jog- intézményt. Szociálpolitikai jelentőségét azóta az élet. a bírói gyakorlat igazolta. Ta­valy 2000 gyermeknek folyó­sítottak ily módon az állam­kasszából tartásdíjat. Az el­múlt hat évben nem keve­sebb, mint 56 millió forintot emésztett fel a költségvetés­ből a tartásdíjak megelőlege­zése. S bár a törvényesen meg­állapított tartásdíj — amint a kötelezett előkerül, vagy fizetőképessé válik —, az államnak később kamatostól visszafizetendő, e hatalmas összegnek eddig mindössze 12 százaléka térült meg. — Továbbra is a járási, il­letve a kerületi bíróságtól kell kérni a már megállapí­tott tartásdíj állami folyósí­tását. Például: ha az ismeret­len helyen tartózkodó szülő mindenáron ki akar bújni a kötelezettség alól. Meghatározott időszakra A rendelet szerint a jövő­ben nem elegendő csupán ar­ra hivatkozni, hogy a köte­lezett nem fizet. Azt is iga­zolni kell, hogy felszólítás el­lenére sem teljesít. — Ezentúl a bíróság csak meghatározott időtartamra, há­rom évre rendelheti el az előlegezett összeg rendszeres fizetését. Ennek lejártával a tartásdíj folyósítása automati­kusan megszűnik. A gyermek gondozójának — ha a jog­szabályban előírt feltételek to­vábbra is fennállnak — ismét kérelmet kell benyújtania. A bíróságok így ellenőrizhetik, hogy az eltelt időszakban vál­tozott-e vagy sem a család, a gyermek anyagi helyzete. Az állam ugyanis akkor lép kö2- be, ha arra valóban nagy szükség van. Jogalap nélküli gazdagodás Elvétve, de megtörtént az is, hogy miközben jobb belá­tásra tért a tartásdíjra köte­lezett szülő, a másik fél mindkét forrásból kapta, és fel is vette a pénzt. Az új jogszabály ezért megszigorítot­ta a bejelentési kötelezettsé­get. A tartásdíj folyósítását elrendelő bírósági végzés a jövőben felhívást is tartal­maz. Eszerint a jogosult kö­teles a bíróságnak haladékta­lanul bejelenteni, ha a tar­tásdíj ideiglenes folyósításá­nak feltételei megszűntek. Így például nem szabad elhallgat­ni, ha a kötelezett már fi­zeti a tartásdíjat. Azt sem, ha a gyermek nagykorúvá vált. Ugyanígy jelezni kell, ha a fiatal már keres, vagy ha a gyermek időközben álla­mi gondozásba került. A jö­vőben az említett feltételek elhallgatása jogalap__ nélküli gazdagodásnak minősül, s az indokolatlanul felvett östf- szeget kamatostul kell vissza­fizetni. Az új jogszabály te­hát abban segíti a joggyakor­latot, hogy többet juttassanak azoknak, akik rászorulnak. Ab­ban is segít, hogy meggátol­ja a társadalom e sajátos tá­mogatásával való visszaélése­lypn kívül helyezte és a já­rásbíróságot új eljárásra, va­lamint új határozatra kötelez­te. — Az ajándékot az adomá­nyozó visszakövetelheti, amenyiben arra létfenntartá­sa érdekében szüksége van, és a visszajuttatás a megajándé­kozott létfenntartását nem veszélyezteti — hangzik a határozat. Ha a megajándéko­zott, vagy vele együtt élő hozzátartozója, az ajándékozó, illetve annak közeli hozzátar­tozója rovására súlyos jogsér­tést követ el, az adományozó az ajándékot vagy annak el­lenértékét visszakövetelheti. Ugyanez a jog illeti meg ak­kor is, ha az a feltevés, amely­re tekintettel az ajándékot adta, később véglegesen meg­hiúsult, holott enélkül az aján­dékot nem adta volna. Áz ajándékozót nem lehet meg­fosztani attól, hogy létfenn­tartása biztosítása érdekében tetszése szerint választhasson az ajándék visszakövetelése vagy tartásdíj fizetése iránti igényről. Választási joga gya­korlásának csak a joggal va­ló visszaélés szab, határt. A létfenntartásra alapított indok érvényesítése esetén a meg­ajándékozott a visszakövetelés alól mentesülhet, arpennyiben az ajándékozó megélhetését járadékkal vagy természetbe­ni tartással biztosítja. — Az özvegy 76 éves és 900 forint nyugdíja van. Nincs adat arra, hogy rendszeres egyéb jövedelme volna. Ha néha végez is fizikai munkát — korára tekintettel —, erre nem kötelezhető. Tehát annak eldöntésénél, hogy az idős asszonynak létfenntartása ér­dekében szüksége van-e az ingatlanra, meg kell állapíta­ni anyagi és vagyoni helyze­tét, jövedelmét és kiadásait, valamint azt is, szorul-e gyógykezelésre, vagy egyéb segítségre. Tisztázni kell leá­nya beköltözésének körülmé­nyeit, és hogy miként történt a lakás szobáinak felosztása, továbbá azt, hogy vele lakó gyermeke az ellene felhozott különböző súlyos sérelmeket tényleg elkövette-e. Amennyi­ben ugyanis ezek összességük­ben vagy nagyobb részben valónak bizonyulnak, úgy azok olyan súlyos jogsértés­nek minősülhetnek, amelyek az ajándék visszakövetelésére alapul szolgálhatnak. Az aján­dékozás és a közeli rokoni kapcsolat ugyanis o gyerme­keket anyjukkal szemben tiszteletre, hálára és — fő­képpen a vele együttlakót — alkalmazkodásra kötelezi. Végül a Legfelsőbb Bíróság kimondta: meg kell állapítani azt is, hogy a házba be­költözött gyermek ingyenes lakáshasználó-e. Ebben az esetben ugyanis a kiürítésre vonatkozó igény még akkor is alapos, ha az ajándék visz- szakövetelésére vonatkozó ke­resetet a bíróság elutasítja. Az a körülmény, hogy az özvegy a gyermekét családjával együtt lakásába befogadta, nem je­lenti a haszonélvezeti jog kor­látozását, hanem csak azt, hogy ingyenes szívességi la­káshasználatot biztosított. Ez pedig bármikor, indoklás nél­kül megszüntethető. Ha az derülne ki, hogy gyermeke önkényesen költözött be a házba, és anyja a lakáshasz­nálatot emiatt, meg egyéb magatartása miatt kívánja megszüntetni, úgy gyermeke rosszhiszemű lakáshasználó­nak minősülhet, aki elhelye­zéséről maga köteles gondos­kodni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents