Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-05 / 182. szám

VII. ÉVFOLYAM, 182. SZÄM 1980. AUGUSZTUS 5., KEDD Bagón és Hévízgyörkön A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA LLOI Bővítették a községi óvodákat Mi újság Bagón és Hévíz- györkön, e két, közös tanácsú községben? Ezzel a kérdés­sel kopogtattunk a környék legfiatalabb tanácselnökénél, Jamrik Lászlónál, aki éppen hét hónapja, január elején került erre a posztra, s aki ezt megelőzően a kartali Pe­tőfi Tsz élelmiszeripari és ke­reskedelmi ágazatát vezette. Ily módon hozzá tartozott. a szövetkezet vágóhídja, sütő­üzeme és néhány élelmiszer- üzlete. Jamrik László huszon­nyolc éves, bagi születésű, Tú­rán járt az akkor még műkö­dő mezőgazdasági szakközép- iskolába, ott szakmát és érett­ségit szerzett, s két éve vé­gezte el a marxista egyete­met. . — Hogy tetszik a tanácsi munka? — Igen meglepett, hogy rám esett a választás, de azóta, hogy vállaltam, szívesen dol­gozom. Nem panaszképpen mondom, de még alig volt szabad szombatom, s gyakran vasárnap is dolgozom. Ami nagyon jólesik: igen sok se­gítséget kapok munkámhoz. Megyei támogatás — Hogyan haladnak az idei fejlesztésekkel? — Magam is tudtam róla, hogy a Puskin utcaiak régi vágya volt: legyen náluk is szilárd burkolatú az úttest, hiszen, különösen esős, latya­kos időben nehéz volt ott és a hozzá csatlakozó utcákban a közlekedés. Mintegy másfél kilométer hosszú utca ez, ame­lyen alig több mint egy hó­nap alatt leraktuk a kockakö­veket. — A négy méter széles út­test építéséhez 260 ezer fo­rint támogatást kaptunk a megyei tanácstól, ez igen jól jött, de gondolhatja, hogy mi­iven nagyszerű lakossági ösz- szefogás nyilvánult meg: a környékbeliek, az érintett la­kók körülbelül egymillió fo­rint értékű társadalmi mun­kát végeztek. Ugyancsak ez évi eredmény Bagón és Hévízgyörkön, hogy bővítették az óvodát. Ponto­sabban szólva: egy-egy gye­rekcsoportnak építettek új helyiséget. Bagón rriár csupán a festés van hátra, míg Hé­vízgyörkön ezekben a napok­ban befejezéséhez közeledik a kőművesmunka, következik a villanyszerelés, azután a fes­tés, mázolás. Segítőkész üzemek A lényeg: szeptembertől mindkét helyen birtokba ve­hetik az újabb csoportok eze­ket a helyiségeket is. Ügy is fogalmazhatunk, hogy a két községben együttvéve 55—60 gyerekkel többet tudnak el­helyezni, mint eddig, igaz: az óvodák kihasználtsága így is százharmincöt százalék körül lesz. Mi sem jellemzőbb erre, minthogy Bagón már döntöt­tek az új jelentkezők ügyé­ben, 112 gyerekből 68-at tud­tak felvenni. Hévízgyörkön ezekben a napokban ülésezik a döntést hozó bizottság. Az óvodák bővítéséhez tar­tozik még. hogy nagy segítsé­get nyújtottak a helyi és a környező üzemek. A kartali Petőfi Tsz 40 ezer, a Gödöllői Gépgyár és a monori Mező­gép Vállalat bagi gyára 20—20 ezer, az aszódi Ferromechanä­kai Ipari Szövetkezet 10 ezer forinttal járult hozzá az épí­tési költségekhez, míg az ikia- di Ipari Műszergyár víz- és villanyszerelési anyagokat adott számukra. Szilárd burkolat Néhány héten belül új fog­orvosi rendelőt kapnak a ba- giak. A Hősök terén levő, egyes számú körzeti orvosi rendelőnél egy újabb helyi­séget építettek erre a célra, egyúttal a körzeti orvos ren­delőjét és lakását is tataroz- j ták. Üjság még a községfejlesz- I ÉRDEKES. A tanácsi ügy­intéző mérges volt. — Kife­lejtették a tornateremből a szereket — mondta —, s az egész födémet cserélni kellett, mert gyenge lett vol­na a tornaeszközök felfüggesz­téséhez. — Érdekes... — Ez magának érdekes — vágott a szavamba —, ez botrányos, ér­ti, botrányos. — Érdekes, foly­tattam később, ismertem egy embert, egy egyszerű paraszt- embert. A régi időkben töltöt­te gyermekkorát, nem járha­tott iskolába, összesen három elemit végzett, kilencéves ko­rában már cseléd volt. Ez az egyszerű parasztem­ber mindent szeretett csinál­ni, csak a paraszti munkát nem. De mivel nem tanulha­tott, kénytelen volt abból él­ni. A felszabadulás után az­tán neki is jobb lett, gyárba került, később még a hegesz­tést is kitanulta. Falujában meg mindenféle szakmában dolgozott. Kőműveskedett, szekrényt készített, hordót, kézikocsikat, egyszóval min­dent, ami faluhelyen szüksé­ges. Magas fokon művelte a kü­lönböző szakmákat; aki csak a végterméket látta, el sem hitte, hogy nem képzett mes­terember munkája. A pa­rasztból lett hegesztő per- sZe nem az ujjából szopta a tudományokat. Mielőtt mun­kához látott, elment olyan műhelybe, ahol éppen azt gyártottak, amire ő készült. Többször és többféle műhely­be, hogy mindent alaposan el­lessen, á lehető legjobb fogá­sokat. Mindent többször át­gondolt, megtervezett, ács­tás témakörében, hogy az idén hozzávetőleg 1000—1000 mé­ter járdát építenek mindkét községben. Járdalapokat, ala­pozó anyagot és művezetőt a tanács biztosít, s számítanak az érintett lakók társadalmi munkájára. Szilárd burkolatú járdán közlekedhetnek nemsokára, legkésőbb például a bagi Jó­kai utcában és a Dózsa György útnak a vasútállomás és a Mezőgép gyára közötti sza­kaszán, valamint a hévíz- györki Alsókért utcában és a Sallai Imre utca egy jelentős részén. I F. I. Mindennapi ceruzájával felvázolta egy darab papírra, elkészítette az alkatrészeket, s amikor min­den együtt volt, nekifogott a végszereléshez!. Elképzelhetetlennek tartom, hogy ha neki tornatermet kell csinálni, kifelejti a mászóru- dat, -kötelet, vagy a bor­dásfalat tartó vasakat. Ugyan­is hiú volt és lelkiismeretes. Fürdőit a boldogságban, ha valaki büszkélkedett az álta­la épített pincével, az ő keze nyomát őrző szekrénnyel, székkel, asztallal. Képtelen lett volna elviselni, ha szid­ják, leszólják. A tanácsi ügyintézőnek még annyit mondtam, változatla­nul nem botrányosnak tartom az általa előadott esetet. Ami­kor egy tornateremből kifelej­tik a tornaszereket, házról a tetőt, az olyan, mintha valaki a betonúira veti magát, mert úszni akar. SZEGÉNY ÖREG. Az épít­kezésen járva alvó emberre bukkantunk. Mi lesz itt, gon­doltam magamban, nekem is pont erre kellett jönnöm, most hallgathatom a főnök szi­dalmait, szegény pihenő em­bernek a dadogó védekezé­seit. Csalódtam. A művezető kezdett magyarázni: az alvó lassan nyugdíjas lesz, idős ember, minek bántsa. — Ezt komolyan gondolja — kérdez­tem. — Komolyan — vála­szolta. Eszembe jutottak az én öre­geim, Mint minden munkahe­lyen, a mi műhelyünkben is Felezik, magozzák a kajszit A Gödöllő és Vidéke Áfész veresegyházi felvásárló tele­pén naponta 70—80 mázsa kajszibarackot készítenek elő kon­zervgyári feldolgozásra. Az itt dolgozó, csaknem 40 asszony felezi és kimagozza a barackokat. Az előkészített termést a dunakeszi Gyümölcs és Főzelék Konzervgyárba szállítják. Pécel Célcsoportos lakások Pécelen tizennégy lakás épül célcsoportos beruházás­ban. A Gagarin téren készülő tizenkét lakás műszaki készült­ségi foka már csaknem nyolc- vanszázalékos, átadásukra elő­reláthatólag november végén kerül sor. A Hegyalja úton két lakást építenek, ezek kivitele­zője is a nagyközségi tanács költségvetési üzeme, s a ter­vek szerint ugyancsak novem­berben fejezik be az építésü­ket. Gödöllői Áfész Dicséretes összefogás A Gödöllő és Vidéke Áfész napokban átadott veresegyhá­zi mezőgazdasági és műsza­ki kisáruházának építésében derekas munkát végzett a házi építőbrigád, amelyen kí­vül még dicsérettel illették aZ áfész villanyszerelőit és a veresegyházi tanács költség- vetési üzeme fűtésszerelőit is. Jelentős társadalmi munká­val járult hozzá az üzlet épí­téséhez az áfész több szocia­lista brigádja. Növénytermesztés Fejlesztési koncepció A túrái Galga menti Ma­gyar—Kubai Barátság Tsz-ben elkészítették a hatodik ötéves tervre szóló termelési és fej­lesztési koncepciót. Ebben, egyebek közt rögzítették azt is, hogy a növénytermelési fő­ágazatban, évente 2—3 száza­lékkal kívánják a termésátla­gokat növelni. Aratnak a Szilas mentén A kombájnok után folyamatosan haladnak a bálázók, amelyekről, mint képünk is szemléletesen bizonyítja: közvet­lenül a tehergépkocsira jut a bálázott szalma. Felvételünk idejéig elkészültek a szövetkezetben 130 hektár tarló bukta­tásával és 75 hektár nyári mélyszántásával is. Barcza Zsolt felvételei A kerepestarcsai Szilasmenti Tsz-ben már túl vannak az aratás felén. Az árpa, százhárom hektáron, átlagosan 4,2 tonnás termést adott. Jelenleg a búzát aratják. Árammérőgyár / megtakarítás Ganz Ábrahám brigád Cél a szocialista cím A Gödöllői Árammérőgyár műanyagüzemében az első fél­évben csaknem 700 ezer fo­rintnyit takarítottak meg alap­anyagból. Ez elsősorban egy újításnak köszönhető, amely a műanyaghulladék újrafelhasz­nálását teszi lehetővé, s így hosszabb távra jelent megta­karítást — Három új eszközzel gya­rapodott az idén a péceli ta­nács építőipari és költségve­tési üzeme: egy vakológépet, VÖcsi típusú markolót és egy Zetor traktort vásároltak. apróságok voltak nyugdíjhoz közeledők. De egy pillanatig nem gon­doltam arra, hogy nekik már nem kell dolgozniuk, ők mun­kaidőben alhatnak. Voltak ki­váltságaik, kétségtelen. Nem ők pucolták meg pénteken vagy szombaton délután a kö­zösen használt gépeket, nem nekik szóltak, ha valami na­gyobb darabot kellett meg­mozgatni. Másfajta előjogaik is voltak. Ok kapták a leg­kényesebb munkákat. Csupa olyan kiváltság, amit ter­mészetesnek nevezhetünk. És még valamiben élen jártak: nem keresték az alkalmat a lógásra, nem hosszabbították meg az ebéd- és vacsoraidőt, nem hagyták el korábban munkahelyüket. S minket, fiatalokat is erre szoktattak, neveltek. Nem hangos szóval, hanem magatartással, mun­kamoráljukkal. Olyan légkört teremtettek, amelyben ké­nyelmetlenül érezte magát az, aki nem dolgozott, vagy selejtet gyártott. EZért gondolom, hogy aki a nyugdíjhoz közeledve szu­nyókál munkaidőben, koráb­ban is megtette. És még va­lamit: megtehette. FALUSI KÖNYVESBOLT. Erdőkertes felől jövet, Gö­döllő irányába fordulva sze­men üti az embert a veres- egyházi könyvesbolt nagy cégére. Ez a cégér nem iga­zi, csupán nagyméretű be­tűkkel kiírták, hogy köny­vesbolt. De mégis csábít. A tá­i Az Árammérőgyár műsze­rész II. műhelyében régi ha­gyományai vannak a brigád­életnek, itt dolgozik a gyár egyik leghíresebb kollektívá­ja, az Asztalos János brigád is. Ennek a közösségnek azon­ban nem lehet mindenki a tagja, ezért is jutottak néhá- nyan arra az elhatározásra, hogy új brigádot alakítanak. Fiatalokból áll ez a kollek­tíva, nevük Ganz Ábrahám, vezetőjük iNagy József. Erede­tileg 15 volt a létszámuk, de ma már tizenheten vannak, csupa fiatal, átlagéletkoruk 23 gas ablakok, a csinos külső, s aki benéz, az kedvet kap a belépésre, a takaros kis he­lyiség vonzza az embert. Né­hány pillanatig mégis haboz­tam, mert nem láttam bent senkit. Megnézve a nyitva tartási időt, mégis lenyomtam a kilincset. A hátsó részből nyomban előjött az eladó, szíves szó­val vásárlásra biztatott. Né­zegettem a könyveket, s köz­ben kérdezősködtem. Minde­nekelőtt a forgalomról, hiszen a bolt üres volt. A fiatalasZ- szony készségesen elmondta az adatokat, hozzátéve, eddig Hónapról hónapra teljesítette a tervet. Igyekszik is, tette hozzá, hiszen a nagyobb eredményért jár valami anya­gi juttatás is. De mit tehet az eladó, hogy több könyv fogyjon, az ut­cáról nem terelheti be a ve­vőket. Azokat nem, de a kö- zületekkel tarthatja a kap­csolatokat, felhívhatja figyel­müket, mi érkezett, mit ér­demes beszerezni. Közülete- ken könyvtárat, iskolát, taná­csot, szocialista brigádot ért­ve. Ámde nincs gondja az egyé­ni vásárlókkal sem, legfel­jebb az, hogy nem mindig van meg a kért kötet, hogy gyak­ran a népszerűnek ígérkező könyvek helyett olyanokból küldenek többet, melyekről előre látható, nem lesz kelet­jük. A tudat mozdulásait nehéz nyomon követni. De valamit megsejtet egy jól forgalma­zó falusi könyvesbolt is. Ta­lán nem is keveset. Kör Pál esztendő. Mindössze hárman nem szakmunkások, hamaro­san azonban ők is megszerzik az oklevelet, csak rövid idő választja el őket a szakmun­kásvizsgától. KISZ-szervezet is alakult a műhelyben. A brigád és az if­júsági szervezet tagjai sok kö­zös programot szerveznek, de nemcsak a szórakozás ban, a szabad idő eltöltésében talál­koznak, a társadalmi munká­ban is összefognak. Huszon­hat társadalmi munkaórát vállaltak például azért, hogy műhelyük túlteljesíthesse ter­vét. Jó légkörű közösség a Ganz Ábrahám, ami nem véletlen, hiszen már régóta ismerik egymást, a szakmát is együtt tanulták, s a mostani munka is eggyékovácsolja őket. Jól együttműködnek az Asztalos János brigáddal is, amely ön­zetlenül átadja bőséges tapasz­talatait. Erre szocialista szer­ződést is kötöttek. Amikor brigádot alakítót-, tak, azért tették, mert úgy gondolták, ez fejlődést jelent­het, de hogy ilyen jelentős mértékben, arra nem számí­tottak. Jut idejük arra, hogy brigád-összejöveteleket szer­vezzenek, egy-egy kirándulást, baráti összejövetelt, s hogy még jobban megismerjék egy­mást. Céljuk a szocialista cím el­érése. Mint mondják, ha már elkezdték, akkor munkájuk­nak legyen látszatja is. Nem szeretnének a brigádmunká­ban sem lötyögni. Többen kö­zülük a távösszegzőgyártás­ban dolgoznak, ami nagy fi­gyelmet követel, hiszen ha va­lamit elvétenének, azt csak többletmunkával hozhatnák •helyre. Városi moziműsor Egy kis indián. Színes, szinkronizált amerikai ka­landfilm. Kísérőműsor: Bume­ráng. Csak 4 órakor! A sáska napja, I—II. Színes, szinkronizált amerikai film. Kíséróműsor: Jóga. Csak 16 éven felülieknek! Előadáskez­dés kivételesen csak 6 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents