Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-31 / 204. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM 1980. AUGUSZTUS 31., VASÁRNAP Fejlődő szövetkezeii szolgáltatások Kevesebb létesítményt építenek Csökkentik a kézi munkát Export és fejlesztés Még több féle terméket gyártanak Gyakran hangzik el kritika a szolgáltatások alacsony szín­vonaláról, az udvariatlan ki­szolgálásról. Nem mindig alap­talanul. Ám azt senki nem vonja kétségbe, hogy egyre nagyobb az igény a szolgál­tatások iránt, s az e feladattal megbízott vállalatok, szövet­kezetek, ha lassabban is, de igyekeznek lépést tartani a követelményekkel. A váci járásban két nagy szövetkezet, a Dunakanyar Szolgáltató és Vegyesipari Szö­vetkezet, valamint a Kemen­céi Vegyesipari Szövetkezet végez szolgáltatásokat. Hogy hogyan és milyen minőségben, s mit tettek e tevékenység fejlesztéséért az elmúlt .öt esztendőben — erről számol­tak be a járási párt-végrehajtó­bizottság legutóbbi ülésén. Az igényekhez igazodva A Dunakanyar Vegyesipari és Szolgáltató Szövetkezet a járás igen nagy területén — Szob­iéi Fótig, valamint Vácott és Dunakeszin is — tevékenyke­dik. Több üzletet működtet, ezekben megtalálható női és férfifodrászat, kozmetika, ma­nikűr, pedikűr, fényképészet, cipőjavítás, olajszállítás, pa- lackosgáz-szállítás, órajaví- tás, kulcsmásolás, üvegezés, képkeretezés, férfi- és női sza­bóság, valamint transzformá­torjavítás. Az elmúlt években a szövetkezet a javító-szolgál­tató tevékenységét hálózatbő­vítéssel, egyes egységek kor­szerűsítésével igyekezett fej­leszteni, s ennek eredménye­képpen ma már meglehetősen korszerű hálózattal rendelkez­nek. A statisztikát lapozgatva ki­derül: 1976-tól az ipari javí­tás iránti igény folyamatosan csökken. Amíg négy esztendő­vel ezelőtt például 1 millió 554 ezer forint volt az ebből származó árbevétel, addig az idén az előzetes számítások szerint 1 millió 316 ezer fo­rint várható. A mélypont 1978- ban volt, amikor ez az összeg alig haladta meg az 1 millió forintot... A szövetkezet vezetőinek vé­leménye szerint, ez a vissza­esés elsősorban abból adódik, hogy a cipőjavító tevékeny­ség — részben a lakossági igé­nyek nagymérvű csökkenése, részben pedig a szakmunkás­hiány miatt — igen hullámzó tendenciát mutat. Most némi javulás várható, hiszen az idén bevezették a cipők garanciális javítását. Ám az esetleges fej - lődésnek gátat szab az a tény, hogy minden kedvezmény el­lenére, egyáltalán nincs je­lentkező cipésztanulónak. Nincs cipésztanuló Más a helyzet a személyi szolgáltatások terén. Ezek a részlegek egyre nagyobb igényt elégítenek ki, s az utóbbi években elsősorban a Most vasárnap csak a járá­si II. osztályban szereplő csa­patok lépnek pályára. A páro­sítások : Kösd—Veresegyház II (ve­zeti: Huszár, Galántai 16 óra­kor), Perőcsény—Vámosmiko- la (Nagy S., Strell), Galgavöl- gye II—Örbottyán (Galgagyör­kön vezeti Vidra I., Baksza), Püspökszilágy—V erőcema- ros II (Pusztai G., Fodor), Vácrátót—Szód (Szódon, veze­ti: Tóth L., Varjú 11). Az ifjúsági mérkőzések 14.30-kor, a felnőttmérkőzé­női és férfifodrászat fejlő­dött dinamikusan. Ugyancsak folyamatos az árbevétel-növe­kedés az úgynevezett lakossági egyedi termelés terén. Bár jelentősen csökkent a méretes cipőmegrendelések száma, de az új tevékenységek — az órajavítás, a kulcsmásolás — hamar népszerűek lettek, s így a szövetkezet már tavaly teljesítette a tervidőszak ele­jén megemelt, s csak az idénre várt árbevételi tervét. Nem fejlődik a lakossági építőipari szolgáltatás, amely gyakorlatilag csak az üvege­zésből áll. Az utóbbi években gyakori volt itt a személycse­re, s ez rányomta bélyegét a munkára. Az V. ötéves tervét a szö­vetkezet az előzetes számítá­sok szerint mintegy 10 szá­zalékkal túlteljesíti. Ez jó ala­pot jelent az elkövetkező öt év feladatainak ellátásához, amelyek körvonalai már kez­denek kibontakozni. Bár azt a célt, hogy a lakossági javí­tó-szolgáltató tevékenység to­vábbra is egyenletesen fejlőd­jön, a januárban hozott köz­ponti intézkedések hatására csak nehezen lehet teljesíte­ni, a gazdasági vezetés és a tagság mégis bizakodó. A VI. ötéves tervben új lé­tesítmény létrehozását nem tervezik, miután megszüntet­ték a nyereségadóból vissza­tartható Szolgáltatási fejlesztési alap képzését. Ez igen komoly gondot okoz, mert a szövetke­zet még tavaly is a teljesített szolgáltatási órák arányában vehette ezt a pénzösszeget igénybe, s az általános nyere­ségadó felét használhatták fel fejlesztésre. Ugyancsak hasonló cipőben jár a Kemencei Vegyesipari Szövetkezet is, amelynek alap­vető feladatai közé tartozik a lakossági és a közületi szol­gáltatás. Ezek közül kiemel­kedik a RAMOVILL-szerviz működtetése, valamint az épí­tőipari részleg. Lakáskarbantartás is Az elmúlt években jelentős fejlesztést végeztek, amelynek eredményeként Vácott egy elektromos javító üzletet épí­tettek s ebben híradástechni­kai és háztartási kisjavításo­kat, valamint motorkerékpárok javítását végzik. Ez a szerviz igen korszerű, modem műsze­rekkel felszerelt így az im­port készülékek javítását is el tudják vállalni. Mivel a GEL- KA a külföldről behozott ter­mékekkel nem foglalkozott, a bolt megnyitása nagy hiányt pótolt. Miután a szövetkezet a Pest megyei Lakásszerviz tagja lett, a szolgáltatásokat a la- káskairbantartásra is kiter- jeszteték. Ez jelentősen hoz­zájárult ahhoz, hogy az épí­tőipari ágazat a tervét.túltel­jesítette. A VI. ötéves tervben is to­sek pedig 16 órakor kezdőd­nek. Moziműsor Kultúr Filmszínház: szep­tember 1-től 3-ig délután fél 5 órakor: Hintó, géppuskával (színes, szinkronizált szovjet kalandfilm) — este fél 7 és fél 9 órakor: A férfi, aki sze­rette a nőket (francia film­vígjáték, Il-es helyáron, csak 16 éven felülieknek!). vább folytatódik a már meg­kezdett fejlesztési folyamat. Ennek mintegy előkészítése­ként az idén átszervezéseket hajtottak végre. Bővítik a kismotorjavítást, valamint Ke­mence körzetében a háztar­tási gépjavítást is. Növelik a fodrászati és kozmetikai te­vékenységet. Ugyancsak elha­tározták az építőipari részleg gyarapítását is. Vác város kulturális prog­ramjában örömmel fedezhet­jük fel, hogy szinte minden évben rendeznek kiállítást a járás területén élő és alkotó pedagógus művészek munkái­ból. Itt lehetőség nyílik arra, hogy kicserélhessék tapasztala­taikat, ötleteket adhassanak egymásnak. Ilyen pedagógus­művész Kiss Sándor, akit szo- kolyai otthonában kerestünk fel. Kopogtatásomra szemüveges, szakállas fiatalember nyitott ajtót és barátságos előzékeny­séggel tessékelt beljebb egy teljesen üres lakásba. Csodál­kozó tekintetemet látva, szo­morkás, keserű mosoly jelent meg az arcán. Alkotóműhely — Hát igen. Tudja, ez pe­dagóguslakás, éppen most köl­tözködünk el a községből, és a tanács kérésére minden szo­bát át kell meszelni, festeni. — Ügy emlékszem, négy év­vel ezelőtt, 1976-ban költözött családjával együtt Szokolyára. Akkor tele volt tervekkel, am­bícióval, lelkesedéssel. — Igen. A legnagyobb örömmel jöttem ide, ahol a magyar múlt egyik kiváló mestere, a szász királyi udvar festője, Mányoki Ádám szelle­mi örökét érzi az ember. Jól­eső érzéssel láttam, hogy a község igen nagy gondot for­dít a Mányoki-hagyomány ápolására. Személy szerint szerettem volna még többet megtudni a festő életéről, munkájáról, és nem utolsósor­ban a magam módján hozzá­járulni a Mányoki-hagyomány ébrentartásához. Ekkor szüle­tett meg az a gondolat, hogy jó lenne gyerekekből és fel­— Az idei évet a termék­szerkezet-váltás megalapozá­sára használják föl a szobi szörpüzemben. Bővítik, fej­lesztik az új kazánházat, a belső vízvezetékrendszert, új kutakat fúrnak. Az energia- igényük az eddiginek négysze­resére növekszik. A korszerű palackozóüzem építési munká­latait is befejezik az idén. Mindezek előfeltételei a kor­szerű technológiát és techni­kát feltételező sűrítőüzem be­indításának. Ezzel a munka- folyamattal új termék — a sűrített szörp — előállítása, gyártása valósulhat meg, amely a legkomolyabb minő­ségi kívánalmaknak is meg­felel. Az sem mellékes, hogy a sűrített szörpöt nyugati va­lutáért adják majd el. — A gyümölcsborgyártási program megvalósítása folyta­tódik. A ribizlibor mellett más gyümölcsborok is kike­rülnek innen. A VI. ötéves terv második felében pedig megkezdődik a nektárüzem nettekből álló képzőművészeti alkotókört létrehozni. így ala­kult meg a „Mányoki Alkotó- műhely". — Milyen segítséget, támo­gatást kapott ennek létrehozá­sához? — 1976-ban kezdtük tíz gyermekkel a munkát, majd harminc-negyvenre nőtt a lét­szám. Örömömre szolgált, hogy két nagyon jól festő fel­nőtt is lelkes tagja lett kis csoportunknak, Raffa János- né és Szinyéri László. A ta­nács évi négyezer forinttal já­rult hozzá a költségekhez. Az általános iskola — anyagi gondokra hivatkozva — sajnos nem tudott ilyen támogatást nyújtani. A szülőktől is kap­tam segítséget a festőállvány és a prés elkészítéséhez, me­lyek fontos tartozékai lettek kis műhelyünknek. A kiállí­tásra kerülő képek bekerete- zését, üvegezését azután már saját erőből oldottam meg. Papír és gyurma — Milyen anyagokkal dol­goztak a gyerekek, és milyen jellegű alkotásokat készítet­tek? — Lerobban szerettek raj­zolni, festeni temperával és olajfestékkel. De ügyesen használták a vízfestéket és a zsírkrétát is. Élvezték az anyag formálását, égetését, s élvezettel faragtak fából kü­lönböző alakokat is. Munkánk során papírt, gyurmát, növé­nyeket is használtunk. A táj­képtől, figurális képtől kezd­ve az élőképig minden előfor­dult tárházunkban. Első ko­moly munkánk az új iskolát díszíti. Anyaga fapozdorja, tíz alapító tag készítette. Ez a kép az iskola aulájában látha­tó. fejlesztési programja. Mind­ezek mellett növekszik a ször­pök termelése, szállítása a hazai és a szocialista piacra. A munkafolyamatok egysze­rűsítése, a kézi munka csök­kentése is fontos cél. Eddig ládánként öntötték a gyü- mölcszúzóba a piros aranynak valót; a zúzó mellett egy em­bernek az volt a feladata, hogy a láda aljáról leváló pa­pírt kikapja a masina torká­ból. Mostanában kiskonténe- rekből táplálják a zúzógépet, amelyekben egyenként több száz liter gyümölcs szállítható a szörpüzembe. A brigádvezető leállítja a régi típusú fémnyomógép mo­torját, kikapcsolja a biztosító övét, amely a derekán feszül, aztán beszélni kezd. A mun­kájáról, a brigádéletről, s mindarról, amit fontosnak tart! Lukács György, a Pest me­gyei Fémipari Vállalat sződ- ligeti gyárában dolgozik, las­san két évtizede. Három év­vel ezelőtt az egyik szervező­je volt, az akkor széthullott Május 1. szocialista brigád­nak, amely legutóbb az aranykoszorús szintet érte el az értékelés során. Ma már nyolcán vannak, s többségé­ben nődolgozók alkotják a közösséget. A legtöbben a tagság közül a gépműhelyben dolgoznak. A közösségi élet jó, gyakoriak az együttesen szervezett kirándulások, szín­ház- és mozilátogatások. A gyáron belüli és kívüli társa­dalmi munkák szervezésekor, vállalásakor mindig az elsők között szoktak lenni. Hosszabb ideje patronálják a sződligeti szociális otthont is. Hol mun­kagépeket javítanák meg, hol meg festenek vagy egyéb fel­adatokat látnak el ott. A he­lyi iskolával is jó a kapcsola­tuk. A Mackó őrs tagjait gyak­— Ügy érzi, sikerült ezeket a gyermekeket valamilyen új érzéssel megajándékozni, be­vezetni őket a piktura rejtel­meibe és az alkotás örömébe? — Régi dolog, hogy a mai gyermekek már nem az iskola padjain bóbiskoló, tintáktól maszatos ujjú nebulók. Tágra nyitott szemükkel másképpen tekinthetnek szét a nagyvilág­ba. mint nagyapáink és apáink tették. A foglalkozásokon sok­szor megfigyeltem őket, akik bő és teremtőképes fantáziá­val kalandozhattak a rajz or­szágában. A maguk beszédes módján leplezték le. ítélték el mindazt, ami embertelen, igazságtalan, és vonzó'fénybe állították azt, ami az ember jobbá formálódását segítheti elő. Ez az alkotókor, ha csak a gyermeki hit szépségének, nyitottságának, tisztaságának a megőrzéséhez járult is hoz­zá, már úgv érzem, nem volt hiába. De látva izgalomtól ki­pirult arcukat, hiszem, hogy sikerült velük megismertetni egy kicsit az alkotás örömét. Bemutatók — Mi a véleménye a mai gyermekek képszemléletéről? — Az alkotókör lehetőséget kínált arra is, hogy ne csak lássanak, hanem megtanulja­nak nézni is. Apró emlékező gyakorlatokat folytattak. Pró­bálták a fejükben elképzelni azt az arcot, alakot, tájat, amelyet már sokszor láttak. S amikor ez a felidézett élmény színekben képpé kezdett már formálódni. akkor i kezdtek hozzá a kidolgozásához. Mun­kámat megkönnyítette, hogy szinte reggeltől estig a gyere­kek között lehettem. Ugyanis a felső négy osztályban rajzot A Rádi úti sorompónál Lezárják az utat Lezárják szeptember 3-án 8 órától 15 óráig a Rádi úti vasúti átjárót, teljes széles­ségben, pályafenntartási és útburkolat-javítási munkála­tok miatt. A terelőút a Sebes Imre úti aluljárón át vezet. Orvosi ügyelet Szeptember 1-től, hétfőtől, szeptember 7-ig, az alábbi or­vosok tartanak éjszakai ügye­letet a városban: hétfőn dr. Kreiner Lenke, kedden dr. Bénik Gyula, szerdán tír. Molnár János, csütörtökön dr. Vajta Gábor, pénteken dr. Bea Mátyás, szombaton és vasár­nap dr. Bénik Gyula. Az ügye­letet a régi kórház épületében (Vác, Március 15. tér 9.), a 11—525-ös telefonszámon lehet hívni. A beosztás hétközben meg­változhat! ran hívják meg maguk kö­zé, amit aztán a gyerekek is igyekeAiek viszonozni. Kevés a gyárban dolgozó fiatal, az sem titok, hogy munkaerőgondok vannak, amely leginkább a gépműhelyt érinti. Pedig a termelés szem­pontjából ez az egyik legfon­tosabb üzemrész. A brigád, a maga módján ezen is enyhí­teni próbál, amikor plusz­munkákat vállal. Aztán a brigádvezető hosz- szan hallgat. Mintha ízlelget­né a szavakat, mielőtt kimpn- daná. Amikor ismét megszó­lal, a további tennivalókról beszél. Arról, hogy a helyi rendezvényeken ugyan rend­szeresen részt vesznek a gyár dolgozói, de a kapun kívüli programok szervezésekor már hiányos a létszám. Ezen sze­retnének elsősorban változtat­ni. Egy-két javaslat már el­hangzott, de összességében nem született érdemleges ha­tározat, hogy hogyan lehetne még jobb közösségi életre moz­gósítani az embereket. De hát ez már az ő gondjuk, mint mondja, s meg is fogják ol­dani, ha előrébb akarnak lép­ni. Bízunk benne, hogy így lesz. Cs. J. tanítottam, délutánonként pe­dig mint napközis nevelő vol­tam köztük. — Tudom, nagyon sok kiál­lításon vettek részt és szép eredményeket értek el. Szólna erről is néhány szót? — Bemutatkoztunk a váci Madách Imre Művelődési Központban, az Egyesült Izzó klubjában, Nyíregyházán, Haj­dúböszörményben, Debrecen­ben, Verőcemaroson és ter­mészetesen itthoni kiállítóter­münkben. Nem dicsekvésből, de talán megbocsátható büsz­keséggel mondom el, hogy minden tárlatról, rajzpályázat­ról elhoztuk az első, második vagy a harmadik díjat és sok oklevelet. Ez a sikerélmény nagyon megnövelte a gyeré- kek alkotó örömét, kedvét. Művészi élmény — Mindez azt bizonyítja, hogy igen eredményesen mű­ködtek. A tanulók szerettek ide járni. Most, hogy elköltö­zik, nem gondolja, hogy űrt hagy maga után? — Bizonyára. A Mányoki Alkotóműhely a művészettel való megbarátkozást szolgálta. Megtanulták érteni és értékel­ni a művészi alkotásokat. Azt hiszem, sikerült beléjük táp­lálni azt a képességet, és fi­nom érzékenységet, amely elő­segíti, hogy nem állnak meg kérdezve, fejcsóválva és hi­tetlenül egyes képek előtt S talán a Mányoki-hagyomá- nyok tiszteletben tartásához is hozzájárultak egy kicsit. Mindaz a művészi és sikerél­mény, amelynek e maroitnyi gyermeksereg a birtokába ju­tott, úgy érzem, maradandó élményt hagy tudatukban, s engem pedig kárpótol mind­azért a nehezen felejthető em­lékért, amely az emberi közö­nyösség, ‘ meg nem értés érzéséből fakadt. Szórád Ágnes ISSN 0U3-H59 «viel Hírlap) Mérkőzések a II. osztályban F. Z. Fűrészlapokat éleznek Naponta átlagosan negyven fűrészt és száz gatterfűrésziapot éleznek meg az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság verőcemarost üzemében. A képen: Bérces János kezeli az élezőgépet Barcza Zsolt felvétele Díjak, elismerések, oklevelek Fiatalok Mányoki örökén Váci Gyula Brigádportré Nem tétlenkedő emberek

Next

/
Thumbnails
Contents