Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-31 / 204. szám

» PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM! 204. SZÁM - 1980. AUGUSZTUS 31., VASÁRNAP Tervszerűen gazdálkodnak •• • Ülésezett a tanács végrehajtó bizottsága Takarékosság a közművelődésben Helyben varrják a népi ruhát Mindig különös figyelem kíséri a tanács, a végrehajtó bizottság körében az évről év­re többször is visszatérő témát, a költségvetési gazdálkodás és a fejlesztési terv összeállítá­sát, menet közbeni ellenőrzé­sét, majd összesítését, értéke­lését, Az érdeklődés nem véletlen: a látszólag száraz kimutatá­sok mögött ott van a város mindennapi élete, fejlődése. Olyan ez, mint a családi, kasz- sza: a bevételek, a kiadások a kisebb-nagyobb közösségek életszínvonaláról is árulkod­nak, arról, hogy a közpénze­ket mire használjuk, hogyan osztjuk be, milyen fejleszté­sekre jut belőle. S a legfontosabb: a város vezető testületéi a szigorú terv alapján ellenőrizhetik, hogy megbízottaik, a tanács tisztségviselői, dolgozói, ho­gyan teljesítik egyik legfonto­sabb teendőjüket. Lakossági adó A tanács végrehajtó bizott­ságának e heti ülésén a többi között az első félév költségve­téséről, fejlesztési tervéről volt szó. S mivel mindkettő terjedelmes, ezúttal szemel- gessünk az első, a költségvetés köréből. Miből tartja fenn a város a közintézményeket,' mennyibe kerül a világítás, sokát vagy keveset költünk-e a köztisztaságra, csupa, mind­annyiunkat érintő és érdeklő kérdés. A városi tanács költségve­tési gazdálkodása az első fél­évben időarányos és a tervek­nek megfelelő volt. Az egész évre esedékes bevételek 52 százalékát könyvelhették el hat hónap alatt, s a tanácsi feladatokra szánt évi keret 50 százalékát költötték el. Miből van a bevétel? A működési bevételek kétharmada az is­kolák, óvodák, bölcsődék, napközik befizetései teszik ki. Jókora summa a lakossági adó is, amelyben nincs lemaradás. A felsőbb tanácsi szervek hoz­zájárulása is időről időre pon­tosan befutott. Közlekedés, piac Mire költjük a költségvetés bevételeit? Hét ágazatban tartják nyilván a kiadásokat. A gazdasági területen a legje­lentősebb összeg az út-híd ke­ret, amiből az első félévben a Táncsics Mihály utat és az Április 4. utcát korszerűsítet­ték. A Városgazdálkodási Válla­lat folyamatosan tüntette el a kátyúkat az utakról, s elké­szült a Szőlő utca aszfaltsző­nyegezése is. A második félév­ben tervezik a Honvéd utca korszerűsítését és a Humán Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet előtti buszforduló sző­nyegezését. Több mint kétmillió forint­ba került a közvilágítás, köz- tisztaságra másfél millió fo­rintot költöttünk. Kellett pénz a parkfenntartásra, a belvíz­elvezetésre, közlekedési fel­adatokra, a piacok, a vásárok megtartására és az állategész­ségügyi feladatokra. Az egészségügyi és a szociá­lis ágazatban sem volt gond az első félévben: az intézmé­nyek előírás szerint gazdál­kodtak s hogy a kiadások itt mégis a tervezettnél nagyob­bak, annak egy oka van: a volt szülészeti szakkórház szo­ciális otthonná való átalakítá­sa. A felújított, szépen beren­dezett épületet augusztus 20- án avatták fel. A többletkölt­ségeket, ’amely még a kórház villanyszámlájából, bérkiadá­saiból fakadt, a város a máso­dik félévben kapja meg a me­gyétől. Új kiscsoportok Ami a kulturális ágazatot illeti, itt sem volt fennakadás, amire kellett, volt elég pénz. Mindenütt rendben elvégezték a nyári karbantartást, siker, hogy a központi műhely dolgo­zóinak segítségével csökkentek a vízzel, villannyal, üvegezés­Egy úttörővezetői értekez­leten hallottam azt a megál­lapítást, amely szerint sem­mit sem érnek a modern, össz­komfortos, faházas úttörőtá­borok. A villanyvilágítás, a televízió, a kiépített .mosdó­helyiségek mind-mind roman­tikarombolók. Az volt az iga­zi tábor •— a fenti véleményt vallók szerint —, amikor sát­rakkal a hátunkon érkeztünk a táborhelyre, sokszor esőben, sárban, egy szem viharlámpa fényénél kellett felverni a tá­bort. Vajon igaz-e ez az állítás? Én mindenesetre elindultam Boglárlellére, a járási és váro­si úttörőelnökség váltótáborá­ba. ahol nyaranként több mint ezer úttörő táborozik tíznapos turnusokban. fi A szigorú kisdobos Bár a helyszínen éppen kint tartózkodó _ KÖJÁL-ellenőr megállapította, hogy a hálóhe­lyiségek elavultak a táborban, mégis elmondható, hogy egy jól felszerelt, csaknem össz­komfortos táborba érkeztem. A tíz személyt befogadó fahá­zak betonalapon épültek, ha­talmas, tágas az ebédlő, kor­szerűen berendezett a kony­ha, a mellékhelyiségek. A ka­puban egy a földből alig ki­kandikáló kisdobos áll, int, hogy várjunk. Dolga akadt ugyanis. Három nagyfiú, valószínű­leg középiskolás ifivezetők, akar kimenni a táborból, de nem tudják a jelszót. Vita ke­rekedik ebből, végül is a pöt­tömke győz, az ifik vissza­vonulnak. Rám kerül a sor. sei kapcsolatos iskolai, óvodai javítások költségei. A folyószámlás intézmé­nyek, a Petőfi művelődési ház, a társadalmi és családi ünnepségeket rendező iroda, a boglárlellei úttörőtábor, vala­mint a sportlétesítmények za­vartalanul gazdálkodtak, a be­vételek több mint 600 ezer fo­rinttal meghaladták a kiadáso­kat. A Petőfi művelődési ház eleget tett feladatainak, s új kiscsoportok megszervezésére is jutott a költségvetéséből. G. Z. Szerencsém van. A jelszót ugyan nem tudom, de a kis szigorúság már látott valahol, így — véleménye szerint — nem lehetek ellenség, hát be­enged a táborba. A parancsnoki ^átor előtt szomorúszemű fiúcska áll, mellette hatalmas bőrönd. Ha­za kell mennie a táborból, mert egy másik nyári prog­ram várja még otthon a csa­ládban. Eljött érte a papa és most a búcsú pillanatai bizony nem kellemesek. Heltái Mik­lós hetedikes pajtás a távozó, a péceli általános iskola tanu­lója. Elmondja, hogy nagyon jól érezte magát a táborban. Arra a kérdésre, hogy mi is volt a legjobb, hirtelen nem tud válaszolni. Sok minden­ről beszél. A tábori olimpiá­ról, ahol a sakkbajnokságot egy péceli honfitársa, Krúdy Tamás nyerte. De a karnevál jelmezversenye is péceli sikert hozott, itt Sarlós Imre bizo- . nyúlt legügyesebbnek. A bog­lárlellei kilátóhoz rendezett akadályverseny elbeszélésénél már csillog a szeme, el is fe­lejti, hogy hamarosan távozni kell. Irigykedni fognak Sultis Éva ifivezető á hato­dik rajban dolgozik. Rajveze- tő-helyettes, csakúgy, mint otthon, sőt, a rajvezetője is otthoni, Horváth Zoltánná ta­nár. Éva tanulni jött ide. A rajában csupa kicsi gyerek van, és nagyon nehéz lekötni a figyelmüket. Csak érdekes, mozgalmas foglalkozásokat sza­bad szervezni számukra. Pa­naszkodik ins beosztottjaira, A művelődési házakban működő népi együttesek, tánc­csoportok egyik legkomolyabb gondja az eredeti népviseleti ruhák beszerzése. Az a gya­korlat alakult ki (Galgahéví- zen, Túrán, Hévízgyörkön, Bagón), hogy a csoportok leány, illetve asszony tagjai saját maguk elkészítik vagy elkészítettetik az eredeti Gal- ga menti népviselet ruhada­rabjait. Ez azért is nagyon indokolt, mert a Belkereskedelmi Köl­csönző Vállalat eredeti, s a mi vidékünk hagyományainak megfelelő jelmezeket nem tart. Jelmeztárában kalocsai, matyóföldi, de inkább stilizált női ruhák találhatók, amelyek távol esnek az eredetitől, s inkább arra a bizonyos gu- lasch, tsikos álromantikára emlékeztetnek. Drága kölcsön A legények, férfiak viselete szinte az egész országban ha­sonló volt, így sikerült elfo­gadható, az eredeti öltözetet megközelítő formát kialakíta­ni. Valószínű ez is egyik oka annak, hogy az együttesek férfi tagjai nem készíttettek önmaguknak ruhát, de nem készíttetett számukra a fenn­tartó intézmény sem. — Majd hozunk a kölcsönzőből! — in­tézték el a dolgot, akikre az ügy tartozott. Dinnyés László, a bagi Dó­zsa György Művelődési Köz­pont igazgatója, amikor az 1979. évi költségvetés kiadásait elemezte, nem csodára jött rá, csak meglevő tényeket rögzí- tett. — Költségvetésünkből több mint 60 ezer forintot a jelmez­kölcsönzésért fizettünk. A megállapítást könnyű volt bizonyítani. A Muhary Elemér népi együttes és a hévízgyörki tánccsoport mintegy negyven alkalommal lépett fel. Egy- egy fellépésre a kölcsönzési dí­jak általában kétezer forin­tot vittek el. Ezt terhelte még a szállítási költség, ami alkal­manként 500—600 forint körül mozgott. ' Dinnyés László gondolt egy merészet. — Alakítsuk ki saját ruha­tárunkat! — Az ötlet első hal­lásra kivihetetlennek tűnt. — Most — mondták a munka­társak — éppen most egy ilyen terhet vállalni, amikor minden megdrágult, s a ki­adások megkétszereződtek?! A művelődési központ igaz­hogy nagyon sok a’ zsebpén­zük, és képesek például a vat­tacukornál fél óráig is sorban állni. Már harmadszor van Lellén Szilágyi Tünde nyolcadikos. De ilyen jól még sohasem érez­te magát. Ha otthon mesélni fog rajában a tábori élmé­nyekről, biztosan irigykedni fognak. De úgy kel! nekik, lusták, kényelmesek, egyik sem akart eljönni a táborba. Bűvészek is Közben sípszó hasít bele a langyos levegőbe, kezdődik a tábori Ki mit tud?, Az ebédlő hamarosan megtelik alkalmi művészekkel és persze nagyon hálás közönséggel. Egymást követik a szebbnél szebb pro­dukciók. A zsűri elismerését fejezi ki a jó felkészülésért, és már kapják is az ajándékokat a legjobbak: Deszk Anikó Aszódról a prózamondásért, Horváth Emőke Túráról az énekszóiéért, s mivel a turai- ak verhetetlenek az éneklés­ben, a kamarakórus is első helyezést kap. Hangszeresek is vannak a táborban. Molnár Andrea aszó­di kisdobos és Dúsa László úttörő közülük is a legkivá­lóbb, mindketten furulyán játszanak. A táncosok közül a galgahévízi csoport és Ignácz László túrái pajtás nyújtott kiemelkedő teljesítményt. Még bűvészek is voltak. Ferenczi László és Varró Imre ugyan­csak elkápráztatták kártya­mutatványaikkal a lelkes né­zőket. Kifelé menet az ebédlőből Mácsai Ilonkával beszélgetek. gatója segítséget kért a Gal- ga vidéke Áfésztól. Varga László elnök megértette a ké­rés jelentőségét, és segített. Az áfész 30 ezer forinttal já­rult hozzá a népviseleti ruhák elkészítéséhez, a többi költsé­get a művelődési központ sa­ját bevételéből fedezi. Megmaradt formák Megvolt az összeg. Már csak olyan személyekre volt szük­ség, akik az egykori ruhadara­bokat el tudják készíteni. A bő ujjú, húzott vállú ingek megvarrására a Honvéd utcai Palya Jánosné vállalkozott — Édesanyám varróasszony volt, ő készítette valamikor a vőlegényingeket is. Megma­radt néhány forma, ezek se­gítségével sikerült kiszabnom az ingeket. — Pályáné büszke a teljesítményére, örül annak, hogy a fehér gyolcsingek az ő kezének munkáját dicsérik. A nadrágokat és a mellé­nyeket Palya László szabó­mester készítette. Az ötven év körüli férfiszabó életében először varrt posztónadrágo­kat, először varrt pakfontos mellényeket. — Az elsőnél még féltem,' de a többi már ment, szinte magától. Nem tudom, van-e valaki, aki hasonló feladatokra vállalkozik, én mindenesetre most már szívesen varrók bár­kinek ilyen ruhát. Hogy jó munkát végzett Palya László, azt mindazok igazolhatják, akik a bagiakat I Gödöllőn egyre népszerűbb a kispályás labdarúgás, évről évre több csapat indul a baj­nokságban. Az idén már har­mincöt együttes küzd a baj­noki pontokért. Az újoncok: Viktória, ATE 1, Autópálya, Áfész II, Tangazdaság, Gyógyért, Szada, Tefu. Az in­téző bizottság összetétele: dr. Kacsa János, Ádám József és Vajda Árpád. A II. osztályba sorolt csa­patokat két csoportba osztot­ták, az egyikben tíz, a másik­ban tizenegy együttes szere­pel. Jövőre megszervezik a III. osztályt is. A csapatok tizenöt játékost ö már végzett az általános is­kolával, a következő tanévben egészségügyi szakközépiskolá­ban tanul tovább. Otthon Tú­rán az Őzike őrs tagja volt. Még sohasem volt táborban, nagyon jól érzi magát, ponto­san így képzelte ef a dolgot. Tetszik az, hogy nem lehet unatkozni. Még a kemény reg­geli tornát is meg lehet szok­ni. Steyer Ferenc és Lukács Ti­bor galgahévízi úttörők a keszthelyi hajókirándulást él­tetik. Látták a Festetich kas­télyt és strandoltak is egy jót. Sikerült sok balatoni kagylót gyűjteni. Majd jó lesz az ott­honiak megajándékozására. A lapok már korábban elmen­tek a szülőknek, nagyszülők­nek és rokonoknak. Feri egyébként otthon az őrsében őrsi felderítő. A réten van egy őrsi fájuk, amelynek kör­nyékén gyakran számháborúz­nak az osztály másik fiúőrse ellen. A legtöbbször ők a győztesek. Ez is változik A strandra indulunk. Bi­zony egy kicsit messze van. Útközben Békési István tábor­vezetővel sikerült szót válta­nom. A táborélet romantikája nem attól függ, hogy faházas, vagy teljesen nomád a tábor. Sokkal inkább attól, hogy mi­ként sikerül a táborprogramot olyanná tenni, ami a tábor- élet minden percét érdekessé teszi. Úgy érzi, sikerült Boglárlel- lén ezt megvalósítani. Az egy­re javuló körülményeket örömmel kell fogadni. Mert ahogyan az életben minden változik, fejlődik szüntelenül, úgy a táborozás körülményei is igazodnak a modernebb for­mákhoz. Takács Pál látták községükben, a hévíz- györkieket pedig Veresegyhá­zon az alkotmány napi ünnep­ségen. Dinnyés László még most sem teljesen elégedett. — Sajnos csizmáink nincse­nek. A bagi és a hévízgyörki asszonykórusok tagjainak még Szaszkó József, a népművészet mestere elkészítette a spang- lis lakkcipőket. Egy pár csiz­ma egy fellépésre történő köl­csönzési díja 44 forint. Az augusztus 20-i kölcsönzésért 880 forintot fizettünk. Húsz pár csizma elkészíttetése 24 ezer forint lenne. Egyévi csiz­makölcsönzési díjunk ennél nagyobb. Indokolt hát, hogy minden mást megelőzve, első­ként a csizmákat varrassuk meg. Része a hagyományőrzésnek Az előadások látogatói tap­solnak a szereplőknek, meg­csodálják a szép ruhákat, el­ismeréssel szólnak a táncosok mozgásáról, de kevesen tud­ják, milyen költségeit vannak egy-egy fellépés mögött. Ezeket a költségeket pró­bálták és próbálják a bagi művelődési központban csök­kenteni, mert ez az erőfeszítés is része a köztnűvelődésnek, része annak a munkának, amit a járás művelődési házai végeznek néphagyományaink megismertetéséért és megőr­zéséért. Fercsik Mihály szerepeltethetnek, s ha ezt a számot megszorozzuk a részt­vevők számával, 35-el, meg­tudhatjuk, hogy több mint fél­ezer gödöllői talál lehetőséget egy kis testmozgásra a kis­pályákon. Az I. osztályban már leját­szották az első ' fordulót, a II-ban a jövő héten lépnek először pályára. Szokásunkhoz híven az e heti szövetségi napon is kér­tünk véleményeket az első já­téknapon látottakról. Man- dur Ferenc, a járási hivatal csapatának képviselője: — Az Áfésztól kikaptunk, el kell is­mernünk, jobbak voltak. Tar­talékos csapatunk öt kapufát lőtt, de hát ez nem számít az eredménybe. Krasznai András, a Zöldért csapatának intézője: első mérkőzésünket a Ganz KISZ ellen játsszuk majd. Csapa­tunk jól együtt van, tisztes szereplést várunk. Antal Im­re, Szabadság tér: a gépgyá­riak már 3-1-re vezettek, de a fiúknak volt erejük fordí­tani a mérkőzés állásán. Az I. forduló eredményei: TV. Mikro—Veresegyház 3-4, Ganz Szb—Barátság 1-0, Gép­gyár-Szabadság tér 3-4, Ve­gyesipari Szövetkezet—ATE Gm 3-0 (játék nélkül), Erdő­gazdaság—Alsópark 5-3, Áfész —Járási Hivatal 3-2. Cs. J. Anyakönyvi hírek Házasságot kötött: Bajusz Árpád és Sztrehovszki Ágnes; Bada Kálmán és Berki Ilona; Berkes József és Trieb Erzsé­bet Magdolna; Illés László és Harangozó Mária; Mészáros János György és Grozman Ilo­na; Molnár Károly és Lipótvá­ri Mária Terézia; Szabó József László és Sticz Ildikó Mária. Elhunyt: Cseresznye Mi- hályné Pintér Erzsébet, Gödöl­lő, Lovarda u. 17. Városi moziműsor Vasárnap: Apacsok. Színes, szinkronizált NDK kalandfilm. 14 éven aluliaknak nem aján­lott! Csak 4 órakor. Ragadozó madarak. Színes, amerikai film. 14 éven aluliak­nak nem ajánlott! Előadáskez­dés: 6 és 8 órakor. Hétfő: Folytassa cowboy! Színes, szinkronizált, angol filmvígjáték felújítása. Elő­adáskezdés: 4, 6 és 8 órakor. ISSN 0133-1951 (Gödöllői Hírlap) Épül az új üzemcsarnok A tervek szerint az év végén már üzemel a Kőbányai Szer­számkészítő és Finommechanikai Ipari Szövetkezet most épülő 246 négyzetméteres alapterületű csarnoka Gödöllőn. Itt készítik majd a szerszámházakat és szerszámlapokat, amelyeknek eddig nagy részét csak tőkés importból szerezhették be. A képen: a épület vasszerkezetét készítik a szövetkezet dolgozói. Barcza Zsolt {elvétele Tábori romantika tegnap és ma Városi kispályások Egészséges testmozgás Az I. osztályban megkezdték I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents