Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-30 / 203. szám

NYOLCVANÖT EVE SZÜLETETT Ilosvai Varga István MŰVELTSÉGET - MŰVELTEN Jelöltek válasz nélkül Szakállas önarckép _ Nemcsak a szentendrei fes­tészet egyik meghatározó egyé­nisége, nemcsak kiváló festő, hanem szeretetre méltó ember is volt Ilosvai Varga István. Holnap Jesz nyolcvanöt eszten­deje, hogy megszületett Kun­hegyesen. Jászberényben vé­gezte középiskoláit, festői fej­lődését Nagybánya, Párizs és Rippl-Rónai József művészete inspirálta. Ehhez járul, hogy Balló Ede tanítványaként 1922- ben elvégezte a Képzőművé­szeti Főiskolát. Minden hatás ellenére egyéniség maradt — festészete sajátos fejezet —, ugyanúgy sziget, mint a rene­szánszban < Piero Della Fran­cesca. Szelídség és erő, csönd és ha­tározottság kormányozta. A ró­la kialakított kép ma sem tel­jes. Amikor 1926-ban a kunhe- gyesi utcát festi, abban még Vlaminck rokona, de 1928-as aszfaltöntőiben, a 30-as évek kőkordóiban, sikátorában, csa­vargóiban, krumpliszedőiben, szegényemberében, gyár előtt ácsorgó munkanélkülijében azt a világot, azt az osztályt festi csöndes, de tudatos szolidari­tással, melynek minden rez­dülését kifejezte akkor és ké­sőbb Derkovits Gyula, Dési Huber István és József Attila —- képekben, versekben. Igazi sílusa a szentendrei környezetben valósult meg, ahová a 30-as évek elején ér­kezett. Itt találta meg festői otthonát, s ehhez hű maradt. Stílusát, még inkább maga­tartását sokan folytatják. Rej­tett mérték Ilosvai Varga Ist­ván, létező erő, mely művé­szettörténelmünkben még nem tudatos manifesztáció. Egy ideig vezette a csepeli Mun­kásotthon képzőművészkörét, Bakallár József és tanítványai munkásságában ma is kimu­tathatók olyan jegyek, me­lyeket ő kezdeményezett. A színek visszafogott lüktetésé­ben érezzük igazi erejét, azt az élményeken nyugvó tisztá­zottságot, mely mesterművei­nek építménye. Szerette a ma­gányt, de ez nem nosztalgiát jelentett, hanem teremtő at­moszférát. Virágok, lepkék társaságában élt, ezen gyűjte­ményeire volt büszke, efc je­lentette számára a képek „tisz­ta forrás”-á t. Roger Martin du Gard írt egy híres kisregényt „Vén Eu­rópa” címen. Világhíres könyv. Hasonló erejű Ilosvai Varga István 1960-ban festett „Piros postaládá”-ja. Nem kisebb mű Csak dicsen» lehet a szer­zőt, hogy gyorsan reagált az eseményekre és megírta köny­vét Afganisztánról, a Kossuth Könyvkiadót pedig elismerés illeti gyors megjelentetéséért, hiszen ez az ázsiai ország im­már több mint egy éve a vi­láglapok első oldalain szerepel. Az elmúlt két évben olyan vál­tozások történtek Afganisztán­ban. hogy azok valóban meg-' érdemlik a figyelmet. Ehhez hozzájárult az az ellentét is, ami Afganisztán ürügyén a két világrendszer, mindenek- •előtt a kéf nagyhatalom', a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok között kialakult. Mi történt tulajdonképpen Afganisztánban? Halász György könyvében erre keresi a választ. Elvezet bennünket ebbe a közép-ázsiai országba, ahol afgánok élnek, megrajzol­ja a 650 ezer négyzetkilomé­ter területű országot, amely­ben elférne Magyarország, Csehszlovákia. Ausztria és Lengyelország együttesen, és még talán Svájcnak is marad­na hely. A Szovjetunióval több mint ezer kilométeren hatá­ros, szomszédja még Kína <70 kilométeren). Pakisztán és Irán. Lakossága 16 millió Jfö- rül van. Afganisztán szegény és gaz­dag ország. Szegény-, mert becslések szerint az egy főre jutó nemzeti jövedelem mind­össze 140 dollár. „Találkoztam olyan ötven év körüli paraszt­tal, aki élete legnagyobb vá­gyának kétezer afgánit — 50 dollárt — mondott, ennyit még egyben soha nem látott” — ír­ja egy helyen a szerző. Afga­nisztán egyben elmaradott or­a francia regénynél, csak is­meretlenebb. Illene felhango- sítanunk Ilosvai Varga István életművének nagy csöndjét, mely telített kinccsel, érték­kel. Emberséggel is, hiszen vég­A hétfőn kezdődő tanévben további osztályokban taníta­nak a nevelés és oktatás új tervei szerint: ezeket az 1978— 79-es tanévben vezették be or-j szágszerte. Miként a Művelő­dési Minisztérium közoktatá­si főosztályán elmondták: az általános iskolákban a harma­dik osztályos tanulókat is az új pedagógiai előírások szerint oktatják, akárcsak az elsősö­ket és a másodikosokat. Mind­egyik .tantárgyat az új tan- könyvekből tanulják a har­madikosok, a felsőtagozatop pedig több tantárgyat oktat­nak az új követelményeknek megfelelően, mint az előző két tanévben. A Tankönyvkiadó Vállalat megjelentette mindazokat a tankönyveket, amelyeket a terv szerint az 1980—81-es szag is, 97 százalékos az írás- tudatlanság. Még a legegysze­rűbb egészségügyi berendezé­sek is hiányoznak. Ugyanakkor Afganisztán gazdag ország: földjének gyomrában megta­lálható minden, amit a Men- gyelejev-táblázat tartalmaz, persze a természeti kincseket ki kellene aknázni. Ehhez en­nek a szegény országnak nincs ereje. Az ellentétek iszonyúan na­gyok. A feudalizmus következ­tében rendkívül nehéz körül­mények között tengetik életü­ket a parasztok, a nomád pász­torok. Szegénységről árulkod­nak a falvak, a házak, az em­berek élete, ruhája. A földbir­tokosok valósággal kizsarolták a parasztokat, ezért is vált időszerűvé a földreform. Fő­leg a földkérdés forradalma­sította az afgánokat. Megismerkedhetünk az or­szág történelmével is, amelyre az afgánok joggal büszkék, hi­szen az írásos emlékek egé­szen az időszámítás előtti VI. századig visznek vissza. Az or­szág 1747-ben lett önálló ál­lam. A gyarmatosítók által fel­szabdalt Ázsiában nagyon ke­vés olyan ország van, amely hozzája hasonlóan hosszú, ön­álló múlttal dicsekedhet. Ez a történelmi múlt azonban tele van harccal, kudarcokkal és szenvedésekkel. Tulaj donkép­akaratából megőrzött életmű­ve hamarosan Szentendre új állandó gyűjteménye lesz. Na­gyon reméljük, hogy jóval szü­letésének 90. évfordulója előtt. * L. M. tanévben használnak első íz­ben. Az új tankönyvek közt van a két évvel ezelőtt kia­dott ABC-s könyv táársa, a Maci ír, a Maci olvas, a Ma­ci mesél című új tankönyv- család lehetővé teszi, hogy az első osztályban globális mód­szerrel is taníthassák az olva­sást. Az oktatási szervek rendsze­resen tanulmányozzák az új nevelési és oktatási tervek megvalósítása, az új tanköny­vek használata közben szerzett tapasztalatokat. Az eddigi ta­pasztalatok alapján megállapí­tották: a nevelők zöme egyet­ért az új dokumentumok szel­lemével, koncepciójával, szük­ségesnek véli, és legjobb ké­pessége szerint alkalmazza eze­ket. pen a köztársaság megterem­téséig egy. mozdulallan, lefá­tyolozott ország volt Afganisz­tán. A fordulat 1978. április 27-én következett be, amikor a forradalmi tömegek és ve-’ zetőik elsöpörték a Daud-féle kormányt, és az ország törté­netében először megsemmisül­tek a monarchia maradvá­nyai, az önkény, a despotiz- mus. Minden hatalom az afgán nép kezébe került. Ez a fordulat nem tetszett az imperialistáknak és megszer­vezték, hogy az elűzött, sér­tett elemek felkelést szítsanak az új rendszer ellen. A fejlő­dést nehezítette, hogy az új ve­zetésben ellentétek keletkez­tek, amely végül is oda veze­tett, hogy az Amin-féle klikk meggyilkolta a forradalom ve­zetőjét, Nur Mohamad Tara- kit. Aminék belülről akarták a forradalmat megdönteni, per­sze szövetkezve az imperialis­tákkal. A forradalmi mozga­lom egyik ismert vezetője, Babrak Karmai is emigráció­ba kényszerült, és Taraki meg­gyilkolása után illegálisan tért vissza az országba, ahol az Amin-ellenes erők élére állt, szervezte a forradalomhoz hű embereket. 1979. december 27- én megdöntötte Hafizullah Amin klikkjét, s a forradalom továbbfejlesztése mellett fog­lalt állást. S hogy megakadá­Az érettségiző diák jelent-' kezik a főiskolára, s ha a fel­vételi vizsga sikerül, szakem­berjelölt lesz. Ez a népműve­lői pályára kerülés egyik út­ja. A másik út az — s azt hi­szem, a jelölt kifejezést itt is használnunk kell —, vagy nem veszik fel, s képesítés nélkül vállalja el egy-egy művelődési ház, klubkönyvtár, klub vezetését. Sőt, a jelöltség időtartama itt jóval tovább tart, mint az előbbi esetben, hiszen hiányoznak azok az el­méleti ismeretek, valamint az általános és szakmai művelt­ség azon elemei, amelyek a mások művelődésének irányí­tására vállalkozó fiatalt szak­emberré teszik. / A képzés sajátosságai Az átmenet, a felnövés a feladatokhoz, azonban azok­nál sem igazán könnyű, akik főiskolai, egyetemi évek után kerülnek a pályára. Mint volt népművelés-könyvtár szakos hallgató magam is mondha­tom, hogy a képzés sokféle ismeretet ad, mégis, némileg elszakad a gyakorlattól, éppen a mai magyar kisközségekben élők igényeivel, művelődési szokásaival, ezek kielégítésé­nek lehetőségeivel nem is­merteti meg a népművelő-je­löltet. A gondokat súlyosbít­ja, hogy néhány évvel ezelőtt megszűnt az addig a debrece­ni és szombathelyi tanítókép­ző intézetben folytatott három­éves népművelőképzés, s ma a tudományegyetemekről kike­rült, valamint a tanárképző főiskolákon a népművelés szakot, valamilyen tanári szakkal együtt végző diákok jelentik a jövő közművelődési szakembereit. Az előbbi cso­portba tartozók nincsenek, so­kan — válogathatnak a fővá­rosi tudományos intézmények és a nagy, városi művelődési központok között. Az utóbbiak közül számosán inkább vá­lasztják a kialakult követel­ményrendszerű, a szellemi és fizikai energiát meghatározott, előre látható módon igénybe vevő pedagógusi pályát, mint a népművelőit Itt van tehát egy igen fon­tos szakma, sőt nyugodtan mondhatjuk hivatás — amely­nek gyakorlói között sok a teljesen képzetlen, s a kép­zettek között is kevés van, aki ne szorulna rá a rendsze­res, intézményes keretekben történő továbbképzésre. Erre a lyozza a külső, imperialista be­avatkozást, a Szovjetunió se­gítségét kérte, amely egy ko­rábbi szerződés értelmében eleget tett a kérésnek és biz­tosította, hgy az afgán forra­dalom töretlenül fejlődjön. A Szovjetunió többször leszögez­te, hogy az Afganisztánnak nyújtott szovjet segítség nem irányul egyik vele szomszé­dos ország ellen sem. Az imperialistáknak, első­sorban az Egyesült Államok vezetőinek azonban jól jött az Afganisztánnak nyújtott szovjet segítség, mert ürügyül használták fel. hogy élezzék a nemzetközi helyzetet, rága­lomhadjáratot indítsanak a Szovjetunió ellen, és saját agresszív terveik céljaira hasz­nálják fel az afgán esemé­nyeket. Mindezt a szerző rendkívül nagy dokumentumanyag fel­sorakoztatásával érzékelteti. Megvilágítja az afgán válto­zások lényegét. Fellebbenti a fátyolt, amelyet az imperia­lista törekvések borítottak Af­ganisztán köré. Az átalakulást és a küzdel­met a szerző személyes élmé­nyek alapján rajzolja meg, és ezzel nagyban hozzásegíti az olvasókat ahhoz, hogy a ma­ga valóságában lássák az af­ganisztáni helyzetet. Gáli Sándor feladatra korábban a minden megyében működő népműve­lési tanácsadók vállalkoztak — ilyen intézmény azonban ma csak Baranya megyében működik. Szegeden tovább­képzési intézetet hoztak létre — a többi megyében azonban ezt a munkát is a megyei mű­velődési központoknak kell végezniük, természetesen egyéb feladataik mellett, hiszen bő­ven akad tennivalójuk a szo­rosan vett közművelődés irá­nyításában is. Hogyan lehet feloldani az ellentmondásokat? Hogyan te­hetjük lehetővé, hogy az, aki másokat művel, valóban sok­oldalúan képzett szakember­ként tehesse, ezt? Azt hiszem, hogy az ősszel erről a témá­ról Kecskeméten rendezendő országos tanácskozás sem ad­hat minden szempontból meg­nyugtató feleletet a jelöltek ma megválaszolatlan kérdéseire. Az viszont bizonyos, hogy az előkészületek során a megyei művelődési központok össze­foglalót készítenek tovább­képzési munkájukról. S bár összehasonlításra egyelőre nincs mód, azt hiszem, a Pest me­gyei művelődési központnak nem kell szégyenkeznie eddigi képzési, illetve továbbképzési programja miatt. Megyei program Alapvetően háromféle kép­zést, továbbképzést külön­böztethetünk meg a megyé­ben. Az első magába foglalja a járási-városi művelődési köz­pontok igazgatóinak, a szak­előadóknak, a művelődési ott­honok szakképzetlen igazgatói­nak és előadóinak, a gazda­sági. ügyekkel foglalkozóknak a rendszeres évközi, illetve nyári bentlakásos továbbkép­zését. A képzési formákat il­Megkésve ugyan, de meg­tartották a népművelők nap­ját tegnap délután a budai járás és Érd város közműve­lődési dolgozóinak részvételé­vel. Érden, a járási művelő­dési központ klubtermében az eseményen megjelent Mógor Béla, az MSZMP budai járási bizottságának titkára; dr. Nagy Margit, a járási hivatal elnök- helyettese; Pribék Rozália, az érdi városi pártbizottság tit­kára; dr. Benussi Sylvio, a városi tanács elnöke; Békés György, a Pest megyei Műve­lődési Központ, és Könyvtár igazgatója; valamint a budai járás és Érd állami, párt, il­letve társadalmi szerveinek több vezetője. Vogronics László az érdi ta­nács elnökhelyettese köszön­tötte az ünnepségen részvevő, mintegy 60 népművelőt: mű­velődésházi dolgozókat,' könyvtárosokat, és klubkönyv­tárvezetőket. Beszédében fel­hívta a figyelmet: — A közművelődési törvény is megkívánja a tanácsoktól a közművelődési intézmények tevékenységének segítését és ellenőrzését. A népművelők munkája bizony nehéz, áldo­zatkészséget követel, a bonyo­lult feladatot egyedül megol­dani nem is tudják. Hiszen szükséges, hogy az .ország tár­Eddig ismeretlen Puskin- fordításra bukkant a Pécsi Hír­lap egyik, 1888. évi számában Hajzer Lajos docens, a Pécsi Tanárképző Főiskola orosz nyelvi tanszékének munka­társa. Az elbeszélés címe: Hó­vihar — oroszul Metyel —, s éppen százötven éve látott nap­világot először a romantikus történet. A most felfedezett pécsi Pus-' kin-fordítás érdekessége ab­ban rejlik, hogy a közvetítő nyelv ez esetben nem a szoká­sos német, illetve francia volt, letően beszélhetünk itt tapasz­talatcseréről, előadássorozat­ról, tanácskozásról, módszer­tani napról. A megyei műve­lődési központ összefoglalója külön sorolja fel az ifjúsági és felnőttneveléssel kapcsolatos speciális képzési lehetőségeket, mint a klubvezető tanfolya­mot, a cigány közművelődési munkaközösség munkáját és a népművelők egyetemi-főiskolai elo!#szítő tanfolyamát. Sikeres vizsgák A leggazdagabb választékot a művészeti területekkel érint­kező foglalkozások, továbbkép­zések' kínálják. Folyamatosan, illetve nyári táborokban képe­zik a megye fotósait, filmeseit, színjátszóit, néptáncosait, kó­rusvezetőit, bábosait, díszítő- művészeit. Minden továbbkép­zés csak annyit ér persze, amennyit a részvevők haszno­sítanak belőle — az viszont biztató, hogy a bábosok, nép­dalkörösök, színjátszók, díszí­tőművészek (több száz ember) már sikeresen vizsgáztak a kétéves, C-kategóriás működé­si engedélyt adó tanfolyamon. Sorolhatnám tovább a me­gyén belüli továbbképzési al­kalmakat — de azokat a lehe­tőségeket is, amelyeket külön­böző országos fórumok, talál­kozók kínálnak. Ami a megyén belüli lehetőségeket illeti: to- ] vább kellene és ■ lehet is széle­síteni a választékot, például a gyermekklubok, a természet- tudományi, műszaki szakkörök, a speciális klubok vezetőinek képzésével. Ami pedig az or­szágos népművelőképzési gon­dokat illeti, abban kell bíz­nunk, hogy a kecskeméti ta­nácskozáson elhangzó javasla­tokat nemcsak a jegyzőköny­vek őrzik meg az utókornak. P. Szabó Ernő sadalmi és gazdasági fejlődé­sevei lépest tartson szellemi es kulturális életünk. Ennek a feladatnak a megoldásában a népművelőknek kell — szak­mai tudásuk alapján, a felté­telek ismeretében — mégha­tározni a járható utat. Ezt követően átadták a Szo­cialista kultúráért érdemér­met: Bakonyi Lászlónenak a pátyi könyvtár vezetőjének; Hontska áundornénaic, a pilis- vörösvári könyvtár vezetőjé­nek ; Pandúr Istvánnak, a bu­dakeszi könyvtárosnak; Szűcs zianaornenaK, a diósdi klub­könyvtár vezetőjének; Zomao­ri Istvánnak, a zsámbéki könyvtár vezetőjének; Király Zoltán, nyugdíjas közművelő­dési felügyelőnek. Ugyanebben a kitüntetésoen részesült az érdi népművelők közül Ur­ban László, a járási művelő­dési központ igazgatója; Koka Rozália, a városi Pávakör ve­zetője; Dági Zoltánná báb- szakkörvezető, valamint Hi­dasáé Mohácsi Gabriella és dr. Dalló Gyuláné népművelők. A népművelők napjának befejezéseként az érdi 5. szá­mú óvoda apróságai szerepel­tek kedves műsorral, majd a városi művelődési központ ci- terazenekara és Kóka Rozá­lia lépett fel. Kr. Gy. | hanem a szerb. Fordítója Ka- I rajankovics Tivadar volt, aki a századfordulón több délszláv író művét ültette át magyar­ra, de ezen kívül semmit nem tudunk róla. A szerb közvetí­téssel Pécsre eljutott Puskin- fordítás egyedülálló hazánk­ban. Stílusa 'színvonalas, gör­dülékeny, az orosz eredetihez képest csak minimális rövidí­tés történt; a kihagyások elég­gé általánosak voltak a múlt századi műfordítói gyakorlat­ban. POLITIKAI KÖNYVEK Afganisztáni változások Maci ír, olvas, mesél ÚJ TANTERVEK TÖBB OSZTÁLYBAN NÉPMŰVELŐK ÉRDEN Szakmai tudásuk alapján EGYEDÜLÁLLÓ HAZÁNKBAN Ismeretlen Puskin-fordítás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents