Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-30 / 203. szám

*í«Tr ~é[/7s f xJuwmp 1980. AUGUSZTUS 30., SZOMBAT Hatvanéves a Kazah SZSZK Készek vagyunk konkrét lépésekre a béke érdekében Leonéd Brezsnyev beszéde Alma-Atában Pénteken Alma-Atában ün­nepi gyűlést rendeztek a Ka­zah SZSZK és a Kazah Kom­munista Párt megalakulásának 60. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen beszédet mondott Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke. Leonyid Brezsnyev beszédé­ben nagyra értékelte a Kazah SZSZK eredményeit, majd külpolitikai kérdésekre térve meglehetősen bonyolultnak ne­vezte a jelenlegi nemzetközi helyzetet. A nemzetközi élet küzdőte­rén politikai harc folyik a békéért, a népek jogainak tisz­teletben tartásáért és a fe­szültség enyhítéséért harcoló erők, valamint az elnyomás, a militarizmus és az agresszió erői között — hangsúlyozta Leónyid Brezsnyev. Az Egye­sült Államok politikáját „rendkívül veszélyesnek” mi­nősítette, s rámutatott, hogy az amerikai kormány nemré­giben meghirdetett úgyneve­zett új nukleáris stratégiájá­nak és az atomfegyverek kor­látozott, részleges alkalmazá­sával kapcsolatos fejtegetések­nek, semmi közük a valóság­hoz, csak a tömegeket próbál­ják megtéveszteni velük. Hangsúlyozta: a Szovjetunió „politikai elszigetelésére” irá­nyuló amerikai próbálkozások kudarcot vallottak. A Szovjet­uniónak a különböző nyugat­európai kormányokkal fenn­tartott kapcsolatai meggyőzően mutatják, hogy mindenki, még az Egyesült Államok szövetsé­gesei is megértik az enyhülés és a békés nemzetközi együtt­működés megőrzésének és el- mélyítésének, a fegyverkezési hajsza leküzdésének szükséges­séget •., Az ázsiai helyzet elemzésére áttérve „a földrész békéje és stabilitása legfontosabb ténye­zőjének” nevezte a Szovjetunió, valamint Mongólia, Vietnam, Laosz és Kambodzsa és a KNDK baráti kapcsolatait. Hangsúlyozta India békeszere­tő politikájának pozíitív szere­pét, és azt, hogy a Szovjet­unió nagy fontosságot tulajdo­nít az Indiával való barátság­nak. A szovjet—japán kapcso­latokat jelentősnek és kedve- zőeknek nevezte, és leszögezte, hogy a Szovjetunió kész e kapcsolatok továbbfejlesztésé­re. Kínáról szólva az SZKP KB főtitkára szólt az egyes maois­ta koncepciókkal kapcsolat­ban újabban megfigyelhető bí­rálatokról, majd hangsúlyoz­ta: a szovjet—afgán szerző­déssel és az ENSZ alapokmá­nyával összhangban teljesíti vállalt kötelezettségeit Afga­nisztán irányában. Ugyan­akkor a Szovjetunió sikraszáll a helyzet politikai rendezésé­ért. Ennek egyetlen útja az ellenforradalmi intervenció beszüntetése, az afgán kor­mány és szomszédai — min­denekelőtt Pakisztán — kö­zötti megállapodás létrejötte lenne — szögezte le. Napjainkban az államoknak és népeknek nincs fontosabb feladatuk, mint megakadályoz­ni, hogy az erő pozíciójának imperialista politikája kiszo­rítsa az enyhülést, hogy a fegyverkezési hajsza újabb, rendkívül veszélyes lendüle­tet vegyen — hangsúlyozta Leonyid Brzsenyev. Készek va­gyunk konkrét lépéseket tenni a béke megszilárdítása, a nem­zetközi helyzet megjavítása ér­dekében — és tőlük ugyanezt várjuk' — szögezte le végeze­tül Leonyid Brezsnyev. A PAP-hírügynökség jelentése A lengyelországi helyzetről A kormány és a szakszervezetek közös tanácskozása Varsóban pénteken- együt­tes ülést tartott a lengyel kor­mány elnöksége és a Szakszer­vezetek Központi Tanácsának Elnöksége. Előzőleg a LEMP Központi Bizottságának plé­numa nyomán a kormány ütemtervet dolgozott ki a szakszervezetekkel való együtt­működés irányairól és alap­jairól. A pénteki együttes ülé­sen megvitatták ezt az ütem- t rvet, s tanácskoztak arról, hogy miként vesz részt a jö­vőben a szakszervezeti moz­galom a társadalmi-gazdasági fejlesztési tervek alakításá­ban és valóraváltásában. i Aj, egjfü.tte?, ülésen mindkét' fél azt a közös meggyőződését hangsúlyozta, hogy a szak- szervezeti mozgalom megújí­tása, valamint a kormány te­vékenysége programjának mó­dosítása kedvező feltételeket teremt a kormány és a szak- szervezetek érdemi, partneri együttműködéséhez. A PAP lengyel hírügynökség pénteki jelentése szerint Len­gyelországban a helyzet to­vábbra is bonyolult. Néhány körzetben, különösen a tenger­melléken, folytatódnak a munkabeszüntetések. Azoknak az ipari vállalatoknak a kol­lektívái, amelyek normálisan termelnek, mind nagyobb nyersanyag- és fűtőanyag-ellá­tási nehézségekkel küzdenek. A munkabeszüntetések által érintett városokban erősödnek a szállítás hiánya által kiváj- tott ellátási nehézségek. Az egyes élelmiszerekkel folyta­tott spekuláció mind széleseb­bé válik. Csütörtökön este külföldi újságíróknak tartott rövid sajtóértekezletén az Interpress lengyel sajtóügynökség főszer­kesztője kijelentette, hogy a szocialistaellenes elemek fo­kozzák aktivitásukat, s fenye­getően lépnek fel azokkal szemben, akik a sztrájkok be­fejezését kívánják. A főszer­kesztő, Miroslaw Wojcie- chowskí szerint a fenyegeté­sek nem csupán egyes szemé­lyek, hanem üzemek egész kollektívái ellen irányulnak, olyanok ellen, amelyek szem- befordultak a munkabeszün­tetésekkel. Az Interpress fő- szerkesztője közölte a külföl­di tudósítókkal, hogy „a hely­zet valóban nagyon komoly, s komoly zavarok fenyegetik” az országot. Nicaragua Magyar filmhét A nicaraguai kulturális mi­nisztérium, a nicaraguai film­intézet és a magyar nagykö­vetség rendezésében megnyílt Managuában az első magyar filmhét. A megnyitón képviseltette magát a nicaraguai nemzeti újjáépítés ideiglenes kormá­nyának több vezető tisztség- viselője, s ott voltak a diplo­máciai testület tagjai. A filmhét szeptember 3-ig tart. A tőkés országok felelőssége Elmarasztalják az imperialisták gazdaságpolitikáját Az ENSZ-közgyűlés rend­kívüli ülésszakán felszólaló fejlődő világbeli küldöttek csütörtökön is azt nehézmé- nyezték, hogy késnek azok a reformok, amelyek révén ja­vítani lehetne a szegény or­szágok lakosainak életkörül­ményeit. Sérgio Correa da Costa bra­zíliai ENSZ-nagykövet felszó­lalásában rámutatott, hogy a A világtengerek alkotmánya Tanácskozik az EMSZ III. tengerjogi konferenciája öthetes tanácskozás után pénteken befejezte munkáját Genfben az ENSZ 1973-ban megnyílt Ili. tengerjogi kon­ferenciája 9. ülésszakának má­sodik „menete”. A 150 ország részvételével megtartott értekezlet befejez­tével Hamilton Shirley Ame- raszinghé, a konferencia Sri Lanka-i elnöke úgy nyilatko­zott, hogy lényegében befejez­ték a tengerek nemzetközi stá­tusát meghatározó, több, mint 300 cikkelyből álló szerződés- tervezet megszövegezését, de a következő — 1980 tavaszán esedékes — ülésszakon még lényeges kérdések várnak megoldásra. A földfelszín csaknem há­romnegyed részét kitevő vi­lágtengerek „írott alkotmá­nyának” tekintendő szerződés- tervezet többek közt kimond­ja, hogy a partmenti országok 200 mérföldes övezetben kizá­rólagos gazdasági jogokkal rendelkeznek, de a fejlődő és különösen a tengerparti kijá­róval nem rendelkező orszá­gok részesülnek maid az olyan ásványkincsek, mint a nikkel, a kobalt, a mangán és a réz kiaknázásával járó ha­szonból. A még megoldásra váró kér­dések közt van a tengerpart­tal nem rendelkező országok tengeri kijárójának biztosítá­sa, a tengerfenék-bányászat ellenőrzése, a szükséges tech­nológia átadása a fejlődő or­szágoknak, hadihajók békés áthaladása partmenti országok területi vizein stb ... Megoldatlan még az a kér­dés is, hogy a nemzetközi szer­vezetek, mint például az Eu­rópai Gazdasági Közösség aláírhatják-e a konvenciót. tárgyalások zsákutcába jutá­sáért az iparilag fejlett tőkés szágok a felelősek. Az ENSZ-közgyűlés rendkí­vüli ülésszakának az a fel­adata, hogy előkészítsen egy januárban kezdődő kilenchó- napos tárgyalássorozatot a nemzetközi kereskedelemről, a segélyekről, az energiakérdé- iekről és a pénzügyi viszonyok­ról. . Ezzel kapcsolatban Milos Vejvoda, Csehszlovákia kül­ügyminiszter-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy már eddig is több eredményt lehetett volna elérni, ha fi­gyelembe vették volna a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok­ra vonatkozó korábbi ENSZ- határozatokat. Az agresszív imperialista erők az enyhülési folyamattal olyan politikát állítottak szem­be, amely nem hajlandó Szám­ba venni a világ realitásait, le akarják fékezni a világ megújulásának objektív _ fo­lyamatát — jelentette ki fel­szólalásában Vlagyimir Kravec, az Ukrán SZSZK állandó ENSZ-megbízottja. A moszkvai bíróság előtt Egy veszélyes felforgató A moszkvai városi bíróságon három napig folyt Tatjana Veli­kanova ügyének nyílt tárgya­lása. A vádirat szerint Velika­nova az utóbbi tíz évben rendszeresen olyan iratokat készített, amelyek rágalmazzák a szovjet rendszert. Ezeket il­legálisan a Szovjetunióban terjesztette, Nyugatra is el­juttatta szovjetellenes szer­A bolognai államügyész leiartcziafási parancsára Lakat alatt A bolognai államügyész pénteken hivatalosan bejelen­tette, hogy eddig 18-at tartóz­tattak le a 28 személy közül, akik ellen elfogatási paran­csot adtak ki csütörtökön. Többségükben rómaiak, köz­tük két tanár is szerepel. Va- lamennyiüket azzal gyanúsít­ják, hogy részt vettek az 1974- ben betiltott szélsőjobboldali „Új rend” újjászervezésében és különféle „forradalminak és népinek” feltüntetett cím­kék alatt voltaképpen ennek az újfasiszta szervezetnek a szolgálatában álltak. Egyese­ket közülük a bolognai me­rénylet kitervelésével és meg­szervezésével is gyanúsítják. vezetékhez és imperialista propagandaközpontokhoz, hogy azok a Szovjetunió­val szemben ellenséges tevékenységükhöz felhasznál­ják. Törvénybe ütköző kapcso­latokat tartott fenn nyugati felforgató központokkal és az onnan kapott utasítások alap­ján a Szovjetunióban is ösztö­nözte, irányította a társada­lommal szemben álló elemek ellenséges tevékenységét. A möszkvai városi bíróság pénteken hozott ítéletében, a vádiratnak megfelelően Veli- kanovát bűnösnek mondta ki az OSZSZK büntető törvény­könyve I. része 70. cikkelyé­be ütköző bűncselekmény el­követésében és 4 évi szabad­ságvesztéssel. valamint azt kö­vető 5 évi száműzetéssel súj­tották. Schmidt az enyhülés mellett Az NSZK keleti politikájá­nak folytatásáért, az enyhülés gyakorlatának továbbfejlesz­Bejrúti levél Halálos ünnepi játékok BEFEJEZŐDÖTT a moha­medánok „leghosszabb” hó­napja, a böjti hónap, a rámá­dén, amely alatt a hithű mo­hamedán nem vesz magához semmiféle táplálékot napkel­tétől napnyugtáig és ugyan­ezen idő alatt megtartóztatja magát mindenféle földi élve­zettől. De még mielőtt lemen­ne a nap, az asszonyok már a konyhában sürgölődnek, hogy abban a pillanatban, amint megszólal a rádióban a napi böjt végét jelző gongütés, pá­rologjanak az ételek, gyön­gyözzenek az italok a dúsan megrakott asztalokon, s az éhes család végre csillapíthas­sa éhét és szomját. Ilyenkor ajánlatos jól fel- öltekezni, mert a nap korán .tel, s kezdődhet minden elöl­ről, az éhség, a szomjúság, az egész napos Ijókadt lézengés. Elképzelhető, mekkora az örö­me a hithű muzulmánnak, amikor a négy hét elteltével végre mindez a szenvedés vé­get ér, s elgyötörve, ismét ne­kiláthatnak az élet maradék­talan, pontosabban a család anyagi helyzetéhez mérj élve­zésének. Mondhat bárki bármit, zso- lozsmázhatja intelmeit a rá­dió, a televízió, a müezzin, írhatnak az újságok bármi szívhezszólóan arról. hogy „emberek, legyünk fegyelme­zettek, legyünk mértékletesek az élvezetek halmozásában, ünnepen se lőjünk élessel em­bertársainkra” — fairahányt borsó az egész, akárcsak a ma­gyarok intelmei a húsvéti lo- csólkodás élőtt. A magyar gyerekeknek is eleget árt •ugyan a szag’osvízért kapott pálinka, de ez a kár szinte elhanyagolható ahhoz képest, amit itt az intelmek negligá­lása okoz. EGYSZÓVAL a négy heti böjt után javában tombolt az ünnep.'A petárda- és rakéta­árusok kirakták az utcára a portékáikat, s volt ám pattogás, dörrenés, süvítés az egész vá­rosban, reggeltől késő éjsza­káig. A ropogás és a színes fények vonzották volna ki az embereket az utcákra, erké­lyekre, de az a libanoni, aki akárcsak a tavalyi, Ramadán utáni háromnapos ünnepet helyben megtapasztalta, nem engedett a csábításnak, inkább behúzódott a lakásába, annak is a legbiztosabb zugába. És jól tette, ha így cseleke­dett, mert nem csak pattan- tyúk ropogtak, és nem csak ártatlan tűzijátékok sziporkáz­tak az éjszakában. A bejrúti „nehézfiúk”, mármint azok, akiknek nemcsak a fegyvere, hanem a felfogása is nehéz, nem érték be ilyen gyerekjá­tékokkal. A böjt vége fölött érzett nagy boldogságukban nem az utcai pattantyúsokhoz fordultak lőszerért, hanem oda, ahol súlyosabb golyókat osz­togatnak, puskáoa, pisztolyba, géppisztolyba valót. Legtöbbjük csak nagy bol­dogságában szórta ezeket a sú­lyos golyókat, de mivel olyan sokan voltak boldogok, jól el­vegyülhettek köztük azok is, akik nem éppen örömükben lődöztek, és nem csak úgy a levegőbe meg összevissza, ha­nem megbízásból, kiszemelt áldozatra, vagy éppen csak — egyéb anyagi források kiak­názásának mellőzésével — pénzszerzés céljából, ugyan­csak kiszemelt gazdag áldozat­ra. Sokan megjárták az ünnep alatt Bejrútban. Köztük több tucat — az adatokat még nem összesítették — teljesen ártat­lan, és bár óvatos, mégsem eléggé elővigyázatos ember. Köztük például a tizenhárom éves Husszein Szalam. Husz- szeint most kórházban ápolják, az élete veszélyben forog. Pil­lanatnyilag golyó van az ar­cában és az orvosok nem me­rik kivenni, mert kompliká­cióktól tartanak, amelyek, meglehet, így is bekövetkez­nek majd. HUSSZEIN félénk gyerek, a háborús helyzet csak fokozta a félénkségét. Fél a fegyverek­től és valahányszor dörrenést hall, szalad fedezékbe. De az ünnep utolsó napjának regge­lén úgy gondolta, hogy most már talán kimehet az utcára, hiszen az emberek három nap­ja ész nélkül lövöldöztek már akkor, s azt hitte, végre meg­csappant a lőszerkészietük. Es ki lövöldöz reggel? Azért a fiú nem mert messzebbre el­menni, a házuk előtt álldogált. Nem hallotta a lövést, csak azt érezte, hogy mintha a fejét áramütés érte volna. A golyót fölfelé lőtték ki, de gellert kapott és a fiú arcában kötött ki. Husszein azt mondja, hogy amikor ősszel megkezdődik az iskola, mindenkinek elmeséli majd, hogy milyen szerencsét­lenül járt. Ö még nem tudja, milyen szerencsésnek mond­hatja magát, ha tényleg ab­ban a helyzetben lesz őszre, hogy a történteket bárkinek is elmesélheti... A KÓRHÁZAKAT az ünnep alatt elárasztották sebesültek­kel. Halottak is voltak bőven, de őket máshová vitték; fér­fiak, nők, gyerekek haltak és sérültek meg. Mondhatnánk, jobban tették volna, ha otthon maradnak. Csakhogy ez se használ mindig. A tizennyolc éves Khaled Sztambuli pél­dául nem tett mást, mint ki­nézett az erkélyre, a hőség­ben egy kis friss levegőhöz akart jutni. Az erkélyről nem a saját lábán jött vissza, go­lyóval a gyomrában hozták be, pedig, ő maga mondja, akkor éppen nem is hallott lövöldö­zést. Azóta már megoperálták a fiút, boldog lehet, ha hóna- •pok múlva talpraáll. Hármuk közül szegény Ab­del Hasszán Dzsaberé a legsze­rencsétlenebb, nemkülönben a nyolc gyereke és a felesége. Dzsaberék nem olyan régen még Libanon legdélibb részén laktak, abban a sávban, ahol most az Izrael által támoga­tott Haddad őrnagy uralkodik. A harmincnyolc éves férfi köz­ségi tanácsi alkalmazott volt, családjával együtt elűzték az otthonából, sokezer más csa­láddal együtt, arról a földda­rabról, amely most a „Szabad Libahon” nevet viseli. Bejrútba menekültek és mint mások, elfoglaltak egy üres la­kást a város déli kerületében. A családfő zöldségesstandot nyitott az utcán, abból tartotta el a családját. Az ünnep utol­só napján1 meglátogatták a ro­konaikat a város másik kerü­letében. Hazafelé indulva, az utcán lövés dörren t. A férfi összeesett, rettentően vérzett. A golyó a fejébe hatolt, össze­roncsolva a látóközpontját. Szóraja, a felesége, már nem tudja, hogyan történt, de vala­hogy eljutottak a kórházig — csakhogy a sebesültet nem lakarták befogadni, amíg le nem teszi a kezelés várható költségét. Pénzük nem volt. Otthon se, kiabáltak és ri- mánkodtak; a nyolcéves Hasz- 'szan azt, hajtogatta: én akarok Vért adni apának ... Végül fölvették — és másnap az egész család az utcán koldult, hogv megszerezzék a kórházra valót. A koldulást talán abba se hagyhatják, mert a család­fő egész életére nyomorék ma­rad ... VÉGE AZ ÜNNEPNEK, de a szórványos, olykor megélén­külő lövöldözésnek senki nem híd véget vetni. A bejrúti ut­cákon ismert és ismeretlen pvilko'ok szedek neves és név­telen áldozataikat. Bejrut, augusztus. Hatos Erzsébet léséért szállt síkra Helmut Schmidt nyugatnémet kor­mányfő. A kancellár egy televíziós vitaműsorban rossznak minő­sítette a jelenlegi nemzetközi légkört, hozzáfűzte azonban, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok ismét fel­vette a párbeszéd fonalát és ez bizonyos reményt jelent a helyzet javulására. Schmidt azt állította, hogy az Erich Honeckerrel terve­zett találkozójának lemondá­sa nem okoz válságot a két német állam kapcsolataiban. Reményét fejezte ki, hogy a megbeszélésre — a jelenlegi­nél kedvezőbb nemzetközi feltételek között — mielőbb sor kerül. A Nyugatnak nem szabad beavatkoznia a lengyelországi eseményekbe — hangsúlyozta a kancellár. — A jobboldali nyugatnémet ellenzék rosszul teszi, ha saját céljaira válasz­tási tőkét igyekszik kovácsol­ni egy szomszéd ország belső problémáiból, amelyeket a lengyeleknek kell megolda­niuk. CSAK RÖVIDEN... ■—Hirrmcn BEFEJEZŐDTEK Prágában a Gustáv Husák, Csehszlová­kia Kommunista Pártja KE főtitkára, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke és Kenneth Kaunda, Zambia Köztársaság államfője közötti tárgyalások. NAGYKÖVETI SZINTEN diplomáciai kapcsolatot létesí­tett a Mozambiki Népi Köztár­saság és a Polisario Front ve­zette Szahara! Arab Demok­ratikus Köztársaság — jelen­tette csütörtökön a maputói rádió. Ezzel 26 afrikai ország ismerte már el a Szaharai Arab Demokratikus Köztársa­ságot.

Next

/
Thumbnails
Contents