Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-29 / 202. szám

NAGYKŐRÖSI x^tíiia A PEST. BEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 202. SZÄM 1980. AUGUSZTUS 29., PÉNTEK Hasznos ismeret Továbbképzés a gimnáziumban Sokan nem tudják, hogy az Arany János Gimnáziumban gépíró- és gyorsíróképzés is folyik. Erről a munkáról Ró­zsás László igazgatótól a kö­vetkező tájékoztatást kap­tuk: Minőségi munka — Az 1972-es párthatározat szellemében azoknak a leány­tanulóknak, akik a gimná­zium negyedik osztályának el­végzése után felsőfokú tanul­mányokat folytatni nem szán­dékoznak, lehetővé tettük a gépírás és gyorsírás tanulá­sát. — Mindkettőt választható tantárgyakká tettük a har­madik és negyedik osztály­ban. Az 1979/80-as tanév újat hozott ezen a területen: két­éves oktatás keretében dol­gozók is vizsgáztak a szá­mukra szervezett gépíró- és gyorsíróiskola alaptanfolya­mán — mondotta az igazgató. — Nagyok a vizsgakövetel­mények? — Aki szorgalmasan dolgo­zik. annak nem. Gyorsírásból a feladat 5 perces, percen­ként 150 szótagos diktátum gépi áttétele 50 perc alatt 3 százalékos hibahatárral. Gépírásból az egyik vizs­gafeladat két gyorsírásba dik­tált hivatali kislevél gépi meg­oldása 40 perc alatt, a másik pedig 10 perces szövegmáso­lás. Ez 1700 leütés, amely 10 hibázással még elégséges. Másként fogalmazva, 10 perc alatt le kell tudni gépelni legalább 28—30 sort, azaz egy perc alatt 3 sort, egy másod­perc alatt 3 betűt, ugyanakkor 3 soronként egynél többet nem hibázhat a vizsgázó. Mint az élet minden területén, itt is a minőségi munka az iga­zi érték. Negyedik helyezés — Nem sok az a hibátlan 3 betű másodpercenként? — Egyáltalán nem, hiszen nem egy tanulónk 4 betű le­ütésére is képes. Azaz per­cenként 240 leütéssel vizsgá­zott a kötelező 170 helyett. Az .1980. június 24-i vizsgán még 5—6 betűt is leütött másod­percenként Hegedűs Imréné, a dolgozók számára szervezett gépíró- és gyorsíróiskola alap­tanfolyamának hallgatója. A vizsgakövetelményeknek szin­te a kétszeresét teljesítette, amikor percenként 335 leütés­sel vizsgázott. — Milyen eredmények szü­lettek eddig? — Örömmel emlékezünk az 1978/79-es tanévre, amikor is Papp Edit, akkor negyedik osztályos tanulónk a gimná­ziumok kategóriájában gép­írásban országos második, gyorsírásban pedig országos negyedik helyezést ért el. Ö Jutalom a brigádoknak Mint minden esztendőben, a Pest megyei MÉSZÖV a Felszabadulási szemle kereté­ben az idén is megrendezte a megyei úgynevezett csinosítá- si versenyt, melyen a Nagy­kőrös és Vidéke Áfész kollek­tívája is részt vett. A verseny során az áfész- üzletek szocialista brigádjai és dolgozói társadalmi munká­ban karban tartották és szé­és pítették üzleteik belsejét környékét. Az értékelést az elmúlt hó­napokban folyamatosan vé­gezték és a legtöbb pontot a Nagykőrös és Vidéke Áfész dolgozói érték el a csinosítá- si versenyben, s mint ahogy a múlt évben, az idén is el­nyerték az első díjat, vala­mint a vele járó pénzjutal­mat. jelenleg a kecskeméti ügyész­ség megbecsült dolgozója. Érdemes tanulni — Milyenek az elhelyezke­dési lehetőségek a tanulók számára gépírás- és gyorsírás­tudással? — Már menet közben, még a vizsga előtt kialakulnak a leendő állások. Nem egy eset­ben alig szárad meg a bizo­nyítványon a vizsgaelnök alá­írása, máris alkalmazásban van a tulajdonosa. És meg­elégedésére! — Aíi a véleménye a gép­írás és gyorsírás tanulásáról? — Hasznos és értékes is­meret mindkettő, és nemcsak azoknak érdemes megtanulni, akik ezzel akarják megkeres­ni a kenyerüket. Szellemi munkát végzőknél legalább a gépírás művelése általánosan szükséges. K. K. Több levél és hírlap Sok kisgépet használ a posta Hidegek a reggelek már, s noha a kertek még ontják ter­ményeiket, olykor már elsirat­juk a nyarat. Ügy érezzük, hogy szinte kézzelfogható kö­zelségbe kerültek a még dider- getőbb reggelek és nappalok. Azok a szürke korai órák, ami­kor kettőzött igyekezettel sie­tünk munkába. A televízió terjedése S vajon milyen remények­kel indulnak majd el velünk együtt a hírlapkihordók, postá­sok? Legfeljebb arra számít­hatnak, hogy az útjukba eső boltokban, esetleg valamelyik jó ismerősüknél melegednek majd néhány percig. Igyekez­ni kell, mert az újságot, leve­let, csomagot mindenütt vár­ják. Ám nemcsak a küldeménye­ket várjuk, hanem a hírlapo­kat is. Az ezek iránti érdek­lődés, a televíziózás terjedése ellenére állandóan növekszik. Kevesebb küldemény Egyébként nemcsak napila­pot olvasnak városunk lakói. Nagyon kelendő a Nők Lapja, a Rádió és Televízió Űjság, több mint 1100 olvasója van a Családi Lap-nak, csaknem ezer a Pajtásnak, több mint 600 a Kisdobosnak. Ezekből az adatokból az is kiolvasható: az általános iskolai lapterjesztés Bővítik a kefegyárat A Monori Kefegyár a tervnek megfelelő ütemben fejleszti nagykőrösi telepét. Jelenleg új játékkészítő csarnok építéséhez fogtak hozzá. Képünkön: Lukács Géza, Veszelszki József és Máté József, a csarnok alapozásához szükséges betont keveri. Varga Irén felvétele Tanár — szülő — diák Tegye mindenki a maga dolgát Még néhány másodperccel rövidülnek a nappalok és kez­dődik a tanév. Ki-ki a maga módján, s vélhetőleg némi­képp vegyes érzelmekkel vár­ja ezt a pillanatot. Aligha ta­gadható ugyanis, hogy ma már, amikor gyakorlatilag mindenki tanul, az emberek egyik legmeghatározóbb él­ménye az iskola. Ám az ko­rántsem bizonyos, hogy ez az élmény mindenkinek kelle­mes. Kínálkozó lehetőség Az iskola a maga bonyo­lult viszonyaival, a benne fel­lelhető kölcsönhatások látszó­lag nehezen feltárható rend­szerével meglehetősen sok konfliktus helyzetet teremt. Ezeket olykor nehéz felszá­molni, máskor pedig nem is szükséges. Nem ritka eset, hogy a bonyodalmakból jó eredmények születnek. Job­ban igyekszik a tanár, jobban tanul a diák. Az iskola rendező elve még­sem lehet ez. Sokkal inkább a harmónia tanár és tanár, diák és nevelő, szülő és okta­tó között. A lehetséges kap­csolatokat még sorolhatnánk persze, de most kár ezzel az időt tölteni. Így is könnyen beláthatjuk, hogy e bonyo­lult viszonyokban szereplők­nek eléggé jól körülhatárolt cselekvési területük van, s a kapcsolatok, s végső soron a harmónia attól függ. hogy ki miként fog hozzá saját fel­adatainak elvégzéséhez. Nos, ha az előbb bonyodal­makról szóltunk, akkor most elmondhatjuk, hogy ezekhez a saját kötelességek fel nem ismerése szokott vezetni. S ebbe a hibába nemcsak a diák eshet, hanem a tanár és a szü­lő is. Bonyolítja a helyzetet, ha valaki rájön arra, hogy mi a dolga, de képjelen azt elvégezni. Ez a veszély egyéb­ként a legkevésbé a diákokat fenyegeti, hiszen egyetlen is­kola sem állítja megoldhatat­lan feladatok elé tanítványait. Ez kétségbe vonhatatlan tény, jóllehet, a nagykőrösi szülők egyik leggyakoribb pa­nasza éppen az, hogy szerin­tük gyakran túlságosan nehéz a tananyag. S ezt a véleke­désüket, sajnos, nemcsak egy­másnak vagy a nevelőknek mondják el, hanem gyerme­küknek is. Az ifjú pedig kap­va kap a kínálkozó lehetősé­gen, s e szülői véleménnyel fedezi magát, ha elmulasztja kötelességeit. Etalonokat találni Persze, kell és lehet bírál­ni az iskolát, mert az okos el­lenvéleményből jó eredmény születhet. Ám mondataink megfogalmazásakor vegyük fi­gyelembe, hogy általában az a jó iskola, mely sok felada­tot ad a diáknak. S nemcsak azt, hogy üljön a könyv mel­lett, mert ennek önmagában nem sok értelme van. A tananyagot nem bema­golni kell, hanem feldolgozni. Kérdésekké kell formálni meg­keresve benne a válaszokat is. Dolgozni kell hát a tananyag­gal, mert másképp nem ér­dekes. A jó tanár és a jó szü­lő ezt kívánja a nebulótól, mert nem tanulógépnek te­kinti, hanem önálló cselek­vésre, gondolkodásra képes if­jú embernek. Nos, az idén több mint há­romezer nagykőrösi általános iskolás ül be a padba cselek­vésre, munkára készen. S kö­zülük a tudásért folytatott versenyben nem feltétlenül azok lesznek a győztesek, akik csak jeleseket visznek haza az ellenőrző könyvükben. A jeles ugyanis nemcsak meg­alapozott tudásról, hanem el­nézőbb értékelésről is tanús­kodhat. Súlyos szavak ezek, de eléggé jól megközelítik, ki­fejezik a valóságot. Azt a tényt hogy a tanárok sem egyformák. No, de ők legalább ítéleteikben igyekez­nek egymást minél jobban megközelíteni. Vagyis azonos elvek szerint osztályozni. Minthogy ezt rettenetesen ne­héz elérni, gyermekünk ta­nárát ne az általa adott je­gyeken igyekezzünk megmér­ni, hanem gyermekünk tudá­sán keresztül. E módszerrel sokkal keve­sebbet tévedünk. S tiszta vi­zet önthetünk a pohárba az iskolák dolgában. S kell ez, mert városunkban sok a med­dő vita az oktatási intézmé­nyek és a pedagógusok körül. A nagykőrösiek ugyanis szí­vesen hasonlítgatják össze az iskolákat és tanárokat, mint­ha valamiféle versengés foly­na köztük. Nos, ez a méricskélés még nem baj, mert jobb munkára serkentheti az érintetteket, ám az már igen, hogy a vitatko­zók ritkán mérnek reális mércével. Mert ennek megke­resése nehéz, s tulajdonkép­pen éppúgy tanulásra szorít­ja a szülőt, mint az iskola a diákot. Pedig könnyű volna a méréshez etalonokat talál­ni, mert sok, igen sok a jó tanár. Itt van például egy név­sor. Boros Lajosné. Gregor József, Sulyok Sándorné, Tóth Szilvesztemé, Bárdos Józsefné, Turbucz Gáborné, dr. Vecse- ri Zsigmondné, Patay Dezső- né, Stumpf Ferenc, Sulyok Zoltán, dr. Vecseri Zsigmond, Bálint Ferencné, Szépe Mik- lósné, Szűcs Mária, Barta Il­dikó. Ugye, milyen hosszú lis­ta? Nos, ők a tavaly kitünte­tett pedagógusok. S voltak ugyanennyien a tavalyelőttiek is, s bizonyára nem lesznek kevesebben az idén megjutal- mazottak sem. Kitüntetést kapnak Mégpedig azért nem, mert az általános iskolákban taní­tó kétszáz nagykőrösi pedagó­gus kivétel nélkül jó ered­ményt akar elérni. Ezt a leg­elfogultabb diák és szülő sem vonhatja kétségbe. Mindany- nyiunknak az a dolga hát, hogy ezt a szándékot sikerre vigyük. No, nem azért, hogy a pedagógusok kitüntetéseket kapjanak, hanem gyermekeink érdekében. S ki ne akarná, hogy gyer­meke legyen a legtudósabb? Segítsük hát az iskolát, mert gyermekünk javát szolgáljuk ezzel. , F. P. nagyon intenzív. A középisko­lások inkább a hírlapárusok­nál vásárolnak olvasnivalót. Mellesleg a nagykőrösiek, elő­fizetők és alkalmi lapvásárlók együtt, kevés híján hétmillió forintot költöttek tavaly saj­tótermékekre. Akadt hát dol­ga a 18 hírlapkézbesítőnek és -árusnak, s nem voltak mun­ka nélkül az iskolai és üzemi terjesztők sem. Ha még szá­mításba vesszük a könyves­bolt forgalmának növekedé­sét is, akkor igazán elmond­hatjuk, hogy olvasási kedv soha nem látott mértékben ter­jed városunkban. Mentséget keresve a még meglevő hiányosságokra, tré­fából arra is hivatKozhatunk, hogy ott van a rengeteg levél, amit kapunk, azokat is elkeli olvasni. Való igaz, nem pa­naszkodhatunk. Hogy csak egy rekordot említsünk, tavaly de­cemberben kereken más/el százezer levelet juttattak el a címzettekhez városunkban a kézbesítők. A legszerényebb számítás szerint is az évenként városunkba érkezett küldemé­nyek száma hovatovább meg­közelíti a kétmilliót. Innét pe­dig a világ négy tája felé en­nél valamivel kevesebb külde­ményt továbbít a posta. Szeretjük a híreket Ugyancsak derekasan dol­gozik hát városunk 38 postai alkalmazottja. A hivatal abla­kai mögött ülőknek sem ke­vés a tennivalója minden hó­nap elején, amikor lakbért, OTP-részletet, óvodai díjat fizetünk, s bosszankodunk a sorbanállás miatt. Mellesleg az utóbbi években, mióta sok kis­gépet használ a posta, ezek a sorok jóval rövidebbek. A postahivatal mindeneset­re igyekszik mindannyiunk gondjait enyhíteni, s okos szer­vezéssel felkészült hó eleji for­galomra. Ezt is várjuk tőle. Meg azt is, hogy a hírek min­dig időben érkezzenek. Mert- szeretjük a híreket. Éppúgy,, mint a 20 kilós táskát cipelő izzadó vagy didergő, netán bő­rig ázott kézbesítőt. Farkas Péter Évnyitó a középiskolákban A tanévnyitó ünnepségek városunk középfokú oktatási intézményeiben szeptember 1-én, hétfőn lesznek az iskolák központi épületében. A 224-es számú Ipari Szak­munkásképző Intézetben dél­után 3 órakor, a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépis­kolában délután 4 órakor, az Arany János Gimnázium és Óvónőképző Szakközépiskolá­ban pedig délelőtt 10 órakor kezdődik az ünnepség. Tanfolyam a gimnáziumban A gép- és gyorsíró iskola alaptanxolyamára, vagyis az első osztályba szeptember 1- ig lehet jelentkezni az Arany János Gimnázium gondnoksá­gán. SPORT - SPORT -SPORT - SPORT-SPORT Postás sportversenyek A postahivatal KlSZ-szer­vezete meghívott üzemek fia­taljaival három sportágban rendezett versenyt A posta klubtermében fér­fi asztaliteniszben, körmérkő­zés után Spindelbauer Zoltán (TRAKIS) végzett az élen, Dobozi Imre (Építőipari Szö­vetkezet) és Szilágyi István (Posta) előtt. Kispályás labdarúgásban az Ifjúsági- és a Kinizsi-sportte­lep bitumenes pályáin 2x15 perces viadalon a postások (Szilágyi — Dér P., Bánfy, Szabari, Zöldi, Szkulinyecz, Katona, Bélteky) jól játszva, minden mérkőzésükéit meg­nyerve, a maximális 6 pont­tal nyerték, el az elsőséget és ezzel az asztalitenisz-győztes­hez hasonlóan a Posta KISZ Kupáját, 2. a TRAKIS 4; 3. az Építőipari Szövetkezet 2; 4. a Tormás csapata lett. Az Ifjúsági-sporttelepen ba­rátságos férfi kosárlabda-mér­kőzésen: TRAKIS—Konzerv­gyár 41-32. A trafósok Spin­delbauer vezetésével szép já­tékkal győztek a megyei baj­noki mezőnyben szereplőket is felvonultató ellenfelükkel szemben. Bükki túrán A Nagykőrösi Pedagógus SE 15 természetjárója Szabó Zsó­fia vezetésével tíznapos túrán vett részt a Bükk-hegység- ben. Miskolctapolcán, turis­taházban és campingben volt a szálláshelyük. Ismerkedtek a Bükk-hegység közeli részei­vel, de voltak a tapolcai strandon is. A természetjárók először öt kilométeres körzet­ben ismerkedtek a környék­kel: a várheggyel és a kőfej­tővel. A papírgyártól Fehérkő felé, Fehérkőlápon át, turis­tajelzés mentén értek Lilla­füredre. Az István-barlangnál, a Szinva patak gyönyörű vízesé­sénél jártak, megnézték a Fa- iota szálló függőkertjét és csó­nakáztak a Hámori-tavon. Visszafelé kisvasúttal mentek Miskolcra. Egy nap Csehszlo­vákiában, Kassán is voltak: a központtal ismerkedtek, fi­gyelték az Orbán-torony ha­rangjátékét, az Erzsébet- dómban Rákóczi fejedelem sírjára virágot vittek. A Hernád völgyében szép útvonalon haladt a vonatjuk. Itthon kirándulást tettek a Herman Ottó turistaházhoz: Garadnáig kisvasúttal, onnan gyalog mentek tovább a há­romkúti völgyön át a Látó­kövek felé, eközben szénége­tést és boksákat is láttak, ami érdekes élmény volt főleg a gyerekeknek). Szentlélektől szép volt a kilátás. A Nagy Lajos király idejé­ben épített pálos-kolostor romjaitól a Garadna patak forrása—Farkasnyaki völgy— Ómassa felé jöttek vissza. Ez a túra oda-vissza 14 kilomé­teres, de 440 méteres gzint- különbségű volt. A természet- barátok nagyon jól érezték magukat. Személyenként ösz- szesen mintegy 80 kilométeres gyalogos túrát tettek meg. Mai sportműsor Honvédelmi sport Zánka: az úttörő honvédel­mi verseny országos döntője. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 14 óra: a KISZÖV Kupa területi kis­pályás selejtezője. Modellezés Zánka: a XVI. nyári úttörő­olimpia országos hajó- és re­pülőmodellező döntője. Sportlövészet Zánka: az ULV országos döntője. Természetjárás Észak-Magyarország, Szlo­vákia: Nógrádi partizántúra. S. Z. Moziműsor Ki beszél itt szerelemről. Színes magyar film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Elő­adás kezdete: 6 és 8 óra. A stúdióteremben Árvácska. Színes magyar film, délután fél 4-kor. Budapesti tavasz. Magyar film, délután fél 6-kor. Egy lány Chicagóban. Szí­nes, amerikai film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Elő­adás kezdete: 8 óra. Figyelem! Az ATI nagykőrösi iskolája személygépkocsi, motor- keréknár- és segédmotorkerékpár- vezetői tanfolyamot indít szep­tember 9-én. Jelentkezés és fel­világosítás a könyvesbolttal szem­ben az újságárusnál. ISSN oiJ3—2?08 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents