Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-29 / 202. szám

LLOI Ä PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM 1980. AUGUSZTUS 29., PÉNTEK Négy csoportot szerveznek Szülők, vállalatok segítettek Egy szűk hét vége és befe- ződik a diákok nyári vakáció­ja, kezdődik az iskola. Körké­pünk ezúttal a város három általános iskolájáról ad tájé­koztatót, a kisegítőről, a Pető­fi és a Karikás Frigyes álta­lános iskoláról. Kérdésünk mindegyik helyszínen ugyanaz volt: hogyan készültek fel az új tanévre, mikor lesz a tan­évnyitó, milyen gondjaik van­nak. Napközis csoport Maráczi Ernő, a kisegítő iskola igazgatója: I — A tanévnyitó ünnepélyt hétfőn, délután négy órakor tartjuk a városi-járási Petőfi Művelődési Házban, mert ná­lunk akkora nagyterem, ahol mindenki elférne, nincs. A nyáron a Városgazdálkodási Vállalat csinosította iskolán­kat, hatvanezer forintot ér az a társadalmi munka, amellyel kifestettek, átalakították a mellékhelyiségeket és három osztályban melegpadlót fektet­tek. Az utcai front ablakaira rácsokat szereltettünk, s ez az iskola tanulóinak, vagyonának védelmét szolgálja. — Tizenegy tanulócsoport­ban kezdjük az oktatást, száz­harminc tanulónk lesz, neve­lőkben sincs hiány. Örömünk, hogy végzett az első ipari to- váobképző tagozatos osztály, amelybe a kisegítő iskola el­végzése után jelentkezhetnek növendékeink. Kilencen vizs­gáztak eredményesen, s ma már, mint képzett dolgozók keresik kenyerüket. — Az idén két osztályban folytatódik a tagozatos okta­tás. Biztos, hogy legalább négy napközis csoportot is szervezünk, az ötödik sorsa egyelőre nem dőlt el. A peda­gógusok felkészítése az új tantervre folyamatos, nálunk csak jövőre kezdjük eszerint a tanítást, nevelést. Monori Mihály, a Petőfi is­kola igazgatója: Nyelvi tagozat — A csütörtöki tanévnyitó értekezleten a nevelői testület megbeszélte a feladatokat. Ünnepélyes tanévnyitó hétfőn, szeptember 1-én délután ötkor a Munkácsy Mihály utcai épü­letünkben. A tankönyveket ma, 29-én, holnap, 30-án dél­előtt és szeptember 1-én a tanévnyitóig vehetik meg diákjaink itt az iskolában. — Sajnos elég rossz az ellá­tás, legalább 40 féle tan­könyv, eszköz hiányzik. A nyarat felhasználtuk arra, hogy iskolánkat csinosabbá, szebbé, tisztábbá tegyük. A teljes karbantartáson, a fel­újításokon kívül a Pest me­gyei Üt- és Hídépítő Vállalat a városi tanács támogatásával társadalmi munkában helyre­hozta az udvart, a sportpályát, a Vegyesipari Szövetkezet dol­gozói és a szülők pedig a ke­rítést. — Pedagógusaink tovább­képzéseken készültek fel az új tanévre, amelyben 123 elsőst fogadunk, itt az átlagos osz­tálylétszám 32. Nagyobb a gond a 2. osztályokban, ahol az átlag 36. Üjdonság, hogy egyik 3. osztályunkban szep­tembertől tagozatos orosz nyelvi oktatás kezdődik. Re­méljük, hogy a gyerekek és a pedagógusok is kipihenik ezek­ben az utolsó napokban a nyár fáradalmait, hiszen csak most értek véget a táborozá­sok. Egy sikerről már beszá­molhatok: a javítóvizsgát a legtöbben sikerrel vették. Tornaterem Danku Miklós igazgató, Ka­rikás Frigyes általános iskola: — Iskolánk életében most a legnagyobb esemény, hogy birtokba vehetjük az 56 méter hosszú és 24 méter széles, új tornatermét, amely 14 millió forintba került. A kivitelezőt, a fóti Béke Termelőszövetke­zet építőbrigádját segítették a társadalmi munkások is, a szé­les összefogás 4 millió forint megtakarítást jelentett. Az utolsó napokra már csak az maradt, hogy elhelyezzük a homlokzati díszt, Fábián Dé­nes alkotását. A tanévnyitót szeptember 1-én délután 5-kor tartjuk. — Száznegyven első osztá­lyost fogadunk, újdonság, hogy a városban másodikként mi is engedélyt kaptunk sporttagozatos osztály szerve­zésére, amit az új tornaterem indokolt. Az iskola szépítésé­ben a nyáron a gödöllői vál­lalatok és a szülők is segítet­tek. S még egy hír a járásból: amint a járási hivatal művelő­désügyi osztályán elmondták, a községek általános iskolái­ban sem lesz semmi akadálya annak, hogy szeptember 1-én megtartsák a tanévnyitókat, s a rákövetkező napon elkez­dődhessen a tanítás. G. Z. Múzeumi kiadványok Nagytarcsai népszokások Egy leletmentés eredményei Az aszódi Petőfi Múzeum idei tervezett négy kiadványa közül kettő kerül a közeli na­pokban az érdeklődők kezébe. A 14. számú füzet öt szerző tanulmányát adja közre. Első­ként egy Aszódon, a Rákóczi utca 1. szám alatt folytatott leletmentés eredményeiről ol­vashatunk a szakember, Kő­vári Klára régész tollából. A helytörténeti irodalom fi­gyelemmel kísérői előtt nem ismeretlen Farkas György, a Mogyoródi évszázadok írója. Most Gödöllő török lcori életé­ről rajzol képet az olvasók­nak. Bank László alezredes, a Galga-völgy csatáinak kutató­ja, ismerője az 1848—49-es szabadságharc vidékünkre vo­natkozó eseményeit idézi. A negyedik tanulmány szerzője Erősvári Pál, az eddigi füze­tekből már ugyancsak ismert, de megjelent írásai csupán töredékét képezik ^nnak a ha­talmas anyagnak, amelyet az elmúlt évtized során össze­gyűjtött, feldolgozott. Odaadása hozzáértéssel pá­rosul, bizonyítja ezt azoknak a díjaknak a sora, amiket kü­lönböző pályázatokon ítéltek neki oda munkáiért. A 14. fü­zetben napvilágot látott dol­gozatának címe: A népi forra­dalom és a társadalmi szervek működése az aszódi járásban 1944—47 között. Az utolsó tanulmány a nagy­tarcsai népszokásokból ad íze­lítőt. Szerzője Málnámé Haj­dú Margit, a nagytarcsai mú­zeum vezetője. Elhagyta a nyomdát Bene Mihály Adatok Verseg törté­netéhez című tanulmánya is, amely a község történetét kísé­ri nyomon a honfoglalás korá­tól napjainkig. Mindkét kiadvány ezer pél­dányban jelent meg. Az előb­bit számos fénykép, térkép és rajz egészíti ki, az utóbbit a szerző néhány felvétele és Bank László térképrajzai. A vérvizsgálatok módszerei A könyvtár Csömörön Közelebb az olvasó emberhez A nagyüzemi állattenyész- i tést-tartást gazdaságosabbá | lehet tenni akkor, ha a nagy­üzemekben fokozottabban ügyelnek a helyes takarmányor 2ásra és a nagy termelőképes­ségű állomány számára zökke­nők nélkül biztosítják a meg­felelő tápanyagokat. Az állat­tartó telepeken azonban gyak­ran nehézséget okoz a táplál­kozás zavarainak időbeni fel­ismerése. A tudományos kuta­tókat mindinkább foglalkoz­tatják azok a lehetőségek, amelyekkel az állati szervezet energia- és tápanyagforgalmá­ban mutatkozó rendellenessé­gek még a klinikai 'tünetek beállta előtt kimutathatók.' Ha időben észlelik az eset­leges takarmányozási és táp­anyagforgalmi hibákat, s nyomban intézkednek is, az állatállomány a hozamok csökkenése nélkül átvészelheti a kezdődő zavarokat, betegsé­geket. Ezért is terjed a vér- vizsgálat módszereinek alkal­mazása. Olyan összetett elem­zéseket végeznek, amelyek pontos képet adnak arról, hogy az igen nagy biológiai „igénybevételnek” kitett nagy termelőképességű állatok, ál­latcsoportok hogyan viselik el a nem természetes tartás és a speciális takarmányozás kö­rülményeit. Gattyán Tünde negyedik és Gattyan Attila második osz­tályos tanulókkal együtt nyi­tottam be a csömöri községi könyvtár ajtaján. Lendvai Ist­vánná, a könyvtár vezetője szeretettel fogadta a két gyermeket. Kíváncsian nézem, milyen könyveket hoztak visz- sza a könyvtár apró olvasói. A kis Attila leporellókat tett a pultra, Tünde mesés­könyvei között Szilvást Lajos egyik regényét látom és két útikönyvet is. A kislány ész­reveszi kételkedő tekintetemet és kérdezés nélkül mondja: — Szilvásit édesanyám, az útiraj­zokat pedig eaesapám olvas­ta. Nem értek rá eljönni, ezért én viszem számukra a könyvet. Sokan Pesten A könyvtárvezető megszólal: — Nem ritka eset, hogy a gyerekek viszik az egész csa­ládnak a könyvet. Jönnek az iskolás korúak és mondják: 'desapám nyultenyesztési köny­vet kér, édesanyám meg a pa- lántanevelésről szeretne ol­vasni. Mindegy, hogy mit kér­nek, s az sem baj, hogy nem könyvtári tagok, minden kí­vánságukat megpróbálom tel­jesíteni. Sajnos, ez nem szerepel a könyvtári statisztikában. Csö­mörnek hatezer lakosa van, s a könyvtárba beiratkozottak száma évek óta 600—700 között mozog. A beírtak száma jelen­leg 640 fő, ebből 360 a 14 éven aluli, tehát általános isko­lás és 280 a felnőtt olvasó. — Szeretném, ha emelked­ne a létszám, de ennek több akadálya van. Csömör a fővá­ros szomszédságában él. A la­kosság jelentős többsége Budapest üzemeiben dolgozik. .Az ottani szakszervezeti könyv­tárak, a Szabó Ervin-könyvtár jól kiépített hálózata nagy konkurrenica. Gondot jelent az is, hogy községünk nagy területen fekszik. Négy-öt, sőt még több kilométert kellene sokaknak gyalogolni, hogy be­jussanak a községi könyvtár­ba. Ezt a fáradságot nem vál­lalják, marad hát az, hogy a gyerekekkel vitetnek olvasni­valót. Persze, lenne megoldás, A könyvtárnak kellene köze­lebb kerülni az emberekhez. De ennek anyagi feltételei van. nak. A község hatalmasra duz­zadt Újtelepén kellene fiók­könyvtárat létesíteni. Nagyon régi óhaj ez, de sem helyiség nincs, sem könyvtári beren­dezés, sem tiszteletdíj az ot­tani könyvtárosnak. Érződik Lendvai Istvánná szavain, hogy sokszor . végig­gondolt és elismételt szava­kat rak sorba és már nem is akar az igaza mellett különö­sebben érvelni, hisz úgy sincs segítség. Ez érződik hangjá­nak színéből és az azt kísérő legyintésből: — Nézzen szét itt a könyv­tárban is. Óriási a zsúfoltság. Tizenháromezer kötet sorako­zik a polcokon. A fiókkönyv­tár ezen is segíthetne, hiszen hozzájárulna az állomány meg­osztásához. Tudom, a községi tanács is egyetért az elkép­zeléssel, de pillanatnyilag nincs rá pénz. Átmeneti meg­oldásnak jó lenne, ha az új- télepi lakosok közül valaki a A gombabetegségek ellen könyv szeretetéből fakadóan csekély tiszteletdíjért helyet adna egy kis letéti könyvtár­nak. Átmeneti megoldás — Nem lenne ez végleges megoldás, de a semminél többet érne. Mert a könyvek egyre gyűlnek. Az idén is 30 ezer forintot kaptunk könyv1- vásárlásra. Emellett hely kell a szlovák nyelvű letéti anyagnak is. Az iskolában — tekintettel arra, hogy nemze­tiségi község vagyunk — van szlovák nyelvoktatás. A tanu­lók keresik a szlovák mese­könyveket, ifjúsági regényeket. Az iskola és a könyvtár kap­csolatáról szívesen és öröm­mel beszél a könyvtáros. — A mi kapcsolatunk meg­haladja a tantervi követelmé­nyeket és előírásokat. Az is­kola tanári kara szívesen hoz­za a gyerekeket a könyvtárba, és a gyerekek is örömmel vesznek részt a könyvtár által szervezett rendhagyó iroda­lomórákon, amelyek rendsze­res közreműködője Sellei Zol­tán előadóművész. Ugyanilyen elismeréssel szól a könyvtáros az író—olvasó találkozókról is. Járt a faluban ördögh Szilveszter, Czakó Gá­bor, volt vendégük Fekete Gyula is, akinek sokoldalúsá­gát, a közéleti kérdései iránti érdeklődését ma is emlegetik azok, akik ott voltak a talál­kozón. Lendvai Istvánná szavaiból lassan kialakult annak a sok­rétű munkának a képe, amit ma a ' községi könyvtárosok végeznek a reájuk bízott terü­leten. Segít a tanács — Egyedül, magamra ha- gyottan sokkal kisebbek len­nének az eredmények. Segít a községi tanács, mindent meg­tesznek az olvasás megszeret­tetéséért a tantestület tagjai, támogat a művelődési ház, és magatartásukkal, szomszédjaik ízlésének, érdeklődési körének a formálásával nagyon sokat tesznek az igaz ügyért az ol­vasók, azok, akik már rászok­tak az irodalom nyújtotta él­mény ízére. Mert ilyenek Is sokan vannak, akik között a legjobbak Bősze Lászióné ház­tartásbeli vöröskeresztes aktí­va, Zsák Mária vállalati cso­portvezető, Deák Attila közép­iskolai tanuló. Fercsik Mihály Megyei klubok Néptánc - magas fokon Sikeresen szerepeltek világszerte Gombabetegségek ellen permetezik a paradicsomot a vác- szentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezetben. A MÉM Repülő­gépes Növényvédő Szolgálatának helikoptere több mint 150 hektáron szórja szét a gombaölő szert. Barcza Zsolt (elvétele A hazától távollevőnek min­dig öröm, hai honfitársaival találkozik. Aki két-három hét­re utazik el, s szokatlan kör­nyezetben van, újra örül a ma­gyar szónak, figyelme azon­nal ráterelődik, ha bármely zsivajban anyanyelvén be­szélnek. Így van ez kicsiben itthon is. A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemen tanuló diákok az ország különféle vidékei­ről valók. Az egyetem pad­jaiban, a gyakorlatokon együtt- lévők azonban szabad ide­jükben megtalálják a mód­ját, hogy egy kicsit jobban kötődjenek azokhoz, akik a szomszéd községből, városból valók. Így alakulhatott ki már na­gyon régen, hogy a kollégium­ban lakók megalakították me­gyéjük diákklubját. Ez az­után. hiába távoztak el a ré­giek, öröklődik, fennmarad. Szó nincs arról, hogy ezek a megyei klubok valamiféle be­zárt közösséget alkotnának, hiszen a leggyakrabban _ ép­pen azzal kívánnak kitűnni, hogy saját rendezvényeikkel megmutassák, mit tud adni barátságból, tájegységük kul­túrájából, vidámságából, jó­kedvéből Békés Sorríogynak, Bács-Kiskun Zalának, Győr- Sopron Csongrádnak és / vi­szont. Nem véletlenül említettük most elsőként a Békés megyei diákklubot, az egyik legjob­ban működőt, hiszen, ha ez­úttal nem is a mostani klub tagjai hoztak valami nagy­szerűt, jól, színvonalasan szó­rakoztatót megyéjükből, de nagy részük van abban, hogy az egyetemen ezekben a na­pokban zajló nemzetközi anyagvizsgáló konferencia résztvevői láthatták a híres gyomai Körös menti Szövet­kezeti Táncegyüttest. A gyomai művelődési ház vezetői, munkatársai büszkék lehetnek az együttesre, az a nemzetközi konferencia részt­vevői helyett is elmondható. Ök kitörő tapsukkal adták je­lét. hogy Békés meaye ma­gyar és nemzetiségi táncait is bemutató fiatalok jól tudnak szórakoztatni, magas fokon művelik a népi táncot. De nemcsak néptáncokkal jelént- keztek: társastáncklubjuk tag­jai is felléptek. — Az egyetem, és a Békés megyei diákklub meghívására most vagyunk harmadszor Gödöllőn — mondta Putnoki Elemér, a táncegyüttes veze­tője, a gyomai művelődési ház igazgatója, aki kérésünkre így folytatta: — Együttesünk 1967- ben alakult, s kétszer nyerte el a szövetkezeti táncegyütte­sek országos fesztiváljának első díját.- Kiváló minősítést kaptunk. Sokszor megfordul­tunk külföldön is. Csehszlo­vákiában nyolcszor, Lengyel­országban négyszer, Francia- országban és Romániában két- két alkalommal jártúnk a ma­gyar tánckultúra követőiként, s egy-egy alkalommal szere­peltünk egyebek közt Hol­landiában, Görögországban és az USÁ-ban. Produkciójuk láttán — be­leértve a néptáncegyüttesüket és a társastánc-bemutatójukat is — nem csodálkozhatunk sikereiken, s azon, hogy ilyen kapósak. Innen már csak egy ötletnyire van az a gondolat: hátha meginvitálhatnánk majd őket még egyszer Gödöllőre, az új művelődési házunkba! Ásványi nyersanyagok Korunk és az ásványi nyersanyagok címmel tegnap a városi Helytörténeti Gyűj­temény termében megnyitot­ták a TIT természettudomá­nyi stúdiójának kiállítását, amely bemutatja az ásvá­nyok és kőzetek keletkezését, felhasználását és áttekintést ad hazai készleteinkről is. A látogatóknak a kiállítás ide­jén bemutatják a Kőolaj cí­mű audiovizuális műsort. A kiállítás szeptember 12-ig te­kinthető meg. Spart akiád A gépgyáriak sikere Szép gödöllői siker született Szolnokon, a területi sparta- kiádon, amelyen a Gödöllői Gépgyár mintegy negyven fia­talja vett részt. A kispályás labdarúgást a Gépgyár Cson­ka Oszkár, Tóth István, An­tal Imre, Gáli Péter, Lőrinczy István és Fazekas Gyula al­kotta csapata nyerte. Laczkó István a 200 méteres síkfutáson kívül megnyerte a súlylökést, a gránátdobást és a távolugrást, míg a nőknél Pásztor Lászlóné győzött a 100 méteres síkfutásban, a távol­ugrásban, a súlylökésben, a magasugrásban és a gránát­dobásban. Rajtuk kívül né­gyen második, ketten pedig harmadik helyezést értek el. A legjobb teljesítményt nyújtók részt vesznek a spar- takiád országos döntőjében. Városi moziműsor Apacsok. Színes, szinkroni­zált NDK-kalandfilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Csak 4 órakor. Ragadozó madarak. Színes, amerikai film. 14 éven aluliak­nak nem ajánlott! Előadáskez­dés: 6 és 8 órakor. ISSN 0133- 1951 (Gödöllőt Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents