Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-29 / 202. szám

1980. AUGUSZTUS 29., PÉNTEK xJßtiav Kihelyezett teherautók A szabályozók hatására Ki viszi haza a vásárolt árut? Új piaci stratégia született Áz évek óta sok gondot okozó lakossági szállítási igé­nyek jobb kielégítését ■ szabá­lyozza az 1002/1980. (II. 6.j MT sz. határozat. Megjelené­se óta immár fél év telt el. Vajon mit tettek megvalósítá­sáért Pest megyében az ille­tékesek, a Volán 1. sz. Vál­lalat és az áfészek? Háztól házig Az 1. sz. Volán működési területe Budapest és Pest me» gye. A lakossági fuvarozást nézve nem is lehet különvá­lasztani a két» körzetet — ahogy azt Paisch Nándor, a vállalat igazgatója is elmond­ta —, mivel a fuvarok egy része a fővárosból indul, s valamelyik Pest megyei tele­pülésen ér célba, vagy fordít­va. Ilyen például a bútorszál­lítás, a költözködés, építési anyagok továbbítása. A Volán a határozat meg­jelenését követően márciusban kérte a járási hivataloktól, a tanácsoktól, hogy próbálják meghatározni, milyen nagy a lakossági fuvarozási igény. Fejlesztési koncepciójukat az­tán a beérkezett válaszok fi­gyelembevételével alakították ki. Persze, a Volán korábban is vállalt szállításokat magá­nosok részére. Cegléden, Gö­döllőn, Vácott önálló üzem­egységük van. Pest megyében tizenhat olyan szolgálati he­lyet tartanak fönn — pél­dául Százhalombattán, Ér­den, Budaörsön, Kiskunlac- házán —, ahol a műszaki bá­zist is megteremtették. Űj módszerként bevezették az úgynevezett képviseleti rend­szert. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a helyben lakó sofőr saját maga is vállalhat fuvart. Pest megyében huszon­öt ilyen Volán-kocsi dolgozik. Szeptember 15-től újabb ha­tot állítanak munkába, s ez­zel együtt. negyvenhét helyen lesznek állandóan jelen. Paisch Nándor szerint Pest megye az országban a leeiobban ellá­tott, itt a legszervezettebb és legnagyobb a Volán hálózata. Négyszáz bérautóval ren­delkeznek. Ezeket jól haszno­síthatják a szövetkezetek, a kiskereskedők, a kisiparosok, s bárki, tehát általában a la­kosság, ha szükség van rá. A darabáru-fuvarozást elsősor­ban a háztól házig szolgálta­tás keretében, oldják meg. Ed­dig minden ilyen igényt sike­rült kielégíteniük. Az üdülő- területekre pedig szombaton és vasárnap is vállalnak fu­vart. Ember és kocsi Idei tervekről, s a VI. öt­éves tervidőszakban megva­lósítható elképzelésekről is számot adott a vállalat igaz­gatója. Érden és Monoron új telepet építenek, s több he­lyen bővítik szolgálati részle­geiket. A ceglédi és a gödöl­lői üzemigazgatóságok fejlesz­tését is tervezik. Gazdagítják a gépkocsik típusválasztékát, több lesz az egy- és a há­romtonnás járművük. Ameny- nyiben a lakosság igényeli, akkor új képviseleti helyeket is létesítenek. Diósdon, Etye- ken és Dunabogdányban már két-két gépkocsit üzemeltet­nek a képviseleti rendszer keretében. Ha indokolt, ak­kor másutt is gondoskodnak két járműről. Jóllehet a Volánnak most is van szabad kapacitása, a rakodást azonban — különö­sen ott, ahol csak egy vagy két gépjárművük tartózkodik — nem tudják megoldani. A tüzelő házhoz szállításakor ez! különösen sok bosszúságot okoz a vásárlóknak. S mivel a magánfuvarosok általában vállalkoznak a rakodásra, ők uralják a terepet. Ezért emel­hetik az árakat, majd’ a csil­lagos égig. Mindössze öt Az áfészek lakossági fuva­rozási szolgáltatása a Voláné­nál lényegesen rosszabb. Pest megye fogyasztási szövetkeze­tei — ahogy azt Tuza Sándor- né dr., a Mészöv elnöke el­mondta — 265 tehergépkocsi­val rendelkeznek. Ebből azon­ban csak harmincötöt hasz­nálhatnak a vásárlók, illetve a lakosság fuvarigényei telje­sítésére. A többi árut szállít a termelőktől és a nagyke­reskedelmi vállalatoktól a bol­tokba. Az áfészek összesen 68 nagykereskedelmi vállalattal és termelőüzemmel állnak kapcsolatban, s ezek közül csak öt szállítja az árut ki az üzletekbe. A többiért az Csütörtökön tartották a fej­lődő országok napját az OMÉK-on. A kiállításon vi­szonylag szerényen képvisel­tetik ugyan magukat a har­madik világ országai, mégis népes hallgatóság előtt zaj­lottak le a szakmai előadások. Ezeknek az országoknak a diákjai, akik közül sokan ta­nulnak a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemen, részt vet­tek az ismertetőkön, a filmbe­mutatókon. Magyarországon az elmúlt 5 évben több mint 300 külföldi egyetemi hallga­tó kapott oklevelet a hazai mezőgazdasági intézmények­ben. ★ A Gödöllői Agrártudományi Egyetem melegégövi tanszéké­nek munkájáról szóló előadás szünetében három kijlföldi diákkal beszélgetünk. Ketten közülük egyetemisták, egyikő­jük pedig aspiráns az agrár- gazdasági tanszéken. Tápgyár Laoszban Phouang Rarisek Pravong­viengkham Laoszból érkezett I Gödöllőre. Kitűnően beszél áfészeknek kell embert és ko­csit küldeniük. A közvetlen árubeszerzés ezek szerint csak­nem a teljes szállítási kapa­citásukat leköti. Felemás helyzet A szövetkezetek is több éve foglalkoznak házhoz szállítás­sal. A bútort például Gödöl­lőn, Cegléden és Nagykátán elviszik a vásárló megjelölte helyre. Az idén október 1-től Vácott is bevezetik a házhoz szállítást. A felvásárlásnál is felemás helyzet alakult ki. Az ócsai áfész például küld kocsit a termékért, másutt viszont a kistermelőknek kell bevin­niük áruikat a felvásárlótelep­re. A Pest megyei szállítási bi­zottság állásfoglalása szerint az érdekeltek még csak a kezdeti lépéseket tették meg. Jó lenne, ha a teherautókkal, pótkocsis vontatókkal rendel­kező vállalatok, szövetkezetek a Vas megyei példa nyomán (erről egyébként lapunk au­gusztus 16-i számában már írtunk) társulnának a sza­bad kapacitás ésszerű kihasz­nálására. Arra kell töreked­ni — fogalmazta meg Vágvöl- gyi József, a Pest megyei Ta­nács általános elnökhelyette­se, a megyei szállítási bizott­ság elnöke —, hogy a lakos­sági szállítási igényeket első­sorban a vállalatok, a szövet­kezetek, s ne a fuvarozási irányárakra fittyet hányó ma­gánfuvarosok elégítsék ki. Szente Pál magyarul, az idén már a né­gy eaik évfolyam hallgatója. — Elsősoroan az állatte­nyésztés, illetve a takarmá­nyozás kérdései érdekelnek. A diploma megszerzése után Laosz, de egyoen Ázsia má­sodik legnagyobb takarmány­gyárában helyezkedek el. Nagyra becsülöm a magyar mezőgazdaságot, és hatalmas lehetőségeket látok a terme­lőszövetkezeti mozgalomban. A magyar mezőgazdasági ter­melés gazdasági mechanizmu­sa nagy elismerést váltott ki hazánkoan és a kedvező ta­pasztalatokat szeretnénk mi is megvalósítani — magyarázza a mindig vidám laoszi diák, akit nagyon megkedveltek magyar egyetemista társai. A nálánál egy évvel idősebb Jósé Andres Őré Reittle ke­vesebb beszédű. Neki több ne­hézséget okozott a nyelv el­sajátítása, és az alkalmazkodás viszonyainkhoz. Latszik azon­ban rajta, nem mindennapi akaraterővel rendelkezik, s mint mondja, mindent meg akar tanulni tőlünk, ami új, korszerű. — Nem lesz egyszerű Peru­ban élő idősebb kollégáimnak bebizonyítani, hogy képes va­gyok az itt tanultak alapján megoldani a rám váró felada­tokat. Kilenc év Gödöllőn Khalil Boussi libanoni aspi­ráns minden bizonnyal egyike azoknak, akik a legjobban is­merik a külföldiek közül ha­zánkat. — Kilenc évvel ezelőtt ke­rültem a gödöllői egyetemre, és 1977 óta vagyok aspiráns. Jelenleg az agrárgazdaságtani tanszéken végzek tudományos munkát, a téma, amivel fog­lalkozom, az élelmiszerterme­lés és a táplálkozás libanoni és magyarországi tapasztalatai. Odahaza igen nagy szükség van jól képzett szakemberek­re, így nem fog gondot okozni az elhelyezkedés. Valószínűleg egy országos állattenyésztési intézetben kapok állást, de részt szeretnék vállalni az ag­rárreform terveinek elkészíté­sében és végrehajtásában is. — Magyarország gazdasági és természeti viszonyai jelen­Alig több mint fél éve, hogy megváltozott az állami válla­latok működését irányító sza­bályozás. Ezek célja — mint közismert — hogy jobb, gaz­daságosabb, korszerűbb és a nemzetközi piacokon is meg­felelő áron értékesíthető ter­mékeket gyártsanak, ugyan­akkor nőjenek az állami be­vételek. A gazdaságirányítás másik vonása, hogy jelentő­sen módosult a termelői árak rendszere. Manapság a válla­latok az alapanyagok többsé­géhez a korábbinál lényege­sen drágábban, körülbelül a világpiaci áron jutnak hozzá. Az új gazdasági szabályo­zás megismerésekor jó néhány vállalat vezetője vélekedett úgy: ezt a magas mércét csak nehezen,, esetleg egyál­talán nem képesek átugrani. Mennyire volt jogos a múlt év végi kétkedés, vajon a vá­ci önálló, illetve más köz­pontú vállalatok gyáregységei képesek voltak-e ritmust vál­tani, s eleget tenni a megnö­vekedett követelményeknek? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása volt a célja az MSZMP váci városi bizott­sága mellett működő gazda­ságpolitikai munkacsoport vizsgálatának. Körültekintően elemezték az új szabályozó- rendszer bevezetésének előké­szítését, s az azóta eltelt idő tapasztalatait. A felkészülés már tavaly az év elején elkezdődött. Bár tős mértékben különböznek Libanonétól: a közel-keleti or­szág mezőgazdaságát még szinte teljesen a magánszek­tor jellemzi, s a miénkhez ha­sonló termelőszövetkezetek még nem működnek. Hogyan tudja az itt tanultakat mégis hasznosítani ? — Az egyetem elsősorban alapokat adott, s most ezeket az általános ismereteket kell a gyakorlatban alkalmaznunk. Munkámban nagy segítségem­re lesznek a megtanult társa­dalomtudományi ismeretek is. Biztos alapokon — Milyen élményeket szer­zett Magyarországon? — Viszonylag könnyű hely­zetben voitam 9 évvei ezelőtt, amikor Magyarországra jöt­tem. De késoob is igen sokat segítettek a tanárok, oktatók. Egy ízben miniszteri dicséretet is kaptam. Feleségem magyar, és már két fiam is született. Azt hiszem, ezekután köny- nyen érthető; ezt a kis orszá­got tulajdonképpen második hazámnak érzem. Valójában nem is tartom magam igazán külföldinek — mondja a mun­káscsaládból származó libano­ni mérnök, akinek talán so­hasem lett volna módjában tanulnia, ha erre nálunk nem kap lehetőséget. ★ Földünkön évente több mint 50 millió ember hal éhen, és legalább 500 millió azok szá­ma, akik táplálkozása a mi­nimális szintet is alig éri el. A fejlettebb mezőgazdasági országok ezért összefogtak, hogy segítséget nyújtsanak az éhezés rémjének elűzésében. Ebből a feladatból a szocia­lista Magyarország is kiveszi részét. Egyebek között úgy, hogy lehetőséget ad a fejlődő országok diákjainak magas fokú szakmai ismeretek elsa­játítására. A csütörtöki kiállí­tási napon meggyőződhettünk róla, hogy ezek a fiatalok mél­tó követei lesznek a magyar mezőgazdaságnak, s talán nincs túl messze az az idő, amikor a miénkhez hasonló, reprezentatív bemutatót is rendezhetnek hazájuk mező- gazdaságának és élelmiszer- iparának termékeiből. Valkó Béla az új szabályozás részleteit csak lassanként ismerték meg a gazdasági és társadalmi vezetők, mégis korán hozzá­láttak a tervezéshez. A leg­több vállalatnak új termelési és piaci stratégiát kellett ki­dolgoznia, számítani arra, hogy csökken a nyereség, sző­kébbek lesznek a béremelés és jutalmazás forrásai. Sok nehézséget okozott, hogy az árszabályozásra vonatkozó utasítások részletei csak ké­sőn váltak közismertekké. Így az új árak kialakítása sem ment könnyen. A Forte például kilencszer dolgozta át árait. Gond volt az is, hogy vállalataink felkészültsége ke­vésnek bizonyult az ilyen je­lentős változáshoz. Nem bő­velkedtek az árképzéshez ér­tő szakemberekben, s e téren még ma sem lehetünk telje­sen elégedettek, örvendetes viszont, hogy minden vállalat árszakembereket képez, ké- peztet. A szabályozók késői ismer­tetése gátja volt a tervké­szítésnek is. Ezért a válla­latok egy részének az év el­ső hónapjaiban hiányzott a jóváhagyott terve. Még min­dig nehezíti a tisztánlátást: a szabályozásra vonatkozó mi­niszteri rendeletek, kiegészí­tések csak az első negyeaév vége felé jutottak el az érde­keltekhez. Hasonló okok miatt az elkészült tervek sem tar­talmazták az 1980-as bérfej­lesztési lehetőségeket. Vácott* elsősorban az ön­álló vállalatoknál jelentkeztek az árképzéssel kapcsolatos ne­hézségek. Nehezen születtek meg a szállítási és kooperá­ciós szerződések, hiszen egyik fél sem volt biztos a dolgában. Az új szabályozók többféle árforma alkalmazását teszik lehetővé. így előfordult, hogy az exportra termelő üzemek a világpiaci, míg az elsősor­ban a hazai értékesítésre dol­gozók az itthoni árakból in­dulnak ki. így arra is volt már példa: az importból be­szerezhető anyagok ára jóval alacsonyabb volt, mint az en­nek megfelelő hazaiak. A szo­cialista országokba exportáló A Ferihegyi repülőtér, amely egy évtizeddel ezelőtt még korszerűnek számított, ma már nem képes fogadni a valóban nagy utasszállító gé­peket. Éppen ezért — mint már korábban is írtuk — több milliárdos beruházással új hangárakat, fogadóépületet és elsősorban leszállópályát, illetve gurulópályát építenek. A Betonútépítő Vállalat a tengerentúlról korszerű gép­láncot vásárolt, amellyel ezt a munkát el lehet végezni. A géplánc berendezéseit már ki­próbálták az M3-as autópálya építésénél is, ahol tizenkét j vállalatoknak az okozott gon­dot, hogy a Külkereskedelmi Minisztérium az államközi szerződésekben rögzített ter­mékek magánjogi szerződései­nek aláírását is engedélyezés­hez köti. Az ármegállapítással kap­csolatos nehézségek az első félévben hátráltatták az anyagszállítást. A későn kö­tött szerződések miatt az anyagok ütemtelenül, gyakran megkésve érkeztek a megren­delőkhöz. Rugalmatlanná tette a beszerzést a világpiaci árak változása és az importenge­délyezés gyakori elhúzódása is. Máris megállapítható: az exportra termelő vállalatok­nál a devizaszorzók csökkené­se és az anyagárak növeke­dése a tavalyinál kisebb jö­vedelmet ad. Kedvezőnek ítél­hető viszont a termelés kor­szerűsítését szolgáló támoga­tás, amely hosszú távon ösz­tönzi a vállalatokat a gazda­ságos exportra. A vállalatok többsége a korábbinál lényegesen keve­sebb pénzt fordít anyagi ösz­tönzésre, s minimálisra csök­kentek a beruházások is. Ügy véljük, hogy ebben a túlzott óvatosságnak is szerepe van. Más a helyzet a gyáregysé­geknél. ök közvetlenül kevés­sé érzékelik a változásokat, hiszen a nagy vállalaton be­lül önálló elszámolási rend­szerrel működnek. Itt is nyilvánvaló azonban, hogy ki­sebb mértékű lesz a bérfej­lesztés, s a vállalatok köz­pontjai szigorúbban kérik számon a költséggazdálko­dást, a takarékosságot. Mindenütt tapasztalható, hogy a vezetőket közvetlenül is érdekeltté teszik a gazda­ságosabb, a jövedelmezőbb termelésre. Aggasztó viszont, hogy itt is, ugyanúgy mint az önálló vállalatoknál, a kapa­citásoknak jelentős része időnként kihasználatlan ma­rad, s ez mindenképpen el­lentmond a gazdaságos ter­melésnek. Pálmai László, az MSZMP Vác városi Bizottságának titkára méter széles alapot csinált a speciális gép. Az elmúlt na­pokban megkezdődött első­ként az 1-es gurulópálya be­tonozása. Speciális, 22 méter széles és 40 centiméter mély burkolatot kap, hogy minden­féle súlyú repülőgépet kibír­jon. Recézéssel érik el, hogy csúszásmentes legyen. Szep­tember végén pedig, ameny- nyiben az időjárás engedi és megérkezik a tengerentúlról a még hiányzó berendezés, úgy a 3700 méter hosszú le- és felszállópályán is megkez­dődhet majd a betonozás. Modern kazánégők Több típusban gyártanak nagy teljesítményű, ipari, gáz- és olajégőket a Monori Vasipari Szövetkezetben. A tervek sze­rint, a harmadik negyedévben több mint száz garnitúra ké­szül el. A képen: radiál fúrógépen készítik az égőházat. Barcza Zsolt felvétele Mezőgazdaságunk követei kozott Második hazája lett Magyarország ferihegyi rekonstrukció Gépóriás hemyótalpon Hemyótalpon közlekedik a 12 méter szélességben dolgozd alapozó gépóriás !

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents