Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-27 / 200. szám

1980. AUGUSZTUS 27., SZERDA ~xMHap Csapágyak A Magyar Gör­dülőcsapágy Mű­vekben ma már megközelítőleg nyolcszázféle csap­ágyát gyártanak. A külföldön is jól ismert nagyüzem­ben a magyar nép­gazdaság csapágy- szükségletének mintegy hetvenöt százalékát állít­ják elő. A gyár­tást korszerű gé­peken végzik, a méretek pontos­ságát elektromos műszerekkel el­lenőrzik. A kifo­gástalan minőség­re gondosan ügyel­nek. Társközségek Az íróasztal két oldala Jó az együttműködés a gazdaságok között Sikeres volt-e az első félév? A mezőgazdaságban az ara­tás utáni időszak a mérlegké­szítés, az eredmények felméré­sének időszaka. A ceglédi já­rás mezőgazdasági üzemeiben sincs ez másképp. A 17 ter­melőszövetkezet és az állami gazdaság munkáját a közel­múltban értékelte a járási pártbizottság. Fekete Antallal, a járási pártbizottság első tit­kárával beszélgettünk a már mögöttünk levő első félév gazdasági tapasztalatairól.' Növénykutatók — A gazdasági tervezés nem volt könnyű az idén. Az új szabályozók mennyiben kész­tették másfajta tervezésre a gazdaságok vezetőit? — Megítélésünk szerint a gazdaságok reálisan, a megvál­tozott körülményeket figye­lembe véve készítették el idei tervüket. A pártszervezetek a gazdasági vezetőkkel együtt­működve fogalmazták meg el­képzeléseiket, s különösen nagy figyelmet fordítottak ar­ra, hogy a tavalyi szerényebb eredmények ne befolyásolják kedvezőtlenül az idei gazdál­kodást. A tervezés a 18 mező- gazdasági üzemben átlagban 15 százalékos termelési érték és 17 százalékos eredménynö­vekedést irányzott elő. Ma már elmondható, hogy a ki­egészítő tevékenységek bővülé­se lehetőséget nyújt esetleg ezek túlteljesítésére is. Az ipa­ri termelői árváltozások és a mezőgazdasági támogatások csökkenése jókora költségemel­kedéssel jártak. Ennek ellen- súlyozására a mezőgazdasági felvásárlási árszint mintégy 11 százalékkal emelkedett. A fel- vásárlási árak és a költségté­nyezők együttes hatása a 18 gazdaságban 84 millió forint­tal csökkentette volna az üze­mek eredményét. Természete­sen a közgazdasági környezet Ilyen változása megfelelő el­lenintézkedésekre késztette a gazdálkodó szerveket. — Miben álltak ezek az in­tézkedések? — Mindenekelőtt fokozottab­ban élnek a termelési szerke­zet változtatása adta lehető­ségekkel. Egyszerűsítik a ve­tésszerkezetet, s egyre inkább a természeti adottságokhoz igazítják a növénykultúrák termesztését. Mindinkább je­lentkeznek a gazdaságtalan ágazatok felszámolására irá­nyuló törekvések, és előtérbe kerül az exporttevékenység bő­vítése. Például a csemői No­vember 7. Termelőszövetkezet rakodólapokat készít, Albertir- sán pedig mirelit-üíem épül. Az állattenyésztés jövedel­mezősége a korábbihoz képest csak mérsékelten növekszik. Itt mindenekelőtt az állat- egészségügy javításával, az el­hullás csökkentésével lehet nagyobb haszonra szert tenni. — Régóta sürgető feladat a takarékosabb gazdálkodás. Mi történt ezen a téren? — Az idei év ebből a szem­pontból is hozott jelentős vál­tozásokat. Termelőszövetkeze­teink a műtrágya felhasználá­sával egyre inkább a rendsze­res talajvizsgálatok eredmé­nyeire alapoznak. így, mivel könnyebb megállapítani az op­timális mennyiséget és összeté­telt, csökken a felhasznált mennyiség. Ez egyébként a ter­méshozamok alakulására is kedvezően hat. Az energia fel- használása is csökken. Egy­részt az ésszerű takarékosság, mint például a szállítási utak racionális megválasztása, más­részt a nap és termálvíz ener­giájának nagyobb mértékű hasznosításával lehet jelentős megtakarítást elérni. Az alkat­részek közül növekedett a fel­újítottak aránya, kevesebb a beépített új. Ez is csökkenti a költségeket. V Jó együttműködés — A mezőgazdaságban a ter­vezés külső tényezőktől is függ. Például az időjárástól. — Ezt nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül. Az idei év mind az állattenyésztés, mind a növénytermesztés területén jó eredményt hozott. A tava­lyihoz képest 2,2 százalékkal nőtt a tejtermelés, és terv sze­rint alakult a vágóállat-terme­lés és -értékesítés. A járás te­rületén befejeződött a termés betakarítása. Ezek a tervezett­nél jóval nagyobb hozamok, de ebben az időjárási tényezők mellett nagy szerepe volt a gondos, szakszerű agrotechni­ka alkalmazásának. Ezúttal a Gabonaforgalmi Vállalat is si­keresen oldotta meg megnöve­kedett feladatait. Különösen jó volt az együttműködés a gazdaságok között. Nem álltak a berendezések, s mindig átirá­nyították az egyik gazdaságból a másikba a szükséges gépi erőt. Ez tette lehetővé a rossz idő­járási körülmények ellenére a viszonylag kis veszteségű ered­ményes betakarítást. — Mi a pártszervezetek fel­adata a megváltozott körülmé­nyek között? — A gazdasági munka segí­tése a jelenlegi helyzetben na­gyobb figyelmet, konkrét in­tézkedéseket kíván a helyi pártszervezetektől. Ezt több­nyire sikerrel oldották meg, bár néhány helyen előfordult, hogy a pártszervezetek tevé­kenysége csak a feladatok meg­jelölésére szorítkozott. Így a végrehajtásban és az ellenőr­zésben még akadtak hiányos­ságok. A további előrelépés ér­dekében nagyon fontos, hogy jól koordináljuk a mezőgazda- sági üzemek tervezési és vég­rehajtási tevékenységét. Ehhez nagymértékben igénybe vesz- szük majd a helyi pártszerve­zetek vezetőit és tagságát egy­aránt. Mindenekelőtt a köz- gazdasági szemlélet szélesebb körű elterjesztésére törek­szünk. Hogy konkrét példát is 1 mondjak: a pártszervezetek már megtárgyalták a munka­erő-gazdálkodás helyzetét, s a helyi viszonyoknak megfele­lően alakították ki határoza­taikat. bé­Cyorsított ütem — Hogyan alakultak a rek? — A termelőszövetkezetek­ben a fél év végéig a tavalyi­nál mintegy 12 százalékkal magasabb a kifizetett bérek összege. Nagyobb arányú a nö' vekedés az alkalmazottaknál. A növekedés fő oka, hogy to­vább fejlesztették a segéd üzemágakat, s így ezeken a he­lyeken nagyobb létszámmal dolgoznak. A tagok munkadí­ja a termelés további korsze­rűsödésével, a termelési érték és az árbevétel növekedésével összhangban változik minden évben. Erre azonban hatást gyakorolnak az időjárási té­nyezők, például a többszöri nö­vényvédelem, a takarmányok gyorsított ütemű betakarítása is. — Mit vár az eddig tapasz­taltak alapján a jövőtől? — A ceglédi járás gazdálko­dó egységei a megváltozott kö rülmények között is keresik a továbblépés lehetőségeit, s ed­digi eredményes gazdálkodá suk módot nyújt arra, hogy megfelelően végrehajtsák a népgazdaság igényei szerinti Talán kicsit divatos is, de változatlanul fontos téma az ügyintézés. Könnyű-e vagy nehéz az ál­lampolgár dolga például ott, ahol csak tanácsi kirendeltség működik és az illető telepü­lés vagy települések egy na­gyobb közigazgatási egységhez tartoznak? A kérdést az Örké­nyi nagyközségi közös tanács társközségeiben, Táborfalván és Pusztavacson tettem fel. Nincs nehézség Kucsera Ferencné, a tábor­falvi kirendeltség vezetője vá­laszolt elsőként — Véleményem szerint kü­lönösebb nehézséget nem okoz­nak a megváltozott körülmé­nyek. Ezt tényekkel tudom bizonyítani. Az összevonás után csak az adóügyek kerül­tek át Örkénybe, minden más maradt. Változatlanul itt hely­ben történik a munkakönyvek kiadása, hagyatéki leltárak felvétele, anyakönyvi bejegy­zések, ki-bejelentkezés, állat- kísérőlapok kiadása, satöbbi. — Adóügyekben viszont be kell járni. Örkénybe. Gondo­lom ez sok embert érint? — Igen, majdnem minden­kit, mivel nagyon sokféle adó­zási kötelezettség létezik. — Nem nehézkes bejárogat- ni? Nem így érzik a tábor­falviak? — Lehet. De meg kell mon­danom, nemigen mennek be még adóügyekben sem Ör­kénybe. Változatlanul idejön­nek, én pedig, miután leg­alább egyszer egy héten úgy is bemegyek a tanácsra, ösz- szegyűjtöm a problémákat és ha lehet, elintézem helyet- title* — Ez is a munkaköréhez tartozik? — Nem, de ilyen kis tele­pülésen egészen más a vi­szony az íróasztal két olda­lán, elsősorban személyes és csak azután hivatalos. De hogy még további tényeket sorakoztassak az elején el­hangzott állításom mellé, az ipar és építésügyek intézése — éppen az összevonás kap­csán — könnyebbé vált. Amíg ugyanis önálló tanács voltunk, ez a két terület Dabashoz tar­tozott, most viszont ezt is az Örkényi tanács intézi, ami jó­val közelebb van Táborfalvá- hoz. Eddigi beszélgetésünkből mintha úgy tűnnék, talán nem az ügyfél, inkább az ügyinté- . , , ,, .... „ , ző helyzetére kellett volna rá­feladataikat. Mind a jövő ev- kérdeznem, valahogy így: az ben, mind a VI. ötéves terv összevonás könnyített a mun? során. káján? Kovács Attila Ernő | — Valaha hatan dolgoztunk itt, most én vagyok egyedül és a feladatkörök nagyjából maradtak. Sőt. Közben (pon­tosan három éve) az Állami Népességnyilvántartó Hiva­tal központi utasítására vala­mennyi társközség nyilvántar­tását egy helyre, a közös ta­nácsokba vonták össze. — És ez hátrányt jelent? — Igen. Majdnem minden ügyhöz, amit intézek, szüksé­gesek a pontos anyakönyvi adatok, így most telefonálgat­hatok minden egyes esetben Örkénybe, vagy beutazhatok a szükséges információkért. Kucsera 1 erencnetol eioú- csuzva, most mar arra vouam kiváncsi, vajon az ügyes-Da- jos dolgait intéző auampol- garnak mi a véleménye. k.uny- nyu-e? Bevallom meglepőd­tem a varatian szituáción, amibe szinte pillanatok alatt keveredtem. A kirendeitseg epüietéűol kilepve, találomra elindultam joboíeié. Pár lé­pes után egy középkorú asz- szonyt pillantottam meg, teli szatyrot cipelve jött velem szemben. Mikor mellém ért, megszólítottam, de jóformán végig sem tudtam mondani, amit akartam, olyan szóárada­tot zúdított rám. Közben a másik oldalon biciklit toló öregembernek kezdett inte­getni, jöjjön csak át gyor­san, majd egy arra haladó asszonynak is megfogta a karját, hogy álljon meg, kér­dezzem csak őt is, közben még két, az üzletből kilépő asszonyt is odatoborzott, úgy, hogy mire felocsúdtam, hat, jobbára idős táborfalvi lakos gyűrűjében álltam és az asz- szony közben csak mondta, mondta a magáét. Ellenvélemények — Hogy könnyű-e? Dehogy­is az, mindenért szaladgálna- tunk Örkénybe, amióta elvit­ték a tanácsunkat, semmi sem úgy megy, ahogy kellene. — De hiszen ennek már vagy tíz éve — próbálkoztam bátortalanul. — Akkor sem nyugodtunk bele! Nem igaz? — fordult erősítésért a némán ácsorgók hoz, akik erre bólogatni kezd­tek. — Örkény igen is idegen nekünk, mi itt akarjuk intéz­ni ügyeinket. — Konkrétan mit tudna mondani ? Milyen sérelmek történtek? — Azt nem tudok monda­ni, de megkérdezheti az egész falut, nem tetszik senkinek. — A társaság hallgatott, lát­szott rajtuk, igazat is adnak az asszonynak, meg nem is, és amikor egyiküket megkér­deztem, csak annyit mondott: — Hát azért csak jobb volt, míg volt tanácsunk, de azon­nal ment is tovább. Amikor végül is megkérdeztem az asszonyt, a nevét is megmon­daná-e, hevesen tiltakozott, azt nem, minek az, közben lassan mindenki szétszéledt. Ezután a pusztavacsi kiren­deltség vezetőjét, Paál József- nét kerestem fel. A beszélge­tésből kiderült, hasonló az ügyintézés — még a kérdé­semre is, hogy könnyű-e? ugyanazt a választ kaptam — mint Táborfalván. — Nézze, összevonás ide, összevonás oda, ma is ugyan­az van, mint régen. Az em­bereknek problémájuk van? El kell valamit intézni? Ide­jönnek. Itt nincs fogadóóra, reggeltől estig jöhetnek. — És az adóügy? — Azt is sikerült megolda­ni. Hetente egyszer, megha­tározott napon az adócsoport egyik dolgozója átjön Örkény­ből. Nem Jellemző De vajon mi a pusztava- csiak véleménye? Nem úgy gondolják, hogy azért jobb volt régen? Csak egy öreg­ember véleményét idézem, mert a többiek is körülbelül hasonlóan nyilatkoztak. — Tudja, amit lehet, elin­tézek itthon, amit meg nem lehet, azért megyek Örkény­be. Nem olyan dolgok ezek ma már, amire sok szót ké­ne vesztegetni, nem igaz? Örkényben tulajdonképpen csak két kérdésre kerestem választ A táborfalvi asszony kissé elfogultnak tűnő pana­szára és Kucsera Ferencné ál­tal említett ügyintézési ne­hézségre. Somogyvári László tanács­elnök válaszolt. — Túlzó &i ellenérzés és azt hiszem, ma már ez nem jel­lemző. Annak idején, az ak­kori vezetés követett el hibá­kat. Pár éve azonban erről szó sincs.- Sajnos az emberek hosszú ideig képesek vélt vagy valós sérelmeket dédel­getni, ami aztán megakadá­lyozza őket a józan ítéletal­kotásban. Ami pedig a másik kérdé­sét illeti, a jogszabály előírja a központi nyilvántartást. Ez logikus. Állandóan napra kész adatokra van szükség, vala­mennyi területünk lakóiról a gyors és pontos munkavitel­hez és ez csak központi né­pességnyilvántartással old­ható meg. Ennek érdekében vállalni kell a kirendeltsége­ken a talán nehézkesebben bonyolítható munkát. S. Horváth Klára Családi ünnepek Új formák, új szokások Születés — családalapítás — elmúlás. Örök törvényszerű­ség, mely kialakította a maga szertartásrendjét, keresztelő — esküvő — temetés, és a törté­nelem változó korszakain be­lül szinte kötelező érvényű szokássá emelte. Hosszú évszá­zadokon át adott kultikus gya­korlathoz kapcsolódott mind­három szertartás és bár az idő napjainkra túlhaladta val­lásban gyökerező tartalmait — formái változatlanul élnek. r Uj gyakorlat Társadalmunk jó pár éve próbálkozik az élet új gyakor­latához igazodó ünnepi formák megteremtésével, az alapjai­ban tartalmát vesztett szertar­tások helyettesítésével. E cél szolgálatára és megvalósításá­ra, egyebek közt, családi ün­nepeket szervező irodák léte­sültek, először a nagyvárosok­ban, majd egyre több, az or­szág különböző területein. Ke­resztelők helyett névadót, es­küvői, temetési szertartások helyett társadalmi esküvőket, temetéseket rendeznek. A szokások azonban olya­nok, mint a fák, melyek halá­tál párt én esketek — a járási KISZ-szervezet egy képviselője is mond köszöntőt, az iskola diákjai úttörőruhában sorfa­lat állnak a folyosón, szól a iene, s közben egy-egy vers. Illúziók luk után is mozdulatlanul állnak az erdők mélyén és hosszú-hosszú idő után dőlnek csak le, észrevétlen. Tóalmás kis község, nincs külön irodája a családi ünne­pek szervezésének, de szeré­nyebb keretek között itt is megteremtették az új formák gyakorlásához szükséges felté­teleket. A községi tanács vb-titkára, egyben anyakönyvvezetője, Balogh Ferencné, ő a rendező és lebonyolító egy személyben. — Huszonhét éve dolgozom a községben, de ezen a téren nem sok változás történt. Az újszülötteket megkeresztelik, a fiatalok a templomban esküsz­nek, a ravatalnál a pap áll. Ne sértsen — Vallásosak az emberek? — A fiatalok nem, de az öregekben mélyen megrögző­dött szokások erősen hatnak. Próbálok beszélni, elsősorban természetesen a fiatalokkal, az ifjú mamákkal, rendeztessenek névadót kicsinyüknek. És fő­ként igyekszem az ünnepsé­geket úgy megrendezni, hogy maradandó élményt nyújtsa­nak és követőket vonzza- nak. leim esze lesen, nem erő­szakkal harcolok a hagyomá­nyok ellen, és arra is vigyá­zok, ne sértsem a vallásos embereket. — Milyen egy névadó itt Tóalmáson? — Általában szombat dél­után tartjuk. A nagytermet, mely egyben házasságkötő te­rem is, szépen feldíszítjük. Én köszöntőm a szülőket, a rokon­ságot, beszélek az örömről, mely a gyermek jöttével a csa­ládba költözött, a nevelés problémáiról, buktatóiról. — Az esküvők? — Nágyon keveset rende­zünk. Itt még a fiatalok is ra­gaszkodnak ahhoz, hogy el­menjenek a templomba. Vonz­za őket a kettős szertartás, először a házasságkötő terem­ben, utána a templomban, közben végig lehet vonulni az utcán, mindenki őket nézi, ők a központ. A szereplés vágya erős csábítás. Éppen ezért, ha valaki tár­sadalmi esküvőt kér, minden rendelkezésre álló eszközzel megpróbálom nagyszabású ese­ménnyé avatni. Hivatalos be­szédemen túl — minden fia­— A temetés? — Huszonhét év alatt mind­össze három társadalmi teme­tés volt a községben. Két év­vel ezelőtt például egy párt­tagunk meghalt. Elmentünk a hozzátartozókhoz, felajánlottuk a temetés megrendezését. Visz- szautasították. A feleség nem volt párttag, ragaszkodott a megszokott szertartáshoz. A halál, bármennyire az élet tartozéka, személyes lé­tünkben irracionális tartomá­nyokat érint. A szembesülés pillanatában hajlamosak va­gyunk a remény legvadabb illúzióiba menekülni, és a — feltámadunk — ígéret irracio­nalitását magunkra rángatni. Balogh Ferencné véleménye szerint a társadalmi temeté­sek elterjedésének legnagyobb akadálya a személyi feltételek hiánya, és nemcsak náluk. A születés, párválasztás az élet legörömtelibb eseményei közé tartozik, ünnepelni, azonosul­ni vele könnyű. A halál ese­ményét, kívülálló civilként, szertartássá rendezni — na­gyon nehéz. 8. H. K.

Next

/
Thumbnails
Contents